Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

Szovjet megrendelésre Húsz élelmiszeripari berendezés, úgynevezett vibrációs töltő készül a Gépjavító és Faipari Szövetkezet központi te­lepén, szovjet exportra. A Il-es lakatosműhely Petőfi Sán­dor szocialista brigádja a gépek összeszerelését végzi. Apáti-Tóth Sándor felvétele SPORT Csepeli sportiskolások Nagykőrösön XIX. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 19’5' JÚNIUS 2S- CSÜTÖRTÖK Aratás előtt A Csepel SC sportiskolája 1963-ban alakult. Az utóbbi években immár hagyománnyá vált, hogy tagjai nyaranta vá­rosunkban edzőtáboroznak. A napokban igazgatójukkal, Fo­dor Tamással beszélgettünk, aki terveikről, munkájukról a következőket mondotta: — Ezúttal ötödször vagyunk Nagykőrösön. Szeretjük a vá­rost, mivel itt majdnem min­den létesítmény megtalálha­tó, amely a felkészüléshez szükséges, s^a klímaváltozás is előnyös a gyerekeknek. Jú­nius 16-tól 28-ig a Szárcsa úti és a Gombos téri testnevelés tagozatos általános iskolások vannak Nagykőrösön. Tantes­tületünk valamennyi tagja és a szülők is segítettek, hogy a gyerekek eljöhessenek az ed- , zőtáborba. Gimesy Edit ka­jakedző, Deák Balázs, a Cse­pel újság tudósítója, valamint Kecskés József (mindhárman testnevelő tanárok) és a volt sokszoros válogatott Harkai Győző kézilabdaedző veze­tésével készülnek gyerekeink. Szállásuk a tanyai diákok kol­légiumában van. Jelenleg az ötödikesek, hatodikosok és a hetedikesek tartózkodnak Nagykőrösön, akik már öt éve sportiskolások. Alsó ta­gozatban heti 3 testnevelési órájuk van, s ezenkívül még délután 3 órás sportfoglalko­záson vesznek részt. A felső tagozatosok már összesen 7 órát töltenek testneveléssel, s ötödik osztálytól kezdve pe­dig már szakosodnak is az egyjes sportágakra. A jelenleg Nagykőrösön levő 85 gyerek, lányok-fiúk, atlétikával, kézi­labdával foglalkoznak, a ka­jak-kenusok pedit erőnléti előkészítésen vesznek részt. — Júliusban két turnusunk a Toldi Miklós élelmiszer- ipari szakközépiskolában kap helyet. Jövő hónap 7-től 19-ig 90 diákunk jön Nagykőrösre. A kézilabda leány és fiú if­júsági I. csapat (ez utóbbi az NB I-es magyar bajnokság ifiejoportjában jelenleg a hat+nadik helyen áll, az ifjú­sági és serdülő korúakból álló NB Il-es női kosárlabdacsa­pat, a korosztályukban az or­szág legjobbjai között emlege­tett fiú ifjúsági és serdülő ko­sarasaink, valamint a 10—11 éves labdarúgóink közül 40- en készülnek majd fel Nagy­kőrösön. — A harmadik turnus is a Toldi Miklós szakközépisko­lában kap helyet: július 14- tői 26-ig kézilabda női ifi I. és férfi ifi II. csapatunk ösz- szesen 30 fővel táborozik itt. A hagyományos Csepel— Nagykőrös öregfiúk labdarú­gó-mérkőzés sajnos elmarad, mert a Csepel SC labdarúgó- szakosztálya nem vállalta a játékot. De bármelyik edző­táborozó csapatunk örömmel játszik barátságos mérkőzést a helyiekkel. Egy férfi kézi­labda-mérkőzést már tervbe is vettünk a Nagykőrösi Kini­zsi (NB II) és a Csepel Sí ifik részvételével. Nagyobb támogatás A Kinizsiben elnökségi ülést tartott a sportkör vezetősége, amelyen az első negyedév költségvetését ismertették. Be­jelentették: a konzervgyár az eddiginél nagyobb összeggel támogatja majd sportegyesü­letét. Ezután a birkózószak­osztály gondjairól, valamint a téli edzőváltozás óta eltelt idő­ről esett szó. Tájékozódási verseny úttörőknek A Nagyerdő tázerdei részén került sor, ezúttal harmadíz­ben a városi úttörő tájékozó­dási versenyre, összesen 16, egyenként 4 fős csapat indult, köztük lány-fiú vegyes ösz- szetételű is lehetett. A jubi­leumi parktól az erdészházig, majd vissza, s egyéb útvona­lon haladtak a pajtások 5—6 kilométeres távon. Két szakaszban került sor a versenyre. Az elsőben térkép alapján 6 ellenőrző pontót kellett érinteniük és egy rejt­vényt megoldaniuk. A máso­dik szakaszban 6 állomáson 1 —1 kérdésre kellett válaszol­niuk, hazánk felszabadulásá­val és az azóta eltelt 30 év eseményeivel kapcsolatosan. Az első három helyen az Arany János általános iskola csoportjai végeztek. A győz­tes csapat tagjai: Gárdián Edit, Kulcsár Agnes, Berecz Gábor, Szeleczki Csaba. A kupát most már másodszor az Arany János úttörőcsapat kapta meg. Négy csoportja együtt 326 hibapontot kapott. Második lett a Kossuth is­kola 456, harmadik a Rá­kóczi 607, negyedik a Petőfi iskola lett 1516 hibaponttal. A városi úttörőelnökség és az Elektromos Sportklub termé­szetjárói igen értékes tárgy- jutalmakat adtak át a győz­teseknek és a helyezetteknek. S. Z. Mai sportműsor Természetjárás Miskolc—Csanyik: Ország­járó diákok jubileumi, X. or­szágos találkozója. Torna Szombathely: XI. nyári út­törő-olimpia országos döntő­je. Honvédelmi sport Csehszlovákia: Csehszlová­kia—Magyarország férfi és női válogatott páros viadal. r ­Uj szociális épület Jó ütemben halad a munka A Nagykunsági Erdő- és Fa- 'eldolgozó Gazdaság jelentős összeget fordít nagykőrösi te- 'eoének fejlesztésére. Több millió forintos költséggel munkába állították nem­régiben a nagy teljesítmé­nyű bakdarut, amellyel nagyban messkönnyí­tették a rakodást. Most a gyártelepen ötmillió forin­tért háropiemeletes szociális épületet emelnek. A Nagykő­rösön még nemigen alkalma­zott különleges betonvázas építkezést a városgazdálkodási vállalat vállalta, s alvállalko­zóként a gyár építőbrigádja is részt vesz a munkában. A napokban megtekintettük a jó ütemben haladó építke­zést, s Magyar Józseffel, a vá­rosgazdálkodási vállalat üzem­mérnökével beszélgettünk, aki az építkezést irányítja. — Azért választottuk ezt a különleges építési eljárást, hogy az épület minél hama­rabb elkészüljön. Sajnos, munka közben gondok is je­lentkeztek. Nehezen tudtunk például megfelelő kapacitású darut szerezni a Dunaújváros­ban gyártott 20—30 mázsás betonelemek felemeléséhez. Végül azonban mégis sikerült megoldást találnunk, s azóta már zökkenőmentesen ha­lad a munka. Jelenleg több kőművesre és segédmunkásra lenne szüksé­günk. Budapesten megrendeltük már az ablakokat és az ajtó­kat és egyéb famunkákat, s beszereztük a szükséges anya­gokat az épület lapos tetejé­nek elkészítéséhez is. Remél­jük, hogy az október 15-re ki­tűzött határidőre elkészülünk a munkával. A háromszintes épületben ebédlő, fürdők, mosdók, öltö­zők, valamint egyéb szociális helyiségek, továbbá irodák kapnak tágas, kényelmes he­lyet. K. L. EMLÉKEZZÜNK a rési aratásokra! A magyar törté­nelem egy részét idézik azok. A kisparaszti gazdálkodás rőfnyi parcelláit, a múzeumok­ba került készségekkel. Ka­szák, kaszakövek, sarlók, cse­répkorsók, a minden tizenket­tedik kereszt verejtéke, a fel­sebzett kéz forrósága, a kocsi- zörgéses hajnalok, az éjszakáig tartó robotolások, az újtól újig való állandó reszketés, elég lesz-e, kitart-e a kenyér? — Emlékezhetünk. Eszünkbe juthat a vizes esz­tendő is, amikor a Dunántúl földjeit áztatták, csúfították hetekig a nyári esőzések, tét­lenkedtek a kombájnok, vára­koztak a napos időre, a szik­kadt talajra, múlt az idő, a legnagyobb érték, elhúzódott az aratás, pusztult a termés, fogyott az ország kenyere. Ak­kor az Alföldről megindult a segítség, vasúton, kerekeken özönlöttek a kombájnok, el­szánt és segíteni kész vezetők irányításával. Versenyeztek a rossz időjárással, kihasználták a perceket, mentették az éle­tet. Példa nélküli összefogás volt, — mindőnk kenyeréért. És augusztus húszadikára, az új kenyér ünnepére learatott az ország. AZ ARATÖK s az aratás megérdemli a tiszteletet. Dús szövetkezeti táblákról modern gépek takarítják a termést. Könnyebb és gazdagabb az aratás. A kombájnosok, a sze­relők kerülnek az érdeklődés középpontjába, akiknek fele­lőssége a minél gondosabb be­takarítás. A gép, bármennyire tökéle­tes, csak gép marad. Ember nélkül nem boldogul. Ezért a nyár próbája most sem marad el, embereket követel! Az idő­járási viszontagságok, esők, viharok, forróság, és az idő múlása, mind termést alakító tényező. A gabona gyorsan pereg. A technika, az eszközök te­hát adottak. Az ember pedig készül a betakarításra. Ké­szült Péter-Pál az aratásé. Régen a gazdálkodó akkortól számí­totta az igazi nyarat, amikor már fizetett a föld. A mező- gazdasági üzemekben folyama­tos, 365 napig tartó „nyarak­ra” rendezkedtek be, s az ara­tás ma már komplex, gépesí­tett folyamat, amit aránylag kevés ember három hét alatt lebonyolít. És az új búzából a vagonok már viszik is külföld­re jó hírünket, exportunkat. Űj lisztből sütnek a pékek. A romantikája Is más az aratásoknak. A gép, a rohanó idő új szokásokat, új romanti­kát teremt. Kicsit még idegen­kedünk tőle, azért nem zártuk még szívünkbe a pótkocsira ömlő gabonafolyam látványát, a borotvált tarlók sárga eszté­tikáját, a szögletes szalmabálá­kat, a frissen szántott földek barna gyönyörűségeit. AZ ARPATÁBLÁK már szőkén ígérnek és meghajtják kalászaikat. A búzák bő ter­mést mutatnak. Az ember be­takarítja a megszolgált örö­möket. összefogással, az idő­vel versenyezve. Jó aratást. Sz. Lukács Imre A napokban zöldborsó faj­tabemutatót és termesztési tanácskozást rendezett a Ker­tészeti Kutató Intézet újma­jori telepén. Dr. Lászlóffi An­tal előadásában a Grünek Perle, Ovocsnoj 76 és Nike, hazai fajtákból pedig a deb­receni kifejtő, debreceni sö­tétzöld, debreceni 85 2/A, bu­dai csemege fajták termesz­tését javasolta. Mint mondot­ta, a Kelvedon borsó leváltá­sára alkalmasnak látszik az újmajori 54-es fajtajelölt. Csizmadia László a fusárium- ellenálló fajták nemesítését is­mertette. Mint mondotta, a fusárium vetőmag"':! is ter­jed, és több évig fertőzhet a talajban is. Ellenálló a fusá- riummal szemben a Triton, s a védekezés egyik formája, hogy 5 évig ugyanabban a táblában nem termelnek zöld­borsót. Vámos Károly, a Mezőgép­fejlesztő Intézet munkatársa a zöldborsóbetakarító gépek fejlesztési Irányelveit ismer­tette. Elmondta, hogy a leg­jobb megoldásnak az egyme- netes gépi betakarítás ígérke­zik. A BMG makói gyárában előre láthatóan 1976-ban in­dul meg az FCM 963 típusú vontatott zöldborsócsépelő Aütótűra a Bakonyban A Magyar Autóklub nagy­kőrösi csoportja július 28-án és 29-én kétnapos túrát in­dít a Bakony-hegységbe. A 36 kiránduló 10 gépkocsival indul útnak és az éjsza­kát sátortáborban töltik. Szombaton megtekintik a veszprémi állatkertet, másnap pedig a Bakony-vidék neve­zetességeivel ismerkednek. Augusztusban újabb túrát in­dítanak, ekkor, 19-én és 20- án Tokajt és környékét ke­resik fel. Ez utóbbira augusz­tus 5-ig lehet jelentkezni az Autóklub helyi csoportjánál., Rekordforgalom Június 22-én és 23-án volt az idei nyár eddigi legna­gyobb forgalma a városi strandfürdőben. Vasárnap több mint 1500-an fürödtek a frissítő hullámokban, s hét­főn is csaknem ennyien ke­restek itt enyhülést. Mit latunk ma a moziban? Piedone, a zsaru. Színes, olasz filmvígjáték. Kísérőműsor: Zacskó. Előadás kezdete: 6 és 8 óra­kor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Az öreg. Magyar film. Előadás kezdete: fél 8-kor. gép sorozatgyártása. Mivel a zöldborsószár fehérje- és ka- rotintartalma hasonló a spe­ciális takarmánynövényeké­hez, például lucernáéhoz, így begyűjtése és beszállítása to­vábbra is indokolt. A hozzá­szólók elmondták, hogy je­lenleg az országban üzemelő 450 stabil borsócséplő géphez rétegszabályzók szükségesek. Amíg stabil borsócséplő gé­pet gyártanak, addig dobsze­lektorral együtt kellene utóla­gos tisztítás céljára ellátni a gépet. Jelenleg az RA és az IH 275-ös típusú rendrevágó a legelterjedtebb. - •* A résztvevők ezután meg­tekintették a borsó fajtakísér­leteket. Egyetértettek abban, hogy az újmajori középkései kevés lombú, bőtermő fajta elterjedésével lehet számolni. Az egészen apró szemű zöld­borsók hátránya, hogy 1 nap alatt 15—20 fokot is öregednek, mint például a Rivalin. Dr. Konrád Zoltán — Űjítók a kereskedelem­ben. A KPVDSZ Pest megyei bizottságához az utolsó négy évben 234 újítást nyújtottak be, amelyekből 109-et fogad­tak el. Pa pír hegy Apáti-T6th Sándor felvétele A közelmúltban befejező- dött a MÉH papírgyűjtő ak­ciója. A szorgalmas gyűj­tés eredménye: hatalmas fo­lyóirathegy, amely most új­ból feldolgozásra vár. Népi műemlékek T/árosunk polgármesteri iratai között már 1930-ban szerepelt egy irat, amely egy szabadtéri múzeum létesítését szorgalmazta. Mit értett a város akkori polgármestere sza­badtéri múzeum alatt? Nem kevesebbet, mint amit a mai szaknyelven skanzennek neveznek. Városunk népi műemlékeinek a következő nemzedékek számára való át­mentéséről kívánt gondoskodni. Szerzői jól látták, hogy a nép életében olyan változá­sok következnek be, melyek a múlt emlé­keit könyörtelenül elpusztítják. Az ötlet szerzői azt kívánták bemutatni, hogy milyen házakban, milyen felszerelések között éltek elődeink, milyen öltözetet vi­seltek, hogyan helyezkedtek el a telkeken a házak, a lakó- és gazdasági. épületek, milyen volt az út, az itatóvályú és milyen felsze­relése volt az istállóknak. Ha ez az elkép­zelés megvalósul, mindenki láthatta volna, milyen a szabad köményes konyha és fel­szerelése. Tervezték, hogy a látogatók elé tárják a lakószobák berendezését, a fabál­ványos, ívelt tetejű nagykapukat és az Andráskeresztes deszkalapokkal bélelt kis­kapukat. A tanyasi lakóépületet, valamint az istállót, a disznó- és tyúkól at. a fedeles akolt, valamint a kutat itatóvályúval, to­vábbá a katlant, a méhest, a tanya mö­götti szilas- vagy akácosberekkel, egy-két vékás szőlővel szintén be szerették volna mutatni Az egykori elképzelés szerint elhelyezték volna a skanzenben a felsőjárási szélmal­mot, a régi szárazmalmot, s az alsófüvesi vízimalom utánzatát, az Előd utca 2. szám és a Báthory utca 18. és 20. számú házakat az utcán álló gémeskúttal. Kisipari műem­lékek is helyet kaptak volna n gyűjtemény­ben, felszerelésükkel együtt. TV agyszerű elképzelés volt, sajnos azonban ^ ’ a népi műemlékek kijelöléséig sem ju­tottak el. Aligha került volna olyan ember, aki műemlékké nyilvánított házát felaján­lotta volna a fenti célokra, még akkor sem, ha lett volna, aki gondoskodik a fenntartá­sáról, minthogy a város költségvetésében mú­zeumi célra csak 10 pengő jutott. Az ügyiratban nem említették, hogy az 1820. esztendő után épült és időálló anyag­ból emelt épületeket, az úgynevezett törté­nelmi városrészt is védeni kellene. Sajnos, az idők folyamán még a műemlék jellegű épü­letek egy része is elveszítette értékes díszíté­sét. A történelmi városközpontban épült klasszicista, eklektikus, vagy a nemesebb szecessziós homlokzatokat nem védi senki. Ezek a művészien szép alkotások szemünk láttára igen gyakran stílustalan építészeti alakzatokká válnak. Ha városunkat nem :s hasonlíthatjuk Győrhöz, Szombathelyhez, vagy Sopronhoz, de a Rákóczi, a Baday, a Mentovich és a Jókai utcákban mégis sok szép és ízléses homlokzatú házat láthattunk nem régen. Marad is még belőle. Mi is becsüljük múltunkat és tudjuk, hogy ezek az épületek szabad téren álló múzeumi tárgyak. Sajnos, akik bennük laknak, ezt nem méltányolják. A szép, évszázados barokk nagykapu helyére vaskaput készíttetnek, a kapubálványokat és a kerítést téglából emelik. A hangulatos városkép, a környezetbe be- illő épületegyüttes nemcsak a nagykő­rösi embereknek, de a jövő-menő idegenek­nek is gyönyörűséget okoz. Milyen jó vol­na, ha egyszer lenne már a dolgoknak gaz­dája városunkban. Illetékesek döntenének arról, hogy mit érdemes megtartani a múlt­ból, mit volna célszerű még népi emlékek­ként megőrizni. Ha pedig mégis le kell bon­tani az épületek közül néhányat, legalább készítsenek róla olyan részletes műszaki raj­zot, és leírást, melynek alapján azokat ké­sőbb bármikor és bárhol fel lehessen épí­teni. Dr. Balanyi Béla Termesztési tanácskozás Újabb betakarító gépek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents