Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-15 / 164. szám

PEST NEGYEI Hl®IAP KÜLÖNKIADÁSA fi CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6Ü XIX. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1975. JŰLIUS 15., KEDD A szeszélyes időjárás, úgj •látszik, végre kegyes lesz í népgazdasághoz, mert a múl1 hétfő esti, hatalmas felhősza­kadás óta Cegléd városban é: a járásban nem hullott jelen­tősebb csapadék: a közös gaz­daságok, teljes erővel, nyújtót) . műszakban tudták folytatni s kalászosok betakarítását. A járási hivatalban Erdélyi Gábor elnökhelyettes, élelmi­szergazdasági osztályvezető el­mondta, a kedvezőtlen időjá­rás miatt új intézkedési ter­vet dolgoztak ki a termelő- szövetkezetek, hogy még haté­konyabban, minden napos órát, percet kihasználva, egyymást segítve arathassák le a gabor nát. A feladat nem könnyű, hi­szen a járásban 7457, a város határában 3034 hek­tár kalászos vár betaka­rításra. A járásban az 1571 hektár őszi árpa mintegy 90 százalé­kának aratásával már múlt hét csütörtökén végeztek, a vize­sebb, nagyon megdűlt, és gyo- mos területek vágása maradt még - hátra. A nedvesebb szemektől sem kell félni, mert a közös gaz­daságok szárító- és tárolóka­pacitása a múlt évinek csak­nem kétszeresére növekedett. A termelőszövetkezetek mintegy 24)00 vagon gabona szállítására kötöttek szerző­dést a Budapesti és Pest me­gyei Gabonafeldolgozó és Fel­vásárló Vállalattal. A szállító­járműveket is megfelelően előkészítették. Gondot csak a járművezető-hiány okoz, ezért ipari üzemektől kértek segít­séget. A KÖZGÉP ceglédi részlege. dolgozógárdájának és az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó egyik szovjet katonai alakulatnak számos gépjármű- vezetői jogosítvánnyal rendel­kező tagja már segíti a terme­lőszövetkezeteket. A közös gazdaságok vezetői­től megtudtuk, hogy néhány álkatrész hiánya akadályozza az aratás folyamatosságát. Nem lehet, beszerezni például a szovjet aratógépekhez variá- torszíjat, nincs kihordócsiga és soresapágv. A, járás termelőszövetke­zeteiben, a végső termésbecs­lés szerint, előreláthatólag a tervezett­nél hektáronként egy-két mázsával kevesebb gabo­nát tudnak betakarítani, .éppen ezért még fontosabb, hogy a termést a, lehető leg­nagyobb mennyiségben és leg­jobb minőségben vigyék tető alá, lelkiismeretes, összehan­golt munkával az anyagi ösz­tönzést még differenciáltab­ban alkalmazva. ★ Cegléd város termelőszövet­kezetei a múlt hét csütör­tökén befejezték az árpa ara­tását. A 273 hektár őszi ka­lászos növény 82 és fél va­gonnal . adott, csaknem har­minc mázsát hektáronként. A kombájnosqk igen derekasan helytálltak, az esőtől, széltől megcibált, földre feküdt, gaz­tól felvert árpát minimális Veszteséggel takarították be, a Kossuth Termelőszövetkezet mintegy 35 vagonnal, a Ker­tészeti Kutató Intézet 800 mázsát adott át a Budapesti és Pest megyei Gabonafeldol­gozó és -Felvásárló Vállalat­nak, az árpa többi részét tsz-ekben tárolja. . \v A közös .gazdaságok csütör­tökön és pénteken kezdték meg 3361 hektár őszi búza vá­gását, 13 SZK—4-es, egy SZK—5-ös és hét Dominátor kombájnnal. ★ A ceglédberceli Egyetértés Termelőszövetkezetben már a búzában serénykednek a kom­bájnok. Az őszi árpa aratá­sát 50 hektáron befejezték, mintegy 1740 mázsát takarí­tottak be a fontos takarmány- gabonából. Búzából szerdán és csütörtökön több mint ezer mázsát szállítottak be a ter­ményforgalminak. A három SZK—4-es és egy SZK—5-ös kombájn kora reggeltől késő estig vágja a gabonát. Az aratással egyidejűleg két SZK—4-es aratógéppel a bor­sót takarították be. Az 50 hektárról a Vető'rnagtermelte- tő és Értékesítő Vállalat mo- nori központjába összesen mintegy 1500 mázsát juttattak el. Rajki László CEGLÉDI APROHIRDETESEK Üjváros-szél 31. számú ház, beköltözhetően eladó. Cegléd.__________ Cegléd, Kozma Sándor utca 11. számú B. épü­let fszt. 1-ben 2 szo­bás, összkomfortos, szövetkezeti lakás el­adó. Érdeklődni: na­ponta 18—20-ig *'at, vasárnap, .egész- nap. Eladó lengyel szoba- garnitúra és olasz sD'ígtkocsi. Kazi János, Kozma Sándor felep V/A. épület, C. lépcső­ház, I. em. 4. ajtó. Eladó 550 négyszögöl szőlő, beköltözhető éoülettel. Villany van. Hosszú-Csemő, VI. dű­lő 1. Érdeklődni: va­sárnap reggeltől délig. Középiskolás diáklá­nyokat és fiúkat nyári szünidőben felveszünk. Pest megyei. Zöiciség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat Cegléd, Mizsei úl 36. _____________ El adó gáztűzhely, pa­lackkal. Kossuth Fe­renc utca 42. I. lépcső- ház. T. emelet 4. Eladó ház, beköltözhe­tően. X., Kőrisfa utca 21. sz.___________________ Eladó 690 négyszögöl kenderföld és gyer- mekrekamié. VI.. Tö­röi-r. utca 5. _____________• El adók bontásból aj­tók, ablakok, bejárati terasztető, üvegfal, központi fűtéshez sze- neskazán tartozékok-: kai. Ady Endre utca 13. sz. A Ceglédi Téglagyár felvesz 1 fő bérelszá­molót, követelmény: érettségi, 16 évtjÖl fér­fi, női dolgozókat ál­landó munkára. ' Kö­zépiskolás diákokat nyári munkára. ______ Ma gányos, 50 éves ipa­ros részére keresek külterületen is kis szobit. (Közvetítet dí­jazok), esetleg kisebb tanyai házat vennék — Levélcím: Csonka György, 1165 Budapest, József Attila utca 27. egyik építészmérnök, aki ta­nácstag, társadalmi munká­ban elkészítette a tornaterem tervét, a helyi tanács költségve­téséből százezer forintot * fordított az építkezésre, melyet a Pest megyei tanács hatszázezer forinttal egészí­tett ki. A mintegy két és fél millió forintos költséggel épülő, 283 négyzetméter alapterületű tor­naterem és a hozzá csatlako­zó 150 négyzetméter szociális épület, melyben fürdő és öl­töző is lesz, szinte teljesen társadalmi munkában készül, csak cementet és meszet kellett vásárolni, hozzá. A vasutas szülők közben­járására negyvenezer nagy méretű téglát kaptak a szol­noki MÁV-állomás bontásá­ból, a téglát a. termelőszövet­kezet járművei szállították a helyszínre, szintén társadalmi munkában. Kezdet óta otjt szorgos- kodnak az építkezésen a szülők, a tsz szocialista brigádjai. A munkát a pedagógusok szervezik. A múlt hét végén is ötven szülő hordott téglát, kevert maltert, falazott, és ime, máris kirajzolódtak a lé­tesítmény. körvonalai. A szociális épület falazásá­val végeztek, a betongerendák helyükre kerültek és a vá­laszfalak nagy része is áll már, a tornaterem falazásí munkáinak negyed részéi maguk mögött tudják. A község vezetői, a szülők szeretnék, ha a gyermekek a hideg idő beállta előtt birto­kukba vehetnék az épületet. (r— i) Kis létszámú ipari munkássággal További kutatások szükségesek A Tanácsköztársaság 1919 au­gusztusi eltiprása ps a szociál­demokrata Peidl-kormány bu­kása után a Friedrich-kor- mány, az illegalitásba kény­szerített forradalmi munkás- mozgalom üldözésével együtt, megkezdte a legális munkás- mozgalom üldözését is. Már nemcsak azok ellen folyt a kíméletlen^ hajsza, akik a dicsőséges 133 "nap esemé­nyeiben a legaktívabban vet­tek részt, hanem azok ellen is, akik a kevésbé haladó szárny­hoz tartoztak. A letartóztatá­sok, internálások -és a bosz- szúállás más megnyilvánulá­sain kívül a Prónay-, Héjjas- .különítmények vérengzései Cegléd környékén is folytak. A városunkban hatalomra kerülő jobboldali vezetőség és Horthy között lezajló távirat- váltás mintegy „szimbolikus" kezdete az itteni ellenforra­dalmi rendszer kiépítésének, Az SZDP — mint legális munkáspárt — lepaktált a Bethlen-kormánnyal, elárulta a munkásosztályt, és súlyos csapást mért a szakszervize­tekre, mivel hivatalosan azok politikamentessége mellett állt ki. Mind e hibák ellenére, a párt és a szakszervezet le­galitása — minden korlá­tozottságával — országszer­te és Cegléden is jelen­tős lehetőség volt, hiszen ke­retet adhatott az osztálytuda­tos munkásság és a föld alá kényszerített forradalmi mun­kásmozgalom tevékenységé- nek, sőt az SZDP politikájá­nak osztályharcos irányba for­dítására is. —. Az országos — köztük a ceglédi — adatok azt bizo­nyítják, hogy a munkás- és szakszervezeti mozgalmat ért súlyos vérveszteség miatt a mozgalom politikai erejét és a tagok létszámát tekintve, az 1920-as évek elején hanyat­lás következett be. Cegléden az 1922—1925 közötti időszakban kezdtek a szakszer­vezeti helyi csoportok újjá­alakulni. A mozgalom feléle­dése a legtöbb csoport eseté­ben a tapasztaltabb budapes­ti szervezetekkel és munká­sokkal kialakult kapcsolat ré­vén kezdődött. E kapcsolat segítségével szerezték be a helybeliek tagkönyveiket, a titkos körleveleket. A helyi csendőrség, rendőrség fokozó­dó terrorja idején, mintegy további meglétüket bizonyí­tandó, a már csak „befizető" csoportként funkcionáló ceglé­di szervezetek velük tartották A Pest megyei Tőzeg­kitermelő Vállalat szipoantókocsira gép­kocsivezetőket és se­gédmunkásokat fel­vesz. Jelentkezni lehet: Cegléd. Batthyány utca 2. szám alatti irodá­ban. Diákok a meggy esben — egy-két összekötő révén — a kapcsolatot. Bármennyire is legálisan működhettek a szakszerveze­tek, a helyi csoportok, meg­alakulásukat, gyűléseiket be kellett jelenteniük, és ülései­ken detektívek, rendőrök je­lenlétét kellett eltűrniük. 1925- ben a ceglédi malomipari munkások' összejövetelét aka­dályozták meg és sújtották a vezetőket pénzbírsággal, egy, a Kisfaludy utcában tervezett gyűlés miatt. Sokat zaklatta a hatóság a nyomdaipari mun­kásokat is, hosszú ideig nem is engedélyezve gyűléseiket. Az újjáalakult, illetve meg­alakult ceglédi helyi szakszer-» vezeti csoportok (szabómunká­sok, famunkások, vasmunká­sok, bőripari munkások, festők, építőmunkások, ma­lomipari munkások) elsősor­ban béreik szintjének tartá­sáért, a béremelésért Vs a pontos bérfizetésért harcoltak. Különösen a helyi nyomdai és a faipari munkások panasz­kodtak az amúgy is alacsony bérek rendszertelen fizetése miatt. így került sor 1922-ben a Do­bos István, Fehér János, Zsa- dony Miklós' és mások által irányított szabómunkások he­lyi csoportjának bizonyos bér­emeléssel járó munkabeszün­tetésére, illetve, 1924-ben, a malomipari munkások sztrájk­jára, amelynek még eredmé­nyesebb befejezését a munka­adók által bérelt sztrájktörők nehezítették meg. 1936-ban a bőripari munkások kezdemé­nyezték hasonló célból mun­kabeszüntetést, amely eredmé­nyes volt ugyan, de a mun­kaadók közös „összefogása" a sztrájk után nagyon megne­hezítette a vezetők, közöttük Farkas Károly, Farkas József, Hörömpő József, Vörös Lajos, Tóth Gyula és mások elhe­lyezkedését. A laZábban-öSszéíogöttábban együttműködő csoportok tag­jait a Kisfaludy utcai mun­kásotthon fogadta be, és adott a sokfelől korlátozott és aka­dályozott gyűlésék megtar­tására helyet, de — hasonlóan az ország más területeihez — Cegléden is a vendéglők (pél­dául a Farkasné-féle), illetőleg más, kevésbé ellenőrzött szer­vezetek helyiségei szolgáltak az összejövetelek céljára. A bőripari munkások szobát bé­reltek a Víz utcában, illetve, a szabókkal együtt a Selyem utcai Virágh-házban jöttek ösz- sze. A Cegléden alakult szakszerve­zeti helyi csoportok nem tevé­kenykedtek folyamatosan meg­alakulásuktól kezdve' a felsza­badulásig: többször is beszün­tették működésüket, feloszlot­tak, visszahúzódtak a rendőr­ségi, csendőrségi terror, a zak­latások, a munkaadók által rájuk kényszerített munka- nélküliség rémétől, a lét­bizonytalanságtól félve, amely különösen az 1929—1933-as gazdasági világválság idején öltött elképesztő méreteket vá­rosunkban is. E szervezetek tevékenységé­nek értékelésekor figyelembe kell vennünk, hogy Cegléden ekkor — más ipari városok­hoz mérten — jóval keve­sebb volt az ipari munkás, és azok nagy része is kisipari­kisüzemi keretek között dol­gozott, életkörülményeiben, mozgalmi múltjában és ta­pasztalataiban is lényegileg különbözött a valódi nagyipa­ri munkásságtól, a munkás- mozgalom igazi bázisától. A sok nehézség ellenére a szakszervezeti helyi csoportok legaktívabb'. és legképzettebb tagjai, a lehetőségekhez ké­pest, igyekeztek kapcsolatot teremteni és tartani az ille­gálisan Ynűködő budapesti baloldali és kommunista elv­társakkal, valamint a helyi leghaladóbb erőkkel, például Urbán Pálékkal is. Sok segítséget kaptak a szakszervezeti tagok a bejá­ró munkásoktól, akik tapasz­talataikkal, útmutatásaikkal, brosúrákkal, a fővárosi ese­ményekről adott tájékoztatás­sal támogatták őket. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy a, város törté­netének e korszakáról, a vá­rosi munkásmozgalomról és a mozgalomnak a szakszervezeti csoportokkal kialakult kap­csolatáról teljesebb és rész­letesebb képet tudjunk al­kotni, 'amely munkához kö­szönettel fogadjuk a visszaem­lékezéseket, a dokumentumo­kat. Máté Bertalan, a Kossuth-múzeum tudományos munkatársa — Megrendelték a város és a jái;ás pártalapszervezetei, a magyar—szovjet barátság erő­sítése, a Szovjetunió jobb meg­ismerése céljából a SZOVJET­UNIÓ című folyóiratot. Az idén is sok diáknak ad munkalehetőséget a Kertészeti Kutató Intézet ceglédi telepe: a lányok és fiúk gyümölcsöt szednek, gyomlálnak, kapálnak. Képünkön: vidáman halad a munka a meggyesben is. Apátl-Tóth Sándor felvétele Ahogy az új edző látja Fegyelmezett­Várják a fiatalok jelentkezését A Ceglédi 203. Számú Szak­munkásképző Intézet ököl­vívó-szakosztályában szep­tembertől új edző, Hegedűs Ferenc irányításával készül­nek a versenyzők az elkövet­kező feladatokra. Csordás Gá­bor, az előző edző távozása után, az iskola vezetésének választása a fiatal szakem­berre esett, aki régebben maga is aktív ökölvívó volt, s aki a megyei szövetség engedélyével, azonnal - mun­kához. láthatott, majd idő­közben megszerezte az edzői képesítést is. ■A­Hegedűs Ferenctől elkép­zeléseiről, az eltelt időszak eredményeiről, tanítványai egyéni képességeiről érdek­lődtünk. — Elöljáróban el kell mon­danom, hogy szakosztályunk­ban mindenkit szívesen lá- tunlc aki kedvet érez az ökölvívás iránt. Főként azok jelentkezését várjuk, akik ta­nulmányaikat szakmunkás- képző intézetünkben ' kíván­ják folytatni. Edzéseinket kedden és csütörtökön, dél­után 5 és 7 óra között tart­juk. —: Jelenleg tizenöt ver­senyzőnk van, de nem is az a fontos, hogy minél többen le­gyünk, hanem az, hogy akik vállalkoztak rá, fegyelmezet­ten, szorgalmasan dolgozza­1 nak. Ezt minden versenyző­től megkövetelem. S az igye­kezet előbb-utóbb meghoz­za az eredményt. Jó helyezé­seket értek el a szakosztály versenyzői. A Délkelet terü­leti ifjúsági bajnokságon, ne­hézsúlyban első helyen vég­zett Túri István, a Tiszántúl ifjúsági bajnokságán, har­matsúlyban 3. Kosaras János, kisváTtósúlyban 2. Telek László,' a Jelky András ser­dülő és ifjúsági emlékver-» senyen, Baján 1. Túri Ist­ván, váltósúlyban 2. Gáspár János, s Hörömpő János, 4. helyezése ellenére, elnyerte a legtechnikásabb versenyző címet. A vidéki 1 serdülő-se­regszemlén. kisváltósúlyban 3. Kiss Mihály, az országos ifjúsági bajnokságon 3. Túri István, Egerben, a ’ Borne­missza Emlékversenyen, kö- zéps'úlyban 3. Molnár István. — Képességei alapján, Túri István megszerezheti az if­júsági ezüst jel vényt, Hörömpő Ferenc bekerült a ceglédi utánpótlástáborba, melyen nagyon lelkiismeretesen, jól dolgozott. Nagy ígéret, s szép jövő előtt áll a még követ­kező évben is serdülő Kiss Mihály. — Jelenleg az országos kö­zépiskolai bajnokságra, vala­mint a serdülőbajnokság kü­lönböző szintű versenyeire készülünk. U. L. I t I Tavaly októberben kezdték el Ceglédbercelen az általános iskolai tornaterem építését. Az ötletet az adta, hogy az Egyetértés Termelőszövetkezet felajánlotta az általános isko­lának egy 12x24 méteres vas­vázas épület szerkezetét. Az Szülők — társad a Imi munkában Tornaterem épll Ceglédbercelen A közös gazdaság is segít • r Uj aratási intézkedési terv Minden napos órát, perest kihasználnál BORSÓVETŐMAG - MONORRA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents