Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-23 / 171. szám
2 %Múm> 1975. JÜLIUS 23., SZERDA F®KUSZ Két ciprusi Becsben RÉGI ISMERŐSÖK kezdik meg tárgyalásaikat az osztrák fővárosban: Glavkosz Kleridesz képviselőházi elnök, a ciprusi görög közösség vezéralakja, valamint a ciprusi török népcsoport vezetője, Rauf Denktas. A j,kezdés” szó egyébként csak a színhelyre vonatkozik, a két politikus ugyanis otthon, Ciprus szigetén a tárgyalóasztaltól állt fel, hogy a bécsi tárgyalóasztalhoz üljön. A TÁRGYALÁSOK intenzitása, sajnos, nem véig egybe a kibontakozás reményével. Ehhez a múlt, mindenekelőtt a közeli múlt tehertétele , túlságosan nagy. Azok a görög ezredesek, akik vezető szerepet játszottak a Maka- rioszt eltávolító és a török katonai beavatkozásit kiprovokáló Sampson-féle puccsbam, hamarosan bíróság elé állnak Athénban. A kár, amit Ciprusnak és a világnak okoztak, még sokáig érezhető lesz. MAKARIOSZ újra a sziget- ország államfője. Ciprus gazdasága és politikai helyzete a szó szoros értelmében és jelképesen is romokban hever. A török külömállaim létrehozására az említett államcsíny csak ürügyet szolgáltatott — a lehetőséget mindkettőre egyes NATO-körök félreérthetetlen tevékenysége teremtette meg. AZ ATLANTI STRATÉGÁK Ciprust, „a Közel-Kelet ugródeszkáját” szeretnék bevonni a NATO katonai-politikai áramkörébe. Előbb azonban ki kell iktatni a pozitív semlegessége politikát folytató jelenlegi vezetést. Az erre felhasznált eszközök skálája széles, a „kész tények” török politikájától a görög szélsőségesek legújabb, ezekben az órákban leleplezett Makariosz elleni újabb merénylettervéig terjed. A KIBONTAKOZÁS végtelenül fontos lenne a sokat szenvedett ciprusi népnek és „.sok népnek is. Ezt a felismerést tükrözi a most véget ért ciprusi szolidaritási hét, amelynek eseményeiről Washingtontól Nicosiáig beszámolt a . világsajtó. A stratégiailag kulcsfontosságú helyen levő ország éppúgy nem lehet a görög—török ellentétek, mint bizonyos atlanti szándékok függvénye. Annak, hogy Kleridesz és Denktas eredményi; érhessen el, nemcsak Cipruson kell megteremteni a feltételeit. Egy évvel az ottani puccs után és napokkal az Európa-konferencia zárószakaszának megkezdése előtt minden amellett szól, hogy az el nem kötelezett, egységes Ciprusi Köztársaság a béke egyik pillére — és annak is kell maradnia. Szőj uz- Ápol lo-Sza I jut A Szojuz—19 hőseinek fogadására készül a szovjet főváros Ünnepre készül a szovjet főváros: minden eddiginél látványosabb körülmények között, Jurij Gagarin fogadtatására emlékeztető külsőségekkel köszönti majd Alek- szej Leonovot és Valerij Ku- bászovot, a Szojuz—19 űrhajósait. A Szojuz és az Apollo együttes repülése meggyőzően bebizonyította: van lehetőség nemzetközi űrmentöszolgálat megszervezésére — jelentette ki Alekszej Jeliszejev, az agyütes repülés szovjet irányítója. A földi irányító központok együttműködéséről szólván elmondotta, hogy a Född különböző pontjain telepített irányító központokból szinte tökéletesen vezérelhető az űrrepülés. — A Szojuz— Apollo páros űrrepülésre előírt minden tervünket teljesítettük — mondotta Jeliszejev. A szovjet szakértőik az együttes repülés, valamint a Szojuz—19 nemzeti programjának teljesítése és az űrhajó földet érése után továbbra is figyelemmel kísérik az Apollo repülését; változatlanul működnek a Houston és Moszkva közötti távközlési vonalaik. Leonov és Kubcszov kitüntetése Alekszej Leonov űrhajóst, a Szojuz—19 parancsnokát kinevezték a szovjet légierők vezérőrnagyává. Alekszej Leonovot és Valerij Kubászovot, a Szojuz—19 kozmonautáit a szovjet—amerikai közös űrrepülés sikeres megvalósításáért és az űrrepüléskor tanúsított bátorságukért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Lenin-renddel és a Szovjetunió Hőse Aranycsillagával tüntette ki. A két kozmonauta másodszor kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Fényképez az Apollo legénysége Az Apollo űrhajósai keddi munkanapjuk egyik programjaként mintegy 220 kilométer magasságból fényképeket készítettek a Föld Magyar vezetők távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte L. 1. Brezs- nyevet, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát, N. V. Podgomijt, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét és A. N. Koszigint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét a Szojuz— Apollo szovjet—amerikai közös űrrepülés sikeres befejezése alkalmából. KÖZEL-KELET! KÖRKÉP Megkezdődött az ASZÚ kongresszusa A Bizlonsági Tanács levele Szád at hoz Az ENSZ Biztonsági Tanácsa levélben kérte fel Szadat egyiptomi elnököt a Sinai-fél- szigeten állomásozó ENSZ- erők mandátumával kapcsolatos döntések felülvizsgálatára. Az egyiptomi elnökhöz intézett üzenet a többi között hangsúlyozza, hogy a jelenlegi körülmények között az ENSZ rendkívüli erői megbízatásának további meghosszabbítása jelentős mértékben járulhat hozzá olyan légkör megteremtéséhez, amely elvezet a térség tartós és igazságos békéjének megteremtését segítő megállapodáshoz. ENSZ-körökben biztosra veszik, hogy a Biztonsági Tanács levelére Szadat elnök már kedden, az Arab Szocialista Unió kongresszusán kedvezően válaszol, és így a BT szerdán, még az ENSZ-csa- patok mandátumának lejárta előtt, dönthet a „kéksisakosok” további megbízatásáról. Kedden délután a kairói egyetemen megkezdte munkáját Egyiptom politikai tömegszervezetének, az Arab Szocialista Uniónak kongresz- szusa. Megválasztották az Arab Szocialista Unió elnökét, főtitkárát és megalakították azt a hat munkabizottságot, amely a napirenden szereplő kérdésekkel részletesen foglalkozik majd. Az ASZÚ elnöke ismét Anvar Szadat lett. Két és félórás beszédében Anvar Szadat elsősorban az egyiptomi belső fejlődés kérdéseivel foglalkozott és az előzetes várakozásokkal ellentétben nem foglalt véglegesen állást a Sínai-félszigeten állomásozó ENSZ-erők csütörtököm lejáró mandátumának kérdésében. nagy, összefüggő területeiről: a dél-ameriikai partok menti áramlatokat, a perui sivatagot és az Orinoco deltavidékét figyelték meg. Az amerikai űrhajósok beszámoltak arról is, hogy — először az űrhajózás történetében — figyelemmel kísérhették élőlények születését az űrben. Egy kísérlet alkalmával ugyanis, amikor a súlytalanság állapotának hatásait vizsgálták, halikrákat keltettek ki. — Az Apollo a tervek szerint július 24-én 22 óra 18 perckor száll le a Csendes-óceánra, a Hawaii- szigetek közelében Kiváló közérzettel A 3300. Föld körüli fordulat felé közeledik a Száljut—4 orbitális tudományos állomás, és ebből 900 fordulatot a második expedíció személyzetével, Pjotr Klimukkal és Vitalij Szevasztyjanovval tett meg. Az űrállomásról érkező egészségügyi vizsgálati adatok elemzése szerint mindkettőjük közérzete kiváló. A kozmonauták kedden a röntgensugárzás jellemzőinek mérésére folytattak kísérleteket. E urópa és valószínűleg a legszélesebb értelemben vett nemzetközi kapcsolatok történetében is egyedülálló, korszakalkotó pillanat lesz, amikor július 30-án, közép-európai idő szerint délelőtt tizenegy órakor Helsinkiben összeül a nagy európai csúcs- konferencia. Természetesen a találkozó igazi jelentőségét nem az önmagában is egyedülálló formai körülmények adják meg — hanem a politikai tartalom! Mindenekelőtt arra kell emlékeztetni, hogy a helsinki csúcstalálkozó egy rendkívül hosszú, szívós és a tizenkettedik óra utolsó percéig tartott küzdelem’ eredménye volt. Nem lehet elfelejteni, hogy az 1969-ben elhangzott Budapesti Felhívás után még azért is heves harcot kellett vívniuk a szocialista országoknak a vezető tőkés országok politikusaival, hogy a biztonsági konferencia egyáltalán összeüljön! Amikor az első, mesterségesen emelt politikai gátakat sikerült áttörni, Helsinkiben a konferencia első szakaszán megfogalmazták a legszélesebb alapelveket, s Kék könyv formájában tárták őket a résztvevők elé. Ez rendkívüli elvi jelentőségű eredmény volt, de csak a legszélesebb kereteket jelölhette meg. Hogy menynyire így volt, azt mutatta a konferencia második, Genfben tartott tényleges munkaszakasza; 1973 szeptembere óta szavakig. zárójelekig és pontos- vesszőkig menő vitákat folytatott, hogy az általános alapelveken belül létrehozza az európai békés egymás mellett élés gyakorlati kódexét. V oltaképpen már 1975 tavaszára világos volt, hogy néhány tőkés ország delegációja csak „hátvédcsatát” vív. A szocialista diplomácia következetes elvi szilárdsággal párosuló türelme képes volt elérni, hogy elvi engedmények nélküli, rugalmas kompromisszum jöjjön létre a legfontosabb vitás kérdésekben. Ha most, utólag a kedvező fordulatot, a nagy áttörést keressük az eseményekben, akkor valószínűleg a politikai kérdések elsődlegességének elismerését kell kiemelnünk! Az évek óta folytatott vita talán leglényegesebb elvi ellentmondása ott húzódott, hogy a szocialista országok diplomáciája a politikai alapkérdéseket tartotta elsődlegesnek és szüntelenül rámutatott arra, hogy a többi vitatéma (gazdasági és kulturális kérdések, a konferencia intézményesítésének ügye) csak a politikai döntés függvénye lehet. Végső elemzésképpen a különböző magatartást tanúsító tőkés partnerek ellenérvei és manőverei mind akörül csoportosultak, hogy valamilyen részletfeltétel előzetes teljesítésétől tegyék függővé magát a politikai döntést. V égeredményben a legbonyolultabb részlet- kérdésekben is sikerült megfelelő megoldást találni. A kulturális, tájékoztatási, nevelésügyi, emberi kapcsolatok vitájában éppen úgy, mint a hadgyakorlatok előrejelzésének kérdésében. A kompromisszumos megállapodások azonban mind úgy születtek, hogy a politikai kérdések elsődlegessége sértetlen és érintetlen maradt. Így a konferencia legértékesebb eredménye kétségtelenül a politikai kérdések zömét magában foglaló magatartási kódex. Az illemszabály-gyűjtemény egyebek között leszögezi az államok szuverén egyenlőségét: a lemondást az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről; a határok sérthetetlenségét; az államok területi épségének megóvását: a viták békés rendezését; a belügyekbe való be nem avatkozást. Genfben a hosszú munkaviták során ezeket az alapvető politikai döntéseket, valamint a függvényükként kezelt gazdasági, katonai, kulturális problémákat olyan részletességgel öntötték formába, amilyenre eddig még nem volt példa. Ez azt jelenti, hogy a vázolt kérdésekben nem az ENSZ alapokmányában vagy más nemzetközi dokumentumokban már meghatározott gondolatok újrafogalmazásáról van szó, hanem egy hallatlanul sokoldalú, részletes magatartási kódexről. E nnyiben a helsinki csúcs által megkoronázott összeurópai konferencia világtörténelmi jelentőségű is. Az európai földrész, ahol a hatalmi súrlódások két világháború lángját lobbantották fel, ezzel a konferenciával történelmének új szakaszához érkezett. Az „összeurópai kódex” szellemében kibontakozó együttműködés, amely a tőkés világ első számú hatalmának, az Egyesült Államok elnökének aláírását is magán viseli majd, óriási — és talán döntő — lépés abba az irányba, amelyet a szocialista diplomácia így fogalmaz meg: visszafordíthatatlanná tenni a nemzetközi enyhülés folyamatát. Cunhal: ellenforradalmi támadással kell számolni Kiélezett küzdelem a kormány körül MA ÖSSZEÜL AZ MFA KÖZGYŰLÉSE Kiélezett politikai és egyre Inkább személyes küzdelem körülményei között folyik Portugáliában az új kormány megalakítása. A miniszterelnök szóvivője kedden közölte, hogy a legutóbbi koalíciós kormány három minisztere bejelentette Goncalves miniszterelnöknek: nem kíván részt venni új kabinetjében. Ma összeül a Fegyveres Erők Mozgalmának 240 tagú közgyűlése, hogy megvitassa a belpolitikai helyzetet. Az ország északi részében folytatódnak a kommunistaellenes erőszak-megnyilvánulások. A legkirívóbb incidens Alcobaca városban volt, Lisz- szabontól 120 kilométerre északra, ahol a csőcselék áttörte a kommunista párt helyi székháza kőié vont katonai kordont és félholtra verte az épületben védelmet kereső három kommunistát. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára a nyugatnémet tv-nek adott nyilatkozatában az ország helyzetét jellemezve kijelentette, hogy a . fasiszták ismét felemelték a fejüket, és „megpróbálják learatni, amit a szocialista párt vetett”. Cunhal rámutatott, hogy a kommunista párt és az Intersindical szakszervezeti szövetség helyiségei ellen indított támadások világosan jelzik: az ellenforradalmi és reakciós erők offenzívája bontakozik ki Portugáliában. A szocialista pártból kivált szocialista népfront keddi közleményében felfedte, hogy Mario Soares, a szocialisták vezére a hét végén Meló An- tunes külügyminiszter kormányfői kinevezését próbálta kicsikarni. Nyugati hírügynökségek is közölnek olyan híreszteléseket Lisszabonból, hogy a Legfelsőbb Forradalmi Tanács „mérsékeltebb” tisztjei ultimátumot intéztek Goncalves- hez: állítson össze általánosan elfogadható kormányt, ellenkező esetben lemondatják és Meló Antunes külügyminisztert, vagy Viktor Crespo volt mozambiki főbiztost állítják a helyére. , Lengyelországi hétköznapok (2.) A Csapláros-tanszék VARSÓ ÖV ÁROS AB AN, múlt század eleji épülettömbben (egyáltalán: megmaradt belőle valami a fasiszta pusztítás következtében?), egy második emeleti folyosó szobáiban húzódik meg az Uniwersytet, a varsói egyetem magyar tanszéke. Huszonhárom esztendővel ezelőtt alakult a magyar kultúra, történelem, irodalom, nyelvtudomány e szerény és mégis oly sokat tevő műhelye, a magyar tanszék. Vezetője Csapiáros István professzor, irodalomtörténész. — Kávét, vagy teát? — kérdi a professzor. — Mindkettőt bekészítettem. Én teát iszom — teszi hozzá —, inkább üdít, mint a fekete. — Professzor úr, mindig ilyen későig benn marad az egyetemen? Hiszen a vizsgákon már rég túljutottak a hallgatók — kezdem a beszélgetést, és zsebórámat elővéve mutatom: jócskán elmúlt fél hat. — Tud maga nyüzsgésben dolgozni? — kérdez vissza. — Nézze csak, a szobám is a folyosó végén van, a legcsöndesebb zugban. Itt jól lehet búvárkodni, nyugodtan elmélyedhetek hallgatóim dolgozataiban, tanulmányaiban, no meg a sajátomban is, hiszen sűrű a mi munkánk. Az őszszel a varsói Magyar Kulturális Intézettel Vörösmarty-ülésszakot szervezünk, otthonról a többi között Horváth Károly professzort hívtuk meg ... Jómagam a Szózat lengyelországi hatásáról kívánok elmélkedni. A jövő tavasszal a Rákóczi-évfordulóról emlékezünk meg. Közben a Magvetőnek válogatom kiadásra eddigi tanulmányaim egy csokrát és készülök a rövidesen sorra kerülő finn-ugor kongresszusra ... — De elnézést — szabadkozik —, aligha erre kíváncsi, tessék, kérdezzen! — javasolja és kortyol a gőzölgő teából. — Hogyan bírja ezt a fölsorolni is sok munkát? S emellett az oktatás, a tanszék vezetése, vizsgáztatás... — Az ember legyen mindig friss; a rendszeres mozgás sok energiát ad. Szenvedélyem például az úszás. — Kérem, mutassa be olvasóinknak a tanszéket! — Mint említettem, ötvenkettőben alakultunk. Másodévenként ötven magisztert, doktori címmel végző hallgatót „produkálunk”. Most is három évfolyam, első, harmadik és ötödik vizsgázott a széken, ahol ül. Hetven hallgatónk zöme első éves. Húszezer kötetes könyvtárunk van, az egyik leggazdagabb a külföldön működő magyar tanszékek bibliotékái között. Bármire szükségünk van, készséggel segít a varsói magyar intézet a beszerzésben, kölcsönöznek az otthoni egyetemi és közkönyvtárak. Jómagam is szenvedélyes könyvgyűjtő vagyok. — Hol helyezkednek el azok a fiatalok, akik itt, a tanszéken szerzik meg a diplomájukat? — Részben itt maradnak, szép számmal szépirodalmi fordítók, tolmácsok, külkereskedők, diplomaták, újságírók lesznek. Dolgoznak egykori tanítványaink a két ország kulturális intézeteiben, az idegenforgalomban és még sok helyütt. A maga kísérője — Wero- nika Zielinska —, ugyancsak kedves tanítványom volt. Szóval Vera jóformán anyanyelvi szinten beszél magyarul. Hja, könnyű neki! Hazajár Budapestre. a papa, mama a követségen dolgozik... — Professzor úr, a lexikonból tudom, hogy igen régen eljegyezte magát a lengyelekkel, hiszen a harmincas évek végén már vaskos tanulmánya jelent meg A lengyel sors és nemzettudat a magyar irodalomban címmel. Miért éppen ezt választotta? Hiszen ön irodalomtörténész és francia nyelvtanár elsősorban! — Valóban átnyergeltem, hiszen a pécsi egyetemen tanársegéd korombara a magyar—francia kulturális és irodalmi kapcsolatok izgattak. Harminchétben a keszthelyi nyári egyetemen döbbentem rá, hogy mi, magyarok, ugyancsak keveset tudunk a lengyelségről, holott büszkén hangoztatjuk hagyományos barátságunkat a lengyel néppel Voltak közös királyaink, határaink. Közel érezzük magunkhoz a lengyeleket, aztán ha megkérdeznénk az utca emberét: mit tud Lengyelországról, történelméről, irodalmáról zenéjéről népéről — bizony rövid lenne a válasz. Látja, ezért nyergeltem át, hogy a magam szerény igyekezetével segítsek föltárni régi és újabb keletű kapcsolatainkat mindkét nemzet, nép szolgálatában. Meg aztán: jött egy lengyel lány, a feleségem. Huszonhét esztendeje élek itt, Lengyelországban. No, de aligha azért jött, hogy rólam írjon. Mi érdekli még? — A tanszék jövője, a terveik. — Rövidesen átszervezik a varsói egyetemet, a magyar tanszék az orosz és szláv filológiai karhoz kerül Hetvenhétre szeretném megszervezni a finn filológiát. Tervem a tájékoztató szolgálat megszervezése, hogy tudjuk: mit Írnak rólunk, hogyan vélekednek munkánkról itthon és odahaza, mi új jelenik meg a szakterületünkön, szorosabbra fűzhessük kapcsolatainkat a más országokban működő magyar tanszékekkel ... — Professzor úr, köszönöm a beszélgetést! Kulcsár László (Következik: „A reformon csak nyerni szabad”) 1 A tárgyalóasztalnál: Európa