Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-06 / 131. szám

­........­SZ ALJUT—4 Az infravörös csillagászatot segítő adatok A csillagászok és az asztro- fizikusok kozmikus program­jai^ amelyekre az egyes álla­mok nem kevés összeget for­dítanak, sok gyakorlati hasz­not ígérnek az emberiségnek a földi életben is — írja Vik­tor Ambarcumjan szovjet akadémikus a moszkvai Iz­vesztyija szerdai számában. A Szaljut—4 tudományos űrállomás fedélzetéről szár­mazó adatokat hosszú ideig tanulmányozzák majd a kü­lönböző tudományok kutatói — folytatja Viktor Ambar­cumjan. Már most meg lehet azonban mondani, hogy a röntgensugárzások, az ibo­lyántúli sugárzás kutatása so­kat ígér. Az ibolyántúli su­gárzás törvényszerűségeinek ismerete lehetővé teszi a föld atmoszférájában végbemenő fontos folyamitok megisme­rését. A cikk különös figyelmet fordít azokra a megfigyelé­sekre, amelyeket infravörös teleszkóp segítségével végez­tek és amelyeknek célja a kozmikus testek hősugárzásá­nak regisztrálása. Az infra­vörös csillagászat területén még számos érdekes felfede­zésre számítanak a kutatók — állapítja meg végül a szovjet akadémikus. sMritm 1975. JÜNIUS 6., PÉNTEK f[h»]kusz Szuezi szándékok Nyolc évi bénultság után, csü­törtökön újra megnyílt a világ egyik legfontosabb nemzetközi viziútja, a Szuezi-csatorna. A külsőségek szinte az 1869-i csa­tornaavatás ünnepélyességét idézték. A külföldi vendégek sokasága, díszkapuk, zászlók és a csatorna kct partja között fe­szülő szalag, amelyet hajójáról Szadat egyiptomi elnök vágott el. E jelképes gesztussal a Szuezi-csatornán elkezdődtek a hétköznapok: csütörtökön már harmincegy hajó várakozott Szuez városánál, hogy Port Saidon át kijuthasson a Föid- közi-tengerre. A LÁTSZAT SZERINT minden visszatért a régi ke­rékvágásba. Működik a csa­torna, a hajóknak többé nem kell megkerülniük Afrikát. Újból föllendülhet a vörös­tengeri kikötővárosok forgal­ma, visszatér az egyiptomi költségvefes egyik fontos, nyolc éven át bedugult forrá­sa. AMENNYI ILLÜZIÖT KELT a víziút megnyitása, legalább annyi kérdőjelet is hagy ma­ga után. A csatorna partjaitól néhány kilométerre keletre még izraeli helyőrségek áll­nak. A Szinai-félsziget, a csa­torna közvetlen környéke élő memento: a közel-keleti konf­liktus még nem fejeződött be, s egyelőre — a washingtoni kincstári optimizmus ellenére — a jelenlegi diplomáciai módozatokkal nem is tűnik közelinek a megnyugtató ren­dezés. Az újranyitás, amelyet Egyiptom gesztusnak szánt a nemzetközi közvélemény iránt, máris politikai szópárbajt eredményezett. Izrael ugyanis „jóindulata” jeléül felére csökkentette a csatomátóil 20—30 kilométerre állomásozó katonáinak számát, s némileg hátrább vonta (még így is ütőképes) rakétáit. A kato­nailag jelentéktelen manőver célja: Egyiptom engedje meg az izraeli árukat szállító ha­jók szabad közlekedését. Mint Szadat nyilatkozataiból kide­rül, erről a kérdésről országa csak Genf ben hajlandó tár­gyalni. A MEGNYITÁS UTÁN fel­lobbant politikai vitákon kí­vül szaporodnak a kérdőjelek a Szuezi-csatorna gazdaságos­ságát illetően is. Sok szakértő kérdezi: van-e a vízióinak jö­vője, vagy akár jelene? Ami­kor 1967-ben lezárták, 60 ezer tormás hajókat volt képes át­ereszteni. A nyolcéves szünet alatt viszont a világ nagy ha­jógyárai 200 ezer, sőt félmillió brutto-regisztertonnás tank­hajókat építettek, amelyek gazdaságosabbak ugyan kisebb társaiknál, de a csatornán, még mélyítése után sem ha­ladhatnak át. A CSATORNA teljes mo­dernizálása dollármilliókba kerü9, amelyeket jelenlegi helyzetében az egyiptomi gaz­daság képtelen előteremteni. A műszaki és pénzügyi felté­teleken túl van még valami, ami elkerülhetetlen a biztos működtetéséhez: a közel-keleti béke. Ehhez pedig nem „kis lépések” kellenek. A rende­zéshez vezető legrövidebb út a közel-keletről — Genfig vezet. FORD ELNÖK szerdán be­számolt a kormány tagjainak egyhetes európai körútjáról. TÖBB EZER DOLGOZÓ tüntetett csütörtökön az Indiai Kommunista Párt szervezésé­ben Calcuttában, Nyugat- Bengália fővárosában a jobb­oldali veszély ellen. AZ ETIÓP SZAKSZERVEZE­TEK SZÖVETSÉGE, a CELU, szerdán befejezte ötnapos kon­ferenciáját, amelyen megvá­lasztották az ideiglenes végre­hajtó bizottságot és meghatá­rozták az ország szakszervezeti mozgalmának új irányvonalát. A Portugál Szociálist a Párt újabb ultimátuma A nyugat-európai szociáldemokraták „aggodalmai" A Portugál Szocialista Párt szerdán ismét azzal fenyege­tőzött, hogy kilép a koab'ciós kormányból, ha még a héten nem rendeződik a Republica című lap ügye. A Neues Deutschland, az NSZEP központi lapja csü­törtöki kommentárjában a nyugat-európai szociáldemok­raták újabb beavatkozási kí­sérletére hívja fel a figyel­met. A lap hangsúlyozza, hogy az „EGK szociáldemok­rata pártjai * szövetségének” küldöttsége, amelyet Wilhelm Dröscher elnök, a nyugatné­met SPD elnökségének tagja vezet, nyilvánvalóan politikai küldetést teljesít Portugália látogatásával. Nem ez az első nyugat-eu­rópai delegáció, amely ilyen célból utazik Lisszabonba — mutat rá a lap és emlékeztet Willy Brandt, von Hassel és Genscher külügyminiszter lá­togatásaira. Ezek az utazások nem egyéni akciók, hanem egy összehangolt terv részei és az sem véletlen, hogy a szociáldemokrata küldöttség látogatására péhány nappal a NATO brüsszeli csúcstalálko­zója után kerül sor — hang­súlyozza a Neues Deutsch­land. A nyugat-európai szociál­demokraták „aggódnak” a portugáliai helyzet miatt — ez az aggodalom azonban fel sem merült bennük a Sala- zar-rezsim idején és eszükbe sem jut a spanyolországi hely­zet miatt aggódni, sőt szoro­sabbra akarják vonni az EGK és a Franco-rendszer kapcso­latait. Nyilvánvalóan a de­mokráciáról alkotott egészen különleges felfogás vezérli a nyugat-európai szociálde­mokratákat a portugál bel- ügyekbe való beavatkozási kí­sérletek során — szögezi le az NSZEP központi lapja. Valahol délen... A Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes forradalmi kormánya meg­alakulásának 6. évfordulója alkalmából Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a álagyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke és Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke táviratban üdvözölte dr. Nguyen Huu Thót, a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabaditási Front Központi Bi­zottsága Elnökségének elnökét, a DIFK mellett működő tanácsadó testület elnökét és Huynh Tan Phatot, a DIFK elnökét. Az amerikai imperializmus­sal szemben fegyveres harcra kényszerült Dél-Vietnam nép- képviseleti kongresszusa hat éve, 1969. június 6-án ült ösz- sze „valahol Dél-Vietnamban” és választotta meg a Dél-viet­nami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányát. Ma, a DIFK hatodik szüle­tésnapján a haladó, demokra­tikus emberiség a vietnami hazafiak nagy győzelmét, Dél-Vietnam teljes felszaba­dítását ünnepli. A dél-vietna­mi hazafiak a harcnak abban a szakaszában hívták életre az ideiglenes forradalmi kor­mányt, amikor az agresszív amerikai imperializmus már CSAK RÖVIDEN... Pinochet cinikus nyilatkozata Santiago melletti táborba szállították át a Népi Egység bebörtönzött vezetőit Corvalánt elkülönítették a többi fogolytól „Elképesztő, cinikus, nevet­séges ...” — ezekkel a jelzők­kel illették a latin-amerikai országok lapjai Pinochet „Chi­le jelenéről és jövőjéről” szóló nyilatkozatát. A junta feje több órás beszélgetést folyta­tott a földrész egyik legreak- ciósabb lapjának, a santiagói „El Mercurio”-nak a vezető munkatársaival. A fasiszta junta vezetője a többi között kijelentette: „Kor­mányom az elmúlt ötven év legjelentősebb társadalmi át­alakítását kezdte meg az or­szágban”. A későbbiekben azt fejtegette, hogy „Chile ma pél­dát mutat a rend, a béke, a szolidaritás és a reménység példáját”. Pinochet szerint rendszere „mintája lesz az igazságosságnak, az emberi jo­goknak”. Pinochet egy szót sem szólt az ország négymil- liárd dollár adósságáról, a világrekordot elért inflá­cióról, a 15 százalékos munkanélküliségről, a be­börtönzött tízezrekről. A venezuelai „Nációnál” sze­rint: „A juntának nincs más választása, mint hogy szép szavakkal, ködösítéssel, meg­próbálja elterelni a figyelmet az ország aggasztó helyzeté­ről”. Chilével kapcsolatos a ha­vannai rádió szerda esti jelen­tése is, amely — a chilei el­lenállók hírforrására hivatkoz­va — beszámol arról, hogy június 2-án Luis Corvalánt, a ritoquel táborból átszállították a Santiago közelében levő „Három nyírfa” nevű kon­centrációs táborba. Rendkívüli biztonsági intéz­kedések közepette vele együtt szállították a Népi Egység több bebörtönzött vezetőjét is. A jelentések szerint Corva­lánt a többi foglyoktól elkülö­nítve a parancsnoki épület harmadik emeletére helyez­ték el, teljesen elzárva a kül­világtól. őrizetét a „DINA”, a chilei gestapo vette át. A KÖZÉP-EURÖPAI fegy­veres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről folyó tárgyalásokon részt vevő 19 ország delegációi csütörtökön Bécsben újabb plenáris ülést tartottak. A VARSÓI SZERZŐDÉS tagállamai közvéleményének képviselői kétnapos prágai tanácskozásuk befejeztével csütörtökön felkeresték Po­zsonyt, a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosát. CSÜTÖRTÖKÖN, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének meghívására hiva­talos látogatásra Moszkvába érkezett Jean luxemburgi nagyherceg és Josephine- Charlotte nagyhercegné. CSÜTÖRTÖKÖN REGGEL hét órakor megkezdődött Nagy-Britannia történelmének első együttes népszavazása. amely a Közös Piac-tagságról nyilvánít véleményt. CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN fél négykor kezdődött meg Bécsben a Hofburg konferen­ciatermében a Ciprus sorsá­ról tárgyaló konferencia má­sodik fordulója. EDWARD GIEREK, a LEMP KB első titkára négynapos hi­vatalos látogatásának befe­jeztével csütörtökön Stock­holmból különrepülőgépen hazaérkezett Varsóba. JOSZIP BROZ TITO ju­goszláv államfő csütörtökön a Kranj mellett levő Brdo üdülőhelyen fogadta Konsz- tantin Karamanlisz görög miniszterelnököt és eszme­cserét folytatott vele a ju­goszláv—görög kapcsolatok fejlesztéséről, valamint idő­szerű külpolitikai kérdések­ről. A PORTUGAL BALOLDALI PÁRTOK csütörtökön este tüntetésen tiltakoztak amiatt, hogy az imperialista erők beavatkoznak az angolai de- kolonizációs folyamat végre­hajtásába. COSTA GOMES portugál államfő Párizsban folytatta tárgyalásait Giscard d’Estaing francia köztársasági elnökkel. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Szocialista Köztársaság elnöke — aki szerdán hiva­talos baráti látogatásra érke­zett Brazíliába —, megkezdte tárgyalásait Ernesto Geisellel, Brazília köztársasági elnöké­vel. ZÓTT Szőrtábll a koreai párt­ós kormányküldöttség, amely Kim ír Szénnek, a Koreai Munkapárt Központi Bizott­sága főtitkárának vezetésével tartózkodott hivatalos baráti látogatáson Bulgáriában és Jugoszláviába érkezett. meghátrálásra kényszerült, amikor Párizsban már folytak a négyoldalú tárgyalások a háború befejezéséről és a bé­ke helyreállításáról. A nép- képviseleti kongresszus dönté­se — amellyel a DIFK-et nyilvánította a dél-vietnami nép egyetlen törvényes kép­viselőjévé — Párizsban új helyzet elé állította az Egye­sült Államok kormányát. A világ haladó erői, a szocialista országok — köztük hazánk — helyeselvén a népképviseleti kongresszus döntését, a DIFK-et Dél-Vietnam egyet­len törvényes kormányának ismerte el. A DIFK létét — ha kény­szeredetten is — az Egyesült Államok is elismerte az 1973. január 27-én aláírt párizsi egyezményben. A Dél-vietna­mi Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya min­dent elkövetett a párizsi egyezmény rendelkezéseinek megvalósításáért. Ám a másik fél, az Egyesült Államok tá­mogatását élvező Thieu-rezsim a nemzeti megbékélés és egyetértés keresése helyett a DIFK ellen megindította a pusztulását eredményező te­rületrabló háborút. Az önma­gát képviselő rezsim a népi felszabadító erők erélyes visszavágása nyomán az idén tavasszal, alig két hátlap alatt összeomlott, s 1975. április 30-án a DIFK Dél-Vietnam egészére kiterjesztette fenn­hatóságát. A vietnami hazafiak győzel­me mérföldkő az egész világ dolgozóinak és népeinek a nemzeti felszabadításhoz, a társadalmi haladáshoz vezető úton. Dél-Vietnam teljes fel­szabadítása stratégiai és poli­tikai győzelem egyaránt, hi­szen lehetőséget teremteti Vietnamban a szocializmus megszilárdítására és kiterjesz­tésére az ország déli részére, Dél-Vietnam népe most a bé­kés munka győzelmeit tűz- zászlajára, országot építő, tár­sadalmat formáló munkájában is számíthat a szocialista or­szágok — köztük hazánk — támogatására. B. L. A jihotuanok felkelése A boxerlázadás 75. évfordulója A múlt század végén Kíná­ban a belső feudális és a kül­ső imperialista elnyomás ter­hét — amely utóbbi az ország kezdődő feldarabolására veze­tett — tovább súlyosbították az elemi csapások, az éhség, az önkény újabb és újabb megnyilvánulásai. A nép köré­ben egyre erősödött a zúgoló­dás. Mind gyakrabban hang­zott fel a jelszó: „Halál az idegen betolakodókra és a megvásárolható hivatalnokok­ra!” Hősies küzdelem A népi felkelés bölcsője Santung tartomány volt, ahol a német imperialisták nyílt gyarmati uralmat létesítettek. Különösen aktívan lépett fel a Jihocsüan (Az igazság és béke ökle) nevű titkos társa­ság, milicista osztagokat léte­sített és kiterjedt propaganda- munkát folytatott. A társaság tagjai kemény fegyelmet tar­tottak, szervezett akciókat hajtottak végre a külföldi misszionáriusok, katonák, konzuli és kereskedelmi kép­viselők, továbbá az idegenek­kel kapcsolatban álló kínaiak ellen. A kínai lakosság rokon­szenvezett a mozgalommal. Parasztokon, kézműveseken, kispolgárakon kívül részt vet­tek benne olyan földesurak, sőt kormányhivatalnokok Is, akik valamilyen oknál fogva ellenezték a külföldi uralmat. Később a társaság átalakult és a Jihotuan nevet vette fel (Az igazság és egyetértés ök­le); innen származik a nyu­gaton közhasználatúvá vált ököl-boxer elnevezés. A külföldiekkel együttmű­ködő santungi új kormányzó azonban a német csapatok segítségével hozzákezdett a mozgalom kegyetlen elnyomá­sához. A lőfegyverekkel nem rendelkező jihotuanok hő­siesen ellenálltak, sőt meg­erősödtek. Ez rémülettel töl­tötte el az imperialistákat: 1900-ban az Egyesült Államok, Németország. Anglia, Olaszor­szág, Franciaország és a cári Oroszország részben együtte­sen, részben külön-külön ka­tonailag lépett fel a mozga­lommal szemben. A felkelők azonban egyre nagyobb teret nyertek, elfog­lalták Pekinget is. A külföldi követeknek azt javasolták, hogy hagyják el a fővárost, de ők nem fogadták meg a taná­csot, sőt kihívó magatartást tanúsítottak a felkelőkkel szemben, akik erre ostrom alá vették a diplomáciai negyedet. Von Ketterer báró német kö­vet — bár óvatosságra figyel­meztették, — elindult a kül- kapcsolatok hivatala felé, út­közben azonban egy kormány- katona lelőtte. Büntető hadműveletek Ezt követően kezdődött a teljes külföldi intervenció; 20 ezres német hadsereg élén Kínába érkezett Waldersee tá­bornok és átvette az egyesített intervenciós erők parancsnok­ságát, kegyetlen bosszúhadjá­ratot indított a kínai tömegek ellen. A bevallott cél az volt. hogy felszabadítsák a pekingi külföldi kolóniákat. A való­ságban azonban az intervenció azt tűzte ki céljául, hogy a nagyhatalmak kiterjesszék előjogaikat Kínában. Vilmos császár utasította kormányát, hogy biztosítsa Kíngban a német hatás erő­södését, majd jellemző módon kiadta a parancsot: „Saját csapatainknak kell megbosz- szulniuk a német követ meg­SZÖVETKEZETI JAVÍTÓSZQLSÁLAT BÁRMILYEN TÍPUSÚ SZEMÉLY- ÉS TEHERGÉPKOCSI kis- és nagyjavításót, szerviz (Ceglédi út 21) HÁZTARTÁSI KISGÉP ÉS VILLANYMOTOR (Szolnoki út V) MOTORKERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁR (Ceglédi út 6.) HÍRADÁSTECHNIKAI ESZKÖZ (Kecskeméti út 5.) garanciális és egyéb javítását vállalja a Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz gyilkolását. Pekinget el kell törölni a föld színéről!” A kegyetlen, büntető had­műveletek és a nagy vérvesz­teségek ellenére a jihotuanob továbbra is hősiesen ellenáll­tak. Áttértek a partizán had­viselésre, és merész rajtaüté­seket szerveztek az ellensége csapatok és támaszpontok el len. B oxer~jegyzökönyv A modem fegyverekkel el látott külföldi intervenciósoJ azonban lassan fölénybe ke rültek. Végül is a kínai kor mány megbízottja és 11 állar — közöttük Németország, a Egyesült Államok, Franciaor szág, Anglia, Japán, az Oszt rák-Magyar Monarchia, a cái Oroszország — követei záró jegyzőkönyvet (más névé „boxer-jegyzőkönyvet”) írta alá. Kína kötelezte magát, hog az intervenciós hatalmakna 39 év leforgása alatt óriá: hadisarcot fizet. A földadó ki vételével minden adó beszc dése a külföldiek kezébe ke rüit. A kínai kormány kök lezettséget vállalt, hogy a jc vőben a kínai nép mindé antiimperialista megmozdult sát a legerélyesebb eszközöl kel elfojtja. A külföldiek jc got nyertek arra is, hogy Kín területén katonaságot tarts, nak. A jihotuanok (boxerek) fé kelése nagy jelentőségű vo a kínai nemzeti felszabadít mozgalom általános fejlődést ben. A felkelés a nép törht tetlen elszántságát tanúsított a külföldi agresszió ellei harcban: meggátolta Kína t< rületi felosztását. Az „Iszkrc első számában Lenin méltatt a kínai nép küzdelmét. Az egyesült imperialist front azonban megszilárdított helyzetét Kínában, az orszá a XX. század elejére az in perialista nagyhatalmak fé gyarmatává süllyedt. Z. T.

Next

/
Thumbnails
Contents