Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

1975. JÚLIUS 20., VASÁRNAP 7 Gázvezeték Százhalombattára Megkezdődött annak a 30 kilométer hosszú földgázvezetéknek a kiépítése, amely Adonytól vezet majd a százhalombattai hőerőműig. (Adonyba Algyőről érkezik a földgáz.) Az első két kilométeres- sza­kasz hegesztése és összeszerelése már folyamatban, van, a .24 colos csöveket a Siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat szakemberei fek­tetik le. Gárdos Katalin felvétele Színház és utazás Dabason már hagyomány Dabas, járási hivatal. Ez­úttal nem a munkáról, ha­nem a pihenésről beszél Kan- csár György, a titkárság veze­tője, aki egyben a szakszer­vezeti bizottság titkára is. — Több éves múltra tekint vissza a járási hivatal dolgo­zóinak közös szabadidő-tölté­se. A módszer lényege: a ju­talmazási alap egy részét kö­zös kirándulásokra, színház- látogatásokra fordítjuk. — Voltunk már a Balaton mellett, Egerben, Pécsett, Soproniban. A minap érkez­tünk vissza — 43-an — Gyu­láról. Sajnos, a várszínházi műsort elmosta egy felhősza­kadás ... — Már megrendeltük a je­gyeket a Kecskeméten ven- dégsizereplő NSZK, és a Bu­dapesten szereplő ukrán jég- revü műsorára. Dolgozóink 98 százaléka szakszervezeti tag. A közös pihenés mellett közö­sen képezzük magunkat: van politikai vitakörünk és „veze­tők akadémiája” című tan­folyamunk is. V. G. P. Jól sikerült az első félév Vasszerkezet a metrónak Takarékoskodnak benzinnel, olajjal a KSYV tápiószelei gyárában ■ A Kohászati Gyárépítő Vál­lalat tápiószelei gyárában jól sikerült félévet hagytak ma­guk mögött a dolgozók: 65 millió forintos termelési ter­vüket 5 százalékkal túlszár­nyalva, 68,3 millióra teljesí­tették; 14 milliós eredmény- tervükre pedig 2,3 millióval si­került „ráverni”. — Az eredmények a kong­resszusi munka verseny erőfe­szítéseit tükrözik — mondja tír. Balogh Józsefné, a gyár-, egység .pártvezetőségi titkára. — A munkaversenyben vala­mennyi dolgozónk, a szocialis­ta brigádmozgalomban pedig a produktív állománynak több mint a fele, 380 munkás, és közvetlen termelésirányító vesz részt. Svédországba, Hollandiába — Mit vállaltak 1975-re? — Vállalásaink három fő feladat köré csoportosultak: a magunk eszközeivel elősegíte­ni a metróépítkezés munkála­tait, teljesíteni az exportköte­lezettségeket és a gyáregység­ben folyó, mintegy 200 milliós könnyűszerkezetes beruházási program idei feladatait. Az eredményt már ismerjük. Most arról hadd essék néhány szó, mire vállalkoztak részle­tesen a gyár dolgozói. — Általánosságban a terme­lési terv határidő előtti — túl­teljesítésére. Mondhatnám, hagyományainkhoz illően, hi­szen tavaly a rövidített határ­időt is lerövidítettük: a vállalt december 25-e helyett már 20- ra befejeztük az éves tervet, mégpedig 3,7 százalékos ■ túltel­jesítéssel ! Az idén a terminust december 10-re. tűztük ki, s egyszázalékos túlteljesítést vállaltunk. No, nem kell azt az egy szá­zalékot lebecsülni, hiszen az — forintban mérve — kereken másfél milliót jelent! — Részletezve: vállaltuk, hogy a Kálvin téri metróállo­más forgalomirányító központ­jához szükséges vasszerkezete­ket június 25-re elkészítjük. Nos, nemcsak elkészültek ak­korra, hanem le is szállítottuk őket. Ami az exportot illeti, az első félévben három nagy megrendelést kellett teljesíte­nünk: Svédországnak egy 419 megapondos, acélszerkezetű lemezcsarnokot gyártottunk, amit folyamatosan szállítunk; Hollandiának egy 25 tonnás ívkemencét készítettünk, ösz- szeszerelését is a mi dolgo­zóink végzik; végül a cseh­szlovák Tatra Autógyárnak egy gyártócsarnokot kellett volna szállítanunk május 30- ig, ám létszám- és anyaghiány miatt a határidőt menetközben kénytelenek voltunk július végére módosítani. A Wagner-gépsor már kész — Mondana valamit a kong- nyűszerkezetes beruházási programról? — Szívesen, annál is inkább, mert a vállalások legtöbbje épp ennek megvalósítását cé­lozza. A beruházás . ugyanis saját kivitelezésben készül, és dolgozóink egy sor nagyszabá­sú, fontos munka határidejé­nek lerövidítésére tettek fel­ajánlást, és mint a nemrégi­ben végzett értékelés tanúsít­ja. ezeket becsülettel teljesí­tették. Határidőre vagy még hamarabb végezték el például több nagycsarnok világításá­nak és erőátvitelének szerelési munkáit, s a Wagner-gépsor szerelését. Megtudom, hogy a dolgozók hadat üzentek a figyelmetlen­ségnek. és fegyelmezetlenség­nek: célul tűzték maguk elé, hogy a tavalyihoz képest 5 százalékkal csökkentik a bal­esetek, illetve a kiesett mun­Az Erdészeti Fa- és Vegyes­ipari Vállalat, vagy ismertebb nevén szentendrei kocsigyár igazgatója, Müller László az év első hat hónapjának ered­ményeiről tájékoztatott. Elmondotta, hogy a mező­gazdaság részére itt készülő egytengelyes, héttonnás, bille­nős pótkocsiból — amely a gyár slágere — az idén ez ideig 346 darab került le a futószalagról. Ezzel elkészült az 1973 óta gyártott konstruk­ció 1500. darabja is. Az év végéig, az eredeti tervek szerint, még 300 darab hagyja el a gyár­kaput, hogy mihamarább átadhassák a megrendelőnek, az AGRO- TRÖSZT-nek. Noha a negyedik ötéves terv időszakából néhány hó­nap még hátravan, a kocsi­gyár mérnökei és gyártmány- fejlesztői már az ötödik ötéves tervre készülnek. Most fejez­ték be az előbb említett 7 tonnás pótkocsi szervestrágya- szóró prototípusait.. A külön­böző mezőgazdasági gépek egy-három tonna teherbírású, légfékes futóműveiből a félév folyamán 1000 darab készült el. Az igazgató szólt arról, hogy a tényleges igények a kanapok számát. Volt miből lefaragni, mert 1974. első felé­ben 17 fő szenvedett balesetet, s emiatt 365 munkanap esett ki. Mintha egy ember egy évig felé sem nézett volna munka­helyének! Az idei első félév baleseti mérlege pedig így alakult: IS sérült, 176 kiesett munkanap. Többet mint amennyit vállaltak — A takarékossági törekvé­seinkről is, szólnék, amelyeket az önköltségcsökkentési intéz­kedési tervünkben rögzítet­tünk. Vállaltuk például, hogy az idei évre tervezett anyag- költségeket 2 százalékkal csökkentjük; az év első 5 hó­napjában ezt a felajánlást túl­teljesítettük. Vállaltuk továb­bá, hogy a notma szerint 1975- ben felhasználható üzem­anyag-mennyiséggel takaré­koskodva, benzinből 1,5 száza­lékot, gázolajból pedig 10 szá­zalékot megtakarítunk; az I. félévben az eredmény 2,8, il­letve 17,4 százalékos megta­karítás! Nyíri Éva jelenleginél lényegesen na­gyobbak és noha a vállalat kapacitása ennek kielégítésé­hez elegendő, az mégsem old­ható meg a munkaerőgondok miatt. Nehezíti ezt a beisko­lázás, az utánpótlás helyzete is. Hogy kocsi gyár iasan fejez­zük ki: rosszul áll a szekér rúdja. A szükségest ipari ta­nuló helyett évek óta csak négy-öt jelentkező akad. Ko­vácsipari tanulót pedig már 15 eve nem tudtak felvenni, holott az üzemben a nehéz fi­zikai munkát megkönnyítő gépi sajtolás folyik. Kiemelten foglalkoznak a gyárban az önköltségcsökken­tés, az anyagtakarékosság, és a jó munka- és üzemszerve­zés kérdéseivel, valamint a szakmai továbbképzéssel. Ez utóbbiról az igazgató elmon­dotta, hogy 27 munkás a napokban fe­jezte be a vállalat kere­teiben szervezett ívhegesz­tő tanfolyamot. Többségükben olyanok, akik szakmával eddig nem rendel­keztek. Megtudtuk azt is, hogy a gyár a szabad faipari kapaci­tások kihasználása érdekében, különböző bútoripari termé­keket készül gyártani francia és svéd piacokra, S. R. Elkészüli az ezerötszázadik pótkocsi Már az ötödik ötéves tervre készülnek a mérnökök A tudomány és technika világából Fémalakító eljárások A legutóbbi másfél-két évtizedben a megmunkáló eljárá­sok új generációi fejlődtek ki, amelyeket gyűjtőnévvel nagy sebességű alakítási módoknak nevezünk. E technológiákat azon igények nyomát» fejlesztették ki, hogy olyan anyagok megmunkálása is szükségessé vált, amelyekét a hagyományos eljárásokkal egyáltalán nem vagy csak igen nehezen lehetett volna végrehajtani. Az újfajta alakító eljárások abból a szem­pontból is hasznosnak bizonyultak, hogy általuk — koncent­rált energiák felhasználásával — a korábbiaknál jóval na­gyobb alakítási sebességeket értek el. Jóllehet a nagy sebességű és nagy energiájú alakító eljárá­sok kifejlődésében jelentős szerepük volt a repülőgépgyár­tás és a rakétatechnika ,által támasztott különleges követel­ményeknek, idők folyamán a konvencionális alkatrészgyár­tásban is bekövetkezett a tér­hódításuk. Az egyes eljárá­soknak — amint az alábbiak­ban látni fogjuk — ma már jól kialakult, különválasztható alkalmazási területe van. Alakváltoztatás — robbantással A robbanóanyagoknak fém­alakításra való felhasználása az 1950-es évek elején kezdő­dött meg. A robbantásos ala­kítás alkalmazásakor valami­lyen brizáns (alakváltoztató hatású) anyagot robbantanak fel, és ennek energiáját rend­szerint valamilyen folyékony közeg (általában víz) közvetíti a süllyesztőkbe helyezett fém­lemezre. A töltetet közvetlenül a víz színe alatt függesztik fel, és robbantáskor az általa gerjesztett lökéshullámok az alakítandó lemezt a süllyesz­tőkbe sajtolják. Energiát köz­vetítő közegül a vizen kívül a levegőt, de számos más anya­got, például homokot is hasz­nálhatnak. A víznek az a nagy előnye, hogy csekély ösz- szenyomhatósága miatt egyen­letesen terjed benne a robba­nás hatása. Ilyenkor a vízben lökőhullám és forró gázter­mék, buborék keletkezik. Ezzel á módszerrel nagymé­retű lemezalkatrészek alakítá­sa végezhető. A lemezvastag­ság elérheti a 6—10 millimé­tert, az átmérő pedig a 15—18 métert is. Ekkora munkadara­bok présgéppel való megmun­kálása elképzelhetetlen. Mind­amellett a hagyományos fém- megmunkáló gépek másodper­cenként legfeljebb 1,5 méteres sebességgel formálnak, míg robbantással több száz méte­res is lehet az alakítás sebes­sége. Lemezalakításon kívül a robbantásos technológia kü­lönböző anyagból való leme­zek egyesítésére — a plattíro- zás műveletének elvégzésére — is alkalmas. ,,Munkára fogott” mágneses erők A kutatók az 1950-es évek végén rájöttek, hogy az áram mágneses tere is „munkába állítható” a fémek alakítása céljára. Az elektromágneses eljárás lényege az, hogy az alakítóberendezés kondenzá- torteleoében tárolt elektromos energiát egy tekercsen keresz­tül igen gyorsan kisütik. Ez esetben a tekercs körül nagy intenzitású, impulzusszerű mágneses tér keletkezik. Ha a tekercs terébe elektromosan jól vezető anyagból készült munkadarabot helyeznek, ab­ban örvényáram indukálódik, s annak szintén létrejön egy mágneses tere. A két mágne­ses tér kölcsönhatásának ered­ményeképpen a fém munka­darab alakja megváltozik. A rendkívül rövid időtartamú mágneses impulzusokkal több tízezer kp/cm2 mechanikai nyomást lehet elérni. Az elektromágneses alakí­tásnál a munkadarab formá­ját az alakot adó matrica adja meg, amely a darabnak a te­kerccsel ellentétes oldalán he­lyezkedik el. E fémformálási mód leginkább csőszerű alkat­részek alakítására alkalmaz­ható. Jellegzetes felhasználási területei: csővégződések kiala­kítása, csőpalástok mintázása, csővezetékek összekötése, fém és nem fém alkatrészek sze­relése. Pillanatnyilag maximá­lisan 250—300 milliméter át­mérőjű, 6—8 milliméter fal- vastagságú csövek alakíthatók e technológiával. Persze végső soron a síklemezek alakfor­málására is felhasználható az elektromágneses eljárás. Elektrohidraulikus alakítás Az elektrohidraulikus alakí­tás elve rendkívül egyszerű. Az alakítandó munkadarabot — rendszerint fémcsövet — egy olyan, vízzel telt edénybe helyezik, amelynek belső fa­lát a késztermék kívánt for­májára alakítanak ki (ez tehát a „szerszám"). Az alakításra kerülő cső belsejében elektró­dokat helyeznek, az egyik elektród egy cső, a másik pe­dig a cső középvonalában el­helyezkedő rúd. Ezután nagy- feszültségű áramot vezetnek az elektródokra, ennek hatására kisülés keletkezik, szikra ug­rik át közöttük. A kisülés kel­tette sok ezer fokos hőmérsék­let hatására a víz gázzá válik a szikra közelében, s a gáz nyomása hirtelen megnő; a nyomásnövekedés ezután a hang sebességével haladó lö­késhullámokat kelt a vízben. A lökéshullámok hatalmas. energiával ütköznek az alakí­tásra kerülő cső falába, s.azt a szerszám falának nyomják. A jelenség során a másodperc 40 milliomod része alatt mintegy 5—10 ezer lóerőnyi energia szabadul fel! Pneumo-mechanikus eljárás A pneumo-mechanikus ala­kítás tulajdonképpen egyfajta nagy sebességű kovácsolási technológia, amellyel a hagyo­mányos kovácsoláshoz képest lényegesen szigorúbb méret- az alaktűrések biztosíthatók, a reveképződés pedig minimá­lis. Különösen ott alkalmazha­tó eredményesen, ahol a leg­nagyobb gond a kovácsolás hő­mérséklet tartása a műveleti idő alatt (pl. titán és króm­nikkel alapú ötvözeteknél). A nagy sebességű ütőművek igen alkalmasak porsajtolási műve­letek végzésére is, valamint rudak és huzalok darabolásá­ra. , 0 , B. I. Fogaskerékgyártás — felsőfokon A fogaskerékgyártásban az utóbbi években jelentős fej­lődés következett be, egy­részt a gépek automatizálása, a megmunkálás integrálódása révén, másrészt a fogazó­szerszámok intenzív tovább­Orvosok mint géptervezők Gépek egész együttesére tettek javaslatot a kohászok­nak — orvosok. A Donjtecki Munkaegészségügyi Intézet mun­katársai olyan berendezéseket szerkesztettek, amelyek meg­bízhatóan védik a dolgozóidat a munka közben kletkező por­tól. A martinműhely körülményeinek tanulmányozása után az orvosok gépet terveztek a munkahelyen levő por eltaka­rítására, a másik készülék pedig a martinkemencék boltoza­tának tisztítására szolgál. A harmadik újítás egy szekrény, ^mely önműködően tisztítja a kohászok védőruháit. Az orvosok tervezte gépek iránt más iparágak vállalatai is érdeklődnek fejlesztése eredményeként. Mind ^ termelékenység, mind a megmunkálási pontosság lényegesen javult. Ezt annak tükrében kell értékelnünk, hogy a fogaskerekekkel szem­ben — az órakerekektől a ke­rékóriásokig — folytonosan növekvő követelményeket tá­masztanak a konstruktőrök, a futáspontosság, az élettar­tam és a szerkezeti alkal­masság vonatkozásában. Mindezek a követelmények nagyban függnek a fogazat geometriájától és annak pon­tos kivitelezésétől, no meg a fogaskerék anyagától is, amely csak kiváló minőségű acél lehet. Különösen az olyan fogaskerekes hajtóműveknél, mint amilyen a képen látha­tó 30 tonna súlyú, összeszere­lés alatt álló óriás, melyet szovjet megrendelésre szériá­ban gyárt a csehszlovák ipar. *1 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents