Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-21 / 144. szám
1975, JÚNIUS 21., SZOMBAT XMshw Helytáll», életútja követendő példa Koszorúzási ünnepség Mathejka János váci emléktáblájánál Sokan eljöttek pénteken délután Vác alsó városi negyedének ahhoz az épületéhez, amelynek falán emléktábla hirdeti, hogy ott élt és dolgozott Mathejka János, a kiváló forradalmár, a munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. A születésének 80. évfordulóján rendezett koszorúzási ünnepségen részt vett Barinkat Oszkárné, a Pest megyei párt- bizottság titkára, Nyers Rezső- né, a Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa, Tari Kálmán, a váci városi tanács elnökhelyettese. Megjelent dr. Mathejka Márciusz, a Marx Károly Közgazdasági Tudományegyetem tanára, Mathejka János fia is, eljöttek a váci veteránok, az egykori kortársak és harcostársak is. A Himnusz elhangzása után Bánfy György színművész Balázs Béla Tábortűz mellett, vörös őrségein című versét adta elő, majd Pálmai László, az MSZMP váci városi bizottságának titkára mondott megnyitót. Ünnepi megemlékezést Szerényt Sándor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja mondott. Érzékletesen ismertette Mathejka János életútját, bemutatta harcos egyéniségét és tevékenységét, amelynek nagy része Vác- hoz fűződik. Ahhoz a városhoz, amely a múltban elsősorban fegvházáról volt híres, ahol oly sokan sínylődtek, a magyar forradalmi munkás- mozgalom harcosai. Napjainkban gyárairól, iskoláiról nevezetes a város, s hogy ez bekövetkezhetett, azt olyan kommunista hősök segítették, készítették elő, mint Mathejka János is, akinek helytállása, életútja követendő példa mindenki számára. Az ünnepi, beszédet követően, a gyászinduló hangjai mellett helyezték el a kegyelet koszorúit a párt, tanács, a KISZ, népfront és a Mathejka János nevét viselő brigád képviselni. Megkoszorúzta a márvány emléktáblát dr. Mathejka Márciusz és felesége is. Az ünnepség az Internacionáléval fejeződött be. Fórum a munkásszállóban Mint utóbb kiderült, éjszakába nyúló program részese lettem a minap, amikor meghívóval a zsebemben a Dunai Kőolajipari Beruházás szak- szervezeti intéző bizottsága invitálására a DKV százhalombattai, hatos számú munkás- szállójának kultúrterme felé igyekeztem. A portán kifüggesztett plakátok este hét órára hirdették a fórum kezdetét, amely rendhagyónak ígérkezett annyiban, hogy a, szállón lakó. munkások a legilletékesebbektől nemcsak választ kapnak — írásban vagy a hely. színein feltett — kérdéseikre, hanem a beszélgetést intézkedések sorozata is követi. A tíz válaszadó: a munkásellátási osztály, a DKV szállóit üzemeltető ÉM Szolgáltató Vállalat képviselői, a beruházás párt-, KISZ. és szakszervezeti vezetői, a szociális megbízott, az üzemorvos, a szálló- bizottság vezetője, a konyha- főnöknő és mások nem jöttek üres tarsollyal. A szállók ezernyolcszáz lakója között jó előre négyszáz kérdőívet osztottak szét, amelyből hatvanat kaptak vissza, összesen kétszáz kérdéssel és javaslattal. í gy elsőként ezek kerül tele terítékig kim ek-kinek asztala szerint. Panaszáradat? A pazarul berendezett, színes televízióval felszerelt klubterem piros-fekete kárpittal bevont süppedős foteléiben ülve furcsa volt hallgatni a jmnaszok áradatát, amellyel a gondnokságot illették a zuhanyozók állapotáért, a konnektorok használhatatlanságáért, a rassz ajtózárakért, a kiégett ételmelegítő lapok hosz- szadalmas pótlásáért, és még felsorolhatatlan mennyiségű bosszantó apróságért. Az üzemeltető vállalat kirendeltségvezetője aligha volt irigylésre méltó helyzetben, amikor az említetteknél fontosabb kérdésekben a bírálattal csak rendeletek előírásait, szerződések kitételeit szegezhette szembe. Szigorú hatósági előírások rendelkeznek ugyanis arról, hogy például rádión kívül más elektromos készülékeket szigorúan tilos a szobákba Vinni és használni, hogy nincs mód hűtőgépek vagy mosógép és centrifuga beállítására, hogy a családi szálló földszinti szobáihoz nem építhetnek fürdőszobát — mert a tervezéskor ezeket a helyiségeket más célra szánták, és nem komfortosít- hatók utólag —, hogy a zuhanyozókban a jelenlegi berendezésekkel nem biztosítható állandóan korlátlan mennyiségben a meleg víz. A hőfok központi szabályozórendszerét csak a tulajdonos, a DKV költségére lehet átalakíttatni. Nem volt üres kifogás, hogy a szükséges hiánypótelásakat csak úgy tudja a gondnokság gyorsan elvégezni, ha a szállásbizottságok rendszeresen vezetik a naplót, és azonnal bejelentik az ilyen igényeket. Amint azonban kiderült, a szállásbizottságok inkább csak papíron léteznek, az önkormányzat megbénult kellő támogatás híján, s így a lakók egy része nem tudja, kihez forduljon panaszaival, miközben néhány felelőtlen ember minden akadály nélkül több száz társának okozhat kellemetlenséget. Egyes elhasználódott felszerelési cikkek pótlása azért is nehéz, mert jó néhány nem kapható, hosszú idő óta hiánycikk. Akit illet... Az észrevételek nagy száma jelezte, hogy a korábban említett apróságokat sem lehet lebecsülni, mert ezek a mindennapi bosszúságok rossz légkört szülnek, rontják az ittlakók közérzetét és megkeserítik a pihenés óráit. Valamennyi résztvevő érezte ezt és úgy tűnik, hogy részben a fórum eredményeként az újraéledő önkormányzat, a szállóbizottságok és a gondnokság együttes erőfeszítése meghozhatja a kívánt eredményt. Sokan kifogásolták az étkezés színvonalát, az étterem zsúfoltságát, a szűkös választékot. Az üzemi konyhán naponta 1300 adagot főznek — a konyhavezetőnő szerint — a szükségesnél kisebb létszámmal és rengeteg fejtörést okoz, hogy a tíz éve megállapított normákat, hogyan hozzák ki a mai beszerzési áron? Ez azonban, érthető módon, nem nyugtatja meg a legtávolabbi munkahelyekről utolsónak érkező munkásokat, akik rendszerint már csak azt kapják, ami éppen van s abból is az utóját. A beruházáson dolgozó különböző vállalatok lépcsőzetes időbeosztással étkeznek. Az elhangzott javaslatok alapján szigorúbban ellenőrzik ezentúl az időpontok megtartását, esetenként a sorrenden is változtatnak. Mindennek persze csak úgy van értelme, ha a lehetőségekhez mérten a kiszolgálást igyekeznek jobban megszervezni és intézkednek az ételválaszték bővítéséről is. Amit pedig a , Budapesti Kőolajipari Gépgyár dolgozói a munkásszállítással kapcsolatosan felvetettek, még inkább azonnali intézkedést sürgetett. Joggal kifogásolták, hogy éppen abban az időszakban, amikor a kiemelt nagyberuházás építésének meggyorsításáért napi 10—12 órát dolgoznak, s a szocialista brigádok szinte erejüket meghaladó felajánlásokat tesznek, akkor rendszeresen előfordul, hogy az autóbuszok késve érkeznek, vagy egyáltalán nem jönnek, ezért a megerőltető munka után több kilométert kell gyalogolniuk, sokszor rossz időben a munkásszállóig. Méltatlan, visszás helyzet ez. ígéret már van: az illetékesek sürgősen tárgyalásokat kezdenek a Volánnal, amely rendszerint műszakilag megbízhatatlan, öreg autóbuszokat bocsát a munkásszállítás rendelkezésére. Elhatározták, hogy diszpécserszolgálatot rendszeresítenek, amely azonnal intézkedik, ha egy- egy autóbusz1 elromlik. Az állandó ügyeletre, a jobb szervezésre azért is nagy szükség van, mert a túlórák miatt a járatok indulási és érkezési ideje szinte napról napra változik. Feladatuk így is rendkívül nehéz lesz, hiszen negyven busszal naponta 9 ezer ember szállítását kell megszervezni Érthető módon a fórum résztvevői , érdeklődésének homlokterében az említett gondok álltak, de jónéhányan szóltak arról is, hogy a nagy feladatok teljesítését csupán túlórázással nem, lehet megoldani, javítani kell például az anyagellátást. A KISZ- védnökség szervezője a beérkezett kérdésekre válaszolva elmondta, hogy számos kooperáló vállalatnál eredményesen léptek közbe a szállítások késedelmének csökkentéséért és azt kérte, hogy a továbbiakban is időben jelezzék ezeket a problémákat. Nem a bizonyítványt magyarázzák Ügy hisszük, akik eljöttek erre a rendezvényre, nem tekintették időíecsérlésnek a fórum csaknem éjfélig tartó eszmecseréjét, mert meggyőződhettek arról, hogy a rendezők valóban cselekvésük vezérfonalának tekintik a munkások véleményét és javaslatát. Céljuk nem az volt, hogy kifogásokat vagy mentségeket keresve megmagyarázzák a bizonyítványt. Eltökélt szándékuk, hogy teljesítsék a j ogós igényeket — és ha a családi otthon kényelmét a munkásszállón nem is teremthetik meg — az erőket összefogva, új lehetőségeket kutatva lépjenek előbbre a jobb életkörülmények megteremtésében. Ez a feltétele annak, hogy a kultúra iránti igény is növekedjék, hogy a művelődési ház igazgatóját a jó könyvekért, az élményeket szaporító rendezvényekért és ne a fórumon elhangzott panaszok orvoslásáért keressék fel. Kovács György Attila A társadalom figyelmének középpontjában dolgoznak Tanácskozott a\ Közalkalmazottak Szakszervezete megyei küldöttértekezlete Négy esztendei munkájáról adott számot tegnapi küldött- értekezletén a Közalkalmazottak Szakszervezete Pest megyei bizottsága. Az országos szakszervezet budapesti székhazában rendezett tanácskozáson a 100 küldört több mint hatezer szervezett dolgozót képviselt. Részt vett a küldött- értekezleten dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Gelencsér Árpádné dr., az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Kelemen Lajos, a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének alelnöke, a Fővárosi Tanács általános elnök- helyettese, Fodor László, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára, és dr. Zalka Károly, a Pest megyei Bíróság elnöke. Dr. Csedő Bélának, a megyei bizottság elnökének megnyitója után dr. Váradi Albert, a megyei bizottság titkára számolt be négy évi tevékenységükről, fűzött az írásbeli jelentéshez, szóbeli kiegészítést. Az ésszerűsítés, egyszerűsítés lehetőségei Az írásos jelentés és a szóbeli kiegészítés is megkülönböztetett hangsúllyal foglalkozott a szakszervezet állami munkát segítő tevékenységével. — Ügy ítélhetjük meg, hogy a Pest megyei közalkalmazottak eredményekben gazdag ciklust zártak — mondta. — Eredményesen segítettük az állami munkát. Döntő mértékben azért, mert azt az állampolgárok szemszögéből közelítettük meg. Dr. Váradi Albert elmondotta, hogy a szakszervezet reprezentatív felmérést végzett üzemi munkások körében: miként ítélik meg a tanácsok a közszolgálati hivatalok, a közalkalmazottak munkáját. Kiderült, hogy a megkérdezettek mintegy fele nem az illetékes hivataloknál, hanem baráti körből, munkatársaitól informálódik hivatalos ügyeinek intézési módjáról. Az ilyen felvilágosítás gyakran pontatlan és számos konfliktus forrása lehet. Az a tanulság, hogy gondoskodni kell a lakosság jobb, tájékoztatásáról. Hatékonyabb jogpropagandára van szükség. — A szakszervezeti bizottságoknak, a tisztségviselőknek lehetőségük van arra, hogy segítsék a hivatali apparátusok törvényes, gyors, pontos munkáját, a hivatalok az állam- polgári jogok tiszteletben tartásával, emberségesen intézzék a lakosság ügyeit. A hivatali apparátuson belül olyan köz szellem,et kell kialakítanunk, amely nem tűri a bürokratizmust, a közszolgálati alkalmazottakhoz méltatlan magatartást. A továbbiakban elemezte azokat az okokat, amelyek a tanácsi dolgozók túlterheléséhez, a bonyolult ügyintézéshez vezetnek, és szólt a megoldás módjairól. Elmondotta, hogy jogalkotásunkban még van mit javítani, gyakran egyik módosítás a másikat követi. A rendelkezések nyelvezete sem mindig világos és közérthető. Nagy lehetőségek rejlenek viszont a közszolgálati munka úgynevezett belső ésszerűsítésében, egyszerűsítésében. Lényeges szerepet játszik a ható sági munka színvonalának további emelésében a dolgozók Új úton a bal parton szakmai képzése és í továbbképzése is. Pest megye e téren országosan is kiemelkedő eredményeket ért el, tennivaló azonban még van. Arra mutatott rá ezután, hogy a tanácsok államigazgatási tevékenysége évről évre magasabb színvonalú, a decentralizáció következményeként a hatósági munka közelebb került a lakossághoz, az ügyek többségét helyileg intézik, zömében jól, gyorsan, törvényesen. Ezt igazolja a fellebbezések egyre csökkenő száma is. Közéleti emberek Hangot kaptak a tegnapi tanácskozáson a közallcalmazot- tak élet- és munkakörülményei is. — A közalkalmazottak sok gondja.megoldódott az elmúlt négy év alatt — mondotta dr. Váradi Albert. — Két é'te bevezették a 44 órás munkahetet és azóta elmondhatjuk: a szombati ügyfélfogadás és ügyintézés sem szenvedett csorbát. Megjelent az államigazgatási és igazságügyi dolgozók munkaviszonyát egységesen és korszerűen szabályozó rendelkezés, rendezték a közalkalmazottak széles rétegeinek bérét. Mindez a köz- szolgálati dolgozók társadalmi elismerését, megbecsülését jelenti. A bérrendezés a megyében mintegy 4 ezer közalkalmazottat érintett és a tanácsoknál a bér az országos 15 . százalékkal szemben 17 százalékkal emelkedett. Az országos szervek e döntésnél figyelembe vették Pest megye sajátos helyzetét. Megjegyezte azonban a megyei titkár, hogy Pest megyében az igazgatási létszám az országos átlaghoz viszonyítva még mindig alacsony, s ez a dolgozók túlterheléséhez vezet. A munkakörülményekről elmondotta, hogy az utóbbi években jelentősen javultak, főként a községi tanácsoknál szembetűnő a fejlődés. Az elmúlt öt évben a tanácsi épületek mintegy 75—80 százalékát újították fel. A tanácsnál dolgozók túlnyomó többsége nő. A mozgalmi munka szerves részévé vált, hogy megkülönböztetetten foglalkoznak gondjaikkal. A bérrendezéseknél, bér- korrekcióknál jórészt sikerült megszüntetni a korábbi méltánytalanságokat, mindinkább érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő i bér elve. Az alapszervezeti njőbizottsá- gok, nőfelelősök figyelemmel kísérték az anyák helyzetét, szakmai,- politikai fejlődését. A továbbiakban dr. Váradi Albert, a fiatalok munkahelyi beilleszkedésének szakmai és politikai továbbfejlődésének kérdéseiről beszélt, majd a beszámoló befejező részében a szakszervezeti nevelőmun- ká szerepét méltatta. — Fontosságát aláhúzza a közszolgálat sajátos jellege — mondotta. — A politikai és kulturális munka hatása nemcsak a hivatalokban, intézményekben dolgozók közvéleményén mérhető, kisugárzik a lakosság széles rétegeire is. A közszolgálat területein dolgozók egyrészt befogadói a korszerű, tudományos ismereteknek, másrészt terjesztői is. A közalkalmazottak közéleti emberek, velük szemben fokozottabban jelentkezik ez a társadalmi elvárás. Életformájuk, közszereplésük, magatartásuk a társadalom figyelmének középpontjában, áll, ezért állásfoglalásuk, műveltségük befolyásolja környezetüket is. Munkaszervezéssel, a fegyelem javításával A Dunakanyar bal partján, Nagymaros térségében dolgoznak a Közúti Építő Vállalat Pest megyei igazgatóságának munkásai. ÜJ útburkolatot kap a márianosztrai elágazásig ez a fontos útvonal. Az építők minden időt felhasználnak és szombat-vasárnap is dolgoznak. Koppány György felvétele A szóbeli kiegészítést követő vitában hozzászólók egy része — Molnár Lászlóné, a ceglédi járási hivatal osztályvezetője, dr. Bertalan Ferenc, a szentendrei városi tanács vb-titkára, Szellő József, a szentendrei járási hivatal elnökhelyettese, Sipos Ferenc, az SZMT politikai munkatársa — a dolgozók megváltozott élet- és munkakörülményeiről beszélt. Elmondották, hogy a 44 órás munkahét bevezetése osztatlan örömet váltott ki különösen a nődolgozók körében. Pest megyében a közszolgálatban dolgozók 80 százaléka nő. Dénes Istvánná dr., a Pest megyei Bíróság bírája kiemelte, -hogy a megye igazságügyi dolgozóinak a bére az elmúlt négy esztendőben ösz- szesen 15 százalékkal errtelke- dett, bérszínvonaluk azonban a fővárosénál még mindig alacsonyabb. A fluktuációnak ez az egyik oka. Dr. Mondok Pál felszólalásában elmondotta, hogy a közszolgálat dolgozóira a jövőben várhatóan még több munka hárul. Az elmúlt időszakban csaknem egymillióra nőtt a megye lakossága és a népességnövekedést nem követte a közszolgálati dolgozók létszámának növekedése. Lényeges javulás a jövőben sem várható az ismert munkaerő- hiány miatt, tehát a több munkát — amely politikai munka is — a jelenlegi dolgozóknak kell elvégezni. A túlterheltséget enyhíteni , lehet létszámátcsoportosítással, a munka jobb megszervezésével, a jobb munkafegyelemmel. — Az eredmények ismeretében, melyeket a beszámolók és a hozzáfűzött szóbeli kiegészítés hűen tükröz, nyugodt lelkiismerettel nézhetünk a közalkalmazottak VIII. kongresszusa elé — mondotta Kelemen Lajos, majd hozzátette: — Eredményeink viták és szemléletalakítás közben Születtek. A jelenlegi gondok hosszabb távon megoldhatók, a feladatokat rangsorolni kell, és a végleges megoldást csak az össztársadalmi érdekkel összhangban tudjuk biztosítani. A hozzászólások után dr. Váradi Albert összefoglalójában elmondotta: a vitában elhangzottak jól egészítették ki a beszámolót, a küldöttértekezlet igazi munkatanácskozás volt. Az új megyei bizottságnak megtisztelő feladata lesz, hogy az elkövetkezendő években mindezt a gyakorlatban hasznosítsa. A beszámolót a megyei küldöttértekezlet egyhangúlag elfogadta. Ezután Kelemen Lajos két szakszervezeti aktívának több évtizedes munkája elismeréseképpen kitüntetést adott át. Puchler Gyula, a váci városi tanács személyzeti vezetője a Szakszervezeti munkáért érem arany fokozatát. Práger Lászlóné, az MSZMP Pest me- megyei Bizottsága politikai munkatársa pedig Szakszervezeti munkáért oklevelet kapott. Választás Befejezésül a megyei küldöttértekezlet megválasztotta a 15 tagú megyei bizottságot, a 11 küldöttet a szakmai szakszervezet kongresszuséra. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa küldöttértekezletén a közalkalmazottakat 19 küldött képviseli. A közalkalmazottak Pest megyei bizottságának elnöke dr. Bárnakövi János, a Pest megyei Bíróság tanácselnöke, titkára dr. Váradi Albert. A. J.
