Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-16 / 165. szám

1975. JÚLIUS 16., SZERDA A legfontosabb a szocialista nevelés hatékonyságának növelése Sajtótájékoztató az Oktatási Minisztériumban Dinamikus fejlődés az agglomerációs övezetben Dr. Mondok Pál tájékoztatója Tegnap délelőtt dr. Po- linszky Károly oktatási mi­niszter ismertette az 1974—75- ös tanév tapasztalatait, s tájé­koztatta a sajtó munkatársait az 1975—76-os tanév előkészü­leteiről, feladatairól. Korszerűbb az alsófokú oktatás A miniszter megállapította, hogy jelentős előrelépés tör­tént az alsófokú oktatás kor­szerűsítésében. Ide sorolható az új matematikai tanterv mind teljesebb bevezetése, az első osztály ismétlésének meg­szüntetését szolgáló kísérlet, az iskolára való előkészítés szervezettebbé tétele, valamint az úgynevezett korrekciós osz­tályok hálózatának bővítése. Javult az általános iskolák alapvető taneszközökkel törté­nő ellátottsága is. Sikeresnek mondhatók azok a kezdemé­nyezések, amelyeket az általá­nos iskolai felnőttoktatásban tett a minisztérium: a korábbi 21 ezres tanulólétszám mint­egy 70 ezerre 'emelkedett, s a " munkástovábbképzést elősegí­tő általános iskolai oktatási forma elterjesztése is ered­ményesnek bizonyult. Az eb­ben az oktatási formában ta­nulók száma ma már több mint 36 ezer. Módosult az érettségi A középfokú oktatás ered­ményeit értékelve a miniszter elmondta, hogy elkészült a kö­zös érettségi-felvételi vizsga- rendszer, továbbá a világné­zetünk alapjai és az állampol­gári ismeretek elnevezésű tár­gyak tanításának tapasztala­tairól és továbbfejlesztéséről szóló elemzés. Korszerűsítet­ték a középiskolai érettségi vizsgaszabályzatot: csökken­tették a kötelező érettségi tár­gyak számát, bővítették a vá­lasztható elemeket mind a vizsgatárgyakban, mind pedig a vizsgaformákban. Az előző érettségi vizsgák tapasztalatai alapján a szakközépiskolai érettségi vizsgaszabályzatot is módosították. Jelentős váltó-, zás volt az 1974—75-ös tan­évben, hogy a szakközépisko­lás tanulók első alkalommal tehettek az érettségivel együtt szakmunkásvizsgát. A középfokú oktatás kér­déseinél a miniszter kitért a szakmunkásképzés korszerűsí­tésére és megállapította, hogy az egységes — tagozat nélküli — szakmunkásképzés lehetővé teszi az egyes szakmák igé­nyeihez igazodó, korszerű szakmai, elméleti és gyakorla­ti oktatást, amely minden szakmunkástanuló részére biztosítja a magasabb színvo­nalú műveltséget, a középisko­lai továbbtanulást, a világné­zeti, a politikai, az erkölcsi fejlődést. A középiskolai felnőttokta­tás iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Míg az 1973/74- es tanévben az esti és leve­lező tagozaton 136 ezer hall­gató tanult, addig a most be­fejezett tanév tanulói létszá­ma 152 ezer. örvendetesen sok fizikai dolgozó és szakmunkás kíván részt venni szervezett továbbtanulásban A minisztérium nagy erő­feszítéseket tett a felsőok­tatási intézményekben folyó oktató-nevelő munka szín­vonalának emelésére, kor­szerűsítésére. Ezt jelzi a kör­nyezetvédelmi szakemberkép­zés, a közművelődési szakem­berek képzésének és nevelési irányelveknek a kidolgozása is. Pest megyében is vizsgálták Nem történt viszont lénye­ges előrehaladás a pedagó­gus-továbbképzés kidolgozá­sában, végrehajtásában. A továbbképzés jelenlegi rend­szere nem tudta megoldani a tervszerű és ellenőrzött tanu­lási formát, viszont jelentős javulást várnak ezen a téren a továbbképzés megyei intéz­ményhálózatának országos méretű kialakulásától és mű­ködésétől. A Minisztertanács határoza­ta értelmében az alsó- és középfokú oktatási-nevelési intézmények egyes pedagógu­sainak kötelező óraszámát két szakaszban csökkentették, il­letve csökkentik. A csökkentés második szakaszát jelentő rendelkezés 1975. szeptember elsején lép életbe. Még keve­sebb lesz az általános isko­lai tanárok, a szakközépisko­lai műhelyfőnökök, valamint a szakmunkásképző-intézeti tanárok és szakoktatók heti kötelező óraszáma, továbbá a nevelőotthonok, nevelőintéze­tek és bentlakásos gyógypeda­gógiai intézetek igazgatóinak, igazgatóhelyetteseinek kötele­ző óraszáma. A miniszter ezután az Ok­tatási Minisztérium és a ta­nácsi szervek kapcsolatáról beszélt. Megállapította, hogy a tanácsi szervek munkájának segítésében és ellenőrzésében a legjobban bevált forma az úgynevezett „átfogó ellenőr­zés”. Az elmúlt tanévben Haj- dú-Bihar és Pest megyében vizsgálták meg az intézmé­nyekben folyó oktató-nevelő munka kérdéseit. A kongresszus szellemében A következő időszak felada­tairól sízólva a miniszter a kö­vetkezőket hangsúlyozta: — Legfontosabb feladatunk a szocialista nevelés hatékony­ságának növelése. Az iskolai munkában a nevelés elsődle­gességét. az oktatás és a neve­lés egységét eddig is tevékeny­ségünk alapelvének tekintet­Az elképzelések — Az ötéves terv végéhez közeledünk ...Mi valósult meg a tervekből? — Sajnos nem sok, és ezt a tényt az sem szépíti, hogy az V. ötéves terv során Pest me­gyében lesz a legnagyobb há­lózatbővítés — kezdi a beszél­getést Szarka Sándor, a Gel- ka termelési főosztályvezető­je. — Nagykátán 3 éve nyitot­tuk meg a 230 négyzetméter alapterületű szervizünket, egy évre rá pedig Százhalombattán adtunk át egy felújított üzletet. (Batta azonban hamarosan ki­növi, nagyobb szervizre lesz szükség néhány éven belül.) A többi javító-szolgáltató üzle­tünk átadása vagy átnyúlik a következő ötéves tervidőszak elejére, vagy teljes egészében akkor kezdődik a beruházás. A monori helyzet — A monori szerviz építé­sére kapott szolgáltatásfejlesz­tési alapot átadjuk Monor ta­nácsának, ugyanis egy épülő emeletes lakóházban kapunk helyet. Általános gyakorlat hogy nem emelünk külön épü­letet, szervizeink 98 százaléka emeletes épület földszintjén működik, Pest megyében csak a váci üzletünk lesz kivétel. A monori szerviz egyébként az év végéig elkészül. — Vácott, az Április 4. té­ren a jövő év harmadik ne­gyedében készül el a négyszáz négyzetméter alapterületű szerviz, melynél problémát okozott, hogy a gázfűtés miatt tűk. A gyakorlatban azonban a hangsúly sokszor az oktatás oldalára tolódott el. A szocia­lista életmód kialakulásával összefüggő kérdések ideoiógiai- politikai munkánk előterébe kerültek. A világnézeti nevelés hatékonyságát csak akkor tud­juk növelni, ha közoktatásunk­ban a marxista—leninista vi­lágnézet hatja át a nevelő­munka egész folyamatát. — A következő tanév leg­fontosabb oktatáspolitikai fel­adata a pártunk XI kongresz- szusán elfogadott dokumentu­mok és határozatok feldolgozá­sa, egységes értelmezése és al­kalmazása. Ennek érdekében az 1975/76-os tanév novembe­ri nevelési értekezletein peda­gógusaink a világnézeti, erköl­csi. politikai neveléssel foglal­koznak majd. — Az egész alsófokú intéz­ményhálózatot érintő, alapvető új intézlcedések nem lépnek életbe. — mondotta a minisz­ter. — Elkezdik az új osztály- főnöki tantervek bevezetését, folytatják a matematika tan­tervek bevezetésének második szakaszát, kiterjesztik a tanév­vesztés nélküli továbbhaladást, s az egyéves, iskolára előkészí­tő foglalkozások kísérletét. Na­gyobb hangsúlyt helyeznek az úttörőszövetség és az oktatási intézmények együttműködésé­re. továbbá a szocialista haza- fiságra és a proletárinternacio­nalizmusra való nevelésre, a munkához való szocialista vi­szony kialakítására, illetve megerősítésére. A következő tanév fontos oktatáspolitikai feladata lesz az állampolgári nevelés és a családi életre ne­velés eredményességének a növelése is. tervek maradtak építendő gerincvezeték ötven százalékkal emeli a beruházási költséget Egy sem jó a húszból — Szentendrén tíz éve hú­zódik a szervizépítés, helyki­jelölési problémák miatt. (A tanács ugyan már vagy húsz helyet ajánlott fel, de, egyik sem felelt meg a Gelkának.) A tervezett, megépítendő üzlet­től függetlenül az új lakótele­pen a jövő év elején nyílik meg egy száz négyzetméteres javitórészleg. Cegleden ugyan­csak négyszáz négyzetméter alapterületű szerviz épül, amely öt—tíz év múlva is ké­pes lesz ellátni a környéket. Erden csak a következő ötéves tervben kezdjük meg a mun­kálatokat. — Jelenleg hány szerviz van a megyében? — A Gelka 260 szervizéből kilenc működik Pest megyé­ben, ötven alvállalkozójának egyike pedig a Nagykőrösi Gépjavító és Vasipari Szövet­kezet, amely ugyancsak vállal garanciális javításokat. Az ötödik ötéves tervben mintegy 200 új üzletet szeretnénk nyit­ni, Pest megyében többek kö­zött Dunakeszin, Aszódon, Bu­daörsön, Dunaharasztiban és Érden. Korszerűsítéseket ter­vezünk Albertirsán, Abonyban, Ráckevén és Visegrádon. Meg­levő üzleteinkben nagy gondot fordítunk a szakemberek to­vábbképzésére és korszerű műszerek vásárlására, ugyan­is mind több helyen rendezke­1960 és 1970 között a Pest megyébe beköltözők száma meghaladta a 75 ezret. Bár az utóbbi években a népesség mozgása némiképpen lelassult, de még így is mintegy 35 ezer­rel nőtt — csak a bevándor­lással — a megye lakossága 1971 és 1975 között. A beköltözők többsége a fő­város környéki községekben telepedett és telepszik le és Budapesten vállal munkát. A fővárost körülölelő 44 telepü­lésen 1949-ben alig 200 ezren eltek, ma pedig 400 ezren. Mindez, a mezőgazdaság át­szervezésével és az ipar fej­lődésével együtt járó népes­ségmozgás az országban egye­dülálló, sajátos helyzetet te­remtett és olyan gondokat szült, amelyek országos ha­táskörű intézkedéseket kíván­tak. Az agglomerációs tele­pülések fejlesztésének fon­tosságát még inkább aláhúzta az a tény, hogy a lakosság többsége munkás. Átgondoltan, hosszú távra Miként dr. Mondok Pál, az agglomeráció fejlődését vá­zoló tegnapi sajtótájékoztató­ján elmondotta, a 44 telepü­lés átgondolt, tudatos, tervsze­rű fejlesztése lényegében más­fél évtizedes múltra tekinthet vissza. Ezt a fejlődést előse­gítette a kormánynak a terü­letfejlesztés irányelveiről és az országos településhálózat- fejlesztési koncepcióról meg­jelent határozata. Ennek nyo­mán született meg Pest me­gye negyedik ötéves terület­fejlesztési, valamint hosszú tá­vú településhálózat-fejlesztési terve. Ez utóbbi mintegy 25— dünk be a színes televízió ja­vítására, központi antennák építésére. Egy felmérés szerint a fő­városban évente lakásonként több mint 200 forintnyi szol­gáltatást végez a Gelka, vidé­ken ez a szám egyelőre 100 forint alatt van. Az ötödik öt­éves tervben a vidékiek jobb. ellátása érdekében elsősorban a fővároson kívüli hálózatun­kat kívánjuk bővíteni — foly­tatja a főosztályvezető. A szer­vizeken kívül új felvevőhelye­ket létesítünk, s a ma még el­látatlan területeket gépkocsi­val házhoz járó műszerészek látogatják majd rendszeresen. A Gelka 1400 műszerésze kö­zül 700 járja a falvakat, vá­rosokat. Az ötödik ötéves terv­időszakban a vállalati gépko­csipark jelentősen megnő, fő­ként nagy befogadóképességű járműveket vásárolunk, ame­lyek alkalmasak forróvíztáro­lók, automata mosógépek, hű­tőszekrények szállítására is. A szép szó kevés A tervek, a célok szépek, de vajon mit teljesít belőlük a Gelka. Mert az elmúlt terv­időszakban is finoman szólva kijátszotta Pest megyét: öt évig használta azt az összeget, amelyet a szolgáltatásfejlesz­tési alapból folyamatosan ka­pott, s most visszaadja egy- egy helyi tanácsnak, amely a kapottnál jóval több, jó­val nagyobb befektetés­sel juttatja üzlethelyiség­hez a Gelkát. Ez az eljárás nem egészen korrekt, már csak azért sem, mert mint a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága megállapította, nemcsak, hogy a beruházási teendők el­végzését nem vállalja a fővá­rosi vállalat, hanem a főépít­kezés költségein kívül követe­li a járulékos munkák fede­zetét, sőt az üzembe helyezés feltételeit biztosító forgóeszkö­zöket is. Cz. V. K. Gy. M. Hol a kamat? Öt évig használta a pénzt Miért húzódik a Pest megyei GELKA szervizek építése? A megye lakossága fogyasztási igényeinek színvona­lasabb kielégítése érdekében mintegy 100 millió forint úgynevezett szolgáltatásfejlesztési algp állt a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának rendelkezésére az ötéves terv elején. Ebből az összegből 55 beruházást szándékoz­tak támogatni. A Gelka, amely a megye lakóinak hibás rádióit, televízióit, magnóit és háztartási gépeit vagy azok javarészét javítja, csaknem 10 millió forinttal ré­szesedett ebből az összegből, hogy 7 központi fekvésű helyen szervizt létesítsen. 30 évre meghatározza a megye város-, község- és tanyarend­szerének szerkezetét, minden egyes település szerepkörét, a fejlesztés irányát és optimá­lis mértékét, természetesen összhangban a mindenkori gazdasági lehetőségekkel. Eddig még nem tapasztalt dinamizmus jellemezte az agg­lomeráció fejlődését a negye­dik ötéves tervben. Jellemző példa a lakásépítés. A negye­dik ötéves tervben a Pest megyében tervezett 37 ezer lakás mintegy 51 százaléka az agglomerációs övezetben épült, illetve épül meg. Mind több főváros környéki, egészség­telenül szétterült községben kezd meghonosodni a te­lepszerű építkezés, amely vá­rosiasabb külsőt ad a köz- I ségnek, községrésznek. A me­gye és a községek vezetése e tervidőszak feladataként je­lölte meg a főleg a budai já­rásra jellemző barlang- és barakklakások felszámolását. Az elmúlt években mintegy 600 család kapott arra lehe­tőséget, hogy ezekből a szük­séghajlékokból megfelelő la­kásokba költözzék. Még ma is nagy gondot okoz azonban az, hogy mintegy 500 népes, úgynevezett nagy család la­kik nem megfelelő körűimé-* nyék között. A községek ve­zető) .igyekeztek eddig is le­hetőségeikhez képest segíteni. Általánosan jellemző, hogy ingyen telekhez juttatják a nagy családosokat, sóik helyen pedig társadalmi segítségnyúj­tást szerveznek, megkeresik a nagycsaládosok munkahelyeit is. Ezen a téren azonban még sok a tennivaló. A töl»b sem elég Dinamikusan fejlődött az elmúlt években az agglomerá­ciós települések közművesíté­se, egymást követően jöttek létre a vízműtársulások és a regionális vízműrendszerek. A fejlődést mutatja, hogy míg öt évvel ezelőtt csupán a la­kosság 29 százaléka fogyasz­tott egészséges, vezetéken ér­kező ivóvizet, ma már több mint a fele. Sikerült előbb­relépni a művelődésügy és az egészségügy terén is. Egy i általános iskolai tanteremre például öt évvel ezelőtt átlag­ban 46 tanuló jutott, ma 41. Magas még ez a szám, a fej­lődés azonban vitathatatlan. A tervezett 1600 óvodai hely helyett várhatóan ez év vé­géig megközelítően 4 és fél­ezer épül meg, s még ennek ellenére is az egyik legna­gyobb gond marad az óvodai helyzet. Az igényeknek csupán 60 százalékát tudják kielégí­teni, azaz még mindig sok anya a gyermekelhelyezés ne­hézségei miatt nem tud mun­kát vállalni. Jónak mondható az orvosi ellátottság, egy körzeti orvos­ra 2550 lakos jut, s a terv szerint épül ki a szakrendelői hálózat is. A tervezett 20 ezer négyzet- méterrel szemben ez év, azaz az ötéves terv végéig megépül összesen 29 ezer négyzetméter­nyi üzlet, főleg ABC-áruház. Mindinkább sikerül kielégí­teni azt a régi és nagyon ter­mészetes igényt, hogy a házi­asszonyok a szükséges élel­miszereket a lakásuk közelé­ben, o lakóhelyükön vásárol­hassák meg. Az ötödik ötéves tervben is örömmel és teljes joggal mondhatta el dr. Mondok Pál: mind kevesebb az olyan házi­asszony, ingázó, aki a fővá­rosból cipeli haza a — ke­nyeret. Nem ritka viszont az olyan, a főváros külső kerü­leteiben lakó budapesti lakos, aki veszi a fáradságot és ki­utazik a közeli községbe — jó kenyérért. A legnagyobb eredményt talán a sütőipari hálózat fejlesztésében sikerült elérni, a negyedik ötéves terv­ben a 44 agglomerációs tele­pülés közül 14-ben épült új sütőüzem Észrevehető a ja­vulás a szolgáltatásban is, fő­leg a textiltisztításban. Dr. Mondok Pál hangsúlyoz­ta. hogy a megye vezetőd, tes­tületéi az ötödik ötéves terv­ben is, továbbra is fontossá­gának megfelelőep megkülön­böztetett figyelmet szentelnek az agglomerációra, az ott élő lakosság életkörülményeinek további javítására. D. G. Antifasiszta küldöttség a budai járási pártbizottságon Osztás János üdvözlő beszédét mondja, mellette Ludwig Eínícke. A képen bajról a második Úszta Gyula. Gárdos Katalin felvétele Az NDK Antifasiszta Ellen­állási Bizottságának a Magyar Partizán Szövetség meghívásá­ra hazánkban tartózkodó há­romtagú küldöttsége Úszta Gyulának, a Magyar Partizán Szövetség főtitkárának kísére­tében tegnap délután a budai járási pártbizottságra látoga­tott, ahol találkozott a járás antifasiszta harcosaival. A vendégeket: Ludwig Einickét, az Antifasiszta Ellenállási Bi­zottság titkárát, a delegáció vezetőjét, Herbert Grünstein altábornagyot, az elnökség tagját, a berlini szervezet el­nökét és Georg Henkét, az el­nökség tagját, a külügyi bi­zottság elnökét, valamint Úsz­ta Gyulát Osztás János, a bu­dai járási pártbizottság titkára üdvözölte. A találkozón részt vett Piszter István, a megyei pártbizottság munkatársa is. A vendégek és vendéglátóik az első pillanatokban megta­lálták a közös szívélyes han­got. Az NDK-beli delegáció egyhetes magyarországi tar­tózkodása során a többi kö- | zött a volt antifasiszta har­cosok életét, az ifjúság haza­fias, internacionalista és anti­fasiszta nevelésének kérdéseit tanulmányozza s minderről a tegnapi baráti eszmecserén kedvező Pest megyei tapasz­talatokat szereztek. Duba András solymári és Ribár Pál budakeszi veterán a spanyolországi antifasiszta, internacionalista harcok emlé­két idézte fel, s feltűnt a ta­lálkozó résztvevőinek, hogy Ribár Pál meg-megáll a be­szédben ... S valóban, nem tévedett. A résztvevők meg­ható pillanatok tanúi voltak, ugyanis Ribár Pál felismerte a küldöttség egyik tagjában, Georg Henkében volt spanyol- országi bajtársát, akivel a köztársaság leveretése után 1941-ben együtt raboskodott egy franciaországi internáló­táborban. A bensőséges és kötetlen be­szélgetés tovább folytatódott. Emlékezetes, szép délután volt. A. J. k I *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents