Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-22 / 170. szám

Felosztották a pénzmaradványt A gyömrői tanács végre­hajtó bizottsága a tavalyi pénzmaradványból legtöbbet az általános . iskolák és az óvodák részére juttatott, az előbbieknek 392 ezret, az utób­biaknak 240 ezret. A műve­lődési házra 150 ezret áldoz­tak, s bőven jutott egyéb if­júsági létesítményekre is. Előkészület a tanácstagi beszámolókra A gyömrői tanács végrehaj­tó bizottságán als» leg utóbbi ülé­sén kidolgozták a tanácstagi beszámolók ütemtervét: a de­cember 3-a és 21-e közti idő­ben ötvenhárom tanácstag áll majd a választópolgárok elé, hogy számot adjon tevékeny­ségéről. A beszámolókat szinte kivé­tel nélkül az iskolákban tart­ják. Az ütemtervet a következő tanácsülés hagyja jóvá. MONOMnm XVII. ÉVFOLYAM, 170/SZÄM 1975. JŰLIUS 22., KEDD A gyömrői tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta Közegészségügyi gondok és eredmények A monori járás harma­dik legnagyobb községében, Gyomron, a' tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén a résztvevők a közegészség- és járványügy helyzetéről tár­gyaltak. A napirend előadója, dr. Halmai Géza ügyvezető kör­zeti orvos, írásos beszámolójá­ban előbb az ugyanezt a té­mát tárgyaló korábbi ülés óta bekövetkezett változásokról szólt. Telefon: Monor, 77 Túl az ara Vasárnap is dolgoztak a földeken Szombaton a nyári vihar nem kerülte el a monori járást sem. A csapadék, erős szélvi­har kíséretében, szinte egyik percről a másikra zúdult le, az orkán fákat csavart ki néhány községben. Délelőtt még teljes üzem volt a földeken, délután­ra azonban a kombájnok ismét megállásra kényszerültek. A csapadék mennyisége általá­ban 25—30 milliméter volt, de néhány helyen elérte a 40 mil­limétert is. Vasárnap ismét kisütött a nap, enyhe szél fújt, s a dél körüli órákban is­mét nekilódultak a gépek, folytatódhatott az ara fás a termelőszövetkezetek föld­jein. A járási hivatal éielmiszer- gazdasági és kereskedelmi osz­tályán kaptuk a tájékoztatást, hogy a múlt hét végén az ara­tás félidejéhez érkezett el a monori járásban: a 7600 hek­tár aratnivaló területből 3800 hektáron fejeződött be. Az őszi árpával már korábban, a kenyérgabona vágásával két és fél ezer hektáron végeztek, a tavaszi árpa felét is learat­ták már, a rozs egynegyede szintén a raktárakba került már. ★ Az üllői Üj Tavasz Tsz-ben is jó ütemben halad a nagy nyári munka. Őszi árpából 33 és fél mázsás átlagtermést ér­tek el hektáronként. 607 hek­táron fogtak hozzá a búza aratásához, s szerda estére elő­reláthatólag végeznek is vele. Az eső által okozott kárt megsínylették a gabonák, de búzából mégis meglesz a 36 mázsás hektáronkénti átlagtermés. A hét további napjain a ro­zsot vágják az üllői, péteri’ ha­tárban, s ha újabb eső nem jön közbe, vasárnap estig vé­geznek az aratással az Űj Ta­vasz Tsz-ben. ★ A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat monori központjában megtudtuk, hogy állandó ügye­letet tartanaik már több hét óta: egy szerelő, egy hegesztő és egy gépkocsivezető hétköz­nap 7-től 19 óráig, szombaton 7-től 17 óráig, vasárnap pedig 7-től 13 óráig tartózkodik bent s hívásra azonnal a helyszínre siet. Szerencsére, eddig csak kevés helyre hívták őket, a monori Űj Életben és a soroksári Vö­rös Októberben javították meg legutóbb gyorsan az elromlott masinát. Állandó a kapcsolatuk, az AGROKER-rel, a hiányzó al­katrészt tőle szerzik bé. A központi ügyelet egyéb­ként a vállalat többi gyáregy­ségében is üzemel: Budapes­ten, Cegléden, Aszódon és Ér­den állnak állandó készenlét­ben. A monori ügyelet naponta hívható, a Monor, 77-es tele­fonszámon. G. J. Megalakult a negyedik or­vosi körzet, és bevezették a központi ügyeleti szol­gálatot, amelyet 11 ezer 514 beteg keresett fel ez idáig. A körzeti orvosok igen el­foglalt emberek. Az előadó ennek bizonyítására számos adatot is felsorolt. íme, a sok közül egy: a körzeti orvosok rendelőiben egy év alatt a község jelenlegi lakóinál hatszorta többen jelentek meg, ezért egy-egy betegre ál­talában három és fél perc ju­tott volna a hivatalos rende­lési időből, ha azt nem told­ják meg. A legnagyobb gondot jelen­leg a szakrendelő zsúfoltsága és a gyermekgyógyászati szak- rendelés szakorvoshiánya miatti szünetelése okozza. A fertőző betegségek közül a kanyaró, e járványos mé­reteket öltő betegség, tavaly 167 kisgyermeket döntött ágy­nak, s örvendetes hogy a kanyaróban megbetege­dettek száma már az idén, az oltások következtében, szinte nullára csökkent. A napirend előadója, a te­lepülés egészségügyi helyzetét ismertetve, megemlítette: a korábbi években bevezetett intézményes szemétszállítás nagy egészségügyi gondot szüntetett meg, de fedeles gyűjtőedények hiányában, , a közterület ugyancsak szeny- nyezetté vált azóta. A szociális otthon szenny­vízelvezetése egészségügyileg kifogásolható, a PEVDI üze­méből is a fenolos szennyvíz közvetlenül a közeli pataliba folyik, a legnagyobb gondot azonban a községben az ivó­víz hiánya okozza, örvende­tes, hogy a tanács erőfeszí­tései a hiány pótlására re­ményteljesek. Gyomron nyolc élelmiszer- ipari üzem működik, közü­lük a szeszfőzde a legelha­nyagoltabb, nem is gazdasá­gos a működése, de a lakos­ság egyelőre igényli. Az új kenyérgyár felépül­tével a jelenleg, elavult sü­tőüzemek feleslegessé vál­nak. A szociális otthonban a gyermekélelmezési konyha korszerűtlen, a különböző he­lyeken levő tálalókonyhák pedig, túl azon, hogy kicsik, a legelemibb egészségügyi kö­vetelményeknek sem felel­nek meg. A Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat mind a kilenc egysége elavult. Egynek-egy- nek a bezáratása már szin­te elkerülhetetlen, ezért a vál­lalatnak a hibák kijavításá­ra gyors és hathatós intéz­kedéseket kell tennie. Nem sokkal jobb a helyzet, ál­lapította meg az írásos be­számoló, a tizenhét élelmi­szerüzletben sem: a raktárak kicsik, zsúfoltak, folyóvíz csak egyikben-másikban található. A község vezetői jól is­merik a helyzetet, és so­kat fáradoznak a hiányos­ságok pótlásáért. Az iskolák egészségügyi ál­lapota javult, de az összes­ségé elmarad a követelmé­nyektől. Az ivóvízellátás, no­ha az előbbi évihez képest, a tanács áldozatkészsége révén szintén javult, nem teljesen megoldott, a folyóvizes kéz­mosási lehetőség sincs meg. A hat iskola közül kettő­ben van szükségtörnaterem, amelyeket, más híján, nap­közi otthonoknak is használ­nak. — A napközik egyébként — állapította meg dr. Halmai Géza —, a Steinmetz úti ki­vételével, kezdetlegesek és zsúfoltak. Bőven akad tehát tenni­való, hangsúlyozták a részt­vevők, a beszámolóval egyet­értve, s hozzátették: az utób­bi években tetemes összeget áldoztak a művelődési intéz­mények korszerűsítésére, fő­leg az óvodákéra. Kovács György JEGYZET Ámig a készlet tart? Napokon át olvashattuk a hirdetést: „Amin a kész­let tart! Női gyógypapu- csok 78,50 forintért kapha­tók a Pest megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Válla­lat cipőt árusító boltjai­ban.” — Nosza! — mondták jó néhánan Gyomron, s men­tek a cipőboltba, örültek a Szép, igazán olcsó papu­csoknak. — Nosza! — mondták jó néhányon Monoron is, és mentek a cipőboltba, ahol az elárusítók széttárták a kezüket: — Olcsó gyógypapucs? Nálunk? Nincs __ Nem is vo lt. Ki tudja, lesz-e egy­általán? A vásárlók joggal mér­gelődtek. — Mi, úgy látszik, ki­maradtunk — felelték ér­deklődésünkre a cipőbolt­ban —, nekünk egy szól sem szólt a központ, a hir­detésekből tudtuk meg, hogy van ilyen vásár. ' Azt még most sem tudjuk, ka­punk-e az olcsó papucsok­ból. Az olcsó női gyógypapu- csért továbbra is elzarán­dokolnak a vevők a monori cipőboltba. Naponta. Abban a reményben, hogy még a készlet tart. k. zs. Minden hely foglalt / Közművelődés Nyáregyházán Beszélgetés a művelődési ház vezetőjével Búzás Gyulánét, a nyáregy­házi művelődési ház vezetőjét, a községi könyvtárban, a pol­cok rendezgetése közben ta­láltuk. — Milyen előadásokat tar­tottak az év első felében, és milyenekre számíthatnak a községbeliek a másodikban? — Nyáregyházán nagyon szeretik az emberek a műve­lődési házat. Egy-egy rendez­vényen száz-százötvenen is részt vesznek. A látogatók többségükben KISZ-tagok, de középkorú nők és férfiak is szép számban akadnak közöt­tük. Januárban, a nők klubjá­ban minden hely foglalt volt: A szülők, a család és a neve­lés címmel Csordás Margit védőnő tartott előadást. Az ifjúsági klub és a KISZ-:zer- vezet közösen rendezte meg a Hazaszeretet és honvédelem című előadást, amelyet Var­ga Mihály iskolaigazgató és Sztahó Jánbs községi pártit­kár tartott. Nagy érdeklődés előzte meg márciusban dr. Dudás Jenő A hétköznapok lírája című. a költészetről és zenéről szóló előadását is. A maglódi pávakör ötventagú együttese vendégszereplésekor egy szék sem maradt üres, a tánc- és énekszámok igen nagy. sikert arattak, színije el­varázsolták a közönséget. — Baranyi Ferenc látogatá­sát a mai napig sem felejtet­ték el a nyáregyháziak. A kpltő Oszter Sándorral, az is­mert színművésszel jött el © Nem lehet elfelejteni Az Irodcgépipari és Finommechanikai Vállalat VASADI ÜZEM­EGYSÉGÉBE BETANÍTOTT FÉRFI ÉS NŐI MUNKAERŐKEÍ AZONNAL FELVESZÜNK Jelentkezés: Vasad, Bem u. 1., Bak Imre üzemvezetőnél. Hűvös félhomályban beszél­getünk. Amikor előkerülnek a régi fotók, villanyt kell gyúj­tani, a spaletták nem engedik át a délutáni nap fényét, he­vét. Hosszan tartom kezemben a képet: az 1946—47-es tanév el­ső vegyes osztálya néz csodál­kozó, nagy szemekkel a gép lencséjébe. Sok tanuló mezít­láb. A jobbszélen mosolygó kis szőkének bokáig ér a ruhája. Burjánná tanító néni és Iva- nics igazgató úr között bekö­tött fejű, rémült lányka áll. A monori Kossuth iskola el­ső osztályosai voltak. Háborús gyerekek. A tanítónő nyugdíjba megy m ja® SHl wőmmmííő © A tanítónő, akit Monoron mindenki Burján tanító néni­nek szólít, harmincöt eszten­dei munka után, nyugdíjba megy: az elmúlt tanév volt az utolsó, amit még az iskolában töltött. így is öt évvel „túl­tanította” a nyugdíjkorhatárt: 1935-ben végezte a tanítókép­zőt, aztán öt évig otthon kézi­munkázott, pénzért horgolt, varrt, mert nem tudott elhe­lyezkedni, mint annyi más tár­sa akkoriban. — Nem. is tudom, miért let­téin éppen pedagógus. Talán, mert máshol nem tanulhattam tovább. Apám asztalos volt, kicsi voltam még, amikor meghalt, anyám jgyedül ne­velte a nyolc .gyereket. A na­gyobbak már kerestek, engem meg elég jó eszű gyereknek tartottak, s úgy döntöttek, to­vább tanulok. — A gimnázium és minden egyéb felső iskola drága volt nekünk, hát maradt a tanító­it» pllil képző... De nem volt egy perc sem, amikor, megbántam volna. Még kezdetben sem, pe­dig az ötéves kényszerpihenő után tanyára kerültem, Deb­recentől 21 kilométerre. Sze­rencsének éreztem, hogy egy­általán taníthatok. Egyébként is. csendes, békés természetem van, nem bánkódtam az elzárt­ság miatt. Négy évet töltöt­tem ott az első-második osztá­lyosokkal. Nagyobbak nem is igen voltak, örültek a béresek, ha írni-olvasni megtanult a gyerekük. — Ezerkilencszáznegyven- háromban mentem férjhez, Monorra .jöttem haza meg­szülni a lányomat, és itthon maradtam. A Kossuth iskolá­ban az első békés esztendőben már tanítottam, elsősöket. És azóta is minden évben egy el­ső osztály volt az enyém. Az­óta, persze, sok minden válto­zott, és így is van rendjén. — Pihenni fogok. Sok a fia­tal pedagógus nálunk, van utánpótlás. Még nem tudom, mit is érzek majd szeptember­ben, ha látom, hogy itt ballag­nak el a kapunk előtt a gye­rekek. © A tanítónő nyugdíjba megy. De tanító néni marad, hiszen több generáció emlékezik be­tűket, számokat magyarázó szavaira. Munkája sok ember életének része. S ha sok is a fiatal peda­gógus, a régieket nem lehet elfelejteni. (koblencz) hozzánk. A községi tanácste­rem zsúfolásig megtelt. A művelődési ház igazga­tója szinte szóról szóra em­lékszik még most is Batanyi egyik| kijelentésére: „A költé­szet az ember, az ember a költészettel él. Amíg nem vész ki az igazság a földről, addig szükség lesz az embe­riségnek a költészetre.” Többen kérték a költőt, be­széljen az életéről. Monoron, Pilisen vagy Nyáregyházán született-e, mert ezek a köz­ségek mind magukénak vall­ják. Hol dolgozik, hány kötete került a könyvesboltokba? — Pilisen születtem — vá­laszolta —, de két évestől tizennégy éves koromig Nyár­egyházán nevelkedtem, ezért a község szülöttjének tartom magamat. Később Monorra költöztem. Magyar, olasz, francia szakos tanár vagyok. Jelenleg a Magyar Televízió­nál dolgozom, eddig hat könyvem jelent meg. A kellemes beszélgetés után a felső-nyáregyházi KISZ- szervezet meghívta mindket­tőjüket, hazafelé menet lát»-, gassák meg őket, éppen jú- niálist tartanak. Amikor a helyszínre értek, a vendéglá­tók kis ünnepséget rögtönöz­tek: az egyik lány elszavalta a Kedves Nyáregyháza című Bgranyi-verset, a zenekar tag­jai pedig Oszter Sándornak eljátszották a Rózsa Sándor című dalt. Búzás Gyuláné elmondotta azt is, hogy augusztusban ki­rándulni mennek, később meglátogatják az Országházát is. Szeptemberben, dr. Dudás Jenő vezetésével, a népi tánc­csoport tagjai is elkezdik a próbákat. A csoport egyébként járás-, illetve megyeszerte is­mert, arany oklevéllel is több­ször kitüntették az úttörő kul­turális szemléken. Az őszi és a téli programot később határozzák meg. Vitéz Imre GYÖMRO Orvosok és betegek A gyömrői körzeti orvosi rendelőket és a központi or­vosi ügyeletet az elmúlt fél­évben 4 ezer 953-rmal. többen keresték fel, mint a tavalyi év első felében. Az oltásra kötelezett gyer­mekek 99,3, százaléka meg­kapta a szükséges ellenanya­got. Elmaradás csak a himlő és a kanyaró elleni védőoltá­sok körül fordult elő. Terhestanácsadáson ez idá­ig 589 kismama vett részt, több, mint az előző évben. MŰSOR MOZIK Gyömrő: A mesterdetektív. Maglód: Ámokfutás. Mentle: Váltságdíj egy halottért. Mo­nor: A madárijesztő. Pilis: Rivaldafény. Üllő: A szép ma­nöken esete. Vecsés: özönvíz, II. rész (másfeles helyár). MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gombán, 18 órától: az ifjú­sági klub összejövetele. Pé­teriben, 18-tól 22-ig: az ifjú­sági klub foglalkozása; 18-tól 21 óráig: az irodalmi Mikro- színpad próbája. 1 í L i

Next

/
Thumbnails
Contents