Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

Mint arról lapunk tegnapi számában már hírt adtunk, megnyílt a Petőfi Sándor utca 2. alatt a város új háztartási és vegyicikk szaküzlete. Az 1 millió 200 ezer forint értékű árukészlettel felszerelt boltban már az első napon hatalmas volt a forgalom. Nemcsak a gödöllőiek, hanem a környék­beliek is felkeresik az új üzletet, ahol a hatalmas áruválasz­ték mellett korszerű üzletbelső várja a vásárlókat. Sok or­szágos hiánycikk is kapható a szép üzletben. Bcrti Józsefné — képünkön — színes rafiát vásárol. Barcza Zsolt felvétele Hová kerül a búza? ’Fúrni*» a Még alig néhány gazdaság­ban kezdődött el a búza ara­tása, de máris mindenütt ter­vezik, hogy hova kerül a le­aratott kenyérgabona. Már hírt adtunk róla, hogy a gal- gamácsai Összefogás Tsz új kombájnszérüvel segít a gon­dokon, s szinte minden évben kisebb-nagyobb területtel bő­vül a tárolótér a gazdaságok­ban. A valkói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet saját táro­lóhelyiségeiben mintegy 478 va- gonnyi mennyiséget tud elhe­lyezni. Mint Furulyás János, a termelőszövetkezet elnöke el­mondotta, az aratás ideje alatt tud könnyíteni a Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat helyzetén, a learatott búza egy részének elhelyezésére vállal­koznak. Jelenleg raktárterük­ben van még kukorica és ta­karmánybúza is. A Gabona- felvásájrló által szerződésben lekötött mennyiséget csak ok­tóber elsejéig tudják fogadni, később a kukorica betakarítá­sa után nem lesz helyük erre a célra. A Zöldmező Termelőszövet­kezet teljes vetőmagszükségle­tét saját termésből fedezi. A vetéshez elő kell készíteni a magot, erre megfelelő a tisztí­tó és szárítóberendezésük. Korszerű OVP—20-as tisztító­géppel és új az MGFOB, vala­mint FT—5-ös szárítóberende­zéssel rendelkeznek. Mint az aratás előtti gépszemle bebizo­nyította, ezek a berendezések, a kombájnokkal együtt megfe­lelő állapotban várják az ér­kező szállítmányokat. —őr— Anyakönyvi hírek Született: Ezsiás József és Szőke Margit: József, Mikus Sándor és Etli Rozália: Edit, Szabó Antal és Gulyás Éva: Tamás, Tarcsi Imre és Pók Márta: Katalin, Perjési József és Moór Angyalka: 'József, Kovács József és Katona Teré­zia: Szilvia, Abrahám István és Toldi Éva Erzsébet: Klára, Vincze Mihály és Preiner Jo­lán: Mónika, Tóth Sándor és Hibó Teréz Piroska: Sándor, Varga László és Kurunczi Ilona: Szilvia, Korecz Károly és Takács Mária: Károly, Sal- gó Tibor Lászlló és Harsányi Erzsébet: Andrea, Scheming István és Kövesd Erzsébet Má­ria: Mária Magdolna. Házasságot kötött: Foganasd Lajos és Deák Valéria Eszter, Laukó István és Farkas Zsu­zsanna, Tőkáczki László és Fe­hér Emilia, Jeney László és Szkalák Ilona Mária. Névadót tartott: Kapós Pál és Püspöki Mária: Csaba. Elhunyt: Burszán Gyuláné Vanek Anna, Szigethy József­né Morelli Anna, Tóth Jenőmé Jiricsek Mária, Kassó Dezső- né Brachtl Katalin, Futó Sán- domé Lénárt Rebeka. A parasztvármegye hadnagysága (III.) Szölőfürt alatt ekevas Az 1680-as évek elejére megélénkülő török hódító poli­tika ' közepette a budai pasa már egyre inkább a saját terü­letének tekintette Pest megyét. Amikor 1683-ban a szultáni sereg Bécs meghódítására in­dult, a pasa a nagyobb hely­ségek gulyáit, méneseit áthaj­tatta fegyvereseivel a bizton­ságosabb Dunántúlra a közele­dő tatár hordák elől. Azt sem tűrte el, hogy Darvas János szolgabíró portánként húsz fo­rint hadiadót szedjen és egy- egy gyalogos katonát állíttas­son ki a szultán szövetségese, Thököly Imre fejedelem szá­mára. A szultáni sereg vere­sége után kibontakozó felsza­badító háborúk eseményei kö­zött a parasztvármegye szinte teljesen elenyészett. A megele- venedés jelei közé tartozik, hogy Buda felszabadítása után háforn évvel, 1689-ben a ve­resegyházi hadnagyság alja már kézre tudta keríteni há­rom német lovas segítségével a váci börtönből megszökött Nagy Albertet. Ezzel párhuzamosan — csak 1697-re épült ki újra szerveze­tileg a Duna melléki paraszt­vármegye — vezetése fokoza­tosan nemesi kézbe került. Nemes Zsíros Mihályt váltja nemes Patay István Pest me­gye parasztkapitánvi tisztében 1689-ben. Nemes Beretvás Já­nost 1692-ben pedig már a főkapitány cím illeti meg. A berendezkedő Habsburg-hata- lomnak természetesen útjában volt a, parasztvármegye, ezért 1698-ban a nép általános le­fegyverzését kísérelték meg. A nemesi megye nem mert a parancsnak ellene szegülni, és a szolgabírók összeszedették a fegyvereket, nemcsak a jobbá­gyoktól, de a prédikátoroktól, tanítóktól, volt katonáktól és hajdúktól is, már amennyire ez lehetséges volt. A kuruc szabadságharc ide­jén mindkét oldalról igyekez­tek ismét feléleszteni és fel­használni a parasztvármegye szervezetét és erejét, azonban a dolgok lényegénél fogva a parasztvármegye a kurucok szolgálatába állott, bár nem minden fenntartás nélkül és jelentékeny szerepre már nem volt képes. Kezdetben ugyan — 1704 szeptemberének első napjai­ban — a Borbély Balázs ve­zette kuruc csapat kifosztotta a gödöllői és boldogi hadnagyság embereit. Az is előfordult, hogy a parasztvármegye vona­kodott teljesíteni a kurucok élelmezési kívánságait, követe­léseit a Gödöllői-dombság vi­dékén, ez a terület ugyanis mindvégig labanc kézen ma­radt, mivel Pest-Buda és a ku­rucok által állandóan felszá­ll. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1975. JÜLIUS 9., SZERDA Egy héttel korábban v Verseny az Árammé Galgamácsaiak Kalocsán Július végén — Túrával Mint már korábban hírül adtuk, a közelmúltban Kalo­csán szerepelt a galgamácsai népi együttes. Az Érsek-kert­ben felállított szabadtéri szín­padon kilenc együttes lépett fel, mintegy félezren tekin­tették meg a műsort. A kü­lönböző megyéket képviselő együttesek a gálaműsort kö­vetően értékes, kalocsai mo­tívumokkal díszített tálakat kaptak a zsűritől. A július vé­gi V. Duna menti folklórfesz­tiválon szintén szerepel a galgamácsai együttes. Kalo­csán és Baján lép fel, a tú­rái csoporttal képviseli Pest megyét. B. I. Az egész országból jönnek Folytatódik a munkaver­seny, amelyet egy esztendő­vel ezelőtt a XI. pártkong­resszus és hazánk felszaba­dulásának harmincadik év­fordulója tiszteletére hirdettek meg országszerte a vállalatok és intézmények. A Ganz Mű­szerművek gödöllői Árammé­rőgyárának 86 szocialista bri­gádja felajánlotta, hogy az idei év során 5200 óra tár­sadalmi munkával segítik a vállalat gazdasági terveinek megvalósítását. A felajánlások között fogyasztásmérők cso­magolása, szerelése, VK-típusú kapcsolóórák szerelése, s alkatrészek gyártása szere­pel. Soós Margit, a vállalat mun- kaverseny-felelőse elmondotta, hogy néhány brigád újítá­sokkal, üzemszervezési ja­vaslatokkal igyekezett segí­teni a termelést. Az Áram- mérőgyár termelési főosztá­lyának Török Ignác szocia­lista brigádja például 13b ezer forint értékű elfekvő, s fel­használatlan anyag értékesí­tésére tett javaslatot a közel­múltban. A vállalat vezetői tavaly felhívással fordultak a bri­gádokhoz. Segítséget kértek a vállalati óvoda bővítésé­hez. A 120 személyes gyer­mekintézménybe felvett apró­ságok száma már most meg­közelíti a kétszázhuszat. Így a terv az, hogy újabb száz hellyel — egy tágas épület­rész hozzáépítésével — bő­vítsék az óvodát. A tavalyi felhívásra több brigád is válaszolt, s összességében mintegy ezerórányi társa­dalmi munkát ajánlottak fel az új szárny felépítéséhez. Ön­zetlen felajánlásaikat a vál­lalat vezetőinek egyelőre még „talonban” kell tartaniuk. Előzetes kalkulációk alapján 7—8 millió forintnyi összeg­be kerül az óvoda bővítése, s a vállalat pénze ma még nincs együtt. badított területek határán fe­küdt. Jócskán kiélték a fal­vakat az ide-oda vonulgató különböző hadak. A szabad­ságharc harmadik-negyedik évében a kétoldalú követelé­sek már meghaladták a pa­rasztság teljesítőképességét. Bottyán János írja a fejede­lemnek 1705. július 29-i leve­lében Vác-Szentlászlóról: „He­ves, Pest vármegyinek is cur- rentaliter ugyanazon órában paraszt-vármegyinelc tudtára adtam, hogyminden háztul kií- lemb kenyirrel ma délig le­gyen Valkónál és egyezzik ve­lem, — de semmisem lőtt be­lőle.” A veresegyházi hadnagy­ságról 1707-ből értesülünk új­ra. A kuruc Pest megye 1707. nov. 23-i, boldogi közgyűlése a decemberi kassai megbeszélés­re készülő Darvas János és Pataky Gáspár küldötteket ar­ra utasította, hogy a dika csökkentését kérjék, mert szá­mos helység elpusztult. Üre­sen állt ekkor a környéken Szentmiklós. Vácbottyán, Vác- hartyán, sőt maga Vác is. Darvasék a panaszokhoz még azt is hozzátették, hogy a di- kális összeírás után „a tassi lakosoknak marháját a ráczság elhajtotta, Pestrül ki jővén az veresegyháziakat felverte, s az vármegye paraszt hadnagyát is el vitte.” Hogy kj volt ekkor a Az idei év decemberéig tartó kongresszusi munka­verseny első szakaszának ér­tékelésére július végén ke­rül sor az Árammérőgyárban. A felajánlásokról azonban már most is megállapítható: teljesülőben vannak. A gyár egyes üzemeiben összefognak a brigádok a terv sikeréért. Tavaly a 3-as számú fő- közlekedési útvonalon, a bagi elágazásnál kétségbeesetten integettem, míg végül az egyik gépkocsi megállt. Szilágyi Jó­zsef túrái lakosnak csak út­közben tudtam megmagya­rázni, hogy miért is sietős az utam. Egész Budapestig el­vitt, ahol késedelem nélkül el tudtam intézni váratlanul — egy temetés miatt — sür­gőssé vált ügyeimet. Ehhez hasonló eset játszó­dott le velem nemrégen, jú­nius végén. A Gödöllőre in­duló hét óra előtti vonatot egy perccel lekéstem, hár­man voltunk későn jövők, Gyolcsa Ferenc, a gödöllői gépgyár fiatal munkása, Ber­ki János zenész és jómagam. Biztattam őket, hogy a re­ményt nem kell feladni, jöj­jenek velem az országúira a bagi elágazáshoz. Több gépkocsit is leintet­tünk, teljesen sikertelenül. Vé­gül a domonyi útról kijött egy gépkocsi, amely intésünkre azonnal megállt és mindhár­munkat felvett. Menetközben tudtam megmondani, hogy miért sietős az ütünk. Köz­ben megtudtam, hogy a gép­kocsi vezetője a tavasszal ki­nevezett új domonyi körzeti veresegyházi hadnagy, nem említik, s azt sem tudjuk, mi lett a dolog vége. Feltételez­hetően váltságdíj fejében ké­sőbb szabadon engedték, az emberrablásnak, a sarcolásnak ez a módja már jóval koráb­ban is általános volt. Már tár­gyaltuk, hogy 1662 őszén a áza- dai Somogyi Lőrinc paraszt­kapitányt a budai pasa 413 bi­rodalmi tallérra „‘értékelte”. Az acsaiak és a csőváriak még Szabados János hadnagyukért 400 tallért fizettek a korponai katonáknak. A parasztvármegye szer. vezeti felépítésének kifejlett korában az 1660—70-es évek­ben a veresegyházi hadnagy­sághoz tizenkét helység tarto­zott: Szód, Vácrátót, Váchar- tyán, örszentmiklós, Szada, Gödöllő, Kerepes, Mogyoród, Főt, Dunakeszi, Rákospalota és Veresegyház. Annak meg­felelően, hogy melyik helység­ből került ki a hadnagy, hív­ták időnként szadai és gödöl­lői hadnagyságnak is ezeket a községeket. A paraszti tisztség- viselők, gondviselők származá­sa szerint megállapítható, hogy Veresegyház, Szada és Gödöllő volt mindig a központ, nyil­ván, mert ezeknek a falvak­nak paraszti társadalma volt a legerősebb. A tisztségviselők legnagyobb része innen került ki, néhány kivételével, mert 1680-ban Rákospalotáról is volt hadnagy. Veresegyház és Szada kapitányokat is adott, akik a „Pest elejin” való há­rom — az üllői, a túrái és a veresegyházi — hadnagyság­nak voltak kapitányai. , Mozgósításkor a parasztvár­A műszerész műhely hét szo­cialista brigádja vállalta pél­dául azt, hogy egy héttel a gazdasági év befejezése előtt — tehát december 24-ére — befejezik idei tervüket. Szá­mításaik szerint 3200 norma­órát sikerülne így megtakarí­taniuk. B. P. orvos, dr. Tozsa István. Ket­ten kiszálltunk Gödöllőn, Ber­ki Jánost egész Budapestig vitte. Mindhárman elértük célunkat. Ezúttal is szeret­ném megköszönni a készséges orvos segítségét. Több mint öt éven át nem volt öltözőjük a galgamácsai sportolóknak. Sok panasz hangzott el ez ügyben, ám az i-re most felkerült a pont. Az ideiglenesen használt ÁFÉSZ- raktárt kiürítették a művelő­dési ház alagsorában és ezzel visszakapták a két helyiségből álló öltözőt a fiatalok, akik a szerzeményt azonnyomban bir­tokba vették. Mindjárt munkához is lát­tak. Takarítottak, meszeltek, festettek és azt tervezik, hogy augusztus 20-ára sikerül be- költözhetővé tenniük az új öl­tözőt. Serényen folyik a mun­ka, mert két község: Cralgamá- csa és Vácegres sportolói és megye saját pecsétjével ellá­tott leveleket küldött szét mű­ködési területére. A legkedvel­tebb pecsétmotívum az ekevas és a csoroszlya volt, a megnö­vekedett paraszti öntudat büszke jeleként. Szada közsé­gi pecsétjében 1710-ben egy ekevas és három keresztbe tett búzakalász látható. Veresegy­ház község még 1773-ban is olyan pecsétet használt, amely­ben a szölőfürt alatt az eke­vas és a csoroszlya fekszik. A pecsényomók — bár korábbi lenyomataikat, sajnos, nem is­merjük — bizonyára a pa­rasztvármegye idejében ké­szültek. Jelentőségükre. eszmei értékükre, nemzeti és egyben osztálypolitikai tartalmukra erősen rávilágít az, hogy 1719- ben, amikor a templomot el­vették a reformátusoktól, ira­taikat elkobozták, a prédiká­tort és a tanítót kiűzték Ve­resegyházról, néhány embert bilincsbe verve a váci bör­tönbe hurcoltak: akkor „a pe­csét átadása megtagadásáért többeket durván megbotoztak” a veresegyháziak közül. Ekkor rejtették el a reformátusok azokat a kelyheket és egy ón- tányért is, melyeket később ismét használatba vettek. A XIX. század elején új pecsét­nyomókat vésetett Veresegy­ház és Szada, de a motívu­mokat és azok elhelyezését pontosan megőrizték. A kör­nyező helységek egykorú pe­csétjein ezek a jelképek nem szerepelnek. Horváth Lajos (Vége) Alkotótábor Szódán Szadán, a Székely Bertalan- házban augusztus elseje és 10-e között rendezik az agrár­egyetemi hallgatók képzőmű­vészeti táborát. Erre a gödöl­lői Agrártudományi Egyetem meghívta az ország valameny- nyi agrár-felsőoktatási intéz­ményének képzőművészeit. A járás és az egyetem ösz- szefogása tette lehetővé, hogy az alkotótábor létrejöjjön. Tárlat Erdőkertesen Július 11-én, pénteken este 19 órakor az erdőkertest kltib- könyvtárban nyílik meg Dá­niel Kornél festőművész gra­fikai kiállítása. A tárlat a nyitás napjától július 20-ig tekinthető meg. sportbarátai segítik. Borna Ist­ván, a sportkör elnöke öröm­mel újságolta, hogy már ter­vezgetnek. Meglévő három szakosztályuk mellé — labda­rúgó, sakk és asztalitenisz — egy újat, a kézilabda szakosz­tályt kívánják megalakítani. Igaz a tervekbe egyelőre még beleszólnak az anyagiak. Ök mégis bíznak abban, hogy a szükséges segítség meglesz, hiszen az év eleji sportköri közgyűlés óta sok minden megváltozott. A vezetőségbe beválasztott tsz-elnök: Pintér András és a községi tanács el­nöke. Turcsányi János szív­ügyének tekinti a község sport­jának fejlesztését. A sportkör bázisa — az ösz- szefogás Termelőszövetkezet és a községi tanács — segítségé­vel most már nemcsak öltö­zőjük, hanem klubösszejövete­lek megrendezésére is alkal­mas saját birodalmuk is lesz a fiataloknak. A patronálok bíznak benne, hogy az önálló­ság fokozza majd az aktivitást, s javítja a közösségi szellemet a csapatban. Cs. J. A pontverseny végeredménye Megszületett az 1974—75-ös tanév pontversenyének vég­eredménye. Lányok: 1. Petőfi ált. isk. 541 p. 2. Imre utcai ált. isk. 482 p. 3. Légszesz utcai ált. isk. | 395 p. 4. Szabadság úti ált. isk. 89 p. Fiúk: 1. Légszesz utcai ált. isk. 511 p. 2 Petőfi ált. isk. 509 p. 3. Imre utcai ált. isk. 338 p. 4. Szabadság úti ált. isk. 56 p. Összetett: 1. Petőfi 1050 p. 2. Légszesz 906 p. 3. Imre 821. 4 Szabadság 145 p. A legeredményesebb egyéni versenyzők: Széchenyi Csilla, és Csiszár Tibor. A városi út­törőelnökség által alapított Jó tanuló — jó sportoló kupát Dezső Judit és Sziklai Sándor nyerte. A Török Ignác, illetve a Petőfi Sándor úttörőcsapat tagjai. Kirchhofer József testnevelő tanár 1973-ban egy kupát ala­pított, amelyet minden eszten­dőben az atlétikai sportágak­ban legeredményesebben sze­replő iskolák kapják meg. A kupa legújabb birtokosa a Légszesz utcai általános iskola lett, Az orvos segített Iszlai Albert SPORT -+- SPORT + SPORT + SPORT Csatárok - meszelővei <

Next

/
Thumbnails
Contents