Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-16 / 165. szám

1975. JÜLIUS 16.. SZERDA Hatékonyabb munkaszervezést Sok az alkalmazott a tanácsi vállalatoknál Májusban múlt egy éve, hogy a Minisztertanács ele­mezte a vállalatok alkalma­zotti létszámhelyzetét és az utóbbi években tapasztalható kedvezőtlen arányok okait. A szükséges tennivalókra határo­zatot hozott, s ez a határozat megjelöli a tanácsoknak a fel­ügyeletük alá tartozó vállala­tokkal kapcsolatos teendőit is. A Pest megyei Tanács érintett osztályai ellenőrzéseik során figyelemmel kísérik az alkal­mazotti létszám alakulását; a vállalatok vezetői a mérleg- beszámolókban külön pontban kötelesek ezzel a kérdéssel foglalkozni. Utasítást kaptak arra is, hpgy a termelési ta­nácskozásokon, az üzemi de­mokrácia különböző fórumain tájékoztassák a dolgozókat a kialakult helyzetről, és érdem­ben foglalkozzanak javasla­taikkal. Mindezekkel párhuza­mosan a megyei tanács osztá­lyain felmérték: miként válto­zott a tanácsi vállalatoknál az alkalmazottak aránya 1970 és 1974 között. Jelentős növekedés A felmérések azt mutatják, hogy a vállalatoknál az utóbbi években az alkalmazottak szá­ma jelentősen, 11,8 százalékkal emelkedett. Igaz, tavaly 1973- hoz viszonyítva o növekedés üteme mérséklődött. Összevonás, profilváltozás következtében néhány válla­latnál — például a Pest fne- gyei Út- és Hídépítő Vállalat­nál, a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalatnál, a Váci Autójavító- és Fémipari Vállalatnál — az alkalmazot­tak száma abszolút mérték­ben ugyan csökkent, a mun­kásokhoz viszonyított arány azonban növekedett. Más he­lyeken — mint például a Pest megyei Vegyi- és Divatcikk- ipari Vállalatnál, vagy a Mozi­üzemi Vállalatnál — a mun­káslétszámban jelentős mérté­kű csökkenés, az alkalmazotti létszámban pedig emelkedés tapasztalható. Mindezekkel ellentétes — jó — példa is található. A Pest megyei Vendéglátóipari Válla­latnál a munkaerőhiány miatt csökkent a munkások száma, s ezt meghaladó mértékben csökkentették az alkalmazot­tak számát. Igaz, ehhez a számvitel, a bérszámfejtés gé­pesítése teremtette meg a fel­tételeket. De megteremtette, s ez példa mindazoknak, akik ezt az utat még ma is meg­kérdőjelezik. Dinamikusan növekedett a munkások száma egyes szol­gáltató vállalatoknál, például a Pest [megyei Víz- és Csator­namű Vállalatnál, vagy a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalatnál, az alkalma­zottak számának növekedési üteme azonban ezzel vagy egybeesett, vagy ezt meghalad­ta. Elgondolkoztató indokok A 11,8 százalékos alkalma­zotti létszámnövekedés a gya­korlatban több mint négy és fél száz új alkalmazottat je­lent. A vállalatok ezt a növe­kedést általában indokoltnak és szükségesnek tartják, s a legdöntőbb érvként az alkal­mazottak számának emelkedé­sét lényegesen meghaladó ter­melési érték növekedést emlí­tik. A további — kétségtelenül elgondolkodtató — érvek kö­zött szerepelnek: a vállalati gazdálkodás új feltételei, a megnövekedett vállalati önál­lóság, az általános műszaki fejlődéssel együttjáró alkalma­zotti létszámigény, az új mun­kakörök — üzemszervező, elemző, közgazdász, árelemző, piackutató, üzletkötő —, új te­lephelyek létesítése, a szociá­lis intézmények bővítésével, fejlesztésével együttjáró lét­számigény. Ezek az — objektív — té­nyezők országosan is érvénye­sülnek, a szakemberek azonban mégis túlzottnak tartják a nö­vekedést. Számos megyei ta­pasztalat is ezt a megállapí­tást igazolja. A kivitelező épí­tőiparhoz tartozó négy vállala­tot külön-külön vizsgálva, pél­dául az tapasztalható, hogy magas, 34,5, illetve 25,7 száza­lékos az alkalmazottak ará­nya a Pest megyei Villanysze­relő Vállalatnál, illetve a Pest megyei Űt- és Hídépítő Válla­CEGLÉD, Szabadság 17—21: Puha ágyak, kemény csaták 22—-23: A repülőszázad CEGLÉD, Kamara 17—20: Vanyusin gyermekei 21—23: Magánbeszélgetés GÖDÖLLŐ 17—20: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! 21— 23: Ne hagyd magad, Pitkin SZENTENDRE, Terem 17—20: özönvíz II. rész 21: Kopjások 22— 23: Periszkóp a fjordok között SZENTENDRE, Kert 17— 30: A szórakozott 21—23: La Mancha lovagja ABONY 17: Emberi torpedó* 18— 20: Szertartás 21—23: Az asszony és az elítélt BUDAÖRS 17— 20: Két férfi a városban 21—23: A szórakozott DABAS 18— 20: A négy muskétás 21—23: Hajnal a Dráván I—IL DUNAHARASZTI 17—18: Az öreg 19— 20: A repülőszázad 21—22: Betyárok DUNAKESZI, Vörös Csillag 17—20: Gyilkosság másodkézből 21—23: Koncert szólópisztolyra •Csak 16 éven felülieknek! JÜLIUS 16-TÖL JÜLIUS 23-IG « ÉRD 17: Holnap lesz fácán* 20— 21: Robinson Crusoe 22—21: Autó FÓT 17— 18: A mostohaanya 19— 20: Apacsok 21— 22: Tűzgömbök GYAL 17: A betyárkapitány 18— 19: Jutalomutazás 20— 21: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. KISTARCSA 17-20: A Lopakodó Hold 21— 22: Régi falak NAGYKATA 17— 20: A halott asszony visszatér 21—23: Lányok az aknamezőn PILISVORÖSVAR 18— 20: Oklahoma olaja 21—23: Az utolsó percig POMÁZ 17—18: A Bosszúállók újabb kalandjai 19— 20: Holnap lesz fácán* 21—22: Két férfi a városban RÁCKEVE 17—18: A repülőszázad 19—20: Az öreg 21—22: Holnap lesz fácán* SZIGETSZENTMIKLŐS 17—20: Mi van, Doki? 21—23: Az öreg Jő szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT latnál, ezzel szemben 19,5 szá­zalékos, illetve 20 százalékos ugyanez az arány a Ceglédi Építőipari, illetve a Pest me­gyei Tanácsi Építőipari Válla­latnál. Az, hogy kisebb vagy na­gyobb a vállalat, ugyancsak nem ad biztos támpontot, s arra utal, hogy számos szub­jektív tényező is közrejátszik az arány kialakulásánál. A Maglódi Vasipari Vállalatnál 26,5, a Váci Autójavító- és Fémipari Vállalatnál 25,7 szá­zalék az alkalmazott, ugyan­akkor a két nagy vállalatnál, a PEVDI-nél és a PEMÜ-nél ez az arány csupán 16,5, illet­ve 17,6 százalék. Érdemes egy pillantást vet­ni a városgazdálkodási válla­latok, ezen belül is a Szent­endrei Városgazdálkodási Vál­lalat helyzetére. Míg általában a városgazdálkodási vállala­toknál az alkalmazottak ará­nya 23—26 százalék között mozog, Szentendrén ez 34,4 százalék. Szigorúbb ellenőrzési Sajátos példa a Nyugat- Pest megyei Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat, s példája jó néhány kérdésre megfogal- mazatlanul is választ ad. Ná­luk évek óta meglepően ala­csony az alkalmazottak ará­nya, s nem utolsósorban a hely-, az irodahiány szerepel az okok között. Ugyanakkor feladatait teljesíti a vállalat, értékesítési-forgalmi árbevé­tele például a legkedvezőbb az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok között. Lehet tehát viszonylag kis apparátussal is megfelelő hatékonysággal dol­gozni, s ez a munkaszervezés­ben fellelhető lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Mindemellett a megyei ta­nács felügyeletet ellátó osztá­lyától a szigorúbb ellenőrzése is elvárható. D. G. Vélemények a bolgár kiállításról Mutassanak be többet az együttműködésből Az ötvenezredik látogató A bolgár nemzeti kiállítás ked­den, a déli órákban fogadta Öt­venezredik látogatóját, Dóra Ist­ván mérnököt, a Vörös Október Férfiruhagyár fejlesztési osztá­lyának vezetőjét. Más üzemek dolgozói közül is sokan elláto­gattak a bemutatóra. Egyre több külföldi turista is megtekinti a bemutatott bolgár termékeket, délután például egy NSZK-beli csoportot láttak vendégül, amely turistakörtífja során a jövő hé­ten Bulgáriába utazik. Ankéton értékelték a bolgár nemzeti kiállítás látogatóinak véleményét. A bemutató első napjainak tényei és tapaszta­latai : A látogatók 45 százaléka 18—29 éves. Foglalkozás sze­rinti összetételük: tudományos­műszaki dolgozók, közgazdá­szok, valamint a művészeti és kulturális élet képviselői. Ál­talában a televízióból, rádió­ból és a napi sajtóból érte­sültek a kiállítás megrende­zéséről. Legnagyobb az érdeklő­dés a könnyűipar, az elektrotechnika és elekt­ronika, valamint a gép­ipar kiállított termékei iránt. A látogatók válaszai alap­ján úgy összegezhető, hogy a Bolgár Népköztársaság leg­nagyobb ipari sikereit a gép-, az elektro-, a könnyű- és vegyipar területén érte el. A megkérdezetteknek majdnem fele a kiállításon látottak alapján fogalmazta meg véle­ményét. Nagyon tetszettek a fel­sőruházati cikkek, a ci­pők, üveg- és porcelánter­mékek és nagy volt az ér­deklődés a vetített rövid- filmek iránt. Sok látogató javasolta, hogy a jövőben az ilyen jellegű kiállításokon nagyobb teret szenteljenek Magyarország és Bulgária együttműködésének, továbbá a bolgár nép élete bemutatásának. NYÁRI EGYETEM SALGÓTARJÁNBAN A téma: az ifjúságpolitika Kedden megkezdődött a TIT salgótarjáni ifjúságpoli­tikai nyári egyeteme. Hoffer István Nógrád megyei tanács­elnök megnyitó beszéde után az előadást Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság tit­kára tartotta A Magyar Nép­köztársaság ifjúságpolitikája címmel. A nyári egyetemre összesen kilencvenen jelent­keztek az ország minden ré­széből, ezenkívül négyen Csehszlovákiából, ketten Svájcból is jelezték érkezé­süket. Fokozatosan felszámolják a társbérleteket Jogszabályok az újabbak létrejötte ellen Budapesten — és a vidéki városokban több tízezerre te­hető a társbérletek száma. Fontos lakáspolitikai érdek fű­ződik ahhoz, hogy a meglevő társbérleteket fokozatosan felszámolják és megaka­dályozzák újabb társbér­letek létrejöttét — hangsúlyozzák a Igazság­ügyi Minisztérium illetékesei. F célt is szolgálják a lakás­ügyi jogszabályok: a rendelke­zések értelmében tanácsi bér­lakást társbérletesíteni — vagyis a főbérleti jellegű la­kást két vagy több személy között megosztva kiutalni — illetőleg a bérlő lakásigényé­nek mértékét meghaladó la­kásrészt társbérlet céljára igénybe venni nem szabad. Ez a tilalom a bérlő kérelmére indult eljárásokra is vonatko­zik, vagyis' a bérlőtársak sem kérhetik a társbérletté alakí­tását. Korábban a jogszabály le­hetővé tette a bérlő jogos la­kásigényének mértékét meg­haladó lakásrész igénybevéte­lét társbérlet céljára. A most érvényben levő lakásügyi jog­szabályok erre nem nyújta­nak módot. Ha tehát a lakás — például családtagok halá­la, vagy elköltözés folytán — meghaladja a bérlő lakásigé­nyének mértékét, adminisztratív intézke­désre (igénybevételre, kényszercserére) nem ke­rülhet sor. Ennek helyébe a gazdasági ösztönzés lépett, ugyanis a négy évvel ezelőtt — 1971 jú­liusában — bevezetett maga­sabb lakbér készteti a bérlő­ket arra, hogy indokolatlanul nagy lakásukat kisebbre cse­réljék. Ugyanígy ösztönzi a bérlőket az is, hogy lakáscse­re esetén a lakbérhozzájáru­lási összeg nem változik, tehát a bérlő továbbra is a koráb­bi lakása után kapja a lak­bérhozzájárulást. A megüresedett tárabérleti lakásrész kiutalásánál elsőd­leges szabály, hogy a lakás­ban lakó többi társbérlő la­kásigényét kell kielégíteni, mégpedig a lakásigény felső határának a figyelembevéte­lével. Ilyenkor az alsó és a felső határ között nincs he­lye mérlegelésnek. Ha tehát a tanácsi bérlakásban valame­lyik társbérleti lakásrész meg­üresedett és a lakásban visz- szamaradt társbérlő lakásigé­nye mértékének a felső hatá­rát nem haladja meg: a la­kásügyi hatóság — kérelemre — köteles a megüresedett lakásrészt a visszamaradt társbérlő ré­szére kiutalni. Hármas, illetőleg négyes társ­bérletnél előfordulhat, hogy több visszamaradt társbérlő tart igényt a megüresedett társbérleti lakásrészre. Ilyen­kor a lakásügyi hatóság a kö­rülmények mérlegelése alap­ján dönti el, hogy a megüre­sedett lakásrészt melyik ké­relmező részére utalja ki. Kérdőjelek a Szent Áhraliám-monostor és Szentábrahámtelke körül Megjegyzések egy régészeti tudósításhoz A Pest megyei Hírlap 1975. jún. 22-i számában rövid tudósítás olvasható ar­ról, hogy Ráckeve határában a Csepel- szigeti útépítés miatt megindult a XIII. századi templomrom régészeti feltárása (Szentdbrahámfalva évszázados romjait keresik.) Ráckeve középkori elődtelepülését több királyi oklevél és Skariea Máté 1581-es verses várostörténete egybe­hangzóan Szentábrahámtelkének nevezi — Szentábrahámfalva nevű településről egyetlen primer írás nem tud. Kérdés, hol állt a XIII. században Szentábraíhámtelke? Entz Géza művé­széttörténész a Pest megye műemlékei 1958-as II. kötetében úgy véli (három, XVIII. századi adat alapján, szemben a középkori okleveles forrásokkal és Skariea közléseivel), hogy a falu és a templom a mostani régészeti feltárás helyén volt, kb. 3 kilométerre Ráckeve centrumától. Losonci Miklós művészet- történész a kévéi görögkeleti templom­ról készített 1968-as tanulmányában a középkori adatok, a Skariea versezete alapján cáfolja Entz hipotézisét: „Entz Géza hipotézise valószínűtlen... Az adatok arra utalnak, hogy Ábrahámtel- kén épült fel Ráckeve és nem mellette, s így a régi Ábrahám-egyház sem áll­hatott Szigetszentmárton és Ráckeve között, hanem a jelenlegi görögkeleti vagy református templom helyén.” Cseketelke? Ezideig egyetlen olyan középkori for­rás sem ismert, mely a Szent Ábra- hám-monostor és a falu egészen pontos helyét is megjelölné. Bonyolítja a hely­zetet. hogy a XII—XIII. században a maihoz hasonló állandó lakhelyek még nem voltak, a főként pásztorkodó-föld- művelő lakosok időről Időre változtat­ták helyüket — csak a templomot nem vihették magukkal. A monostorról egyetlen adat maradt fenn. amely sze­rint 1211-ben a veszprémi egyházmegye Szent Ábrahám nevű kolostorának szer­zetesei (,.fratres de sancto Abraham Vesprimiensis diocesis”) a püspöki tize­det jogtalanul maguknak foglalták le. A forrás még azt sem mondja meg, hogy a monostor a Csepel-szigeten van — de mivel a veszprémi egyházmegyében má­sik ilyen nevű templom nem volt. a szakemberek egyöntetűen Szentábra­hámtelke—Ráckevére vonatkoztatják. Egy 1303-as birtokeladási okmány a Ráckeve—Szentmárton—Újfalu közti földterületet — melyen az elpusztult kolostor állt —. Ábrahámberke földjé­nek. másképpen Cseketelkének nevezi. („Terra Abraamberke seu Ceketeluka”). A terra kifejezés földterületet, birtokot jelöl, de a telek-köznév tulajdonnévvel összekapcsolva gyakorta jelentett lakott helyet, falut is — nem lehetetlen tehát, hogy a monostor környékén levő tele­pülést Cseketelkének nevezték a XIII— XIV. században, s nem Szentábrahám­telkének. 1303-ban e lakatlan földterü­letet — melynek faluját és monostor- templomát, nyilván az 1241/42-es tatár­járás folyamán, s nem utána pusztítot­ták el — birtokosa, nemes Ercsey Vil­mos eladta á német Eglolfus magiszter­nek. Az 1332—37. közötti pápai tized- jegyzék Lórév és Szentmihály között említ egy Szent Miklós nevű egyházat, amelynek plébánosa 5 márka jövedelem után fizetett dézsmát. Kérdés, hol volt az a templom: a mai Ráckeve helyén, avagy a mostani ásatás színhelyén (me­lyen talán a Cseketelke nevű falu állt)? Feltételezések Az I. Ulászló által a kévéi rácoknak adott 1440. okt. 10-i letelepedési enge­dély a Szent Ábrahám tiszteletére emelt, pusztán álló templomról szól, melynek elpusztult faluját Szentábra­hámtelkének nevezi tucatnyi- királyi pri­vilégiumlevél 1440—1503. között. Skari­ca szerint az elhagyott Ábrahám-temp- lomot a körülötte megtelepedő rácok hozták rendbe és bővítették ki, majd 1487-ben a görögkeleti templom meg­épülésekor, a magyaroknak adták. A XVI. században is (az akkor már refor­mátus) magyaroké volt az Ábrahám- egyház. melv Skarica leírása szerint a felvégi és alvégi Nagy utca találkozásá­nál (a mai. újgótikus ref. templom he­lyén) állott — e házszerű Zwingliánus templomról Lubenau német követségi titkár rövid leírást ad 1588-ból. Tudunk tehát Ráckeve határában egy Szent Ábrahám nevű kolostorról, s a mai község középpontjában egy hasonló nevű templomról. A névegyezésen kí­vül a köztük lévő esetleges kapcsolat­ról más adat nem ismeretes. A kettős tornyú monostortemplomot egyébként nem 1770-ben. hanem 1788-ban robban­tották fel, amikor köveit beépítették a ref. templom kőtornyába. A kolostor helyén Henszlmann Imre régész 1862- ben egy románkori temetőkápolnát tárt fel. Itt tehát két épület állott, egy ko­lostor és egy kápolna — remélhetőleg most mindkettőt teljesen feltárják. A monostortemplom felrobbantásáról nem­csak a bírók krónikás protocolluma, ha­nem veszprémi Fejes Ambrus kévéi ref. prédikátor 1812-es história domusa is megemlékezik, s állítása szerint az egy­kor az adamiták temploma volt. Egyes szakemberek a monostort bencés, má­sok görögkeleti szertartásának tekintet­ték. Mivel 1211-ben már javában mű­ködött, bizonyos, hogy legalább a XII. században épült. Tudjuk, hogy II. Béla felesége, Ilona (Uros szerb zsupán lá­nya), 1131—41 között valahol a Csepel- szigeten kis kápolnát építtetett görög­keleti pravoszláv szolgái számára, ame­lyet utóbb bátyja. Belos nádor kolostor­rá bővíttetett. Hogy ennek a görögke­leti kolostornak és kápolnának mi köze volt a Szent Ábrahám-monostorhoz és kápolnájához, az még eldöntendő kér­dés. Az első lépés A középkori Ráckeve helyéről, elődte­lepüléséről (elődtelepüléseiről?), temp­lomairól, a királynői kúriáról, akkor nyernénk megbízható, teljes képet, ha a mai református, a görögkeleti és az 1791-ben lebontott Szent Kereszt-temp­lom. továbbá a Savoyai-kastély környé­ke és a Szentmárton felé eső templomro­mok helyén is alapos régészeti feltárás­ra kerülne sor. Ezekkel kapcsolatban sokkal több a bizonyítatlan hipotézis, és a vitás kérdés, mint ahogy ez a korábbi szakirodalom egy részéből, s a Pest me­gyei Hírlap tudósításából kiviláglik. Már maga az a tény is rendkívül je­lentős, hogy legalább a Szent Ábra- hám-monostor helyén megindult a ré­gészeti feltárás. Ez. és a csontleletek antropológiai vizsgálata (magyarok, szlávok, esetleg besenyők pihennek-e itt?) több problémára fényt derít majd, de mindet korántsem oldhatja meg. Kü- különösen azokat nem, melyek a mai község belterületén* található középkori emlékkel kapcsolatosak. Kár. hogy ezek helyén nem terveznek országutat... Mészáros László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents