Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-21 / 144. szám

1975, JÚNIUS 21., SZOMBAT XMshw Helytáll», életútja követendő példa Koszorúzási ünnepség Mathejka János váci emléktáblájánál Sokan eljöttek pénteken dél­után Vác alsó városi negyedé­nek ahhoz az épületéhez, amelynek falán emléktábla hirdeti, hogy ott élt és dolgo­zott Mathejka János, a kiváló forradalmár, a munkásmozga­lom kiemelkedő harcosa. A születésének 80. évforduló­ján rendezett koszorúzási ün­nepségen részt vett Barinkat Oszkárné, a Pest megyei párt- bizottság titkára, Nyers Rezső- né, a Párttörténeti Intézet tu­dományos munkatársa, Tari Kálmán, a váci városi tanács elnökhelyettese. Megjelent dr. Mathejka Márciusz, a Marx Károly Közgazdasági Tudo­mányegyetem tanára, Mathej­ka János fia is, eljöttek a váci veteránok, az egykori kortár­sak és harcostársak is. A Himnusz elhangzása után Bánfy György színművész Ba­lázs Béla Tábortűz mellett, vörös őrségein című versét ad­ta elő, majd Pálmai László, az MSZMP váci városi bizottsá­gának titkára mondott meg­nyitót. Ünnepi megemlékezést Szerényt Sándor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagja mondott. Érzékle­tesen ismertette Mathejka Já­nos életútját, bemutatta har­cos egyéniségét és tevékenysé­gét, amelynek nagy része Vác- hoz fűződik. Ahhoz a város­hoz, amely a múltban első­sorban fegvházáról volt híres, ahol oly sokan sínylődtek, a magyar forradalmi munkás- mozgalom harcosai. Napjaink­ban gyárairól, iskoláiról neve­zetes a város, s hogy ez bekö­vetkezhetett, azt olyan kom­munista hősök segítették, ké­szítették elő, mint Mathejka János is, akinek helytállása, életútja követendő példa min­denki számára. Az ünnepi, beszédet követő­en, a gyászinduló hangjai mel­lett helyezték el a kegyelet ko­szorúit a párt, tanács, a KISZ, népfront és a Mathejka János nevét viselő brigád képviselni. Megkoszorúzta a márvány em­léktáblát dr. Mathejka Már­ciusz és felesége is. Az ünnep­ség az Internacionáléval feje­ződött be. Fórum a munkásszállóban Mint utóbb kiderült, éjsza­kába nyúló program részese lettem a minap, amikor meg­hívóval a zsebemben a Dunai Kőolajipari Beruházás szak- szervezeti intéző bizottsága in­vitálására a DKV százhalom­battai, hatos számú munkás- szállójának kultúrterme felé igyekeztem. A portán kifüg­gesztett plakátok este hét órá­ra hirdették a fórum kezdetét, amely rendhagyónak ígérke­zett annyiban, hogy a, szállón lakó. munkások a legilletéke­sebbektől nemcsak választ kapnak — írásban vagy a hely. színein feltett — kérdéseikre, hanem a beszélgetést intézke­dések sorozata is követi. A tíz válaszadó: a munkásellátá­si osztály, a DKV szállóit üze­meltető ÉM Szolgáltató Vál­lalat képviselői, a beruházás párt-, KISZ. és szakszerveze­ti vezetői, a szociális megbí­zott, az üzemorvos, a szálló- bizottság vezetője, a konyha- főnöknő és mások nem jöttek üres tarsollyal. A szállók ezer­nyolcszáz lakója között jó elő­re négyszáz kérdőívet osztot­tak szét, amelyből hatvanat kaptak vissza, összesen két­száz kérdéssel és javaslattal. í gy elsőként ezek kerül tele te­rítékig kim ek-kinek asztala szerint. Panaszáradat? A pazarul berendezett, szí­nes televízióval felszerelt klub­terem piros-fekete kárpittal bevont süppedős foteléiben ülve furcsa volt hallgatni a jmnaszok áradatát, amellyel a gondnokságot illették a zuha­nyozók állapotáért, a kon­nektorok használhatatlanságá­ért, a rassz ajtózárakért, a ki­égett ételmelegítő lapok hosz- szadalmas pótlásáért, és még felsorolhatatlan mennyiségű bosszantó apróságért. Az üze­meltető vállalat kirendeltség­vezetője aligha volt irigylésre méltó helyzetben, amikor az említetteknél fontosabb kér­désekben a bírálattal csak ren­deletek előírásait, szerződések kitételeit szegezhette szembe. Szigorú hatósági előírások rendelkeznek ugyanis arról, hogy például rádión kívül más elektromos készülékeket szi­gorúan tilos a szobákba Vinni és használni, hogy nincs mód hűtőgépek vagy mosógép és centrifuga beállítására, hogy a családi szálló földszinti szobái­hoz nem építhetnek fürdőszo­bát — mert a tervezéskor eze­ket a helyiségeket más célra szánták, és nem komfortosít- hatók utólag —, hogy a zuha­nyozókban a jelenlegi berende­zésekkel nem biztosítható ál­landóan korlátlan mennyiség­ben a meleg víz. A hőfok köz­ponti szabályozórendszerét csak a tulajdonos, a DKV költ­ségére lehet átalakíttatni. Nem volt üres kifogás, hogy a szük­séges hiánypótelásakat csak úgy tudja a gondnokság gyor­san elvégezni, ha a szállásbi­zottságok rendszeresen vezetik a naplót, és azonnal bejelentik az ilyen igényeket. Amint azonban kiderült, a szállásbi­zottságok inkább csak papíron léteznek, az önkormányzat megbénult kellő támogatás hí­ján, s így a lakók egy része nem tudja, kihez forduljon panaszaival, miközben néhány felelőtlen ember minden aka­dály nélkül több száz társának okozhat kellemetlenséget. Egyes elhasználódott felszere­lési cikkek pótlása azért is nehéz, mert jó néhány nem kapható, hosszú idő óta hiány­cikk. Akit illet... Az észrevételek nagy szá­ma jelezte, hogy a korábban említett apróságokat sem le­het lebecsülni, mert ezek a mindennapi bosszúságok rossz légkört szülnek, rontják az ittlakók közérzetét és meg­keserítik a pihenés óráit. Valamennyi résztvevő érez­te ezt és úgy tűnik, hogy részben a fórum eredménye­ként az újraéledő önkor­mányzat, a szállóbizottsá­gok és a gondnokság együt­tes erőfeszítése meghozhatja a kívánt eredményt. Sokan kifogásolták az ét­kezés színvonalát, az étte­rem zsúfoltságát, a szűkös választékot. Az üzemi kony­hán naponta 1300 adagot főz­nek — a konyhavezetőnő sze­rint — a szükségesnél kisebb létszámmal és rengeteg fej­törést okoz, hogy a tíz éve megállapított normákat, ho­gyan hozzák ki a mai be­szerzési áron? Ez azonban, érthető módon, nem nyug­tatja meg a legtávolabbi munkahelyekről utolsónak érkező munkásokat, akik rendszerint már csak azt kap­ják, ami éppen van s abból is az utóját. A beruházá­son dolgozó különböző vál­lalatok lépcsőzetes időbe­osztással étkeznek. Az el­hangzott javaslatok alapján szigorúbban ellenőrzik ezentúl az időpontok megtartását, ese­tenként a sorrenden is vál­toztatnak. Mindennek per­sze csak úgy van értelme, ha a lehetőségekhez mérten a kiszolgálást igyekeznek job­ban megszervezni és intéz­kednek az ételválaszték bő­vítéséről is. Amit pedig a , Budapesti Kőolajipari Gépgyár dolgo­zói a munkásszállítással kap­csolatosan felvetettek, még inkább azonnali intézkedést sürgetett. Joggal kifogásol­ták, hogy éppen abban az időszakban, amikor a ki­emelt nagyberuházás építé­sének meggyorsításáért na­pi 10—12 órát dolgoznak, s a szocialista brigádok szinte erejüket meghaladó felajánlá­sokat tesznek, akkor rend­szeresen előfordul, hogy az autóbuszok késve érkeznek, vagy egyáltalán nem jönnek, ezért a megerőltető munka után több kilométert kell gyalogolniuk, sokszor rossz időben a munkásszállóig. Mél­tatlan, visszás helyzet ez. ígé­ret már van: az illetékesek sürgősen tárgyalásokat kez­denek a Volánnal, amely rendszerint műszakilag meg­bízhatatlan, öreg autóbuszo­kat bocsát a munkásszállí­tás rendelkezésére. Elhatároz­ták, hogy diszpécserszolgála­tot rendszeresítenek, amely azonnal intézkedik, ha egy- egy autóbusz1 elromlik. Az ál­landó ügyeletre, a jobb szer­vezésre azért is nagy szük­ség van, mert a túlórák miatt a járatok indulási és érkezési ideje szinte napról napra változik. Feladatuk így is rendkívül nehéz lesz, hiszen negyven busszal na­ponta 9 ezer ember szállítá­sát kell megszervezni Érthető módon a fórum résztvevői , érdeklődésének homlokterében az említett gondok álltak, de jónéhányan szóltak arról is, hogy a nagy feladatok teljesítését csupán túlórázással nem, lehet meg­oldani, javítani kell például az anyagellátást. A KISZ- védnökség szervezője a beér­kezett kérdésekre válaszolva elmondta, hogy számos koope­ráló vállalatnál eredménye­sen léptek közbe a szállítá­sok késedelmének csökken­téséért és azt kérte, hogy a továbbiakban is időben jelez­zék ezeket a problémákat. Nem a bizonyítványt magyarázzák Ügy hisszük, akik eljöttek erre a rendezvényre, nem te­kintették időíecsérlésnek a fórum csaknem éjfélig tartó eszmecseréjét, mert meggyő­ződhettek arról, hogy a ren­dezők valóban cselekvésük vezérfonalának tekintik a munkások véleményét és ja­vaslatát. Céljuk nem az volt, hogy kifogásokat vagy ment­ségeket keresve megmagya­rázzák a bizonyítványt. Eltö­kélt szándékuk, hogy telje­sítsék a j ogós igényeket — és ha a családi otthon kényel­mét a munkásszállón nem is teremthetik meg — az erő­ket összefogva, új lehetősé­geket kutatva lépjenek előbb­re a jobb életkörülmények megteremtésében. Ez a feltétele annak, hogy a kultúra iránti igény is nö­vekedjék, hogy a művelődési ház igazgatóját a jó köny­vekért, az élményeket szapo­rító rendezvényekért és ne a fórumon elhangzott panaszok orvoslásáért keressék fel. Kovács György Attila A társadalom figyelmének középpontjában dolgoznak Tanácskozott a\ Közalkalmazottak Szakszervezete megyei küldöttértekezlete Négy esztendei munkájáról adott számot tegnapi küldött- értekezletén a Közalkalmazot­tak Szakszervezete Pest me­gyei bizottsága. Az országos szakszervezet budapesti szék­hazában rendezett tanácskozá­son a 100 küldört több mint hatezer szervezett dolgozót képviselt. Részt vett a küldött- értekezleten dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Gelencsér Árpádné dr., az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának osztályvezetője, Kele­men Lajos, a Közalkalmazot­tak Szakszervezete Központi Vezetőségének alelnöke, a Fő­városi Tanács általános elnök- helyettese, Fodor László, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára, és dr. Zal­ka Károly, a Pest megyei Bí­róság elnöke. Dr. Csedő Bélának, a megyei bizottság elnökének megnyitó­ja után dr. Váradi Albert, a megyei bizottság titkára szá­molt be négy évi tevékenysé­gükről, fűzött az írásbeli je­lentéshez, szóbeli kiegészítést. Az ésszerűsítés, egyszerűsítés lehetőségei Az írásos jelentés és a szó­beli kiegészítés is megkülön­böztetett hangsúllyal foglalko­zott a szakszervezet állami munkát segítő tevékenységé­vel. — Ügy ítélhetjük meg, hogy a Pest megyei közalkalmazot­tak eredményekben gazdag ciklust zártak — mondta. — Eredményesen segítettük az állami munkát. Döntő mérték­ben azért, mert azt az állam­polgárok szemszögéből köze­lítettük meg. Dr. Váradi Albert elmon­dotta, hogy a szakszervezet reprezentatív felmérést vég­zett üzemi munkások köré­ben: miként ítélik meg a ta­nácsok a közszolgálati hiva­talok, a közalkalmazottak munkáját. Kiderült, hogy a megkérdezettek mintegy fele nem az illetékes hivataloknál, hanem baráti körből, munka­társaitól informálódik hivata­los ügyeinek intézési módjáról. Az ilyen felvilágosítás gyakran pontatlan és számos konflik­tus forrása lehet. Az a tanul­ság, hogy gondoskodni kell a lakosság jobb, tájékoztatásáról. Hatékonyabb jogpropagandá­ra van szükség. — A szakszervezeti bizott­ságoknak, a tisztségviselőknek lehetőségük van arra, hogy se­gítsék a hivatali apparátusok törvényes, gyors, pontos mun­káját, a hivatalok az állam- polgári jogok tiszteletben tar­tásával, emberségesen intéz­zék a lakosság ügyeit. A hi­vatali apparátuson belül olyan köz szellem,et kell kialakíta­nunk, amely nem tűri a bü­rokratizmust, a közszolgálati alkalmazottakhoz méltatlan magatartást. A továbbiakban elemezte azokat az okokat, amelyek a tanácsi dolgozók túlterhelésé­hez, a bonyolult ügyintézéshez vezetnek, és szólt a megoldás módjairól. Elmondotta, hogy jogalkotásunkban még van mit javítani, gyakran egyik mó­dosítás a másikat követi. A rendelkezések nyelvezete sem mindig világos és közérthető. Nagy lehetőségek rejlenek vi­szont a közszolgálati munka úgynevezett belső ésszerűsíté­sében, egyszerűsítésében. Lé­nyeges szerepet játszik a ható sági munka színvonalának to­vábbi emelésében a dolgozók Új úton a bal parton szakmai képzése és í tovább­képzése is. Pest megye e té­ren országosan is kiemelkedő eredményeket ért el, tennivaló azonban még van. Arra mutatott rá ezután, hogy a tanácsok államigazga­tási tevékenysége évről évre magasabb színvonalú, a de­centralizáció következménye­ként a hatósági munka köze­lebb került a lakossághoz, az ügyek többségét helyileg inté­zik, zömében jól, gyorsan, tör­vényesen. Ezt igazolja a fel­lebbezések egyre csökkenő szá­ma is. Közéleti emberek Hangot kaptak a tegnapi ta­nácskozáson a közallcalmazot- tak élet- és munkakörülmé­nyei is. — A közalkalmazottak sok gondja.megoldódott az elmúlt négy év alatt — mondotta dr. Váradi Albert. — Két é'te bevezették a 44 órás mun­kahetet és azóta elmondhat­juk: a szombati ügyfélfogadás és ügyintézés sem szenvedett csorbát. Megjelent az állam­igazgatási és igazságügyi dol­gozók munkaviszonyát egysé­gesen és korszerűen szabályo­zó rendelkezés, rendezték a közalkalmazottak széles réte­geinek bérét. Mindez a köz- szolgálati dolgozók társadalmi elismerését, megbecsülését je­lenti. A bérrendezés a megyében mintegy 4 ezer közalkalmazot­tat érintett és a tanácsoknál a bér az országos 15 . százalékkal szemben 17 százalékkal emel­kedett. Az országos szervek e döntésnél figyelembe vették Pest megye sajátos helyzetét. Megjegyezte azonban a me­gyei titkár, hogy Pest megyé­ben az igazgatási létszám az országos átlaghoz viszonyítva még mindig alacsony, s ez a dolgozók túlterheléséhez vezet. A munkakörülményekről el­mondotta, hogy az utóbbi években jelentősen javultak, főként a községi tanácsoknál szembetűnő a fejlődés. Az el­múlt öt évben a tanácsi épü­letek mintegy 75—80 százalé­kát újították fel. A tanácsnál dolgozók túl­nyomó többsége nő. A moz­galmi munka szerves részé­vé vált, hogy megkülönbözte­tetten foglalkoznak gondjaik­kal. A bérrendezéseknél, bér- korrekcióknál jórészt sikerült megszüntetni a korábbi mél­tánytalanságokat, mindin­kább érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő i bér elve. Az alapszervezeti njőbizottsá- gok, nőfelelősök figyelemmel kísérték az anyák helyzetét, szakmai,- politikai fejlődését. A továbbiakban dr. Váradi Albert, a fiatalok munkahe­lyi beilleszkedésének szakmai és politikai továbbfejlődésé­nek kérdéseiről beszélt, majd a beszámoló befejező részében a szakszervezeti nevelőmun- ká szerepét méltatta. — Fontosságát aláhúzza a közszolgálat sajátos jellege — mondotta. — A politikai és kulturális munka hatása nem­csak a hivatalokban, intéz­ményekben dolgozók közvé­leményén mérhető, kisugárzik a lakosság széles rétegeire is. A közszolgálat területein dol­gozók egyrészt befogadói a korszerű, tudományos isme­reteknek, másrészt terjesztői is. A közalkalmazottak köz­életi emberek, velük szemben fokozottabban jelentkezik ez a társadalmi elvárás. Életfor­májuk, közszereplésük, maga­tartásuk a társadalom fi­gyelmének középpontjában, áll, ezért állásfoglalásuk, mű­veltségük befolyásolja kör­nyezetüket is. Munkaszervezéssel, a fegyelem javításával A Dunakanyar bal partján, Nagymaros térségében dolgoznak a Közúti Építő Vállalat Pest megyei igazgatóságának munkásai. ÜJ út­burkolatot kap a márianosztrai elágazásig ez a fontos útvonal. Az építők minden időt felhasználnak és szombat-vasárnap is dolgoznak. Koppány György felvétele A szóbeli kiegészítést köve­tő vitában hozzászólók egy része — Molnár Lászlóné, a ceglédi járási hivatal osz­tályvezetője, dr. Bertalan Fe­renc, a szentendrei városi ta­nács vb-titkára, Szellő József, a szentendrei járási hivatal elnökhelyettese, Sipos Ferenc, az SZMT politikai munka­társa — a dolgozók megválto­zott élet- és munkakörülmé­nyeiről beszélt. Elmondották, hogy a 44 órás munkahét be­vezetése osztatlan örömet vál­tott ki különösen a nődolgo­zók körében. Pest megyében a közszolgálatban dolgozók 80 százaléka nő. Dénes Istvánná dr., a Pest megyei Bíróság bírája ki­emelte, -hogy a megye igaz­ságügyi dolgozóinak a bére az elmúlt négy esztendőben ösz- szesen 15 százalékkal errtelke- dett, bérszínvonaluk azonban a fővárosénál még mindig alacsonyabb. A fluktuációnak ez az egyik oka. Dr. Mondok Pál felszólalá­sában elmondotta, hogy a közszolgálat dolgozóira a jö­vőben várhatóan még több munka hárul. Az elmúlt idő­szakban csaknem egymillióra nőtt a megye lakossága és a népességnövekedést nem kö­vette a közszolgálati dolgozók létszámának növekedése. Lé­nyeges javulás a jövőben sem várható az ismert munkaerő- hiány miatt, tehát a több munkát — amely politikai munka is — a jelenlegi dol­gozóknak kell elvégezni. A túlterheltséget enyhíteni , le­het létszámátcsoportosítás­sal, a munka jobb megszer­vezésével, a jobb munkafe­gyelemmel. — Az eredmények ismere­tében, melyeket a beszámo­lók és a hozzáfűzött szóbeli kiegészítés hűen tükröz, nyu­godt lelkiismerettel nézhe­tünk a közalkalmazottak VIII. kongresszusa elé — mondotta Kelemen Lajos, majd hozzátette: — Eredmé­nyeink viták és szemléletala­kítás közben Születtek. A je­lenlegi gondok hosszabb tá­von megoldhatók, a feladato­kat rangsorolni kell, és a végleges megoldást csak az össztársadalmi érdekkel össz­hangban tudjuk biztosítani. A hozzászólások után dr. Váradi Albert összefoglalójá­ban elmondotta: a vitában el­hangzottak jól egészítették ki a beszámolót, a küldöttérte­kezlet igazi munkatanácsko­zás volt. Az új megyei bi­zottságnak megtisztelő fel­adata lesz, hogy az elkövet­kezendő években mindezt a gyakorlatban hasznosítsa. A beszámolót a megyei küldöttértekezlet egyhangúlag elfogadta. Ezután Kelemen Lajos két szakszervezeti aktívának több évtizedes munkája elismeré­seképpen kitüntetést adott át. Puchler Gyula, a váci városi tanács személyzeti vezetője a Szakszervezeti munkáért érem arany fokozatát. Práger Lász­lóné, az MSZMP Pest me- megyei Bizottsága politikai munkatársa pedig Szakszer­vezeti munkáért oklevelet kapott. Választás Befejezésül a megyei kül­döttértekezlet megválasztotta a 15 tagú megyei bizottságot, a 11 küldöttet a szakmai szakszervezet kongresszuséra. A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa küldöttértekez­letén a közalkalmazottakat 19 küldött képviseli. A közalkalmazottak Pest megyei bizottságának elnöke dr. Bárnakövi János, a Pest megyei Bíróság tanácselnöke, titkára dr. Váradi Albert. A. J.

Next

/
Thumbnails
Contents