Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-15 / 164. szám
' 1 1975. JŰLIUS 15., KEDD MEGYEI Egy hasznos és szép hasonmás-kiadás Az Apáczai Csere János emlékünnepségek egyik szerény, ám tudományos szempontból igen jelentős mozzanatára került sor a napokban: elhagyta a sajtót a nagy magyar pedagógus főművének, az Encyclo- paediának hasonmás-kiadása. A könyvet az Apáczai Csere Emlékbizottság kezdeményezésére az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum jelentette meg 200 példányban. Apáczai műve volt az első olyan nagyigényű vállalkozás, amely magyar nyelven a tudomány foglalatát adta, méghozzá olyan módon, hogy az iskolai oktatásban is felhasználható volt. Apáczai nem törekedett arra, hogv a különböző tudományok korabeli eredményeihez önálló kutatással hozzátegyen valamit, művé mégis — a magyar állapotokhoz viszonyítva — tudományos szempontból is jelentős előrelépésnek tekinthető. Legfőbb érdeme mégis abban volt, hogy elsőként tett eredményes kísérletet arra, hogy a legkülönbözőbb tudományok magyar terminológiáját megalkossa. A nagy pedagógus érdemeit sokszor idézzük, életének példáját íróink — egyebek közt Németh László — jelentős művekben örökítették meg, mégis kevesen mondhatják el magukról, hogy olvasták az Encyclqpaediát. Ma már mindössze 24 eredeti példányról tudunk, ezek a könyvek a tudományos könyvtárak féltve őrzött kincsei. A most megjelent hasonmás-kiadás elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a megyei könyvtárakban és a pedagógusképző intézményekben a kutatók és a pedagógusjelöltek ténylegesen is kezükbe vehessék a művet, LA PÓZ GA TÓ amelynek nemcsak a maga korában volt tudományos és pedagógiai jelentősége, de a ma és a holnap nevelője számára is tartogat elgondolkoztató megállapításokat. A kiadvány hasznos mellékletet is tartalmaz, dr. Arató Ferenc, a pedagógiai tudományok kandidátusa írt hozzá tartalmas előszót. Csulák Mihály Zsebköny vek feláron A zenei ismeretterjesztés házikönyvtára Könyvsorozat ritkán részesül olyan egyértelmű elismerésben, mint a Zeneműkiadó Orfeusz-kötetei. Éppen egy esztendeje, hogy a könyvesboltok polcain megjelentek ezek a papírkötésú, ám ízléses kiállítású kiadványok, s lám, az első két kötet (Szabolcsi Bence: A zene története, valamint dr. Üjfalussy József és Lam- pert Vera Bartók Breviáriuma) máris keresett „cikk’* lett, hosszas utánjárásba kerül megszerzésük. Önmagában már ez a tény is jelzi, hogy a kiadó szándéka találkozott az olvasók igényével, vagyis azzal a közművelődési célkitűzéssel, hogy a keménykötésű kiadás ikerpárjaként megjelentetett könyvek újabb olvasók tízezreihez juttassák el a zenei műveltséghez nélkülözhetetlen alapműveket, a szak- irodalom kiemelkedő alkotásait. A gondos szerkeszítői munka, a válogatás igényessége révén újabb két kötettel gazdagodott ez a zenei „olcsó könyvtár”: Bartha Dénes Beethoven és kilenc szimfóniája és Kroó György Bartók-kalauz című tanulmányával. Valójában nem új művekről van itt szó, hanem kibővített és átdolgozott, valamint megismételt kiadásokról, amelyele azt igazolják, hogy a zenei tárgyú könyvek növekvő olvasótábora egyre inkább szükségét érzi annak, hogy házikönyvtárát ilyen jellegű kötetekkel gyarapítsa. Mert mit is nyújtanak az igényes, ám szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező olvasóknak ezek a tanulmányok? Mindenekelőtt útmutatót, hogyan közelítsenek egy-egy zeneszerző munkásságához, hogyan értelmezzék egyes műveiket, ám egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy egy-egy kompozíció elválaszthatatlan korától, nemcsak a nrű szerzőjének, hanem az adott társadalom berendezkedésének is tükörképe egyben. Bariba professzor például hatalmas történelmi tablót rajzol a 18. század végéről és a 19. század elejéről, mintegy ezzel is jelezve, hogy Beethoven életének minden időszakában szenvedélyes élénkséggel érdeklődött a közügyek, a politikai fejlemények iránt. Csakis ebbe a korképbe ágyazva érthetjük meg a nagy bécsi klasszikus humanizmusát, gondolkodásának forradalmi hevületét. Ez világítja meg — többek között — a hangversenytermekben és á rádióban oly gyakran felcsendülő harmadik, „Eroica” szimfónia, vagy a per aspera ad astra — meredek úton a csillagokhoz — alapgondolatot tartalmazó ötödik szimfónia keletkezéstörténetét is. Mindezek mellett arra is feleletet kapunk, hogy milyen eszközökkel valósítja meg Beethoven szimfóniáinak alap- gondolatát. Bár a szerző elsősorban a zenét tanuló ifjúságnak és a hangjegyolvasóknak ajánlja könyvét (pontos utalás nélkül nincs elemző munka — írja a partitúraolvasás hasznosságát szorgalmazva), a tartalmi jellemzésekkel, a művek történetére és későbbi sorsára vonatkozó dokumentumokkal a kottaismerettel nem rendelkezők részére is komoly segítséget nyújt, hogy minél többek számára váljon közérthetővé Beethoven kilenc szimfóniája. Kroó Györgyöt hasonló szándék vezette Bartók-kalau- zának megírása közben. Mint a kötet előszavában olvashatjuk, módszere abból a meggyőződésből fakad, hogy minden műalkotás mögött egy darab élet áll, hogy minden kompozíció korának és alkotójának kettős portréja. Értékes tájékoztatásul szolgál a művek keletkezésének története, formája, nyelve. Mégis elsősorban hangjukat keresi, a beléjük foglalt világképet és költői vallomást. Igyekszik felismerni a kompozíciók egyéniségét. Hiszen minden mű sajátos, egyszeri, egyedi tünemény. S ezeknek a kronologikus sorba vétele adja meg azt az összképet, amely fogódzót jelent századunk immár klasz- szikussá vált zeneszerzőjének megértéséhez. Persze, mint minden kalauz, ez a kötet is nem egyszeri, hanem az egyes művekről szóló fejezetek többszöri átolvasása után nyújtja át a Bartók-zene meg ismerésének és megkedvelésének kulcsát. S éppen ezért érdemes ezt a kulcsot úgy forgatni, hogy a Két arckép, a Magyar képek, a Divertimento, A csodálatos mandarin meghallgatása révén jussunk el a Cantata profana, a Zene, a vonósnégyesek és a versenymüvek annyi emberi mélységet és szépséget felölelő világába. Az Orfeusz-könyvek sikeréhez hozzájárul — a szerzők olvasmányos, közérthető, nem csak a „bennfentesekhez” szóló nyelvezetén kívül — az az ötletes diszkográfia is, amely a Magyarországon forgalomban levő lemezek között tallózva, a Beethoven- és Bartók-művek felvételeinek felsorolását tartalmazza. Molnár Zsolt Mai emberek Könyvsorozat a szocialista brigádoknak A Táncsics Szakszervezeti Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat 1975 negyedik negyedévében két füzetsorozatot indít a szocialista brigádoknak, 1976. évtől évenkénti négy megjelenéssel. Mai emberek címmel indítandó sorozatban kiváló munkások életútját, életét mutatják be, arra keresve választ, miként válik a munka szocialista társadalmunkban az emberi élettevékenység szerves részévé. Az egyének sorsa miként tükrözi a törvény- szerűt, az új szocialista erkölcs kialakulását és megszilárdulását a munkában és a magánéletben egyaránt. A sorozat első füzete: A tűzi ember címmel ez év harmadik negyedében jelenik meg. A tűzi ember Simkó István, az ózdi hengermű Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett előhengerésze. A füzetben megismerkedhetünk egy munkásember életével, akit megbecsülnek, felnéznek rá, példaként állítják, s aki azt sem tudja huszonöt, vagy harminc kitüntetést kapott-e eddig, s aki három éve Kádár Jánossal együtt vette át a Parlamentben a ‘Szocialista Munka Hőse kitüntetést. Szocialista módon dolgoznak, tanulnak, élnek a címe a kiadó másik sorozatának, amely füzetenként egy-egy szocialista brigád életét mutatja be. Arra ad választ, miként valósítják meg a brigádok a hármas jelszót, milyen szerepük van a személyiség kibontakoztatásában, a munkahelyi légkör, a szocialista munkaerkölcs kialakításában, fejlesztésében. A sorozat első füzete: Asz■ szonybrigád címmel jelenik meg. Kilenc asszony tizenegy éve dolgozott már együtt a Magyar Posztó Bagi Ilona szocialista brigádjában, amikor 1972. április 3-án meghívót kaptak a Parlamentbe, hogy tudósok, művészek között ők is átvegyék az Állami-díjat. Nem volt könnyű az út, sem a munkában, sem oda haza. Három műszakban dolgoznak, gyermekeket nevei nek, családjukkal törődnek, közben tanulnak, színházba járnak, még utazásra is fut. ja idejükből és kedvükből. Pedig gondjuk van elég, s munkájuk sem könnyű. Hogy mi a' titkuk? Nem alkalmazottai, hanem tulajdonosai ők a Csepeli Posztónak. Brigádpanoráma címmel jelenteti meg a Táncsics Kiadó 320 oldalas, szép kiállítású, 135 ábrával illusztrált köny vét. E könyv is a szocialista brigádoknak szól, szocialista brigádokról- Olvashatunk kiváló. 1975-ben Állami-díjjal kitüntetett, valamint szorgalmukkal kitűnő brigádokról, ritkán emlegetett foglalkozások művelői ról, a legrégibb magyar gyárakról, magyar világmárkák termékeiről. Viszontláthatjuk képeken a Szocialista Munka Hőseit. A könyv élvezetes, kiemelkedő színvonalú elbeszéléseket, verseket, humoros írásokat is közöl. Nyolcadik alkalommal Megnyílt a zebegényi szabadiskola Barát Endre megnyitó beszédét mondja. Balról jobbra: Hargitai Károly, dr. Végvári Lajos, Dániel Kornél, Barát Endre és dr. Rissa- nek Klára. Tegnap délelőtt ismét élet- tel telt meg a zebegényi Sző- nyi István Emlékmúzeum ötholdas parkja. Egymás után érkeztem az ország különböző tájairól, sőt Csehszlovákiából, Svájcból és az NSZK-ból is a képzőművészeti szabadiskola hallgatói. Közülük sokan évről évre visszatérő vendégek itt. Délelőtt tíz órára százhúszon gyűltek össze a szabadtéri színpad nézőterén, hogy részt vegyenek az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő szabadiskola ünnepélyes megnyitóján. Az ünnepségen részt vett Barát Endre, a váci járási párt- bizottság első titkára, Hargitai Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője és dr. Rissanek Klára, a váci járási hivatal elnökhelyettese is. A hallgatókat és vendégeket Dániel Kornél festőművész, a Szőnyi István Emlékmúzeum igazgatója köszöntötte, majd Barát Endre mondott ünnepi beszédet. — Társadalmunk olyan színvonalú és hatású ideológiai, kulturális és közművelődési tevékenységre tart igényt — kezdte beszédét —, amely tudatosabban formálja ,az embereket, szocialista eszmevilágukat, gondolkodásukat. Ez azt is igényli, hogy az eddiginél szorosabb legyen a kultúra, a művészetek és a tömegek kapcsolata, hozzuk közelebb a művészetet az emberekhez és az embereket a művészethez. A zebegépyi képzőművészeti , szabadiskola immár nyolcadik esztendeje végzi ezt a feladatot. A továbbiakban Barát Endre a szabadiskola megalakulásáról, eddig megtett útjáról szólt. Elmondotta, hogy a munka 1968-ban kezdődött, s a hatvanhét hallgató még sátorlakóként töltött itt a parkban két hetet. Ma viszont már a kétszer két hétig tartó szabadiskolának összesen kétszáznegyven hallgatója van, akik korszerű faházakban laknak, s a képzőművészetek nyolc szakágával ismerkedhetnek az itt töltött idő alatt. — A szabadiskola — mondotta a továbbiakban — nemcsak a klasszikus értelemben vett képzőművészeti műfajok szakmai titkaiba avatja be a hallgatókat, hanem a szemléleti problémák tisztázásával is igyekszik segítséget nyújtani. Azaz: olyan alapot ad — felhasználva a. művészet eszközeivel való nevelés valamennyi lehetőségét —, amely nyitottá és fogékonnyé teszi az embereket korunk problémái iránt. Természetesen nemcsak az ismeretek meny- nyisége, a minél nagyobb ismeretanyag átadása a lényeg, hanem a meglevő és szerzett ismeretek összeötvözése és érvényre juttatása a gyakorlati cselekedetekben, az emberi magatartásban. A szabadiskola konkrét célkitűzéseiről dr. Végvári Lajos művészettörténész, a szabadiskola igazgatója tartott tájékoztatót. Hangsúlyozta: — Nem nyári festegetést és múvészkedést ajánlunk az iskola hallgatóinak, hanem elsősorban művészettörténeti oktatást, a művészetekben való jobb, értőbb eligazodást. Természetesen ez nem zárja ki a szakmai ismeretek bővítését, sőt annak a lehetőségei sem, hogy a szabadiskola mai hallgatóival holnap vagy holnapután művészként ne találkozhassunk újra. A példák egész sorát említhetném, de csupán kettőt kívánok elmondani. Szabadiskolánk mai tanári karából ketten: Beke Györgyi, a kerámikusok es Vertei Beatrix, az alkalmazott grafikusok vezetője rít ismerkedett a művészetekkel évekkel ezelőtt és éveken _at. Beke Györgyi rajztanári diplomát szerzett, Vertei Beatrix pedig sikeresen végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. Rövid beszédét követően bemutatta a növendékeknek az idei nyár tanári 7odrát. A már említett két tanáron kívül a festőket Mizser Pál és Nagy B. István festőművész, a mozaikszak hallgatóit Váli Dezső festőművész, a szobrászokat ifi■ Pál Mihály szobrász, a tűzzománckészítőket Koffán Károly festőművész, a grafikusokat Kórusz József festőművész oktatja majd. A tér és, forma ismereteire pedig Bokor József belsőépítész tanítja a szabadiskoia résztvevőit. A rövid ünnepséget követően ki-ki elfoglalta szálláshelyét. A kora délutáni órákban pedig aktmodell rajzolásával megkezdődött a közös munka. Prukner Pál A hallgatók egy csoportja a megnyitón. Nagy Iván ielvételei Tehetséges gyerekek továbbtanulásáért Olvasótábor Érden Hétfőn délelőtt Fügedy József, a Hazafias Népfront érdi nagyközségi titkára nyitotta meg a művelődési házban az első érdi — két hetes — olvasótábort. A részt vevő 31 általános iskolái tanuló (5., 6., 7. osztályosok) a délelőtt folyamán ismerkedett meg egymással. A gyerekek többségének szülei munkások. A tábor bejáró jellegű, reggel 9-től délután 6 óráig tarHUNGAROTON MÜVÉSZLEMEZ-ÚJ0ONSÁGOK BEETHOVEN Asz-dur szonáta. Op. 110. Hat bagatell. Op. 126. Bacher Mihály (zongora) SLPX11718 Ara 60 Ft RAVEL G-dur zongoraverseny CRIEG a-moll zongoraverseny. Op. 16, Jandó Jenő (zongora) A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Jancsovics Antal vezényli. SLPX11710 Ara 60 Ft GOUNOD Faust - részletek Sass Sylvia, Köröndi György, Kováts Kolos, Miller Lajos, Kalmár Magda (ének), a Magyar Rádió és Televízió Énekkara, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Férfikara, a Magyar Állami Operaház Zenekara. Férfikara, a Magyar Állami Operaház Zenekara. Vezényel: Lukács Ervin. SLPX11712 Ara 60 Ft tanak a foglalkozások. A délelőtti programokat egyetemisták és főiskolások vezetik. A gyerekek számára a tábor ingyenes, fenntartásáról ^ Hazafias Népfront, a Vas- és Fémipari Szövetkezet, valamint az érdi művelődési ház gondoskodik. Mint XJrbán László, a művelődési otthon megbízott igazgatója elmondotta, a tábor célja az, hogy továbbtanulásra ösztönözze, az irodalom és a művészetek iránt érdeklődővé tegye a gyerekeket. Ezt szolgálja a gazdag program is. Helytörténeti séták, irodalmi vetélkedők, múzeum- látogatások, visegrádi kirándulás, filmvetítés, találkozó Csuka Zoltán íróval, Kelényi István költővel, fürdés és állatkerti séta teszik változatossá a napokat és teremtenek kiváló lehetőséget a tehetséges gyermekek irodalmi érdeklődésének felkeltésére és kielégítésére. — Vásárliáztorony. A kőbányai vásárközpontban a kiállítások ideje alatt is folyamatosan építik a főbejárattól jobbra levő T-jelű képviseleti vásárházat. A meglevő hengeres toronyhoz négy oldalról egy-egy épületszárny csatlakozik, melyeknek 12 szintjén a kiállítók képviseleti irodái, a külkereskedelmi vállalatok, a sajtóközpont és a konferenciatermek kapnak helyet. A 70 millió forintos beruházás^ 1976 elejére készül ei » I
