Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-17 / 166. szám

FAGYLALT, SÖR, ÜDÍTŐ ITAL Nyár van, kánikula Jakab Gézáné, a monori Hangulat eszpresszó egyik dolgozója okka\ és joggal di­csekszik a fagyialtjukkal: — Ugye, milyen jó? Nagyon finom, valóban. Di­csérik a vendégek is, akik megtöltik a fagylaltospult előtti teret. Álinak a két.fo- r-.ntjaikkal, várják sorra ke­rülésüket. — Valamelyik nap Ceglé­den ettünk, rém rossz volt, vi­zes, ízetlen — jegyzi meg az egyikük. ★ A nyár hivatalosan első napján 180 kiló fagyit mér­ték ki, már túlvannak a napi kétszázon. Három másik hely van még Monoron, ahol a kedvelt nyári csemege kapható: aSo- rompó presszó, a bisztró az állomásnál és ’ az ÁBC-áruház előtere. Az áruházban a di­vatos és praktikus csavart gépfagyit árulják. Van kelet­je — legalább akkora, mint a sörnek. A sörért kutatótúrákat szerveznek a monoriak. Párbeszéd a főtéri önki- szolgálóban: — Tudja, hol talál? Abban a kis boltban, a Ságvári ut­cában, a Dózsa utcával szem­ben. — Ott tényleg van? — Persze! Ott jöttem el az előbb, álltak sorban az em­berek érte, láttam ... , Néhányan felkapják a fe­jüket. Sör? És máris sza­ladnak abba a kis boltba. ★ Az önkiszolgáló helyettes vezetője szerint üdítő ita.1 van bőven. Számoljuk: hatféle is. Hetenként jön a szállítóko­csi, a hűtőpultban mindig ta­lálható párásán gyöngyöző Cola, Oázis, Traubi... De hát egyik sem helyettesíti a sört. Kelemen Ferenc, a vendég­látó vállalat területi igazga­tója szerint az üdítő itallal nekik csak bajuk van, de azért igyekeznek beszerezni, amennyit lehet. Amikor meg­jelent a Márka, a Dunaka­nyarban még csak a hírét hal­lották, de ők már árusították a vendéglátó egységekben. A göngyöleg okoz gondot: saját kocsijukkal szállítják vissza az üvegeket. A szállí­tóknak nem éri meg, hogy „terítés” közben ide is kifu- varozzanak néhány ládával: ha nincs, hát ezért nincs elég hűsítő. ★ A Hangulat presszóban hű- tött Colát ihat a szomjazó. A presszó előtt, a pádon két fiatalember kókadozik vérágas szemekkel, minden arra járó nőt megszólítanak, korra való tekintet nélkül: — Szia, kisanya! Hogy vagy? Időnként nagyokat csukla­nak. Nem az üdítő italtól, az biztos. ★ Dél van, magasan áll a nap. Az állomáson kismama sétál: a Gombára induló busz­ra várakozik. Van még ideje bőven. — Miért nem ül le valaho­vá? — Hová? — kérdez vissza. A Marx-liget padjain al­szanak, szalonnáznak, a hű­vösön, kalapját szemére húz­va, hortyog egy férfi, mellet­te az asszony tarka szoknyá­jával legyezi magát, hessege- ti a hulladékra szálló legye­ket. A bisztróban ülőhely nincs, a borozót tatarozzák. Tényleg, hová is ülne? Nemcsak ő, bárki, aki a nap bármelyik szakában ide­jön, ezt találja. Tegnapelőtt este a fiatal utazók klubjának tagjai nem a szokásos tanácskozásra gyűl­tek egybe, a klub rende tételét folytatták. A motorosklub tag­jai is tegnapelőtt tartották he­lyiségük szépítését segítő ösz- szejövetelüket, a hét második felében ugyanis egyhetes Ba­laton körüli túrára indulnak, s csali július 26-án térnek haza. A Bogdán Flórtól* nevét vi­selő KISZ-szervezet tagjai a szombatot és vasárnapot név­adójuk édesanyjánál töltik, ta­tarozzák lakóházát, a tavaszi látogatásuk alkalmával tett ígéretük szerint. A látogatás befejezéseként, a KISZ-esek és a velük tartó klubtagok A park rendezésének első mozzanataként, megépítették a szilárd átjáró utakat. Két ágban. A két ág között kita­posott ösvény: mindenki azon jár. Három óra után jönnek az első munkásvonatok: vonul a sok fáradt, zajos, Izzadt em­ber az állomás két bejáratán kifelé. Szavakat, mondatokat ka­pok el: —... és akkor megkérdezi, betegyük-e még ezeket a da­rabokat a fürdőbe? Nem, de­hogy, örüljünk, hogy élünk ebben a melegben! Megittunk vagy két liter vizet a műszak végéig. — Mi meg meg-meg álltunk fél órákra. Háromszor főz­tünk kávét, csakhogy szünetet tarthassunk. Baktatnak a poros lábak végig a Petőfi utcán. A vi­rágüzlet ajtaján tábla: SZA­BADSÁG MIATT ZÁRVA! Az újságospavilonban lel­tár: vakációzó diák veszi át a „készletet”, szabadság miatt. Dől a meleg az aszfaltból Nyár van. Kánikula. (koblencz) megkoszorúzzák Bogdán Fló­rián sírját, ____________ (f. g.) MŰSOR ' MOZIK Maglód. Hószakadás. Monor: Emberi torpedó. Nyáregyhá­za: Szembesítés. Vecsés: Egri csillagok, I—II. MŰVELŐDÉSI HÄZ Péteriben, 16—18 óráig az ifjúsági irodalmi színpad, 19- től 22-ig a színjátszó csoport próbája. — Egy család — négy könyv. Egy esztendő alatt 1 millió 300 ezer forinért mint­egy 37 ezer kötet könyvet vásároltak a dabasi járás la­kói. Azaz: .járási átlagban minden családra négy könyv jutott. KLUBÉLET GYOMRON Helyiségszépítés, kirándulás, látogatás a névadó anyjánál Férjhezadás — ve esed módra Lista a kecskelábú asztalkán Alig hittem a szememnek, amikor levelét olvastam, most pedig, hogy szemtől szembe ülök vele, gondosan karban­tartott, kis lakásának udva­rán, alig hiszek a fülemnek.\ K. M. listát tesz elém, a kecskelábú_ udvari asztalkára. Huszonötezer készpénz, autó, bútor, darabszám és tipus szerinti megnevezéssel, stafí- rung, egyenként felsorolva a fehérnemű, csakúgy, mint az edánytörlő, az automata mosó­gép és a többi. A tárgyak után ott az áruk is. A végösszeg: 282 ezer 391 forint 20 fillér. — No, mit szól ehhez? — szólal meg K. M., és a lista felé bök. — Hát, igen — kapaszkodik bele válaszomba —, előbb én Gyakorlattal rendelkező építészt előkészítő-kalkulátor munkakörben AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZUNK. MONOR! ÉPÍTŐK IPARI SZÖVETKEZEIÉ Monor, Ipar u. 2-4. is csodálkoztam, később már bosszankodtam is, de most csak nevetek. Persze, azért nem nevet, és ahogy elnézem borús arcát, összehúzott szemöldökét, az az érzésem, hogy kedve sem igen lehet a nevetéshez. & A két fiatal szerelme szok­ványosán kezdődött. Bár egy községben, Vecsésen nőttek fel, sohasem találkoztak, leg­alábbis nem úgy, hogy észre­vegyék egymást. A vonaton ismerkedtek meg. Ica közgazdasági. egyetemre járt, Frici technikusként dol­gozott. Kétévi együttes utaz­gatás és összejárás után, elha­tározták, mihelvt — és ez a nyáron meg is történt — Ica befejezi az egyetemet, össze­házasodnak. Frici, ünnenlőbe öltözve, fel­kereste a kislány szüleit, és a kislány jelenlétében, vele együtt bejelentette már amúgy is régóta ismert szándékukat. Az anya. amint az már len­ni szokott ilyenkor, sirt, az aoa megvakarta a fülét, majd a fiú vállára tette a kezét: — Régen tudtuk, hogy piőbb-utóbb ez lesz a vége. Semmi kifogásunk ellene, hi­szen. ha lett volna, régen ki- adiuk az utadat,, de van egy kikötésünk. Mint afféle régi­módi emberek. Teát nem adjuk üres kézzel, ahhoz viszont ra­gaszkodunk, hogy amennyit mi adunk, annyit nektek is !e k°Il tennetek az asztalra. No, de azt maid mi. öregek, a szü­léiddel intézzük el. S hogy megpróbálták elin­tézni, az előttem heverő lista bizonyítja. © — A feleségem tanítónő — mutat K. M. az asszonyra, aki­nek a foglalkozása az arcáról leolvasható —, én vasúti alkal­mazott vagyok Ketten, a mel­lékesekkel együtt, havonként ötezer forintot hozunk hgza. Frici a legöregebb fiam. Szor­galmas, igyekvő. Dolgozik, s a műszaki egyetemre jár estén­ként. Szépen keres, de a köny­veket és a rajzfelszerelést, amelyet- használ, nem adják ingyen. Az utána következő lányom és fiam, akik ikrek, gimnazisták, a Benjaminka meg csak az ősszel lesz hete­dikes. Nem részletezem a ki­adásokat, ha még egyszer any- nyit keresnénk, mint amennyit keresünk, akkor sem vinnénk a bankba ... — Hogy mit mondtam, ami­kor megkaptam a listát? „Ha lenne, akkor sem adnám a pénzt... Nem, nem azért, mert sajnálom. Elvből.” És hozzátettem: „Nagyon, de na­gyon szégyenlem, hogy a ko- mámuramékra csak ennyi ra­gadt az eltelt harminc évben.” © F. J.-t nem találom otthon, csak a feleségét, aki a vaska­put, alapos szemrevételezés után, félig nyitja ki, s nem lép arrább, hogy beférjek mel­lette. Két-három ajkbiggyesztés és fitymálló bólogatás után, csí­pőre vágja a kezét: MOHOB'Vnm . .. y ^ A. P E S T • M .£■ G'Y-E.I <H ÍRLA~P KÜ L Ö NlK.LA D A .S.A : . ; XVII. ÉVFOLYAM, 186. SZÄM 1975. JŰLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Maglódtól — Gombáig Meggyorsult az aratás Biztató terméskilátás sk nap 7 vagon búzát arattunk le. A 100 hektár őszi árpa aratá­sát már a múlt héten, kedden befejeztük. Az 550 hektáros búzaterületből 380—400 hektár maradt még hátra. Elégedettek vagyunk az eddigi teljesít­ménnyel. A két Claas DoYniná- tor szorgalmasan dolgozik, sze­rencsére még egyszer sem romlott el. Tizenöt vagonos szárítónk is győzi az iramot, nincs fennakadás a szárítással sem. A mai napig 60 vagon jó minőségű búzát szállítottunk a Budapesti és Pest megyei Ga- bonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat pilisi malomüzemébe. Ha semmi akadály nem jön közbe, a hónap végére végzünk az aratással. A monori Kossuth Tsz búzatáblájában Nagy Béla üríti a kombájnt. A múlt héten meggyorsult az aratás a monori járás terme­lőszövetkezeteiben is. A hét el­ső felében csak kisebb-rövi- debb ideig szakította meg a munkát a nyári zápor, szomba­ton azonban a kiadós eső, he­lyenként zivatar, megállásra kényszerítette a masinákat. Több községből jégesőt is je­lentettek. amely nem tett jót a gabonaféléknek. Vasárnap nem is tudtak dolgozni a kombáj­nok, de hétfőn már teljes üzem volt a földeken járás- szerte. Három kombájn a 4-es út mellett A monori Kossuth Tsz-nek 250 hektár búzát, 168 hektár rozsot, 60 hektár tavaszi búzát kell learatnia. Immár hagyo­mány, hogy béraratással kez­dik a nyarat. így volt az idén is: az OVEF-nek 20 hektár bú­zát és 10 hektár árpát vágtak le. A múlt héten fogtak hozzá saját területükön az aratáshoz. Rekkanő a hőség, szinte sis­tereg a levegő. A 4-es és a a csévharaszti út mellett két SZK—4-es és egy John Deere kombájn rója a sorokat. Az 58 hektáros táblán jól halad mindkettő Bemula István, Nagy Béla és Bán Sámuel szorgalmas emberek, biztos ke»zekben a kormánykerék. Bán Sámuel már régi, ki­próbált kombájnba, a másik kettő két éve arat — mondja V. Nagy János, a tsz ellenőr­ző bizottságának elnöke. — A Este a búzatáblán A maglódi Univerzál Tsz 200 hektár búzát és őszi árpát ara­tott le bérmunkában a buda­pesti Rákosvölgye és összefo- gás-Tsz-nek. A múlt héten fog­tak hozzá saját területükön a búza vágásához. A gyömrői tö- ves-majoriak után, a Szilasy- táblákra vonult a két John Deere és a Claas Domin^tor. Szilágyi Bajos gépkocsive­zető elégedetten szemléli a gé­pek munkáját. — Több mint hétszáz hektár búzát kell learatnunk — mond­ja. A mai napig száz hektáron befejeztük, a gépek jó teljesít­ményre képesek. Általában reggel hét órakor már a táb­lába állunk, s este 8—9 óráig aratnak a kombájnok. A hó­— Látja ezt a házat? Szép, ugye? Hát, ha még belülről látná! Kicsit jobbra fordulva, a vi­rágoskert felé mutat: — Pár éve még sárfalú, nád- fedeles házikó állt ott, az apó­somtól örököltük, de csak azt, a többit magunk szereztük. Egyetlen lányomat adom most férjhez, ha ... Jelentőségteljesen emeli fel a mutatóujját: — Egyébként a férjem nél­kül nem nyilatkozom. Keresse fel, ha akarja. Megnevezi a helyet, ahol dolgozik, és nagyot csattanva vágódik be a kapu. A férj építő kisiparos. A fe­leség úgyszintén, de most szemfelszedő gépe van, otthon vállal munkát. o Frici elhárítja a kérdést, és a menyasszonya felé int, aki nagy adag fagylalttal a kezé­ben lép ki a cukrászda aj'ta- . *n. — Tőle kérdezze meg — és udvariasan karon ragadva, fe­léje von. A presszóban, kis asztalka körül foglalunk helyet. Ica, amikor a témára tere­lődik a szó, nevetve, de kissé remegő kézzel kevergeti feke­tekávéját. — Én nem tudom a szüléi­mét megnevelni. Bánt, persze, hogy bánt. A fél falu rajtunk nevet. Arról, hogy nálunk lak­junk, szó sem lehet. Azt hiszi, elfogadok tőlük egy fillért is? Felcsillan a szeme: — Ezt az ügyet már elren- { deztük egymás között. Ha eny- nyit kibírtunk, egy félévet még igazán várhatunk. Frici is vé­gez. és lakásunk is lesz. Egymást nézik, mintha én ott se volnák. Kovács György Bernula István, az múlt héten már 13 százalékos volt a nedveségtartalom, a szombati zivatar után azon­ban ismét 17—18 százalékos, ezért szárítani kell a szeme­ket. A B—15-ös szárító, sze­rencsére. jól működik, napon­ta 15 vagon terményt tud meg­szárítani. Nagy Béla, az SZK—4-es nyergében ül. Felkapaszko­dunk hozzá, s megkérdezzük: — Milyen az idei aratás? — Nagyon kell figyelni. Ned­ves a talaj, s bizony a gaz is elszaporodott a kalászok kö­zött. Ennek ellenére, úgy ér­zem, nem lesz baj. Ha az eső nem szól közbe, idejében vég­zünk a munkával. Teherautó közeledik, ürités következik. Két-három nerc, és máris megtelik a plató, a kombájn indulhat tovább. A főmezőgazdász elégedett A gombai Fáy András Tsz központjában találkoztunk Pnngrácz Sándor főmezőgaz­dásszal. Ismét a kombájnokhoz igyekszik, jut azonban egy kis idő beszélgetésre is. — A hét vége nekünk sem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. Szombaton 3,5. vasár ­SZK—4-es nyergében. Mutméfaivy Adorján felvételei nap végéig bizonyára minden szem a raktárakba kerül. Már erősen szürkül, a kom­bájnokon kigyulladnak a ref­lektorok. Tovább folytatódik az aratás az esti órákban is, minden percet ki kell használ­ni. A felvásárlótelepen A Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló- és Feldolgo­zó Vállalat monori felvásárló- telepére is folyamatosan érkez­nek a búzaszállítmányok. A telep 130 vagon búzára és 80 vagon rozsra kötött szerződést a tsz-ekkel. Zavartalan az át­vétel. a szemek mindjárt fe­dett helyre kerülnek. A járási hivatal élelmiszer­gazdasági és kereskedelmi osz­tályán megtudtuk, hogy a mo­nori járásban is befejeződött az őszi árpa aratása. A búza betakarítása is jól halad, már több mint ezer hektáron került, levágásra a kenyérgabona. A monori járásban minden­képpen megnyugtató az aratás üteme. A géneket jól kihasz­nálják. s szerencsére, a gép­romlás is csak elvétve fordult elő. Gér József

Next

/
Thumbnails
Contents