Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

1975. JÚLIUS 13., VASÁRNAP %Múm> Komplex szemlélettel, határozott intézkedésekkel - gazdaságosabban Beszélgetés a versenyképesség fokozásának módszereiről a Nagykőrösi Konzervgyárban Hazánkban a második világ- távon a nyereséges termékek- háború előtt mindössze fél nek bizonyos százalékában „el kilogramm volt az éves egy kell tartaniuk” az átmenetileg főre jutó konzervfogyasztás, veszteséggel értékesíthetőket ma 20 kiló. A dinamikus fej- is. Ez a követelmény egyéb- lődésre mi sem jellemzőbb, ként a konzerviparnak abból minthogy egyedül a Nagykő- a sajátosságából is következik, rösi Konzervgyár annyit állít hogy tudniillik az átmeneti elő, mint a háború előtt az or- dekonjunktúrát raktározással szag összes konzervgyára, ellensúlyozhatja, vagyis akkor Emellett nagymértékben meg- szállíthat, amikor a termék nőtt a világpiaci kereslet is, iránt növekszik a kereslet. Nagykőrösről például évente Mindebben döntő szerepe van több mint félmilliárd forint a piackutatásnak. értékben 57 országba expor- — A gazdaságosság növelé- tálnak konzervet. 1968-ban Kének fő módjaként a terme- még jelentős állami támoga- lékenység . emelését tekintjük fásra szorult az export, az nvárcsak azért is, hiszen Nagy­idén pedig részben a világ- kőrösön jó néhány év óta piaci árak kedvező alakulasa, njncs szabad munkaerő, tehát részben a termelékenyseg nö- csa]t intenzív fejlesztéssel lép- vekedése eredményeként dotá- hetünk előre. Amellett, hogy ció nélkül értékesítheti terme- választékunk túl széles, tehát keit a nagykőrösi üzem. a tartósan gazdaságtalan ter­Kovács Sándor igazgatóval mékek megszüntetésével szű- beszélgettünk. kíteni kell, ugyanakkor szá­M . _ Milyen tényezőknek molnunk kell speciális igé- köszoniiető ez a gazuasä- nyekkel is, az egyes termékek gos kiviteli lehetőség, s sorozatnagyságának a növelé­sére törekszünk. Megköveteli ezt a korszerű technika ki­használása is. Az utóbbi 5—6 év alatt gyárunk megduplázta a termelési értéket azonos, ina jelent az, amit a közgaz­dászok Így fogalmaznak: min­őén piacra konvertálható gyártmanyosszetételre vau szükség? Valóban nem véletlen, hogy népgazdasági szinten ex- sőt valamelyest csökkenő lét- portválasztékunkban az egyik számmal, s ez csak úgy volt legjelentősebb tétel a konzerv, lehetséges, hogy például órán- A népesség növekedésével vi- ként 6 ezer darab konzervet lágszerte növekszik a kereslet előállító automata gépeket ál- a friss és tartósított élelmisze- lítunk be. Itt említeném azt a rek, így a konzervek iránt, és napi 48 vagon kapacitású para- ez a tendencia a mind kedve- dicsomfeldolgozó gépsort, ame- zőbb értékesítési árakban is lyet augusztusban ad át a megmutatkozik. Jellemző, Láng Gépgyár. Hasonlóan fon- hogy a Közös Piac országai tos módszer a gazdaságosság közül azoknak is nagy meny- növelésére a selejt csökíkenté- nyiségben szállítunk, amelyek, se, amelyet jól szolgál nálunk mint például Olaszország és a négy éve bevezetett dolgozz Franciaország, maguk is a hibátlanul munkarendszer, a legnagyobb exportőrök. Fon- hibákat már a technológiai tos partnerünk az NSZK és folyamat elején kiszűrő gyár- Anglia is. A szocialista orszá- tásközi minőségellenőrzés, gok közül legnagyobb vevőnk a Szovjetunió, NDK és Cseh­szlovákia. Különösen jelentős számunkra perspektívában a szovjet piac, amelynek növek­vő vételi szándékát tapasztal­hattuk a 30 éves fejlődésün­ket bemutató moszkvai kiállí­táson és a Szovjetunió terv­hivatala elnökhelyettesének > gyárunkban tett látogatása alkalmával. — Ugyancsak nagymérték­ben nőtt az arab országok ér­deklődése, ugyanis különösen az olajtermelő országok fizető- képessége és kereslete ugrás­szerűen emelkedett. Ma már csaknem mindegyik arab or­szág partnerünknek számít, a legnagyobb mennyiséget Irak­ba és Libanonba szállítjuk. — A Nagykörös! Kon­zervgyárban mintegy 250 féle termék készül, ezek között bizonyára olyanok is akadnak, amelyeknek a gyár­tása nem gazdaságos. A ter­mékszerkezet korszerűsítése tehát Itt Is szükségszerű, ho­gyan függ ez össze a piacku­tatással és a műszaki fejlesz­téssel? — Annak ellenére, hogy összességében megfelelnek ter­mékeink a gazdaságosság kö­vetelményeinek, valóban akadnak köztük olyanok is, amelyeknek gyártását meg kell szüntetni. A döntéshez azonban nem elegendő gyárt­mányaink egyszeri rangsorolá­sa. Állandóan figyelemmel kell kísérnünk, valamennyi termék értékesítési lehetősé­geinek változását, tehát a vi­lágpiac árváltozásait, azonban csak olyan termékek gyártását szüntetjük meg, amelyek hosszabb távon és az alap­anyag-termesztés tendenciáit is figyelembe véve perspektí­vában gazdaságtalanok. Rövid O — Ha közvetetten ifi, de mégis' ßzorosaji kapcsoló­dik a témakörhöz a kon­zervgyár és a termelők kö­zötti együttműködés, például a feldolgozás, a foglalkoztatott­ság folyamatosságának bizto­sítása érdekében. Milyen ez a kapcsolat Nagykőrösön? — Termelői kapcsolatainkat MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK. Esztendeje éppen, hogy megírták a levelet Rakusz \ Józsefnek, a toki Egyetértés Termelőszövetkezet elnöké­nek. A levélben, ahogy illik, bemutatkoztak. „1919-ben születtünk mind a ketten. Jómagam Budapesten, a feleségem Szentendrén. Je­lenleg a diósjenői művelődé­si házban dolgozom, a felesé­gem pedig a rétsági Asztalos János művelődési központban. Együtt végeztük a szombat- helyi tanítóképző népművelő­könyvtár szakát. 1973-ban sze­reztünk diplomát. Jelenleg a diósjenői művelődési ház igaz­gatói irodájában lakunk ...” A levélre távirat érkezett a termelőszövetkezet elnökétől. „Ha tudnak, jöjjenek azon­nal. Augusztus 20-án avatjuk a művelődési házat, amelyben helyet kapott a könyvtár is. Jó lenne, ha addig megismer­kednének a faluval, az itt élő emberekkel". Teljesített ígéret A falu, ahova ismerkedni hívta a termelőszövetkezet el­nöke Fesü Józsefet és felesé­gét, Zsámbékkal közös taná­csú település. Lakóinak szá­ma a legutóbbi népszámlálás adatai szerint még az ezer­négyszázat sem éri el. A fel­tételeket azonban, amelyeket a termelőszövetkezet terem­tett a közművelődéshez, akár egy város is megirigyelhetné. — Zsámbéki népművelő ba­rátunktól hallottuk — indít­ja a beszélgetést a fiatal igaz­gató —, hogy itt a termelő- szövetkezet megvásárolta a tanácstól a művelődési ott­hon épületét s kétmilliót for­dítottak átépítésére. Most ke­resnek igazgatót és könyvtá­rost, mondta a barátunk. — Az adta az ösztönzést a jelentkezésünkhöz — veszi át a szót a fiatalasszony —, hogy itt talán együtt dolgozhatunk s nem kell naponta utaznom reggel-este... — Volt más is — szól köz­be Fésű József. — Diósjenőn esztendeje ígérgették, hogy la­kást kapunk. Épült is egy, de elkészülte után más kapta meg. Az ember nem élheti le az életét egy szűk, lakásra mindenképpen alkalmatlan igazgatói irodában. — És itt? — Ideiglenesen egy szoba- konyhás lakást kaptunk a ter­melőszövetkezettől, de még az idén beköltözhetünk az épülő perbáli lakótelep egyik két­szintes épületébe. Kilencven­ezer forint kell az indulás­hoz ... — Pontosabban harminc­ezer — helyesbít az asszony —, mert hatvanezer forint ka­matmentes hitelt biztosít a szövetkezet. Lakásgondunk tehát nem lesz. A munkafeb tételeink pedig felülmúlják minden korábbi elképzelésein­ket. Jó munkafeltételek — Valóban ideális körülmé­nyeket teremtett a gazdaság a közművelődési munkához — hagyja helyben az igazgató. — A termelőszövetkezet ez ívre hatszázharmincezer fo­rintot biztosított a művelődé­si ház és a könyvtár szárná- -a. Ezt egészíti ki a tanács harminchatezer forintos tá­mogatása ... Ma még szokatlanul hang­ák, hogy nem a tanács a fenn­tartója egy egész falu igényeit kielégítő művelődési háznak, isupán támogatja annak mű- íödését. Tök községben ez ma nár elfogadott gyakorlat. Jó gazda a szövetkezet Méghozzá követésre méltó gyakorlat! Ugyanis a tanácsok rendelkezésére álló pénznek nagyon-nagyon sok helye van: utak és járdák építése, a víz- és villanyhálózat bővítése, szűkösek az üzletek, mind több gyerek számára kell helyet biztosítani az óvodákban és így tovább. Ugyanakkor ma még a gazdasági egységeknél rendelkezésre álló kulturális alapokat a legtöbb helyen nem a rendeltetésének megfe­lelően használják fel. Itt, Tö­kön, a gazdaság vezetői már évekkel ezelőtt felismerték: az emberek művelődésére for­dított összeg — legyen az bármilyen nagy is —, sokszo­rosan visszatérül a mindenna­pok munkájában. Ezért épí­tették meg néhány évvel ez­előtt előbb a szabadtéri szín­padot, aztán a művelődési ház könyvtárat, ma pedig ideális feltételeket biztosíta­nak működéséhez. Öt ember összefog Ideális munkafeltételek. Er­ről ma még neon sokat be­szélünk. Érthető. A falusi mű­velődési házak zömében egyetlen emberre hárul min­den feladat. Vezet, szervez, adminisztrál, könyvel, plaká­tokat fest, ő nyitja és zárja az épületet. E munka politikai, erkölcsi és anyagi felelőssége egyaránt az ő vállán nyugszik. Tökön más a helyzet. — öt függetlenített dolgozó­ja van a művelődési háznak — közli Fésű József. — Az igaz­gatón és a könyvtároson kívül függetlenített vezetője van a felnőtt-, az ifjúsági és a pyug- díjasiklubnak is. Természetesen egyik munka sem határolható el szorosan a másiktól. Ha például kiállításra készülünk, a klubvezetők éppúgy részt vesznek annak megrendezésé­ben, mint amilyen természetes, hogy a gyermekklubot a könyvtáros vezeti, öt ember pedig, ha összefog, már na­gyon sokat tehet egy falu köz­művelődése érdekében. — A másik dplog, ami alap­vető fontosságú — egészíti ki az igazgatót a könyvtáros —, a közművelődésnek el kell jutnia odáig, hogy ne a bevételek ha­tározzák meg a munka tartal­mát. Nálunk ez már megvaló­sult, de a legtöbb helyen nem így van még. Honnan tudom? Gyakran találkozunk, levele­zünk volt évfolyamtársaink­kal. Panaszkodnak, hogy a költségvetés teljesítése érde­kében sokszor meg kell alkud­niuk, mivel az intézménynek nyújtott támogatás összege még a rezsiköltségek fedezeté­re sem elegendő. Így volt ez nálunk Rétságon, és Jóskától tudom, hogy Diósjenőn is. — Igaza van Julikának. Dol­gozni úgy lehet eredményesen, ha az ember energiáját, figyel­mét nem az köti le: mi lesz ak­kor, ha egy műsor nem hozza meg a várt anyagi hasznot, honnan, miből fedezem a rá­fizetést? A közművelődésben gyakran helyet kapnák olyan programok — író-olvasó ta­lálkozók, előadói estek, és nyu­godtan ide sorolhatom az egész ismeretterjesztő tevékenysé­get vagy a szakköri munkát —, amelyek biztos anyagi ráfize­tést jelentenek a művelődési ház igazgatója számára. Ugyanakkor ezek a programok hozzák a legtöbb erkölcsi hasznot, ezek segítik leginkább az emberek ismereteinek a gazdagodását, tudatának for­málását. Ha nekem, mint igaz­gatónak, állandóan a fejem fölött függne a költségvetés teljesítésének Damoklész kard­ja, mdnt ahogy az nem egy kollégánk esetében Így van, aligha tudnák mindenben megfelelni a jogos tartalmi követelményeknek. Ahogy elvárják tőlük A tartalmi követelmények — éppen a Központi Bizottság közművelődési határozatának nyomán — valóban nagyok. „A művelődési otthonokat és klu­bokat, mint a közösségi neve­lés, a társas élet és az aktív művelődés intézményeit kell továbbfejleszteni."' — Művelődési házunknál szerencsésen találkozik a kor­szerű közművelődéssel szem­ben támasztott társadalmi igény a termelőszövetkezet, mint fenntartó szerv által kép­viselt követelmények, de még az építészeti adottsággal is — nyugtázza az igazgató. — Az igény és az elvárás egyaránt a kis művelődési közösségekre helyezi a hangsúlyt, és szeren­csénkre a házat is ennek meg­felelően alakították ki. Jelen­leg négy klubunk működik, s ezeken belül különböző szak­körök. Márciusban megkezdte munkáját a táncház. Rendsze­resek a kiállítások. Színházba Pestre visszük a jelentkezőket, itt csak a látottakat vitatjuk meg. Ide elsősorban amatőr együtteseket hívunk a nyári esték programsorozatának ke­retében. A művelődési ház és a könyvtár egyaránt otthont biztosít a tanulás különböző formáinak. — Fgy esztendő alatt ezer- háromszáz kötettel gyarapod­tunk — közli örömmel a könyvtárosfeleség. — S az idén még legalább ezer könyvet vá­sárolunk. Jóleső érzés hallani mindezt — panaszkodás, a gondok szin­te véget nem érő sorolása he­lyett. Tökön már lényegesen előbbre tartanak a közművelő­dés feltételeinek a biztosításá­ban, mint a megye, sőt az or­szág sok más településén. Az érdem ebben a termelőszövet­kezeté, vezetőké és tagoké egyaránt, akik felismerték a közművelődés társadalmi je­lentőségét, és annak érdeké­ben cselekednek is. A fiatal népművelő-házaspár és mun­katársaik jó végrehajtói a pon­tosan körvonalazott feladatok­nak. Prukner Pál AMÍG A KÉSZLET TART! 1 NŐI GYÓGYPAPUCSOK 78,50 FT-ÉRT kaphatók a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat cipőt árusító boltjaiban. i nagyjából három körre lehet osztani. A legszorosabban az úgynevezett bázisgazdaságok­kal működünk együtt, ame­lyek hosszabb távú szerződé­sek alapján nagyobb termő- területen korszerű módszerek­kel dolgoznak. Harminc, har­minckét ilyen gazdaság van, amely nyersanyag-szükségle­tünk 50 százalékát adja. Eze­ket segítjük a termelés fej­lesztésében, import vetőmagot szerzünk számúikra, átvállal­juk költségeik egy részét. Évente mintegy 20 millió fo­rint támogatást adunk gépek, vegyszerek, szaporítóanyagok beszerzésére. A második cso­portba tartozik az összes töb­bi termelő, amelyek kisebb mennyiséget szállítanak éves szerződések alapján. A har­madik csoportba tartoznak a nagykereskedelmi vállalatok, a MÉK-ek, az ÁGKER, és az ÁFÉSZ. Jelentős partnereink­ké váltak a Szolnok, megyei gazdaságok, amelyek számára kitűnő termelési lehetőségeket teremtett a kiskörei vízlépcső öntözőrendszerének kialakítá­sa. — Természetesen jó néhány zöldség- és gyümölcsféleség, mint például a sóska, a spenót, a borsó, az egres, a cseresz­nye, az eper, a málna azonnali feldolgozást igényel, más ter­mékeket viszont úgy igyek­szünk feldolgozni, hogy egész évre egyenletes legyen a fog­- lalkozitatottság, nyári szezon- 1 ban pedig csak a diákok se- ! gítségét kelljen igénybe ven- t ni. Éppen ezért komoly segít­• séget kapunk azoktól a tsz- l éktől, állami gazdaságoktól , amelyek előkészítő üzemeket i működtetnek, és így kooperá- 1 ciós kapcsolatban állnak ve­• lünk. O — A műszaki fejlesztés, a piackutatás, a szerve­zettebb munka, a terme­lői kapcsolatuk erősítése mel­lett nyilvánvaló a kockázat- vállalás fontossága a verseny- képesség megtartásában és nö­velésében, a gyártmányfejlesz­tésben. Hallhatnánk-e bőveb­bet erről? — Az utóbbi két-három esztendő alatt 40 új termék gyártását vezettük be. Voltak ezek között kalóriaszegény diabetikus készítmények, a turista-ételválaszitékot gazda­gító éledmiszerkonzervek, va­lamint gyümölcsitalok, jamok és savanyúságok. Technoló­giai csoportunk — fele részben újításokból — 140 féle újdon­sággal rukkolt ki, végül a meó-laboratóriumok, a KERMI és a hatósági vegyvizsgáló in­tézetek közreműködésével eb­ből 40 félét választottunk M. Sokoldalú árupropagandával, bemutatók, kóstolók szervezé­sével közülük húszat sikerült megkedveltet!» a vásárlókkal. A többinek még türelmi időt adunk. A kereskedelem ugyanis jó néhányat azért nem rendel meg, mert a széles vá­laszték elhelyezése a legtöbb ABC- és egyéb üzletben meg­oldhatatlan — figyelembe vé­ve, hogy más konzervgyárak is sokféle terméket kínálnak. Elsősorban a diabetikus ké­szítmények tartoznak ezek közé. Ha a türelmi idő eltel­tével sem mutatkozik olyan mértékű vásárlói igény, amely a kereskedelmet nagyobb té­telek megrendelésére ösztönzi, akkor le kell mondanunk né­hány újdonság gyártásáról. — A kép teljességéhez azon­ban hozzá tartozik, hogy a gyártmányfejlesztést a meg­szüntetett gazdaságtalan ter­mékek pótlásának szolgálatá­ba állítottuk. A választékot tehát inkább korszerűsítjük, mint bővítjük, ezt tekintjük a gazdaságosság növelése inten­zív módszerének. — Dióhéjban ugyan, de re­méljük, sikerült más válla­latok számára is gondolatéb­resztő képet felvázolnunk ar­ról, hogy a Nagykőrösi Kon­zervgyárban miként értelme­zik és hajtják végre az MSZMP Központi Bizottsága 1974. decemberében hozott gazdaságpolitikai határozatát. Hozzá kell tennünk, hogy az értelmezés, a végrehajtás or­szágosan és megyénkben sok helyütt nem ilyen gyors, né­hol egyenesen akadozik. Pedig az idő nagyon is sürget. Fizet­ni — s így vásárolni is — egy­re inkább csak bármilyen pia­con értékesíthető, világszínvo­nalú árukkal tudunk. Nép­gazdaságunk veszteségeit „csak” takarékoskodással — ma már nem ellensúlyozhat­juk, elodázhatatlanná vált a termékszerkezet korszerűsíté­sének meggyorsítása — min­denütt! Köszönjük a beszélgetést. Kovács György Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents