Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

Jubileumi tudományos ülésszak Emlékműsor, ka jsz'í barack-bemutató A városon túl, a Szolnoki út bal oldalán, kora tavasz­tól késő őszig pompázó virág- erdő s örökzöld lombok kö­zött húzódik meg a Kertészeti Kutató Intézet ceglédi állo­másának épülete. A szakem­bereken kívül csak kevesen tudiák, hogy egy nagy múltú intézmény dolgozik ott, olyan jól, hogy Európa-szerte fel­figyeltek rá a növényneme­sítő és kutató szakemberek. Fennállásának 25. évfordu­lóját ünnepli az intézet. Eb­ből az alkalomból kerül sor július 15-én, kedden, a jubi­leumi tudományos ülésszakra, amelynek első részét a ceg­lédi kutatóállomás által a korábbi években telepített kecskémét—szarkási kajszi- ültetvények telepén rendezik meg. Dr. Molnár Béla főigazgató megnyitója után előadás hangzik el a telep kutatási te­vékenységéről, A kajszi ter­mőkorú metszéséről, kajszi­trágyázás homoktalajon cím­mel, a sárgabarack vegysze­res gyomirtásáról, gépi beta­karításáról és termesztésének gazdaságosságáról. Nyújtó Fe­renc, a ceglédi kutatóállo­más igazgatója tart ugyan­ott előadást a homoktalajok számára alkalmas kajsziala­nyokról. A délutáni programra a ceglédi kutatóállomáson ke­rül sor. A kísérleti ültetvé­nyek szemléjével kezdődik, majd Nyújtó Ferenc tart elő­adást a kutatóállomás 25 éves tevékenységéről, kiemel­ve a kajszibarack fajta- és alanykutatást. A délutáni elő­adások a sárgabarack morfo- genézisének, érésmenetének vizsgálatáról, a kajxzi-guta- ütés mikológiái vonatkozásai­ról, az alanyokkal végzett fa­iskolai kísérletek eredményei­ről és a vegyszeres termés- szabályozásról szólnak. A Magyar Gyula emlékmű­sor keretében előadás hang­zik el a nagy előd nemesitől munkásságáról és a ceglédi. Magyar Gyula szocialista bri­gád tevékenységéről. (baldavári) PEST MEGYEI HIBLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEC3 XIX. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1975. JÚLIUS 13., VASÁRNAP Alhertirsa, Szabadság Tsz Kora reggeltől késő estig Jól fixet a búza — Szüretelik a kajszi', a sárgadinnyét, a paprikát Ameddig a szem ellát, búza sárgít mindenütt. A szép ka­lászokban jól fejlett, érett sze­mek. A gabona töve, földje tiszta, gaz még csak mutató­ban sincs. Igaz, a talaj ki­csit nedves, de az aratógépek gyorsan falják a termést, szin­te percenként ürítik tartá­lyukból a szemet. Ahogy megszólal a „telé”-t jelző duda, azonnal ott a szállító jármű, és a kombájn felhordócsigáján át pillanatok alatt a pótkocsira kerül a búza. Igazán jól szervezetten, jó hangulatban aratnak. A gépek egy pillanatra sem állnak meg. Ha a kombájnos elfárad, segédvezetője helyet­tesíti. Most teljes egészében igaz az a mondás, hogy az idő pénz, de hozzáteszik, a jó idő még több pénz, és a jő időt ki is használják. A gabonatáblán találkoztunk Gyovái Pállal, az albertirsai Szabadság Tsz főimezőgazdá­szával. Megtudtuk tőle, hogy a kétszázhatvankilenc hektár őszi árpa minden eddiginél nehezebb ara­tásával szerdán végeztek. A kétszázhatvankilenc hektár­ról a tervezett harmincöt má­zsás átlagtermésnél mintegy öt mázsával többet takarítot­tak be. Szerdán fogtak hozzá a két SZK—5-ös, -valamint a négy SZK—4-es kombájnnál a 723 hektár búka vágásához, és csütörtökön estig mintegy Autósoknak Túrák az őszi téli hónapokban Kényelmesebb, mint nyáron Á nyári idényben az üdü­lőkben nagy a zsúfoltság, az utóbbi időben egyre többen ismerik fel az őszi, téli üdü­lés szépségeit, nagyobb ké­nyelmét. A Magyar Autóklub tou- ring-osztálya újabb kitűnő ajánlatokkal kedveskedik az őszi-téli túraszezonra az autó­soknak. A bécsi Jochen Rind Showra hirdet például kétna­pos novemberi kirándulást. A résztvevők megtekinthetik a kiváló osztrák versenyzők ma is haéznált autóit, valamint az amerikai gyorsaságirekord- autókat, amelyek 3—4 másod­perc alatt érik el a 100 ki­lométeres sebességet. Akkor rendezik meg a muzeális autók kiállítását is. Az ausztriai körutazás út­vonala, amelyet decemberre hirdetnek: Graz—Salzburg­München—Becs. Az elhelye­zés hideg-meleg folyóvizes, szállodai szobákban. Egy másik túrán az uta­sok a Zillartal közelében fek­vő Fügenban üdülhetnek, de­cember 21-től 31-ig, s közben Bécsben háromnapos városné­zésen'vehetnek részt. Lengyelországban, Zakopa­néban, a Hotel Kasprowyban, több turnusban üdülhetnek a jelentkezők, október 1-től no­vember 19-ig, élvezve a Ma- gas-Tátra északi lejtőinek cso­dálatos szépségét. Az Autóklub programjában szlovákiai körutazás is szere­pel, amelynek útvonala: Po­zsony—Zsolna—Poprád— Kassa. November 6-tól 9-ig Kolozsvárra invitálja a tou- ring-osztály az utasokat, a Hotel Gilauba. Az erdélyi körutazás útvo­nala: Kolozsvár—Segesvár— Csíkszereda—Déva. A prog­ramban kolozsvári színházi est is szerepel. Az egyéni résztvevőknek Ro­mánia egész területén, 33 helységben, tranzitszállást biz­tosi): a touring-osztály, az ál­tala bérelt szobákban. ■Mindezekről részletes felvi­lágosítást nyújt a Magyar Autóklub ceglédi szervezeté­nek irodája, a Kossuth Mű­velődési Központ színházi elő­csarnokában. B. L. Vízilabda OB Il/B Súlyos vereség Miskolcon Miskolci VSE—CVSE 8:2 (3:0, 1:0, 13, 3:0). Miskolc, 1500 néző. Cegléd: Sárközi, Papp, Soos, Pákozdi, Beck I., Sze­pes, Pálinkás. Csere: Hajdú dr. Edző: dr. Hajdú Endre. Góllövő: Szepes (2). ' Megérdemelt, nagyarányú Vereséget szenvedett el a ceg­lédi csapat az otthonában mindig veszélyes, kitűnő na­pot kifogó miskolci együttes­től. A vendéglátók * erőben, úszástudásban és lelkesedés­ben is messze felülmúlták erierváltan küzdő ellenfelü­ket. Egyedüli pozitívum a Ka­zincbarcikáról visszaigazolt, volt ceglédi fiú, Szepes kitűnő, erőtől duzzadó játéka. Jól ját­szott még Pákozdi is. B. M. 2500 mázsát takarítottak be, tizenhat vagonnal szállítottak a pilisi Gabonafeldolgozó és Felvásárló Vállalatnak. Az első, huszonhárom hektáros Jubilenaja fajtájú kenyérga­bona 42 mázsát adott hektá­ronként. A kombájnosok mindegyike évek óta arat már. Mivel gépszerelők, ők javították meg, készítették fel aratógépüket, ők a rendszeres karbantar­tók. A főmezőgazdásztól meg­tudtuk, hogy alkatrészel­látási gondjaik nincse­nek, kellően felkészültek az aratásra és beszerezték azokat az alkatrészeket, melyek általában hiányoz­nak. Kenéz Mihály tizenöt éve dolgozik SZK-típusú arató­géppel. Elmondta, hogy sa megdőlt árpa aratása nagyon nehéz volt, de a búza nagyon jól fizet, 125 méteres úton telik meg a tizenkét és fél mázsás tartály. Segédvezetője, Pásztor Sán­dor, tizennyolc éves, idén arat először, most végzett a ceg­lédi mezőgazdasági szakkö­zépiskolában, és az aratás után, melyhez nagy kedvet érez, a tsz-ben szeretne el­helyezkedni. A kombájnosok egy része ebédel. A tsz-ben külön, főz­nek részükre, ma éppen gu­lyáslevest és pogácsát kapnak. A kombájnosok versenyét mindennap értékelik. A ver­seny, melyben a mennyiségen túl a minőség is számít, nagy népszerűségnek örvend. A pénz és természetbeni premi­zálás is ahhoz kapcsolódik, az első helyezett kétezer fo­rintot kap. Jelenleg Pálinkás Mihály vezet a versenyben, több mint 22 vagonos teljesítménnyel. Tavaly második volt, az idén először dolgozik SZK—5-ös kombájnnal, és mint elmond­ta, ez jobb, mint kisebb test­vére. Igaz, hogy a kombájn fülkéjében nagy a hőség, amit két ventillátor igyekszik csök­kenteni, de korántsem nyel annyi port, mint az SZK—4-es kombájnosai. A tábláról menetrendszerű­en érkeznek a kombäjnszerü- re a megrakott járművek. Amennyiben lehetőség van rá. OPV-géppel tisz­títják a búzát, ha nincs, tisztítatlanul szállítják a gabonafelvásárlóhoz. A learatott táblákon fürge gé­pek bálázzák a szalmát, majd kazalba rakása után a tarlót azonnal tárcsázzák, diszktiller- reü, és már vetik is a csalamá- dét, az őszi káposztát A gabonatáblák szomszédsá­gában érik a sárgadinnye, gyermekfej nagyságú a görög­dinnye. A hetvennégy hektáros szabadföldi dinnyésben a hét elején kezdték meg a szedést. Az árut saját boltjaikba szál­lítják, ahol jelenleg tizenöt­forintos kilónkénti áron vá­sárolhatják meg a vevők. A közös gazdaság tizennégy- hektáros termő, és ötvenöt- hektáros termőre fordulás előtt álló kajszibarackosában hétfőn kezdték meg a szüretet Jelenleg a helyi általános is­kola huszonöt tanulója, vala­mint tsz- és családtagok sze­dik a gyümölcsöt A kajszi e hét keddjén sajnos jeget kapott, így ex­portlehetőségeik korláto­zottak. A tsz hűtőházában fürge ujjú asszonyok válogatják a sárgabarackot. A nyugati ex­portra készülő gyümölcsöt kis ládikákba rakják, 4—6 centi­méter közötti méretben. Egy- egy rekeszben hat kilónyi ke­rül, műanyag fóliával fedik, melyet félautomata géppel sze­gecselnek a ládához. A tsz öt hektáros uborkáié­ból eddig több mint kétszáz mázsányit szállítottak a Nagy­kőrösi Konzervgyárba, vala­mint a dánszentmiklósi tsz savanyító üzemébe. A tíz hek­tár paprika szedését csütörtö­kön kezdték el a közös gazda­ságban. A termést saját boltjaik­ban árusítják. A tsz-ben vége felé jár a lu­cerna második kaszálásának betakarítása. Eddig száz va­gonnal került a hideglevegős kazlakba e fontos pillangós'ta- karmányból. Rajki László TALLÓZÓ A héten történt Vasárnap, július 6-án, foly­tatták a Vasutas Sporttelepen a kétnapos megyei felnőtt, ifjú­sági és serdülő atlétikai baj­nokságot. Hétfőn, július 7-én, a város és a járás termelőszövetkeze­teiben, az esőzések okozta két- három napos szünet után, to­vább zajlott a kalászosok be­takarítása. Az albertirsai Sza­badság Tsz-ben megkezdték a kajszibarack és a sárgadinnye szedését. Kedden, július 8-án, a ceg­lédi termelőszövetkezetek be­fejezték az őszi árpa aratását, és megkezdték a búza vágá­sát. Szerdán, július 9-én, a városi párt-végrehajtóbizottság az ötödik ötéves terv fejlesztési elképzeléseiről tanácskozott, majd elfogadta a városi párt­bizottság második félévi raunl katervét. Csütörtökön, július 10-én, á járási párt-végrehajtóbizottság értékelte az 1974—75. évi párt- oktatást, és megtárgyalta a kö­zéptávú oktatási tervet. A vá­rosi pártbizottságon, a mező- gazdasági pártalapszervezetek titkárai részére tartott érte­kezleten, megvitatták a terme­lőszövetkezetekben működő pártalapszervezetek helyzetét. Pénteken, július 11-én, ülést tartott a városi tanács végre­hajtó bizottsága, melyen meg­vitatták a ceglédi cigánylakos­ság helyzetének alakulását, majd tájékoztató hangzott el az ipari szövetkezetek káder- és személyzeti munkájáról, va­lamint a háztáji gazdaságok állattenyésztésének helyzeté­ről. összeállította: R. L. Pontosan, udvariasan A hangosbemondó Örül, hogy hallgatnak a szavára — Figyelem! A második vágányon vonat halad át! A második vágány mellett tessék vigyázni! Állomás. Csomagok és emberek. Vonat után sie- tők. Ideges topogók a jegypénztár előtt. Mélabús tekin­tetű, tétova járású várakozók. Vajon mennyit érzékel ebből a nyüzsgő világból az, aki szinte ötpercenként bemondja a vonatok érkezését, rendre inti, elővigyázatosságra kéri az utazókat? Oszes hajú asszony — A bemondót keresem. — Miért? — Beszélni szeretnék vele. — Előbb az állomásfőnököt kell felkeresnie. / Kedves, fiatal titkárnő fo­gad. — Csak néhány perc — mondja —, vendégei vannak. Hamarosan belülkerülök. — Semmi akadálya, kérem, hívom azonnal. Halk kopogás. Öszes hajú asszony lép be. Arcán zavart mosoly: — Pászti Sándorné vagyok. Az út — idáig — Sok éve, 1951 óta dolgo­zom a MÁV-nál, pedig a szak­mám: női szabó. Tanulni sze­rettem volna. Pénz nem volt, csalt kevés. Ipari tanuló let­tem, inas egy női szabónál. Hárman voltunk, lányok, nála. Reggel korán, mé%g a munka­idő előtt, a takarítás mindig a mi dolgunk volt. A legfon­tosabbat, a szabást soha nem láthattuk, titkolták a mesterek a módját. Aki ügyesebb volt, azért valahogy mégis elleste. Negyvenben szabadultam. Munkahely nem volt, itt-ott segítettem, nyáron meg kijár­tam szőlőt kötözni. Végre 1951- ben rendeződött életem, itt, a MÁV-nál, sokkal biztonságo­sabb lett. — Az első évek? Kenyér ne kvalót arat a gép A Kertészeti Kutató Intézet ceglédi telepén Lovas Ferenc kombájnvezető, segéd­jével, fiával, ifj. Lovas Ferenccel, SZK—4-es betakarító gépet irányítva, aratja a búzát. Apáti-Tóth Sándor felvétele — Bizony, sokkal nehezebb volt, mint most. Kocsifelíró voltam, kint, a vágányok kö­zött, szélben, hóban, napsütés­ben. Később bekerültem az üzemi telefonközpontba, me­lyet 1970-ben automatizáltak, nem volt tovább ránk szük­ség. így lettem hangosbemon­dó. — Szeretem a munkát, az állomást, a jövő-menő vonato­kat. A mikrofont is hamar megszoktam. Nem volt nehéz a telefonközpont után, hiszen ott is mindig beszélnem kel­lett. Még három év — Hogyan telik egy napja? — Reggel hattól este nyolcig vagyok szolgálatban. Naponta ötven-hatvan vonat érkezik, indul. Ismerem a menetrendet, tudom, melyik vonat, mikor, merre jár, mikor közeledik. Munkámhoz gyakorlat kell, s az megvan, régi dolgozó va­gyok már. A legfontosabb kö­vetelmény, hogy mindig pon­tosan, s a lehető legudvaria­sabban szóljak az utazókhoz. — Az emberek megfogadják az intelmeit? — Azt hiszem, van hatása annak, amit mondok. Ablakom előtt az utasokat is látom. A hulladékot többen dobják a szemétkosárba, mint mellé. Szerencsére, a vonatok körül sem történt mostanában bal­eset — Munka után mivel tölti az időt? — Vár otthon a nyolcvan éves édesanyám. Rossz a sze- ( me. Szegény, már szinte sem-; mit sem lát. Egész nap a rá­diót hallgatja, sokat van egye­dül. Még három év a nyugdí­jig, aztán majd varrogatok ott­hon, és mindig vele lehetek. Órájára néz. Talán a követ­kező vonat közeleg. Sietve el­köszön. ★ — Értesítjük a kedves uta­sokat, hogy személyvonat ér­kezett a kijárattól balra, a má­sodik vágányra, Budapestről, és tovább indul két perc múl­va, Abony, Szolnok felé... Hallom a hangját, messze az állomástól is. Dobozi Eszter A jövő könyvtáráért A hét elején a városi-járási könyvtárban, a Kulturális Mi­nisztérium és a Könyvtártudo­mányi Módszertani Központ felkérésére, könyvtáros kollek­tíva tanulmányozta a kölcsön­zést, a könyvtári munkát. A szakemberek már az or­szág több B-kategóriájú könyvtárát megvizsgálták, leg­közelebb Bács és Borsod me­gye hasonló intézményeit ta-. nulmányozzák, abból a cél­ból, hogy kidolgozzák az ezred­forduló könyvtárideálját. t V t

Next

/
Thumbnails
Contents