Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-25 / 173. szám

4 %Mthm % 1975. JÚLIUS 25., PÉNTEK K 4- HÍRE] 5-f HÍREK 4 hírek 4 HÍREK 4 H HÍREK -f- ] 4IREK 4 H ÍREK 4 hí REK 4 HÍREK »' 1975. július 25. Pén- • tek, Jakab napja. A nap kél 4.11 — nyugszik 19.29 órakor. A hold kél 20.07 — nyug- l szik 6.35 órakor. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS ! Nyugat felől átmenetileg megnövekvő felhőzet, elsősor­ban a Dunántúlon, majd az or­szág többi részén is, záporral, zivatarral, egy-két helyen jég­esővel. Mérsékelt, időnként megélénkülő délnyugati, nyu­gati szél. Zivatarok idején át­meneti szélerősödés. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet 25 —30 fok között. Távolabbi kilátások kedd reggelig: nyugat felől növek­vő felhőzet, sokfelé záporeső­vel, zivatarral, helyenként jég­esővel. Élénk északnyugati széllel, a hőmérséklet csökken. Legalacsonyabb hajnali hő­mérséklet 13—17 fok között, legmagasabb nappali hőmér­séklet eleinte 25—29, később 21—25 fok között. Jelentős mennyiségű (legalább 5 mm) csapadék az ország területé­nek 90 százalékán várható. Nemzetközi gyakorlat Az európai ifjúsági vörös- keresztes találkozó harmadik gyakorlati napját az Építők SC Sporttelepén rendezték meg. Imitált égési sérülitek el­látását, mentését mutatták be a húsz európai ország vörös­keresztes fiataljai. KITÜNTETÉS A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tiszay Andor­nak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott osz­tályvezetőjének 75. születés­napja alkalmából, munkás­mozgalmi tevékenysége, vala­mint a munkásművelődés ha­gyományainak feltárásában kifejtett munkássága elisme­réséül a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést ado­mányozta. — Kommunista műszakot tartottak nemrégiben a TRA- KIS nagykőrösi telepének dolgozói. Munkájuk ellenér­tékét, a több mint 21 ezer forintot átutalták a városi tanácsnak, a szociális intéz­mények bővítésére, fejleszté­sére. — Befejezték az aratást a nagykátai járásban a tápió- szőlősi Üj Barázda Tsz közel 700 hektáros területén. A gépek azonban továbbra sem pihennek: segítenek a szom­szédos szövetkezetekben. Egy percre... A hölgy, kíváncsian kér­di új lakásba költözött ba­rátnőjétől: — Nos, hogy tetszik az új otthonod? — A lakás remek, csak a konyha kissé szűk csípő­ben. — Megállt az áradás. Csü­törtökön a Duna szintje a vártnál alacsonyabb — 573 centiméter — volt. Mint az árvízvédelmi ügyeletnél el­mondották — a közeljövőben apadásra számíthatunk. — Kiállítják Kalocsán me­gyénk népművészeinek alko­tásait az ötödik Duna menti folklórfesztivál keretében rendezett Király Ilus pályá­zaton részt vevő munkák kö­zött. Így a kiállított tárgyak között-találjuk- Síbszkó Jó­zsef túrái népművész 5 saját készítésű citeráját és Ser­főző Józsefné népviseleti ba­báját Galgamácsáról. — Köszöntés. Gáspár Mar­git Kossuth-díjas írónőt szü­letésnapja alkalmából a Kul­turális Minisztériumban kö­szöntötte dr. Marczali László miniszterhelyettes. SCHÖNHERZ ZOLTÁN HETVEN ÉVVEL EZELŐTT“, 1905. Július 35-én született — es 1942 októberében halt mir- tírhialáJt — Schönherz Zoltán, & magyfl1* kommunista mozga­tom Kimagasló harcosa. Kassán született, s már egyetemi hallgatóiként bekap­csolódott a kommunista moz­galomba. A harmincas évek elején vezető szerepet töltött be a szlovákiai ifjúsági mun­kában. 19*3~ben Moszkvában résat vett a Kommunista Ifjú­sági Jn-termacionálé VI. kong­resszusán is. Az első bécsi döntés után 1938 novemberé­ben — a Magyarországhoz csatolt területen maradt, s azonnal megkezdte az illegá­lis kommunista pártszerveze­tek létrehozását. 1939 végén a Komintern tői megbízást ka­pott a letartóztatások által megbénított KiMP központi szerveinek az újjászervezésére. 1940 januárjában Budapestre jött és kapcsolatot teremtett a* Rózsa Ferenc vezette politikai irányító szervvel. Nagy ne­hézségek között novemberben végre sikerült megalakítani a KMP titkárságát, majd köz­ponti bizottságát; ezután gyors ütemben újra kiépült a pártszervezetek hálózata. A KMP KíB líMíl áprilisában el­fogadta „a független, szabad, demokratikus Magyarország” programját, s megkezdte a függetlenségi harc szervezését. Schön herz Zoltán, a párt nagyszerű harcosa az 1942-es nyári letartóztatás! hullám so­rán kerül rendőrkézre. Ke­gyetlenül megkínozták, de ő nem vallott. „Gyűlölöm a ha­lált, de nem félek tőle!” — mondta kínzódnak, mert, mint egy helyütt írta, ?ra jövő nem­csak az élőké lesz, hanem a halottaké is, akik a jövőért adták életüket.” Kommunista elvhűségét, bátorságát egy pállania tra sem tudták meg­törni. Emelt fővel ment a bitó alá, s utolsó szavaival is a független, szabad, demokra­tikus Magyarországot éltette. — ABC-áruházat nyit Nagykőrösön a helyi ÁFÉSZ. A még az idén megnyíló üzlet a Ceglédi úti lakó­telep 900 családjának éle­lemellátási gondjait oldja meg. — Lótenyésztési vándor­díját alapított a Kiskunsági Nemzeti Park. A díj idén első ízben a kiskunsági pász­tor- és lovasnapok alkal­mából július 27-én, vasár­nap kerül átadásra. — Ezer forint segélyt fizet idén is minden olyan dolgo­zójának, akinek gyermeke most kezdi az általános is­kolát a Pest megyei Kisha­józási és Javító Vállalat. — Fiatalok vállalata. A Pest megyei Víz- és Csator­namű Vállalat dolgozóinak kétharmada 45 éven aluli, — Több fény. Bővül a megye villanyhálózata. 1971 óta 464 kilométernyi vezeték épült és 14 ezer 95 új lámpa világít Pest megyében. ELEKTRONIKUS ORVOS A londoni Atkinson Morley kórházban új diagnózis-megállapító berendezést helyeztek üzembe. A páciensnek be kell dugnia lejét egy kis készülékbe, amelynek adatait elektrnmteus számítógép ol­vassa le és azonnal jelzi, hogy ha például daganat van. a beteg agyá­nak bármely részén. Graves-díj Simon Istvánnak A Magyar írók Szövetsége költői szakosztályának, Robert Graves-díját odaítélő bizottsá­ga az 1975. évi díjat Simon István, Rapszódia az időről című versének ítélte oda. Si­mon István verse klasszikus formában, határozott tiszta? Sággal szól az alkotó ember felelősségéről, arról az em­berről, aki a múlandó időben a múlandóság tudatában vál­lalja a teremtés emberi és or­szágos gondját. Ma tárlalnyitás Nagymaroson A Nagymaros ’75 program- sorozat keretében ma, pénte­ken délután 3 órakor ünnepé­lyesen nyílik meg Mészáros Géza Derkovits-díjas festőmű­vész tárlata a nagymarosi nagyközségi tanács és a Du­nakanyar Intéző Bizottság ren­dezésében. A kiállítás augusz­tus 15-ig — hétfő kivételével — délelőtt 10-től este 6 ig te­kinthető meg. Képünkön: Viségrád Nagy­marosról — Mészáros Géza tollrajza. A rádió és televízió műsora Bútorok - habból Poliuretán hideg formahab­ból készülő ülőbútorok soro­zatgyártását kezdték meg a szekszárdi Bútoripari Vállalat új gyártelepén. Elsősorban a kislakások bútorzatának ki­egészítésére, tavaly augusztus­ban kezdték meg a „Pille” ne­vű könnyű, kényelmes és tet­szetős kisfotelek kísérleti elő­állítását. Az idén már nyolc­ezer, jövőre pedig tízezer „Pillé”-t gyártanak többféle színű kárpitozással. Gépíró világbajnokság Riasztanák a díjakat Tegnap délután kihirdették a gépíró világbajnokság és a nemzetközi gyorsíróverseny eredményét. Gépírásból külön rendezték meg a küzdelmeket az elektromos és a mechani­kus meghajtású gépen dolgo­zók között. Mindkét kategóriá­ban az osztrák Johanna Prohsch-Steinhauser lett a győztes. A nemzetközi gyors­íróversenyen a bolgár Viktor Bogolini nyert. Ebben a kate­góriában a magyar dr. Kappa György ötödik lett. A díjakat dr. Barabási László, a szövet­ség elnöke adta át. KOSSUTH RÁDIÓ 4.25—7.59: Jó reggelit! A Kossuth rádió reggeli műsora. 8.00: Hírek, Időjárás jelentés. 8.05: Műsorismer­tetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 8.20: Slágermúz-eum. 9.09: A Pickwick Klub. Charles Dickens regénye folytatásukban. 9.31: Operahárma­sok. 9.53: Lottósorsoltás! lt).00: Hí­rek. Mőjárásje leütés. 10.05: Em­berke kalandjai. Erich Kästner regényének rádióvaltozata. 10.23: Édes anyanyelvűnk. Lőrincz.e La­jos műsora. 10.28: Bach: E-dúr he­gedűverseny. 10.49: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 10.59: Lottóeredmények. 11.00: Pa­rasztok. Folytatásos rádiójáték. 11.49: Bodnár György könyvszem­léje. 12.00: Déli Krónika. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.30: Reklám. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Adám Jenő népdalfeldölgóziásaiból. 13.46: József Attila műhelyei. M. Pász­tor József előadása. 14.03: Bánki György müveiből. 14.22: Kó­rus pódium. 14,34: Britta ki önti szívét. Astrid Lindgren regényé­nek rádióval tozata. 15.00: Hírek. Időjárás jelentés. 15.10: Magyarán szólva . . . Grétsy László műsora. 15.25: Kishegyi Árpád énekel. 15.39: A Lengyel Kultúra Hete. Muza könnyűzenei henglemezúj- donságok. 15.59: Hallgatóink fi­gyelmébe! 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: „Velem nem történt semmi” — Solti Bertalan műsora. 17i.OO: Hírek. Időjárás jelentés. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Haydn: D-dúr szimfónia. 17.50: Gazdasági könyvespolc. 18.00: Pet- ress Zsuzsa énekek 18.18: Az Ifjú­sági Rádiószínpad bemutatója. Szám oil j hozzá kétszer! Csörsz István rádiójátéka. 18.58: Hallga­tóink figyelmébe! 19.00: Esti Kró­nika. 19.30: Turpinszky Béla Wag­ner operáiból énekel. 19.45: Min­denki könyvtára. Bródy Sándor: A nap lovagja. 20.15: A Lengyel Kultúra Hete. Mikrofonközeiben a Skai do wie-együttes. 20.55: Hírek. 20.58: Láttuk, hallottuk — a szín­házban és a moziban. 21.18: Nó­taest. 22.00: Hírek, időjárásjelen­tés. Kb. 22.15: Jelentés J Pannónia nemzetközi súlyemelő versenyről. 22.20: Az elmúlt évad nagysikerű hangversenyeiből. A Bartók vo­nósnégyes hangversenye. 24,00: Hírek. Időjárásjelentés. 0.10: Dal­játékokból. PETŐFI RADIO 4.25—7.59: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.00: Hírek. Időjá­rásjelentés. 8.05: Rimszkij-Korsza- kov: Seherezádé — szvit. 8.50: Vietnam a 30 éve® háború után. Salgó László útijegyzete. 9.00: Hí­rek. 9.03: Ezeregy délelőtt. A Gyermekrádíó műsora. 9.53: Lottó- s őrs pl ás. 10.00—12.03: Zenés műsor üdülőknek. Közben 10.00—10.05: Hírek. Időjárásjelentés. 12.00— 12.03: Hírek.-12.03: Találkozás lu­res énekesekkel. 12.47: Tengernél erősebb. Zelk Zoltán versei. 13.00: Hírek. Idő járás1 jelentés. 13.03: Mo­zart: B-dúr zongoraverseny. 13.35: Az európai széppróza klassziku­sai. Anton Pavlovics Csehov. 13.43: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00: Jó utat! A Csúcsforgalom magazinja.. 14.40: Hírek. Körzeti időjárásjelen-tés. 14.45: A beat ked­velőinek. Az Ohio Players együt­tes felvételeiből. 15.30: Hírek. 15.33: Rivaldafényben. Török Má­ria műsora. Közben 16.30—16.33: Hírek. 16.32—16.36: Műsorismerte­tés. 17.00: ötórai tea. Közben 17.3P—17.33: Hírek. 18.00: Hírek. IdőjárásjeJentés. 18.03: Külpolitikai figyelő. 18.20: Beethoven: D-dűr trió. 18.46: Mit láttam Grönlan­don? Paipp Bélával beszélget Gazdy Dénes. 19.01: Népdalcsokor. 19.39: Olvasólámpa. Sárkány Klára lap­szemléje. 19.54: Jó estét, gyere­kek! 20.00: Esti Krónika, H. 20.25: Üj könyvek. 20.28: A Lengyel Kul­túra Hete. Van ilyen család. Gab­riela Zapolska komédiája. Közve­títés a Katona József Színházból. 22.57: v Hanglemez. 23.00: Hírek. Időjárás jelentés. 23.15: Verbunko­sok, népdalok. 24.00: Hírek. Idő- járásjelentés. 0.10: Műsorzárás. 3. MŰSOR 18.00: Hírek. Idő járás jelentés. 18.05: Portrék az operaszínpadon. ' Berg nőalakjai: Marie és Lulu. 18.56: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. Váci Mihály. 19.15: Rész­letek Victor Máié és Huszár Eri­ka zenés játékából. 19.35: Herbert von Karajan operafelvételeiből. 20.35: Hírek. 20.3«: Charles Lloyd együttese játszik. 21.17: A Len­gyel Kultúra Hete. Az 50 éves Lengyel Rádió jubileumi hangver­senye a varsói stúdióban. 23.00: Hírek. Idő járás jelentés. Kb. 23.15: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ 17.03: Hírek. 17.10: Panna-bál. Szórakoztató műsor gyermekek­nek. 17.45: Műsorainkat ajánljuk! 18.10: öt perc meteorológia. 18.15: Részvétel, tervek, cselekvés. Stú­dióbeszélgetés az üzemi demok­ráciáról. 18.50: Bemutatjuk a g y ön g y ös v is o nta ipari ikreket. 18.05: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Idő­sebbek is elkezdhetik. 'Tévétorna. 20.05: önök kérték... A televí­zió kívánságműsora a nézők leve­lei alapján. 21.25: Jogi esetek. 22.05: Nyitott könyv. Lakatos Menyhért: Füstös képek. (10 éven felülieknek!) 22.55: Tv-hirádó, 3. 2. MŰSOR: 20.00: Dráma a va­dászaton. Csehov regényének mb. szovjet filmváltozata. Közben 21.05: Tv-híradó, 2, BÉKÉS ISTVÁN: (jSoqcíP ^3i mre nótái ICl . A sebesült betyár és elmaradhatatlan szeretője — Gregus Imre festménye. V essünk néhány pillan­tást azokra a tanulsá­gos egyezésekre és kü­lönbségekre, amelyek a „Bogár Imre nótája” legtisztább és leggya­koribb folklór-változatai és ponyva-megjelenítése között mutatkoznak. Érdemes meg­vizsgálni — és érdeme szerint értékelni, hogy a ponyva szer- kesztője-kiadója a legelterjed­tebb népdalstrófák közül me­lyeket használta fel vagy hagyta ki. A legtöbb népdalvariánsban és a ponyván is szerepel az el­maradhatatlan — de semmi tényiratban soha nem említett — betyárszerető, Dűli Marcsa. Ügy látszik: széplány nélkül szívhez szóló betyár-nótát se írni, se lenyomtatni, de dalol­ni nem lehet... A legtöbb népdalban és a ponyván is déli fél tizenkettő­kor kisérik Bogár Imrét a vesztőhelyre, holott az említett ponyvafüzet prózai króniká­jában, néhány oldallal hátrább, a kivégzést (ugyancsak téve­sen) délután háromnegyed egyre teszik. Ez is arra mutat, hogy a népballada utólag, kü­lön pótlásként került a ko­rábban szerkesztett-írt pony­vafüzet élére. Másfelől azt ta­núsítja, hogy költői, népköl­tészeti műben fontosabb a ha­rangszó, mint a kronometriai pontosság. Akadnak apróbb stiláris és tárgyi különbségek: a népdal­feljegyzések némelyikében például a betyár csikót, a ponyvaszövegben ökröt akar lopni, bizonyos szavakat-kife- jezéseket más-más népdalvál­tozatból szemelgetett össze a ponyvairat szerkesztője. Azon­ban mindezeknél sokkal érde­kesebb és árulkodóbb a teljes balladastrófák szembetűnően célzatos szelekciója és egybe­foglalása. Bizonyos népdalfeljegyzé- sekben van egy strófa, amely a ballada vége felé, Bogár Imre utolsó pillanatairól szól: Felállott a székre, Felnézett az égre: „Jaj, istenem, sok rablásim Jutnak az eszembe!" A ponyvaszerkesztő ezt a szakaszt, .úgy látszik, felesle­gesnek tartotta, hiszen a meg­téréssel és búcsúzással amúgy bőven traktáltatnak a króni­kás rigmusokban az olvasók. Nyilván egészen más okból hagyták ki a ponyvára került balladából azt a majdnem minden variánsban fellelhető két remek strófát, amelyben a betyár, ez alkalommal ugyan eredménytelenül, meg akarja vesztegetni a „vármegyét”: „Kocsmárosné, hallja, Száz itce bort adna, Megkínálom a vármegyét, Hogy ne lennék rabja.’’ Huncut a vármegye, Nem iszik belőle, Mert a szegény Bogár Imre Most van a kezébe. A Bucsánszky-féle „eré­nyes”, törvényt, pandúrt és csendbiztost tisztelő ponyván ez a két strófa természetesen nem kaphatott helyet. Csupán •a korcsmárosné veres borát és barna lányát kínálgató szaka­szokat találjuk, amelyekben a betyár nem kísérti meg a tör­vény hites embereit. Disszonánsán süvít bele a ballada alaphangjába a „Nem vagyunk betyárok...” kezdetű strófa, aminek viszonylag ke­vés népdalfeljegyzésben sike­rült nyomára akadnunk. Az önlefokozás: betyárból — rabló-zsivánnyá, eltorzítja a megelőző és következő szaka­szok hol hetyke, hol mélabús, de mindig nemes zengzetét. Közönséges útonálló nem ér­demel ilyen bensőséges bú­csúztatót. Ám a Bucsánszky- ponyva eszmei gazdája a bal­ladái hős Bogár Imre maga­becsmérlésével sem érzi bizto­sítottak a hatalmasok jóin­dulatát. A céljainak legmeg­felelőbb szakaszok egybefűzé- sével nemcsiak rokonszenve­sebb, népszerűbb betyárfigu­rát csúfítja rablóvá, hanem az ugyancsak igen ritka, „Az urakat megállítjuk — Zsidót megraboljuk” szövegű sorok­ban recipét ad arra is: mi a finoman differenciált teendő­je a rabló-zsiványoknak a hazai vagyonos társadalmat jelképező két különböző ré­teggel szemben. A földesura­kat csak meg kell állítani, a kalmárokat viszont ki Is kell rabolni. Ilyen gondos toldo- zás-foldozás után a kiadó nyu­godt lélekkel bocsáthatja útjá­ra füzetét, mert a szerkesztői műtéteket végrehajtva, jogo­san véli: a „Bogár Imre nó­tája” anélkül, hogy a nép kö­zötti kelendőségében fogyat­kozás esett volna, az úri kö­zönség számára is „szalonké­pessé” vált. Aminthogy a „népirat” kró­nikás prózai részében is gon­doskodás tételik bizonyos pa­pi, tanítói körökben feltámadó ponyvaellenes hangulat el csi­tt tás ára. Mindjárt a história elején megtudjuk, hogy sze­rencsétlen Bogár Imre csakis azért vetemedett ilyen fertel- mes életre, mert apja kisko­rában nem iskoláztatta, s mert „csecsemő korától csak rosz- szat látott és hallott...” Ki vette fel erre a magyarázatra a kérdést: vajon miért nem iskolázhatták a múlt század derekán egy pusztai pásztor­gyereket, milyen világban élt, hogy folyton-folyvást csak rossz példák állották előt­te...? És a kör legjobb elméi­vel együtt ki kérdezte meg vajon: miért kellett egy 16 éves megtévedt sihedert olyan börtönbe vetni, ahol a pony­va szövege szerint: „rabló cimborák között megedződött benne a gonoszság”? Ezekre az indokokra és ér­vekre rímel a prózai fejezet végébe biggyesztett tizenhat verssor is. A biblikus gondo­latat megforgatva, azt prédi­kálja az ismeretlen rímfaragó, hogy a gyermekek vétke kizá­rólag a gonosz szülők vétké­ből ered, s elkerülésének egyetlen módja — a gondos gyermeknevelés. A ponyvafü­zetet betetőző huszonöt stró- fás rigmus ugyanezt a gondo­latot teregeti szét a „kántor­búcsúztatók” ismert ízelésé­ben és stílusában. Bizonyos védekező vagy inkább kivédő magatartás észlelhető ebben a negyedszáz ponyvavers­szakaszban. A kiadó és a ver­selő védekezni akar a szána­lomkeltés vádja ellen, ki akar­ja védeni a tekintélyi táma­dásokat, amelyek a statáriálí- san üldözött Bogár Imre nép­szerűsítéséből keletkezhetnek. Ügy forgatja hát a szót, hogy a bűnöző családból származó, iskolába nem járatott, főkép­pen vallásosságra nem nevelt, csavargásra, tivornyázásra ka- patott, ártatlan emberpalánta romlása miatt kelt szánalmat, s bűnét megbánó, töredelme­sen valló és gyónó, bocsána­tért esedező, de megtorló íté­letet alázattal fogadó, meny- nyek országába, isten zsámo­lya elé vágyódó, túlvilági ke­gyelemért esedező, „igaz” bí­róit és „jó” hóhérját tisztelő, veszendő lelket, vezeklőt nép­szerűsít — jámbor és egyben elrettendő példának. (Folytatjuk.) i 1

Next

/
Thumbnails
Contents