Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

1975. JÚNIUS 25., SZERDA XMíAtm HÍRES NEDŰK CEGLÉDRŐL' Hordós export a szocialista országokba A Hunigarovin Borgazdasági Export Vállalat ceglédi üzem­egységében Simon Ernő üzem­vezető adott tájékoztatást ed­digi eredményeikről. A ceglé­di egység borexporttal foglal­kozik, s ezen belül is a szocia­lista országokkal áll évek óta szoros kapcsolatban. Legnagyobb partnerük a Szovjetunió, ahová ebben az esztendőben megközelí­tően 150 ezer hektoliter hordós bort szállítanak. Emellett igen jelentős meny- nyiséget, körülbelül 80 ezer hektolitert küldenek csehszlo­vák, lengyel, NDK-beli meg­rendelésekre. A budafoki pa­lackozóüzem részére 20 ezer hektoliter bort készítenek elő. Ez a mennyiség megközelítően másfél millió palackban a vi­lág minden részére eljut. A ceglédi üzemegység szin­te az ország minden állami gazdaságával, termelőszövet­kezetével, pincegazdaságával kapcsolatban áll. Simon Ernő elmondotta, hogy szinte a tel­jes mennyiséget magas fokú csemegeborokból, kisebb mennyiségben vörösborból és egyéb borfajtákból állítják össze. Így a szovjet export­szállítmány egészében úgyne­vezett erősített csemegeborból áll, ez tizennyolc és fél fokos. A csehszlovák, lengyel és NDK partnerek kedvelik ezenkívül az egri bikavért, a szemelt és balatoni riz- lingeket. Elképzelésük szerint borex­portjuk a tavalyihoz ha­sonlóan alakul. Az első félév­ben az ütemezési tervnek megfelelően indultak útnak küldeményeik, s az üzemegy­ség mindent elkövet a folya­matos szállítás érdekében az őszi csúcs idején is. A kis, ötvenfős ceglédi egy­ség az 1800 dolgozót foglalkoz­tat® vállalat exportforgalmá­nak megközelítően. 25 százalé­kát bonyolítja le. Az idei esztendőben a válla­laton belül elsőként ők indí­tották be a takarékossági moz­galmat. Megszüntették például a felesleges áramfogyasiztókat, kiiktatták a kis teljesítményű gépeket. így az elmúlt évhez viszonyítva már eddig 25—30 százalékos energiamegtaikarí- tást értek el. Ügyelnek az im­portanyagokkal való takaré­kosságra, például szigorú laboratóriumi vizs­gálat dönt a borkezclés- hez használt import anya­gok adagolásának mérté­kéről. Ebben az esztendőben nem terveznek új beruházásokat, s a felújításoknál is jobban fi­gyelembe veszik az ésszerű­ség követelményeit. Már eddig több tízezer forintos megta­karítást tudtak felmutatni e területen is. Szocialista bri­gádjuk, a Kossuth brigád élen­jár a takarékosságban, s az idén eredményei alapján megpályázta a vállalat kiváló brigádja címet. S. Zs. DÖNT: a társadalmi bíróság A Nagykőrösi Konzervgyár társadalmi bírósága 1963-ban ült össze először, s azóta évente 8—10 ügyet tárgyaltak. Döntéseket hoztak, javaslato­kat készítettek a munkafegye­lem javítására, a társadalmi tulajdon ellen vétők felelős- ségrevonására. Döntéseiket alapos megfontolások után hozzák, s a tapasztalatok sze­rint az érdekeltek többnyire megnyugvással fogadják. A legnehezebb a becsület- sértési ügyek rendezése. A be­csületsértés akkor kerül a tár­sadalmi bíróság elé, ha már nem két dolgozó ügye, hanem a munkahely légkörét mérgezi, a termelést befolyásolja, ront­ja az emberek hangulatát a rossz viszony. A döntést ilyen esetben az egész üzemmel megismertetik, hogy a dolgo­zók tudják: nem maradt ren­dezetlenül az ügy. Ugyanakkor érvényesülhet a nyilvánosság nevelő ereje is. Minisztertanácsi rendelet a tsz-vezetők munkadíjazásáról A Magyar Közlöny 43. szá­mában megjelent a Miniszter- tanács rendelete a termelőszö­vetkezetek magasabb vezetői munkakört és egyéb más ve­zetői munkakört betöltő tag­jainak munkadíjazásáról. ' A téeszek megváltozott gaz­dálkodási körülményei és a szórványosan előforduló sza­bálytalanságok tették indo­kolté, hogy a termelőszövetke­zetek kategorizálására, vala­mint a termelőszövetkezeti tag vezetők munkadíjazására út­mutatásul szolgáló TOT- irányelveket rendelet váltsa fel. A termelőszövetkezetek kategorizálására korábban is az úgynevezett értéksorokat alkalmazták, amennyiben pél­dául halmozott termelési ér­ték vagy földterületnagyság szerint állapították meg, hogy az illető termelőszövetkezet melyik kategóriába tartozik. Ezeket az értékhatárokat most fölemelték, és ezzel a téeszek- ben 65—70 százalékig közelí­tették meg az állami gazdasá­gokban alkalmazott értéksoro­kat. Egy másik besorolási le­hetőség ugyanakkor nem vál­tozott-meg; egyes munkakö­rökben dolgozó tagok besoro­lásánál alkalmazandó munka- díjtételek felső határa az ed­digi TOT-irányelveknek meg­felelő, tehát továbbra is 2—11 százalékkal magasabb, mint az állami gazdasági dolgozók mi Mka bérének megállapításá­nál használatos bértételek fel­ső határa. A rendelet megállapította a személyi munkadíj felső hatá­rát. Megjelöli a személyi mun­kadíj megállapítására és jóvá­hagyására jogosult szerveket, meghatározza a személyi mun­kadíj megállapításának felté­teleit és egyben meghatározza a tsz-tag vezetők éves szemé­lyi jövedelmének felső határát is. A rendelet 1976. január 1-től kezdődően kötelező prémium- feltételeket ír elő a termelő- szövetkezetekben foglalkozta­tott magasabb vezető állású dolgozók részére. , Módosítottak egyes jövedelemadókat A pénzügyminiszter a Mi­nisztertanács rendeletének végrehajtásaként módosította az általános jövedelemadóról szóló rendeletet. Ennek értel­mében ez év július 1-től a vál­lalatok és szövetkezetek a kis­iparosoknak nem közvetlenül, hanem az adóközösség útján fizethetnek. A kisiparost ter­helő adót ezután a közösségek azonnal levonják. Ez a rendel­kezés nem vonatkozik a lakás- szövetkezetekre és az ingatlan- kezelőkre, valamint a javító­szolgáltató tevékenységet vég­ző kisiparosokra, akik közvet­ve vagy közvetlenül a lakos­ság részére dolgoznak. Ide tartozik még, hogy a kisiparosok és magánkereske­dők, ha műhelyüket, vagy üz­lethelyiségüket használatra bárkinek átengedik, azt be kell jelenteniük és a haszná­lati jog átengedéséért kapott jövedelem után is adót fizet­nek, ami" esetenként az ösz- szeg 75 százalékáig terjedhet. A módosítás kiterjed az üdülésre, pihenésre átenge­dett helyiségek utáni jövede­lemre is. Sokan ilyen címen jutnak magasabb jövedelem­hez, ami nem áll arányban a szolgáltatással. A szervezett idegenforgalom elősegítésére továbbra is ked­vező azoknak az adóterhe, akik valamilyen idegenforgal­mi szerv útján adják ki szobá­jukat. Ebben az esetben csak az évi 60 ezer forintot megha­ladó jövedelem után nő az adóteher, évi 120 ezer forint jövedelem után pedig az adó mértéke 50 százalék lesz. A közvetlen bérbeadásnál az új progresszív adó évi 50 ezer forint jövedelemig változatlan, az ennél magasabb bevételek esetén fokozott mértékű elvo­nást jelent. Évi 120 ezer fo­rintos bevétel után az adó mértéke 60 százalék. Ha a lakást vagy bérle­ményt magánszemély vagy külföldi jogi személy részére adják bérbe, ezt előzetesen az adóhatóságnál be kell jelente­ni. Aki ez év július 1 előtt már bérbeadta a lakását, vagy üdülőjét, annak is július 15-ig ezt jelentenie kell. Az új rendelkezések július 1-től lépnek érvénybe. Olcsón, gyorsabban A munkáslakás-épltés gondjai Pest megyében Négy esztendő telt el azóta, hogy az országban megala­kultak az első lakásépítő szövetkezetek, jeleként an­nak, hogy a lakásprogram megvalósítása, a feszítő igé­nyek enyhítése az otthonala­pítás tartalmilag és formai szempontból is új módszere­ket feltételez. Népgazdasági érdekek, életszínvonal és szo­ciálpolitikai meggondolások szóltak amellett, hogy gazda­ságpolitikánk és jogalkotá­sunk ne csak szabad teret, hanem jelentős előnyöket, kedvezményeket biztosítson a lakásépítő szövetkezetek el­terjedéséhez. Ez a szervezet látszott a legalkalmasabbnak arra, hogy a kiskeresetű em­berek, fiatalok, nagycsaládo­sok, munkások maximális tá­mogatás mellett anyagi ere­jükhöz szabott, korszerű la­káshoz juthassanak. Fontos cél volt az is, hogy a magán­erőből épülő lakások haté­konyabban hasznosítsák a szűkös helyi telek- és közmű­lehetőségeket, egyben 1 elő­mozdítsák a települések vá­rosiasodását, a kor színvona­lát képviselő arculatuk for­málását. Ezzel magyarázható, hogy a legkedvezőbb anyagi feltételeket — tudatos szabá­lyozás eredményeként — a telepszerű, több szintes, leg­alább 80—100 lakás felépíté­sére vállalkozó építőszövet­kezetek kíriálják. Pest megyében 1971-ben Dunakeszin alakult meg az első ifjúsági lakásépítő szö­vetkezet, amelynek 108 laká­sába idén tavasszal költöz­hettek be tulajdonosaik. Je­lenleg 33 építőszövetkezet mű­ködül megyénkben. A végé­hez közeledő tervidőszakban összesen mintegy 650 lakás készül el, az V. ötéves terv­ben pedig már évente szá­molhatunk félezer lakás át­adásával. Ugyanakkor bizta­tó, hogy előkészítés, szervezés alatt áll ugyanennyi lakás építése, amelynek munkála­tai a következő tervidőszak­ban megkezdődnek. A dina­mikus fejlődés ellenére a me­gye 36 ezres lakásépítési ter­véhez viszonyítva elenyésző volt a lakásépítő szövetkeze­tek részesedése, de a következő öt esztendőben már a telep­szerű, több szintes lakások 30%-át mondhatják magu­kénak. Ennek ellenére e két­ségtelenül nagy perspektíva előtt álló lakásépítési forma térhódítását még ma is ren­dezetlen jogi és műszaki kér­dések dzsungele, néhol szem­léleti tényezők, kényelmeske-, dés is akadályozza. r** Öntevékenység és vállalati támogatás Noha az érvényben levő jogszabályok szerint már 12 társuló esetén magánkezde­ményezésre is létrejöhet la­kásépítő szövetkezet, a kezde­ti tapasztalatok bizonyítot­ták, hogy életképes, igazán olcsón építkező szövetkezet csak vállalati keretek között működhet. Néhány nagyvál­lalat — különösen a munka­erőhiánnyal küszködök — a Csepel Autógyár, a Pestvidé­ki Gépgyár, a váci Forte már a munkáslakásépítés bázisává tette a szövetkezést és sokol­dalúan támogatja ebben részt­vevő dolgozóit. A többség azonban nem szaporítja ezzel gondjait, inkább bérlőkijelö­lési jogot vásárol a tanácsi értékesítésű lakásokra, mit- sem törődve azzal, hogy a rendelkezésre álló összegből négyszer annyi munkást jut­tathatná lakáshoz szövetke­zeti alapon. A bérlőkijelölési jog ugyanis egy dolgozó ese­tén legalább 200 ezer forint­jába kerül a vállalatnak. Mégis a kényelmesebb meg­oldást választják, holott ez a drága „vásár” nem szolgálja a törzsgárda növelését, rá­adásul a lakásállomány gya­rapításához sem járul hozzá: a készből vesz csak el. Ko­rábbi országos és megyei fel­mérések szerint nem keve­sen a bankszámlán hagyják heverni azt az összeget, amelyből új lakások is épül­hetnének. Persze igazságta­nok lennénk, ha mindezt ki­zárólag a kényelemszeretet­nek tulajdonítanánk. A vál­lalkozó-, kezdeményezőkedv lanyhasága számos tényező­vel is összefügg. Hosszú várakozási idő — Gyakorlati példák sorá­val tudjuk bizonyítani — mondta a munkáslakásépítés jövőjéről folytatott beszélge­tésünk alkalmával Tuza Sán­dor né dr., a MÉSZÖV elnöke és Kurucz Sándor, a lakás­szövetkezeti titkárság szaktit- kára — hogy az országos át­lagnál 70—80 ezer forinttal olcsóbban épülnek a szövet­kezeti lakások ott, ahol a ta­gon öntevékenysége összekap­csolódik a vállalati támoga­tással, a pótlólagos kapacitá­sok felkutatásával és ki­használásával. A kibontako­zást mégis nehezítette, hogy a megalakulástól a kulcsát­adásig 4—5 év telik el. Ha mindez adott, akkor még mindig ott van a legna­gyobb gondok egyike: meg­találni a vállalkozót, a kivi­telezőt, hiszen köztudott, hogy igen szűkös az építési kapacitás. Ezen a ponton pe­dig gyakran róka fogta csuka „játék” alakul ki, ugyanis az OTP csak akkor nyitja mega hitelkeret, ha van telek, el­készült a kiviteli terv és van kivitelező. A kivitelező vi­szont csak akkor vállalja a munkát, köt szerződést, ha rendelkezésre áll a pénzügyi fedezet. Az idő közben telik, gyakran a szövetkezet tagsá­gának nagyobbik része kicse­rélődik, s ez rossz hangulatot kelt. Csak tetézi a nehézsége­ket és a késedelmet, hogy ha tegyük fel menet közben 100 tagból kettő kilép, a hitelfo­lyósítás leáll, amíg nincs új tag. Az sem segít, ha a kilé­pés és a belépés elvileg egy nap alatt lebonyolódik, az ad­minisztrációs átfutási idő alatt áll az építkezés. Volna tehát tennivaló a várakozási idő csökkentésére. Az. első lé­pés, amelynek hogyanjáról ezekben a hetekben folytat tárgyalásokat a MÉSZÖV: az előzetesen felmért igények alapján szeretnék a terület­előkészítést megoldani, s a szövetkezetek csak az építke­zés megkezdésének napjaiban alakulnának meg ténylege­sen. A felmerülő tervezési és egyéb költségek megelőlege­zésére évente mintegy 10 mil­lió forintos alap kellene, amellyel az érdekképviseleti szövetség nem rendelkezik, a vállalati alapok tervszerűbb bevonásával ez előteremthető lenne. Csak olcsŐ technológiával A szövetkezeti munkás- lakás-építés úgy töltheti be a neki szánt szerepet, ha változatlanul a legkedve­zőbb anyagi feltételeket kínálja az építtetők szá­mára. Fontos kérdés tehát, hogy a lakásépítő-szövetkezet mi­lyen technológiával dolgozó kivitelezőt talál. A munkás- lakás-épitő szövetkezetek er­szénye a házgyári árakat már nem bírja el. Általában az építőipari szövetkezetek mű­szaki felkészültsége felel meg legjobban a szövetkezeti la­kásépítés teherbíró-képességé­nek. Diósdon és Dunakeszin 400— 400, Vácott 300, Ecseren 250, Szigetszentmiklóson 200 lakás beruházását elvállalná a Pest megyei beruházó vállalat — kapacitást is biztosítana — de kizárólag házgyári pane­les, vagy csúszózsalus kivi­telben. Ez olyan drágulást jelentene, amely éppen a leg­inkább rászorulókat zárná ki az építkezésből. Ráadásul a technológia a személyes és a vállalati munka-hozzájáru­lás lehetőségét is kizárja, ez is benne van az árkülönbség­ben. A szövetkezeti lakásépítés tehát továbbra is főként a középblokkos salakbeton, il­letve a hagyományos módsze­rek alkalmazására hagyatkoz­hat. A munkaigényes tégla- építkezésre ma már nagyobb méretekben egyetlen vállalko­zó sem akad, a salakbeton pe­dig hiánycikk. Mire a terv elkészül, gyakran beszerezhe- tetlenné válik. Ilyenkor a szükséges tervmódosítás, újabb határidőcsúszást és több­letköltséget jelent. A szervezettség politikai kérdés Helyesebben Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a munkáslakás-építés jövője politikai kérdés. Nem­csak a pártszervezetek, a ta­nácsok, az érdekképviseleti szövetség dolga, hogy így is kezelje. Minden érdekelt, a vállalatok, a tervezők, a ki­vitelezők — politikai érett­ségét minősíti, hogy a maga területén hogyan segíti elő a munkáslakások jó minősé­gű, gyors felépítését. Megrendítik a szövetkezés iránti bizalmat a pécelihez hasonló esetek, ahol a kivite­lezést a felszámolás előtt ál­ló nagykátai Töváll vállalta. Négy hónap múlva a szerve­zet megszűnt, a félbemaradt építkezést ugyan ki folytatta volna? A MÉSZÖV 22 építő­szervezetet keresett meg és egy esztendő után most si­került a kátyúba ragadt sze­keret kibillenteni — termé­szetesen új terv, új árak.. . Az előkészítés, a kooperá­ció szervezetlenségéről most csak annyit, Dunakeszin több mint fél éve várnak arra, hogy a gázvezeték elkészül­jön a befejezett lakásokhoz; Ecseren most azon folyik a vita, hogy az Európa-szerte alkalmazott és bevált — a csatornahálózat kiépítésének költségeit megtakarító derítő­szabadalom alkalmazását —, amit korábban engedélyeztek az illetékesek —, helyes volt-e visszavonni! visszavonáson nem volt vita, csak a várható következmé­nyeken. A lakások közben épülnek, remélhetőleg gyors ütemben, s ha az építők lel­kiismeretesen, jól végzik a dolgukat, akkor „bízhatunk” abban, hogy ismét kilencven család fizeti majd a tanulód pénzt. Jól tudjuk, a lakásépítés bo­nyolult, összetett feladat s aki dolgozik, az hibát is vét Politikai érdekeink, céljaink úgy kívánják, hogy a kirívó hibákat elkövetők ne tekint­hessék a felelősséget holmi könnyedén elpöccinthető, gáz­zal töltött léggömbnek, amely után hiába kapnak az irá­nyító- és az ellenőrző szer­vek, mert elsiklik, szem elől vész. Kétszeresen is politikai kérdés, hogy a lakásépítő szövetkezetek útjából hárulja­nak el az akadályok, hiszen népgazdaságunk jelenlegi helyzetében különösen luxus lenne nem kihasználni a magánerő sokoldalú bevoná­sában rejlő lehetőségeket — e nélkül lakásépítési progra­munk sem teljesülhet. A má­sik érv, amelyet magyarázni sem kell; többségében és egyre növekvő méretekben kis keresetű családok, mun­kásemberek, fiatalok ügyéről van szó! Kovács György Attila ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET FELVESZ minősítő vizsgával rendelkező ÍVHEGESZTŐ SZAKMUNKÁSOKAT Német vagy francia nyelvtudás előnyben. Jelentkezni lehet: a „Prosperitás" Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents