Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-29 / 176. szám
1SP75. JŰLIÜS 29., KEDD TV-FIGYELŐ Gazdátlan kastélyok. Esztendővel ezelőtti műsorhoz — pontosabban: annak nyitva maradt kérdéseihez — tért vissza ez az adás. Akkor az volt a nagy kérdés: mi lesz néhány nagy műemléki értékű, elhanyagolt, gazdátlan, vagy rossz gazda kezén levő kastélyépülettel ? Pest megye igencsak érdekelt volt a dologban, mivel az egyik legriasztóbb példa éppen a ráckevei Savoyai kastéllyal kapcsolatban említődött. Nos, a mostani adásban már valamiféle javulás jeleit láthattuk. Több épületen — így Ráckevén is — megkezdődtek az állagmegóvási, konzerválá- si munkák, s megtudtuk azt is, hogy az ország egyik legérdekesebb épületegyüttesével, a majki — mondjuk így — kolostorvárossal milyen terveik vannak az illetékeseknek. Mindez megnyugtató — de cseppet sem megnyugtató az, ahogyan egyesek még ma is kezelik ezeket a nemzeti érté- 'keket. Építészek, művészettörténészek, muzeológusok erőfeszítései ellenére sem mondhatjuk, hogy egy bizonyos fajta közszemlélet eltűnt volna. Az meg egyenesen szomorú, hogy több nagy értékű műemlékkastély azért ment tönkre, mert átvészelte ugyan a háborút, de a környék lakosai tönkretették. Annak idején az alig hogy megszületett szovjet állam egyik első intézkedése az volt, hogy védelmet biztosított a műemlékeknek, melyek végül is a szegény nép, a muzsikok — vagy jobbágyok, zsellérek, cselédek — kiszákmányolásából születtek, tehát vissza kellett adni nekik, de nem úgy, hogy darabonként széthordják vagy elkótyavetyélik. Ha annak idején nem is tudtunk ilyen hathatós védelmet biztosítani nemzeti értékeinknek, legalább most kellene jobban ügyelni rájuk. Ez nem mindig pénzkérdés, gyakran inkább a hozzáállásé. Nincs tanulság? A néző haja alighanem az égnek állt, amikor A hét egyik riportját végignézte. Nagy összegű gazdasági bírságokról volt szó, melyek három vállalatot érintettek. A bírság kirovásának oka igen egyszerű volt: a vállalatok igen magas összegű jogtalan haszonra tettek szert. Ezt a jogtalan hasznot pedig a fogyasztóktól zsebelték be. Jogos lenne tehát a felháborodás már ezen a tényen is. De mit szóljunk ahhoz, ahogyan az egyik — és nem kevesebb, mint négy és fél millió forint bírsággal érintett — vállalat vezetője (az Autókerről van szó) nemcsak, hogy megpróbálta elbagatellizálni az ügyet, hanem sértődötten nyilatkozott, s a maga és a vállalat számára semmiféle tanulságot nem látott szükségesnek levonni. És minderre még rátett az üggyel foglalkozó legfelsőbb bírósági jogász szakember megjegyzése, mely szerint a bírságolás alá eső vállalatok felügyeleti szerveinek képviselői a legritkábban jelennek meg ezeken a tárgyalásokon, vagy ha igen, megpróbálják menteni, védeni a bíróság elé citált vállalatokat. Nem egy televíziós jegyzet feladata ennek a felháborító esetnek az elemzése, de annyit itt is el kell mondani, hogy A hét szerkesztői és riporterei kitűnő munkát végeztek. Ilyen nyílt, őszinte riportokra van szükség a hasonló visszaélések feltárásához. Szülőföldem, Bazsi. Megrendültén néztük ezt a három évvel ezelőtt készült filmet, melyen a napokban elhunyt Simon István mutatta be szülőfaluját és gyermekkora másik kedves színterét, Sümeget. Ebből a riportfilmből is azok a vonásai tűntek elő a költőnek, amelyekért különösen szeréttük: embersége, néphez való kötődése, mélységes hazaszeretete. Szép emlékezés volt ez, akár csak a pár nappal ezelőtt Lengyel Józsefet idéző három tv-novella. T. I. Továbbképző tábor Az ifjú népművészek országos módszertani továbbképző táborozása hétfőn kezdődött- meg a Tolna megyei KISZ-bizottság dombori telepén. Az egy hétig tartó táborozáson hazánk tájairól hatvan szövő, hímző, tojásfestő, fazekas, keramikus,, bőrdíszműves és fafaragó ifjú népművész vesz részt. A táborban készült munkákat kiállításon mutatják be. Befejeződtek az egyetemi felvételik Országszerte befejeződtek az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák valamennyi — nappali, esti és levelező tagozaton. Az első nem végleges adatok szerint összesen mintegy TI ezren írták meg írásbeli dolgozataikat, illetve feleltek a szóbeliztető bizottságok ■ előtt. Mindössze néhány százan nem jelentek meg a jelentkezők közül. A legtöbben — szám szerint csaknem negyvenezren — a nappali tagozaton felvételiztek, az esti tagozatokra további nyolcezren, a levelezőre pedig 23 0(X)-en pályáztak. Az elmúlt napokban a pályázók megkapták a felvételről, vagy az elutasításról szóló értesítést. A fellebbezést az elutasí" tás kézhezvételét lpvető nyolc napon belül a felsőoktatási intézmény rektorához (főigazgatójához, igazgatójához) kell beküldeni. A fellebbezések ügyében a felügyeletet gyakorló minisztérium és a felsőoktatási intézmény érdekelt vezető beosztású dolgozóiból alakult bizottság dönt majd. Az V. Duna menti íolklőrícsztiválon Péceli és túrái népművészek sikere Vasárnap este díszbemutatóval é-s a Népek Barátsága díjak átadásával hivatalosan befejeződött a V. Duna menti folklorfesztivál. Nézőkből, szereplőkből alakult kis csoportok idézték a záróműsor és az elmúlt napok legszebb pillanatait. Az autóbuszoknál gyülekező táncosok címeket cseréltek, magyarul—oroszul —lengyelül, és ki tudja, hány nyelven próbálták megértetni magukat. Többen így köszöntek el egymástól: „Akkor holnap, Kiskőrösön.’’ Hétfőn Petőfi szülőhelyén folytatódott, illetve fejeződött be az első nemzetközi néprajzi filmszemle és tudományos tanácskozás. Citerák, furulyák, dudák Az ötödször szervezett Duna menti találkozó lassan- lassan szétfeszíti a korábban kialakított, megszabott méreteket. Időben és térben egyaránt. ■ A programsorozat első napján, csütörtökön tanácskoztak az íróik, á közművelődési szakemberek a folklór és az irodalom kapcsolatáról, kölcsönhatásáról. Kénytelenek voltak egyelőire még azt megállapítani, hogy az illetékes ipari es kereskedelmi szervek a megérdemeltnél kevesebb figyelemben, támogatásban részesítik a népi muzsikát, még nem ismerték fel eléggé azt, hogy az nemzeti kultúránk értékes eleme. Petőfi szülőhelyét most vonták be először a fesztiválvárosok sorába. A Kodály Zoltánra, Katona Józsefre, Kelemen Lászlóra méltán büszke Kecskemét már több mintegy évtizede ápolja a népi hagyományokat, és a kétévenként sorra kerülő népzenei seregszemléken olt vannak az ismert Pest megyei népművészek is. Az idén is jelentős sikert aratott például a péceli Karsai Zsigmond és a túrái özvegy Tóth Miklósáé, illetve Szaszká József. Szeptember elején hatodszor várják a Bács-Kiskun megyeiek a magyar és a körRempiagtalálkozó Verőcemaroson Csaknem ezer, iparban, mezőgazdaságban dolgozó fiatal részvételével tartották meg a vasárnap délig tartó négynapos V. országos ifjúsági kempingta- lálkozót Verőcemaroson, ez EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda nemzetközi táborában. A részvevőket elsősorban azokból a KlSZ-alap- szervezetekből hívták meg, amelyek kiemelkednek a turisztikában. Az ifjúsági kempingtalálkozó rendező megyéjének képviseletében Csapó László, a KISZ Pest megyei Bizottságának osztályvezetője köszöntötte a táborozókat, majd Kéri András, a KISZ KB ifjúmunkás osztályának vezetője mondott beszédet. A Bojtorján együttes folk-rock műsora után a Korall-együttes beat-zene csokra és Koncz Zsuzsa tánc- dalénekes produkciója következett. Számos sportágban — úszás, röplabda, asztalitenisz, 1 lövészet — rendeztek versenyeket; nagy sikere volt a tájékozódási futóversenynek, és az összetett honvédelmi versenynek is. Dunai sétahajózás, külföldi — szovjet, csehszlovák, lengyel, valamint Afrikából és Délkelet-Ázsia országaiból érkezett — fiatalok részvételével megrendezett baráti találkozó tette változatossá- gazdaggá a csaknem négynapos eseménysorozatot. Pest megye csapata első helyezést ért el az összetett honvédelmi versenyben. Kép és szöveg: Székely Tamás nyező országok nótafáit, a citerák, a furulyák, a dudák hivatott megszólaltatóit. így vált, így válik Bács-Kiskun, az ország legfiatalabb megyéje a folklór immár sokfelé számon tartott patrónusává, jeleseinek méltó örökösévé. Nemzetiségek barátsága Az egymásra utalt népek, a nemzetiségek barátságának a gondolatát példázta a csütörtöki program, és mindaz, ami azóta történt. Baján a Páva- körök kötöttek színes csokrot a magyar tájak népdalaiból, a vízi színpad, valamint a kalocsai, hajdani érseki kert méltó körülményeket teremtett a hagyományőrző. tánccsoportok bemutatóihoz. A tudományos tanácskozások módot adtak a gyakorlati tapasztalatok elvi általánosítására és a nagyobb távlatokat körvonalazó tervek kimunkálására. A kiállítások a népi díszítőművészet áttekintéséhez adtak segítséget, fogódzókat. Külön szót érdemelnek a pályázatok. Hónapokig készültek ezekre a hazai és a külföldi népművészek, kutatóik. Ez is bizonyítja, hogy időben és térben mind mesz- szebbre nyújtózik az immár ötödször megtartott Duna menti folklórfesztivál. Heltai Nándor A Bács-Kiskun megyei Tanács Népek Barátsága nagydíját öt együttesnek és öt személynek ítélték oda. A most másodízben kiadott nagydíjat a lengyelországi Zakopanéi masnyiki, a bulgáriai katelo- vai, a romániai marosújvári, a szovjetunióbeli torcsini Kalász ukrán együttes, s a magyarországi Zempléni Népi Együttes, valamint dr. Ortutay Gyula akadémikus, Maróti Gyula, a KÓTA főtitkára, Ács Miklós- né, a Népművelési Intézet igazgatója. Dániel Géza, a kalocsai városi tanács művelődésügyi osztályvezetője és Pécsiné Ács Sarolta, a kalocsai népi együttes művészeti vezetője kapta meg. A Duna menti folklórfesztivált legközelebb 1977-ben rendezik meg. M fkar Bogár fmre 1862. július 19-én az Üllői úti akasztófadombon a betyár-örökkévalóságba távozott, mint bűnperéből is tudjuk, még két Bogár-atyafit hajtot- tak-üldöztek a pandúrok. Az édesöccse: Jakab további sorsáról nem sikerült adatot találnunk. Neve törvényszéki iratokban, sajtóhíradásokban nem szerepel, s pony vahistória sem szól felőle. Unokabátyjukat: Bogár Szabó Miskát azonban, alig félévi bolyongás után elérte végzete. December 2-án reggel egy fel- sődabasi gazda szekeréről pisztolygolyótól átlyukgatva szedte le Pesten a vármegye porkolábja, s miután a vérbefagyott rabot a pincetömlöc szalmájára végigfektették, s következő levelet juttatták el a statáriális bíróság elnökéhez: „Tekintetes Rögtönítélő Bíróság! F. évi december 1-én reggeli öt órakor a jászlajosi pusztán sajátkezűleg meglőtt és kézre kerített Bogár Mihály rablót és Deklina, igazán Rúzsa Istvánnét, mint kedvesét és a rablók pártfogóját, ki végett két megyei pandúr meg is lövetett, ezennel van szerencsém további eljárás végett, az esetírást mellékelve, átadni. Teljes tisztelettel, maradván deczember 2-án. Bállá Kálmán főcsendbiztos” A levél aláírója: Bállá Kálmán, Pest vármegyének Tjétyárbátorságú, félelmetes hírű főcsendbiztosa az eseményeket drámai feszültséggel vázolja a Pest megyei Levéltár Fenyítő Törvényszéki Iratai között elfekvő eredeti, 1862. december 2-ról keltezett esetírásában. ' * > BÉKÉS ISTVÁN: (ßoe^ar j, mre nótája, „F. évi december 1-én 5 órakor reggel, 9 lovas pandúrral értem a jászlajosi pusztán Kovács Lőrinc úr birtokára, Deklina, igazán Rúzsa Isitván ottlakó juhász tanyaházához, kinek a neje, minit közönségesen tudva van, Bogár Mihály rablónak a kedvese, kinél a Dönti—Bogár banda minden tagja többízben tanyázott. Én tehát, mint gyanús helyet, miután megtudtam, hogy a Bogár-fiúk e vidéken fognak ezidőben lenni, megleptem ...” A főcsendbiztos, aki nyilván besúgóitól értesült a betyárok tanyázásáról, a konyha felől a juhász házába indult, azonban úgy tűnt neki, mintha a kony-i haajíót valaki belülről taszíta-' ná vagy be lenne zárva. Bállá Kálmán dörömbölni kezdett és bekiáltott a házba: „Nyissátok ki az ajtót!” Az ajtó csakhamar ki is tárult, s ahogy a főcsendbiztos belépett, a tűz mellett tevő-vevő néma szolgáló kezével intett neki, hogy ne a jobb, hanem a balfelőli szobába menjen. A főcsendbiztos óvatosan ajtót nyitott, s az ajtó melletti ágyon találta Rúzsa Istvánnét, ..ki — idézzük ismét Bállá Kálmán kalandregénybe illő jelentését — úgy tetette magát, mintha ő akkor ébredt volna föl, holott fel volt öltözve és a gyertya az asztalon égett, hol is kés, só és kenyérmorzsa találtatott, mintha azelőtt nemrégen valaki ott evett volna... A kályha padkáján láttam egy zöld- gallérú szűrt leterítve. Belépvén, ,jó reggelt’ köszöntem, mire Ruzsáné felém fordult, s színlelve, mintha akkor ébredt volna fel, azt fogadta. Kérdésem: ,hoi a gazda?’ — t.i. az 5 férje —. .Nincs idehaza, tekintetes uram, elment bort venni’. — Ekkor egész zavart nyájassággal hozzám fordult: .mivel szolgálhatok a tekintetes úrnak, egy kis borral vagy pálinkával?’ — mire azt mondtam: .nekem semmi sem kell’. Kérdőm, hogy ,nincs-e a háznál valaki?’ — ,Öh! Tekintetes uram, már hogy volna, dehogy van’ — hallották a bentlevő hadnagyok is. Ruzsáné ismét egész bizalmasan elkezdte beszélni: .tudja, tekintetes uram, hogy Nagy Pista (t.i.. a Bogár-banda egyik tagja) mostanában egy álló hónapig volt Szentgyörgyön szolgálatban, mint juhász...?’ — Azt felelém erre: ,nem igaz ez, menyecske!’ — ,De tessék csak elhinni, hogy így van, tessék csak jobban kérdezősködni, meglátja a tekintetes úr, hogy én igazat mondok, tudja a tekintetes úr, hogy én máskor is mindig megmondtam, ha nálam voltak is a Bogár-fiúk, én most sem hazu- dok...’. Erre a konyhából jobbra nyíló szobából két lövés történt és jajj kiáltás, odatekintek, látom, hogy a hadnagyok közül már kettő fekszik a földön. Ruzsáné, mintha nem tudná mi történt ,mi az már, az Isten szerelméért’ kiáltással kiment a szobából. Én rögtön karddal leütöttem a gyertyát, és a szobában setét lett. E pillanatban az udvaron három lövés esett s lárma még nagyobb. Én az övemből a pisztolyt kikapván, az ajtó mellé állottam, mely félig ki volt nyitva. Ekkor ing!ben-ga- tyában az udvarból sietve láttam, a bal kezében egy duplapuskát tartva, beugrani Bogár Mihályt. Egyenesen Bokros Mihály meglőtt pandúrra hajolt, hogy annak az övében- levő duplapisztolyát kivegye. Ekkor én oldalba lőttem, mire ő felkiáltott: ,jajj, meglőtt’ — s hanyatlani kezdett, de Rúzsa Istvánná az udvar felől berohant, s őt karjaiba fogadta és feltartotta az eleséstől. — .Vigyetek el, ha lehet, ne hagyjatok itt!’ — mire Rúzsa Istvánná azt mondta: .ugyan az Isten szerelméért, minek lőttek még, hiszen úgyis elmentek volna már’ — t. i. az én legényeim. Bogár Mihály szaggatott hangon mondá: .muszáj volt, mert az ajtót feszegették’. — ,Jajj, csak ne lőttek volna, nem lett volna az a baj, mert elmentek volna ezek maguktól is’ — s így a Bogár Mihály kezében levő duplapuskát Ruzsáné az egyik kezében tartva, míg a másikkal őt segítette a konyhaajtón kifelé, ott többen lehettek, mert beszédet hallottam. S ekkor Ruzsáné Ismét bejött, földön fekvő szűrét kivitte Miskának...” Ettől kezdve Ruzsáné ki. s bejár a szobából a házba meg vissza, holmikat hoz és visz, közben figyelmezteti Bállá Kálmánt, hogy ki ne jöjjön az udvarra, mért nyomban ledur- rantják. — „Nem megy ki — feleli rá a főcsendbiztos —, de ugyan ide se jön be senki, mert azonnal agyonlövöm!” — Virradatig tart az ostromzár. Bállá közben kint lódobogást, távolodó kocsirobogást hall, s mikor világosban kimerészkedik a házból, pandúrjaival, a sebesült Bogár Mihály keresésére indul. A betyárt az istállóban találták meg. — „Bogár Mihályt én lőttem meg — büszkélkedik a főcsendbiztos —, szinte egy ingben volt és gatyában, holott, mikor az istállóból kihúztuk, már posztóujjas lajhi is volt rajta és ha ő nem ingben lett volna, az esetben nekem a posztó lajbit is át kellett volna lőni, pedig azon lyuk sehol sincs, mindezekből világos, hogy ők (Bogár Miska és Ruzsáné) egész kényelemben voltaic ott... s ezek után sült M az is, hogy Ruzsáné, míg én a szobában voltam, s még engem figyelmeztetett, hogy ki ne menjek ..a legényeket ts távol tartotta tőlem, s Bubán Mihály, Bogár Jakab és ismeretlen társa szökését idézte ezáltal elő.” Bállá Kálmán esetírásában mindenképpen arra törekedett, hogy Deklina-Ruzsa Istvánná bűnrészességét, bűnpártolását solcirányúan és meggyőzően adva elő, az asszonyt is rögtönítélő bíróság elé juttassa. Törekvése nem járt sikerrel, mert mint a rögitönbírásikodási jegyzőkönyvből kitűnik, mivel „ilynómű bűneseteket rögtön- bírósági tárgyalás tárgyává nem teszik”, Ruzsáné „büntetésének elvétele végett a törvény rendes útjára utasítta- tott”. (Folytatjuk.) W Sf) ’ >. ' •• úí./C— it í/l'-v f ét*-*, /, ti * •*'*■<? , cf ■*/ t p ' ' ■ 4 f~* 4/Ci ésr-* V<r / 7* A. **>*•'£ *S^ : ’ f - «-r" íe* tYitc/í /Ys *■-z ■* —.~>-r Y i*. Kalla Kálmán Jelentése a rógéönitélő bíróságnak Bogár Szabó Miska és Deklmáné cirógatásáról, — Pest megyei Levéltár. Á Á k
