Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-03 / 128. szám
1975. JŰNIÜS 3., KEDD kJGútm A FEJLŐDÉS ADATAI A Dunakanyar 30 éve A Dunakanyar Intéző Bizottság rendezésében vasárnap délelőtt nyílt meg Szentendrén az OVH-vízügyi kiállítási területén, a Dunakanyar 30 éve című kiállítás. A megnyitón részt vett Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP KB tagja, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke, Marosvölgyi Lajos, a szentendrei, Brunszkó Antal, az esztergomi városi tanács elnöke. Oczel János, az Országos Idegenforgalmi Tanács tagja, a Dunakanyar Intéző Bizottság elnöke megnyitójában hangsúlyozta: most, amikor a Dunakanyar területén a harminc éve végbement változások sorát mutatjuk be, arról szeretnénk szólni, hogy olyan kincs van a kezünkben, amit őrizni, továbbfejleszteni és a dolgozó ember szolgálatába állítani a mi nemzedékünk kötelessége is. Az ünnepi beszédet követően Cseke Lászlónak, a Dunakanyar Intéző bizottság területi titkársága titkárának kalauzolásával a résztvevők megtekintették a tablókat, képeket. A kiállítás anyagát Cseke László állította össze, Balogh László grafikusművész tervezte és rendezte. A vándorkiállítást júliusban Esztergomban mutatják be, augusztusban Visegrádon és ősszel a Duna bal partján, Vácott kerül a közönség elé. K. M. BUDAPEST Belkereskedelmi KGST-tanácskozás A KGST belkereskedelmi miniszteri értekezletének köz- gazdasági munkacsoportja dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi államtitkár elnökletével június 3—7. között tartja hetedik ülését Budapesten. Az ülésszak munkájában részt vesznek a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Mongol Nép- köztársaság, az NDK, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió belkereskedelmi minisztériumainak képviselői, valamint a KGST-titkárság munkatársai. Az ülésen megvitatják az 1976—1930. évekre vonatkozó belkereskedelmi tervek kidolgozásának fő irányait. Mozaikok, hanjjulalképek az egri diáknapokról „Lelkem a jövőben jár” A címet Petőfi Sándortól | kölcsönöztük: 1844-ben Eperben jártakor kiáltott így fel. Es ezt nemcsak a versben' sokszor említett kitűnő egri bor tette, hanem a város hagyományai, történelmi emlékei, az egriek szabadságsze- retetének, bátorságának megannyi jele. Aki a napokban Egerben járt, hasonlóan érezhetett. Ezt azonban többnyire a jó boron, a történelmi hangulatú környezeten kívüli tényezők idézték elő: a városban tartózkodó csaknem kétezer budapesti, Nógrád, Pest és Szolnok megyei diák valósággal felpezsdítette Eger életét: óhatatlanul is a jövő jutott a szemlélődő eszébe. Járják a várost A Gárdonyi Géza diáknapok megrendezése hagyománnyá vált, idén ötödik alkalommal tartották meg. A Pest megyei KISZ-esek, tanulók főhadiszállása a Gárdonyi Géza Gimnázium ifjúsági klubjában volt. Az ifjúsági szervezet képviselői itt tartottak állandó ügyeletet. Napközben csendesen telt az idő, az élet rendszerint csak este élénkült meg. Itt kerestem fel Szentgyörgyvári Istvánt, a KISZ Pest megyei bizottságának titkárát. — Az első dolog, amit megállapíthatok — mondta —: az idén kevesebben vagyunk, mint korábban. A találkozó hangúlata azonban ragyogó. A fiatalok fáradhatatlanok. Szinte szünet nélkül részt vesznek a rendezvényeken, járják a várost, felkeresik a történelmi nevezetességeket, megtekintik a látványosságokat. Ilyenek pedig jócskán akadnak Egerben. Jól bevált a politikai viták, művészeti rendezvények új formája. Ezeket bemutató jelleggel rendezik, s ezért senkinek sincs lámpaláza, mindenki annyit teljesít, amennyire valójában képes. Érdekesnek ígérkeznek sportversenyeink is — mondta az eseménysorozat második napján. A teremben találtam néhány fiatal társaságában Halász Pált (a mendei művelődési ház igazgatóját, az ott eredményesen működő klub vezetőjét), aki azért utazott Egerbe, hogy a diáknapok Pest megyei klubjának munkáját irányítsa. Ketten segédkeznek ebben neki: Laczkó Mihály és Sziráki István. — Klubunkban szívesen látjuk a diáknapok valamennyi részvevőjét. És jönnek is a fiatalok. Persze többnyire Pest megyeiek. Telt ház a klubban Este kíváncsiságból ismét ellátogattam a klubba. Telt ház fogadott, Kis Pál Ágnes és Seres István gitározott. Jól játszottak, s ez tetszett a közönségnek. Olykor ütemes tapssal kísérték a zenét. Ezt az alkalmat ragadtam meg. hogy Varga Klárával, a ceglédi közgazdasági szakközépiskola tanulójával beszélgessek, aki a politikai tanácskozáson tartott előadást a tanulók művelődési lehetőségeiről, a diákkluboknak ebben betöltött szerepéről. — A vitaindító, amit tartottam, tulajdonképpen nemcsak egyéni munkám eredménye. Sokszor beszélgettünk a témáról az iskola tanulóival, segítettek a megfogalmazásban a tanárok is. Ez persze azért jó így, mert többeknek a véleményét tartalmazza. Ügy gondolom: a diákművelődés és a diákklubok szerepe időszerű, érdekes téma. Tévénézés az úszómedencéből Az utolsó előtti napra is jutott elegendő esemény. A nap fénypontja kétségkívül az esti Dobó téri utcabál' volt. A Kék Csillag együttes roppant nagy hangerővel játszott, a dallamokat azonban így is elnyelte a hatalmas tér. A Dobó-szobornál maroknyi csoport tagjai gyülekeztek. Valamennyien Pest megyeiek. Még az első napon elterjedt a hír, hogy Egerben esténként nyitva tart a strand. A vállalkozó kedvű közönség felkeresheti és a kellemes meleg vízből nézheti meg — ha kedve tartja — a tévéműsort. Az első napon még vagy ötvenen megígérték, hogy eljönnek, most pedig csak tízen, ha voltak. Persze ebben bizonyára ludas volt az ősziesre forduló kora nyári idő is. Kilenc órakor Babati Lajos vezetésével — és ki irányíthatná megfelelőbben a sportoló hajlamú fiatalokat, mint a megyei KISZ-bizottság sportfelelőse —, elindult a kis csapat. Közöttük „példát mutatva” Szentgyörgyvári István megyei KISZ-titkár és Szentiványi Aliz, a megyei KISZ-bizottság munkatársa. A gyors átöltözés után hát- borzongató sietséggel ugrottunk a kellemesen meleg hullámok közé. A televízióban éppen Antal Imre beszélt, a Hó végi hajrá című műsort láthattuk. Egy óráig tartó lubickolás után kiázva és elcsigázottan indultunk vissza a szálláshelyre. Addigra a műsor is befejeződött. ★ Az utolsó nap délelőttjén — Barabás Jánosnak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának beszéde és emlékfák ültetése után — mégegyszer ösz- szejöttek a Pest megyeiek. Utazás előtti pillanatok. Búcsúzkodás. Legközelebb is eljövünk ... Elindulták a vonatok, buszok Pest megye községei, városai felé. Virág Ferenc Napirenden a környezetvédelem A KGST-országok műszakitermészettudományos egyesületei képviselőinek részvételével ma, nemzetközi környezet- védelmi tanácskozás kezdődik a Technika Házában. Hétfőn dr. Madas András, a MÉM miniszterhelyettese sajtótájékoztatón számolt be a konferencia feladatairól. Segítség az egészségügy feladatainak végrehajtásához Tanácskozott az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei küldöttértekezlete Pest megyében — a szak- szervezeti választások során — elsőként az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetében fejeződtek be az alapszervi vezetőségválasztó taggyűlések. A gyűléseken mintegy 9 ezer szervezett dolgozó nevében 140 küldöttet választottak a megyei küldöttértekezletre, amelyet tegnap tartottak meg a Pest megyei Tanács dísztermében. A tanácskozáson részt vett dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettes, Barinkai Oszkár- né, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Kortesek Aranka, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének titkára, dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese és Sófalvi Zoltánná, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára is. A Himnusz hangjai után dr. Madár Jánosnak, a megyei KÖJÁL igazgató-főorvosának elnökletével kezdődött meg a tanácskozás. Dr. Kovács Mária, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára tartotta meg a megyei bizottság nevében a beszámolóját az előző választások óta végzett munkáról. Korszerűen, hivatástudattal, emberszeretettel — Alapszervezeteink az elmúlt négy évben, tevékenységük során eredményesen támogatták az egészségügy előtt álló feladatok végrehajtását, mozgósították a dolgozókat a kitűzött célok elérésére — hangsúlyozta. — Rendszeresen állást foglaltak és javaslatokat tettek az élet- és munkakörülmények javítására, szervezték a dolgozók politikai és szakmai továbbképzését, különös figyelemmel kísérték a munkahelyi légkört meghatározó tényezők alakulását. Az egészségügyi dolgozók közlekedési, üzemi étkeztetési, nővér- és orvosszállási, valamint lakásproblémáiról szólva a többi között kijelentette: — 1971 óta kedvező folyamat tanúi lehetünk. A községi tanácsok és a megyei tanács által biztosított szolgálati lakások, valamint a tanácsok által az egészségügyi dolgozóknak kiutalt lakások számadatai növekvő tendenciájúnk. Az egészségügyi dolgozók bérkérdéseiről hangsúlyozta, hogy az 1971-es bérrendezés — amely 7200 dolgozót érintett a megyében — hatására javult a szakember-ellátottság és csökkent a fluktuáció. Kedvezően hatott a munkahelyi légkörre az is, hogy 1974. szeptember 1-től központilag megemelték az éjszakai pótlékot, az idén pedig folyamatosan bevezetik az egészségügyi dolgozók körében a csökkentett munkaidőt. Jelenleg a dolgozók 70 százaléka már csökkentett munkaidőben dolgozik. — Felelősségteljes munkát végeztek a munkahelyi kollektívák és szakszervezeti tes- tületeink a munkaszervezésben, a munkaerő-gazdálkodásban — mondotta, majd a kezdeményezésekre követendő példaként említette az úgynevezett munkamegjavító mozgalmat, melyhez Pest megyében elsőként csatlakozott a törökbálinti tbc-kórház, a Semmelweis-kórház, a váci és ceglédi kórház, kidolgozva egyúttal a példamutató kollektíva jutalmazási rendszerét is. Élénk visszhangot váltott ki a beszámolónak az etikai helyzettel, magatartással foglalkozó része. — Az orvosetikát kiszélesítve az egészségügyi dolgozók etikájára, mindenekelőtt szólni kell a betegekkel való bánásmód, magatartás kérdéséről, amely egyik legközvetlenebb mérője az egészségügyi dolgozók hivatástudatának, elhivatottságának. A szocialista egészségügy alapelveiből fakadó humanizmus azt követeli, hogy az egészségügyi dolgozó a legkorszerűbb szakmai fel- készültséggel, mély hivatástudattal és emberszeretettel áthatva tegyen meg mindent a betegért. Van tennivaló e téren is Pest megyében. Beszámolója befejező részében, mintegy összefoglalva az alapszervi választások észrevételeit, a szakmai szakszervezet VII. kongresszusa elé továbbítandó javaslatokat fogalmazott meg, A beszámolót követően dr. Lencz László, a Semmelweis Kórház osztályvezető főorvosa, szb-elnöke, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést a küldöttértekezletnek. Ezután megkezdődött a beszámoló fölötti vi^a. Számadás és közös gondolkodás Javaslatok a Házban Bánáti Gézánét — bármily szokatlanul hangzik is — a zene nevelte közösségi emberré. Hatéves korában vette először kezébe a hegedűvonót, s még a Budai Nagy Antal Gimnázium bejáró tanulójaként is zenei pályára készült. — Másképp alakult — mondja tűnődve, de hiába keresnék a hangjában nosztalgiát, keserűséget: elégedett ember. — Az érettségi után nem vettek fel a Zeneművészeti Főiskolára, így aztán hegedűoktató lettem a biai 2. számú, és a torbágyi 1. számú általános iskolában. Akkor már évek óta játszottam a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szimfonikus zenekarában, —r olykor még szólóhegedűsként is —, volt tehát gyakorlatom. 1959-ben részt vettem a KISZ első országos kulturális seregszemléjén. Később énekszaktanító lettem Bián, és jelentkeztem a szegedi Pedagógiai Főiskola ének—történelem szakára. Korengedéllyel vettek fel, 19 évesen. Kevéssel az ének államvizsgám előtt férjhezmen- tem, egy ugyancsak államvizsga előtt álló gyógypedagógus tanárhoz: Bánáti Gézához. Vele együtt egy évre Veszprém megyébe kerültem. Csakhát — törökbálinti lévén -— visszahúzott a szívem Pesit megyébe. Bdatorbágyra pedagógusokat kerestek, s mi boldogan jöttünk. A férjem kisegítő osztályt vezet, én éneket és történelmet tanítok. Közben tanulok. — Miit? — A hetvenes évek elején fejeztük be férjemmel a marxista—leninista esti egyetemet; épp a legutóbbi országgyűlési választások idején vizsgáztunk... Aztán tavaly ősszel beiratkoztam az ELTE bölcsészkarára, levelezőn végzem a kétéves történelemkiegészítő szakot. A szigorlataim most épp egyidőre esnek az országgyűlési választásokkal ... — Hogy kezdődött a mozgalmi-közéleti pályafutása? — Tipikusan úgy, ahogy manapság a legtöbb korosz- tályombelinek: az úttörőcsapatban. Voltam rajvezető, őrsvezető, csapatvezető-helyettes, szavaltam, énekeltem, hegedültem. Később DISZ-, majd KISZ-tag lettem, tagja voltam a gimnázium énekkarának, s amikor Biatorbágyra kerültem, én is azonnal megszerveztem az iskolai kórust. Később egy időre népművelési ügyvezető lettem, s a zene, a művészet, a népművelés rávezetett arra, mennyi mindent tehetek még azon kívül, ami munkaköri kötelességem. Nemcsak tehet — tesz is. Egyike a megye legaktívabb országgyűlési képviselőinek. Rendszeresen részt vett az országgyűlés kulturális állandó bizottságának munkájában, aholis tíz alkalommal tolmácsolta a megye, a budai járás, illetve választókerülete gondjait, s tett javaslatokat a fejlődés siettetésére. Ny. É. Járási Istvánná váci bölcsődevezető szólalt fel. Elmondotta, hogy a bölcsődék dolgozói a figyelem perifériájára szorultak. Jogos az az igény, hogy a bölcsődék ne csupán gyermekmegőrző helyek legyenek. Ezt vallják az ott dolgozók is, ugyanakkor napról napra szóvá teszik az egységes szakmai irányítás, a továbbképzés lehetőségeinek hiányát. Munka- körülményeiket sem kíséri a szükséges figyelem. A többi között a megfelelő arányú erkölcsi megbecsülés hiányát tette szóvá dr. Dikó István szentendrei járási-városi főorvos és dr. Szabadfalvi András, a ceglédi kórház igazgató-főorvosa is. Dudics István, a megyei gyógyszertári központ osztályvezetője, és Gál Lászióné, a gyógyszertári központ szb-titkára a gyógyszerészek munkakörülményeiről, a hálózatfejlesztés társadalmi segítésének szükségességéről beszélt. Dr. Lencz Itószló hangsúlyozta: a lezajlott alapszervi választásokon jóformán minden szervezett egészségügy i dolgozó részt vett, véleményt nyilvánított. A váci kórház ápolónőinek véleményét Tóth Istvánná tolmácsolta: a munkaidő-csökkentés nyomán jó a hangulat, várhatóan ez is vonzóbbá teszi ezt a pályát. Dr. Tengelyi Vilmos megyei főorvos a többi között [ arra utalt, hogy Pest megye I lakossága évente mintegy | ezerrel nő, s emiatt is az egészségügy mind tárgyi, mind ! személyi feltételeiben folyamatos és fokozott fejlesztést ' igényel. Dr. Bodó Ágnes, a dabasi já- I rási rendelőintézet osztályve- | zető főorvosa, járási szb-tit- kár ezen a fórumon is felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelőintézet kinőtte a helyét. Bajkó Elek, a megyei TBC- Gondozó Intézet gazdasági vezetője a többi között az évente jelentős bérmaradvány okait és felhasználásának lehetőségeit elemezte. Koncsek Aranka, a szakszervezet országos titkára felszólalásában elmondotta: az elhangzott beszámoló és az eddigi vita is bizonyítja, hogy a megye egészségűgy*i szakszervezeti mozgalmának küldöttei nemcsak a számadás, hanem a további tennivalók közös megvitatására jöttek el. A szakszervezeti választások kedvező politikai légkörben folytak és folynak. Felelősség- teljes munkát tud végezni a mai tanácskozás, mert az elmúlt négy évben a feladatokat kedvvel és tehetséggel vállaló testületek, tisztségviselők, aktívák dolgoztak és munkájukat támogatta a megyei párt- bizottság, a Pest megyei Tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A továbbiakban meleg szavakkal méltatta dr. Stark Janka főorvosasszónynak, a Pest megyei TBC-Gondozó Intézet nyugalmazott igazgatójának a tevékenységét, aki két évtizeden át volt az Orvos-Egészségügyi Dolgozók. Szakszervezete Pest megyei Bizottságának elnöke. E két évtized alatt nagyon sokat fáradozott a megye egészségügyének fejlődéséért. A köszönet és az elismerés jeleként Koncsek Aranka ezután átnyújtotta az OrVos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Országos Elnöksége nevében dr. Stark Janka főorvosasszonynak a szakszervezeti munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát. A vita Mészáros Istvánná- nak, a Semmelweis Kórház személyzeti főelőadójának hozzászólásával folytatódott. A törzsgárdatagok jobb megbecsülésének szükségességéről beszélt. Sófalvi Zoltán né, az SZMT titkára felszólalásában elmondotta, hogy a megyei küldöttértekezlet munkaértekezlet volt, amely bőséges feladatot adott az öt évre megválasztandó új megyei bizottságnak. Hangsúlyozta: köszönet illeti a jelenlevőket és minden szakszervezeti aktívát, mert szabad idejüket áldozzák fel azért, hogy a közösségért tevékenykedjenek. A lezajlott alapszervi választások és a megyei küldöttértekezlet ígéret arra, hogy az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyében a jövőben a magasabb igényeknek megfelelően fog munkálkodni. További feladatok várnak a szakszervezeti aktívákra a párt kongresszusi határozatában hangsúllyal megfogalmazott szociálpolitikai tennivalókban, Dr. Kovács Mária vitaöszszefoglalója után a megyei küldöttértekezlet egyhangúlag elfogadta a beszámolót és felmentette a megyei bizottságot tisztségéből. Választás Az új, 25 tagú megyei bizottság, a 14 kongresszusi küldött és síz SZMT-küldött- értekezlet 12 küldöttjének személyére dr. Szinna Ferenc, a megyei rendelőintézet igazgató főorvosa, a jelölőbizottság elnöke terjesztett elő javaslatot. A küldöttértekezlet, egyetértve ' a javaslatokkal, titkos szavazással egyhángúlag megválasztotta az új megyei bizottságot és a küldötteket. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei bizottságának elnöke dr. Várkonyi András, a Semmelweis Kórház osztályvezető főorvosa, titkára dr. Kovács Mária. D. G.
