Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-08 / 133. szám
1975. JŰNIUS 8., VASÄRNAP xMim> 3 Az igaz barátság emléknapja K ét hónappal azután, hogy a nyugati határ menti község, Nemesmedves kis harangjának kongása í“™1 adta: egész Magyarország felszabadult, 194a. junius 9-én Budapesten megalakult a Ma- gyár Szovjet Művelődési Társaság. Harminc esztendő múltán bizony már nem is olyan könnyű érzékeltetni, milyen hiányt szüntetett meg, milyen valódi össznépi tudniakarás.t elégített ki ez a társulás. A magyar nép milliói végre tudni akarták: milyen az az ország, hogyan van berendezve az az új világ, amelynek fiai meghozták a felszabadulást. Ennek az össznépi érdeklődésnek volt a szülötte az új társaság. Megszületésénél ott bábáskodott az egész magyar szellemi élet színe-java: a Nobel-díjas Szent- Györgyi Albert csakúgy, mint a magyar zeneművészet élő klasszikusa, Kodály Zoltán, a felejthetetlen színművésznő, Bajor Gizi és a nemzet nagy költői, írói: Illyés Gyula, Heltai Jenő, Gábor Andor, Ziluhy Bajos. Nemhiába a művelődést, az ismeretterjesztést írta zászlajára a társaság: a rendelkezésre álló legjobb hazai és szovjet szakemberek mindenekelőtt a kultúra és a művészet eszközeivel mutatták be a szovjet országot. Azóta persze a Szovjetunió életéről, fejlődéséről, tudományos, technikai és kulturális vívmányairól ezernyi módon, igen bő forrásokból kaphatnak tájékoztatást hazánk lakói. Mindez már éppen úgy iskolai anyag, mint á gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködés mindennapi gyakorlata is. Ilyen módon természetesen megváltozott az immár Magyar— Szovjet Baráti Társaság néven tevékenykedő szövetség feladatköre is. Ma, éppen az iskolában, a munka és a közélet legkülönbözőbb fórumain szerzett széles körű ismeretanyag alapján a társaság n kollektív tagság bevált formáját alkalmazza, elsősorban arra törekszik, hogy a különböző kollektívákban bensőségesebben, személyhez szólóan és a sokféle érdeklődési területet számításba véve fűzze szorosabbra a Szovjetunióval és a szovjet emberekkel a kapcsolatokat. A személyes kapcsolatok kedvelt és fejlett formája a testvérmegyék, testvérvárosok, testvérüzemek, testvérintézmények ösz- szekapcsolódása. Mint Pest megyét Omszk megyével. Emellett, az indítás szép hagyományait követve, továbbra is a kulturális és művészeti események, a kulturális napok gazdag programja maradt az egyik legvonzóbb és legnépszerűbb formája a Szovjetunióval való ismerkedésnek. A formák, módszerek, eszközök a módosuló körülményeknek és feltételeknek megfelelően változtak és alkalmasint a jövőben is változni fognak. De változatlan az a nemes cél, amelyet három évtizeddel ezelőtt tűzött maga elé az alakuló társaság. S mindezért ez a harmincadik évforduló nem csupán egy társulás, egy mozgalom ünnepe. A tevékeny, alkotó, a szocializmus építésében együtt munkálkodó, egymást segítő magyar és szovjet nép igaz barátságának emléknapja is. N. J. Szovjet segítséggel Szovjet segítséggel és berende zésekíkel bővült az évi 7 millió tonna nyersolajat feldolgozó Du nai Kőolajipari Vállalat. 1978-ig három új üzemet indítanak be, Jelenleg szovjet és magyar mun kórsok szerelik az ortoxilol-extra- háiló üzemet és az Európában egyedülálló, 87,5 méter magas rektiíikáló tornyot. Könnyűszerkezetek, építésiparosítás Dr. Szabó János, építésügyi és városfejlesztési államtitkár és M. G. Csentemi- rov, a Szovjetunió Állami Építési Bizottsága első elnökhelyettese szombaton, kétoldalú műszaki-tudományos együttműködési jegyzőkönyvet írt alá Budapesten. Az 1976—1980-as évekre szóló közös tevékenység egyebek között a korszerű betontechnológiák, a könnyűszerkezetes építési mód, az építésiparosítás gyors ütemű fejlesztését" irányozza elő. Egy hir margójára A mi környezetünk A hír — amelyet pénteki apunkban közöltünk — bízató: megalakult a népfront negyei környezetvédelmi bi- ottsága. Végre! Gyanítom, jó néhányan leietünk, akiknek elege van az jesztgetésből. Hamarjában zámba se tudnám venni, lány értekezleten, tanácskozá- on vettem részt az utóbbi öt sztendőben, hányszor hallatám, hogy mely civilizációs rtalmak veszélyeztetik egész- jgünket, sőt létünket, jövőn- et. Két éve Visegrádcm, ahol Hazafias Népfront Országos 'anácsa rendezte meg az első rszágos méretű környezetvé- elmi diskurzust, két napon át sakemberek hada és politi- usok vitatták meg a kérdést. A tanácskozás teljes anyaga iyébként kötetben is megje- '.nt a következő címmel: Emer, vigyázz a környezetedre! s mindjárt az első bekezdés: Az emberiség fejlődése során múltban mindig létrejött az jyensúly a technikai fejlő- és és az emberi környezet özött. Századunkban viszont tudományos-technikai forra- ilom a fejlődést annyira fel- /orsította, hogy a kiegyenlítő ztású társadalmi védekezés itomatikusan már nem képes •re”. S a példák! Amiket — íjnos — már minden újság- vasó és tv-néző ismer. Az elriasztó jelenségek föl- irakoztatása után szokás egemlfteni, hogy hazánk ég viszonylag kedvező helyiben van az iparilag fejlet- bb államokhoz képest. így az, ámbár a honi helyzetkép m túlságosan szívderítő. Magyarországon jelenleg a kosság 44 százaléka, mint- ty négymillió ember város- kő, ám az urbanizáció nem ináig társul az átgondolt rvezéssel; a levegő, a víz, a laj szennyezettsége, a zaj és úfoltság okozta környezeti ■talmakkal nekünk is szá- olnunk kell. Egyik neves sbészprof essz őrünktől hallottam a gyakori tüdőszövet-elváltozásokról, egy mémökpro- fesszorról a zaj, a fölös decibelek okozta idegrendszeri kóresetekről, másoktól a tájrombolásról ... Sorakoznak a hiteles tények, a cáfolhatatlan érvek, a közvéleményt tájékoztatja a sajtó, a rádió, a televízió, s lassan-lassan visszaköszönnek a mondatok. Ezért merem megkockáztatni, hogy a magam kívánsága, sokunk kívánalma: elég az ijesztgetésből! Arról kellene most már többet hallani (mert felelős gazdái vagyunk a természet kincseinek, amelynek védelme, okos fölhasználása qgyet jelent társadalmunk védelmével), hogy társadalmi összefogással megsokszorozva az állami erőfeszítések hatását, megoldottuk __ Ho sszú felsorolásnak kellene itt következnie, ami helyett csupán néhány példát említhet nők: Például: a lakosság közreműködésével parkosítottak községeinkben, föltérképeztek egy s más természeti ritkaságot, növény- és állatfajt, ásványi képződményt. * Két éve íródtak e sorok, a visegrádi tanácskozásról szóló tudósításban: „A társadalom közreműködése szükséges az állami rendelkezések betartásában, ellenőrzésében. A lakosság maga is sokat tehet környezete védelmében, s ennek feltétele, hogy a teendők összehangolására hivatott népfront együttműködjék az állami szervekkel, a tanácsokkal, a KISZ-szel, szakszervezetekkel, tudományos egyesületekkel, a Vöröskereszttel, célkitűzéseinek megvalósításába vonja be a természetbarátokat, kertbarátokat, vadászokat, horgászokat, nyugdíjasokat és kisiskolásokat”. És engem, téged, őt önt és minket valamennyiünket. Ügy tűnik, divatos dolog ma a környezetvédelemmel foglalkozni; mint a labdarúgáshoz, ehhez is ért mindenki. Félreértés ne essék, erről nem beszélni kell, nem elég csupán dicsérni vagy szidni a „csapatot”, a tudósok, szakemberek, hivatali apparátusbeliek gárdáját. Bízva abban, hogy amíg a tervezett környezetvédelmi törvény hatályba lép, a meglevő rendelkezéseknek érvényt szereznek hatóságaink — felelősség- revonásról ugyan alig szól a fáma —, a magunk köreiben kezdjünk munkálkodni, ha másként nem, bejelentve és sürgetve a hatósági intézkedést. A népfront tervei között szerepel egy társadalmi őrség életrehívása. Ennek lenne feladata jelezni, hol éri sérelem e tekintetben a közérdeket. Végre Pest megyében is megalakult a környezetvédelmi bizottság, s mint hírlik, a nyár végére elkészül a pontos munkatervük. Persze, addig is akad néhány hamari teendő: városi mintára megszervezni a falvakban is a lomtalanításnak nevezett takarító hadműveletet, hiszen lassan több rossz sparheltet, lavórt találni a határszélen, erdők mentén, mint a konyhákban; kötelezni egyik-másik termelőszövetkezetet, hogy a sóderbányászatból származó tetemes jövedelem egy részéből telepítsenek vízi növényeket, halakat a már meddő bányagödrök vizébe, ne bűzölögje- nek mindenfelé békanyálas szúnyogparadicsomok; fölszámolni a legszebb tájainkat is elrondító — egyébként mindenütt fertőzésveszéllyel fenyegető — szeméttelepeket; megtisztítani, akár erre szervezett társadalmi munkával, a Duna s más élővizeink partját a rozsdásodó vasdarabök- tól, konzervdobozoktól, üvegcserepektől ; fölvilágosítani a munkásokat, hogy a gyárukra a levegő vagy a víz szennyezéséért kirótt bírság az ö nyereségüket kurtítja ... S mindez csupán töredéke a tennivalóknak. Apor Zoltán Várospolitika Pest megyében 0 Társadalmi összefogással M egyénk hat varosában — főleg Vácott, Százhalombattán és Cegléden — az elmúlt években egyre erősödő társadalmi összefogásnak vagyunk szemtanúi. A ceglédi üzemek például egy óvoda építéséhez 4 millió forinttal járultak hozzá. Útépítéshez, parkosításhoz, játszóterek építéséhez is koríkrét segítséget nyújtottak. Jelentősen növekedett itt a lakosság részvétele a város- fejlesztési, városépítési munkában. Ezt igazolja, hogy 1969—71 között, három év alatt 6 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a város lakossága, az utóbbi három évben viszont 26 millió forint értékű volt a társadalmi munkájuk. Vácott 50 millió forintnál többet ajánlottak fel a város üzemei, munkáskollektívái, szocialista brigádok, intézmények, a városi művelődési központ létrehozására. Százhalombattán felszabadulásunk 30. évfordulójára több ezer óra társadalmi munkával építették ki a mar gyár—szovjet barátság emlékmű avatásához az azóta is színpompás Barátság-parkot. Szentendre városban több ezer méter járdát építettek társadalmi összefogással. A rendelkezésre álló anyagi és társadalmi erőforrások felhasználásának ezek az első momentumai. Még számos lehetőség nyílik a társadalmi erők fokozottabb, a lakosság igényeit, kielégítését szolgáló célszerű hasznosítására, ha a városi irányító szervek az eddiginél is jobban figyelembe veszik a tanácstagok fogadóóráin, beszámolóin és az országgyűlési képviselőjelölő gyűlések során elhangzott javaslatokat, lakossági észrevételeket. G azdagabb együttműködést lehet és szükséges kialakítani a tömegszervezetek, -mozgalmak, mindenekelőtt a Hazafias Népfront városi szervezeteivel. Javaslataik megoldásához bátrabbat! szükséges igényelni a népfront aktíváit és a KÍSZ-fiatalok cselekvő részvételét. Jobban igénybe vehetők kezdeményező, mozgósító és saját tagságuk körében érvényes végrehajtó szerepük. A városokban dolgozó termelőegységek egyre inkább részt vállalnak a fejlesztési célkitűzések megvalósításából. Különösen az óvodai helyek építésében, iskolák felszereltségének gazdagításában és egyéb városi beruházások építésében vállalnak részt. Példás a Nagykőrösi Konzervgyár, Százhalombattán a Duna- menti Hőerőmű Vállalat, Vácott a Forte, a Híradástechnikai Anyagok Gyára és a Váci Húsipari Vállalat munkája ebben. Nagykőrösön a városi pártbizottság megvizsgálta, hogy a termelőüzemek milyen eszközökkel, anyagi erővel és mennyi társadalmi élőmunkával kívánnak részt venni a város soron következő ötödik ötéves tervének megvalósításában. A sok irányú és milliókban számolható felajánlásokat most összegezik, rendszerezik. A várospolitikai bizottság szakemberek bevonásával most taglalja a felajánlott eszközök célszerű hasznosítását. Ennek birtokában a városi párt- és tanácsszervek elé terjesztik javaslatukat. Kezdeményezésük élő, eleven tettrekészségre talált, és ez is igazolja, hogy az egészséges lokálpatriotizmusnak van alapja és realitása a fejlett szocialista társadalom építése során is. Minden új létesítmény, szolgáltató ház, szakmunkástanuló-iskola, strandfürdő vagy járda építése ugyanis a város állampolgárainak életkörülményeit teszi kedvezőbbé, végül is a dolgozó ember jobb létét, gyorsabb felemelkedését szolgálja. Ennek az igénynek, lehetőségnek a felismerése és megvalósítása társadalmi összefogással: várospolitikai feladat is. Ezért a városi pártszervek, pártbizottságok helyesen felismert teendőinek fontos területe. Ilyen úton is elérhető, hogy a város lakossága jobban kibontakoztassa társadalmi kötelességérzetét, és egyre inkább magáénak érezze városát, ahol él és dolgozik. Pest megye városainak fejlesztése a környező községek lakosságának felemelkedését, életkörülményeinek javulását is eredményezi, mivel vonzáskörzetük egyre növekszik. A helyi és városközi közlekedés fejlődésével a termelőszövetkezeti parasztság életkörülményeinek növekedésével az igények és a vásárlási kedv is nő. Az igényeket, illetve jelentős részüket a városokban elégíti ki a falusi lakosság is. A városokban keres igen gyakran ki- kapcsolódást, szórakozást is. Cegléden, Nagy- kőrösön színházi tájelőadások is egyre növekvő lehetőségeket nyújtanak ehhez. A SZOCIALISTA EMBERI VISZONYOK fejlesztése a várospolitikai munka fontos eleme. Mind a hat városunk lakosságának többsége munkás, illetve munkásbérből élő családtag. Bfcért városi pártbizottságaink egyre nagyobb figyelmet fordítanak o munkásság társadalmi szerepének gyakorlati érvényesítésére, szerepének növelésére a politikai életben, valamint az élet. és munlcakörülmények javítására. Törődnek pártbizottságaink a munkásműveltség fokozásával, a szakmunkásképzés tárgyi és személyi feltételeinek javításával. A pártvezetőségek idei választása során jelentősen növekedett az alapszervezetek vezetőségeiben a munkások száma. Jelenleg a hat városban a pártalapszervezeti vezetőségi tagok 64 százaléka, az alapszervezeti titkárok 54 százaléka fizikai dolgozó. A munkások lakásépítési szándékainak anyagi támogatását a városi pártbizottságok mindenütt szorgalmazták elfekvő anyagokkal, szállítóeszközökkel, készpénzzel és egyéb módon. így Cegléd városban csupán 1974-ben az üzemek 2,3 millió forintot fordítottak e célra. 1974-ben megyénk hat városában a kiutalt lakások 75 százalékát az igényjogosult munkások kapták. A munkásműveltség növelésének további lehetőségét kínálja a városi művelődési házak programjának további gazdagítása. Ez lehetőséget nyújt a környező falvak lakosainak is a szabad idő hasznos eltöltéséhez. További lehetőséget kíván a művelődési intézmények^ közös fenntartásba vétele, üzemek, termelőszövetkezetek és intézmények összefogásával. E redményes munkakapcsolat alakult ki az elmúlt két-három évben a városi pártbizottságok és a járási pártbizottságok között, főleg a fejlesztési feladatok, az egészségügy, a művelődés irányításában. Érdemes ezt továbbfejleszteni az élet és a munka többi területén is. A várospolitikai feladatok tanulmányozására mind a hat városunkban működik a pártbizottság mellett várospolitikai bizottság. Munkaterv szerint dolgoznak, egyre inkább megfelelő elemzéseket készítenek, amelyek birtokában a városi pártbizottságok vezető- testületei képesek á helyes döntések kialakítására. Fejlődik munkakapcsolatunk, együtt- npködésünk a városi tanácsok mellett dolgozó munkabizottságokkal és szakigazgatási szervekkel is. Központi helyet foglal el a városi pártbizottságok feladatai során a gazdaságpolitika végrehajtásának megszervezése és ellenőrzéssé. Az elmúlt években több helyen üzemi pártbizottság, illetve pártvezetőség alakult, s városi pártbizottságaink egyre nagyobb önállóságot biztosítottak számukra. A gazdaság- politika helyi végrehajtását helyesen bízták e pártszervekre. Feladatokat határoznak meg számukra, ellenőrzik a központi, megyei gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását munkájukban. A városi pártbizottságok mellett e területen működik a legtöbb aktíva, s a városi pártbizottság mellett dolgozó gazdaságpolitikai bizottsággal együttműködve eredményesen segítik a gazdaságpolitikai feladatok megvalósulását. Biztos és gyors jelzőrendszerül is szolgálnak a városi pártbizottság irányítószerveinek. Különösen eredményes ez a munka Vác és Gödöllő, valamint Százhalombatta városokban. A GAZDASÁGPOLITIKAI feladatok eredményes megoldásában szerepe van, hogy üzemi pártbizottságok élén többségében nagy tapasztalattal, megfelelő szakmai gyakorlattal és jó politikai felkészültséggel rendelkező pártbizottsági és pártvezetőségi titkárok állnak. Az 1975. évi vezetőségi választások óta az üzemi pártalapszervezetek vezetőségeibe több fizikai munkás került és azóta is nagyon aktívan dolgoznak, jó érzékkel jelzik a gondokat, tesznek javaslatot a gazdaságpolitikai feladatok eredményes megoldására. Helyes, hogy a városi pártbizottságok időnként tanácskoznak az üzemi párt- szervek titkáraivá!, és így részletesebben meg tudják beszélni a gazdaságpolitikai, termelést segítő feladatokat. Eredményesen alkalmazzák ezt a módszert Vác, Gödöllő, Százhalombatta, Nagykőrös városban, az utóbbiban indokoltságánál fogva a tsz-el; párttitk^raival külön is tanácskoznak sajátos faládáitokról. Megyénk városaiban lévő üzemek többsége gyáregység vagy telephely, ezért megkülönböztetett figyelmet fordítunk az MSZMP Központi Bizottsága titkárságának 1972 novemberi határozata érvényesítésére. Tavaly a megyei pártbizottságon a megyében működő valamennyi koordinálási joggal rendelkező és koordinált üzem gazdasági vezetőjével és párttitkárával értekezlet tisztázta, hogy a határozat ismertetésén túl, melyek az elengedhetetlenül szükséges igények, módszerek az eredményes munkához. Ennek is tudható be, hogy o városi pártbizottságok is igényesen adnak segítséget a koordinált pártszervek ve-, zetőségeinek a hasznos munkakapcsolat kialakításához. Egyre eredményesebb ez a tevékenység o Magyar Hajó- és Darugyár, az Egyesült Izzó budapesti központjai és a váci gyáregység között, a Ganz Árammérő budapesti központja és gödöllői gyára, valamint az ÉVIG és ceglédi gyára között. A továbbfejlesztés napi feladatként jelentkezik, különösen a gazdaságpolitikai célok sikeres elérése érdekében. A városi pártbizottságok végrehajtó bizottságai megfogalmazzák napjainkban a fokozott igényeket a gazdasági vezetőkkel szemben a termelés színvonalának és minőségének emelésére, a gazdaságosság fokozására. Többnyire azonban az üzemi pártszervekkel együtt az ellenőrzésre, az igény realizálásának — a pártpolitika eszközeivel — időbeni segítésére már kevesebb erő jut. V árosi pártbizottságaink hatékonyabb munkája igényli, hogy az eddiginél bátrabban állítsanak politikai követelményeket az üzemi pártbizottságok és a gazdasági vezetés elé a munkások életkörülményeinek folyamatos javítása és a velük fenntartott rendszeres kapcsolat érdekében is. Az eddigi jó tapasztalatok alapján kezdeményezhetik a munkástörzsgárda anyagi, erkölcsi megbecsülésének továbbfejlesztését. A megkezdett helyes tapasztalatok alapján helyes erősíteniük a munkások közéleti tevékenységét, az eddiginél jobban igénybe- véve a városi értelmiség összefogását, segítését a munkásak általános műveltségének növelése érdekében. Követelményként jelentkezik, hogy a városi pártbizottságok következetesebben szerezzenek érvényt a lakóterületi pártalapszerve- zetekre vonatkozó határozat végrehajtásának. Ezt azzal valósíthatják meg, ha az eddiginél jobban igénybe veszik a pártalapszervezetek véleményét. Feltétlenül segíti a munka eredményességét az is, ha a városi pártbizottságok évenként egy alkalommal végrehajtó bizottságuk ülésén tekintik át a Politikai Bizottság határozatát, amely a városi pártbizottságok tevékenységének, szerepének továbbfejlesztését szolgálja. 'ARATÓ ANDRÁS
