Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-29 / 151. szám
Nyikolaj Faggyejev sajtótájékoztatója Budapesten Befejezés előtt az új tervidőszak koordinációja I szocialista tervgazdálkodás és az együttműködés alapján a KGST-tagországok sikeresen oldják meg a népgazdaság-fejlesztési feladatokat Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára szombaton Budapesten, a Parlamentben tájékoztatta a hasai és a külföldi újságírókat a KGST XXIX. ülésszakáról. — A tanácskozás olyan időszakban, zajlott le — monB enne van a kifejezésben : átlag, középarányos, a szélsőségek egyesítése, a mérleg középen álló nyelve a legalacsonyabb és a legmagasabb bérek között Kifejezi tehát azt az összeget melyet a többség havonta megkeres. Pest megyében az ipari munkások átlagbére — egy évet tekintve — valamivel túljutott a 30 ezer forinton. Ezen belül természetesen nagy eltéréseket lelhetünk, viszonylag magas az átlagbér a nehézipar több területén, alacsonyabb a könnyű, és az élelmiszeriparban. Nagy esemény volt Abonyban, amikor a szó szoros értelmében megérkezett az ipar; gyáregységet létesített a községben a Mechanikai Művek. 1971- ben itt a munkások havi átlagkeresete 1690 forintot tett ki, s akik nem sokkal korábban „bármit” vállaltak volna, csakhogy helyben dolgozhassanak, kevesellték ezt az összeget. Tavaly a munkások átlag- keresete 2175 forintra rúgott, azaz három esztendő alatt 485 forinttal emelkedett. Amiben része volt központi bérintézkedéseknek éppúgy, mint a vállalati bérfejlesztésnek, s persze, annak, hogy a gyáregységben, növekedett a teljesítmény, a begyakorlottság, valamelyest a szakmai szint is. Ez utóbbi ugyanis nem mellékes. Az átlagbér alakulásában lényeges szerepet játszik a szakmunkások aránya; nagyobb keresetük megnöveli az átlagot. Az abonyi gyáregység egy-egy munkása tehát majd’ hatezer forinttal többet vitt haza egy esztendő alatt, mint korábban, de téved, aki azt hiszi, most kevesebb szó esik a bérekről brigádgyűléseken, termelési tanácskozásokon és más fórumokon, mint esztendőkkel ezelőtt. 0 ** rök téma a bér, s ezen aligha lehet változtam. Aki dolgozik, az számon tartja, mit kell kapnia annak fejében, s ritka, mint hazai égboltunkon az északi fény, az olyan ember, aki ne szeretne nagyobb keresetet elérni. Csak az a kérdés, érti-e, tudja-e, hogy a többért neki is többet illenék adnia? Érdekes tapasztalatokkal szolgáltak az üzemekben a közelmúltban lezajlott szakszervezeti választások. Míg a megelőző, hasonló aktusok többségét inkább az jellemezte, hogy a jobb keresetet úgy általában szorgalmazták a felszólalók, most sokan voltak, akik a szervezettebb, folyamatosabb munkával kötötték össze, kimondták azt az igazságot, hogy a munkás — a becsületes, igyekvő munkás, azaz a döntő rész —, ha bemegy a gyárba, akkor nem állni, várni akar anyagra, szerszámra, beállítóra, rajzra, hanem dolgozni. Egyenletesen, rohamtempó és lazsálás nélkül. Nehogy elkiabáljuk, de mintha formálódni kezdene az a felismerés: a bérnek fedezetének kell lennie! Munkának, árunak a következménye a bér, nagyobb mennyiségnek vagy jobb minőségnek. A meny- nyiségnek is, a minőségnek is nagy része volt abban, hogy a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál 1972 és 1974 között a munkások éves átlagbére 6,5 ezer forinttal növekedett, s éppen megfelelt a megyei átlagnak, mert 30 ezer forintra, azaz havi 2500-ra rúgott. Ehhez azonban — túl az 1973-ban végrehajtott központi bérintézkedésen — elengedhetetlenül szükség volt arra, hogy a gyár 1972. évi 25 millió forintos nyeresége 1974-ben 80 millióra növekedjék, s hogy élhettek a textiliparban érvényesített bérpreferenciák némely előnyével. Több és jobb munka i s áll tehát a lenfonós munkások nagyobb keresete mögött, de nem véletlenül emeltük ki a tágabb betűközzel az is szócskát. Mert ahogy itt, úgy másutt sem lehet — az egész iparra érvényesen — azt mondani, hogy minden forintnyi bér mögött meghatározott értékű termelés lelhető. N emcsak üzemi, hanem iparági méretekben szintén sokasodnak a figyelmeztető jelek arra, hogy könnyebben nyúlnak a bérnöveléshez, mint eszközhöz az érintettek, így vélve enyhíteni gondjaikat, ahelyett, hogy felkutatnák a gondok tényleges gyökereit. Már-már uralkodóvá vált az a szemlélet, hogy a termelési bajok, fennakadások egyetlen gyógyírja a béremelés, mert a több pénzért majd lesz munkaerő, lesz munkafegyelem, lesz minden ... Nem lett, nem lesz. A követelmények növelése nélkül kiadott bér, a munkával nem fedezett bér — hangsúlyozzuk: nemcsak a munkások bére! —, a termékkel nem keményített forint „puhának” bizonyul, nagyobb mennyiségével arányosan nem emelkedik vásárlóértéke. Az év első öt hónapjában 13 százalékkal több pénz került a lakosság kezébe, mint 1974 megfelelő időszakában! Az önmagában örvendetes adat nagyon is elgondolkoztató kérdéseket rejt magában, egyebek mellett azt, hogy — bár leegyszerűsíthető a párhuzam — miként, miét növekedhettek a termelésnél gyorsabban a bérek az iparban? Mi indokolja a gyors pénzkiáramlást olyan helyeken — például a textilipar néhány területén, a gépipar egyes ágazataiban —, ahol a termelés szerény mértékben bővült, sőt, csökkent!? Egy hamis, veszélyes szemlélet indokolja csupán. Az a megengedhetetlen felfogás, hogy „ha keresnek az emberek, akkor nincs baj”, azaz nem firtatják, mi miként van a gyárban, a vállalatnál, vagy akár a piacon. Lehet, akadnak, akik felszisszennek erre. Sziszegjenek! Mert rendben van, akarunk, tehát keressünk is többet. De senkit, egyetlen poszt betöltőjét sem hatalmazták fel arra, hogy ennek fejében ne kérjen, ne követeljen többet. Mert enélkül önmagunkat csapjuk be az átlagbérek, átlagkeresetek duzzadó forintjaival. Mészáros Oltó dotta —, amikor a KGST-tag- országokban befejezésükhöz közelednek az ötéves népgazdasági tervek. Az ülésszakon a kormányfők kiemelték, hogy a tagországok gazdasága e tervidőszakban dinamikusan és kiegyensúlyozottan fejlődött. Országaink újabb lépést tettek előre a szocialista világrendszer gazdasági erejének növelésében* világgazdasági helyzetük erősítésében. Korszerűsödött o népgazdaságok szerkezete A KGST titkára rámutatott, hogy a KGST-országok- ban az elmúlt négy évben emelkedett az anyagi javak termelése, korszerűsödött a népgazdaság szerkezete. A nemzeti jövedelem emelkedése lehetővé tette, hogy országaink következetesen megvalósítsák a nép életszínvonalának emelését célzó programijukat. Ugyanakkor a kapitalista országok mélyreható gazdasági válságot élnek át inflációval, a háború óta eddig példa nélküli munkanélküliséggel. Természetes, hogy a szocialista közösség országait nem választja el — amint mondani szokás — „kínai fal” a világgazdaságtól. A kapitalista világban végbemenő folyamatok bizonyos hatást gyakorolnak országaink gazdasági helyzetére. Ennek ellenére a KGST-tagországok gazdasága, amely a szocialista tervgazdálkodás elveire, az országaink közötti széles körű gazdasági és tudományos- műszaki együttműködésre épül, lehetővé teszi, hogy sikeresen oldjuk meg a kommunista és munkáspártok, valamint a kormányok által kitűzött népgcCzdaság-fejlesz- tési feladatokat. A KGST-tagországok nemzeti jövedelme 1974-ben 6,4 százaié Ideal volt magasabb, mint egy évvel korábban, az ipari termelés pedig mintegy 8,5 százalékkral nőtt. Ugyanakkor a fejlett kapitalista országokban az előzetes' adatok szerint mindössze 0,25—1 százalékkal emelkedett tavaly a nemzeti jövedelem. A Szovjetunió és a tesbvéri szocialista országok kemény (Folytatás a 2. oldalon) PEST VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM SrA 1 FOIII1VT 1975. JÜNIUS 29., VASÄRNAP Magtárba érkezett Pest megyéből az első árpaszállítmány Újabb gazdaságokban vágják a rendet a kombájnok Mint tegnap megírtuk, a héten Pest megyében is megkezdődött az aratás. Az utóbbi napokban különösen a délebbi járásokban, a gyorsan átforrósodó laza földeken szókul már az őszi árpa. Szombaton, egy nappal Péter-Pál előtt, kezdtek aratni Túrán, az Egyesült Galgamenti Termelőszövetkezetben. A vérségi út mellett rugaszkodtak az őszi árpáinak a kombájnok. A hét gép ezután a búzát vágja majd. Az összesen 1485 hektárnyi aratnivalóval — ha az időjárás is a gazdák kedvében jár — július 20-ra‘ végeznek. A galgamácsai összefogás Tsz-ben szerdán indították a határnak az arató-cséplő gépeket, egyelőre a repcét vágják — 114 hektáron, ezután a búza következik. A tervek szerint a jövő héten megkezdődik a gabona betakarítása a vérségi Egyesült Barátság és az ikladi Galga-parti termelőszövetkezetben is. A megye déli csücskében Nagykőrösön, ahol más években már penge alá érnek ilyenkorra a kalászok, egyelőre csak készülődnek az aratásra. A négy helyi termelőszövetkezetben összesen 3316 hektárról takarítják majd be a jónak ígérkező termést. Ez nem lesz könnyű munka: az esőzések nemcsak a gabona beérését késleltették, hanem sok helyütt összekuszálták a kalászokat. Várhatóan a szemek nedvességtartalma is nagyobb lesz a szokásosnál, nemigen lesz hát üresjárat a Szabadság Termelőszövetkezet óránként 60 mázsa termény szárítására alkalmas üzemében. A gazdaságokban rajtra készen állnak már a gépek a gondos előkészítés után. Ezen a nyáron a körösi határban 89 traktor, 22 kombájn, tucatnyi tehergépkocsi és 88 pótkocsi vesz részt az aratásban és a behordásban. A terménytárolók összesen 457 vagon térmény befogadására alkalmasak, szükség esetén azonban alkalmi magtárakba is raktároznak magot. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal összesen 320 vagon búza, és 68 vagon rozs szállítására kötöttek szerződést a város közös gazdaságai. A Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárió és Feldolgozó Vállalat tájékoztatása szerint a hét végén magtárba került az első termés^ a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezettől érkezett az első szállítmány, összesein 16 vagon árpa. Szinte ezzel egy időben vitt 80 vagon árpát a nagykátai körzeti üzembe a helyi Kossuth Tsz. A terményforgalmi vállalatnál ma is ügyeletét tartanaik, s a kenyérgabona betakarításának időszakában éjszaka is átveszik a szál! 1 í talányokat. A vállalat felkészült az új tennés fogadására: megbeszélésre hívták össze a hat körzethez tartozó termelőszövetkezetek és állami gazdaságok képviselőit. Az eddigiek szerint az idei gabonatermés fe- i lülmúlja a tavalyit. A korszerű agrotechnika és a mező- gazdaság mind fokozottabb kemizáíása eredményeként a terméseredmények növekedése évről évre olyan ütemű, amellyel a raktárterület neun tud lépést tartani. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is raktározási gondjai vannak tehát a Gabonái alvásárlónak, s e gondok enyhítéséhez, megszüntetéséhez kért a vállalni segítséget. Tavaly a gazdaságok a gabonatermés mintegy 20—22 százalékát tárolták bérben, saját raktárterületükön. Hasonló az igény az idén is; a vállalat mindenképpen számít arra, hogy a gazdaságok legíbevesebb négyezer vagon termés bértárolását vállalj ák. Az előzetes számítások szerint — a gazdaságok segítségével Pest megyében a kenyér- gabona átvételét és tárolását három hét alatt be lehet fejezni, Két hónappal előbb állítják [izembe Százhalombattán a OKV új termelőegységeit Kétszázmillión felüli népgazdasági hasznot Jelentene a határidő betartása A Dunai Kőolajipari Vállalat majd nyolcmilliárdos nagyberuházása második ütemének munkálatait a Minisztertanács határozata értelmében meg kell gyorsítani. A DKV vezetői a közelmúltban megvizsgálták ezeket a kérdéseket, felmérték a tennivalókat és túlórák fedezetére már rendelkezésükre áll mintegy 3 millió 500 ezer, a sürgősségi felárak fedezetére 2 millió forint. A munkálatok elvégzéséhez 40 millió forint értékben mindazt, ami szükséges. E téren a frontáttörés elképzelhetetlen az irányító szervek hatékony intézkedései nélkül. pontosan meghatározták tizenegy üzemrész, illetve kiszolgáló egység felépítésének, üzembe helyezésének új határidejét. különféle gépeket kell a kivitelező vállalatoknak beszerezniük. A korábbi időpontnál 7 hónappal előbbre hozták a gáz- frakcionáló, 5—5 hónappal az aromás extraháló II., valamint az Orto-xilol üzemrész, és 1—3 hónappal számos más létesítmény elkészültének végső dátumát. Terveik szerint az új üzemrészeket 1976. december 31. helyett csaknem két hónappal előbb állíthatják munkába. A gyorsítás természetesen rendkívül sok tényezőn múlik és bizonyos többletköltséget is igényel. A jutalmak és Sok múlik a generáltervező Olajterv igyekezetén is, mennyire sikerül teljesíteniük a DKV-val kötött újabb megállapodásuk előírásait. Ezek többek között a helyszíni művezetés azonnali biztosítására, a tervekkel kapcsolatos észrevételek gyors elintézésére, a geodéziai munkák soron kívüli befejezésére és a gyorsított ütemben építendő üzemrészek t :rveinek véglegesítésére vonatkoznak. Felmérték a kivitelező vállalatoknál mutatkozó anyaghiányodat és megállapították, hogy különösen az importanyagok beszerzése akadozik, bár hazai gyártmányokból sem tudják időben beszerezni A kivitelezésből részt vállaló 25—30 kisebb-nagyobb vállalat hálótervben előírt ütemezés alapján átcsoportosította rendelkezésre álló gépi erőit, a beruházóval közösen negyedévenként értékelik a munkák állását, kooperációs értekezletéken és igazgatói szintű megbeszéléseken határozzák meg a legsürgetőbb feladatokat. Minden jel arra mutat, ha az igényelt gépeket és hiányzó anyagokat megkapják, akkor nem fog rajtuk múlni a gyorsítás sikere. Számításaik szerint, ha az új termelő egység a korábbi időpontnál két hónappal előbb kezd dolgozni, akkor 21 millió forint többletnyereség és mintegy 219 millió forintos népgazdasági szintű eredményjavulás várható. K. Gy. A. természetes,em szabad szombatok és vasárnapok nélkül. A megyei közös gazdaságok gépesítése ma már olyan fokú, hogy naponta mintegy 2300 vagon gabona betakarítására képesek, Megfelelő körülmények között a kenyérgabona aratása 16—20 nap alatt befejeződhet; a búza és rozs aratásának megkezdése azonban még néhány napot várat magára. (Riport az aratásról a 3. oldalon.) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke búcsúlátogatáson fogadta Sztoio Sztanoevet, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. Borbándl János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezette azt a magyar párt- és kormányküldöttséget, amely részt vett a Mozambiki Népi Köztársaság kikiáltása alkalmából rendezett ünnepségeken. A magyar delegáció visszaérkezett Budapestre. Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes vezette a magyar katonai küldöttséget, amely néhány napos hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban és tegnap érkezett haza Magyarországra. Átlagbér.
