Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám

1975. JÜLIUS 26., SZOMBAT iJÍMtív Családban — ház körül Gyermekünk a szünidőben A gyermekek megnöveke­dett szabad idejének a jó megszervezése, a napirend helyes kialakítása most, a szünidőben teljes mértékben a szülőkre hárul. Minden gyermek számára a legfonto­sabb, nélkülözhetetlen, hogy az egyre inkább megterhelő iskolai, szellemi munka után a nyár pihenést és testi meg­erősödést jelentsen. A gyermekek nyári szabad idejével kapcsolatban a szü­lök különböző nézeteket val­lanak, egyben azonban a leg­többen egyetértenek: a nyári szünidő semmiképpen sem le­het a lézengés, a semmittevés, a csavargás időszaka. A gyer­mekek életkori sajátosságaik­nál fogva igénylik a mozgást, a cselekvést, az egyéni és a közösségi tevékenységet. He­lyesen értelmezett fejlődésü­ket a szünidőben is a munka és a játék tudatos beosztásá­val lehet és kell elősegíteni. Különböző nézetek élnek a tv-nézésről. Felmérések és saját tapasztalataim is azt bi­zonyítják, hogy a tanévben, s főleg vasárnaponként a gye­rekek nagy része válogatás nélkül nézi a tv műsorát. Ez­zel kapcsolatban talán azt le­hetne javasolni, hogy a szü­lők a gyermek szabad idejé­nek megszervezésénél termé­szetesen vegyék figyelembe a televízió műsorát, de ne ez le­gyen az a fő irányvonal, amelyhez minden más tevé­kenységet igazítanak. Sok olyan film, ismeretterjesztő előadás van, amelyre érdemes a gyermek figyelmét felhívni, hiszen ez jó lehetőség a szó­rakozás mellett az ismeretek bővítésére, új ismeretek szer­zésére. A felnőtteknek szóló műsorokat lehetőleg ne néz­zék a gyerekek. Kellemes és nagyon hasz­nos időtöltési lehetőség a ki­rándulás. A nyár alkalmas arra, hogy a szülők minél többször együtt menjenek gyermekeikkel a szabadba, a strandra. Általában: felhív, nánk a figyelmet arra, hogy a gyermek minél többet le­gyen, játsszon a szabadban. Fontos azonban, hogy a szü­lők biztosítsák gyermekeik­nek ehhez a megfelelő időt, a helyet, az eszközt és neta- lántán még a társat is. Fon­tos a játszótársak megválasz­tása, s erre figyeljenek a szü­lők. Sok konfliktus adódhat abból később is, ha a társ, a barát túlzottan sok negatív tulajdonsággal rendelkezik, ha például túlzottan agresz- szív, vagy jellembelileg gyen­ge. A szünidő nem jelenthet teljes eltávolodást az iskolá­tól. Kitűnő összekötő kapocs az olvasás. Fontos azonban, I hogy segítsünk a gyermeknek az olvasmányai kiválasztásá­ban, neveljük igényességre a gyermeket. A család életének megszer­vezése a szülők feladata, s a szervezettség feltételezi o munkát, a hasznos elfoglalt­ságot. Legyen a nyári szünet­ben is bizonyos állandó mun­kája a gyermeknek, bevásár­lás például, takarítás, köny- nyű, nem megerőltető munka a kertben, a ház körül. Arra kell nevelnünk gyermekein­ket, hogy ne azért dolgozza­nak, mert azt a szülők tőlük megkövetelik; érezzék, hogy amit csinálnak az hasznos, ar­ra szükség van, azzal gazda­gítják a közösséget, jelen esetben a családot. Az ilyen munka a gyermekben a meg­elégedettség érzését kelti, si­kerélményt ad. Király Jánosné tanítónő Nyári ruhák kislányoknak trjra divat a színes, mintás kar­tonbál, zefírből, batisztbdl készült „leányos” nyári ruha. A tervezők az ötleteket ezekhez általában a régebbi idők divatjából vették. így sok édesanya és nagymama fedezi fel bennük saját kislánykori ru­háinak vonalait. O Vászon kötény ruha gumiház­ba fűzött övvel, széles tűzés­sel. Fodros, könnyed blúzok­kal és blúz nélkül is nagyon csi­nos. © Kockás zefírből, nyomott vi­rágos kartonnal kombinált, „falusias” stílusú ruha. A mintás vállrész alatt az eleje hú­zott, s a széleket keskeny fodor díszíti. (Alakításra is alkalmas fazon..) © Három széles fodor díszíti ezt a kivágott felsőrészű, csi­nos, mintás batisztból készült ruhát. Hamis kötény, amely valójá­ban ruha, mert a fodor mö­gött oldala és háta is van. Csíkos, kockás, vagy más mintás anyagból lehet összekombinálni, akikor igazán divatos. O A csíkos ingruha Jellegzete­sen mai divat. Bőségét a la­zán viselt öv fogja össze. A karkivágás mély, az ujja bő, te­hát nagyon kényelmes viselet. Gy. L Az orgona szaporítása E közkedvelt kerti dísz- serjét nyáron szaporítjuk zem zéssel. Fontos, hogy a szaporítás- íoz milyen alanyt használunk, nert ez befolyásolja a későb- >i növekedést, illetve a virág­ost. Mik lehetnek az orgonaala- íyok? Leggyakrabban hasz- lált alanya a vadorgona, vagy nás orgonafajok csemetéi. Székén kívül alanya lehet még i fagyai (Lugustrum-fajok) és i kőris (Fraxinus) is. Üzemi szaporításnál szinte üzárólag a vadorgonát hasz- íálják. Ezen ered meg legna­gyobb százalékban a nemes jrgona. Az oltványok hosszú jletűek. A vadorgona erősen larjadzik, ezért kezdtek a fa- »yallal foglalkozni. Régebben i cserepes orgona haj tatásánál Használták, mint alanyt. Gyen­gébb rajta a nemes növeke­dés, de dúsabb a gyökérzete. A fehér virágú fajtáknál ez az alany kisebb mértékű elszíne­ződést okoz. Az ivartalan szaporításhoz legalkalmasabbak az 1—2 éves 8—10 milliméter vastagságú alanyok. A korán tavasszal felkupacolt alanyokon hagy­juk rajta a földet a szemzésig. Biztosabb az eredés, ha korán, már július közepén szemez­zük az alanyokat. Ilyenkor jobb eredést kapunk. Meleg nyarakon gyorsan befejezi a növekedését és nem adja a hé­ját. Az alany északi oldalára szemezzünk. Szoros kötözés után újra kupacoljuk fel föld­del. Ősszel lazítsuk fel a kö­tést és takarással védjük a szemet a fagytól. (F. B.) Irodalom, tudomány, művészet Néhány hónap múlva Bu­dapesten ül össze a nemzet­közi finnugor kongresszus. A tudományos életnek ez a je­lentős eseménye a közönség figyelmét is a rokon nyelvű népekre irányítja. így a leg­jobbkor jelentette meg az Eu­rópa Kiadó a keleti finnugor népek irodalmának kistükrét. Medvcének Ezt a címet viseli ez a több mint 900 lapnyi könyv, amely a vogul, osztják, szamojéd, lapp, zűrjén, votják, csere­misz és mordvin irodalmat, népköltészetet s az írók és költők munkásságát mutatja be. Az izgalmasan gazdag anyagot válogató és a köte­tet szerkesztő Domokos Péter kitűnő bevezető tanulmánya összefoglaló képet ad e népek és költészetük megismerésé­nek, a nyelvrokonság kutatá­sának történetéről, a XVIII. századi csillagász, Sajnovics János vitát kavaró lapp— magyar nyelvegyeztetésétől kezdve. Nem kevésbé hasznosak és érdekesek az egyes népek iro­dalmának szemelvényeit be­vezető tömöir összefoglaló is­mertetések. Ezek röviden ké­pet adnak e népek történeté­ről, területéről, lélekszámá- ról, mai életük kibontako­zásáról is. E népek — a lap­pok nagy részét kivéve — a Szovjetunióban találhatók, s irodalmuk, szellemi életük kibontakozásában, illetve fel­virágzásában — csakúgy, mint életviszonyaik, életmódjuk ja­vulásában — a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalmat követő általános és nemze­tiségi politika hatása mérhe­tő le. Több nép e sorsforduló­nak köszönheti írásbeliségét, irodalmának — műköltészeté­nek — létrejöttét. íróik, szel­lemi embereik nagy része a Leningrádban létrehozott Északi Népek Intézetében ka­pott képzést, ott csíráztak ki, érlelődtek később művek­ben megvalósuló szándékaik. gyár olvasóközönség előtt is jól ismert és kevésbé vagy alig ismert írók remek mun­káit válogatta egybe Elbert János. Akiket nem kell be­mutatnunk — Gorkij, Ehren- burg, Alekszej Tolsztoj, Iszaak Babel, Solohov vagy Konsz- tantyin Fegyin, Hja llf és Jev- genyij Petrov, Pausztovszkij, Furmanov, Szeráfimovics, Tyi- honov, Leonov —, azok mel­lett több, magyarul csak an­tológiában, folyóiratban sze­repelt író elbeszélése is ol­vasható. Ezek az elbeszélések a for­radalomról, a polgárháború­ról, az azt követő évtizedek­ről szólnak, helyesebben ezek az idők és események szol­gálnak nekik keretül, ezek nyújtották a történetek témáit, A Corvina kalauzol de akikről szólnak, az a kor embere, annak sokféle típusa. Emberi drámák, botlások, ál­dozatok, helytállások, győzel­mek eleven tükrei az írások. A hősiesség úgy van bennük, mint az életben: talapzat, cimke nélkül — csak az ol­vasó mondja ki, hogy igeá, ez végül is hősi helytállás lett. Rátapinthatunk az új élet kibontakozására, az új le­hetőségek közötti botladozás- ban, az egyes emberek té­tova lépteiben vagy azok el­lenére érvényesülő történel­mi szükségszerűségre. A címadó forrófejű Andron könnyed és egyben balladai hangvételű drámájára, ame­lyet az olvasó nem tud nem részvéttel követni, azaz egész pontosan az író — Alekszandr Nyeverov, illetőleg elbeszélé­se záró mondatával: „Nem lehet nem sajnálni őket, de sajnálni sem lehet őket’’. S megint másként érzünk Csa- pájev drámájára, katonái súlyos véráldozatára Furma­nov írásában. A sokféleség, a sokrétűség jellemzi a kötetet, ez teszi különösen gazdaggá. N. F. Művészek, művek nyomában Különös élmény Charles de Tolnay könyve Michelangeló- ról. Pedig — mondhatnánk — csak ízelítő Tolnay Károly- nak a nagy reneszánsz mes­terre vonatkozó munkásságá­ból. Mielőtt azonban erről szólnánk, tisztáznunk kell va­lamit. Hiszen az olvasó már­is azt kérdezheti: végül is Charles de Tolnay vagy Tol­nay Károly néven nevezzük a szerzőt? Nos, ahogy a kö­tethez fűzött tömör, kitűnő írásában Beke László az 1899. május 27-én Budapesten szü­letett vágújhelyi Tolnai Ká­rolyról — íme, egy újabb név­változat! — egy jegyzetben mondja: „Tolnay publiká­cióinál nyelvterületektől füg­gően használja a nevét”. Az olvasó természetesen tovább kérdezhet a miértek után, Az'oivásónak” má2ajtTé£ ezért Pár szóbarl foglaljuk ményt és izgalmat jelentenek össze magyarázatul az élet- a népköltészetnek a kötetben rajzot. lelhető darabjai — medveéne­kek, jávorénekek, hősénekek, sorsénekek —, és megint más­fajtát az írók alkotásai. A népköltészet ősi idők hagyo­mányait őrzi, itt érhetők utói leginkább a rokon vonások, itt ízlelhetjük a közös for­rás vizét. Az írók és a költők részben — különö­sen ha népük életmódvál­tása nem is oly régen ment végbe, amint ez főleg az észa­kibb, a szibériai népeknél lát­ható — ugyanezt a küzdel­mes sorsot villantják fel, leg­többjük központi élménye az életmód változása, részben már ezt követő mai életükből adnak képet. Ez a mai élet sokban — a környezet adott­ságai, a hagyományos fog­lalkozások, az állattartás ré­vén — folytatása a hagyomá­nyosnak is, és így az író szervesen építhet a népköl­tészeti hagyatékra. Igen ér­dekes olvasmány például az osztják Roman Ruginnak a Hajsza című elbeszélése a mai élet egy epizódjáról. Eleven, friss írás, a táj részleteit, az embereket és állataikat igé­zete« megjelenítő erővel vil­lantja fel, s egyben a küzde­lem, a hősök népköltészeti ábrázolásának ízeit őrzi. A Medveének írói és költői zömmel szovjet írók és költők is. így e kötet ismertetése mellé kívánkozik egy másiké. A forrófejű Andron Az e című válogatás — ugyancsak az Európa könyvei­nek sorában jelent meg — szovjet-orosz írók elbeszélé­seit tartalmazza az 1920— lentetett 1940 közötti évekből. A ma-, nay két Egy rendhagyó pálya A századforduló szülötte már gimnazistaként műtörté­nésznek készült, és az akkori magyar szellemi élet olyan izgalmas, eredeti gondolko­dóinak körébe került, mint a nagy művészettörténész, Fü- löp Lajos, az író-esztéta Ba­lázs Béla, — a nemrég el­hunyt — Lukács György, azután a magyar zene meg- újítói: Bartók Béla és Kodály Zoltán, az. Itthon talán kevés­bé közismert, munkásságát külföldön folytató művész- szociológusok: Hauser Arnold és Antal Frigyes, s még foly­tathatnánk a sort. Részt vett a Vasárnapi Kör szellemi műhelyt jelentő beszélgeté­sein, majd az „Előadások a Szellemi Tudományok köré­ből” nevű szabadiskolában. Tanulmányait a bécsi egye­temen folytatta, s bár első ta­nulmánya magyarul jelent meg, pályája innentől külföl­dön alakul, ha nem is szakad el a magyar szellemi élettől. Párizsban él, Rómában a hu­szas években kezdi Michel- angelo-kutatásait, s a nagy mester életművét feldolgozó kötetei később Amerikában jelennek meg, majd Párizs­ban tart előadásokat róla. Mint a talán legkiválóbb ma élő Michelangelo-szakértő, a firenzei művész szülővárosá­ban levő Michelangelo-mú- zeum, a Casa Buonarroti igaz­gatója lesz. Segítség a beleéléshez kötet, amit a Corvina je- meg magyarul, Tol- Michelangelo-köny­vét foglalja magába — az is­métlődő részek kihagyásával. Megrajzolja időben a mes­ter pályáját, majd világképét rekonstruálja: politikai néze­teit, filozófiai felfogásait, vallásosságát és művészetfel­fogását. Sajátossága a tárgyi alaposságon és gazdagságon túl (Itt jegyezzük meg: az egves müveket és történetü­ket leíró katalógusokat is ad a kötetben) egy olyan finom, a korba, a mester világába és a műveibe való ritka él- ményszerűségű beleélést lehe­tővé tevő elemzési mód, ami­nek gyökereit Tolnay az elő­szóban magyar mestereinek —• elsősorban Fülep Lajosnak és Lukács Györgynek — a ta­nítására vezeti vissza. Építészet, szobrászat Különös kontrasztot jelent az olvasónak, ha ezek után egy másik — A művészet kis­könyvtára sorozatban megje­lent — Corvina-kiadványt vesz kézbe: a magyar szár­mazású ír Nicolas Schöffer munkásságát ismertető kis kötetet Aknai Tamás tollából. Itt tényleg könnyebben írtuk le a „munkásság” szót, mint a „szobrászatot”, bár ez utóbbival rokonítható térfor­málásról van szó, no meg olyan művekről is, mint mondjuk az Autó-szobor. A modern útkeresésnek sajátos érdekességeit követhetjük nyomon egy művész munkái, pályája, gondolatai kapcsán. Michelangelo kora egy má­sik Corvina-kötet lapjain is felvillan. Pogány Frigyes: Itá­lia építészete című munkájá­nak most megjelent második kötete a XV. századból úgy­szólván napjainkig nyújt át­tekintést egy rövid tanul­mányban, majd a számos ké­pet követő rajzokkal is meg­világított, bőséges képmagya­rázatokban. Végül lépjünk vissza idő­ben a római forrásokig, a ró­mai kor építészetének, művé­szetének egy hazai vetületéig. Fülep Ferenc, a Nemzeti Mú­zeum főigazgatója a Corviná­nál megjelent Sopianae című kötetében a római kori Pécset mutatja be. Kitűnő kis kalauzt nyújt an­nak, aki e szép és emlékek­ben is bővelkedő városban járva nemcsak a hangulato­kat szeretné érzékelni, hanem a látott emlékekből a múltat szóra bírni. Németh Ferenc A távcső világa A felszabadulás óta először jelenik meg olyan átfogó jel­legű, kitűnő csillagászati ké­zikönyv, a modern ismeretek­nek enciklopédikus jellegű összefoglalása, mint most dr. Kulin György, valamint a kö­zelmúltban elhunyt kiváló népszerűsítő, Róka Gedeon szerkesztésében: A távcső vi­lága című munka. Szerzőig a két szerkesztő mellett Balázs Béla, ifj. Bartha Lajos, Dezső Lóránt, Gesztesi Albert, Ma­rik Miklós, Orgoványi János, Ponori Thewrewk Aurél és Schalk Gyula. Kulin György tollából, azo­nos címen először 1941-ben, majd — igen erősen korszerű­sített változatként — 1958-ban jelent meg hasonló jellegű, és szintén Igen terjedelmes mű. Ezek a csillagos égen való tá­jékozódástól kezdve a komoly teljesítőképességű amatőr táv­csövek megépítéséig úgyszól­ván mindenről tájékoztattak. Ez a mostani könyv azonban mind tárgyi anyagmennyisé­gét, mind pedig kiállítását il­letően még a két korábbit is felülmúlja. A szerzők mellett ez természetesen a Gondolat Kiadó érdeme, amely felis­merte, hogy a felsőfokú isme­rétterjesztésben a képanyag elsőrendű fontosságú (de va­jon miért nem tüntette fel a rajzoló vagy a rajzolók ne­veti) — s így arra törekedett, hogy a mű kiállítása is min­den tekintetben méltó legyen tartalmához. Számos, Magyarországon még publikálatlan fekete-fe­hér és színes fénykép talál­ható a kötetben, s igen örven­detes, hogy az előbbiek között a budapesti Uránia Csillag- vizsgáló fiatal amatőr csilla­gászai által készített elsőren­dű felvételek is szerepelnek. Igen ízléses és finom színezé­sű o címlapkép is. A kiadó ar­ra is törekedett, hogy a ma­gyar csillagászok minél na­gyobb többsége szólalhasson meg a könyv hasábjain, szak­tudósok és amatőrök együtt, mindenki a maga szakterüle­téről, ami a színvonal igen magas fokának elérését bizto­sította. A könyv egyebek között ál­talános képet nyújt az ember, a Föld és a világegyetem kap­csolatáról, ismerteti a világ­űrből érkező, természetes ere­detű „üzenetek” (fény, ré­szecskesugárzások stb.) termé­szetét, megismertet a csillagá­szati műszerekkel, az időmé­réssel, az égi mechanika alap­jaival. Különösképpen érdeke­sek a világegyetem fizikájával (a kozmológiával) és a más bolygókon lehetséges élettel kapcsolatos részek. Sok fejezet taglalja az űrkutatást, a pla­netáriumokat, a csillagászat történetét, és különösképpen a távcsőépítés módszereit, amely igen fontos az amatő­rök számára. Ügyszintén az amatőr csillagászoknak nyújt hasznos segítséget a zárófeje­zet („Mit, hogyan figyeljünk meg?”) és a gazdag példatár. Ilyen nagyszabású könyv- szerkesztésénél óhatatlanul előfordulnak hibák is. Egy helyen példá/ul az (49. és 50.) ábrákat felcserélték. Ezen a hiányosságon segíteni lehet majd az új kiadásban, amire feltehetően sor kerül, hiszen a tízezer példányos munkát va­lószínűleg éppúgy hamar el­kapkodják majd, mint „A táv­cső világa” két előző változa­tát. Dr. Héderváíi Péter Rokon nyelvek - rokon érzések Két új irodalmi antológiáról Finnugor irodalmak, szovjet-orosz elbeszélők LA PÓZ GA _____ r’ TO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents