Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-12 / 162. szám
VÁC I NAPLÓ-Váár«? A PEST MEGYEI HíRLAP KÜLÖNKIADÁ S A \ \ " '*tf \~v’ ■ ^ V Í Ít*ví />'. * W ?*\ 'V • V • :>•■’. A VÁCI JÁRÁS ES VÁC VAROS RESZERE XIX. ÉVFOLYAM, 162. SZÄM 1975. JÚLIUS 12., SZOMBAT Három város tanácskozása Á szocialista brigádok példája Immár harmadízben rendezték meg Esztergom, Vác és Szentendre, tehát a Duna menti városok szocialista brigádvezetőinek találkozóját, melynek házigazdái tisztét az idén a Szentendrei Papírgyár vállalta. Az említett városokból nyolcvan, s a járás üzemeiből tíz szocialista brigádvezető vett részt a tanácskozáson, melynek központi témája volt — a szocialista brigádok szerepe a munkásművelődésben. Vitaindító előadásában Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője a legidőszerűbb tennivalóként hangsúlyozta mindannyiunk feladatát abban, hogy a művelt, sokoldalú személyiség mielőbb társadalmi ideállá váljék, akit egyaránt övez erkölcsi és anyagi megbecsülés. E személyiségteremtő munkának három fő kérdésére irányította a résztvevők figyelmét: az általános, a politikai és a szakmai műveltség megszerzésére. Ezen belül kiemelte az általános iskola elvégzésének fontosságát, mint alapot, amely nélkülözhetetlen a továbblépéshez; a szakmai-politikai ismeretek elsajátításához. Mindennek ösztönzője, hordozója a szocialista bírigád- mozgalom, mely élő, lüktető, eleven folyamat, s nemcsak az együttgondolkodásra,, hanem a gyakorlati munkára is méltó terep; hiszen a hármas jelszó jegyében munkálkodva köny- nyebb elérni célunkat, a fejlett szocialista társadalmat. Beszédes példák bizonyítják, hogy a szocialista brigádok a nagyipari munkásság legfejlettebb munkaközösségei. elegendő itt csak a komgresz- szusi, valamint a felszabadulási munkaversenyre utalni. A brigádtagok egyéni képességeiket a közösség részeként loontakoztatják ki, nemcsak a termelőmunkában, hanem a műveltség elsajátításában is. Kulturális vállalásaikban még található formális elem, de nem ez a jellemző, egyre több adat van arra, hogy ezen a téren is megtalálják egyén és közösség összhangját. Vállalásaik formája, JEGYZET Csókold meg a kenyeret A líg akad olyan család, melyben a nagyszülők szájából időnként ne hangoznék el az intő szó: „Tiszteld a kenyeret, edd meg a héját is, ne dobd el a serclit!’’ Mesélik, néhány évtizede, mielőtt megszegték, megcsókolták a kenyeret. A szokás magyarázata magából adódik. Ahol csak egy szem a gyerek, kényeztetik, pátyolgatják. Ahol nem mindennap kerül kenyér az asztalra, ahol saját munkáját, a vetést, az aratást, a cséplést, a dagasztást, a sütést tiszteli a kenyérben az ember, ott nagyobb a becsülete. Nincsenek kenyérgondjaink. Nagyanyáink intő szavát megmosolyogjuk, a kenyér helyett a gépkocsit simogatjuk. De... Beszélik, emelkedett a vizszint, mindenki tudta, hogy előbb-utóbb átszivárog majd a víz a gáton. Mondom, mindenki tudta, a vak is látta, hogy a szem már érett, aratni lehetne. Nem nagy terület az egész. Ott, ahol száz hektárokban számolnak, különösen nem. Az emberek dolgoztak a gáton, és mondták, aratni kéne. Arattak is, búzát is, árpát is, de a szövetkezet határának másik felén. Ide nem jöttek a kombájnok. Nem ismerték a veszélyt? Dehogyisnem! Csak hát, mi az a néhány hektár? Szóltak is az illetékeseknek, azok mondták, persze, majd intézkednek. De nem történt semmi. A gabonát a kómbájnok végül is learatták. Tiohogtak a gáton dol- gozó emberek, s egy magasabb pozícióban levő vezetőhöz fordultak. Épp olyanhoz,' akivel gyermekkorában az anyja, nagyanyja még megcsókoltatta a kenyeret. Csulák András Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonya 5—6, a zöldbab 7, a zöldborsó 14, a kifejtőbab 15 forintba került kilónként. A kelkáposzta és fejeskáposzta kilója 5, a, karfiolé 9,50-ért kelt el. A tököt 2, az uborkát 3—5—8 forintra tartották. Sóskát és spenótot csak csomóra adtak, 1,50-ért. A paprika tartja az árát: a lecsónak való 16 —20, az étkezési 25—32 forint között változott. A paradicsom kilóját 16—24 forintért mérték. A rókagombát 40, a sampinyont 50 forintos kilónkénti áron adták. A vöröshagyma ára 3—4 forint, a fokhagymáé darabonként 1 forintba került. A zöldség és sárgarépa csomóját 3—4, vegyesen 3 forintért adták. A sárgabarack kilója 6—8, az őszibaracké 6—16 forintba került. A málnát 16—18 forintért mérték. A pirosribizlit 14 forintra tartották. Az egres 6—8, a körte 8, az édes alma 5 forintért volt kapható. Láttunk törökszedret, kilóját 10 forintért mérték. A termelőszövetkezeti áru- dákban az élő csirke kilójáért 34, a tyúkért 23 forintot kértek. A tojást 1,50-re tartották. A VÁCI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VALLALAT FELVESZ: belső ellenőrt, építőipari szakmunkásokat:- kőműves- bádogos- asztalos- ács, tetőfedő- vízvezeték-szerelő- lakatos- szobafestő-mázoló szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán (Vác, Zrínyi u. 9.}. módszere mind jobban idomul napjainkhoz, a megváltozott körülményekhez. Vannak olyan események, melyek akkor erőteljes hatásúak, ha közösségben veszünk részt rajta; író—olvasó találkozó, kirándulás, sportrendezvény, kül-, illetve belpolitikai fórum, s ezzel szemben egy-egy könyv olvasása, vagy kedvelt zenedarab hallgatása már sokkal hatásosabb, ha egyedül vagyunk! A formák és módszerek efféle szétválasztása ma már természetes a vállalásokban. Mindezeket bővíteni, sokrétűbbé, színesebbé tenni — ebben már a közművelődési szakembereknek, intézményeknek, minden szervnek és szervezetnek nagyobb részt kell vállalnia. A hozzászólások az iskolai oktatás fontossága mellett az önképzés folyamatosságáé, a személyes példamutatást emelték ki, mint olyan tényezőiket, melyek egyaránt hatással vannak a fiatal, valamint a középkorú dolgozókra. Jól bevált elv ez, főleg a politikai jellegű megmozdulásoknál, amikor olyan emberek bevonása a cél, akik kiválóan dolgoznak, de távol tartják magukat a politikától. A brigádon belüli baráti szellem, egymás megbecsülése, két dolgozó közötti emberi kapcsolat — szinte címszavakban jelzik a tanácskozás fő vonalát, azt, hogy a brigádok egyre fontosabbnak tartják közösségük bensőségessé válását; körükben a szocialista humanizmus jelenlétét. A tanácskozás után gyárlátogatás következett, majd a résztvevők buszra szálltak, s megismerkedtek Szentendre művészeti és történelmi látnivalóival. Az egész napos program az esti órákban a szentendrei Teátrum előadásának megtekintésével zárult. Ács Jenő Befejezték az őszi árpa aratását Nyolcvanöt kombájn a földeken Harminc mázsa búza hektáronként Jól megszervezett együttműködés Csaknem 12 ezer hektár gabonát vetettek a váci járási termelőszövetkezetek földjeibe. Mint arról hírt adtunk, néhány szövetkezetben, többnyire a homokos talajon mór két hete elindultak a kombájnok, máig mégis csak alig kétezer hektárt arattak le. Az ok: a kezdeti jó idő után egy hétig tartó esőzés következett, megálltak a gépek, s a hét elején aztán újra kezdték, most már ott is, ahol eddig még éretlen volt a gabona. Török Antal, a járási hivatal mezőgazdasági osztályvezetője arról is tájékoztat, hogy így sincsenek késésben. Ha folyamatos a jó idő, tíz nap alatt befejezhetik a betakarítást. Búzából eddig ezer hektárt, rozsból százat, tavaszi árpából 300-at, őszi árpából 455 hektárt vágtak le. Az utóbbi aratása az egész járásban befejeződött. Soha nem volt még ilyen jól szervezett az aratás. A termelő- szövetkezetek az ütemterveken kívül kidolgozták az együttműködés lehetőségeit is. Püspökhatvan Fótnak segített aratni, Szód, örbottyón és a kosdi Lenin is a gépek átcsoportosításával segíti a munkát. A letkósiek 960 hektár gabonájából 312-t az Alagi Állami Gazdaság gépei vágtak le. összesen 85 kombájn dolgozók a földeken, közülük a legtöbb a püspökhatvaniaké, 14 arató-cséplő gép. Kalákában használják a gabonaszárítókat is. Perőcsény szárítója az egész felső járást segíti, ha szükség van rá. Ilyenkor, betakarítás idején, minden járásban, Vácott is operatív bizottság hangolja össze a munkát, segítséget nyújt, ha szükség van rá. Túl sok gondjuk eddig nem volt, de néhány telefonálásra szükség volt az egyik perő- csényi kombájn ügyében. A gépet tavaly vásárolták, de nem tudták használni, mert elromlott. Budapestre küldték garanciális javításra, de amiA KÖNYVTÁR MAR FELKÉSZÜLT Elmaradt a találkozás AZ ELMÚLT ÉV TAVA. SZÁN a Hazafias Népfront Népköztársaság úti székhazában nyilvános vitára bocsátották Simon István Kossuth-dí- jas költőnk új művét, a Magyar irodalomtörténetet. A könyv bírálói közé engem is meghívtak, mint egy munkáskönyvtár vezetőjét. Felkészülve mentem el, s a vitában magam is részt vettem: az irodalomtörténetnek azokhoz a fejezeteihez szóltam hozzá, amelyekben a századforduló parasztköltőit tárgyalta a szerző. Ahoav ott mondtam, a „tejtestvérekről” akarok vitázni. A költő Simon Istvánnak nemcsak versei voltak örömet nyújtók számomra, de előadásai is, utalásai a mű megjelenésének fontosságáról, arról a szándékról, hogy munkásoknak kívánt irodalomtörténetet írni. Nem akadémiai stílusban, az irodalmilag kevésbé képzett emberek számára írt irodalomtörténetet. A VITA VÉGEZTÉVEL még beszélgettünk. Főleg arról az időpontról, amikor alkalmas lehet majd szerzői estet rendeznünk Vácott, a Híradás- technikai Anyagok Gyárában, a munkásoknak, a könyvtár olvasóinak. — Nagyon is Simon István a soros — mondtam —, hisz Nagy László, Juhász Ferenc és Ba- ranyi Ferenc már tartott nálunk szerzői estet. Mint a legalkalmasabb időpont, az 1975-ös költészet hete valamelyik napja lett volna, de Simon István megbetegedett. Többször is voltam Wallenberg utcai lakásán: gyengélkedett. A szerzői est bizonytalan időre elhúzódott, pedig a könyvtár már elkészült művei bibliográfiájával, a reá vonatkozó irodalmi gyűjtemények összeállításával. Hetekkel ezelőtt kaptam a hírt: súlyos betegségben szenved, menthetetlen. Az utóbbi években sokat láttam. Többször temetéseken. Mint fiatal író, írószövetségi főtitkárhelyettes, elhunyt írókat búcsúztatott, sírok felett beszédet mondva. A nagyoknak járó tiszteletadással bandukolt, sánadtan, lehajtott fejjel, Darvas József, Németh László koporsója után. A LEGNAGYOBBAKKAL ő is elment. Kis falu, a szülőföld fogadta végérvényesen: Ba- zsi. Ahogv Szabó Pált Biharúéra, Erdei Ferencet Makó, Tamási Áront Farkaslaka. Petővári Gyula kor visszaérkezett, újra felmondta a szolgálatot. Máig sem tudják használni, pedig egy ilyen gép ára 350 ezer forint, arról nem is beszélve, hogy aratás idején pótolhatatlan. A leggyakoribb kérdés ilyenkor: milyen a termés, és lesz-e belőle jó kenyér? Az eddigi eredmények biztatóak. Búzából például az idén elérik a hektáronkénti 32—35 mázsás termést. A minőség szintén jó. Raktározási gondok nincsenek, de újra használni kell a váci terményraktárt, a „vörösházat”, pedig már nagyon rossz állapotban van. A hét végén, ha nem esik az eső, teljes erővel tovább folyik az aratás. Cs. A. Kocsári Pál a tizedik éve ül aratáskor a kombájn kormánykerekéhez őszi búzát arainak az Alagi váci kerületében Állami Tangazdaság Rózsavölgyi felvételei Négy csapni a járásból Munkavédelmi vetélkedő A sződieké az első díj Az Észak-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, valamint a váci és a gödöllői járási hivatal a héten munkavédelmi vetélkedőt rendezett Gödöllőn, a szövetkezetek kiegészítő és ipari tevékenységet folytató melléküzemágaiban dolgozók számára. A váci járást 4 csapat képviselte: a gödi Egyesült Duna- menti, a sződi Egyesült Virágzó, a letkési Ipolyvölgye, és a kosdi Lenin tsz 4—4 tagú legénysége. A járásbeliek egyéniben is és csapatban is kiválóan szerepeltek a versenyen. Elsők a sződiek, jutalmuk 3 ezer 200 forint, 2. helyezést értek el a letkésiek, 2 ezer 400 forint volt a díjuk. Egyéniben a sződi csapat tagjai szerezték meg az első három helyezést, ők képvisélik a járást a megyei vetélkedőn is. A verseny egyetlen szépséghibája, hogy az ötödik nevezett csapat, a fóti termelőszövetkezeté nem jelent meg a versenyen. 2601. Vác, PL 32. Köszönet a segítségért A dunakeszi 2-es számú általános iskola nevelőtestülete és tanulói köszönetünket fejezzük ki a dunakeszi rendelőintézet munkatársainak: dr. Domokos Mihálynak, dr. Szabó Györgynek, dr. Pálffy Irénnek, Kosztolányi Gyórgy- nének, Tamási Károlynénak, Kertész Ferencnének és Pataki Józsefnek, akik tanfolyamok és előadások tartásával járultak hozzá tanulóink egészséges életmódra neveléséhez. Povázsai Sándor igazgató Hétfőtől Leltár után - átszervezés LEMEZHALLGATÁS, BARKÁCSRESZLEG Új szombati ügyelet a főtéri gyógyszertárban Vácott, a főtéri központi gyógyszertárban megváltozott a hét végi nyitva tartás: a teljes munkaidő reggel nyolctól délután 4 óráig tart, utána, másnap reggelig, ügyeletes szolgálatot adnak,-s vasárnap ismét nyitva tartanak. Hétfőn, július 14-től, körülbelül két hétig zárva lesz a Vác és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet városunkbeli iparcikkáruháza, a Naszály Áruház. Az egyhetes leltár után, további 8—10 napot vesz igénybe a földszinti és emeleti, eladótér korszerűsítése. A megnyitás óta szerzett tapasztalatoknak megfelelően rendezik át az eladóteret. A vevők áramlását figyelembe véve az emeleti lépcsőfeljáróval szemben lesz a bútorbemutató, a könyv- és hanglemezosztály helyén a kozmetikai, illatszer- és háztartási cikkek részlege, az emeletre költöztetik a jármű- és járműalkatrész-osztályt . Az utcai fronton (a volt dohányüzlet helyén) lehet majd a jövőben könyvet és hanglemezt vásárolni: két utcai üzlethelyiséget alakítanak át e célra, ahol végre nyugodt körülmények között meg is hallgathatják a vevők a kiválasztott lemezeket. i A másik újdonság: a földszinten barkácsrészleget nyitnak. Reméljük, hogy a nyitásig az áruház eladóinak is alkalmuk lesz megismerkedni a legújabb iparcikkek tuladonságaival, és megfelelő felvilágosítást, tanácsot is adnak majd a vásárlóknak. (-Ü k k
