Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

A szövetségi politika jegyében Folytatódnak a választási nagygyűlések és gyűlések PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tegnap _ országszerte folytatódtak a választási nagygyűlések és gyűlések. Fock Jenő Tatabányán, Sarlós István Budapesten mondott beszédet. A Pest megyei esemé­nyek sorából kiemelkedik a gödöllői, itt Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, képviselőjelölt volt a gyűlés szónoka. Ugyancsak tegnap országszerte megalakultak és esküt tettek a szavazatszedő bizott­ságok. Ezekről az eseményekről, valamint a gombai, perőcsényi, százhalombattai és váci választói gyűlésről lapunk 1. és 3. oldalán számolunk be.- . AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM íílM no FILLÉR 1973. JÜNIUS 3., CSÜTÖRTÖK CSERVENKA FERENCNÉ: SARLÓS ISTVÁN: A vezető osztály jól bevált programja az egész nép érdekeit szolgálja Eredményeink forrása az összefogás, a fegyelmezett munka Szerda délután Budapesten az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házának nagytermé­ben választási nagygyűlést tartottak. Az eseményen — amelyet elnökként dr. Névai László jogászprofesszor, a Ha­zafias Népfront VI. kerületi bizottságának elnöke nyitott meg — felszólalt Vincze Tibor, a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat öntödei üzemének ve­zetője, Bajor Tibor, VI. kerü­leti nyugdíjas és Boldizsár Iván író. A gyűlésen beszédet mondott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országa? Tanácsának főtitká­ra, a VI. kerület képviselője­löltje. Sarlós István beszéde első részében szólt kulturális fejlő­désünkről, hangoztatva, hogy ez a fejlődés elválaszthatatlan attól az úttól, amelyet az el­múlt három évtized során megtettünk: a munkáshatalom megteremtette a tudás birtok­lásának lehetőségét. Az idei tavaszon, történelmi számvetésünk során felidéztük a múlt súlyos „kulturális örök­ségét.”, azt a korszakot, ahol a hat éven felüli népesség mint­egy 10 százaléka analfabéta volt, ahol az egykori uralkodó osztályok érdeke az volt, hogy a tömegeket a műveletlenség és az Igénytelenség elzárja az élet igazságának megismerése elől. Ezért akarták száműzni e hazából a haladó gondolatot, ezért kényszerítették szellemi életünk nagyjainak egy részét emigrációba, ezért üldözték a munkásművelődés nemes tö­rekvéseit. — A fasizmus terrorja sem tudta mindezt megvalósítani: a forradalmi mozgalmak és a haladó szervezetek mindig megtalálták a módját annak, hogy újabb és újabb híveket szerezzenek az olvasásnak és a művelődésnek. Ma hazánkban a lakosság műveltségbeli álla­pota jobb, mint sok gazdasá­gilag jóval fejlettebb kapita­lista ország állampolgáraié, és jóval felette áll azoknak a műveltség tartalmában, esz­mei kisugárzó erejében. — Ma, amikor a fejlett szo­cialista társadalom felépíté­séért dolgozunk — folytatta —, az oktatás és a művelődés területén új feladatok és egy­re jobban táguló perspektívák jelentkeznek. A kialakult ok­tatási rendszer keretén belül fokozatosan biztosítanunk kell az egyenlő feltételeket, min­den szinten, valamennyi ma­gyar család számára. Egyre in­kább gondoskodnunk kell ar­ról, hogy az iskola és a társa­dalom biztosítsa a tanulás és a felnőttkorúak továbbtanulási lehetőségét, tegye hozzáférhe­tővé az elsajátítandó ismere­teket. 1975-ben a nemzeti jövede­lemből 10,4 százalékot haszná­lunk kulturális célokra. To­vább fejlesztjük intézmény- rendszerünket, a közoktatást, a felsőoktatást, a közművelődési hálózatot. A művelődés egyre inkább társadalmi üggyé vá­lik, ezért indokolt és szüksé­ges, hogy művelődéspolitikai céljaink megvalósításában nö­vekvő szerepet vállaljanak a társadalmi mozgalmak és a tömegszervezetek is. Iskola, egyetem, tudományos vagy művészeti alkotóműhely, közművelődési intézmény vagy mozgalom egy közös célt szol­gál: a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalmat Minden alkotóműhely a cselekvés olyan kerete, melyben szelle­mi és művészeti életünk kép­viselői lehetőséget kapnak ar­ra, hogy képességeiket a tár­sadalom számára hasznosan kifejlesszék és ezt alkotásaik­ban kifejezzék. sugalmazol lehetnek az egyre nagyobb számban igényelt szo­cialista .alkotásoknak. A közelmúltban országszer­te — népfront fórumokon is — vitatták a közművelődési kerettörvény tervezetét. Tíz­ezrek mondták el, hogy a kul- turálódás ma olyan aktív fo­lyamat, amely tevékenységre sarkallja az emberek százez­reit és millióit. A szakismeret­tel, magas fokú általános mű­veltséggel felvértezett, szocia­lista módon gondolkodó töme­gek személyes példamutatás­sal, életmódjukkal, munkájuk­kal gazdagítják anyagi, szelle­mi értékeinket, képesek és ké­szek arra, hogy beleszóljanak a köz dolgaiba. Céljainkért, szocialista nemzeti egységben Sarlós István szólott a to­vábbiakban a szocialista nem­zeti egységről, a szövetségi po­litika jellemzőiről. Egyebek között aláhúzta: — A Hazafias Népfront vá­lasztási felhívásában kinyilvá­nítottuk, hogy hazánkban a különböző társadalmi osztá­lyok és rétegek, a materialista világnézetet vallók és a hivők, személyes tapasztalataik és ér­dekeik alapján felismerték azt a nagy igazságot, hogy a ma­gyar ncp csak akkor lehet va­lóban szabad, csak akkor élhet jólétben, ha elkezdett nagy művünket, a szocializmus épí­tését, következetesen tovább folytatjuk és megvalósítjuk a fejlett szocializmus Magyar- országát. — Nálunk a szocializmus építése teszi szükségessé, hogy a vezető osztály az egész nép érdekeit szolgáig programja végrehajtásához szövetségese­ket keressen. Mi alkotó és a szocializmus egész időszakára szóló szövetséget hoztunk lét­re. Ez a szövetség természetes, ezért szükségszerű, hiszen a vezető osztály és a többi réteg között a legalapvetőbb kér­désben — ti. abban, hogy dol­gozó emberek alkotta társa­dalmi rétegekről van szó — teljes az azonosság. De a ter­melőeszközökhöz való viszo­nyuk is azonos, hiszen mind­két tulajdonforma a szocialis­ta viszonyokat fejezi ki. Végül valamennyi együttes érdeke, hogy békében, létbiztonságban, növekvő jólétben, a kizsákmá­nyolás veszélye nélkül, a mű­velődési lehetőségek teljessége mellett éljenek és dolgozza­nak. Mindezt csak a szocializ­mus képes biztosítani a ma­gyar nép javára. — A szövetségi politika ha­tásfoka nagymértékben függ attól, hogyan alakul a mun­kásosztály helyzete, számbeli és politikai öntudata, felké­szültsége alapján elfoglalt he­lye, ereje. A felszabadulás óta a magyar munkásosztály számban is megnőtt. És ami legalább ennyire fontos: a kö­zös küzdelmekben a munká­sok politikai öntudata, szakmai felkészültsége egyaránt nagy­mértékben megnövekedett. A munkásosztályt a vezető sze­rep, a hatalom, az évek múlá­sával nem ringatta önelégült­ségbe; egyre felkészültebben, egyre felelősebben tölti be tör­ténelmi hivatását. Azzal a tu­dattal teszi, hogy felelős az ország, a, nép közös jövendő­jéért, és a kezdeményezés nemcsak joga, hanem köte­lessége is. — A munkásosztály és párt­ja nem elégszik meg azzal, hogy kizárólag a saját elgon­dolásait valósítsa meg. A szö­vetségi politika kötelezi arra, hogy élénken felfigyeljen min­den olyan javaslatra, amelyet az egész nép' javát szolgáló politikája fejlesztéséhez és programjának megvalósításá­hoz a dolgozó emberektől kap­hat. — A marxista—leninista el­mélet áthatja társadalmunkat, hatásától nem mentesültek azok sem, akik más ideológiai alapokról szemlélik a világ dolgait. A párt segíti, de nem sietteti, nem erőlteti ezt a fej­lődést. Azért, mert tudja, hogy minden fontos kérdésben érvé­nyesül útmutatása, s minden gyakorlati tennivalóban részt vesznek azok is, akik számára az ideológia teljes elfogadása ma még nem lenne egyszerű. — A szövetségi politikában jelentős tényező a termelőszö­vetkezeti fejlődés útjára lépett parasztságunk. Ma már egész gondolkodásmód j ában: politi­kai állásfoglalásában éppúgy, mint a gazdasági kérdések szemléletében, o múltbeliektől gyökeresen eltérő, a szocializ­must igenlő nézeteket vall. — Kezdettől fogva jelentős volt a haladó gondolkodású ér­telmiségiek szerepe a fejlődés­ben. Az idők soi'án felnőtt az értelmiségiek új generációja: pedagógusok, közgazdászok, mérnökök, orvosok, akik min­den alapvető kérdésben egyet­értő álláspontot képviselnek azokkal a társadalmi osztá­lyokkal, amelyek őket felne­velték, s feladataikra felké­szítették. Az emberiség jövő­je, az előttünk álló nagy lehe­tőségek / természetessé teszik az értelmiségiek számára, hogy erősítsék, építsék az ő érdekeit realizáló, az emberi értelem kibontakozását szorgalmazó szocializmust — mutatott rá Sarlós István. Szerdán délután sűrű so­rokban érkeztek az Agrártu­dományi Egyetem ünnepien feldíszített aulájába Pest me­gye 4-es választókerületének, Gödöllő városának polgárai. A város üzemeinek, tudomá­nyos és felsőoktatási intézmé­nyeinek, vállalatainak dolgo­zói három órára, a választá­si gyűlés kezdetére teljesen megtöltötték a nagy termet. A gödöllői városi pártbizottság, a népfront városi bizottsága és a városi tanács által együt­tesen meghirdetett választási gyűlés elnökségében foglalt helyet többek között Cserven­ka Ferencné, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság el­ső titkára, Pest megye 4-es számú választókerületének képviselőjelöltje, Plutzer Mik­lós, a városi pártbizottság tit­kára, Kovács Antdlné, a Ha­zafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára, Bene­dek János, a Városi tanács el­nöke, dr. Pethő György, az Agrártudományi Egyetem rektora. A Himnusz és a színvonalas kultúrműsor elhangzása után Benedek János nyitotta meg a gyűlést. Ezt követően Cser­venka Ferencné tartotta meg beszédét. Következetes küzdelem Ä megyei pártbizottság első titkára bevezetőben arról szó­lott, hogy a június 15-én sor­ra kerülő országgyűlési vá­lasztásokat nagy nemzetközi érdeklődés előzi meg. — Ba­rátainktól örömmel fogadjuk ezt az érdeklődést — mon­dotta —, akiket pedig a kí­váncsiság hajt, azokat is ud­variasan fogadjuk. Nincs mit titkolnunk vagy elhallgat­nunk a világ előtt, mert Ma­gyarországon a légkör nyu­godt, a patt politikája a dol­gozó tömegek támogatását él­vezi, s a szocialista építés eredményei szintén számotte­vőek. — Számunkra mindennapi életünk természetes közege, tetteink táplálója és terveink forrása o párt helyes politi­kája s az a bizalom, amely a tömegeket és a különböző tisztségek viselőit összeköti. Akadnak azonban, akik örö­kösen „változások” után szi­matolnak. Nos, tegyék nyu­godtan, mert ahogy belpoliti­kánkban, úgy külpolitikánk­ban sincs semmiféle változás, ’s azért, mert ez a külpolitika kiállta a gyakorlat próbáját. A Szovjetunióval, a többi szo­cialista országgal cselekvési egységben voltunk, vagyunk. és leszünk s jól tudjuk, hogy a nemzetközi helyzet fő irány­zata az enyhülés, de ezt megújuló, következetes küzde­lemmel kell érvényre juttat­ni. Cservenka Ferencné a to­vábbiakban részletesebben Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke fo­gadta Lőrincz Nagy Jánost, hazánknak a Svéd Királyságba akkreditált új nagykövetét, aki a közeljövőben utazik ál­lomáshelyére. Mihail Lcszecskónak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének veze­tésével szerdán délelőtt dele­gáció érkezett hazánkba. Szerdán, a Parlament dele- gációs-termében megkezdőd­tek a magyar és a szovjet de­legáció tárgyalásai, amelyeken megvitatják a két ország kö­zötti gazdasági együttműködés elmélyítésének egyes kérdé­seit. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Jean Sauvagnargues- nak, a Francia Köztársaság külügyminiszterének meghívá­sára ma, június 5-én hivatalos látogatásra Franciaországba utazik. szólott az imperialista körök azon törekvéseiről, melyek újabb válsággócok létrehozá­sára irányulnak, majd mél­tatta a vietnami nép győze­lemmel zárult hősi harcát, s aláhúzta az európai biztonsági értekezlet jelentőségét. Belpolitikai kérdésekre át­térve, a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy a párt XI. kongresszu­sa szilárd alapolzat teremtett a szocialista építőmunlca foly­tatásához, meglevő eredmé­nyeink megőrzéséhez és az adott lehetőségekkel arányban álló gyarapításához. Rámuta­tott: — A választási előkészü­letek során sem a jelöltek, sem mások nem állnak elő ígérgetésekkel. Egyszerű len­ne a jobb jövőt ecsetelni,, a majdani állapotokat színez- getni, de most elsősorban ar­ra van szükség, hogy minde­nütt választ adjunk napjaink kérdéseire, megmondjuk, ho­gyan tudunk ma jobban él­ni, mint tegnap, mi módon gyűrjük le a nem csakély ne­hézségeket. — Az 1971-es választások óta eltelt esztendőkben jó- néhány olyan intézkedésre került sor, amely a tömegek széles rétegeit érintette, nö­velte életszínvonalukat, javí­totta élet- és munkakörülmé­nyeiket. Elég itt utalni arra, hogy központi döntés nyo­mán emelték az állami ipar­ban dolgozó munkások és köz­vetlen termelésirányítók bé­rét, jövedelempolitikai intéz­kedéseket hajtottak végre a pedagógusoknál, az egészség- ügyi dolgozóknál, a tudomá­nyos kutatóintézetekben és a felsőoktatási intézményeknél. — Akár a jövedelmek, akár az általános életkörülmények oldaláról nézzük is a társada­lom fejlődését, örömmel álla­píthatjuk meg, hogy annak alapja a szilárd szövetségi po­litika, a munkás-paraszt szö­vetség. Társadalmunk e tartó pillére az, amely a jövőben is nagy figyelmet kell hogy kap­jon, s amely a párt politikájá­ban is a középponti helyet fog­lalja el. A kölcsönös érdekek érvényesítése jegyében tekin­tette át a párt Központi Bi­zottsága a legutóbbi években több témában is a munkásosz­tály helyzetét, s intézkedések sorozata bizonyítja — így a többi között a termelőszövet- ' kezeli parasztok nyugdíj-kor­határának rendezése —, hogy egyetlen jelentős társadalmi réteg sem szorul ki a figyelem megvilágító sugarából, a két alapvető osztályról nem beszél­ve. Sikeres öléves leír A 4-es választókerület kép­viselőjelöltje ezután Pest me­gye negyedik ötéves terve vég­rehajtásának néhány fő jel­lemzőjét ismertette. Elmondot­ta, hogy a tervezett 36 ezerrel szemben az év végéig 38 ezer lakás épül fel, s első ízben ke­rül tető alá nagy mennyiség­ben — mintegy hatezer — ta­nácsi, illetve tanácsi rendelke­zésű lakás. A társadalmi ösz- szefogás eredményeként való­ságos frontáttörés történt az óvodai helyzet javításánál: Az eredetileg számított kétezerrel szemben több mint tízezer gyermeknek teremtenek má­sodik otthont a IV. ötéves terv­ben, s érzékelteti az erőfeszí­tések nagyságát az is, hogy az eredeti programban szereplő 220 új iskolai tanterem helyett összesen 440 szolgálja majd a korszerűbb oktatást. Számottevő eredményeket si. került elérni a megye egész­ségügyi hálózatának fejleszté­sében is. Egyebek mellett ezt bizonyítja, hogy a tervidőszak végére, pontosabban novem­ber 7-re az egyenként 476 ágyas váci és ceglédi kórházak ezer-ezer ágyasra bővülnek. Fényt vet arra, hogy miként gyarapítják eredményeinket az összefogásban, a fegyelme­zett munkában, az áldozatvál­lalásban rejlő erők, az a tény is, hogy az eredetileg terve­zettel szemben mintegy másfél milliárd forinttal nagyobb ösz- szeget fordíthatott a megye a lakosságot közvetlenül érintő fejlesztésekre. Formálódó korszerű városkép Gödöllő képviselőjelöltje örömmel beszélt arról, hogy a városban soha nem épült fel annyi lakás, mint a IV. ötéves tervben, összesen kétezer — ebből 788 tanácsi — új otthon falait húzták fel öt esztendő alatt. Üj orvosi rendelőt ad­hattak át a gödöllőieknek, bő­vült a bölcsődék, óvodák há­lózata, utóbbié például a ter­vezett 200 helyett 400 hellyel. Nem kevesebb, mint négy ABC-áruház javította a lakos­ság ellátását, 90 nap alatt si­került felépíteni a bútoráruhá­zát, s a gyarapodás listája ez­zel még korántsem teljes. Hiba lenne azonban ebből (Folytatás a 3. oldalon) A művelődés egyre inkább társadalmi üggyé válik Szép és elismerésre méltó az általános haladás ebben a vo­natkozásban — de „még nem elég”. Az alkotók és a műélve­zők közötti — a művek alap­ján létrejövő — munkakap­csolat nyújthat olyan életből fakadó ismereteket, amelyek

Next

/
Thumbnails
Contents