Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

r 1975. JÜNIUS 29., VASÁRNAP K/tmav Ä gyógyítás szolgálatában Létezik mesterséges aktivitás is kor vérmintát vesznek a beteg­től, és laboratóriumban, úgy­nevezett . radioirmmunológiai eljárással vizsgálják. Dr. Rodé Iván egyetemi tanár vélemé­nye szerint nincs messze az az idő, amikor rákszűrővizsgá­latokat is ezzel a módszerrel végeznek majd. A professzor elmondotta: vi­lágszerte foglalkoznak a rák­kutatással, de ezidáig még nem sikerült kimutatni, hogy a rák vírusos eredetű volna. A legújabb rákkutatási tapasz­talatok szerint azonban van­nak bizonyos dagapattípusok, amelyeket gyógyszeres kezelés­sel is eredményesen lehet gyó­gyítani. Ügy tűnik tehát, hogy a belátható jövőben ezeknek a daganattípusoknak a kezelé­séhez, eredményes gyógyításá­hoz már nem lesz szükség a sebész késére, hanem ennek szerepét a tabletták veszik át. A fájdalom ellen A jódizotóp megkeresi ,r A rádióaktív izotópok orvosi alkalmazásának az a lényege, hogy az anyagot bejuttatják a szervezetbe — akár szájon ke­resztül, akár injekció formájá- ben —, s az izotópok a beteg szervben megtelepszenek, fel­halmozódnak. A jódizotóp pél­dául a esetek jó részében „megkeresi” a beteg pajzsmi­rigyet, a radioaktív kalcium a csontokat, a radioaktív foszfor pedig a vörös vértesteket. Ez­után sugárzásuk speciális mé­rőműszerrel kimutatható, és képpé — scintigrammá — ala­kítható. Ez ma már rutinmód­szernek számít, s az agyfügge­lék kivételével minden szervet lehet vizsgálni a segítségével. A kutatók újabb izotópokat keresnek, amelyek biztosabb hatásfokkal „dolgoznak”. A tudományág utóbbi évek­A gyógyító sugarat nemcsak a daganatok, hanem egyéb fáj­dalmak megszüntetésére is eredményesen használják fel. Egyelőre az a tapasztalat, hogy azok az orvosok, akik nem az onkológia, hanem más gyógyí­tási területeken dolgoznak, sok esetben egy kicsit idegenked­nek a sugárkezelés alkalmazá­sától. Pedig ezzel a módszer­rel eredményesen kezelhetők az egyszerűbb izomfájdalmak is, mint például az ínhüvely­gyulladás. Vigyázat! Sugárveszély! lása azonban olyan lehetősé­geket nyújt az emberiségnek, melyek szebbé gazdagabbá, kényelmesebbé 'tehetik élétün­ket. A felhasználási terület napról napra nő; így az or­vostudományban, az iparban, a mezőgazdaságban, stb. Ha­zánkban, Pakson, hamarosan felépül az első atomreaktor, amely energiát terme], és az eddig importált izotópokat ál­lítja elő. MAGYARORSZÄGON 1954- ig hivatásszerűen senki sem foglalkozott sugárvédelemmel, ' jelenleg pedig 250 sugárvédel­mi szakember működik. Az Eötvös Loránd Fizikai Társu­lat keretében megalakult a sugárvédelmi szakcsoport. Fó célkitűzése a sugárvédelemmel foglalkozó szakemberek tömö­rítése, az ionizáló sugárzás és az atomenergia veszélytelen s békés felhasználásának előse­gítése. A hazai sugárvéde­lem második korszakára a szervezettség, a konkrét, tudo­mányosan megalapozott mun­ka jellemző. A sugárvédelem mellett a kutatási munka na­gyobbik része a fizikai prob­lémák megoldására irányul, a terápiás kezelés alkalmazásá­nál. A rutinmunkában hasz­nálatos eszközök — a röntgen, a kobaltágyú — sugárveszé­lyesek. Az ezekkel dolgozókon meghatározott időnként orvosi vizsgálatokat végeznek. Min­den orvosnak, asszisztensnek van egy ún. filmdozimétere, amelyet havonta ellenőriznek. Ez a kis mérőműszer megmu­tatja, ért-e valakit sugárzás, s ha igen, milyen mértékben. Hazai vonatkozásban eddig még nem fordult elő számot­tevő baleset. ELLENŐRZÉSI HÁLÓZA­TOT hozott létre az Egészség­ügy! Minisztérium, amely szi­gorú óvó rendszabályok és szabványok alapjain tevékeny­kedik. Az Országos Sugárbio­lógiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet kísérleteket folytat a sugárhatás gyógysze­res befolyásolására, (ez azon­ban, sajnos, még utópiaszám­ba megy); az Országos Onko­lógiai Intézet a gazdája az egész ország területén a su­gárvédelmi eszközöknek, be­rendezéseknek, és a KÖJÁL végzi a sugárveszélyes munka­helyeken a méréseket. Budai Mária f A SUGÁRVÉDELEM szük­ségessége egy idős az első su­gárzást kibocsátó izotóp kezde­ti alkalmazásával. A magyar tudósok már a kezdet kezde­tén eredmén}-es tevékenységet fejtettek ki e területen. Első­ként Hőgyes Endre vetette fel a röntgensugárzás káros bioló­giai hatását, az Orvosi Heti­lapban 1896-ban megjelent cikkében. Napjainkban is jelentős tu­dományos munkát végeznek tudósaink. Közöttük Bozóky László, az Országos Onkológiai Intézet sugárfizikai osztály vezetője. Évtizedes, eredmé­nyes munkásságának elismeré­seként májusban a Magyar Tudományos Akadémia leve­lező tagjává választotta. Bo­zóky professzor a diploma megszerzése után kezdett fog­lalkozni az ionizáló sugárzá­sokkal. Az Eötvös Loránd Rá- dium Intézet megalakulása után külföldi tanulmányútra küldte a professzort. Nevéhez fűződik a sugárvédelmi ólom­pajzs alkalmazása. Ezeket a védőpajzsokat a rádiumos nő- gyógyászati kezelések alkal­mával használják: védelmet nyújtanak orvos és asszisz­tens számára. A sugárvédelem fő célja ket­tős. Az egyik az emberi szer­vezet védelme a kívülről • jövő sugárzások ellen, a másik: a radioaktív anyagok emberi szervezetbe jutásának meg­akadályozása. A SUGARKAROSODAS el­leni tudatos védekezés szüksé­gességét nemzetközi fórumon először 1925-ben mondták ki. 1928-ban megalakult a Nem­zetközi Sugárvédelmi Bizott­ság, amelynek magyar tagja is van. Ezen időszakban a ve­szély forrását a röntgensugár­zás, a természetes radioaktív izotópok (rádium, kobalt, urá­nium) gyógyászati és ipari fel- használása jelentette. 1942 után az első atomreaktor üzembe helyezésével, valamint az atomfegyver bevetésével a veszély forrása megnőtt, s így — hivatásánál fogva — több ember került kapcsolatba su­gárforrásokkal. A légköri atomfegyver-kísérletek a né­pek egészét érintették. A ve­szély nagyságának mennyisé­gi növekedése mellett, a mi­nősége is megváltozott. Az atomenergia békés felhaszná­A nukleáris orvostudomány az utóbbi néhány évben indult rohamos fejlődésnek. Ennek nyomán mindenütt nukleáris orvostudományi társaságok alakultak. Nálunk 1972-ben jött létre ez a szervezet, amely tavaly novemberben tartotta Budapesten első kongresszusát. Az első nukleáris orvostudo­mányi világkongresszust az idén októberben rendezik meg Tokióban. Az a tény, hogy a hazai tudományos találkozó ilyen gyorsan követte a világ élvonalbeli onkológusainak nemzetközi eszmecseréjét, jel­zi, hogy az itthoni kutatások színvonala sem marad el a más országokétól. Varga Zsuzsa SOKAKBAN MÉG MA IS OLYAN ÉRZÉS TÁMAD, AMIKOR MEGHALLJÁK AZ ATOM SZOT, HOGY AZ EGYENLŐ A PUSZTÍTÁS­SAL. A VALÓSÁGBAN AZONBAN EGYRE INKÁBB A BÉKE SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTJA AZ EMBER az atomok ENERGIÁJÁT. E HETI TU­DOMÁNY-TECHNIKA ÖSZ- SZEÁLLlTÁSUNK EZT MU­TATJA BE. Közös reaktor Anglia, Franciaország és az NSZK kormányközi megálla­podást kötött a francia .Alpok­ban, Grenoble mellett létesült, Laue ás iMngevin nevét viselő kutatóintézet költségeinek vi­seléséről. Az intézet három éve épült, de eddig csak francia és nyugatnémet közös vállalko­zásként működött. Angol ku­tatók bevonása és angol anya­gi támogatás révén az intézet fejlődésének új korszaka nyűt. Az intézet igazgatója a No- bel-dijas Mössbauer profesz- szor. Az 57 megawattos reak­tor 1500 billió neutront szol­gáltat négyzetcentiméterenként és másodpercenként. Ezt <t neutronfolyamot főleg szilárd­testfizikai és biológiai kutatá­sokhoz hasznosítják. Az inté­zet évi költségvetése 6 millió font sterling. 1150 megawatt Jóllehet az atomerőművek lényegesen kisebb mértekben szennyezik a levegőt, mint a hagyományos szén-, olaj- és földgáztüzelésű társaik, mégis a lakott területektől bizonyos távolságra kell megépíteni őket, számítva az esetleges meg­hibásodásukra. Fontos az atomerőművek telepítésénél az is, hogy hűtővíz bőven álljon rendelkezésre. Az elszigeteltséget és a korlátlan vízellátást amerikai ■szakemberek úgy tervezik megoldani, hogy az 1980-ig meg­építendő két, egyenként 1150 megawatt teljesítményű atom­erőművet az Atlanti-óceánban, New Yersey partjai közelé­ben kívánják elhelyezni. Mindenekelőtt egy hatalmas - hul­lámtörő gátat kell építeniük, amely lecsendesíti, visszatart­ja majd a hatalmas hullámokat. Ezt követően a tengerfe­nékbe süllyesztett cölöpökre építenék rá az erőműveket. Az áramot víz alatti kábeleken továbbítanák a szárazföldre. Az atomerőmüvek hulladékhőjével tengcrvíz-sótalanítást is vé­geznének. Szakemberek — mérnökök, oceanográfusok, geofiziku­sok, meteorológusok, radiológusok és biológusok — egész tö­mege fáradozik a merész terv megvalósításán. A parti lakos­ságnak a tengervíz radioaktív szennyeződésének veszélyétől való félelmét nem lesz könnyű eloszlatni. 1980-ra: O ET /■/ // 33d erőmű A világ első atomerőművét 1954-ben helyezték üzembe a Szovjetunióban. Az elmúlt két évtized során hatalmas karriert futott be az atomenergetika, nap­jainkban már 19 ország 149 atomerőműve szolgáltat energiát, s 1980-ra várhatóan 335 atomerőmű működik majd a világon. minél közelebb építhessék. Az erőmű körüli úgynevezett biz­tonsági övezet vagy egészség- ügyi védőzóna sugara a je­lenlegi előírások szerint — az erőmű teljesítményétől, a geológiai, hidrológiai, mete­orológiai stb. viszonyoktól függően — 2.5—3 kilométer. Az atomerőművek tervezési feltételei, hogy normál üze­mi viszonyok között a kör­nyezetet radioaktív anyagok ne szennyezzék. A hulladé­kot — ami lehet szilárd, fo­lyékony és gáz halmazállapo­tú — különleges tisztítóberen­dezésekben fogják fel, majd megfelelő folyamatkezelés után (hígítás, pihentetés, szi­lárd végállapotúra való át­alakítás) kerül ki az erőmű­ből a hulladéktárolóba vagy izotóp temetőbe. A szellőztető­berendezések a helyiségek le­vegőjét megfelelő tisztítás, szűrés és ellenőrzés után ké­ményen át engedik ki a sza­badba. Az erőmű környezetében — vagyis az atomerőmű keríté­sén belül és kívül — az egész­ségügyi védőzónában és még azonkívül is, külső dozimet­riai (sugáradagmérő) szolgá­lat végez folyamatos ellenőr­zési munkát, amelynek során mintát vesznek a növényzet­ből, földből, vízből, esőből, le­vegőből stb. A külső dozimet­riai ellenőrzést mé" az atom­erőmű üzembe helyezése előtt elkezdik — ez az úgynevezett 0-szint mérés —, hogy a ké­sőbbi mérések adatait lehes­sen mihez viszonyítani. Az atomerőművek telepíté­sére vonatkozóan általános érvényű, nemzetközi bizton­sági előírás nincs, de vannak országos érvényű előírások, követelmények, amelyeket kí­sérleti és tapasztalati adatok alapján határoznak meg. Az atomerőművek biztonságos üzemét, környezetellenőrzését hatósági feladatkörrel rendel­kező szervek ellenőrzik min­den érdekelt országban. Fokozott figyelem! Az atomerőművek radio­aktív anyagot tartalmazó be­rendezéseit (a reaktort, az el- gőzölögtetőket, a szivattyúkat, a , nyomástartó edényt és az ezeket összekötő csővezetéke­ket) hermetikusan zárt épü­letben helyezik el. Különle­ges kiképzésű épületről van szó, amelynek még az esetle­ges földrengést is sérülés nél­kül kell állnia. Végeredményben milyen veszélyes üzemzavarok követ­kezhetnek be az atomerőmü­vekben? Legsúlyosabb a rob­banás lehet, aminek minimá­lis az esélye, de mégis gon­dolni kell rá. Nos, maga az épület, egyes megoldásoknál pedig az érőművet körülve­vő acélgömb még ilyen eset­ben is biztonságot nyújt. Veszélyforrás lehet a reak­tor-nyomótartály és az elsőd­leges kör csővezetékén eset­leg képződő repedés, törés is (a primer körben 120—130 kp/nV nyomáson kering a víz). A rendszeres ellenőrzés és maga az a tény, hogy a fém alkatrészeket rendkívüli elővigyázattal és különleges hegesztéssel erősítik összeg kisebbíti a meghibásodás ve­szélyét. Az atomerőművek személy­zetét spéciális sugárvédő esz­közökkel óvják a radioaktív sugárzás esetleges veszélyé­től. Mindamellett olyan leál­lító rendszereket tartanak üzemben, amelyek a normá­listól a legkisebb mértékben eltérő észlelés esetén azon­nal „lefékezik” a reáktolt. Radioaktiv temető Az atomerőművek bizton­sági problematikájához hoz­zátartozik a radioaktív hulla- tíékanyagok veszélytelen el­szállításának és elraktározá­sának a kérdése is. Ha a ra­dioaktív temető nem az üzem területén van, az összegyűj­tött, besűrített, a radioaktivi­tás bizonyos fokú csökkené­séig tárolt hulladékanyago­kat speciális járműveken szál­lítják el, hogy örök időkre biztonságba helyezzék. Hazánkban 1960-ban léte­sült az első izotóotemető. Solymár közelében, amely idő­közben megtelt és korszerűt­lenné vált. Az újabb bizton­ságos föld alatti tárolóhelyet Vác közelében, Püspökszi­lágy térségében alakították ki. A terület talajának víz­záró tulajdonsága és az al­kalmazott tárolási technológia kellő biztonságot nyújt. B. L ről semmilyen káros radio­aktív hatás ne érje és sugár­zó anyagrészecskék (por, gáz, folyadék stb.) az élő szerve­zetbe ne kerülhessenek. Igen kiterjedt kutatás folvt és folyik ma is a sugárzás biológiai hatásának mind ala­posabb megismerésére, vala­mint a biztonságos védelmi berendezések kialakítására. A kutatási eredmények gyakor­latba való átültetésének kö­szönhetjük, hogy jól „kézben tudjuk tartani” az atomerőr műveket. Biztonsági övezet Általános törekvés, hogy az atomerőműveket — ame­lyek kis üzemanyagszükség­letük folytán a hagyományos erőműveknél függetlenebbül telepíthetők — a reaktorüzem belső biztonságának fokozá­sával a lakott településekhez SugárcUeuürzés az üzemen kívüli reaktortérben. r A nukleáris orvostudomány, azaz a radioaktív izotópok al­kalmazása a biológiai és orvosi kutatásban, a klinikai diag­nosztikában és a gyógyításban: az atomenergia békés alkal­mazásának egyik legfontosabb területe. A természetes radio­aktivitást 1896-ban fedezte fel Röntgen és Bequerel. Felfede­zésük lényege az volt, hogy bi­zonyos elemek sugárzást bo­csátanak ki, s ennek a sugár­zásnak biológiai hatása van. Az elemeknek ezt a tulajdon­ságát hamarosan felhasználták a gyógyításban is. A harmin­cas években soikesztendős fá­rasztó kísérletsorozat után a Curie házaspár jött rá, hogy létezik mesterséges radioakti­vitás is, vagyis ha megbontják az atommag egyensúlyát, fel­szabadult az úgynevezett kö­tési energia és ez sugárzás formájában jelenik meg. Ké­sőbbi kutatások igazolták, hogy minden elem megbontha­tó mesterséges módon. Az anyagnak tehát általános tu­lajdonsága, hogy energia fel­szabadításával sugárzóvá te­hető. Bizonyos tényezők hatá­sára tehát minden élő vagy élettelen anyag radioaktívvá tehető. ben bekövetkezett fejlődése le­hetővé tette, hogy egyes vizs­gálatokat a radioaktív anya­goknak a szervezetbe juttatása nélkül is elvégezzenek. Ilyen­Kezdetben és utána még igen sokáig félelem élt az emberekben, hogy veszélyes radioaktív szennyeződést okoznak majd az atomerőmű­vek. Kiderült, hogy alapta­lan volt az aggódás, ugyanis az atomerőművek lényegesen kisebb szennyező hatással vannak a környezetre, mint a hagyományos erőművek, be­leértve azt a radioaktív szeny- nyeződést is, ami a szénben és az olajban előforduló urá­nium és tórium bomláster­mékeiből származik. Mint ismeretes, az atom­erőmű reaktorában lejátszódó fizikai folyamatokat erős ra­dioaktív sugárzások kísérik, melyek az élő szervezetre ká­ros biológiai hatást fejtenek ki. A sugárvédelem célja, hogy megakadályozza ' a su­gárzó szennyező nyagok sza­badba való kijutását, hogy az embert és környezetét kívül-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents