Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

2 kJŰÚOD 1975. JŰNIUS 20., PÉNTEK Közös program és akciók Francia baloldali pártok találkozója KGST Negyedszer - Budapesten I Budapesten ezúttal negyedik alkalommal ülésezik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az ülésszakot minden évben más tagországokban rendezik, így Buda­pesten 1955 decemberében a 6., 1960 júliusában a 13., 1967 decemberében a 21. ülésszakot rendezték, s most a 29. ülésszakra kerül sor. A francia baloldali pártok csütörtökön legmagasabb szin­tű találkozót tartottak a bal­oldali radikálisok mozgalmá­nak párizsi székhazában. A három párt küldöttségei, ame­lyeket Georges Marchais, az FKP főtitkára, Francois' Mit­terrand, a Szocialista Párt el­ső titkára és Robert Fabre, a Baloldali Radikálisok Mozgal­mának elnöke vezetett, több mint háromórás tanácskozás után megerősítették azt a kö­zös akaratukat, hogy együttes erővel harcolnak a baloldal közös programjának győzelem­re juttatásáért, és közös ak­ciókat határoztak el a közvéle­mény objektív tájékoztatása érdekében. Az ülés után Robert Fabre, a Baloldali Radikálisok Mozgal­mának elnöke olvasta fel a ki­adott közös nyilatkozatot, amely hangsúlyozza: a balol­dali pártok továbbra is kitar­tanak a baloldali erők egysé­gén és a közös program dia­dalra juttatásáért folyó közös harcon alapuló stratégia mel­A Portugál Köztársaság el­nöki irodája hivatalos közle­ményt adott ki a forradalmi tanács e napokban folyó ülé­seiről. A közlemény a többi között megállapítja: A forradalmi tanács tagjai­nak munkaüléseit, amelyék a portugáliai forradalom jelen­legi helyzetének globális átte­kintése céljából folynak, egyes erők arra használták fel, hogy ingereljék a közvéle­ményt, továbbá rémhírek ter­jesztésével és egyes tájékoz­tatási szervek aggodalomra okot adó magatartásával nyo­mást próbáljanak gyakorolni a forradalmi tanácsra. Eköz­ben az úgynevezett pártonkí- vüli szervezetek különféle tüntetéseket tartottak, s a for­radalmi tanács egyes tagjai­nak kijelentéseit elferdítve megkísérelték, hogy aggodal­mat és riadalmat keltsenek a portugál népben. A munkaülések befejeztével a forradalmi tanács a lakosság tudomására hozza a megho­zott döntéseket — hangoztatja a közlemény. Az állami rádió jelentése szerint a forradalmi tanács folytatja üléseit. lett. A három párt, szövetsé­gük alapjainak megszilárdí­tása és kiszélesítése érdekében, elhatározta, hogy megbízza a baloldali pártok összekötő bi­zottságát a következő kérdé­sek tanulmányozásának elő­készítésével : O a nemzetközi kapitaliz­mus és a francia társa­dalom válsága; O Európa, a kollektív biz­tonság és a béke problé­mái; O a szabadságjogok védel­me és kiterjesztése. A három párt azt is elhatá­rozta, hogy közös akciókat in­dít a közvélemény objektív tá­jékoztatásának biztosítása ér­dekében. A három párt ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a baloldal közös prog­ramjában leszögezi: a rádiót és a televíziót az egész közösség szolgálatában olyan intéz­ménnyé kell tenni, amely kö­teles teljes, objektív és becsü­letes tájékoztatást nyújtani a franciáknak. Lapzártakor érkezett: I A lisszaboni katolikus pát­riárka rezidenciája és a Re- publica című szocialista párti lap szókháza előtt szerdán le­zajlott súlyos incidensek nyo­mán fegyveres alakulatok vet­ték át mindkét épület védel­mét Megkezdődött a vasárnapi és hétfői tartományi és közigaz­gatási választások eredményei­nek értékelése, a politikai kö­vetkezmények levonása Ró­mában. Csütörtökön reggel összeült az Olasz Kommunista Párt vezetősége és a keresz­ténydemokrata pártvezetőség, hogy állást foglaljon a kialakult új helyzettel kapcsolatban. A Szocialista Párt egy hét múl­va tart vezetőségi ülést. Várható, hogy a szavazás BECS Nemcsak a szárazföldi csapatokat kell csökkenteni... * Csütörtökön tartották mega közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások 72. plenáris ülését. Todor Dicsev, a Bolgár Népköztársaság küldöttségé­nek vezetője a szocialista or­szágok álláspontját kifejtve, hangsúlyozta, hogy a csökken­tési programnak nemcsak a szárazföldi csapatokat kell érintenie — amint ezt a nyu­gati hatalmak szorgalmazzák —, hanem a légierőkre és a nukleáris fegyverzettel felsze­relt egységekre is ki kell ter­jednie, beleértve a célbajutta- tási eszközöket is. A szocialista államoknál? — mutatott rá a bolgár küldött­ség vezetője — az a vélemé­nyük, hogy a nukleáris fegy­verzet csökkentése Közép-Eu- rópában megfelelne annak az elvnek, amely szerint nem szenvedhet kárt a felek biz­tonsága, növelné a stabilitást ebben a térségben és elősegí­tené az euróoai és a nemzet­közi enyhülési folyamat to­vábbi elmélyülését. A tárgyszerű légkörben le­folyt ülésen dr. Ingo Oeser, az NDK delegációjának vezetője elnökölt. A legközelebbi plenáris ülést június 26-án tartják meg. HIVATALOS látogatásra csütörtökön a Szíriái főváros­ba érkezett Makariosz ciprusi köztársasági elnök. N következményekkel jár a kor­mány sorsára is (bár csak köz- igazgatási választások voltak). Előzetes értesülések szerint a KDP felszólítja a Szocialista Pártot, hogy térjen vissza a kormányba (az OSZP jelenleg csak kívülről támogatja a ki­sebbségi Moro-kormányt), mi­vel a négyes balközép-kor- mányt tekinti az egyetlen le­hetséges megoldásnak. A Szo­cialista Párt minden valószí­nűség szerint feltételekhez, lé­nyeges változtatásokhoz köti részvételét. Hazánk az alapító tagok közé tartozik, így kezdettől, 1949 januárja óta részt vesz a KGST munkájában. A magyar gazdasági szervek képviselői jelen vannak a KGST vala­mennyi szervezetében, köztük mind a 26 állandó bizottság­ban. Szakembereink tevéke­nyen részt vesznek a KGST valamennyi munkaszervében, két állandó bizottságnak — a színesfém-kohászati, valamint a rádiótechnikai és elektroni­kai ipari állandó bizottságnál? — magyar elnöke van. Hazánk gazdasági életének fejlődése szorosan kapcsoló­dik a KGST szervezetének erő­södéséhez, az integráció kiépü­lésének, bővülésének folyama­tához. Kezdettől a KGST-or- szágok, s mindenekelőtt a Szovjetunió jelent a magyar gazdasági élet számára biztos értékesítési lehetőséget és be­szerzési forrást, ezekkel az ál­lamokkal építettük ki minden területen a gazdasági együtt­működést, a szakosítástól a kö­zös vállalkozásokig. Éppen az első budapesti KGST-üléssza- kon, 1955-ben merült fel kőnk. rét formában a szakosítás lehe­tőségének és a tervek össze­hangolásának kérdése. 1955- ben zárult le a KGST munká­jának első szakasza, amikor még főként az áruforgalmi együttműködés szervezésére, a műszaki segítségnyújtásra, a tapasztalatcserékre, a tudomá­nyos és technikai szakemberek képzésére, valamint a műszaki dokumentációk és licencek cseréjére koncentrálta erőit. 1955 után áttértek a termelési és a beruházási tervek össze­hangolásánál? mósjszerére. et­től áz időszaktól kezdve'a tag­országok kölcsönös konzultá­ciók alapján alakítják ki táv­lati terveiket Akkor indult fej­lődésnek — elsősorban a gép­iparban és a vegyiparban — a nemzetközi szocialista munka- megosztás elve alapján a gyár­tásszakosítás, a tipizálás és a gazdasági együttműködés több más formája. Az együttműkö­dés jobb megalapozására 1956- ban hozták létre az első állan­dó bizottságokat, 1957-ben kö­tötték meg a tagországok a több oldalú kliring-megállapo- dást. A fejlődés a 60-as években jelentősen felgyorsult. 1962- ben lépett működésbe a Ba­rátság kőolajvezeték, amely­nél? segítségével öt ország kap szovjet kőolajat. 1961—62-ben alakították ki a prágai diszpé­cserközponttal a nagyfeszültsé. gű villamosenergia-rendszert. 1964 óta működik a közös te­herkocsipark, ugyanabban az évben alakult meg a Nemzet­közi Gazdasági Együttműkö­dési Bank. Időközben több kö­zös vállalat alakult. S fontos nemzetközi együttműködési megállapodásokat írtak alá, mint például a magyar—szov­jet timföld—alumínium egyez­ményt. 1969-ben kezdte meg működését a KGST szabványo­sítási intézete, 1971-ben hozták létre a Nemzetközi Beruházási Bankot. Ebben az időszakban a KGST-tagállamokban már jelentősen növekedett a mű­szaki színvonal. A korábban iparilag elmaradott tagálla­mokban meggyorsult a növe­kedési ütem, közeledik egy­máshoz az egyes országok fej­lettségi színvonala. Az együttműködés fejlesz­tésében mérföldkő volt 1971- ben a KGST 25. ülésszaka, ahol a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztésének komp­lex programját fogadták el. Ebben az okmányban első íz­ben fogalmazták meg. hogy a gazdasági integráció fejleszté­sének útja az összehangolt gazdaságpolitika, a tervezés­ben és a prognosztizálásban való együttműködés, a nem­zetközi szakosítás, a gazdasági •együttmiftódéa, $fc, kölcsönös kereákedélém tervszerű bőví­tése, a tagországok irányító szerveinek, vállalatainak és kutatóintézeteinek mind szo­rosabbá váló közvetlen kapcso­lata, a meglevő nemzetközi gazdasági szervezetek fejlesz­tése és szükség szerint újab­bak létrehozása, valamint az együttműködés jogi alapjainak tökéletesítése. A tagországok az integ­rációs program jegyében bo­nyolítják le az 1976—80. évi népgazdasági tervek egyezte­tésének nagy jelentőségű munkáját. A tervkoordináció során iigyelem.be veszik a tő- aesországoüban kialakult gaz­dasági helyzetet is, hogy an­nak natásait a lehető legna­gyobb mértékben kivédhessék, a KGST-tagországot!? gazdasá­ga továbbra is tervszerűen iej- lódjön. Bár a tőkés gaz?laság eseményei az utóobi evekben több KGST-ország helyzetére is kedvezőtlenül halottak, a gazdasági növekedés üteme a KGST-áliamokban 1974-ben sem esett vissza. Az ipari ter­melés az elmúlt négy evben a legtöbb KGST-országban gyor­sáéban emelkedett a tervezett­nél, s a növekedési ütem csak­nem valamennyi országban túlhaladta az 1966—70-es évek szintjét. Az integrációs folya­matban korszerű új iparágak jöttek létre, köztük a számí­tástechnikai eszközök gyártá­sa, és nagy fejlődésnek indult a petrolkémiai ipar. A mező- gazdaságban jelentősen nőttek egyes termékei? termésátlagai. Az utóbbi négy év átlagában a legtöbb KGST-országban 7—8 mázsával több búzát takarítot­tak be hektáronként, mint a korábbi négy esztendőben. Az állatállomány a tervidőszak fo­lyamán valamennyi országban nőtt, legnagyobb mértékben Lengyelországban, Romániá­ban és Bulgáriában. A munkások és alkal­mazottal? átlagbére tovább emelkedett. A'kiskereskedelmi forgalom az eimúlt négy évben valamennyi KGST-országban dinamikusan nőtt. A legnagyobb figyelmet va­lamennyi KGST-ország az energiabázis bővítésére fordít­ja. Országaink 1974-ben 1294 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek, 31 száza­lékkal többet, mint 1970-ben, s 6,4 százalékkal többet, mint 1973-ban. Országaink együtt­működésének is egyik közpon­ti célja az energiabázis bőví­tése. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ezért hatá­rozta el legutóbbi ülésén az ér­dekelt tagországok egységes energetikai rendszerének lét­rehozását. Az 1976—80. évi népgaz­dasági tervek előkészületei so­rán tehát a KGST-országol? együttműködésében nagy je­lentőségű kérdések vannak na­pirenden, ezért előzi meg nagy érdeklődés a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának so­ron következő budapesti ülés­szakát. CSAK RÖVIDEN... A portugál forradalmi tanács közleménye OLASZORSZÁG Megkezdődött a választások eredményeinek értékelése MOSZKVÁBAN csütörtökön bejelentették, hogy az olasz kormány meghívására Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter jú­nius végén hivatalos látoga- | tűst tesz Olaszországban. ★ ANDREJ GROMIKO, a Szovjetunió külügyminisztere csütörtökön fogadta Sigemicu Akirát, Japán moszkvai nagy­követét, s megbeszélést tar­tott vele a szovjet—japán kapcsolatok egyes kérdései­ről. ★ KONSZTANTIN CACOSZT, a Karamanlisz vezette Üj Demokrata Párt jelöltjét vá­lasztotta meg a görög kép­viselőház a Görög Köztársa­ság elnökévé. A csütörtökön megtartott titkos szavazá­son a 295 képviselőből 210- en mondtak „igent” a 76 éves politikusra, hatvanötén el­lene szavaztak és húsz volt a tartózkodók száma. ★ A SZOVJET ŰRHAJÓSOK felkészülési központjában be­fejeződött a Szojuz űrhajó első legénységének, Alel?- szej Leonovnak, és Valerij Kubászovnak utolsó edzése. Júliusban a világűrben ők illesztik össze a Szojuz űr­hajót amerikai utitársával, az Apollóval. ★ . KISSINGER külügyminisz­ter csütörtökön hivatalában fogadta Abdul Halim Khad- dam szíriai miniszterelnök­helyettes és külügyminisztert. A NÉPI KAMARA az NDK Minisztertanácsának tagjává választotta Oskar Fischer kül­ügyminisztert, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának tagját. (Az NDK-ban nem minden minisz­ter tagja a minisztertanács­nak.) ★ SAIGONBAN megtartották az alkotó értelmiség első or­szágos tanácskozását, amelyen Vietnam minden részéből 500 zeneszerző, költő és író vett részt, köztük Luu Huu Phuoc, a DIFK tájékoztatásügyi és kulturálisügyi minisztere, aki egyébként ismert zeneszerző. ★ GISCARD D’ESTAING fran­cia köztársasági elnök és kísé­rete lengyelországii hivatalos látogatásának harmadik nap­ján, csütörtökön délelőtt Krak­kóból különrepülőgépen Gdanskba érkezett. ★ A KENYAI Nakurubán Jo- mo Kenyatta elnök reziden­ciáján csütörtökön befejeződ­tek a három angolai felszaba- dítási mozgalom, az MPLA, az FNLA és az UNITA közötti tárgyalások. ★ ANVAR SZADAT egyiptomi elnök szerdán fogadta a Kai­róban tartózkodó Macovescu román külügyminisztert. ★ KHALED szaúd-ayábiai uralkodó szerdán este fogadta Dzsallud líbiai miniszterelnö­köt, aki a nap folyamán ko­rábban Bagdadból érkezett Rijadba. Az eszme a sírból is utat tör magának... Mathejka János születésének 80. évíordulójára Márványtábla őrzi Mathejka János emlékét Vácott, a róla elnevezett utcában. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának, a Tanács- köztársaság váci direktóriumi tagjának 80. születésnap­jára emlékeznek ma, pénteken délután 3 órakor e tábla előtt. Az ünnepségen Pálmai Lászlónak, a váci városi pártbizottság titkárának megnyitója után Szerényi Sán­dor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja mond ünnepi beszédet, majd az intézmények és testü­letek elhelyezik az emlékezés koszorúit és virágait a márványtáblán. Nyolcvan éve, 1895. június 21-én született Mathejka János író, újságíró, lapszerkesztő, a magyar munkásmozgalom ki­emelkedő egyénisége. Regény­be illő élete bővelkedett iz­galmas eseményekben. Messziről indult azon az úton, amely a munkásmozga­lomhoz vezetett. Édesapja, Matheika József (Josef Ma- theika Ritter von Regensburg) vezérkari tiszt volt Bécsben. Menyasszonyát, későbbi fele­ségét megszöktette a szülői házból, ezért távoznia kellett a hadseregből. Pesten szerény kistisztviselői állásban helyez­kedett el, és állandó alkohol­mámorban élt, mígnem fiata­lon, 1900-ban meghalt. Ä íannlás évei Fia, Mathejka János, elemi iskoláit Pesten végezte, majd 1905-ben édesanyjával Vácra költöztek, és ott éltek szűkös körülmények között. Középis­kolai tanulmányait a váci ke­gyesrendi gimnáziumban foly­tatta. ahol szigorú és vallásos nevelésben részesült. A csen­des, ábrándozó fiatalember ek­kor kezdett írással foglalkozni. Titokban a Nyugatot olvasta, ami nagy bűnnek számított a gimnáziumban. Kedvenc tan­tárgya az irodalom, nagy ha­tással voltak rá Ady, Ignotus — akit személyesen is ismert —, Babits és Kosztolányi írá­sai. Legkedvesebb tanára, Kis­parti János segítségével meg­jelentek versei a katolikus if­júsági lapokban. 1913-ban be­iratkozott a pesti bölcsészkar magyar-latin szakára, három­ágyas albérleti szobában, cím­írással kereste kenyerét. Köz­ben novellákat, verseket, kri­tikákat írt folyóiratokba, kap­csolatba került a Nyugat író­gárdájával Is. Ez időben már megszabadult attól az erős egyházi befolyástól, amely a szülői házban és a kegyesrendi gimnáziumban érte. Diáktár­saival eljárt a Galilei-körbe, lelkes híve volt Károlyi Mi­hálynak, korteskedett is mel­lette. A váci újságíró Az első világháború kitöré­se után önként jelentkezett a frontra, nem is annyira haza­fias felbuzdulásból, hanem, mert úgy érezte, hogy a nagy élményből nem szabad kima­radnia. Az 1. honvéd gyalog­ezred tisztjeként az olasz és az orosz fronton harcolt, majd súlyosan megsebesülve orosz fogságba került. Ekkor már kiábrándította őt a háború Kö­nyörtelen valósága, a katona­élet, a fogság keserve, tiszttár­sainak léha élete, akiktől el­különült. Megcsömörlött min­dentől. A nagy megpróbálta­tások férfivá érlelték az ál­modozásra hajlamos ifjút, mi­re a fogságból — több szökési kísérlet után. a Vöröskereszt csereakciójával — Svédorszá­gon keresztül hazaérkezett. Hazaérése után a gyermek­kori barátja, Kökény László által szerkesztett haladó szel- temű Váci Üjság munkatársa lett. Egymásután jelennek meg a lapban versei, versfordítá­sai, kritikái, színház- és kép­zőművészeti cikkei. Belépett a szociáldemokrata pártba, és mindjobban bekapcsolódott a váci közéletbe is. Kökény Lászlóval és Haraszti Ernővel megszervezték Vácott az Au­rora művészeti társaságot, hogy felfrissítsék a város szel­lemi életét. Céljuk az iroda­lom, a képzőművészet és a ze­neművészet fejlesztése és a kulturális nevelés volt. Mindent a Tanácsköztársaságért Az őszirózsás forradalom után megválasztottál? a Váci Nemze­ti Tanács nemzetőrt albizottsá­gának tagjává. Lázasan tevé­kenykedett a forradalomért: munkáskarhatalmi századot szervezett Vácott, illegális munkát végzett a hadsereg­ben és lelkes résztvevője volt a nagy budapesti tüntetések­nek is. Kökény László halála után, 1919 novemberétől fő­szerkesztője lett a Váci Üjság* nak, amelynek lapjain harcot hirdetett a váci klérus ellen. Az 1919. január 11-én megje­lent Vörösök és feketék című cikkében többek között így írt: . A szószék mindenre jó. Korteskedésre, háborús uszí­tásra, egyenetlenség szítására, ellenforra?lalmi agitációra, mindenre, csak arra nem, amire készítették... Nem is lehet kellemes érzés egy püs­pöknek tudni azt, hogy az ő igéi az apostoli szegénységről csak úgy, máról holnapra ő rajta is beteljesednek..Egy másik cikkében. Politika az elemiben címmel, az apácák gyermeknevelési módszereit pellengérezte ki. 1919. febru­ár 15-én a szociáldemokrata párt váci szervezete tüntetést rendezett a nagytőkések ellen. Az eseményről Mathejka így tudósított: „Kirobbant a töme­#

Next

/
Thumbnails
Contents