Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

A szövetségi politika jegyében

Folytatódnak a választási nagygyűlések és gyűlések

PEST

MEGYEI

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Tegnap _ országszerte folytatódtak a választási nagygyűlések és gyűlések. Fock Jenő Tatabányán, Sarlós István Budapesten mondott beszédet. A Pest megyei események sorából kiemelkedik a gödöllői, itt Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, képviselőjelölt volt a gyűlés szónoka. Ugyancsak tegnap országszerte megalakultak és esküt tettek a szavazatszedő bizottságok. Ezekről az eseményekről, valamint a gombai, perőcsényi, százhalombattai és váci választói gyűlésről lapunk 1. és 3. oldalán számolunk be.- . AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XIX. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM íílM no FILLÉR 1973. JÜNIUS 3., CSÜTÖRTÖK

CSERVENKA FERENCNÉ:

SARLÓS ISTVÁN:

A vezető osztály jól bevált programja az egész nép érdekeit szolgálja

Eredményeink forrása az összefogás, a fegyelmezett munka

Szerda délután Budapesten az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának nagytermében választási nagygyűlést tartottak. Az eseményen — amelyet elnökként dr. Névai László jogászprofesszor, a Hazafias Népfront VI. kerületi bizottságának elnöke nyitott meg — felszólalt Vincze Tibor, a Képzőművészeti Kivitelező

Vállalat öntödei üzemének vezetője, Bajor Tibor, VI. kerületi nyugdíjas és Boldizsár Iván író. A gyűlésen beszédet mondott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országa? Tanácsának főtitkára, a VI. kerület képviselőjelöltje.

Sarlós István beszéde első részében szólt kulturális fejlődésünkről, hangoztatva, hogy ez a fejlődés elválaszthatatlan attól az úttól, amelyet az elmúlt három évtized során megtettünk: a munkáshatalom megteremtette a tudás birtoklásának lehetőségét.

Az idei tavaszon, történelmi számvetésünk során felidéztük a múlt súlyos „kulturális örökségét.”, azt a korszakot, ahol a hat éven felüli népesség mintegy 10 százaléka analfabéta volt, ahol az egykori uralkodó osztályok érdeke az volt, hogy a tömegeket a műveletlenség és az Igénytelenség elzárja az élet igazságának megismerése elől. Ezért akarták száműzni e hazából a haladó gondolatot, ezért kényszerítették szellemi életünk nagyjainak egy részét emigrációba, ezért üldözték a munkásművelődés nemes törekvéseit.

— A fasizmus terrorja sem tudta mindezt megvalósítani: a forradalmi mozgalmak és a haladó szervezetek mindig megtalálták a módját annak, hogy újabb és újabb híveket szerezzenek az olvasásnak és a művelődésnek. Ma hazánkban a lakosság műveltségbeli állapota jobb, mint sok gazdaságilag jóval fejlettebb kapitalista ország állampolgáraié, és jóval felette áll azoknak a műveltség tartalmában, eszmei kisugárzó erejében.

— Ma, amikor a fejlett szocialista társadalom felépítéséért dolgozunk — folytatta —, az oktatás és a művelődés területén új feladatok és egyre jobban táguló perspektívák jelentkeznek. A kialakult oktatási rendszer keretén belül fokozatosan biztosítanunk kell az egyenlő feltételeket, minden szinten, valamennyi magyar család számára. Egyre inkább gondoskodnunk kell arról, hogy az iskola és a társadalom biztosítsa a tanulás és a felnőttkorúak továbbtanulási lehetőségét, tegye hozzáférhetővé az elsajátítandó ismereteket.

1975-ben a nemzeti jövedelemből 10,4 százalékot használunk kulturális célokra. Tovább fejlesztjük intézmény- rendszerünket, a közoktatást, a felsőoktatást, a közművelődési hálózatot. A művelődés egyre inkább társadalmi üggyé válik, ezért indokolt és szükséges, hogy művelődéspolitikai céljaink megvalósításában növekvő szerepet vállaljanak a társadalmi mozgalmak és a tömegszervezetek is.

Iskola, egyetem, tudományos vagy művészeti alkotóműhely, közművelődési intézmény vagy mozgalom egy közös célt szolgál: a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat Minden alkotóműhely a cselekvés olyan kerete, melyben szellemi és művészeti életünk képviselői lehetőséget kapnak arra, hogy képességeiket a társadalom számára hasznosan kifejlesszék és ezt alkotásaikban kifejezzék.

sugalmazol lehetnek az egyre nagyobb számban igényelt szocialista .alkotásoknak.

A közelmúltban országszerte — népfront fórumokon is — vitatták a közművelődési kerettörvény tervezetét. Tízezrek mondták el, hogy a kul- turálódás ma olyan aktív folyamat, amely tevékenységre sarkallja az emberek százezreit és millióit. A szakismerettel, magas fokú általános műveltséggel felvértezett, szocialista módon gondolkodó tömegek személyes példamutatással, életmódjukkal, munkájukkal gazdagítják anyagi, szellemi értékeinket, képesek és készek arra, hogy beleszóljanak a köz dolgaiba.

Céljainkért, szocialista nemzeti egységben

Sarlós István szólott a továbbiakban a szocialista nemzeti egységről, a szövetségi politika jellemzőiről. Egyebek között aláhúzta:

— A Hazafias Népfront választási felhívásában kinyilvánítottuk, hogy hazánkban a különböző társadalmi osztályok és rétegek, a materialista világnézetet vallók és a hivők, személyes tapasztalataik és érdekeik alapján felismerték azt a nagy igazságot, hogy a magyar ncp csak akkor lehet valóban szabad, csak akkor élhet jólétben, ha elkezdett nagy művünket, a szocializmus építését, következetesen tovább folytatjuk és megvalósítjuk a fejlett szocializmus Magyar- országát.

— Nálunk a szocializmus építése teszi szükségessé, hogy a vezető osztály az egész nép érdekeit szolgáig programja végrehajtásához szövetségeseket keressen. Mi alkotó és a szocializmus egész időszakára szóló szövetséget hoztunk létre. Ez a szövetség természetes, ezért szükségszerű, hiszen a vezető osztály és a többi réteg között a legalapvetőbb kérdésben — ti. abban, hogy dolgozó emberek alkotta társadalmi rétegekről van szó — teljes az azonosság. De a termelőeszközökhöz való viszonyuk is azonos, hiszen mindkét tulajdonforma a szocialista viszonyokat fejezi ki. Végül valamennyi együttes érdeke, hogy békében, létbiztonságban, növekvő jólétben, a kizsákmányolás veszélye nélkül, a művelődési lehetőségek teljessége mellett éljenek és dolgozzanak. Mindezt csak a szocializmus képes biztosítani a magyar nép javára.

— A szövetségi politika hatásfoka nagymértékben függ attól, hogyan alakul a munkásosztály helyzete, számbeli és politikai öntudata, felkészültsége alapján elfoglalt helye, ereje. A felszabadulás óta a magyar munkásosztály számban is megnőtt. És ami legalább ennyire fontos: a közös küzdelmekben a munkások politikai öntudata, szakmai felkészültsége egyaránt nagymértékben megnövekedett. A munkásosztályt a vezető szerep, a hatalom, az évek múlásával nem ringatta önelégültségbe; egyre felkészültebben, egyre felelősebben tölti be történelmi hivatását. Azzal a tudattal teszi, hogy felelős az ország, a, nép közös jövendőjéért, és a kezdeményezés nemcsak joga, hanem kötelessége is.

— A munkásosztály és pártja nem elégszik meg azzal, hogy kizárólag a saját elgondolásait valósítsa meg. A szövetségi politika kötelezi arra, hogy élénken felfigyeljen minden olyan javaslatra, amelyet az egész nép' javát szolgáló politikája fejlesztéséhez és programjának megvalósításához a dolgozó emberektől kaphat.

— A marxista—leninista elmélet áthatja társadalmunkat, hatásától nem mentesültek azok sem, akik más ideológiai alapokról szemlélik a világ dolgait. A párt segíti, de nem sietteti, nem erőlteti ezt a fejlődést. Azért, mert tudja, hogy minden fontos kérdésben érvényesül útmutatása, s minden gyakorlati tennivalóban részt vesznek azok is, akik számára az ideológia teljes elfogadása ma még nem lenne egyszerű.

— A szövetségi politikában jelentős tényező a termelőszövetkezeti fejlődés útjára lépett parasztságunk. Ma már egész gondolkodásmód j ában: politikai állásfoglalásában éppúgy, mint a gazdasági kérdések szemléletében, o múltbeliektől gyökeresen eltérő, a szocializmust igenlő nézeteket vall.

— Kezdettől fogva jelentős volt a haladó gondolkodású értelmiségiek szerepe a fejlődésben. Az idők soi'án felnőtt az értelmiségiek új generációja: pedagógusok, közgazdászok, mérnökök, orvosok, akik minden alapvető kérdésben egyetértő álláspontot képviselnek azokkal a társadalmi osztályokkal, amelyek őket felnevelték, s feladataikra felkészítették. Az emberiség jövője, az előttünk álló nagy lehetőségek / természetessé teszik az értelmiségiek számára, hogy erősítsék, építsék az ő érdekeit realizáló, az emberi értelem kibontakozását szorgalmazó szocializmust — mutatott rá Sarlós István.

Szerdán délután sűrű sorokban érkeztek az Agrártudományi Egyetem ünnepien feldíszített aulájába Pest megye 4-es választókerületének, Gödöllő városának polgárai. A város üzemeinek, tudományos és felsőoktatási intézményeinek, vállalatainak dolgozói három órára, a választási gyűlés kezdetére teljesen megtöltötték a nagy termet. A gödöllői városi pártbizottság, a népfront városi bizottsága és a városi tanács által együttesen meghirdetett választási gyűlés elnökségében foglalt helyet többek között Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Pest megye 4-es számú választókerületének képviselőjelöltje, Plutzer Miklós, a városi pártbizottság titkára, Kovács Antdlné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára, Benedek János, a Városi tanács elnöke, dr. Pethő György, az Agrártudományi Egyetem rektora.

A Himnusz és a színvonalas

kultúrműsor elhangzása után Benedek János nyitotta meg a gyűlést. Ezt követően Cservenka Ferencné tartotta meg

beszédét.

Következetes küzdelem

Ä megyei pártbizottság első titkára bevezetőben arról szólott, hogy a június 15-én sorra kerülő országgyűlési választásokat nagy nemzetközi érdeklődés előzi meg. — Barátainktól örömmel fogadjuk ezt az érdeklődést — mondotta —, akiket pedig a kíváncsiság hajt, azokat is udvariasan fogadjuk. Nincs mit titkolnunk vagy elhallgatnunk a világ előtt, mert Magyarországon a légkör nyugodt, a patt politikája a dolgozó tömegek támogatását élvezi, s a szocialista építés eredményei szintén számottevőek.

— Számunkra mindennapi életünk természetes közege, tetteink táplálója és terveink forrása o párt helyes politikája s az a bizalom, amely a tömegeket és a különböző tisztségek viselőit összeköti. Akadnak azonban, akik örökösen „változások” után szimatolnak. Nos, tegyék nyugodtan, mert ahogy belpolitikánkban, úgy külpolitikánkban sincs semmiféle változás, ’s azért, mert ez a külpolitika kiállta a gyakorlat próbáját. A Szovjetunióval, a többi szocialista országgal cselekvési egységben voltunk, vagyunk. és leszünk s jól tudjuk, hogy a nemzetközi helyzet fő irányzata az enyhülés, de ezt megújuló, következetes küzdelemmel kell érvényre juttatni.

Cservenka Ferencné a továbbiakban részletesebben

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Lőrincz Nagy Jánost, hazánknak a Svéd Királyságba akkreditált új nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére.

Mihail Lcszecskónak, a

Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével szerdán délelőtt delegáció érkezett hazánkba.

Szerdán, a Parlament dele- gációs-termében megkezdődtek a magyar és a szovjet delegáció tárgyalásai, amelyeken megvitatják a két ország közötti gazdasági együttműködés elmélyítésének egyes kérdéseit.

Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Jean Sauvagnargues- nak, a Francia Köztársaság külügyminiszterének meghívására ma, június 5-én hivatalos látogatásra Franciaországba utazik.

szólott az imperialista körök azon törekvéseiről, melyek újabb válsággócok létrehozására irányulnak, majd méltatta a vietnami nép győzelemmel zárult hősi harcát, s aláhúzta az európai biztonsági értekezlet jelentőségét.

Belpolitikai kérdésekre áttérve, a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy a párt XI. kongresszusa szilárd alapolzat teremtett a szocialista építőmunlca folytatásához, meglevő eredményeink megőrzéséhez és az adott lehetőségekkel arányban álló gyarapításához. Rámutatott: — A választási előkészületek során sem a jelöltek, sem mások nem állnak elő ígérgetésekkel. Egyszerű lenne a jobb jövőt ecsetelni,, a majdani állapotokat színez- getni, de most elsősorban arra van szükség, hogy mindenütt választ adjunk napjaink kérdéseire, megmondjuk, hogyan tudunk ma jobban élni, mint tegnap, mi módon gyűrjük le a nem csakély nehézségeket.

— Az 1971-es választások óta eltelt esztendőkben jó- néhány olyan intézkedésre került sor, amely a tömegek széles rétegeit érintette, növelte életszínvonalukat, javította élet- és munkakörülményeiket. Elég itt utalni arra, hogy központi döntés nyomán emelték az állami iparban dolgozó munkások és közvetlen termelésirányítók bérét, jövedelempolitikai intézkedéseket hajtottak végre a pedagógusoknál, az egészség- ügyi dolgozóknál, a tudományos kutatóintézetekben és a felsőoktatási intézményeknél.

— Akár a jövedelmek, akár az általános életkörülmények oldaláról nézzük is a társadalom fejlődését, örömmel állapíthatjuk meg, hogy annak alapja a szilárd szövetségi politika, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunk e tartó pillére az, amely a jövőben is nagy figyelmet kell hogy kapjon, s amely a párt politikájában is a középponti helyet foglalja el. A kölcsönös érdekek érvényesítése jegyében tekintette át a párt Központi Bizottsága a legutóbbi években több témában is a munkásosztály helyzetét, s intézkedések sorozata bizonyítja — így a többi között a termelőszövet- ' kezeli parasztok nyugdíj-korhatárának rendezése —, hogy egyetlen jelentős társadalmi réteg sem szorul ki a figyelem

megvilágító sugarából, a két alapvető osztályról nem beszélve.

Sikeres öléves leír

A 4-es választókerület képviselőjelöltje ezután Pest megye negyedik ötéves terve végrehajtásának néhány fő jellemzőjét ismertette. Elmondotta, hogy a tervezett 36 ezerrel szemben az év végéig 38 ezer lakás épül fel, s első ízben kerül tető alá nagy mennyiségben — mintegy hatezer — tanácsi, illetve tanácsi rendelkezésű lakás. A társadalmi ösz- szefogás eredményeként valóságos frontáttörés történt az óvodai helyzet javításánál: Az eredetileg számított kétezerrel szemben több mint tízezer gyermeknek teremtenek második otthont a IV. ötéves tervben, s érzékelteti az erőfeszítések nagyságát az is, hogy az eredeti programban szereplő 220 új iskolai tanterem helyett összesen 440 szolgálja majd a korszerűbb oktatást.

Számottevő eredményeket si. került elérni a megye egészségügyi hálózatának fejlesztésében is. Egyebek mellett ezt bizonyítja, hogy a tervidőszak végére, pontosabban november 7-re az egyenként 476 ágyas váci és ceglédi kórházak ezer-ezer ágyasra bővülnek. Fényt vet arra, hogy miként gyarapítják eredményeinket az összefogásban, a fegyelmezett munkában, az áldozatvállalásban rejlő erők, az a tény is, hogy az eredetileg tervezettel szemben mintegy másfél milliárd forinttal nagyobb ösz- szeget fordíthatott a megye a lakosságot közvetlenül érintő fejlesztésekre.

Formálódó korszerű városkép

Gödöllő képviselőjelöltje örömmel beszélt arról, hogy a városban soha nem épült fel annyi lakás, mint a IV. ötéves tervben, összesen kétezer — ebből 788 tanácsi — új otthon falait húzták fel öt esztendő alatt. Üj orvosi rendelőt adhattak át a gödöllőieknek, bővült a bölcsődék, óvodák hálózata, utóbbié például a tervezett 200 helyett 400 hellyel. Nem kevesebb, mint négy ABC-áruház javította a lakosság ellátását, 90 nap alatt sikerült felépíteni a bútoráruházát, s a gyarapodás listája ezzel még korántsem teljes.

Hiba lenne azonban ebből

(Folytatás a 3. oldalon)

A művelődés egyre inkább társadalmi üggyé válik

Szép és elismerésre méltó az általános haladás ebben a vonatkozásban — de „még nem elég”. Az alkotók és a műélvezők közötti — a művek alapján létrejövő — munkakapcsolat nyújthat olyan életből fakadó ismereteket, amelyek