Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-27 / 175. szám
1975. JÚLIUS 27., VASÄRNAP %J6áhw 7 Kisüzemi közösség Új hajók s Szigetmonostor után egyszer csak megszakad a köves út, s a fák közé kanyarodva erdőtől övezett földútba torkollik. Fák zöldjében megbúvó üdülőtelep, majd a Duna bukkan elénk. Itt, az erdő és a víz közé ékelődve húzódik meg a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat korányi telepe. Ebben az ötvenfős kisüzemben mintha az idő is lassabban járna. Munkásai most próbálják a szocialista brigád- mozgalom erejét, előnyeit. Három brigádba tömörülve versenyeznek a szocialista cím elnyeréséért. Az üzem vezetője, Kolozsi József mondja: — Eléggé távol esünk a világtól, de mi is lépni akarunk. Az első próbálkozások után, úgy érzem, most megfelelő módszert találtunk. Minden brigádunkban van egy műszaki és egy adminisztratív patronáló. Nem kívülállóként. Ök is a brigád tagjai. Így megoldódott a brigádnapló pontos vezetése, és a szakmai vállalásokat is sikeresebben tudják teljesíteni.! Elúszol! a kcmp, a cím Az üzemvezető szerint a brigádok között a Petőfi Sándor nevét viselő, a legesélyesebb á szocialista cím elnyerésére. Őket keressük. Kalauzunk, Fizáry Kornél tervező, a brigád tagja és műszála tanácsadója. A brigádtagok többsége asztalos. A műhelyben mégiscsak Tóth Jánost találjuk. Keze alatt az alaktalan fából éppen egy erős, mégis karcsú evezőt formál a gyalu. Hamarosan csatlakozik hozzánk a brigád- vezető, Bódis István is. Zömök, érős, jó kedélyű férfi. Nem tudni, melyik tulajdonságáért tisztelik jobban. — Sajnos, az indulásunk tavaly nem a legsikeresebb volt — eleveníti fel a kis közösség történetét. — Már az első évI idén is jönnek majd a falakat állítani.. Segítségükkel , előbb költözhetünk saját házba a két gyerekkel. Mert most a szülőknél lakunk, és bár jól megférünk, önállóan mégis más lesz. A nap forrón tűz, fülledt az idő. A szárazon pihenő, felújításra váró két kishajó, a Csóványos és a Tiborc lemezei szinte tüzet ontanak. Távolabb, a brigád többi tagja feszülő izmokkal hatalmas gerendákat, dobogókat emelget, s rakja szabályos rendbe. Két emelés között fel-feltör a nevetés. S egy kevésbé vidám arc jelzi, kinek a. rovására ment a tréfa. De hamar fordul a kör. Közeledtünkre szívesen tartanak szusszanásnyi szünetet. Többségük, mint Szabó Sándor, Smitola József szakmunkás. Kern cserélnének senkivel — Miért vállalták ezt a nehéz, inkább fizikai erőt, semmint szaktudást igénylő feladatot? Megmosolyogják a kívülálló értetlenségét: — Egy közösség vagyunk, s kevés az ember. I bt mindenkinek mindent vállalnia kell. És vállaljuk is. Egyszer asztalosok, festők, ácsok, máskor pádig segédmunkások vagyunk. Ahogy a feladatok megkívánják. — A külső szemlélők számára romantikus ez a munka. Szabadban, víz mellett. — Csinálni már kevésbé at — tiltakoznak. — Nyáron a tűző nap, télen a hó, az éles szél. S a mi feladatunk a só- lyázás is, a hajók kiemelése a vízből. Télen mínusz 15 fokban úgy kell leverni a jeget , a hajőtestről. Észnél kell lenni a . vízre bocsátásnál is. Egy rossz mozdulat több napos pluszmunkát jelenthet. I Bármilyen heves is a tiltakozás, végül kiderül: egyikük sem cserélné el ezt a helyet egy zárt, kényelmesebb gyári műhelyért. — Hiányozna a levegő — ennyi a rövid indok, de hozzáteszik: — Ez a munka nagyon változatos. Itt, aki szereti a szakmáját, az bizonyíthat. Különösen, ha új hajót készítünk. — Nálunk minden munkás maga a technológus és a művelettervező is — magyarázza Fizáry Kornél. — Mi csak a fő méreteket adjuk meg, s a kivitelezésiben a szakmai tudáson sok múlik. — A nehéz fizikai munkát kívánó feladatok pedig még jobban összekovácsolják az embereket. Mikor egy 320 kilós vaslemez alatt nyolc-tíz ember lépked, ugyancsak vigyázni kell egymásra — szól közbe a brigád vezető — S aki ezt végigcsinálja, az nemigen ugrál el innen. — Kérdezze csak meg Józsit! — biztatnak. — Öt sem igen tudnák elcsábítani tőlünk. Kövesdi József hosszú kese- hajú fiú. Maguk között csak mozikirálynak emlegetik. Mert ha munkaidő után nincs odahaza, akkor biztosra vehető, hogy a legújabb filmet nézi meg a moziban. Büszke is a becenevére. — Szeretek itt — mondja —, • bár a legfiatalabb vagyok, egyenrangú brigádtagként kezelnek. Motorzúgást hoz a szél. Figyelmeztet: búcsúzni illik. Érkezésem óta egy tapasztalattal gazdagodtam: az. idő ebben a romantikus környezetben is halad. Ügy hiszem, a Petőfi brigád kis közössége ajz új értékeléskor jogos reményekkel pályázhatja meg a szocialista címet. Miközben erre gondolok, a gerendákkal, pallókkal birkózó férfiakat lassan eltakarják előlem az erdő fái. Lakatos Tamás A tudomány és technika világából Az ezüst karrierje Az ezüst világpiaci ára az utóbbi másfél-két évtizedben folyamatosán emelkedik, s a szakemberek véleménye szerint nincs messze az idő, amikor értéke eléri, majd meghaladja az aranyét. Ennek következtében sok országban az a furcsa helyzet állt elő, hogy az ezüsttartalmú pénzérmék a névértékűknél máris jóval többet érnek. Bánya a laboratóriumban A nemesfémeket — köztük az ezüstöt is — nem az ékszeripari felhasználásuk teszi különösen értékessé és keresetté, hanem az ipa?* egyre növekvő igényei „verik fel” az (árukat. Az elektrotechnikában, a félvezetőgyártásban, a krio- technikában, a rakétatechnikában ugyanis ma még pótolhatatlanok a nemesfémek egyedülálló tulajdonságai (korróziómentesség, vegyi hatásokkal szembeni közömbösség stb.). Mindez még nem "ad magyarázatot arra, hogy miért haladunk az arany „trónfosztása” felé,' hiszen az igények normális növekedésével t általában a bányászati teljesítmények fokozódása is lépést tart. Az ezüstnek azonban van egy felhasználási területe — a film- és fotóipar —, amely hihetetlenül nagy mennyiséget igényel e nemesfém vegyüle- teiből. Még remény sincs rá, hagy egyhamar sikerülne az ezüsthaloidok nélküli fotóanyagokat nélkülözni. Napjainkban az a helyzet, hogy a világ ezüsttermelésének egy- harmadát pénzverésre használják fel, egyharmadára a fényképészeti ipar tart igényt, s csupán a fennmaradó rész áll egyéb ipari célok és az ékszer-, dísztárgykészítők■ rendelkezésére. Az ezüstszükséglet már évek óta sokkal nagyobb, mint a termelés, s a különbséget csak a felhalmozott készletekből lehet fedezni. Ráadásul az ezüst termelését igen nehéz fokozni, mert nem önálló bányászati termék, hanem az ércekben más fémek „kísérö- jeként” fordul elő. Ilyen gondok között nem csodálható, hogy világszerte minden alkalmat megragadnak az ezüst felkutatására, felvásárlására és visszanyerésére. Ez utóbbira jó példa az a módszer, amivel a fotópapír által felhasznált sok ezer tonna ezüst egy részét igyekeznek megmenteni. \ A fötofílmek kidolgozása során a rögzítő (fixáló) nát- íiumtioszulfát-oldat ezüstbro- midot old ki a fényérzékeny emulzióból. A rögzítőfürdő általában 3 ezrelék ezüstöt tartalmaz, ami azt jelenti, hogy 1000 liter oldat ezüsttartalma kb. 3 kilogramm. Kiszámították, hogy érdemes összegyűjteni a fotólaboratóriumokból az egyébként elfolyatásra ítélt rögzítőoldatot és „kitermelni” belőle az ezüstöt. Hazánkban jelenleg az Állami Pénzverő foglalkozik a fotólaboratóriumok egy részéből begyűjtött fixíroldatból, illetve a régi filmek (többnyire röntgenfilmek) felületi emulziórétegéből való ezüstvisszanyeréssel. A rögzítőoldatból évi egy tonna, a filmekről' pedig másfél tonna ezüsthöz jutnak hozzá. A szakembereik becslése szerint ezenkívül még évente öt-hat tonna színezüstöt nyelnek el a csatornák, a szennyvízemésztő gödrök. Csináld magad Egyik kutatóintézetünk olyan készülékét fejlesztett ki, amellyel „házilag” el lehet végezni az ezüstkinyerést, tehát elmaradhat a begyűjtés, a szállítás és a tárolás sokféle gondja, s a környezetszennyezés is csökkenhet. A készülék elektrolitikus módszerrel vápedig mintegy „megfiatalodik”, így jóval tovább használható. E berendezést persze az ország több száz kisebb-nagyobb fotólaboratóriuma számára készítik. Ezért jó tudni, hogy az amatőr fotósok akként „termelhetik ki” az ezüstöt, hogy az előzőleg lúgosított fixálófürdőhöz 10 százalékos nát- riumszulfid oldatot öntenek. Ennek hatására dús fekete ezüstszulfid-csapadék képződik, amely gyorsan leülepszik. Az, üledékről' a letisztult oldatot le kell szívni, majd melegíteni kell a visszamaradt víz eltávolítása érdekében. Végül szűrőpapíron lehet megszárítani az 50—60 százalék ezüstöt tartalmazó port. Itt említjük meg, hogy az NDK-ban úgy oldják meg az ezüst visszanyerését, hogy e rögzítőoldatot olyan „patronon” vezetik át, amely acél- forgáccsal van megtöltve, ezen az ezüst megtapad. A patron 100—150 grammnyi ezüst felvétele után „merül ki” (ennyi ezüstöt lehet kivonni 600 tekercs film fixálására használt rögzítőoldatból.) A sokoldalú ezüst Az ezüst felhasználási köre — az említett alkalmazási területeken túl — rendkívül széles körű. Laboratóriumi tégelyek és csészék előállítására éppúgy használják, mint tükrök és hőpaláckok bevonására, vagy katalizátorként a vegyiparban. Az ezüst erősen antiszepti- kus hatású. A tejsavas ezüst ezerszeres hígításban is öt percen, belül elpusztítja a lég- több baktériumot. Ennek alapján a gyógyászati használata igen sokrétű. Kötszerként baktériumölő ezüstfóliát hoznak forgalomba, valamint ezüsttel impregnált mullpólyát. Újabban az ezüst-aeroszolokat nátben elnyerhettük volna a szocialista címet, de az esélyeinket elmosta az eső. 1974 végén az utolsó pillanatban öntött el bennünket az ár, megemelte a már csaknem kész ötventon- nás kompot, s ezért nem tudtuk teljesíteni tervünket. — Es a mostani áradás? — Ez korán jött. Még van időnk behozni az elveszett időt. De nem is okozott olyan nagy kárt. A brigádunk is mindent megtett, hogy így legyen. S bár tetőzéskor az alsó műhelyben a kilincsig ért a víz, az ár levonulása után- szinte azonnal folytathattuk a a munkánkat. R gyerekekért és egymásért Miközben a brigád többi tagját keressük, megtudom, hogy csaknem valamennyien a szomszédos Szigetmonostoron élnek. Így természetesen a lakóhellyel is szoros kapcsolatot tartanak. Rendszeresen támogatják a helyi gyermekintézményeket. Az iskolának csatornát festenek, könyvespolcot készítettek, az óvodának mászókát, ablakrácsot csináltak. Legutóbb pedig egy kommunista szombat nyereségét ajánlották fel a szigetmonostori iskola és a zsámbéki csecsemőotthon javára. — Ö is brigádtag, a Jobbágy Péter — figyelmeztetnek kísérőim. Huszonéves fiatalember mázolja fehér festékkel a faállványon veszteglő kis hajó oldalát. — öt segítjük a házépítésben — kapom a további tájékoztatást. — Ez is benne van a vállalásunkban — pihenteti egy pillanatra az ecsetet Jobbágy Péter —, de nemcsak ezért teszik. Már tavaly sokat segítettek az alapozásnál, s az Tizenkétezer forint célprémium Jobb mmkakürülménysk a budakalászi lenfonóban A textilipari rekonstrukció bőségszarujából eddig még nem sok jutott a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárának. Az igaz, hogy itt is történtek változások, például az idén befejeződött az irező üzemrész korszerűsítése, megkezdték a tömlő- gumigyártó gépcseréjét. Az NDK és csehszlovák gyártmányú körszövők is zajtalanabbá működnek csattogó elődeiknél, s ha minden igaz, még az idén a szövődébe is megérkezik az első huszonnégy SZTB szovjet vetélő nélküli nagy teljesítményű szövőgép. Ez azonban mind kevés ahhoz, hogy általánosságban beszélhessünk a 850 dolgozót érintő munkakörülmények javulásáról. A gyár vezetősége azonban jóformán pénz nélkül is megpróbálja, hogy az öreg, elavult épületekben barátságos, egészségesebb légkört teremtsen. Hauptmann Józseffel a gyár főmérnökével a szükség szülte leleményességekről beszélgettünk. R maguk ereiéből — Még a hónap elején kiadtunk egy felhívást az üzemek vezetőinek, hogy rendszerezzék, gyűjtsék össze a dolgozóknak a szociális körülmények javítására vonatkozó, a különböző fórumokon elhangzott javaslatait. Mi létrehoztunk egy tíztagú bizottságot, amely a begyűjtött vélemények alapján kidolgozta • az elkövetkező hónapokra szóló szociális intézkedési tervet, amelyet a vállalat vezetősége jóvá hagyott, s 12 ezer forint célprémiumot tűzött ki a határidős feladatok teljesítésére. — Mit tartalmaz a terv? — Mindazt, ami kevés pénzből, a dolgozók segítségével megoldható, tehát a magunk erejéből szebbé, barátságosabbá tesszük környezetünket, s amennyire lehet, könnyí- tünk a nehéz munkákon. Talán az anyagmozgatást említeném először. Az idén már több mint egymillió forintot költöttünk villamos targoncák. s egyéb szállító eszközök vásárlására, a második félévre 500 ezer forintot terveztünk mechanikusan kezelhető kézi kocsik, s más anyagmozgatással kapcsolat tos berendezésekre. Több helyen átcsoportosítjuk a gépparkot, munkaszervezés szempontjából, a technológiai sorrend jobb betartásáért. Tároló állványokat helyezünk el például az előkészítőben, hogy legyen hová tenni az üres lánchengereket. A jó közérzet két fontos feltétele: a fény és a levegő. A tömlő- szövödében, az előkészítőben és a mintaszövödében felújítjuk a villanyhálózatot, erősebb világítást kapnak a termek. A tömlőgumizó és a ji- ger-festöde légcseréjét javítja majd a levegőelosztó csőhálózat, felszerelése 50 ezer forintba kerül. Egyhangúság ellen — muzsika — És az apró figy elméssé jjek? — Az öt perc cigarettaszünetre gondol? Hát igen, nálunk még nem alakult meg a nikotinellenesek társasága. Minidohányzókat rendezünk be az üzemekben: csempével, lemosható festékkel borítjuk a kis társalgószobákat, s a hajdani lócákat kényelmes karosszékek, kis asztalok váltják fel. A meglevő 15 hűtő- szekrényünk mellé további kettőt vásárolunk a dolgozók kérésére. Megkötjük a szerződést a GELKÁ-val a készülékek rendszeres karbantartására, javítására. Vásárlási jegyzékünkre a hajszárító burák is felkerülnek. Az ülő- foglalkozásúaknak speciális idomszékeket szerzünk be, amelyek csökkentik a fáradtságot, nem okoznak hát- és derékfájdalmakat. Bevezetjük a zenés műszakokat. A meo, az expedíció, a befűző, a kivarró, a varroda és a csomagoló termeiben hangszórón zenét közvetítünk, mert- állítólag a muzsika megszünteti, legalábbis mérsékli a monoton munka álmosítc unalmát. ZÖM környezet A bizottság gondolt a gyár külső szépítésére is: elkészült a gyárudvar parkosítási terve, ősszel a szocialista brigádok és a KlSZ-tagok bevonásával megkezdik a fák, díszcserjék, bokrok ültetését. Addig is lomtalanítják az udvart: több mint tíz tehergépkocsi vas-, papír- és rongy- hulladékot szállítottak eddig a közeli MÉH-telepre. Az utak építését jövőre tervezik. A programból nem marad ki egy üzemrész sem, a 850 dolgozó valamilyen formában mindenütt számíthat a munkahelyi körülmények javulására. H. A. lasztja ki a fixálóoldatból az az ezüstöt, akként, hogy a munkaidő végeztével a fürdőbe egy anódot és egy katódot süllyesztenek, amelyet áramkörbe kapcsolnak az éjszakai órákra. Reggelre a katódon ezüst válik ki, a rögzítőoldat ha és szamárköhögés ellen ajánlják az orvosok. Kísérletek folynak víz, jég és üdítő italok kis mennyiségű kolloidezüsttel való csíramentesítésére, tartósítására is. B. I. Biztonságosabb a fehér botnál Kiállta a kísérletek próbáját és megkezdték annak az ultrahanggal működő vakvezető szemüvegnek a sorozat- gyártását, amelyet egy angol tudós konstruált. A speciális szemüvegkeret középső részén három adó-vevő korong helyezkedik el. Ezek sugározzák ki rövid időközökben az ultrahang-impulzusokat, ite letive fogják fel a visszaérkező jeleket. A sugárnyaláb 60 fokos sugárkúpban kb. hat méter távolságon belül tapogatja le a környező tárgyakat, majd a visszaverődő hallhatatlan hangok erősítő készülékében alakulnak át megfelelő magasságú dallamos hangokká. A jobb és a bal fül számára a szemüvegkeret szárába épített kis műanyag csövecskék közvetítik a sztereohang két összetevőjét, így a vakvezető készülék térbeli tájékozódást tesz lehetővé. A tárgyak távolsága a hangmagasságból állapítható meg. A távolabbi — de még hat méteren belüli — tárgyakról visszaverődő ultrahangokat magas hangként érzékeli a vak ember. Amint közeledik a tárgyhoz, egyre mélyül a hangjelzés. A visz- szaverő felületek minősége is befolyásolja a hangjeleket (pl. más hangot ad az utca aszfaltburkolata, mint a fűvel borított felület). A környezetről visszaverődő ultrahangokból meglehetősen Ösz- szetett hangkép alakul ki, s ebben a hangbirodalomban csak kb. 20 órai gyakorlás után tud kiigazodni a világtalan. A vakvezető szemüveg hajlékony kábellel csatlakozik a könnyű, zsebben elhelyezhető kis méretű erősítő és átalakító egységhez. 4 I.
