Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-23 / 171. szám

Gümőkórmentes a járás állatállománya Az állatorvosok és állatte­nyésztők több évig tartó ál­dozatos munkája nyomán, a közös gazdaságokban és a háztáji istállókban már csak gümőkórmentes szarvasmar­hát tartanak. Legutóbb az acsai nagyközségi közös ta­nács, melyhez négy község, Ácsa, Csővár, Galgagyörk és Püspökhatvan tartozik, jelen­tette be, hogy nincs fertőzött állat községeiben. A tanácsülés köszönetét mondott dr. Galántai István állatorvosnak, akinek igen nagy szerepe van a gümő- kórmentesítésben. Egy kivétel mégis akad: a perőcsényi termelőszövetke­zet, amely hosszú ideje ter­vezi, hogy hozzálát a gümő- kórmentesítéshez. Valóban, a tervek már ősszel elkészül­tek, de azóta semmi sem va­lósult meg belőlük. Kétségtelen, hogy a gümő- kórmentesltés költségekkel jár, hiszen az állattenyésztő­telepet be kell keríteni, a fer­tőzött egyed eket ki kell selej­tezni, de a munka mégsem tűr halasztást, hiszen egyre több állat lesz tbc-s, és fenn­áll a veszélye annak, hogy a szövetkezet Tésán és Vámos- mikolán levő istállóiban is felüti fejét a betegség. Meg kell említenünk azt is, hogy a szövetkezetei folya­matos kár éri, hiszen a je­lenlegi körülmények között csak olcsóbban tudja eladni a tejet és a marhahúst. Jutalomutazáson A MÁV-nál régi hagyo­mány, hogy a vasutas-nap^ al­kalmából kiváló dolgozókat jutalmazásban részesítenek. Az ország különböző részei­ből, összesen 310 vasutas dolgozó utazott, különvona- ton, a Kijev, Rosztov, Moszk­va útvonalon, mintegy 6000 kilométert. Dicséretes munkájukért né­gyen vehettek részt az uta­zásban Dunakesziről, a Jár­műjavítóból: Ludányi Béla, Fótos János, Tóth József és Kollár József. VÁC I NAPLÓ-r‘ ,:■••• - ■- 1 „Ú J-.'O V .>> ■ . t­A VÁCI JÁRÁS CS VÁC VAROS RESZERE XIX. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1975. JÚLIUS 23., SZERDA VAROSUNK HARMINCNÉGY ÜZEMÉBEN Milliók — takarékosságból Ellenőrzik a tervek végrehajtását Mellébeszélés nélkül - Ki tesz többet? haszonra törekszik a takaré­kosságból. Tavalyi termelési értékének fél százalékát taka­rítja meg az idén például a Húsipari Vállalat és a Bélés­gyár, három százaléknál is többet a Kötöttárugyár és a Forte. Természetesen csak altkor, ha a terv meg is való­sul. És még ezek az arányok sem fejezik ki, hogy ki tesz többet, illetve kevesebbet. A tapasztalatok szerint a Kötöttárugyár csak minden dolgozója összefo­gásával tudja teljesíteni a ■ tervét, mások könnyebben érnek el nagyobb megta­karítást. Sok beszédnek sok az alja — szokták mondani, s a tervek­ben is találhatunk erre jócs­kán példát. Felesleges volt .pa­pírra vetni, mégis sokan le­írták : rendszeresen ellenőr­zik a raktárakat, operatív in­tézkedéseket tesznek, és így tovább. Vagy nem a tervbe valók ezek a megállapítások, vagy éppen még annak sem mondanak semmit, aki leírta őket. Egyenesebb és értelmes beszéd: függővé teszik a vezetők prémiumát az eredményes takarékosságtól és érde­keltek benne a munká­sok is. Például a Pest megyei Taná­csi Építőipari Vállalatnál és a Volán I. számú üzemében nemcsak jutalmazzák a veze­tőket, hanem, ha szükséges, felelősségre is vonják az elmu­lasztott takarékosságért. Akad kirívó példa is: a vállalat ve­zetője csak magának tervezett prémiumot az eredményes ta­karékosságért. Az MSZMP Vác városi vég­rehajtó bizottsága elhatározta: augusztustól rendszeresen be­számoltatja a váci üzemeket arról, hogy miképpen állnak a takarékossági tervek végrehaj­tásával. Cs. A. Az utóbbi hetekben keve­sebb szó esik a takarékosság­ról, de az ipari üzemek mun­kásai, vezetőd, társadalmi szer­vezetei nem feledkeznek el az MSZMP KB tavaly decemberi állásfoglalásáról és az idei, ja­nuári miniszteri utasításokról, amelyek az ésszerű takarékos­ságra ösztönöznek. Nem feled­keztek el már csak azért sem, mert a takarékosság, a pazar­lás megszüntetése — azóta már a gyakorlatban is bebizo­nyosodott — a vállalat ered­ményeit javítja, nyereségét növeli. Harmincnégy váci vállalat készített előzetes tervet, s mint az MSZMP Vác vá­rosi Bizottságának jelenté­se megállapítja, többségük jó, megszabója lehet a ta­karékosságnak, néhány üzemben azonban kis­sé megkéstek a tervvel, pél­dául a Húsipari Vállalatnál, a Vegyesipari Ktsz-nél, a Ven­déglátó Vállalatnál, a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál április közepén és végén került a munkáskollek­tívák elé a takarékossági terv. A pártbizottság tizenkét vá­ci üzemben vizsgálta meg a ta­karékossági tervek végrehajtá­sát, s megállapította, hogy az üzemek elsősorban a tőkés importból származó anyagok helyettesítésére, kisebb mennyiségű fel- használására törekedtek. Jó eredményeket ért el a For te, a DCM, a Taurus Gumi gyár, a Kötöttárugyár, < HAGY. A gumigyárban ú mozgalom is indult: Ki tes: többet az anyagtakarékossá gért? Minden váci vállalat taka rókosikodik az energiával, « Fortéban még energiaellenőr- szolgálatot is szerveztek. A takarékosság elképzelhe­tetlen a munka- és üzemszer­vezés javítása nélkül. Jó pró­bálkozásokkal találkozhatunk a Kötöttárugyárban, az Egye­sült Izzó váci gyárában, és a Pest megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalatnál. Módosított újítási szabályzat ösztönöz a Fortéban olyan megoldásokra, amelyekkel csökken az anyag- és energia­felhasználás. A takarékoskodás érdeké­ben meggyorsulhatnának, hamarább elkészülhetné­nek a költségeket csökken­tő új beruházások, de ilyesmire kevés példát ta­lálunk Vácott. A legtöbb vállalat forintban is megtervezte, hogy mennyi Bezárták a holtba Pórul járt az éjszakai látogató Megbilincselve vitték el ÚJSÁGHÍR: A lakosság segítségével tetten érték és elfogták Bordács László foglalkozás nélküli buda­pesti lakost, a gödi 11. szá­mú élelmiszerbolt betörőjét. Július 18. Éjfél után fél ket­tő. Szabó János csörömpölésre ébredt. Kinézett az ablakon és látta, hogy a lakásával szem­ben levő bolt kifeszített kira­katrácsa alatt, a kitört kira­katüvegen egy alak mászik be. Azonnal a szomszédjához sie­tett — Jernei úr, betörő jár a boltban! Kezéhez legközelebb egy vasrúd akadt, azzal mentek a betört kirakathoz, eléje áll­tak és bekiáltottak: — Azonnal jöjjön ki! Semmi válasz. Jernei Gábornak jutott eszé­be lakatot szerezni, majd szép lassan, halkan összehúzták a kifeszített rácsot, és rákattin- tották a lakatot. Bezárták a betörőt a boltba. Szabó János pedig elment telefonálni a rendőrségre. A rendőrautó perceken be­lül megjelent. Egy géppiszto­lyom rendőr hátra, az udvar felőli raktárajtóhoz állt, ket­ten a kirakat előtt maradtak. Akkor már szép számban kí­váncsiskodtak ott civilek is. Az egyik a boltvezetőért, a má­sik a pénztárosért szaladt. Megérkezett a második rendőrautó is, egy rendőrrel és egy nyomozóval. — Társa volt a betörőnek? — kérdezte a civilruhás nyo­mozó. Akkor döbbentek rá a be­törőt felfedezők: az illetőnek társa is lehetett, aki „bizto­sit”, s míg ők a kirakat előtt várakoztak, a társa hátulról leüthette volna őket. Óvatosan felnyitották a rá­MINDENKINEK TETSZETT A díszlettervező és a bélyegtervező VÁROSUNKBÓL INDULTAK EL Hazánkban is százezrek fi­gyelték a televizió képernyő­jét, a Szojuz—Apollo program megvalósulását. A világűrben lezajló esemé­nyeket a televízió IV-es stú­diójából, a magyar „földi irá­nyítóközpontból” ismertették, magyarázták. A IV-es ' stúdió hatalmas, stílszerű díszlete külön elisme­rést érdemel. Tervezője váci képzőművész, Koch Aurél, aki NDK-beli tanrlmányútja után, új munkahelyén sikerrel mu­tatkozott be. Aki birtokában van, féltett kincsként őrzi: a Szojuz— Apollo űrkísérlet előestéjén bocsátott ki a posta egy alkal­mi, nyolc címletből s egy blokkból álló bélyegsorozatot, Szovjet—amerikai közös űr­repülés néven. A bélyegek alján ismerős a név: Kőmíves István, a Vá­cott diákoskodó s ma már is­mert tipografikus, aki újabb alkotásával bizonyára ismét kivívja a nagyközönség és a szakemberek elismerését. (papp) csőt, kitárták a boltajtót, és amikor a bolt lámpái felgyul­ladtak, elhangzott a nyomozó hangja: — Kezeket fel! Azonnal jöj­jön elő! Csend. A rendőrök óvatosan végig­vizsgálták az eladóteret, majd felnyitották a raktárba vezető ajtót. Mindenkinek az járt az eszében, hátha fegyver van a betörőnél. Már hallani lehetett a rak­tárajtó túlsó oldalán a gép- pisztolyos rendőr lépéseit. A raktárban minden a leg-4 nagyobb rendben. Semmihez sem nyúlt a betörő. Felrántották az irodaajtót: szétszórva, feldúlva minden. Pénzt keresett a betörő. Már csak a pince volt hát­ra. Elöl a nyomozó, utána a rendőr ment, lépcsőről lépcső­re. Ott is felgyulladt a vil­lany, és abban a pillanatban felhangzott a felszólítás is: — Azonnal jöjjön elő! Sehol senki. Minden ládát, bálát megmozdítottak, míg vé­gül felfedeztek egy középko­rú, rosszul öltözött férfit. Far­kasszemet nézett a tettenérői- vel. És már csattant is kezén a bilincs. A bála mellett rövid nyelű csákányt találtak, amivel a tettes leszakította a lakatot, betörte a kirakatüveget, fel­törte az iroda fiókjait. A férfi ott, helyszínen min­dent bevallott, de nevét nem mondta meg, iratot nem talál­tak nála. — Hol lakik? — kérdezték. — Sehol. — Munkahelye? — Nincs. Megbilincselve vitték el. ★ Éjfél után két óra volt, ami­kor ismét elcsendesedett min­den Gödön. Mészáros Gyula DIÁKMUNKÁSOK A Dunakeszi Hűtőházban szezon Idején szívesen várják nyári munkára a diákokat. Az olmúlt héten — szocialista szer­ződés alapján — huszonöt fóti gyermekvárosi fiatal dolgozott, jelenleg a váci Géza király téri Gimnázium diákjai szorgos- kodnak a Hűtőházban. (Zsiga János felvétele) JEGYZET Van mire büszkének lenniük ARRÖL BESZÉLGETÜNK, hogy miért fontos annyira még ma is a terv, hogy tel­jesítményeinket miért szabdal­juk hónapos, negyedéves, fél­éves időközökre? Aztán ar­ról, hogy olyan sokat beszé­lünk tervszerűségről, a terme­lés okos szervezéséről, és mégis olyan nehéz változtat­ni a megszokott, néha kicsit gyengécske mechanizmuson. A kéziszerszámgyár nagy­marosi telepének egyik szo­bájában ülünk. Az üzemben szerelőkulcsokat és csillag- kulcsokat galvanizálnak és csiszolnak hatvanan, többnyi­re nők. Sukerek János telepvezető, az emlékezetes félévi hajrá előzményeiről beszél. A VÁLLALAT, a Kéziszer- számgyár, hagyományos ter­mékeket gyárt, eléggé elavult gépekkel. Nem is győzd egye­dül, sok a bedolgozó szövet­kezeti melléküzem. Ebből adó­dik, hogy néha rendszertelen a szállítás. Nagymaroson, ahol a kulcskészítést befejezik, né­ha nincs min dolgozni, más­kor meg alig győzik a mun­kát. így volt ez az első fél­évben. Féléves tervük, forintban ki­fejezve, 3 millió hétszázezer volt. Néhány nappal a júniusi hónap vége előtt, egymillió forint elmaradás mutatkozott. Az előzményekhez tartozik az is, hogy Nagymaroson csak tavaly alakultak brigádok. Miért csak tavaly, miért ilyen későn? Most már ne kutassuk. Az biztos, nem az emberek voltak méltatlanok a brigád­Karikatúra — vesszőből, műanyag flakonból Érdekes hobbynak hódol Tamás Lajos nyugdíjas tanár Gödön: szőlővesszőből, konzervdobozból, műanyag flakonból Ó5 egyéb hulladékokból kedves figurákat, karikatúrákat készít. Ko rábbi rajzait, melyeket eddig már Debrecenben, Salgótarján ban és Budapesten is bemutatott, valamint újabb figuráit ősz­szel Gödön állítja ki. (Hohner felvétele) alakításra, hiszen azóta már többször is bizonyítottak. Hatvan-egynéhány ember: ■mint egy nagy család. Ha va­lakinek baja esik, hamar tud­ják a többiek, a párttitkár, a telepvezető naponta találkozik mindén munkatárssal. Így terjedt el annak a híre is, hogy bajban van a kollektí­va, szégyen lenne, ha nem teljesítenék a féléves tervet. Szégyen akkor is, ha első­sorban nem is rajtuk múlik, mások fülében csak annyi maradna meg, hogy a nagy­marosiak maradtak el a terv- teljesítéssel. A TOVÁBBIAKRÓL már Horváth Gusztávné, Margai Antalné, Galszter András és Gratzár Józsefné beszél. Mindnyájan nehéz fizikai munkások, s velük együtt az üzem dolgozódnak többsége törzsgárdatag. Elhatározták, hogy megpró­bálják túlórázással, szombati, vasárnapi, éjszakai munkával teljesíteni a féléves tervet. Kell-e mondanunk, milyen nehézségekkel jár egy ilyen vállalás? A dolgozók többsé­ge családanya, akiknek a gyá­ri munkán kívül más köte­lezettségeik is vannak. Meg is elégelheti a család a fel­ajánlásokat, hiszen az Április 4., az Augusztus 20. és a Pe­tőfi brigád amúgy is sokat tesz a közösségért: segíti az öregek napközijét, a műve­lődési házat, az óvodát, az iskolát. Ha másképpen nem, hát úgy, hogy nagytakarít, legalább takarításra ne men­jen el a tanács pénze. Akkor sem keltett őket noszogatni, amikor két hónapig nem volt takarítónő az üzemben. BIZONYÍTHATÓ, hogy jú­nius utolsó nyolc napjában 16 napnyi munkát produkál­tak. ötvenhétezer forinttal túl is teljesítették a tervet. En­nek egy részét, persze, ho­norálja a túlóradíj és a ve­zetők köszöneté. — És az sem utolsó dolog — mondja Horváth Gusztáv­né —, hogy tudjuk, mire va­gyunk képesek, végre ha csak magunk között is van mire büszkének tennünk. Csulák András Az ötéves tervben épült Orvosi rendelő, iskola Qrbotíyánban Az örbottyán közös községi anáes területéhez tartozó te- apüléseken az ötéves terv JOszakában adták át rendel- stésének az új. 8 tantermes Italános iskolát, a postát, a .ét tanácsi lakást, a gázcsere- ílepet. az orvosi rendelőt és a íozzá tartozó orvoslakást, va­lamint az élelmiszerboltot. Elkészült az autóbuszfor- luló. másfél kilométer út, öbb mint 4 ezer négyzetméter árda, 42 kilométeres villany­vezeték. Korszerűsítették a művelődési házat, és még az idén. az 5 éves terv utolsó évében befejezik az óvoda bő­vítését is. i i

Next

/
Thumbnails
Contents