Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-14 / 138. szám

1975. JÜNTÜS 14., SZOMBAT yüiiap 5 Mire futja a fejlesztési alapból? A különbözeiét társadalmi munkával pótolják Visegrádon om Lati (evei Nem hagyhatjuk annyiban S örmajális címen közölt, múltheti levelemre pos­tafordultával jött a riposzt. Meglepetésemre nem az építőipari vállalattól, a tanácstól, vagy a Kö. JAL-tól — hanem a 222-es számú, művésztele­pi bolt vezetőnője ragadott tollat nekikeseredésében. Alighanem azért, mert — ahogy mondani szokás — mindenről ugyanaz jut az eszébe, az tudniillik, hogy már megint bántják a kereskedelmet. Pontosabban, ahogy levélíróm fogalmaz: „jó lenne, ha bennünket, kereskedelmi dolgozókat is embernek néznének és nem állatnak ...” Hasonló szöveget magukra vonatkoztatva nem ritkán hangoztatnak hevesebb vérmérsékletű vá­sárlók is. De hogy a lényegre térjek, hadd írjam ide mindjárt, hogy önt sajnálatos félreértés ragadta ilyen messzire. Levelem ugyanis sok mindenről szólt, csak éppen a kereskedelemről nem. S mi sem állt tá­volabb tőlem, minthogy kikezdjem Szentendre áruval legjobban ellátott, kiemelkedően szolgálatkész élelmi­szerüzlete dolgozóinak idegzetét. Próbálom hát sum. másan megismételni mondandómat — amit természe­tesen fenntartok —: „a békés vásárlók s nem utolsó­sorban a gyerekek védelmében megengedhetetlen, hogy alapvetően más hivatásé üzletek előtere alkalmi kocs­mákká alakuljon.” Vagyis — némi pátosszal — úgy is mondhatnám, hogy a mértéktelen alkoholfogyasztás mérsékléséért kardoskodtam. Még akkor is, ha mint írja: „szép az, ha valaki ilyen üdvös, szép dolgokért os­tort vesz, illetve tollat a kezébe és megpróbálja azt a harcot megnyerni, ami még eddig senkinek nem sike­rült". Anélkül, hogy a szélmalomlovag szerepében tet­szelegnék: az ügy nem ilyen reménytelen, de még ha az is lenne, akkor sem kapitulálhatnánk. Nem kívánok itt felsorolni módszereket az alkoholra esküvők Már­ka-imádóvá változtatására, legyen elég annyi — s ez­zel levelében egyetért — hogy nem hagyhatjuk annyi­ban. Az ön által színvonalasan vezetett bolt előtti te­raszon viszont, meggyőződésem, hogy adminisztratív eszközökkel is meg lehetne szüntetni a műszak utáni sörözést. Szívesen olvastam volna levelében, hogy mi mindent tettek ez ideig ennek a tarthatatlan állapot­nak a felszámolására, kihez fordultak segítségért. Az, kétségtelen, hogy a kiszolgálást nem tagadhatják meg, hiszen ezek az iddogálók éppen olyan vásárlók, mint mások. Amit tanácsol, azt nyilván nem gondolta végig, azt tudniillik, hogy „sürgessék meg az építkezést, hogy minél előbb szabaduljunk az Ön által annyira lenézett emberektől". Az, hogy helytelenítem az alkalmi kocs­mák elburjánzását, nem tudom, miért ébreszti önben azt az asszociációt, hogy lenézem azokat a munkáso­kat, akik a fárasztó napi műszak végeztével szívesen felhajtanak egy-két üveg sört — ez az egyik, amit fur­csán gondolt végig. A másik: a Felszabadulás lakóte­lepen összpontosul Szentendre lakásfejlesztésének zö­me, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező tervidőszak­ban több száz lakás épül még fel ezen a területen, méghozzá a már említett munkások közreműködésével. Vagyis „sürgetésük” nem szolgálná a város érdekeit. Középfokon — felsőfokon rr Városunkban az ősszel In­duló egyesztendős marxis­ta—leninista középiskolába tíz híján száz fiatal jelentkezett. Összehasonlításul: az elmúlt tanévben hetvenen jártak há­rom osztályba. Bender Ka­talin. a városi pártbizottság osztályvezetője elmondta, hogy a jelentkezőket négy osztály­ba sorolják, ezek egyike kü­lön KISZ-osztály lesz majd. Elképzelés szerint az előadá­soknak a megyei művelődési központ ad otthont, az osz­tályfoglalkozások pedig kü- lön-kiilön lesznek: a beton­gyárban, az ÉTI-nél, az álla­mi gimnáziumban, illetve a pártházban. Ugyancsak politikai oktatá­si hír: a Pest megyei oktatá­si igazgatóság engedélyezte Szentendrén — a járással kö­zösen — kihelyezett pártépí­tési és vezetéselméleti speciá­lis kollégium indítását. A ran­gos stúdiumra párt-, tömeg­szervezeti- és gazdasági veze­tők kapnak meghívást, olya­nok, akik elvégezték a marxis­ta-leninista esti egyetemet. Éppen hét évvel ezelőtt a Bajcsy-Zsilinszky úti általá­nos volt az országban a 102. olyan iskola, amely zenetago­zatos lett. A megtett útról Huzsvári Józsefné igazgató­nővel — aki ugyan szabódva mondta, hogy ő „csak” ma­gyar-történelem szakos — s a felsősök énektanárával, Mo­noki Lászlónéval, aki már ott volt a zenetagozat bölcsőjé­nél, beszélgettünk. S mindjárt hadd biggyesszem ide a be­szélgetés apropóját: a közel­múltban az iskola rajainak, alsó- és felsőtagozatos osztá­lyainak énekkarai, s mintegy 180 tagú összevont kórusa hatásos koncerttel lépett a város nyilvánossága elé a ta­nácsház dísztermében. Ameny- nyire érthetetlen, hogy hét esztendő elteltével csak most jött létre ilyen szinten a de­bütálás, annyira megnyug­tató a hír: a siker hagyo­mányt teremtett — a jövőben évenként megismétlődik a koncert. Csak furulya — Ez persze nem jelenti azt, hogy évközben nem te­szünk eleget különböző meg­hívásoknak, rajkórusaink gya­kori vendégei a szocialista brigádok ünnepségeinek, kü­lönösen a BVM, a SZISZ, az ÉTI és az OTP ragaszko­dik ismételt szereplésükhöz. Az elmúlt tanévben még két különösen rangos fellépé­sünk volt: a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, va­lamint a Pest megyei párt­bizottságon. — A kialakult gyakorlat szerint az Á-osztályok ének­zene tagozatosak — ősztől már nyolc ilyen osztály lesz. A B-sekhez képest itt inten­zív zenei képzés folyik, hiszen az alsósok heti hat, a felső­sök négy órában foglalkoz­nak zenével. Hangszer kizáró­lag a furulya az első két osz­tályban, de annyira megsze­retik a gyerekek, hogy ké- sőb is tovább furulyáznak. Ugyanakkor a zeneiskola hangszeres tanulóinak jó 70 százaléka tőlünk kerül ki. Két emlékérmes — Az intenzív zeneokta­tás célja iskolánkban nem az, hogy majdani professzio­nista koncertművészeket in­dítsunk el pályájukon. Beér­jük annyival, hogy gyere­keink egy életre eljegyzik magukat a muzsikával, s min­den bizonnyal rendszeres hangversenylátogatók lesznek. A tehetségesebbek természe­tesen a zenepedagógiai, illet- ve az előadóművészi pályát tűzték ki maguk elé célul. Nem egy ilyen növendékünk Visegrádon az idei község­fejlesztési terv összeállításá­nál elsősorban a tanácstagi je­lölőgyűléseken s beszámoló­kon elhangzott közérdekű be­jelentéseket vették figyelem­be. Ugyanakkor — mint ezt F.áczkevi Erzsébet tanácselnök elmondta — együttműködési megállapodásokat kötöttek a községi társadalmi szervekkel, vállalatokkal. Patakszabályozás — Az Országos Műemléki Felügyelőség helyi építésveze­tősége elvállalta a gyermek­van: Kovács György trom­bitán, Víg Melinda hege­dűn, Szabó Vera fuvolán, Hoós Mariann klarinéton árult el már eddig is kiemel­kedő tehetséget. Gyerekeink közül többen az óvónői mes­terséget választják élethiva­tásnak — különösen a VII/Á- ban —, ahol szintén nélkü­lözhetetlen a zenei tudás. Végül még valami: biztosít­juk a Móricz Zsigmond gim­názium énekkarának s a vá­rosi felnőttkórusnak az után­pótlását — két tanulónk már tagja a patinás, negyedszáza­dos kórusnak s a többiekkel együtt birtokosa a Szentend­réért emlékéremnek. Hozzátenném még a rövid felsoroláshoz — vagy ha úgy tetszik, számvetéshez — azt a felbecsülhetetlen lelki pluszt, s személyiséget gyarapító többletet, amit a muzsika nyújt azoknak, akik egy élet­re társául szegődnek. E bont­hatatlan kapcsolat megterem­tésében szerez immár hét esz­tendeje elévülhetetlen érde­meket az ének-zene tagoza­tos Bajcsy-Zsilinszky úti ál­talános iskola. Megkezdődött a Bajcsy- Zsilinszky úti általános is­kola szomszédságában az 1000 adagos napközi konyha épí­tése. ★ A házértékadó megállapí­tásához szükséges bevallási íveket az adócsoport postáz­ta. A bevallások kézhezvé­tele után kerül sor a 800, il­letve az 500 ezer forint for­galmi értéket meghaladó la­kóházak, illetve üdülőépüle­tek után az értékadó kiveté­sére. ★ Július 15-ig tart a kedvez­ményes tüzelőolaj-árusítás. Az olaj literje ez idő alatt 2,10 helyett csak 1,50 forint. ★ I Ideiglenesen — létszám- hiány következtében — bezárt a 40-es számú, Vasúti villasor és a Csabagyöngye utca sar­kán levő élelmiszerbolt. ★ A Pest megyei MÉK napon­ta 14 órától 18 óráig tart gyiimölcsfelvásárlást a piac­téri zöldség-gyümölcs bolt­ban. Későbbiekben a Bodor­udvarban is lesz gyümölcsát­vétel. ★ Szocialista brigádok talál­kozója lesz június 19-én dél­után 3 órakor a József Attila Művelődési Központban. A Nevát viseljük sorozaton belül intézményeknél adódó kisebb javítások elvégzését, közre­működik a műemléki objek­tumok feltárásánál, s emellett még kapacitásától függően ki­vitelezést is vállal. Az április 4-én hivatalosan ideköltözött Pilisi Állami Parkerdő Gaz­daság a Duna-part rendezését, utak felújítását, építését, pa­takszabályozást ígért. Igény persze akad bőven, csak néhány belőlük: autó­buszváró kellene Szentgyörgy- pusztán és a Várhegyen, ese­dékes hídfelújítás a Széché­nyi utcában, további játszó­terek után sóvárognak a gye­rekek, de elkelne egy tejivó is, s a csatornázásnak is szá­mos prófétája él Visegrádon. Nagy kérdés persze, hogy mi­re futja a 30 ezer forint hí­ján 8 milliós fejlesztési alap­ból ... Már alapoznak — Csaknem hétmilliót köl­tünk lakásépítésre. A létesü­lő 20 másfél, illetve kétszoba komfortos tanácsi bérlakás tel­jes költsége a kisajátítással együtt 9 milliót tesz ki. Az idén csak tízet adunk át, a kivitelező budakalászi költségvetési üzem már hozzákezdett az alapozáshoz. Vásároltunk to­vábbá majd félmillióért egy köztisztasági gépet, segítségé­vel kívánjuk megoldani a fe­dett szemétszállítást. Nagy téma Visegrádon a közvilágítás bővítése s egy­ben korszerűsítése. Egy­szerre természetesen nem A szentendrei járásbíróság tevékenységében — mint arról tanácsülésen a közelmúltban számot adott — jelentős helyet foglalnak el a szövetkezeti tag­sági vitákkal kapcsolatos peres eljárások. „Némely szövetke­zetben ugyanis — így a beszá­moló — a vezetőség visszaél jogaival, és a dolgozókat olyan ezúttal a város üzemeinek Zrínyi Ilona és Zrínyi Miklós nevét felvett brigádok tagjai hallgatják meg Baross Péter előadását. megy a dolog, ezért rendre vásárolnak néhányat a kor­szerű higanygőz lámpatestek­ből. Hasonló gond az út­építés. A rendelkezésre álló csekély összegre több utca aspirált, a testület végül a Csukavölgyi út mellett dön­tött, lévén hogy itt ajánlot­ták fel a legtöbb társadalmi munkát. Hasznos szünidő — Bevált szokás nálunk, hogy több alternatívát bo­csátunk a testület elé egy-egy témakörben, így a döntés még alaposabb körültekintést, fe­lelősséget követel a tanács­tagoktól. S ha már szóba jött a társadalmi munka, el­mondom, tavaly összesen 430 ezer forintra rúgott a községért önzetlenül végzett munka értéke, az egy la­kosra jutó juss pedig 221 forint. Nyilvánvalóan a társa­dalmi összefogás Visegrá­don erőteljes községi ejlesz- tési tényező. Nem véletlen, hogy a népfront lankadatlan szervezője továbbra is a tár­sadalmi munkának. Nem tit­kolják: 1975-ben szeretnének rálicitálni még a tavalyi ki­emelkedő eredményre is. íme a soron következő ak­ció. A szünidő alatt beépítik az általános iskola tetőterét s ott szertárat, úttörőszobát hoznak létre. Az áldozatos munka várható értéke ke­reken 100 ezer forint. bírósági eljárásnak teszik ki, amelyek elkerülhetőek lenné­nek, ha a jogszabályokat a szövetkezet vezetői betarta­nák.” A Szentendrei Építőipari Szövetkezet következetesen elutasítja az üzemi balesetet szenvedett dolgozók kártéríté­si igényét. Sőt: az elutasító ha­tározattal a szövetkezeti dön­tőbizottság is rendre egyetért, így a balesetet szenvedett dol­gozó csak hosszadalmas peres­kedés után jut révbe — ami a vita anyagi oldalát jelenti. Az erkölcsi rehabilitáció válto­zatlanul nem megoldott, Jólle­het a bíróság erre nyomatéko­san felhívta a szövetkezet ve­zetőinek figyelmét. Hasonlóan: a Mathiász Ter­melőszövetkezet vezetői is több esetben hoztak olyan — kártérítési, fegyelmi — hatá­rozatot, amely mögött nem volt jogszabályfedezet. Ezeket a dolgozó védelmében a bíró­ság változtatta meg. Tapasz­talható az is, hogy nem hívják fel az elmarasztalt dolgozó fi­gyelmét fellebbezési jogára, s az sem ritkaság, hogy az ér­dekelt alacsonyabb munkakör­be — kisebb fizetéssel — soro­lásáról csali levélben szerez tudomást, ami — hangsúlyoz­ta a járásbíróság — szintén jogszabályellenes. Ellenfél: az U. Dózsa Pályaavató Pócsmegyeren (Befejeződött a pócsme'gyeri sporttelep rekonstrukciója. A kivitelező ‘Óbudai Tsz rászol­gált a bizalomra. A még ta­valy ősszel füvesített, s azóta többször gondosan lekaszált játéktér köré murvával borí­tott sétány került. A falu felőli kapu mögött felállított faház pedig kényelmes öltözőt biz­tosít két csapatnak, s a játék­vezetőnek — itt már csak a zu­hanyozó hiányzik. A pályaava- tón, amelyet minden bizony­nyal telt ház előtt rendeznek holnap délután 5 órai kezdet­tel, a sorrendben hetedik baj­nokságát elnyert Üjpesti Dó­zsa legénysége vendégszerepei Pócsmegyeren. Ellenfelét a négy szigeti község legjobb labdarúgóiból állítják össze. Kétharmados szótöbbség esetén A Pest megyei Hírlap 1975. május 31—i száma szentendrei kiadásában Kaleidoszkóp cím­mel cikk jelent meg a Szent­endre Ipari Szövetkezet pilis­szántói részlege és a Buda­pesti Műanyagipari Szövetke­zet egyesüléséről. A szövetke­zet elnöke, Micskei Tivadar értesítette szerkesztőségünket, hogy az egyesülésről még nem döntöttek. „E fúzió csak akkor jön létre, ha a szövetkezeti alapszabály szerint összehí­vott közgyűlés kétharmados szótöbbségével a kiváláshoz hozzájárul. A közgyűlést a szövetkezet vezetősége össze­hívja, ha időközben a pilisi szántói részleg dolgozói szán­dékuktól el nem állnak” — ír­ja levelében. Az oldalt írta: Kertész Péter Fotó: Nagy Iván Könnyebb nruinkán Roób Nándort tüdő­szűrésről kifelé jöt­tében ismertem meg. Meg nem mondom, miért éppen hozzá irányított a kíváncsi­ság. Talán, mert az ő fején ült leghetykéb­ben a kalap, s a szentmisére igyekvők közül az ő tekintete incselkedett legjob­ban az áthítattal... Vagy arcának titkot nem ismerő barázdái sürgették megisme­résüket? Az alá­dúcolt templomba — így mondta huncutul: kedvemért — csak úgy tessék-lássék né­zett be, álldogált egy keveset a hátsó sor­ban, s már mentünk is a Lenin út végén lassan húsz éve fel­épített otthonába. A takaros ház nem tű­ri a kerítést, nyitott szívvel áll a szom­szédságában kapasz­kodó Pilis lábainál. Jó barát az erdő, hi­szen kenyeret ad. Roób Nándor erdei munkás volt világ­életében, csak a fog- ' ság három esztende­je alatt foglalkozott mezőgazdasággal. Azelőtt rönkölt, alig­hanem az óriás tüs­kök siettették az idő múlását arcán, öt­venegy éves — nem hinném, ha nem őriz­ném mosolyát — s egy idő óta könnyebb munkára osztották: fölterhelő lett, aki a fát rakja. Gyanítom, kettejük közül az asz- szony hoz többet a konyhára. Tizenegy éve Pestre jár taka­rítani, csakúgy, mint a legtöbb asszony, a takarítónők faluja­ként is emlegetett Pi- lisszentkeresztről. esetenként 150 fo­rint üti a markát. Család nincs, gyere­kük nem született. Földjük soha nem volt. Ha csak a ház melletti 240 négy­szögöl, ami megter- mi a konyhára valót, nem számít annak. No. meg az após kis szőlője, ahol nova meg otelló keveréké­ből kerül az asztalra a meginnivaló. Roób Nándor bácsi — a házában így szólítot­tam, nem volt ellené­re — a fogságon kí­vül semerre nem járt a világban, csak néha a felesége Szlovákiá­ban élő rokonainál, a magyar mellett mégis két nyelven beszél-ért: szlovákul és németül. Kórusutánpótlás, hangverseny-látogatás A 102. ének-zenetagozatos iskola hét esztendeje Városi hírek R dolgozók védelmében Szövetkezeti tagsági perek a járásbíróságén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents