Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-18 / 141. szám
1975. JÚNIUS 18., SZERDA Kátyúzás A KPM pomózi útmestersé- ge még tavaly látott hozzá a meglehetősen elöregedett szigeti út megmentéséhez. A Tahitót falutól Szigetmonostorig terjedő szakasz rövidesen elkészül. A munka súlypontja így a Kisorösziba vivő útra helyeződött át, ahol már javában folyik a kátyúzás. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb üregeket hidegaszfalttal törniük, amit a teherautó nyomában cammogó henger simít el. Várhatóan jó egy hónap múlva kezdődik ennek a szakasznak is a kétsávossá szélesítése. A halaszthatatlan felújítás — bár az ugrásszerűen növekvő gépjárműforgalom korszerű aszfaltszőnyeget érdemelt volna itt is — néhány évre minden bizonnyal biztonságossá teszi a Szentendrei-szigeten a közlekedést. JEGYZET Minden negyedik forint AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELKEDÉSÉVEL, az életforma változásával egyre nagyobb szerephez jutnak életünkben a szolgáltatások: minden negyedik forintunkat szolgáltatások vásárlására fordítjuk, s ekkor még nem is szóltunk az ingyenes, vagy igen kedvezményes társadalmi juttatásokról, szolgáltatások1 ról. A szolgáltatások növekvő fontosságát felismerve, a kormány 1968-ban hozta emlékezetes 1038-as számú határozatát, amely megszabta a fejlesztés általános céljait, elveit, módszereit, a fejlesztés érdekében teendő intézkedéseket, s az ebben részt vevő szervezetek feladatait. MI VALÓSULT MEG az 1968-as és az azóta hozott 1971. és 1973. évi kormányhatározatokból? A IV. ötéves terv időszakában intézkedések egész sora segítette a szolgáltatások tervszerű fejlődésének megalapozását, a központi szolgál tat;’if ej lesztési koncepciók és a "tanácsi tervek végrehajtását. A megvalósítás eszközrendszeréhez tartoznak a különféle közvetlen és közvetett állami támogatások, kedvezmények. Mindezt szervezeti intézkedések is alátámasztották; köztük az érintett minisztériumok, főhatóságok részvételével megalakított Központi Szolgáltatásfejlesztési Bizottság, amely a napokban értékelte a IV. ötéves terv időszakában elért eredményeket Az árbevétellel mért teljesítmény öt év alatt mintegy 40 százalékkal emelkedett. A negyedik ötéves terv időszakában a szolgáltatások fejlesztésében kiemelt szerep jutott a lakosság gyarapodó tartós javai (lakás, gépkocsi, háztartási és elektroakusztikai készülékek) javításának és a textiltisztításnak. A tervidőszak végéig összesen 1000 kisebb-nagyobb szolgáltató létesítmény alakul. Ehhez az állami költségvetés 3 milliárd forint közvetlen és kb. 2,5 milliárd forint közvetett támogatást nyújtott. Több szolgáltató ágban befejezéshez közeledik a teljes országos hálózat kiépítése (elektromos háztartási berendezések javítása, személyi szolgáltatások, ruházat). Nagy az előrelépés az autójavításban és a textil- tisztításban. A tervidőszakban 185 autószerviz rekonstrukciója, illetve építése valósul meg: 8 új mosoda és 80 textiltisztító szalon épül az országban. ORSZÁGOS GOND MARADT az építőipari szolgáltatások szűkös kapacitása. Ennek fő oka, hogy a szolgáltatók továbbra sem érzik „szívügyüknek” a javító-karbantartó tevékenység bővítését, hiszen az építés iránt is nagy a kereslet, és ez sokkal kifizetődőbb. Egyes könnyűipari szolgáltató ágakban alacsony a műszaki színvonal és a kiszolgálás kulturáltsága (cipőjavítás, személyi szolgáltatások). Eddig nem sikerült megfelelő módon fejleszteni a háztartási munkát megkönnyítő takarítószolgálatot. Az elmúlt esztendőkben fejlődés közepette mérséklődött az ellátás területek közötti korábbi szintkülönbsége. Az egy lakosra jutó szolgáltatások teljesítményértéke öt év alatt országosan 35 százalékkal emelkedik; ezen belül a jobban ellátott Budapesten csak 26, az ország többi részében 40 százalékkal. a további bővítést sokszor akadályozzák létszámgondok, ezért a jövőben többet kell foglalkozni az egyszerűbb, a rugalmasabb — és nem utolsósorban olcsóbb — szervezeti formák elterjesztésével, például a mellékfoglalkozásban vagy nyugdíjasként szolgáltatást végzők számának és tevékenységének bővítésével. S. G. Beszámoltatás, ellenőrzés a Csepel Autógyárban Tisztségviselők; társadalmi munkások Két esztendeje történt. Befejeződött a Pest megyei Tanács ülése, a ruhatárban ismerősök búcsúz,kodUik egymástól a következő viszontlátásig, /és ekkor Csáki József tanácstag, a Csepel Autógyár köszörűse néhány igazoló sort íratott a meghívójára: főnökének bizonyítandó, hogy valóban a tanácsülés miatt maradt távol aznap munkahelyétől. Az eset nem keltett általános feltűnést, de a közelben állók így is észrevették. És megütköztek: milyen ember lehet az, akit így kell ellenőrizni?! Hadd feleljek most a kérdésre — két esztendei késéssel — az illetékesek nevében és helyett: derék, megbízható, fegyelmezett, a közösségért fáradhatatlanul tevékenykedő. A tanult, nyílt eszű munkásemberek fajtájából való. A szakmájában ezermester. Községi és megyei tanácstagként a közérdek védelmezője. Akadnak még fontoskodók — Ahol tízezer ember dolgozik, mint nálunk, valameny- nyi társadalmi szervezet, tömegmozgalom képviselteti magát, kiépíti a maga tagozatát, baráti körét, aktívahálózatát — mondja Haraszti György, a Csepel Autógyár pártbizottságának PMO-vezetője. — Az egyik ember energiáját a szakszervezeti mozgalom erősítésének szenteli, a másik a Vörös- keresztben találja meg azokat a célokat, amelyek a közösséggel összekötik; van, akit a sportmozgalom lelkesít, s van, akit az MSZBT-tagcsoport tevékenysége; vannak aztán — szerencsére sokan —, akik az átlagosnál jóval fejlettebb felelősségtudattal, szociális érzékied és közösségi érzéssel rendelkeznek: az ilyen emberek öltik magukra a munkásőrök egyenruháját, vállalják a tanácstagsággal járó kötelezettségeket, vagy népi ellenőrként óvják a társadalom érdekeit. — Csakhogy, ahol tízezer ember dolgozik, ott akadnak fegyelmezetlenek is. Bizonyára ilyen ^tapasztalatok késztették — a tervteljesítés követelményei mellett — a gyár előző vezetőit arra, hogy szigorúan számonkérjék a társadalmi tisztségviselőik, közéleti aktívák idejét. Ennek a számonkérésnek volt az egyik — és sértően gyermekded — módszere az, hogy a munkaidőben eltávozok hozzanak írásos igazolást halaszthatatlan elfoglaltságukról. Ezt az intézkedést azóta mostani vezérigazgatónk, dr. Novák Béla hatályon kívül helyezte. — Ügy tudom, lejjebb azonban nem mindenki szerzett erről tudomást! — Sajnos, nem; néha mi . is kapunk jelzéseket fontoskodó csoportvezetőkről, művezetőkről, akik a létszámhiányra hiSZIGETSZENTMIKLOS Kismesterek kerestetnek Megyeszerte egyre nehezebb iparosokat, egy-egy munka elvégzésére szakembereket találni. Szókincsünk az utóbbi tízhúsz évben új fogalommal — a kihaló szakmával bővült. Vannak vidékek, tájegységeit, ahol lámpással keresve sem találni késest-köszörűst, javítócipészt, épületbádogost vagy — mint Szigetszentmiklóson —: tetőfedőt. Mutatóban sincs tetőfedő, egy olyan nagyközségben, ahol évről évre növekszik az építőkedv, és százával „jegyzik” a tanácsházán a beérkező építésiengedély-kérelme- ket. A nagyközségben jelenleg 143 kisiparos működik, 92 főfoglalkozású, 40 mellék- foglalkozásként, 11 pedig nyugdíja mellett gyakorolja az ipart. A gondok ellenére — mert azok is akadnak —, ebben a községben egy év alatt öttel emelkedett a kisiparosok száma, ellentétben az országosan csökkenő tendenciával. A gondok pedig főleg abból erednek, hogy nincs megfelelő utánpótlás. Ez a csaknem másfélszáz kisiparos mindösz- S7» 46 alkalmazottat és csupán 10 ipari tanulót foglalkoztat! A 143 főfoglalkozású kisiparos közül 25-en új terméket állítanak elő, különböző üzemek és közületek megrendelésére. A lakossági szolgáltatások ellátásán tehát 113 iparos fáradozik. Sajnos, nem teljes sillerrel: az igények gyorsabb ütemben nőnek, mintsem győznék kielégíteni. Bizonyos szakmákban nagyon érezhető a szakemberhiány: kevés a cipész, az asztalos, a háztartási kisgépjavító, az autószerelő, a vízvezeték-szerelő. A KIOSZ helyi szervezete megteszi, amit lehet — mellék- foglalkozás vállalására, iparjogosítvány kiváltására biztatja az üzemi munkásokat s a nyugdíjas szakembereket, — ennek köszönhető, hogy tavaly 5 kőműves, 2 lakatos, egy-egy szobafestő, bognár, épületburkoló, autókarosszéria-lakatos és asztalos váltotta ki iparjogosítványát. Szólni kell a szakmai utánpótlás mellett a kisiparosság másik legnagyobb gondjáról: az anyagellátás nehézségeiről. Alig van szakma, amelyikben ne küzdenének anyaghiánynyal. A kisiparosok idejüknek tetemes részét töltik anyagbeszerzéssel, futkosással. így van ez az építőiparban, s még inkább a vasiparban, amelyben a helyzetet a helyi TÜZÉP-telep szomszédságában levő haszonvastelep megszüntetése is nehezítette. A község vasas szakmákban működő kis. iparosai épp ezért a nagyközségi tanács segítségét várják- remélik anyagbeszerzési nehézségeik megkönnyítéséhez, egy újabb haszonvastelep megnyitásához. Ny. É. vatkozva, nem akarják elengedni a fontos társadalmi tisztségviselőket. Félreértések elkerülése végett, hadd szögezzem le: a purtoizottság sem szóval, sem tettel nem oátorít senkit a lógásra, felesleges, időt rabló értekezletesdire, a munkafegyelem lazítására. Alapelve, hogy a tanácskozásokat lehetőleg munkaidő után kell tartani, munkaidőben csak nagyon elkerülhetetlen esetben és nagyon röviden. — Újabb kérdés következik: ekkora üzemben hogyan ellenőrzi a pártbizottság a társadalmi tisztségviselők, közéleti aktívák tevékenységét, a kommunisták megbízatásainak végrehajtását? Fogadóóra a gyárban — Decentralizáltan; bizonyos tisztségviselőket az alapszervezetek, másokat a párt- vezetőségek, illetve a pártbizottság ellenőriz. A vállalati szakszervezeti tanács titkárát, a gyár munkásőr századának parancsnokát, a KlSZ-bizott- ság, a Vöröskereszt és az MHSZ nagyüzemi titkárát a párt-végrehajtóbizottság évente, a pártbizottság kétévente számoltatja be. Kohut Pál szerkesztő mérnököt, a szerkesztés osztályvezetőjét az a megtiszteltetés érte, hogy előbb lakóhelyén, Szigetszentmiklóson választották meg a nagyközségi tanács tagjának, majd a megyei tanácsba delegálták. Jelenleg ő a megyei tanácstagok ráckevei járási csoportjának elnöke is. Emellett tagja az üzemi párt- bizottságnak. — Engem nem fenyeget az a veszély, hogy elfelejtik szá- monkémi, mit végeztem el különböző megbízatásaimból — mondja nevetve —, mégha nem kellene az alapszervezeti taggyűlésen, és titkári értekezleten beszámolnom a politikai munkáról, akkor is emlékeztetnének kötelességeimre a munka- és lakótársaim, akik sűrűn felkeresnek problémáikkal. — Fogadóóráit hol tartja? — Általában a lakóhelyemen. A mostani megyei tanácsi ciklusban történt először, hogy itt, a gyárban is tartottam fogadóórát. — Érdemes volt? — Nagyon! Véleményem szerint időnként meg kellene ismételni. Esetleg a gyárban dolgozó három megyei tanácstag egyszerre tarthatná. A dolgozóknak amúgy is sok bosszúságot okoz, hogy ügyes-bajos gondjaikkal csak munkaidőben kereshetik fel az illetékes szer. veket, s emiatt szabadságot kell kivenniük arra a napra. A zászlóalj legjobb százada Dobozi Bajos, az üzemfenntartó gyáregység félkészraktárvezetője a gyár munkásőr századának parancsnoka. Tőle tudom, hogy rajta kívül a gyár 92 dolgozója választotta a pártmegbízatások, a közösségért vállalt társadalmi munkák legnehezebbjét: a néphatalom fegyveres védelmét. így esett, hogy a ráckevei járás munkásőr zászlóaljának három százada közül az egyik teljesen a Csepeli Autógyárból kerül ki. — A kiképzési tervet mindenkor a népgazdasági érdekekkel összhangban igyekszünk beállítani — magyarázza. — Gyakorlatot, kiképzést sosem tartunk hó végi, negyedévi, félévi vagy év végi hajrá idején. Sajnos, ahol ilyen szerteágazó a kooperáció, mint a Csepel Autógyárban, ott — egyelőre — az anyagellátás döccenőit is be kell kalkulálni. A munkásőrök évi kiképzését fele-fele arányban tartjuk szabad szombatokon, munkaszüneti napokon — és munkanapokon. Ami pedig az ellenőrzést illeti, az kétszeres: engem rendszeresen beszámoltat a nagyüzemi párt-végrehajtóbizottság — illetve a szakasz- parancsnokokat az alapszervezeti, vagy a gyáregységi pártvezetőség —, és rendszeresen ellenőrzi munkánkat a zászlóaljparancsnokság is. Az utóbbinak eredményéről az a zászló tanúskodik, amely a pártbizottság titkárának irodáját díszíti, s amelybe arany betűkkel ezt hímezték: A zászlóalj legjobb százada. A tavalyi kiképzési évben elért eredményükkel nyerték el a gyár munkásőrei. — Tudja, ez olyan század, hogy mindig többet tesz, többet ad, mint amennyi a kötelessége, pedig az sem kevés — mondja búcsúzóul Dobozi Lajos. — Most például a hajtóműgyári szakasztól egy olyan kezdeményezés indult el — remélem, felkarolják a gyár vezetői —, hogy összeszedik a gyár területén található, hasznos hulladékokat. Kiképzés közben figyeltek fel rá, hogy a kerítés mentén nagy a senki földje: olyan terület, amely nem közvetlenül valamelyik gyáregység, üzemcsarnok körül húzódik, s az idekerült hulladékokat — lemezeket, vasbetongerendákat, csavarokat, alkatrészeket — nem gyűjti ösz- sze senki. Most a munkásőrök vállalták a leletmentést. Természetesen társadalmi munkában, szabad idejükben. Számon tartják egymást — Tízezer ember együtt — óriási erő. Azt hihetnénk, hogy ekkora gyárban — valóságos gyárvárosban — könnyű eltűnni szem elől, elcsellengeni tömegszervezeti munka, társadalmi tisztség, pártmegbízatás ürügyén. Nos, bizonyára előfordul ilyen eset is. De a többség nem ilyen. Haraszti György széttárja a karját: — Tudja, ahol a vezérigazgató országgyűlési képviselő volt, és ismét annak választották, a gazdasági igazgató pedig megyei párt-végrehajtóbizottsági tag, ott nem is lehetne másképp __ Ny íri Éva MÁV - közlekedési főiskola Szocialista szerződés — együttműködésre Kedden, a MÁV vezérigazga. tóságán Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója és dr. Hegedűs Gyula, a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola főigazgatója öt évre szóló szocialista együttműködési szerződést írt alá. A szerződés elősegíti, hogy a MÁV minél több képzett, és a gyakorlati életre jól felkészített üzemmérnököt kapjon a főiskolától. A főiskola ugyanakkor jelentős, anyagi és egyéb támogatásban részesül. Egy modellvasút és egy vasúti biztosító berendezési laboratórium létesítéséhez 20 millió forinttal járul hozzá a MÁV vezérigazgatósága. Átadnak ezenkívül a főiskola jövő évben elkészülő új laboratóriumához egy ezer lóerős Diesel-mozdonyt. A győri állomás területén sorompóval lezárt vágányszakaszt építenek, amelyet a főiskola oktatási telepnek használhat. Fontos része a megállapodásnak, hogy a főiskola a jövőben intenzívebben bekapcsolódik a MÁV kutatási célprogramjába, és eleget tesz mérésekre, kísérletekre vonatkozó vasúti megbízásoknak is. Általános apadás a Tiszán, a Maroson A hirtelen esésű Maroson a vártnál előbb, már vasárnap beállt a tetőzés és ma reggelig 140 centimétert apadt a folyó Makónál. Mivel elsősorban a Maros árhulláma táplálta a Tisza magyarországi alsó szakaszát, ezek után Szegednél is gyors ütemben csökken a vízszint. A jelenlegi esőzések hatása csak legfeliebb egy hét múlva jelentkezik a folyókon, addig pedig az árhullám tovább laposodik, szabadabbá válnak a medrek. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság nyolc különböző földmunkagép „bevetésével” nagymértékben megerősítette a Maros makói körzeti tizenhat kilométer hosszúságú nyári gátját. Ez részben a hullámtéri kiskerteket, vi- kendházakat, részben pedig a termelőszövetkezeti gazdaságok mezőgazdaságilag hasznosított területeit biztonságosan védi a jelenlegihez hasonló közepes árhullámoktól. BKV A Budapesti Közlekedési V. FELVESZ kábelfektetéshez kubikosokat Kereseti lehetőség: 3300—3800 Ft között. Lakatosokat, villanyszerelőket, betanított és segédmunkásokat külső és belső, valamint felsővezeték-szerelési munkára. Kereseti lehetőség: 3300-4000 Ft, segédmunkásoknak: 2100-2600 Ft. Téli-nyári egyenruha-ellátás. Napi egyszeri étkezésről napi 5,50 Ft-os térítésért gondoskodunk. Ötnapos építőipari munkarend. Jelentkezés a Felvételi Irodán: Budapest VII., Kertész u. 14.
