Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-11 / 161. szám
A célok szellemében Vcrsciiyniozgaloffl a járásban A munkaverseny-mozgalom segítése az elért eredmények értékelése akár máshol, járásunkban is negyedévenként történik, de akadnak üzemek, szövetkezetek, ahol havonta elemzik behatóan a munkaver- seny-mozgalomban történteket. A dolgozók tájékoztatására több helyen híradót, faliújságokat szerkesztettek. Az üzemi lapok rendszeresen tájékoztatják a dolgozókat a munkaverseny eredményeiről, az értékelésekről, továbbá itt teszik közzé a brigádok felhívását, vállalását. A gödöllői járási pártbizottság állás- foglalása szerint a munka-^ verseny célkitűzéseinek megállapítása, az eredmények rendszeres értékelése segítette az üzemi demokrácia tartalmi javítását. A munkaverseny eddigi tapasztalatai azt igazolják, hogy járásunk vállalatainak és szövetkezeteinek, valamint munkáskollektíváinak versenye megfelel a Politikai Bizottság 1974. március 26-i határozatában megjelölt célkitűzéseknek. II. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1975. JŰLIUS 11., PÉNTEK Meleg ebéd a pályamunkásoknak V asutasköszöntő A gödöllői MÁV-állomás fontos szerepet tölt be a Budapest és Miskolc közötti vonalon, ametyen több nemzetközi vonat is áthalad, emellett a személy- és teher- áru-szállíiás is jelentős. Gödöllőnek és környékének iparosodása, a mezőgazdasági üzemek nagyarányú fejlődése, nem utolsósorban pedig a kutatóintézetek igényei 1---MA DE IN VÁC EGRES Napi tíz kilométer Kattogás, hangos zakatolás fogadja a galgamácsai összefogás Termelőszövetkezet vác- egresi cérnázó-orsózó üzemébe belépő idegent. A műhelyben szovjet, NDK-beli, és angol gépeken folyik a munka. Falubeliek dolgoznak itt — mintegy ötvenen. Pál Ottó az üzem vezetője elmondta, hogy nyolc évvel ezelőtt született meg az a budapesti Csillaghegyi Lenáru- gyárral kötött megállapodás, amelynek értelmében a községben megépült az új üzem. A gépeket és az alapanyagot a budapesti gyár adja, a munkaerőt pedig a termelő- szövetkezet. A Vácegresről Budapestre kerülő alapanyagot — a fonalból sodort és orsózott cérnát — az anyagyár elsősorban bútortextíliák szövésére használja fel. Nyolc évvel ezelőtt — a kezdés napjaiban — alig tízen dolgoztak még csak az üzemben. Ám a termeléssel együtt a létszám is szépen növekedett az elmúlt évek során. Ma már ötven körül jár a produktív munkát végző dolgozók száma. Túlnyomó többségük — mintegy 95 százalékuk — vácegresi lakos. A község a kisebb települések közé tartozik, s így a faluban nemcsak a tőszomszédokat szokás ismerni, hanem mindenkit, aki itt lakik. Hogy ml köze ennek a cérnázó- üzemhez? Elsősorban az, hogy ennek az ismeretségláncolatnak a termelést serkentő hatása is van. Könnyebben, gyorsabban megy így a munka — olyannyira, hogy a jó minőség és a magas termelékenység sokszor még a budapesti gyár szakembereit is meglepi. A munkarend is a folyamatos munkát segíti, hiszen a cérnázó-orsózó munkásai — heti váltással — három műszakban dolgoznak. A dolgozók átlagos életkora 30 év. Akadnak itt olyan édesanyák, akiknek lányai is itt dolgoznak. A benti műszak mellé sokuknál társul még egy — a háztáji. A kettő együtt igazán nem nevezhető könnyűnek, mert a gépek mellett — mint ezt korábban már kiszámították — egy cérnázónő naponta legkevesebb 10 kilométernyi utat tesz meg — gyalog. Végül egy jellemző adat a vácegresi üzem termeléséről: egy esztendő leforgása alatt 45—50 tonnányi fonallal segíti elő a hazai szövőgyárak munkáját ' a cérnázó-orsózó üzem ötven tagú kollektívája. Kép és szöveg: Farkas Tibor Pótlás kővázákba A gödöllői Városgazdálkodási Vállalat dolgozói ezekben a (lapokban a város utcáit járják, hogy mindenütt pótolják a kihelyezett kővázákból eltűnt, vagy az időjárás által megtét ázott virágokat. Képünkön: a Szabadság út mentén elhc- ezett kővázákba muskátlit ültetnek. Barcza Zsolt felvétele folytán rengeteg áru érkezik és távozik az állomásról. Tízéves a GMPSZ Felkerestük vasútállomásunkat, hogy érdeklődjünk a dolgozók életéről, munkájuk eredményeiről. Á beszélgetésben részt vett Dobos István MÁV-főfelügyelő, a gödöllői állomás főnöke, Lantos Dániel MÁV-főpályamester, az V. GMPSZ beosztott munkavezetője, Martinák Ferenc, az állomás pártszervezetének titkára, a lakatosműhely vezetője, Száraz József pályamester és Ecker József anyagellátó. Beszélgetésünk kezdetekor örömmel mutatják azt a levelet, amely a Vasutas Híradóban jelent meg, s amelyet a MÁV Budapesti Igazgatóságának vezetői írtak alá. A levél kiemeli, hogy a tavalyi esztendő első öt hónapjával szemben az idén az igazgatóság területén a vasút egymillió 475 ezer tonnával szállított többet. Gödöllőn a szállíttató felekkel megnőtt a vasutasok jó kapcsolata, közös erővel igyekszenek megvalósítani a feladatokat, a gondok megoldásában nagy része van a jó politikai munkát folytató pártszervezetnek és szak- szervezetnek. A vérsenymoz- galom ma már a vérükben van. A biztonságos szállításhoz üzembiztos vágányhálózatra van szükség. Gödöllő állomáson van a központja az immár több mint tízéves V. gépesített pályafenntartási szakasznak. liövidiilő vágásidéi Isaszeg és Aszód között kicserélték a talpfákat, szabályozták a hézagokat. Munkájuknak köszönhető, hogy egyre kevesebb helyen van szükség sebességkorlátozásra. A megfelelő fenntartáshoz persze jó szerszámokra van szükség. Ezeket Martinák Ferenc és brigádja biztosítja. A sorompófenntartó brigád tagjai újításokkal is foglalkoznak. A Március 15. szocialista brigád például legutóbb a következőt találta ki (újításukat el is fogadták): egy szovjet gyártmányú sínfűrészgéphez magyar fűrészlapot alkalmaztak, ezzel a vágási idő felére rövidült. Jutalmak, kitüntetések A pályamunkások ellátása sem a régi már. Nem kell az elemózsiát papírba csomagolva hordozni, minden délben meleg ebédet kapnak. Melegtartó, ételszállító edények biztosítják, hogy az (A szerző felvétele.) ennivaló minősége szállítás közben se romoljon. A kosz- tot Budapesten, a. Józsefvárosi Pályafenntartási Főnökség konyháján készítik. A vasutasnapi rendezvényre Gödöllőn július 10-én kerül sor. E napon délután 15 órakor megkoszorúzzák az állomás falán elhelyezett márványtáblát, amelyet a város a felszabadulás emlékére helyeztetett .el. Minden esztendőben itt kezdődik a gödöllői vasutasnap. Ezt követően a kultúrteremben meghallgatják Dobos István állomásfőnök ünnepi beszédét, majd sokan veszik át megérdemelt jutalmaikat, kitüntetéseiket. Hatan kapnak kiváló kitüntetést, negyvenhármán pénzjutalmat, hárman rendkívüli előléptetést, tizenegyen oklevelet, s többen jutalomszabadságot. A jól végzett munka után lám az elismerés sem marad el, amely további jó munkára serkent. Csiba József CSEPELT A SZEL Mogyoródról a ferencvárosi maiamba A mogyoródi Arany János Termelőszövetkezet 3769 hektáron gazdálkodik, ebből körülbelül 700 hektár egyéni kezelésű közös terület. A mogyoródi gazdaságban is elindultak kalászvágó útjukra a kombájnok. Július 4-én, pénteken kezdték el az őszi árpa aratását, 152 hektáron. Puskás Istvánná üzemgazdász elmondotta, hogy gyenge termés várható, nagy viharkár érte a területet. A szél összetörte a kalászokat, kiverte a szemeket. Vihar ebéd után — Akadozott a munka, már egy héttel előbb elkezdhettük volna az aratást, de mindig ki- sebb-<nagyobb eső jött közbe. Pénteken is elindultunk, s szombaton ebéd után le kellett állni, mert jött a vihar — mondta Hutter József traktoros brigádvezető. — Hétfőn tudtunk megint a földekre menni, úgy néz ki, hogy kedden befejeztük az árpa aratását, csütörtökön mentünk a búzára. — Milyen fajtákat termesztenek? — Bezosztája I-et és egy kevés Aurórát, vetőmagnak. Az idén könnyebb a helyzetünk, mert a gödöllői tangazdaság búza és borsótermesztési rendszerének tagjai vagyunk — tájékoztatott az üzemgazdász. — Mekkora a búzaterületük? — 325 hektár. Az árpával ellentétben itt jó termést várunk, reméljük, hogy a tangazdaság segítsége; a rendszeres talajvizsgálatok, a folyamatos szaktanácsok és a zök- kenőmentesebb műtrágyaellátás javítja a terméseredményeinket. Gazdaságunk növénytermesztő ágazatában a búza, a legjövedelmezőbb.' Földjeink minőségéhez képest jónak mondható a termésátlagunk — folytatta Puskás Istvánná. — Milyen „erős”’ a földjük? — Nyolc aranykoronás. Nem a legjobb a talajminőség, terepviszonyaink is nehezítik az aratást — válaszolt Hutter József. — Hány géppel dolgoznak? — Két SZK—4-eSsel és két SZK—5-össel. Ez elég a földekre, de a szállítás már nehézkesebben fog menni — magyarázta a traktorosok brigádvezetője. — Két Csepelünk, egy Prágánk és egy IFA teherautónk van. Ha a búza jön sorra, traktorokat is be kell állítanunk. A mogyoródi termelőszövetkezet tíz vagon árpa eladását tervezte. De ez, tekintve a rossz termést, nem valószínű, hogy sikerülni fog. Lucerna másodszor — Igaz, hogy sokszor esett az eső, de a mi földjeink mindig csak 6—8 milliméter vizet kaptak. Ez csak éppen arra volt elég, hogy ne tudjunk a földekre menni — állapította meg Hutter József. Az esős időjárás nehezítette a lucerna betakarítását is. Most folyik a 132 hektárnyi terület másodkaszálása, a feléről már levágták a termést. Takarmánygondjainkat enyhíti a búza felülvetésével termesztett lucerna is. A mogyoródi gazdaság tárolási lehetőségei korlátozottak. Körülbelül száz vagonnyi termést tudnak raktározni. A búzát aratás után a ferencvárosi malomba szállítják. Ö. E. KISZOLGÁLT A FOGADO Ahol legelőször épül iskola Az immár közös tanácsú nagyközség, Kistarcsa—Kerepes évek óta tervezi, hogy Kerepesen és Szilasligeten megjavítja az iskolás gyermekek tanulási körülményeit. Az. elmúlt években számtalanszor javították, bővítették a kere- pesi iskolát, sajnos, nem sok sikerrel. A felszabadulás előtt ez az öreg épület beszálló fogadó volt, régen kiszolgálta már az idejét. Az udvar közepén áll a tűzoltószertár, ahol régen a postakocsik lovait látták el, Pestet elhagyva, hosszú ideig ez volt az első postakocsi-állomás. Néhány évtizeddel ezelőtt lett ez a fogadó általános iskola. A loForró aratás A határt járva, országúton haladva, sőt, a levegőbe tekintve, sokszor kezd álmélkodni a szemlélő. A földeken fura, sohasem , látott, sokcsá- pú, gyorsan mozgó szerzetek tűnnek fel, modem vonalú traktorok, szállítójárművek fordulnak ki a dűlő- utakról, s alacsonyan, szinte a fák csúcsát érintve vegyszercsíkot húzó repülőgépek dübörögnek el. Földművelés vezetőfülkéből, levegőből... Alig tanuljuk meg egy-egy új mezőgazdasági gép nevét, máris újabbak jönnek a helyükbe. Teljesítményük bámulatos, hiszen az E—512-es, vagy a John Deer kombájn szabályosan száguldva arat, a Ballisztik rakodó percenként fél tonnát mozdít. Így lehet a drágább gépekkel is takarékoskodni. A gödöllői járási pártbizottság az idén januárban meghatározta az 1975-ös esztendő fontosabb gazdaság- politikai feladatait. Ebben nemcsak az szerepel, hogy növelni kell a gazdasági munka hatékonyságát, következetesen meg kell valósítani az anyag- és energiatakarékosságot, hanem az is, hogy a mezőgazdaságban különböző intézkedésekkel elő kell segíteni a modern termelőeszközök ésszerűbb kihasználását, ugyanakkor bátrabban kell kezdeményezni az elavult, korszerűtlen gépek kiselejtezését. Mit mondanak az országos adatok? Tavaly az ak-~ tív termelőszövetkezeti tagok átlagkeresete 26 ezer 537 forintra nőtt, míg a termelés átlagos növekedése 3—4 százalékra tehető. Amikor tavaly ősszel elmúltak a mezőgazdaság nehéz napjai, már mondogatták a mezőgazdasági vezetők, írták az újságok: az új esztendő újabb nagy feladatokat tartogat, ezek legfontosabbika a takarékosság. Takarékosság anyaggal, idővel, pénzzel és munkaerővel. Ez viszont megvalósíthatatlan a korszerű technika alkalmazása nélkül. Mindez az aratás szép napjaiban jutott eszünkbe. Mint ahogy a tavalyi nagy próbatétel figyelmeztetése is: a mezőgazdaság a legkorszerűbb gépesítés ellenére is függ az időjárástól. A kellemetlen meglepetések elkerülésére tehát szervezett, tervszerű munkára van szükség, és erőre a helytálláshoz. Pillanatnyilag, az aratás perzselő, meleg napjaiban talán éppen erre van a legnagyobb szükség. í F. B. vas kocsik helyén most tűzoltókocsi van, s az épület egyik kisebb helyiségében gondnoki iroda. Ide-oda költöztették a gyermekeket és a pedagógusokat, de a hely, sajnos, ettől nem lett nagyobb. — Most végre van reményünk rá, hogy nemsokára megszűnik itt az oktatás. Az új háromszintes kerepesi iskola építését 1976-ban szeretnénk elkezdeni — tájékoztatott Németh Imre tanácselnök. — örülünk a megyei tanács állásfoglalásának, mely szerint a megyében itt kell a közeljövőben legelőször iskolát építeni. — A Pest megyei Tervező Iroda már elkészítette a korszerű, minden igényt kielégítő intézmény tervét. Az iskola paneles rendszerrel épül. Ha ez az iskola kész lesz, kiköltözhetnek a régiből, aminek nagy része úgy érzem, más célra is alkalmatlan — folytatta a tanácselnök. Szilasligeten sem jobb a helyzet. A városi olvasóknak bizonyára hihetetlen, hogy Budapest határában még most is folyik osztatlan tanítáp. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szilasligeti két tanteremben ez idáig három osztály tanult, tehát párhuzamosan tartották az órákat. Míg egyik gyerek- csoport hallgatta a pedagógust, a többieknek csendes foglalkozás volt. Mint a tanácselnök elmondta, ez azért is okozott nehézséget, mert más osztatlan tanítású iskoláknál csak arra van példa, hogy két osztályt hogyan lehet foglalkoztatni egy tanóra alatt. Nemrégiben elkezdtük a szilasligeti iskola bővítését. Az épületet korszerűsítettük, bevezettük a vizet, épül hozzá egy tanterem és egy nagy, tágas zsibongó — mondotta a tanácselnök. Ezt a munkát a Szilasmenti Termelőszövetkezet építő részlege vállalta el,' a kivitelezés költsége 750 ezer forint. Az új tanévet már tágasabb iskolában kezdhetik. 1975—76-ban Szilasligeten három teremben tanulhat négy osztály. A tanácselnök magyarázatként hozzátette, hogy például az első osztálynak nem célszerű külön csoportot szervezni, ugyanis ide csak körülbelül hat tanuló jutna. • —őr—
