Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-03 / 128. szám
1975. JÚNIUS 3., KEDD Gazdag program Szentendrei nyár A Teátrumban; La Mancha lovagja Balról jobbra: IVlarosvölgyi Lajos, Hargitai Károly, Adám Ottó. Nagy Iván felvétele Tegnap a Magyar Sajtó Házában tájékoztatták a június 29-én kezdődő, s harminckét napon át tartó VI. szentendrei nyárról'az újságírókat. Marosvölgyi hajós, Szentendre tanácsának elnöke ismertette a megye határain túl is tekintélynek örvendő művészeti, kulturális, s mindinkább közművelődési fesztivál előkészületeit. Az idei rendezvénysorozat — mint mondotta — elsősorban a korábbi évek kipróbált hagyományaira épül, s mint ilyen, lényegében szervesen illeszkedik a város művészeti, kultu- rális és közművelődési programjába. Ugyanakkor alkalmazkodik a Dunakanyar gazdag nyári programkínálatához is. A már korábban polgárjogot nyert események között idén is találunk majd filmbemutatót, kisfilmfesztivált, s tanácskozásra gyűlnek immár harmad ízben egybe Vác, Esztergom, s Szentendre üzemeinek szocialista brigádvezetői. Bangó? esemény lesz a községi Concordia vegyeskar és a Táp iómenti Népi Együttes vendégszereplése. Újdonság áz első születésnapját ünneplő baráti kör kétnapos tanácskozása, s az izbégiek által kezdeményezett juliális. A gazdag kínálathoz csatlakoznak Szentendre múzeumai, amelyek június 27-én újabbal gyarapodnak — ekkor nyitják meg ünnepélyesen a Czóbel-gyűjte- ményt a Templom téren. A sajtótájékoztató második felében Ádám Ottó, a Madách Színház igazgatója, a Teátrum művészeti igazgatója adott előzetest a bemutatásra kerülő ha Mancha lovagja című musical előkészületeiről. Elmondta, hogy az 1965-ben New Yorkban bemutatott, s azóta világsikert aratott darab eltér a Fővárosi Operettszínház ismert előadásától — a dramaturgiai változtatásokat a főtér adottságai, s nem utolsósorban a szabad tér indokolják. A szereposztásban megtaláljuk a Madách Színház számos vezető színésze mellett a Színművészeti Főiskola operettszakának tehetséges hallgatóit is. A Pest megyei Hírlap munkatársának kérdésére Ádám Ottó művészeti igazgató, aki Szirtes Tamás társaságában a musical rendezője, elmondta, hogy a Teátrum repertoárjára több éves programtervezet készült. Jövőre — a Vörösmarty évforduló inspirálására — szeretnék színpadra vinni a Csongor és TündétJ Szó van arról is, hogy két darab szerepeljen egy szezonban, jóllehet ennek a költségei csaknem kétszeresek. A La Mancha lovagja premierje július 5-én este lesz, s ezt követi további 13 előadás. K. P. TVFIGYELŐ Fáradt huj rá. Eddig meg minden alkalommal dicsértük a Hóvédi hajrá adásait; okunk volt rá. A sorozat szombati műsora azonban, sajnos, már egyáltalán nem tetszett. Szinte az elejétől a végéig laposnak, szürkének, érdektelennek hatott ez az összeállítás. A szerkesztők, rendezők korábbi lendülete mintha megtört volna. A végső tanulság, hogy nem kell ragaszkodni bizonyos formákhoz, rovatokhoz, ötletekhez, ha nincs velük kapcsolatban tényleges mondanivaló. Aba Iván „cédulamúzeumának” ötletei például máskor szinte valósággal robbantak, most viszont legfeljebb, ha egy kicsit füstölögtek. S amilyen pompás volt a múltkor a francia nyelvkönyv hibáinak bírálata, annyira vérszegénynek tűnt a szónokok kézikönyvének szombati idézgetése. A kiadványnak persze jócskán vannak hibái, de egyik sem való ebbe a műsorba. Eszményi vendégség. Jói éreztük magunkat szombat este házár Mária vendégeként, pontosabban annak a műsornak a nézőjeként, amelyet a tv abból az alkalomból sugárzott, hogy a népszerű művésznő az idén 80 éves. Abban az értelemben volt ez a vendégség eszményien kellemes, hogy lényege, a beszélgetés, Lázár Mária életének, emlékeinek idézése érdekes volt, figyelni kellett rá. Egy emberi magatartást ismertünk meg a műsorból, s ennek nem lényege, csak formája a színészmesterség. A tökéletességre való törekvés határozza meg ezt a magatartást, a munka szenvedélye, a hivatás szeretete, a megalkuvás nélküli igényesség. I j krími. Vasárnap Aranyrablók címmel új krimisorozat kezdődött. A műfajt régóta hiányoljuk: a tv néhány hasonló próbálkozása az utóbbi időben, mint az Arsene hupin és a Kellner felügyelő, kudarcba fulladt. A nézők unták ezeket a filmeket. Persze, ami igaz, az igaz, az új sorozat első epizódja sem tűnt különösképpen érdekfeszítőnek, pláne a második rész. De hát ez csak a bevezető volt. Ökrös László Dunakeszi Befejeződtek a művészeti napok Vasárnap befejeződtek Dunakeszin a művészeti napok. A több mint egy héten át tartó mozgalmas és tartalmas eseménysorozat zárónapját a zene uralta. Megyei jelentőségű esemény volt a kórusok Vándor Sándor szemléjének dísz- hangversenye, de a zeneiskola koncertje is több volt egyszerű nagyközségi eseménynél. Alábbiakban beszámolunk a vasárnapi kórushangversenyről és ismertetjük azt a hagyományossá váló tanácskozást, amelyet a munkásművelődés ügyében rendeztek a művészeti napok programjában. Dalosíalalkozó ötszáz résztvevővel Tizenegy énekkar 500 tagja gyűlt össze vasárnap délelőtt Dunakeszin, hogy a művészeti napok műsorában díszhangversennyel fejezze be a Pest megyei munkás- és ifjúmunkás kórusok kétévenként megrendezett hagyományos Vándor Sándor szemléjét. A József Attila művelődési ház nagytermében tartott dalostalálkozót két területi döntő előzte meg: a nagykőrösi és a csömöri. A vasárnapi díszhangversenyre a legjobbak kerültek. A találkozót Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője, a KÖTA megyei szervezetének elnöke nyitotta meg. Méltatta a szemle névadója, a kar vezető-zeneszerző Vándor Sándor életútját, majd ismertette a megyei kórusmozgalom helyzetét. Kiemelte egyebek közt, hogy a díszhangversenyen szereplő kórusok közül kettő aranykoszorús diplomát, kettő ezüstkoszorús diplomát, négy ezüstkoszorút nyert a tavalyi országos minősítő versenyen. Az ünnepi megnyitó után sorra léptek színpadra Pest megye legkiválóbb munkás- és ifjúmunkás kórusai: a dunakeszi művelődési ház MÁV- kórusa Tóth Béla, a ceglédi 203-as szakmunkásképző női kara Khim Antalné, a péceli szövetkezeti férfikar Bakonyi Árpád, a ceglédi vasutas vegyeskar Kis István, a sziget- szentmártoni férfikar Tóth Béla, a nagykőrösi Arany János gimnázium lánykara Szabó Irén, a Csepel Autógyár férfikara Tóth Béla, a 'vecsési vegyeskar Valentsik István, a nagymarosi férfikar Kismartoni Ferenc, a váci középiskolai kollégiumok vegyeskara Bogá- nyi Tibor és a törökbálinti férfikar Szakáig Mátyás vezetésével. A nagysikerű koncert után a háromtagú zsűri elnöke, Túr- csányi Emil zeneiskolai tanárképző igazgató, a zsűri tagjai: Juhász Frigyes zeneszerző és Szabó Tibor főiskolai tanár — értékelte a bemutatót. Hangsúlyozta, hogy Pest megyében a kórusmozgalom az utóbbi esztendőkben szinte ugrásszerű fejlődésnek indult. EgyA dunakeszi művészeti napok Vitafóruma középpontjába a közművelődést — szorosabban véve a munkásművelődést — állította. Csaknem 120 résztvevő — párt-, KISZ-, szakszervezeti, gazdasági vezetők, pedagógusolt, közművelők, szocialista brigádvezetők — követte figyelemmel Balogh hászlónak, az MSZMP Pest megyei Bizottsága osztályvezetőjének előadását, s vett részt az ezt követő széles körű tanácskozáson, amelyen jelen volt s az elnökségben foglalt helyet: Bánfalvi Jenőné, az MSZMP Váci Járási Bizottságának titkára, Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője, valamint a nagyközség állami és pártvezetői. Balogh László előadásában elsőként magát a fogalmat, a munkásmüvelödést értelmezte. Leszögezte: ez a fogalom nem elkülönült kultúrát, haFestök otthona Képzőművészeti seregszemle Nagymaroson Fényi Géza: Jtenyérszcgö A nagymarosi képzőművészeti program az idén különösen változatos. Alig zajlott le Gádor Emil és Kaubek Péter sikeres tárlata, máris újabb seregszemle következik a vasárnap megnyílt kiállításon, mely a váci járás festőinek, szobrászainak anyagából válogat. Régiekéből, újakéból egyaránt. Hírt ad művekben a magyar képzőművészet nagymarosi festőotthonáról, de a vizuális országút zebegényi, váci, gödi pontját is érzékelteti. A Dunakanyar a természet és a művészet egyik központja. A táj kellemes nagyvonalúsága erős koncentrációkkal irányítja a festők képzeletét, a part Dunakeszitől Szobig feltárt és még ismeretlen képi forrás. Szőnyi István egész életműve zebegényi együtthatókkal érvel, Szobolka Imre Börzsönytől Bajáig kutatta, kereste a Duna látványkincsét, melyet Főnyi Géza, Jakuba János, Medveczky Jenő szükséges átalakításokkal Nagymaroson talált meg. A vasárnap ünnepélyesen megnyílt tárlat felvonultatja azon alkotókat, akik ezen a vidéken születtek vagy véglegesen itt telepedtek le. Ebből a körből üdvözölhetjük Raszter Károly érzékletesen gazdag grafikáit, Dániel Kornél tájelemzéseit, Uhrig Zsigmond gödi, Monos József váci atmoszféráját, Kapicz Margit szobi sorozatának egyik rez- dülékenyen finom festményét. A rendezők a történetiségre is ügyeltek, hiszen Papp Gyula vezetésével Nagymaroson működött a Nagy Balogh János Népi Kollégium, mely több ifjú alkotó tehetségét gondozta. Papp Gyula jelentős képe mellett Újvári hajós nagymarosi részlete is elmélyült mű. Tény, hogy a Képzőművészet Alap alkotóháza révén Nagymaros sok fővárosi festőnek második otthona. Szent- györgyi Kornél, Mácsai István, Batári hászló évtizedek óta figyeli Nagymaros sokrétű látványforrását, és egyedi motívumokkal növeli festészetté más-más hullámhosszon. A hegyekre, erdőre, vízre tagolódó táj változatossága hozzájárul a festői magatartás dús árnyalataihoz, részben ez indítványozza a tág határok közt mozgó stíluskombinációkat. A valóság ezer arca a Dunakanyarban különösen szembetűnő, és a saját törvényeikre figyelő festők egyéniségüknek megfelelően válogathatnak és válogatnak is a természeti formák lebilincselő gyülekezetéből. Király Sándor az egyik pólus. Ritmizálja színes sávokkal és tömbökkel a környezet szelíden viharos hullámzását, Zirkelbach hászló, Freytag Zoltán egy-egy fontos részt kiemelve; általánosít. Expresszív lendület jellemzi Kárpáti Éva, Bojtor Károly alkotásait — tekintélyes előrehaladást ért el Gara- buczy Ágnes és Dobrovits Ferenc. Minden nemzedék a saját eszmesíkján mozog, minden festő a saját rangján szólal meg, s így más-más felismerésben részesít Orosz János, Papp Zoltán, Bér Rudolf, Monos József művészete. Mindez azonban Nagymdros és a magyar képzőművészet gazdagodása, gazdagítása. Nagymaros nyitott műhely a stílusokat és a személyeket illetően is. Nem zártak, hanem nyitottak az értékei, lehetőségei Jövőjén gondolkozva több időszerű elképzelés ölthet testet. Elsősorban az, hogy szobrokkal is gazdagodjon a tér Nagymaroson, amelyret a tárlaton is szereplő művek — Pafó Róza, Nemes József és Kaubek Péter plasztikái is kezdeményeznek, másrészt az, hogy a nagyközségi tanács, a Dunakanyar Intéző Bizottsága és a Képzőművészeti Alap közös összefogása révén valósuljon meg a nagymarosi képtár szép gondolata. Losonci Miklós fwi-. Batári László: Balatoni táj jlti j aránt köszönhető ez a kórustagok lelkes munkájának, az énekkarvezetők hozzáértésének, és az állami, társadalmi szervek segítőkész támogatásának. A díszhangverseny jól tükrözte ezt a fejlődésit, és valóban ünnepi légkörben zajlott le. Különösen figyelemre méltó és örvendetes a férfikarok nagy száma, valamint az ifjúsági kórusok munkájának magas színvonala. A zsürielnök ezután átadta a díszhangverseny legjobb kórusainak a jutalmakat. Az SZMT 10—10 ezer forintos díját a Csepel Autógyár és a ceglédi vasutasok, a MÉSZÖV ötezer forintos jutalmát a nagymarosi, az SZMT ötezer forintos díját a dunakeszi MÁV, a KISZ 4 ezer forintos díját a ceglédi szakmunkás- képző, a megyei tanács 3 ezer forintos jutalmát a szigetszent- mártoni, a vecsési és a törökbálinti énekkar kapta. Jutalmat adtak át a díjazott énekkarok vezetőinek, valamint Vidner hili zongorakísérőnek. ö. L. Szentgyörgyi Kornél: Nagymarosi táj nem minden haladó, az emberiség jelentős értékét jelentő kultúrát jelöl, amit a munkásoknak magukévá kell tenniük, hogy jobban megismer- jék a világot, s ez ismerős világban elfoglalják az őket megillető helyet. Erre nemcsak az osztályhelyzet, a vezető szerep, hanem a teljes emberi élet élésének természetes parancsa ösztönzi a munkásokat. Ezt követően részletesen szólt a megye közművelődési eredményeiről, elemezve, ki, mit és mennyit tett az elért eredményekért. Kiemelte azt a fontos tényt, hogy fokozódó mértékben jelen van e nagy fontosságú munkában a vezető szervek összhangja, terv- szerűsége és célazonossága. Összegezve: biztos alapokon fejlődik a megye közművelődési élete. A mai s az ezt követő idők fő feladata az, hogy ez alapokra építve fejlesszük tovább az eddigi eredményeket. A hozzászólások sorát Jobbágy Pálné, a dunakeszi 3. számú általános iskola igazgatónője nyitotta meg: hangsúlyozta, a műveltség megszerzésének-meg tartásának egyetlen útja — a szalcadat- lan képzés! E szempontból elemezte a felnőttoktatás helyzetét, a tanulók — azaz a felnőtt dolgozók — és a pedagógusok erőfeszítését, és sürgette új módszerek bevezetését, melyek jobban figyelembe veszik ez oktatási forma sajátos jellegét. Szakács József, a járműjavító agitációs és propaganda- bizottságának titkára, főleg a nők és a bejáró dolgozók helyzetével foglalkozott. Valóban meglevő objektív akadályokról szólt, s eléggé pesszimista végkövetkeztetésre jutott ez ügyben, amit a tanácskozás során megcáfoltak. Ugyanis — véleményével ellentétben — vannak már a megyei köz- művelődésnek szép eredményei a kismamák, a gyermekes anyák és a bejáró dolgozók esetében is. Ma még ezek valóban szigetek, de példájuk máris irányadó. Elég itt Bag- ra, Túrára, Fótra, Gyömrőre ■ és Tápióbicskére utalni ahhoz, hogy ne túlozzuk el a nehézségeket. A tanácskozás összefoglalójában Balogh László a felelősséget hangsúlyozta, azt, amit éreznünk kell a jövő munkásnemzedékéért. Az elégedettség hiba lenne — mondotta —, mert a közművelődési munkának folyamatosnak, erőteljesnek kell lenni, s ez a tevékenység különösképpen igényli, sőt követeli szemléletünk mindenkori megújulását. A. J. I Tanácskozás a munkásművelőtlésről
