Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-19 / 168. szám

1975. JÜLIUS 19., SZOMBAT Napirenden: az ÁFÉSZ-ek felvásárló tevékenysége Pest megyében jelentősen előbbre léptek A nagyüzemi zöldség-gyü­mölcs termelés, tej- és hús­termelés mellett ma is rend­kívül jelentős mennyiségű árut adnak a háztáji gazda­ságok, a ház körüli kiskertek, a hétvégi telkek. A statiszti­kai adatok szerint hazánkban ma 1 millió 700 ezer olyan háztartás van, amely 1,3 mil­lió hektáron háztáji, ház kö­rüli és kisegítő gazdálkodást folytat — beleszámítva a hét­végi, pihenő- és üdülő jellegű kerteket is. Legalább ötmillió ember érdekelt a termelésben, a saját szükségletük , fedezésén felüli termék értékesítésében. Pest megyében az ÁFÉSZ-ek útján forgalomba kerülő élel­miszermennyiség egyharmada úgyszintén az ilyen kisgazda­ságok terméke. A Minisztertanács tavaly az 1009/1974 és az azt kiegészítő 1010/1974 számú határozatával fontos feladatként jelölte meg a lakosság burgonya-, zöldség­gyümölcs ellátásának javítá­sát, a termelés színvonalának emelését, az árak alakulását. Ehhez kapcsolódóan a SZÖVOSZ javasolta a fogyasz­tási szövetkezeteknek, hogy szervező tevékenységükön be­lül kiemelten foglalkozzanak a kisüzemi burgonya-, zöldség- gyümölcs termelés fejlesztési és értékesítési problémáinak megoldásával, segítsék elő a helyi áruellátás javítását, az áruválaszték bővítését. Gon­doskodjanak róla, hogy a szö­vetkezeti üzlethálózatban több tej és tejtermék, baromfi, to­jás, sőt sertéshús kerüljön forgalomba. Ez történt eddig A minisztertanácsi határo­zat már tavaly éreztette hatá­sát. Idén a 32 Pest megyei szövetkezet 92 zöldség- és gyümölcsszakboltjában és 340 egyéb kiskereskedelmi egysé­gében árusít burgonyát, zöld­séget és gyümölcsöt. A boltok maguk is vásárolnak helyben a kistermelőktől, az ÁFÉSZ-ek pedig a saját felvásárlásukon kívül a ZÖLDÉRT-tel és a MÉK-kel kötöttek szerződést a széles körű áruellátás biztosí­tására. A lakosságnak jutó árualap megteremtéséről, a termeltetői és felvásárlói szerződések megkötéséről, az ÁFÉSZ-ek és az exportáló vagy feldolgozó nagyvállalatok kapcsolatáról legutóbb Veresegyházon, az ÁFÉSZ-ek felvásárlási cso­portvezetői tartottak tapaszta­latcserét. A jelenlevők elmondották, hogy a szövetkezetek többsége a helyi árualapok megteremté­sére anyag- és eszközellátással nyújt segítséget. Mintegy fél­millió előnevelt palántát, 100 vagon vetőburgonyát adtak a kistermelőknek. Míg tavaly a felvásárolt zöldségből és gyü­mölcsből csak 370 vagon átvé­tele volt szerződéssel biztosít­va, idén már május végéig 566 vagonra kötöttek átvételi szerződést Mindez azonban csak a kezdet, mert mint Tu­A Cement- és Mészművek Vád Gyára (DCM) FELVÉTELRE KERES — férfi és női munkaerőket, — vasipari szakmunkásokat, — kazánfűtőt, — dömpervezetőt, — betanított és segédmunkásokat, — őröket, portásokat. Segédmunkásokból cementipari könnyű- és nehézgépkezelő szakmunkásokat képezünk. Női és férfi munkásszállást biztosítunk. Bérezés a kollektív szerződés szerint Jelentkezés: munkanapokon 7-től 15 óráig a munkaügyi csoportnál. za Sándomé dr., a MÉSZÖV elnöke is kiemelte hozzászólá­sában: az áruellátás, a felvá­sárlás biztonsága érdekében a tervezett keret legalább ötven százalékára kell előzetesen szerződést kötni a későbbiek­ben. A május végéig felvásárolt 16,5 ezer tonna áru döntő többsége — 84 százaléka — a háztáji, kisüzemi gazdaságok­ból került ki, elsősorban sza­badfelvásárlás révén, és mint­egy 40 százalékát a helyi el­látásra fordították. Több szövetkezet megálla­podást kötött a Nagykőrösi Konzervgyárral. Az oda le­szerződött és beszállított áru­ból a gyár mindenkor áten­ged bizonyos mennyiséget a helyi igények kielégítésére. Másutt az újonnan alakult szakcsoportok segítik a helyi ellátást. Ennek is köszönhető, hogy a viszonylag gyengébb terméseredmények ellenére is eddig a zöldség- és gyümölcs­ellátás a falusi boltokban jobb volt, mint tavaly. Amin segíteni kell A rendkívül hasznos tanács­kozáson nemcsak az eredmé­nyekről esett sok szó, hanem a hibákról, az objektív és szubjektív okokról is, ame­lyek gyakran a kistermelők elégedetlenségét váltja ki, a felvásárlását nehezítik. Ilyen volt például, hogy a dömsödi salátának nem talál­tak átvevő piacot, egy időben a friss petrezselyem maradt a nyakukon. Zökkenőkkel tör­tént Gödöllőn az eper átvéte­le, Szobon a málnáé. Előfor­dul, hogy a nagyvállalatok monopolhelyzetüket kihasz­nálva előnytelenül módosítják a megállapodást. A szentend­rei ÁFÉSZ-nek a MÉK — bizonyos mennyiségű egres le­szállítása után — már csak két forintot adott kilójáért. Ezért az összegért a termelők a szúrós gyümölcsöt le sem sze­dik. Míg Zsámbékon a ZÖLDÉRT helyben 60 fillért fizetett egy zöldpaprikáért, ugyanezt az árut Budapesten 1,80-ért vette át a termelőtől. A szállítóeszközök hiánya visszatérő problémája szinte valamennyi felvásárlócsopprt- nak. Saját ÁFÉSZ-eiktől sem sok támogatást kapnak, mi­után ott sem elég a gépkocsi. Ha az egyéni termelő délután behoz egy-két kosár árut, baj­ban vannak az átvételével, mert mire a szállítókocsi másnap délre megérkezik, a termék sokat veszít értékéből. Kevés a megfelelő levegős, fe­dett raktártér is. A hozzászólások szerint igen eredményesen dolgoznak a kisállattenyésztő szakcsopor­tok. A szentendrei járás északi részében már nem is kérnek tojást az állami ellátásból, maguk termelik meg, amennyi kell. Hanem a baromfi-, nyúl­ás galambtenyésztőknek sok gondot okoz, gyakran kedvü­ket szegi a tápellátás bizony­talansága. Holott csupán a maglód! tojástermelő szakcso­port az idén 3 millió tojás le­szállítására kötött szerződést. Tervek — feladatok Kerecsényi Sándor, a MÉSZÖV ÁFÉSZ titkárának adatai szerint felvásárlásból származik a szövetkezeti áru­forgalom 12 százaléka, 600 millió forint értékben. Nem­csak ez az összeg, hanem a lakosság jobb ellátása, a kor­mányprogram teljesítése is megköveteli, hogy a felvásár­lásra a jövőben több figyel­met fordítsanak. Néhány nagy ÁFÉSZ jelentős összeget ka­pott a szövetkezetek kölcsönös fejlesztési alapjából, amit részben gépkocsivásárlásra, részben fedett tárolószinek építésére fordítanak. Ez a tá­mogatás rövidesen érezteti kedvező hatását. A MÉSZÖV tervei között szerepel, hogy a már meglevő négy mezőgazdasági szakbolt facsemetetelep mellé újabba­kat nyissanak valamennyi, Budapestről kifutó főútvonal mentén. Ezekben nemcsak szaporítóanyagot, csemetét, kisgépeket és vegyszereket vásárolhatnak, hanem útba­igazítást, termelési tanácsokat is kapnak majd a vevők. Ugyanígy nagy gondot for­dítanak a fóliás termesztetés fejlesztésére. Míg 1972-ben 450 ezer négyzetméteren folyt fóliás termesztés, idén már ez a terület 675 négyzetméterre növekedett, aminek a fele a kisgazdaságoké. Palántáról a ceglédi, nagykőrösi termelő- szövetkezetek gondoskodnak. Különösen a nagykátai, gödöl­lői és monori járásokban kell szorgalmazni az újabb zöld­ségtermelő szakcsoportok ala­kulását. Megfelelő anyagi se­gítséget nyújtanak a takarék- szövetkezetek a termelési hi­telek nyújtásával. Ugyanígy célszerű a sertéstenyésztő szakcsoportok alakítása, mert a helyi húsellátást javíthatják. Láthatóan, az eddigieknél nagyobb feladat vár a szövet­kezeti felvásárló kereskede­lemre, mert munkájukkal a kistermelők és a nagyüzemek számára egyaránt eredménye­sebb tevékenységet fejthet­nek ki. Komáromi Magda Tíz nap rendeletéiből Az általános jövedelemadó­ról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. sz. rendelet módosításá­ról a 18/1975 (VI. 18.) MT. ren­delet rendelkezik. A végrehaj­tási utasítást a 24/1975. (VI. 18.) PM. rendelet tartalmazza. (Magyar Közlöny 43. száma.) A bérszabályozás rendszeré­ről szóló 13/1970. (XI. 15.) Mü. M. sz. rendelet módosítá­sáról és a részesedési alap fel- használásáról szóló 9/1969. (XII. 20.) Mü. M. sz. rendelet módosításáról a 8/1975. (VI. 18.) Mü. M. rendelet intézke­dik, amelyet ugyanebben a hi­vatalos lapban találnak meg az érdekeltek. A Magyarországon tartózko­dó külföldi állampolgárok be­tegellátásáról, valamint a fi­zetendő betegellátási és men­tőszállítási díjakról kiadott 8/1975. (VI. 24.) Eü. M. szá­mú módosító rendelkezést a 45. számú Magyar Közlöny tartalmazza. A magyar állampolgárok gyógyító-megelőző ellátásáról ugyanitt található a 7/1975. (VI. 24.) Eü. M. rendelet. Ez utóbbi felsorolja az orvosi gyógykezelés, a kórházi ellá­tás, a mentőszolgálat igénybe­vételi lehetőségét, a gyógyszer- ellátást. (mikor kell térítést fizetni, mikor nem), a gyógyá­szati segédeszközellátást, fogá­szati ellátást, az utazási költ­ségek megtérítésére vonatkozó szabályokat is. CSALÁDBAN - HÁZ KÖR ÜL A háztartás is lehet Hamis díszek a kertben _ veSzéiyes üzem Sokan már saját kárukon is tapasztalták, hogy a gyűj­tőszenvedély komoly szakmai hibákra vezethet a kertben. Az egymásra zsúfolt bokrok, fák sem nem szépek, sem nem hasznosak. Átalakítással, rit­kítással, józan belátással azon­ban ezen lehet változtatni. Találkozhatunk is ilyen tö­rekvéssel, bármerre járunk. Csupán egy dolog nem tűnik még el a kertekből: a giccs. Már-már országos hírnév­nek örvendenek némely kerti törpés „alkotások”. Sokan igazán jószándékkal megőr­zik a színes mosószeres fla­konokat, a kiégett fehér fény­csöveket, újabban pedig a ki­mustrált gumiabroncsokat. Szegélydíszek, „karók”, virág­tartók lesznek belőlük. A kert közepén vagy előterében ki­csinyített várak, esetenként kivilágított tornyok hivalkod­nak. Bontási anyagból mini sziklakertek ékeskednek. Mindezeket parádés kerítés övezi: napsugárimitációval, festett kőoszloppal, műkőből faragott madárral. Szélsőséges példák ezek, de sajnos, még köztet­szésnek örvendenek. Némely esetben a versengés és az anyagi lehetőségek líövetkez- tében a kert elveszti termé­szetességének jellegét is. Vi­rágokból kiültetett, ollóval gondosan nyírt feliratok és virágórák, a magas törzsre oltott rózsa, karóra húzott üveggömbök, sörösüvegekből készült szegélyek, élükre állí­tott meszelt téglák, növények­ből kikényszerített állatfigu­rák, mind-mind egyfajta öt­letrekord —, csupán a termé­szethez, az élethűséghez, a valósághoz nincs semmi köze. Néha drága, de valójában na­gyon olcsó, ízlésrontó öröm- források. Letűnt kertművészeti korok díszítő tárgyainak korcs utánzatai, amelyek eredeti ér­telmüket és mondanivalójukat régen elvesztették. Maradjunk egyetlen példá­nál, a támkarónak használt, kiégett üvegcsőnél. Lehet-e azt feszíteni, avagy csak gyen­géden is ütögetni, amint azt a fakaróval tenni szoktuk? Egyáltalán nem, sőt még ko­moly baleseti forrássá is vál­hat. A kert legfőbb dísze az élő növény. Helye van azért itt a padnak, a meden­cének, a pergolának, a kicsi tűzhelynek, sőt a szobroknak is, csupán az alapvető eszté­tikai szempontokat és a cél­szerűséget kell feltétlenül be­tartanunk. E rövid írásban természe­tesen nem lehet kitérni mind­arra, ami ellentéte a giccsnek. A modem kertművészetnek ma már hozzáférhető gazdag irodalma van. Kertbarátokhoz szól pédául Kiácz György: „Kertmesterség”, Oláh Sándor: „A családi ház .kertje” című rendkívül gazdagon illusztrált, igen olvasmányos könyve is. Ajánlhatjuk mindazoknak, akik eddig jószándékkal bár — de hamis díszeket gyűjtöt­tek kertjeikben. Kulin Imre Ingruhák Az ingruha örök divat, és mégis idényről idényre változik. Nagyon célszerű ruhadarab és az a jellemzője, hogy mindig, min­denhová és minden alkalommal felvehető. Erre a nyárra az ing- ruhákhoz alapanyagként a kék­festő anyagot, a könnyű kartont vagy a kasmírt, az egyszínű pup- lint, pamutvásznat és a selymet is ajánlhatjuk. Az ingruha vonal­vezetésére jellemző: a szoknya- rész erősen bővül és rendszerint a rakott szoknyához derékban el­vágott. Még praktikusabbnak mondható az egybeszabott ing- ruha, ezt övvel szintén a derék­hoz szoríthatjuk, így a felsőrész és a szoknya húzottnak hat. Rajzaink közül az első modell: elöl hólpántos gombolású, férfi­ingnyakú, bevarrott ujjú, derék­ban vágott, vászonból vagy pup- 1 inból készült ingruha. A felsőré­szén féloldalasán elhelyezett kis zseb, egy színben teljesen elütő, beállított csíkon van elhelyezve. Elöl, a szoknyarésze rakásokkal bővített. Második modell: kihajtott nya­kú, betétrészes, ujjatlan, egybe­szabott ruha, keskeny övvel a derékhoz simul, praktikus, ha két zsebet is elhelyezünk a ruhán. Színes selyemstólát köthetünk a gallér alá, divatos apróság még hozzá a svájcisapkára emlékez­tető, lyukacsos horgolt sapka. A harmadik rajzunkon látható ingruha megkötött övvel visel­hető, szoknyarésze trapézvonalú, bő sziluettel is. A ruha vágásából kihajtott nyak, bő vonalú, konyá­kig érő ujjak az új divat jellem­zői. A ruhát nagy virágos selyem­ből vagy nyomott virágos vászon­ból egyaránt készíthetjük. Ha összevetjük az üzemi, a köz­lekedési és a háztartási balesetek számát, az elsőséget a lakásban történő balesetek viszik el. Egy év alatt 96 ezer háztartási baleset fordult elő az országban tavaly is, és számuk sajnos nem csök­ken, hanem évről évre emelke­dik. Mi lehet ennek az oka — me­rül íel joggal a kérdés? Dssze- iügg ez a jelenség természetesen a villamosítással, a falvakban is elterjedt háztartási és egyéb elektromos gepekkel. De a nö­vekvő lakásbalesetekben nagyobb része van járatlansá­gunknak, és sok esetben vi­gyázatlanságunknak, neimtörodömsegünknek, szükséges körültekintésünk hiányának, sőt felelőtlensegünknek is. Milyen balesetek a leggyako­ribbak otthonunkban? A sérülési lista eien sajnos a kar- es lab- toresek, a súlyos csuklótorések vezetnek. A siető, sokszor futólé­pésben közieaedo háziasszonyok gyakran önmaguk áldozatai. El­csúsznak az agyonfényezett, vagy lakkozott parkettán. A biztonság erzetevel lepnek rá a kis futó-, összekötő szőnyegekre, amely ki­szalad a lábuk alól, s úgy repíti őket, akár a mesebeli varázssző­nyeg. Az eséseket követik a ma­gasból történő zuhanások, s eb­ben a vétkes — könnyelműségün­kön tűi — régi és kedves bútor­darabunk, a konyhai hokedli. Ki nem látott már hokedlit hokedli­ra halmozó, majd minden fellel­hető bútordarab tetejére még egy kissámlit helyező háziasszonyt, aki e torony tetejére tornázza fel magát, hogy kicserélje a kiégett villanykörtet, vagy felhelyezze a frissen mosott függönyt? Sajnos sok háztartásban nincs még létra, s hiánycikk a türelem is. A kisgyermekek otthoni bal­esetei és sérülései is egyre növekvő szamokat mutatnak, s ebben a vétkes a gyermekek régi ellensége, a csukódó, csapódó ajtó, amelynek a kilincse kiesik latoszögükDOl. Ok csak mennek, topognak édesanyjuk után, aki huzza, csukja maga után az ajtót, s odacsipi a gyerek kezét. Másik, de nem jelentéktelen veszélyfor­rás a gyermekekre az elöl ha­gyott permetlé, gyomirtó szer, vegyszer. Bégen, a mosáshoz használt lúgkövet hét lakat alatt őrizték, dugtak a háziasszonyok gyermekeik elől. Ma viszont igen nagy a gondatlansag a vegysze­rek tárolásánál. Az eséseket, zuhanásokat, a gyermekek kezenek sérülését a sorrendben követik az áramüté­sek. A mosógépek és vasalók rö­vid zsinórjait sok helyen össze­kötő zsinórral toldják meg, s a csatlakozó nem mindig üzembiz­tos. Lábrácsot nagyon kevés asz- szony vesz igénybe gépi mosás­kor, holott a. vizes kövön állókra veszélyt jelent a sérült, vagy rosszul szigetelt zsinór és mosógép. Évről évre több fiatalt ér áramütés a rosz- szul szigetelt, vagy üzemeltetett villanygitártól és mikrofontól. A kertek gumilocsolóira sokan rá­kapcsolják a villanymotor hajtot­ta szivattyút, s a slaug agyon­csapja a hozzá érőt, ha nem megfelelő a szigetelés, a földelés. Hibás konnektorok, sérült zsi­nórok lapulnak meg a legtöbb háztartási baleset mögött. A házi­munkát megkönnyítő háztartási gépeinkről nem kell és nem is le­het lemondanunk. Használjuk az előírásoknak és a használati uta­sításoknak megfelelően. A leg­több háztartási baleset a nőket és a gyermekeket éri. nézzék hát át mindenütt és rendszeresen a csa­lád férfitagjai, hogy biztonságo­sak-e gépeik? A csaknem száz­ezer évenkénti baleset ugyanis azt mutatja, hogy a háztartás Is lehet veszélyes üzem. K. E. nagy Együnk több halat Nagykereskedelmi vállalat felvesz közgazdasági technikust, a közgazdasági egyetem belkereskedelmi szakán most végzett fiatal közgazdászt, gép- és gyorsírókat, adminisztrátorokat, udvari takarítókat, gépelni tudó adminisztrátort, gépkönyvelőket, üzemi tűzrendészé a nyári szünidőre diákokat könnyű munkára, valamint: vas-műszaki, ruházati kereskedőket, raktári és tmk- segédmunkásokat, gépkocsiszerelőt, gépkocsivezetőket, tehergépkocsi-vezetőket, nyugdijas és nem nyugdíjas portást. Jelentkezést SZÖVARU VÁLLALAT 1450 Budapest IX., Soroksári út 16. (a Boráros térnél). Városon és falun. egyaránt gyakran olvashatjuk a rábeszélő hirdetést: Egyen halat, finom fa­lat! Ha valamiről, akkor erről nyugodtan elmondhatjuk: ez olyan jó tanács, melyet sokan el­olvasnak, de kevesen fogadnak meg. Köztudomású, hogy hazánk­ban igen alacsony a halfogyasz­tás. Évente átlagosan 2,2—2,5 kiló halat fogyasztunk, míg a tenger­parti országok lakossága szemé­lyenként 20—22 kilót, de van olyan ország is, ahol évi 40 ki­lót. A magyar konyhán a hal nem gyakori eledel, a legtöbb család asztalára csak a karácsonyi ün­nepek alkalmával kerül. Pedig a halhúsban sok a biológiai érték. Könnyen emészthető, nem terheli a gyomrot. A benne található fe­hérje átalakítás nélkül beépül a szervezetbe és igen magas az A- és a B-vitamin-, valamint a kal- ciumtartaLma. Az üzletekben nemcsak élő hal kapható, többféle tengeri halat is kínálnak a hűtőpultok. A mély­hűtött tengeri halak nagy előnye, hogy nem kell tisztítani, csak da­rabolni és elkészíteni. Kellemes ízűek a Seelach, a Hek és a füs­tölt Makréla. A füstölt Makréla, bőrét lehúzva azonnal fogyasztha­tó vajas kenyérrel. Tízóraira, de vacsorára is kitűnő, ízletes eledel. A hal igen változatosan készít­hető, s jaz sem utolsó szempont, hogy a dolgozó háziasszony gyor­san, kevés fáradsággal, ízletes ennivalót készíthet családjának. Az élő halakból nemcsak rántott halat és halászlét, hanem külön­féle halételeket: halpaprikást, rácpontyot, halkocsonyát, töltött halat tálalhatunk. A mélyhűtött tengeri halakból pedig sokféle sültet, valamint paprikást csinál­hatunk. A háziasszonyoknak a legna­gyobb gondot a halkonzerves gondola előtt az okozza, hogy a 10—15 országból érkező, majdnem százféle áruból melyiket válasz- I sza. A halkonzervek magas táp- értéküek, ezért kiválóan alkalma­sak vacsorára, szendvicsnek, uzsonnára, reggelire egyaránt. A teljesség igénye nélkül ismerte­tünk néhány halkonzervet a sok közül: SZELGY (szovjet) — kerek do­bozban hering haldarabok, étolaj­ban vagy olajos paradicsommár­tásban. SPROTNI (szovjet) — enyhén füstölt, sötét aranysárga árnyala­tú, sprotni halak sós ízesítésű olajban. KASPI (szovjet) — kaszpl-ten- geri apró szardíniahalak fűszere­zett étolajban. MAKRÉLA (román) — makré­la haldarabok, enyhén fűszeres étolajban. DORSCH PICANT (romárt) — tőkehalmáj haldarabok, papriká­val színezett, enyhén fűszerezett étolajban. ROCO (lengyel) — kellemesen fűszerezett, makréla haldarabok enyhén paradicsomos ízesítésű étolajban. TŐKEHALAKRA (norvég) — enyhén füstölt, paradicsompüré­vel színezett ikra, olajos halunáj- jal. RINGLI (jugoszláv) — capri- bogyóval ízesített, szardella hal­gyűrűk, olívaolajban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents