Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-02 / 153. szám
Női kabátok, szoknyák A Gyömről Ruhaipari Szövetkezet- idei összes termelésének kétharmada bérmunkából származik: főleg NSZK-megrendelésre, női kabátokat, szoknyákat gyárt. Tízezer divatos blézert is készít, amely iránt egyre nagyobb a kereslet. Képünkön: az I. szalag dolgozói korszerű TEXTIMA gyorsvarrógépeken női kabátokat készítenek. Mutnéi'alvy Adorján felvétele Mintha üdülőben... Tizedesek, a II. emelet 11-ből Azt, hogy mit is jelent az új lakás, nem lehet leírni, nem lehet elmondani. Az örömet. A nagyszerű érzést. A monori Tizedes György és családja a Balassa Bálint utcában, az emeletes ifjúsági lakóházak egyikében, a „B” épületben kapott új otthont. — Márciusban költöztünk ide, mégis úgy örülünk még ma is, mintha íz első napokban volnánk — mondja a férj, aki a Ganz-MÁVAG-ban öntő szakmunkásként dolgozik. — Korábban hol laktak? — Mendén, a feleségem szüleinél, hely hiányában, kicsit meghúzódva; 1964-ben nősültem, 1965-ben született kislányunk, Ágika, s mint a fiatal házasok legtöbbjét, minket is egy új lakás megszerzésének gondolata foglalkoztatott. Cigarettára gyújt, eltűnődve fújja a füstöt. — Dolgoztunk, takarékoskodtunk, de lakásügyben sokáig nem tudtunk előbbre jutni. Amikor 1971-ben, a járási KlSZ-bizottság kezdeményezésére, megalakult az ifjúsági lakásépítő szövetkezet, a toborzóf elhívásra azonnal* jelentkeztünk mi is ... Hát, így jutottunk lakáshoz. Feleségével végigkísér a szobákon. Csodálatosan szép a lakás. A konyhában vil- lartytűzhely, mosogató teszi kényelmesebbé a háziasszony munkáját, a fürdőszobában boyler szolgáltatja a melegvizet, központi fűtés a mele- .get. Van hűtőgép, televízió is, jól mutat a vadonatúj, világos színű szobabútor. A válasz nem lehet kétséges, mégis megkérdezem a feleségtől: — Nem szokatlan az új környezet, nem hiányzik a kertes családi ház? Sóhaj, mosoly: • — Az első napokban, bizony, szokatlan volt itt. Mindig is szerettem, ma is szeretem a dombos, szép fekvésű Mendét. Most már jóbb itt, a saját otthonunkban. Közelebb a vasútállomás, több az üzlet is. nem kell Pestről cipelnem mindent. — Jobb a vonatközlekedés is — folytatja a férj —, több vonattal, kényelmesebben utazhatunk. ★ — Apuka, nekem olyan ez, mintha üdülőben, vagy szállodában volnánk — kislányuk, Ágika lelkesedett így az új lakásba költözés első napjaiban. — És Ágika, vannak-e már barátnőid, játszótársaid itt, az új házban? — kérdezem az igen eleven kislánytól. — Vannak 7— vágja rá és sorolja a neveket —, a Bokros Tünde, meg a Torda Vera. Velük játszom a legtöbbet. t Lentről kiáltás hangzik: —• Ági, gyere már, várunk! ★ — Az új lakásban kialakult-e valamiféle házirend? Egymásra néz a házaspár, s a férj szólal meg: — Korán, negyed négykor, fél négykor kelek. Borotválkozás, tisztálkodás után kávét főzök, majd irány a vasútállomás. Időben szeretek bent lenni munkahelyemen. Műszakkezdés előtt megreggelizem, rövid „lapszemlét” tartok... Délután a 15 óra 12-sel jövök, megteszem az ..előkészületeket” a' vacsorafőzéshez. A feleség: — A Fővárosi Műszála Kefegyárban dolgozom, reggel később kelek, mint a férjem, munkába indulás előtt elrendezem a lakást. Délután később érek haza, s vár a háziasszonyok megannyi mindennapi feladata, a főzés, mosogatás, hogy ne is soroljam tovább. Amióta ide kölí töztünk, napközben többször gondolok rá, vajon mit csi- 1 nál, hogyan viselkedik Ágika? ... Amíg Mendén laktunk, ilyen gondom nem volt, hiszen a nagymama vigyázott Agikára. Gyorsan hozzáteszi: Aztán mindig megnyugszom, mert tudom, a szomszédok szemmel tartják őt. Témát változtatunk: — És mit tudnak szomszédaikról? Milyen a házban lakók egymás közti kapcsolata? — A szomszédainkról is, a ház lakóiról is csak a legjobbakat mondhatjuk. Közös sza- ionnasütést rendeztünk, a két ház válogatott csapata focimeccset játszott egymással, jószomszédi, baráti körben tartjuk a névnapokat. ★ Számolunk. — A lakások ára emeletenként változó, mi 635 forint OTP-részletet fizetünk havonta, ahhoz jön plusz 270 forint fűtési, üzemeltetési díj, a lakásfelújítási, szemétszállítási díj körülbelül havi ötven forint. — Továbbá a villanyszámla — veszi át a szót a feleség —, meg a bútorvásárlás OTP-részlete, ami szerencsére az idén letelik már. Szóval nem kis összeget tesz ki a havi rezsi. önbizalommal, határozottan mondják: — Dolgozunk mindketten, Ügyesen, takarékosan beosztva a pénzt azért szépen kijövünk. Nyugodtan, boldogan élünk, hiszen a legnagyobb kívánságunk már teljesült. Jandó István MOHOMIDttX XVII. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1975. JÜLIUS 2., SZERDA Üzemek Pilisen 9 Több munkáskézre lenne szükség Csaknem nyokszáz tanulót foglalkoztathatnának — Pilisen az ötven személynél több dolgozót foglalkoztató üzemek száma, a szövetkezetek egyesülése következtében, ötről háromra csökkent, s e változás a tanácsi szakigazgatási szerv teendőit valamelyest csökkentette, ugyanis a munkaügy hatósági feladatait a tanács látja el — állapította meg Földváry György a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülés elé terjesztett jelentésében. Tavaly a helybeli üzemeknek 184 nő és 69 férfi dolgozóra lett .volna szüksége, de igényeiknek még a felét sem tudták kielégíteni, és az arány az idén még rosz- szabb. Évről évre csökken azoknak a száma is, akik a' törvény- könyv szerint, csak kötelező munkakiközvetítéssel helyezkedhetnek el. Vidéken a munkakiközvetítést is a tanácsok intézik. A PENOMAH pilisi hizlaldája és a PIRUSZ függetlenül attól, hogy kötelezték volna rá, csak tanácsi munkakiközvetítés útján alkalmaz új dolgozót. A szakigazgatási szerv ellenőrzései során nem észlelt szabálytalanságot még a szabadságok kiadása körül sem. A múlt .évben 494 általános iskolai tanulót foglalkoztattak az üzemek, főleg a termelőszövetkezet. Ebben az évben 760 tanulónak tudnának munkát adni, de ez ideig csak nyolcvanan jelentkeztek. Őket főleg a tengeri címerezésében és majd a paradicsom szedésében foglalkoztatják, órabéres díjazással. A most végzett nyolcadikosok közül csak kilencen nem tanulnak tovább, ök máris kiváltották új munkakönyvüket. A községben nincs munkaerő-felesleg ezért sorjában hiúsulnak meg a budapesti üzemek munkást szerző törekvései. A jelenlegi háziasszonyok közül ugyan egypáran még vállalnának munkát, de csak helyben, ettől függetlenül az új dolgozók szinte kizárólagosan az ő körükből kerültek ki. A múlt év felétől ez év májusáig a tanácsnál 118 munkakönyvét adtak ki, 100 embernek váost először, tizennyolcnak a régi betelt vagy elveszett helyett, másikat. (kovács) TÁJFUTÁS Két első hely az országos találkozón Kellemetlenül szeles időben, igen jó és nagy technikai fel- készültséget igénylő terepen rendezték meg az Édes hazánk elnevezésű tájfutóversenyt. Több mint háromszázan indultak, köztük a monori-erdei sportkör kilenc versenyzője is, mégpedig ez utóbbiak nagy sikerrel: két első, egy második és egy harmadik helyet, ■valamint további értékes heTyezé- seket szereztek. Az N II/c kategóriában Timkó Márta bravúros, versenyzéssel az első helyen végzett, de kitett magáért a többi kislány is: Boros 4., Rad- nits 5., Jansik 6. lett, így a csapatversenyt is a monori-er- deiek nyerték. Ez a sportkör történetében az első ilyen értékű győzelem, amgly nemsokára meg is duplázódott. Ugyancsak ragyogóan versenyzett .az F 13/c kategóriában Bujdos István is, aki 2. lett, számos nagy budapesti ,spoi-tkör versenyzőjét maga mögött hagyva. Csapatban, a BEAC és a Székesfehérvári Volán csapata mögött, a Bujdos, Baranyi, Jansik I. összetételű csapat a harmadik helyen végzett, ami szintén nagy sikernek számít. Ezzel a versennyel eredményes idényt zártak a monori- erdeiek. A jól megérdemelt vakáció, nyaralás után, augusztusiban kezdődik a felkészülés, és szeptemberben majd újabb versenyen indulnak a tájfutás monofi-erdei bajnokjekhtjai. (szatti) Most is a közösségért... ^9 A portásfülkében Összeverekedtek - a feleség meghalt ELŐZETES LETARTÓZTATÁSBAN Kucsera István 39 éves mo- nori-erdei lakos rendezetlen családi körülmények között élt, feleségével együtt járt italozni, s amikor hazaértek, rendszeresen hajbakaptak. Nem törődtek gyermekeikkel sem, akik állandóan az utcán csavarogtak. Június 25-én este ismét ittas állapotban tért haza otthonába a Kucsera házaspár, és ismét összeverekedett, a két gyerek a szomszédba menekült. Kucsera István reggel arra ébredt, hogy felesége eszméletlenül fekszik az ágyon. Mentőt hívott, s azonnal orvoshoz szállították az asszonyt, de néhány perccel odaérkezé- sük után á 35 éves Kucsera Istvánné meghalt. Halála a verekedés közben keletkezett sérülések folytán következett be. A rendőrség halált okozó testi sértés bűntettének gyanúja miatt Kucsera Istvánt előzetes letartóztatásba helyezte. Pintér Sándort hosszas keresés után, a Város utcában találom ’meg, a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet legnagyobb üzemének portáján. Egy ideig mustrálgatjuk egymást, majd kölcsönösen felcsillan az öröm szemünkben, és mint két régi ismerős fogunk kezet, ugyanis a nagy termelőszövetkezeti szervezést követő első években, hetenként kétszer is végigjártuk a vecsési határt: ő mint az ellenőrzési bizottság elnöke, én pedig falufelelőse. Pintér Sándor, aki egyébként a Ságvári Endre út 3. szám alatt lakik, a portásfülkébe tessékel. — Látja, hogy összeszűkült a határ, amióta megbetegedtem — és az olyan emberek kézmuzdulatával legyint, mint akik megértik a helyzetüket, de beletörődni sose tudnak. A régi, közös emlékek felelevenítése után, előbb a munkásmozgalmi múltjáról, beszél, vöröskatonaként eltöltött idejéről. Az illegalitás n'e- héz napjai után a felszabadulást követő eseményekre terelődik a szó, és már az 1960. évi nagy változásoknál tartunk, amikor 38 év és 11 napi vasúti szolgálat után, a „Falura!" jelszó jegyében, mint nyugdíjas, belépett az akkori vecsési Steinmetz Kapitány Termelőszövetkezetbe, amelyben mindössze százti- z-clöten voltak, zömében nők, és öregek. A közös gazdálkodást rendkívüli mostoha körülmények között kezdték el, főleg a munkafegyelemmel és a kis közösség tulajdonának védelmével voltak bajok, éppen ezért a vezetőség elsőként azokat igyekezett megszüntetni. Pintér Sándort, aki az állattenyésztésben takarmá- nyosként dolgozott előbb az ellenőrzési bizottság tagjának, később, eredeti munkakörének változatlanul hagyásával, a bizottság elnökének választották meg. Elbeszélése nyomán megelevenednek a kis szövetkezet egykori hétköznapjai, szóba kerülnek a hajdani gondok ... A tagok elégedetlensége az alacsony "munkaegység miatt... A vezetőség' széthúzása és a hozzá nem értés miatti civódások ... Amikor a tagokat reggelenként, házról- házra járva kellett munkára hívogatni... Amikor nappal dolgozott, éjjel pedig a határt járta, mert mint az ellenőrzési bizottság elnöke, a mezőőri feladatokat is ő látta el. gebbiek közül már aldg-alig vagyunk egy páran, agitálni, hogy másnap jöjjenek ka-# pálni, mert a gaz már nagyobb, mirtt a kukorica ... © © — Egyszer — emlékezik vissza -S hárman támadtak rám az egyik dűlőben,* amikor kukoricalopáson értem őket, máskor a gazdakörben akartak leütni. Hogy féltem-e? Nem. Csak drukkoltam, hogy az első ütés el ne érjen, mert a többit már én adtam. Hetykeség, legénykedés nélkül mondja, és ahogy elnézem tagbaszakadt alakját, egy percig sem kételkedem szavaiban. — Hiszen tudja — tárja szét a kezét —, ami egyeseknek csak történelem, nekünk még valóság volt. — Előfordult, hogy a kényszervágott állatok húsát mértem ki. fizetés helyett... Arra is jól emlékszem, amikor a Zöldmezőbe való beolvadás után, félnapokig jártunk a mostani elnökünkkel párttitkárunkkal, mert a legréPintér Sándor jelentős közéleti személyiség is volt Ve- csésen. Tanácstag, önkéntes rendőr, később csoportvezető, a Hazafias Népfront elnökségi tagja és járási népi ellenőr. Három fiút és egy lányt nevelt, akik között katona és rendőrtiszt csakúgy akadt, mint gépkocsivezető és húsipari szakmunkás, és a hat dédunokája közül az egyik, akire a legbüszkébb, az ő hivatását követte, Kandó- mozdony-vezető. A nagy melegtől teljesen átforrósodik a portásfülke, amelynek ajtaját, a nagy zaj miatt, még be is csukta az imént. Az ebédidő is elkezdődött, távozó munkások lépnek be, hogy beírják nevüket a könyvbe... A kapun kívülre kísér, és búcsúzáskor * ezt mondja: — Csak az a baj, hogy a betegségem miatt ebbe a szűk fülkébe szorultam, hogy nem járhatom a határt, lóháton, vagy kocsival, mint azelőtt, csodálva azt az óriási változást, átalakulást, amely az utóbbi években végbement, mert nekem van összehasonlítási alapom, én tudom, hogy hol kezdtük ... — Nézze — és maga elé mutat —, ez az épület valamikor rozoga lóistálló volt, most modern üzem. Rövid gondolkodás után így sóhajt fel: — Azért most is a közösségért dolgozom' csak a forma más... Ez éltet és ez ment meg attól, hogy újra ágynak ne dőljek. Kovács György Érteje es díjakkal Motoros ügyességi és KRESZ-verseny A Maglódi KSK motoros- szakoáztálya a községet övező tuzberki terepszakaszon országos, meghívásos motoros ügyességi és KRESZ-versenyt rendezett, melyet megtekintett dr. Csáki Lajos, az országos motorosklub vezetőségének tagja is. A motoros ügyességi versenyt 1600 méter hosszú pályán bonyolították le, a résztvevőknek öt akadályt kellett útközben leküzdeniük. Részletes eredmények 50 köbcentiig: 1. Fehér Imre (Monor), 2. Uhrin Tamás (Maglód), 3. Király Tibor (Maglód). 50 köbcentisek versenyében: 1. Gallai István, 2. Solymosi Zoltán (mindkettő Maglód). 51-től" 150 köbcentiig: 1. Kallós András (Szigetvár), 2. Jámbor János (Maglód), 3. Hadházi Ferenc (Maglód). 150 'köbcenti felett: 1. Potocs- ka Pál, 2. Mondok József (mindkettő Maglód), 3. Méhes János (Mende). A KRESZ-vetélkedőt Sereg Gyuláné (Maglód) nyelte, megelőzve Marton Gézát (Maglód) és Tóth Lajost (Monor). A győztesek értékes díjakat vettek át. (g.) l MŰSOR MOZIK Maglód: Balszerencsés Alfréd. Monor: Az édes élet I—II. Nyáregyháza: Vitya iskolába megy. Vccsés: Koncert, szólópisztolyra. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyomron, délelőtt 10 órakor, a TÖVÁL tanácskozótermében: a TIT Pest megyei történelmi szakosztályának emlékülése, a gyömrői Rákó- czi-beszéd évfordulója alkalmából. Péteriben, 16-tól 18-ig az ifjúsági irodalmi színpad, 19-től 22-ig a színjátszó csoport próbája. í