Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-10 / 160. szám
Négy-öt napra lesz szükség Véradás Ikladon Július 31-étől kezdődően önkéntes, térítésmentes véradáson vesznek részt az ikla- ríi Ipari Műszergyár dolgozói. A Vöröskereszt járási titkárságának szervezésében megrendezendő akció során a donorokat beszállítják Gödöllőre a vértranszfuziós állomásra. Tekintettel azonban arra, hogy a korábbi évek hagyományaihoz híven mintegy 700 önkéntes gyári véradóra szánjanak — a vérvételre mintegy négy-öt napra lesz szükség. Feketén — fehéren Thomann grafikái A Gödöllőn élő Thomann Gusztáv Újpesten érettségizett 1966-ban. Kedvtelése: a művészet. Amatőr grafikus. Műveit több pályázaton láthatta már a közönség: 1965- ben a Felszabadulási ifjúsági szemlén, majd ugyanabban az évben az ifjúsági Európa- bajnokság plakátpályázatán, s 1969-ben a Tungsram-feszti- válon, végül 1973-ban önálló kiállításon mutatkozott be a BGTV pinceklubjában. Gödöllőre két esztendővel ezelőtt költözött, s nevét máris több helyi ihletésű grafika, közöttük a most megnyílt Gödöllő művészete kiállítás emléklapjának emblémája is őrzi. Két műve magán a kiállításon is szerepel, egyik, az Alsóparki erdő című tusgrafika (képünkön) a park kedves csurgóját örökíti meg szép kidolgozással. Thomann Gusztáv a városi tanács dolgozója. Emellett jó kapcsolatban áll a városi úttörőelnökséggel és a KISZ- bizottsággal. Szabad idejében alkot — jelenleg is egy gödöllői tárgyú művön dolgozik. A PEST MEG'» 'El HÍRLAP K ÜLÖNKIADÄSA I f. fi*?/ vl- * 1*- jf II. ÉVFOLYAM, 160. SZÄM 1975. JÚLIUS 10., CSÜTÖRTÖK A kombáj’nosok magányossága Festő vásznára kívánkozik a mogyoródi táj. Mélyzöld erdők és sárguló gabonatáblák négyzetei váltogatják egymást a dombhajlatokon. Amott a tábla végében egy magasles nyújtózkodik. — Ezt a részt Depó-tanyának vagy Fmrásoknak nevezzük. Ott a les mögött erednek a vizek — mutat a távolba a traktorosok brigád vezetője. Az egyenletesen hullámzó sárga tengerből itt-ott néhány nagyra nőtt kalász bontja meg a rendét. Aratástól hangos ugyan a határ, mert zúgnak a kombájnok, de embert alig látni. Száll a törek, tarlóra simul' a szalma, arany felhőbe burkolózik a sötétvörös sok- csápú kombájn. A tábla végébe érve pihegve kelepet a zöld fű fölött. Négy gép arat, s néha megjelenik egy-egy kék teherautó. Nem hajladoznak a marokszedők és nem villan a kasza. o „Olyan kislány voltam, hogy a rozsbúzából sem látszottam ki. Akik ott voltak asszonyok, mind a férjeikkel jöttek, mondták is édesapámnak, jaj, Pista 'bácsi, küldje haza ezt a kislányt, mert ez nem bírja a markot fölszedni, az nem létezik. De azért én szedtem, nem maradtam el, nem bántam én, akárhogy szakadt rólam a víz. Két évig jártunk édesapámmal a ma- gyalosi állami gazdaságba. Édesanyám beteges volt, nekem kellett menni. Nagyon sokat kínlódtam, de sírni nem sírtam, a világért se. Nagyon szégyelltem volna, ha megsiratom az aratást. Amikor gépnél voltam, sorba köälött menni. Először a tö- reklyukba, a töreket kihordani, azután a szemnél, majd fenn a dofopn. A dobra hagyi- gálták a kévéket, nekünk el kellett kapni, de úgy, hogy a kés elvágja a kötelet, a dob szét tudja rázni a kévéket. Sokszor olyan nagyot dobtak föl, hogy azt hittem, a dobban kötök ki. Tizenegy meg tizenkét éves voltam, mikor Ma- gyalosra jártunk.” (K. M.-né, harminchárom éves asszony.) 0 A fekete svájcis.apka még a fülét is betakarja. Aprókat fékez a lejtmenetben. Meg- megdöccen a kombájn. Csak óvatosan engedi a gépet, vigyáz, hiszen az idén arat először. — Három éve végeztem az Örkényi mezőgazdasági szakmunkásképzőben, utána jöttem ide szerelőnek — mondja Seres András tizenkilenc éves kombájnos, a mogyoródi Arany János Termelőszövetkezet tagja. — Negyedik napja ülök gépen, de esténként nagyon fáradt vagyok. A brigádvezető meg a többi kombájnos tanított be a munkára, de ha tudtam volna, hogy ilyen nehéz, talán nem vállalom. — Száz-háromszáz forintot' kereshetnek meg egy nap — tájékoztat Hútter József brigádvezető —, attól függ, hogy milyen földön dolgoznák. Ez a tábla nem fog jó pénzt adni, úgy körülbelül százötven forintot. Nem jó itt a termés, és nagyon rossz a terep is. — Most nősültem, másfél hónapja; kellett a pénz, azért vállaltam. Gondoltam, a. gépet jól ismerem, hiszen foglalkoztam szerelésükkel a műhelyben. Reggel hatkor kezdünk, akkor van a karbantartás, ha felszáll a harmat, indulunk a földekre. Este nyolc óra van, mire beérünk a gazdaságba a gépekkel — magyarázza az ifjú kombájnos. „Itt a faluban az aratás úgy volt, hogy el kellett volna vállalni három vagy négy holdat. Édesanyám akkor beteg volt, nem lehetett rá számítani, édesapám meg énve- lem nem merte lekötni magát a gazdánál. Magyaloson más volt. Ott beálltunk egy brigádba tízen-tizenketten, s ment mindenki sorba egymásután. Természetben fizettek bennünket, búzát meg árpát kaptunk. Volt külön munkásszálló férfiaknak és nőknek. Egyszer egy héten ■ jártunk haza. Hétfőn reggel elvittek bennünket lova-s kocsival, később meg Zetorral. Itthonról hat órakor indultunk, Zetorral jó két óra hosszat tartott, míg odaértünk. Ott ötkor volt a kezdés, aztán este, ameddig láttunk. Egyszer, amikor már vagy 13 éves voltam, a férjem is eljött a barátjával, akkor még udvarolt. Még ott is rekedtek, mert olyan nagy felhő- szakadás, zivatar jött. Nem tudtak hazajönni, csak reggel.” 0 Pajtások Lengyelországban Tengerparti riport — Eddig egyszer volt baj a géppel. A kasza meghajtócsapágyát kellett megcsinálni, egyébként nincs vele báj. Mi a gépekről gondoskodunk, bennünket meg a tsz lát el. Minden délben egy kis Barkas- szal hozzák ki az ebédet, tegnap zöldbabfőzelék volt sült hússal. Kapunk védőitalt is, szódavizet. Persze, van olyan tsz, ahol sört is adnak, amúgy feketén. De hát azt ilyen mimikában nem lehet megengedni. Mi amikor végzünk, minden este kapunk egy fél liter bort, de csak akkor, ha leszálltunk az ülésből. „A fizetséghez még az is hozzátartozott, hogy kosztot adtak. Reggelit, ebédet, uzsonnát meg vacsorát. Reggelire általában feketekávét szalonnával vagy lekvárral, ebédre mindig kétféle főtt étel volt, hetenként kétszer sült tészta, fánk vagy bukta, uzsonnára megint lekvár vagy szalonna. Este paradicsomos virsli, káposztás tészta, szóval mindig meleg. A gazdáknál mondjuk, ha dolgoztunk volna, oda még valakinek ebédet is kellett volna kihozni utánunk. Koszt a napszámosnak csak akkor járt, ha erre külön megegyeztek. Az állami gazdaságban jobban lehetett keresni, kevesebb volt azzal a munkával a gond.” A brigádvezető gonddal ügyel minden gépre. Búcsúzóul odaszól Seres Andrásnak: — Vigyázz, nézd meg, mert valahogyan szóródik a szem. Az árván sárguló határban nincsenek sem lányok, sem asszonyok. Csak a négy kombájnos. A porzó homokban nyugodtan kergetőzhet két szürke mezei nyúl. Örszigethy Erzsébet Forga lomfelmérés Kedd délelőttől a város különböző utcáiban forgalomfelmérést végeznek. Az elhaladó gépjárművek száma mellett típusukat is figyelik a felmérők. Munkájukhoz különféle segédeszközök állnak rendelkezésükre — például a Közúti Közlekedési Tudományos Kutatóintézet által megjelentetett osztályozó füzet. A felmérés célja az utak terheltségének megállapítása. Képünkön: Süpek Zoltán és Bárdy Károly — tanulók — a suhanó gépkocsik szomszédságában. Barcza Zsolt felvétele. „Megbombázott” repcedarazsak Gépszemle - aratás előtt A Szilasmenti Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet tagsága felkészült az aratásra. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt napokban aratási gépszemlét tartottak a gazdaság kistarcsai tanyájának udvarán. Nyolc pótkocsis, billenőplatós IF A-teher autót vizsgált meg a szemlebizottság. Nagy feladat hárul a járművekre, mert a termelőszövetkezet idén tervezi először azt, hogy kizárólag tehergépkocsikkal szállítják rendeltetési helyére a kicsépelt terményt. Űj gépek is munkába állnak az idei aratás napjaiban a termelőszövetkezet gyógynövénytábláin. A kombájnszérűn egy korszerű, Ba- lisztik-rakodó, szellőztető, zsákológép dolgozik majd. A gép teljesítménye meglehetősen jó,1 hiszen percenként fél tonnát képes átrakodni. A műszaki szemle során megvizsgálták a három bálázógépet, a négy Hamster— Major-típusú szálas anyag felszedő-szállítókocsit és. egy MTZ—50-es traktorra felszerelt BKR—700-as kazlazó- gépet. A szövetkezet vezetői azt tervezik, hogy a közeljövőben egy új bálafelszedőgéppel egészül ki a Szilasmenti Termelőszövetkezet gépparkja. Az elmúlt hetekben egyébként a legkorszerűbb növény- védelmi technika képviselői is megjelentek a szövetkezet gyógynövénytáblái fölött. Sárga növényvédelmi repülőgépek cirkáltak Kerepes és Gödöllő dombjainak légterében, hogy a sárgán virító fehérmustártáblákra szórják le rakományukat. A jó terméssel kepsegtető fehér mustár legveszedelmesebb kártevői — a repce fénybogár, és a repcedarázs — ellen növényvédő szerekkel védekeznek. A védekezést nehezítette, hogy a permetezés napjaiban nagy számban lepték el a táblákat a méhek. A nagy hatású rovarirtó szert a repülőgépek csak a méhek hazatérése után szórták le, s a permetezést követő órákban már a növényvédő szer hatására elpusztult kártevők ezrei jelezték az akció sikerét. A Szilasmenti Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetben tehát minden előkészület megtörtént a betakarítás sikeréért. Áldozatkész munkával, jó műszaki állapotban levő gépekkel vágnak neki az aratásnak. Csupán egy dologra számítanak még: arra. hogy az időjárás is kedvez a munkának. OLVASÓINK FÓRUMA Nem tölt Június 25-én a Gödöllő és Vidéke hasábjain tévesen jelent meg egy képaláírás. Az M—3-as autópálya építésén — a felvételen — nem földgyalu, hanem önhordó földszállító dolgozik. A földgyalu nem tud tölteni — szerintem. Benkő Anikó Gödöllő Napirenden a véres! spcríkör Alakuló közgyűlés augusztus 11 -én Szabó Gyula, a gödöllői Építőipari Szövekezetnél művezető. E szövetkezetnél már sokat tettek a tömegsport fejlesztéséért, és érdekeltek a városi sportkör létrehívásában, majd a fenntartásban is. „A városban sokan érdeklődnek, mikor alakul meg a sportkör?” — tette fel a kérdést Szabó Gyula Benedek János tanácselnöknek. „Az újságból sem értesültünk az elmúlt hónapokban, hol is tartanak a szervező munkával; a sport barátait érdeklik a történtek. Kérjük a Gödöllő és Vidékét, adjon nekünk bővebb tájékoztatást.” Mint arról korábban már többször írtunk, városunkban a sportbarátokat és a közvéleményt erősen foglalkoztatja a városi sportkör létrehívása. Gödöllő sportrajongói szeretnének egy eredményeket, színvonalas sportot felmutató egyesületet. A jelenlegi állapotok az előrelépést már nem teszik lehetővé. A , sportkör megalakításának szükségességét a városi pártbizottság határozatban mondta ki. A városi tanács megtette a szükséges intézkedést: szervező bizottságot hoztak létre, amely már meg is kezdte munkáját. A megalakítandó sportkör fenntartásához szükséges összeg jelentős részét a város üzemei, intézményei, vállalatai adják össze. Tréfásan szólva: ez a közös kalaprendszer. Tehát a munka megindult, am minderről keveset tud a kívülálló, így sokak kívánságát tolmácsolta Szabó Gyula tanácstag. E kívánságnak teszünk most eleget, -választ adva az érdeklődőknek. A városi sportkör szervező bizottsága július 7-én ülést tartott. Meghallgatták Kovács Tibornak, a Sportfelügyelőség vezetőjének tájékoztatóját; elmondta, hogy az intézkedési terv, válamint a sport fegyelmi és alapszabályzat elkészült. Részletesen foglalkozott a bizottság az új sportkör nevével és színével. Megvitatták a leendő elnökség összetételét. Döntöttek a tag- és pártolótagsági díjak fizetésével kapcsolatosan. Fenntartják a korábban hozott határozatot. amely szerint az induló városi sportkörnek öt szakosztálya legyen: labdarúgó, asztalitenisz, kézilabda, gyeplabda és természetjáró. Az elnökség tagjaiból választják az intéző bizottságot, míg a sportkört ügyvezető elnök irányítja. A városi sportkör elnöke: a tanácselnök. A szervező bizottsági ülés résztvevői elfogadták a javaslatot, hogy a közgyűlés előtt még egy rendkívüli elnökségi ülést tartanak, majd úgy határoztak. hogy a városi sportkör alakuló közgyűlését augusztus 11-én 16.30 órakor tartják, a városi pártbizottság tanácstermében. A meghívottak a szükséges írásos anyagot postán kézhez kapják, ezzel is időt nyernek arra, hogy azt behatóan tanulmányozhassák. ’ Cs. J. város úttörői kegyeletüket a független Lengyelországért életüket áldozó hősök sírjánál. „Este fél tizenegykor indultunk Jantárba vonattal. A pályaudvaron kinn voltak lengyel barátaink, nehéz szívvel váltunk meg tőlük, hiszen kedvesek voltak hozzánk. 29-én reggel érkeztünk meg a Sopothoz közeli, a Balti-tenger partján levő úttörőtáborba. Esett az eső, de a tenger látványa valamennyiünket lenyűgözött. A hűvös idő miatt nem fürödhet- tünk, s így csak gyönyörködtünk a hullámzó vízben. Szokatlanok voltak a két méter magasra felcsapó hullámok, amelyek csak a parton szelídültek meg. A tábor szép, duplafalú sátorban alszunk. Ez nagyon kényelmes és romantikus. Lengyel és litván pajtások nyaralnak itt velünk, akikkel már az első szabad foglalkozáson megkezdődött a barátkozás. Nem tudom mikor érkezik meg a levelem, így a tábori életről majd otthon számolok be. Űgv gondolom, mindannyiunk nevében üzenhetem az otthon- maradottaknak: jól érezzük magunkat, s üdvözletünket küldjük a tengerpartról”. Legfrissebb értesülésünk szerint a Solti Alpár, járási úttörőelnök által vezetett úttörőküldöttség július 12-én 9 óra 13 perckor a Keleti pályaudvarra befutó Báthory exp- resszel érkezik haza. Sára Katalin—Szarvas László századi gótikus házaival, s a Visztula partján elbeszélgettek velük a két nép történelmi kapcsolatairól. Ebéd után a csoport tovább utazott a szovjet határ közelében fekvő Bia- lystok vajdasági székhelyre. „Itt ünnepélyesen fogadták csoportunkat, majd egy magyaros étteremben megvacsoráztunk, kollégiumi szálláshelyünk nagyon kényelmes volt, sikerült kipihennünk az út fáradalmait. Városnézéssel telt a délelőtt. Bialystok nagyon szép, talán még Varsónál! is rokonszenvesebb. A Miskolc nagyságú város a lengyel munkásmozgalom egyik bölcsője volt. Innen irányította Dzierzynski a proletárhatalomért küzdő Ideiglenes Forradalmi Bizottságot. Délután strandra mentünk. A város lakói igazán kedves emberek, érdeklődésük segítőkészségük megható.” A Bálhoryval jönnek Huszonnyolcadikén a várostól húsz kilométerre levő táborban töltötték el a gyerekek a nap első felét, énekkel, s játékkal. Sok látnivaló akadt az állatkertben is, de a legnagyobb hatással a katonai temető volt a gyerekekre, ahol lerótták a gödöllői járás és a Mint arról. lapunkban korábban már hírt adtunk, június 25-én félszáz pajtás indult kéthetes lengyelországi üdülésre Gödöllő városából és a járásból. Sára Katalin túrái pajtás leveléből idézve még a csoport hazaérkezése előtt szeretnénk beszámolni olvasóinknak a lengyelországi élményekről. Bia lysl okban „Ahogy eltűntek szemünk elől a Keleti pályaudvaron az integető szülők, a búcsúztató vezetők, megkezdődött az ismerkedés bialystoki vendéglátóinkkal. Oroszul és kézzel- lábbal folyt a besízéigeies Hazánkról, népeinkről, életünkről. Szaladt az idő, szinte észre sem vettük a nagy éneklésben és barátkozásban, hogy a határra érkeztünk. Éjjel egy órakor már Csehszlovákiát is magunk mögött hagytuk, kevesen aludtak. Én is kimentem a folyosóra és a nyitott ablakból csodáltam a napfelkeltét. Reggel az ébren töltött éjszaka ellenére frissen érkeztünk meg Varsóba.” A pajtások vendéglátói először az Óvárosba vitték el a vendégeket, megmutatták nekik a most újjáépült királyi palotát, a híres piacteret XV.
