Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

Földet ért aSzojuz-18 Az orbitdlis űrállomás automatikus irányítással folytatja a repülést — Klimuk és Szevasztyjanov 63 nap alatt végrehajtotta tudományos feladatát AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX ÉVFOLYAM, 175. SZÄM ÄllA I FORINT 1915. JÚLIUS 27., VASÁRNAP Pest megyében meggyorsult az aratás Rajtolnak a kölcsönkombájnok í A Szaljut—4 szovjet orbitá- lis űrállomás személyzetének két tagja — Pjotr Klimuk űr­hajós alezredes, a Szovjetunió hőse, és Vitalij Szevasztyja- nov űrhajós, a műszála tudo­mányok kandidátusa, a Szov­jetunió hőse — a repülési program végrehajtása után szombaton földet ért. > Szombaton délután, magyar idő szerint 15 óra 18 perckor a Szojuz—18 szállítóűrhajó le­szálló egysége a személyzet két tagjával ütközésmentes le­szállást hajtott végre. A ka­bin a Szovjetunió területén, az előre megadott térségben — a kazahsztáni Arkalik várostól 56 kilométerre északkeletre — ért földet. Szombaton — magyar idő szerint — 11 óra 56 perckor szétválasztották a Szojuz—18 szállítóűrhajót és a Szaljut—4 orbitális állomást. Ezt követő­en bekapcsolták a szállítóűr­hajó fékezőberendezését. A 63 napig tartó űrrepülés alatt Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov teljes egészé­ben végrehajtotta a tudomá­nyos, a műszaki, az orvosi és a biológiai kutatások és kísérle­tek gazdag programját. Az űr­hajósok a Szojuz—18 leszálló- egységében nagy mennyiségű anyagot hoztak magukkal a kutatások és a kísérletek ered­ményeiről. Az űrhajósok a Földre való visszatérés előtt automatikus, működésre állították át a Szal­jut—4 orbitális űrállomást, s az tovább folytatja keringését földünk körül. Leonyid Brezsnyev, Nyiko- laj Podgornij és Alekszej Ko­szigin a hosszú űrrepülés be­fejezése és a szerencsés földet- érés alkalmából szívélyesen üdvözölte Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov űrha­jóst. Tv-közvelités a leszállásról A szovjet televízió szomba­ton közvetítést adott a Szojuz —18 szovjet szállítóűrhajó le­ereszkedő egységének leszállá­sáról. A szovjet tv-nézők milliói­nak először telerecordimgról bemutatták a szállítóűrhajó és az orbitális állomás szétkap­csolását. Ezután következett a leereszkedés, amelyet egy he­likopter pilótája követett. A leszállás helyén szinte felhőt­len volt az égbolt, a szél se­bessége másodpercenként öt métert ért eL A zökkenésmentes leszállást biztosító fékezőberendezés ál­tal okozott kisebb porfelhő je­lezte, hogy a készülék érint­kezett a földdel. A leszállás annyira pontos volt, hogy a kabin a keresőszolgálat sátrai közelében landolt. A televízió mutatta, amint az ajtó kinyitása után először Pjotr Klimuk, majd Vitalij Szevasztyjanov lépett ki a szabadba. A Csepel Autógyár kiváló munkáskollektívája a kong­resszusi munkaverseny to­vábbfolytatásával sikeresen zárta az első félévet, a gyár 102,2 százalékra teljesítette tervét. ötezer-ikilencvenkilenc pad­lóváz készült el ez idő alatt, kétszázzal több a tervezett­nél. Csaknem 10 ezer servo- kormányt gyártottak, 2260- nal többet, mint tavaly. Há- romszáznegyveukilenc millió pótalkatrészt vehettek át kül- és belföldi megrendelők. A gyár féléves nyeresége elérte a 290 millió forintot, ez negy­ven százalékkal több a tava­lyi féléves eredményűiéi. A szocialista brigádok kü­lön vállalásai megerősítették a vezetőséget abban, hogy a második félévi tervfeladatok megvalósítása — gyártmány- szerkezet-változással is jár­nak — is várható. H. Kovács József termelési főmérnök tá­jékoztatójából is ez tűnik *ki. — Az év hátralevő részé­ben a termelékenység növelé­se mellett a termelési szerkezet korszerűsítése a célunk, mely a járműprog­rammal függ össze. Épp ezért a padlóváz-előállítást helyez­tük középpontba: ezer darab­bal többet akarunk készíteni 1974-hez viszonyítva. Negyed- milliárd forintos beruházással bevezetjük a padlóvázgyár­tásban az oerlicon technoló­giai rendszert. Elképzeléseink szerint, már a második fél­évben üzembe állítjuk a sváj­ci berendezéseket, s megkezd­jük a próbagyártást. Az új rendszer évente 15 ezer pad­lóváz előállítását teszi lehe­tővé. — A III. negyedévre ter­vezzük, hogy a tavaszi BNV-n is kiállított 30 személyes kis­busz szériagyártását kezdjük meg. Az idén ebből a típus­ból 600 buszvázat akarunk kooperációs partnerünknek, az Ikarus székesfehérvári ka­Énkezmek a hírek a megye minden részéből: a Galga völ­gyében egy nap alatt 100 mil­liméter csapadék esett, míg a szomszédban, a gödöllői erdők határolta Vácszentlászló búza­tábláin vidáman arattak, Űcsán akkora jégverés volt, hogy a csuhén keresztül is megfoltosodott a gyengasze- mű kukorica ... Míg az elmúlt hét végén számottevő elmaradásról — az esőzések ide, szélviharok oda, indokolatlan elmaradásról ■— tudósíthattuk az olvasót, most a helyzet javulásá­ról számolhatunk be. Békési Sándor, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának helyet­tes vezetője elmondta, hogy a termelőszövetkezetek nagyobb része jól felkészült a nyári csúcsra, állják a sarat — sok­szor szó szerint — a kombáj­nok műszaki állapota megfele­lő, nincs fönnakadás a ter- ményszállításban, kifogástala­nul működnek a szárítóberen­dezések. Akadt azonban ok az elmarasztalásra is! A ceglédi Kossuth Tsz-ben délelőtt 10 órakor, java aratásidőben még hozzá sem kezdtek — leg­alábbis a szakfelügyelők ott- jártakor — a vadonatúj SZK— rosszériagyárának küldeni. Egyelőre belföldön és az NDK-baA találtunk piacra, de az érdeklődésnek megfe­lelően szélesítjük majd kap­csolatainkat a KGST-n belül is, valamint a közel-keleti or­szágokkal. A servo-kormány gyártásfejlesztését szintén na­pirenden tartjuk, év végéig az idén 21 ezer darabot készí­tünk exportra, valamint a belföldi igények kielégítésére. H. A. 5-ös gép karbantartásához. A nagykőrösi Szabadság Tsz-ben a hét arató-cséplő gépből csu­pán négy vágta a gabonát, holott másutt még a régi 10— 12 éves masinákat is üzembe helyezték az idén. Egyébként a két város termelőszövetkeze­teiben olyan rossz volt a rajt, hogy a kezded hanyagságot most már nehéz jóvátenni. Megkéstek a gépjavítással a nagykovácsi Vörös Hajnal Tsz-ben, rosszul szervezték meg a karbantartást a dabasi Fehér Akácban, ahol egyéb­ként, igaz, erősen megdőlt ga­bonában, de a kombájnosok figyelmetlensége miatt rendkí­vül nagy szemveszteséggel is dolgoztak a gépek. Követendő példával szolgált viszont az Örkényi Béke Termelőszövet­kezet, ahol műhelykocsi kísé­ri az aratókat, és nemcsak az apróbb javításokat, hanem a komplett sebességváltó-cserét, a törött alkatrészek hegeszté­sét is a helyszínen végezték él. Gyors helyzetkép a járási szakemberek beszámolói alap­ján: A gabona több mint 70 százalékát learatták a ceg­lédi, a ráckevei és a mo- nori járásban. a munka hatvan egynéhány százalékánál tartanak a da­basi és a váci járás gazdasá­gai, felén jutottak túl a ceglé­di tsz-ek, a gödöllői, a nagy­hutai és a budai járás terme­lőszövetkezetei. A sereghajtók negyven százalék körüli telje­sítménnyel a nagykörösiek és a szentendrei járásbeli gazda­ságok, az utóbbiak teljesen érthetően s elfogadhatóan, ré­szint adottságaik, részint az árvíz miatt: Tahitótfaluban 210, Dunabogdányban pedig 60 hektár gabona áll még mindig víz alatt. Több termelőszövet­kezetben, mint a tápiószőllősi gazdaságban, a dabasi járás nyolc téeszében, továbbá a dömsödi Dózsában, Tökölön és Halásztelken befejezték a búza aratását. Megkezdődhetett a gépek átcsoportosítása is, több termelőszövetkezet ajánlotta föl segítségét a kedvezőtle­nebb helyzetben levőknek.-Az albertirsai Szabadság Tsz kombájnosad például a csomói határban dolgoznak, a dömsö- diek a Kiskunsági Állami Gaz­daság tábláin vágják a gabo­nát, a törteid Dózsát a koeséri Petőfi segíti ki, a tápiószőllő- siek Újszilvásra indulnak, Püspökihatvan gazdasága a gö­di és a kosdi téeszektő! kap segítséget, az Alagi Állami Tangazdaság pedig a letkési Ipolyvölgye Termelőszövetke­zetet segíti ki. A megyei operatív bizottság tájékoztatása szerint ha csak az időjárás nem lesz a koráb­binál is megátalkodottabb, augusztus 10-re befejeződ­het Pest megyében az ara­tás. A sajnos megcsappant termés- kilátásokról még korai lenne beszélni, mindenesetre jegyez­zük ide: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium póttermésbecslést rendelt el, melynek határideje július 30. (Aratási riport a 3. oldalon.) A. Z. Kommunista szombat - vasárnap is Kisáruházat építenek a szocialista brigádok A kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny idei sza­kaszában — amely az eszten­dő végéig tart — több mint 100 ezer forint értékű, 6 ezer társadalmi munkaóra teljesí­tését vállalta a Vác és Vidéke Általános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet 37 szocia­lista, valamint 56 munkabri­gádja. A hét végén — tegnap és ma — kommunista szombatot szerveztek. Szód—Csörög ezer lakosát látja majd el az a kis ABC-áruház, amelynek alapo­zásán mo6t a szövetkezet sokszorosító- és betonüzemé­nek szocialista brigádjai dol­goznak. A brigádok egymást váltják, a jövő hét munkaszü­neti napjain is jó néhányan serénykednek majd. Az ÁFÉSZ szocialista bri­gádjai már évek óta patronál­ják a penci és a váchartyáni általános iskolákat Az idén is elvégzik a szükséges tataro­zást a szünidő alatt. Házon belül is akad tennivaló. A ke­reskedelmi alapegység kollek­tívái nagy számban vállalkoz­tak arra, hogy saját üzleteiket maguk újítják fel. Több száz­ezer forintot takarítanak meg ezzel, teljesítve a takarékossá­gi intézkedési terv végrehaj­tásából rájuk háruló felada­tokat KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Peru nemzeti ünnepe al­kalmából Juan Velasco Alva­rado köztársasági elnököt. Jozcf Tejchma, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, miniszter­elnök-helyettes tegnap Buda­pestre érkezett, ahol tárgyalá­sokat folytat a magyar—len­gyel kulturális kapcsolatokról és látogatást tett kulturális intézményekben. ; Szabó István, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke vezette azt a magyar küldött­séget, amely tegnap érkezett haza egyhetes bulgáriai tanul- ] mányútjáróL ( /--------------------------------------------------------------------------------------s Feszes M egtörtént a végső dön­tés, a Minisztertanács július 17-i ülésén jóvá­hagyta a Vinnyica és Al- bertirsa közötti 750 kilovol­tos távvezeték magyar sza­kaszának beruházási prog­ramját, valamint azokat a terveket, melyek az albert­irsai alállomáshoz kapcso­lódó létesítményekre, egye­bek között a 400 kilovoltos hálózat bővítésére vonat­koznak. Az érintettek tisz­tában vannak azzal, hogy a határidő feszes tempót követel tervezőktől és kivi­telezőktől, berendezések gyártóitól és üzembe he­lyezőitől, hiszen az átadás időpontja 1978. októbere — a teljes távvezetéket értve —, azaz alig több, mint há­rom esztendő áll rendelke­zésre mindenfajta munká­hoz. Tekintélyes nemzetközi szervezetek és szakemberek figyeltek fel erre a távve­zetékre, s nem alaptalanul. Európában ugyanis ehhez hasonló csak a Szovjet­unióban található, s a vilá­gon is csupán még két or­szágban van, Kanadában és az Egyesült Államokban. Nem túlzás tehát azt állíta­ni, hogy a hat szocialista ország egyezményeire tá­maszkodó, szovjet és ma­gyar kivitelezésben meg­valósuló létesítmény gazda­sági-műszaki szenzációnak számít. Ami persze egyben a kötelezettségek súlyát is meghatározza. Az Erőmű- és Hálózat- tervező Vállalat készíti a teljes hazai szakasz terveit, azaz már az első lépcsőnél döntő jelentősége lesz an­nak, hegy megtette-e min­denki azt, ami módjában állt, azt is tehát, ami túl­terjed kötelességén, hiva­tali feladatán. S itt hosszú sor következhetnék a többi közreműködőről, mert hi­szen részese e feszes tem­pójú nagy munkának. az Országos Villamos Távve­zeték Vállalat éppúgy, mint a Ganz Villamossági Mű­vek, az oszlopok — első példánya a te»aszi Buda­pesti Nemzetközi Vásár lát­ványossága volt —, a veze­tékek gyártója, a szerelvé­nyek készítője... A veze­ték anyagainak, eszközei­nek döntő részét ugyanis a hazai ipar szállítja! H osszú a sor, ezek sze­rint, ha botlik valaki, akkor a többiek is ve­le bukdácsolnak. Igen, így van. S ezt ugyan természe­tes ténynek vehetnénk, a , tapasztalatok mégis arra figyelmeztetnek, hogy — éppen megyebeli nagybe­ruházásoknál — újra és újra ismételni kell ezt a nyil­vánvaló igazságot, mert baj van a szemlélettel sok helyen. E szemlélet hívei úgy igyekeznek háttérben maradni, hogy szerepük je­lentéktelenségét hangsú- nyozzák, arról beszélnek, nekik csak néhány apró részmunkát kell megcsinál­niuk, nekik csupán néhány kisebb berendezés előállítá­sa a feladatuk... Azaz, ha késnek, ha valaminek a ha­táridejével, minőségével, technológiai alkalmasságá­val baj van, akkor nem. érdemes nagy hűhót csapni, mert kis ügy, kis alvállal­kozó ... V__ _____________________ E szemlélet sok feketele­vest megitatott már velünk, s ezért, hogy most, a kezdés napjaiban, amikor a szó szoros értelmében megin­dul a távvezeték-építés gépezete, leszögezzük: nincsenek kis alvállalko­zóit, nincsenek kis ügyek ezen a beruházáson, min­denki dolga, szerepe fon­tos, főszerep! Azoké is, akik az oszlopokat gyárt­ják, s azoké szintén, akik a 750 kilovoltos vezetékhez kapcsolódó 400 kilovoltos hálózatot építik, bővítik, mert hiszen ezen jut majd el az energia az ország meghatározoitt körzeteibe, s ezen a többi szocialista or- 4 szagba, hiszen a megkötött egyezmények értelmében érdekeltsége arányában minden ország viseli a költségeket. S elég, ha nem sikerűit időben legyártani, kipróbálni, üzembe állítani a 400 kilovoltos kapcsoló- berendezéseket, máris — ahogy a szakma mondja — leül a beruházás. E z persze, csak esetle­ges példa, mert hiszen nincs okunk arra, hogy a kapcsolóberendezé­seket készítő Ganz Villa­mossági Művek kollektívá­jának tettrakészségében ké­telkedjünk, mint ahogy mások esetében sem te­hetjük ezt. Húzzuk alá: most. Remélhetően később sem teremtődik alap erre, bár a Minisztertanács hatá­rozata figyelmeztet arra, hogy a határidő betartása, a részfeladatok terv sze­rinti végrehajtása magas fokú szervezettséget köve­tel. E magas fokú szerve­zettség szükségessége nem­csak a feszes tempó miatt indokait, hanem azért is, mert ilyen berendezéseket, ilyen jellegű munkát az érintett magyar vállalatok még nem gyártottak, illetve nem láttak el, s bizonyos feladatoknak az ötödik öt­éves tervben meghatáro­zandó teendőkön felül kell eleget tenni. Vannak tehát előre lát­ható nehézségek, s ezért nem árt, ha minden kö­zösség, melynek része van a 750 kilovoltos távvezeték létrehozásában, jól az em­lékezetébe vési: ez a beru­házás minden szakaszában kemény próba elé állítja őket. A szovjet tervek ha­zai adaptációja semmivel sem lényegtelenebb mozza­nat — sőt, a jó adaptáció szilárd alapja lehet a zök­kenőmentes munkának — mint a 750 kilovoltos veze­téket fogadó transzformá­toregységek legyártása. Ma még úgy tűnhet sokak sze­mében, messze van 1978 októbere, s e gondolkodás- mód azt sugallja, hogy akár komótosan is teheti valaki a dolgát, akkor sem késik el. Valóban, viszonylag tá­volinak látszik a dátum, ám akkor majd csak a bi­zonyítványt adják ki az összes közreműködő mun­kájáról. A vizsgázást vi­szont már ezekben a na­pokban megkezdik, s most az a fontos, hogy ezzel idő­ben tisztában legyenek. En­nél tisztábban már csak kötelességeiket kell látniuk. ‘ M. O. _______________________J Fe hér hegyek bányája Pilisvörösváron működik — mint ismert — az ország leg­nagyobb és legszebb dolomitbányája. A pilisi hegyek kőzetét sok iparág hasznosítja: feldolgozzák az építőipar, a vegyipar számára, de használják gumiáruk és festékek készítésénél is. A nagyteljesítményű gépekkel évente 460 ezer tonna dolo­mitot bányásznak. Most kezdték meg a színes vakoló kőpor gyártását is. Csikós Gábor felvétel« Folytatják a versenyt Bevezetik az oerlicon rendszert Harminc személyes kisbuszok a Csepel Autógyárból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents