Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-14 / 138. szám

2 %ftüian 1975. JÚNIUS 14., SZOMBAT KUSZ Módosuló erővonalak NÉHÁNY HÉTTEL EZ­ELŐTT, amikor a világsajtó címoldalait az indokínai törté­nelmi tényezőkről érkezett tu­dósítások töltötték meg, sok kommentátor megjövendölte: az Egyesült Államok aligha­nem részben a Közel-Keleten igyekszik majd helyreállítani a Távol-Keleten megingott te­kintélyét. Sokasodnak annak a jelei, hogy ezek a prognózisok, előrejelzések nem voltak alap­talanok. A KÖZEL-KELETTEL KAPCSOLATOS amerikai dip­lomácia valóban mozgásba lendült. Célja az első pillanat­tól kezdve nyilvánvalónak tűnt: szeretné felújítani és a maga szempontjából sikerre vinni Henry Kissinger egyszer már zsákutcába torkollott in­gadiplomáciáját. Hogy Wa­shington milyen komolyan akarja ezt, annak a leglátvá­nyosabb jele Ford és Szadat elnökök salzburgi találkozója .volt. EZZEL NEM KEVESEBB TÖRTÉNT, mint az, hogy az amerikai végrehajtó hatalom első embere vette át Kissin- gertől az egyszer már földre hüllőt stafétabotot. Kétségte­lenül ugyanennek az éremnek a másik oldala Rabin izraeli miniszterelnök washingtoni útja, amelynek eredményeiről a kormányfő sajtókonferen­cián számolt be Washington­ban. AZ UTAZÁS leglényegesebb fejleménye, hogy az Egyesült Államok az elmúlt időszak taktikai szünete után ismét megkezdi izraeli fegyverszállí­tásait. Erre a szünetre a Fe­hér Háznak azért volt szüksé­ge, hogy — új vonalának megfelelően — igyekezzék meggyőzni az arab világot, mindenekelőtt Egyiptomot, az amerikai Közel-Kelet-politika „pártatlanságáról”. Ilyen pár­tatlanságról természetesen nincs és nem is volt szó. Ar­ról azonban igen, hogy Wa­shington a saját, Izraelével nem minden részletében egye­ző célja jegyében némi nyo­mást akart gyakorolni Tel- Avivra. RABIN sajtókonferenciájá­ból még ilyen, nagyon is kor­látozott értelemben felfogható módosulás sem érzékelhető az izraeli álláspontban. A mi­niszterelnök továbbra is a „kis lépések módszere” mellett tört lándzsát és, a genfi konferen­ciát csak mint olyan eshető­séget említette, amelyet „más lehetőségek teljes meghiúsu­lása esetén” tart elfogadható­nak. A KÖZEL-KELET másik friss híre az Asszad szíriai el­nök jordániai látogatásáról ki­adott közlemény. Az utazás célja a két, hosszú időn át egymással igen rossz viszony­ban levő arab ország közele­dése és az 1967. évi „keleti front” koncepció felújítása. A látogatás sok tekintetben tük­rözi a szüntelenül módosuló erővonalakat a térségben, nem utolsósorban a szíriai— egyiptomi viszony problémáit. leonyid Brezsnyev választási beszéde Tegnap este Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára a Kreml kongresszusi palotájában mon­dott választási beszédében többek között hangsúlyozta: Az ipar fejlődésének mérté­ke és dinamizmusa lemérhető azon, hogy a mostani ötéves terv első négy esztendejében az ipari termékmennyiség a Szovjetunióban több mint egyharmadával megnőtt. A gazdaságfejlődés legáltaláno­sabb mutatószáma — a nem­zeti jövedelem — ugyanebben az időszakban 26 százalékkal nőtt. Elvi jelentőségűnek ne­vezte a főtitkár azt a tényt is, hogy magabiztosan és gyor­san fejlődtek ebben az idő­szakban kivétel nélkül az ösz- szes szövetséges köztársaságok is. A szovjet mezőgazdaság a beszámolási időszakban az 1972-es és 1974-es kedvezőtlen időjárási körülmények ellené­re is jelentékeny sikereket ért el. A gabonatermelés évi átla­ga a 4 év alatt 24 millió ton­nával magasabb volt az előző ötéves terv átlagánál. Külön kiemelte Brezsnyev Üzbegisz­tán és a többi gyapottermesztő köztársaságok évről évre jobb terméseredményeit e fontos ipari növényfajtából. Teljesül az életszínvonal-program A XXIV. pártkongresszuson kidolgozott életszínvonal-prog­ramnak megfelelően a kilen­cedik ötéves terv folyamán szüntelenül növekedett a dol­gozók jövedelme. Észrevehető a fogyasztási cikkek mennyisé­gi növekedése is, s komoly eredményeket könyvelnek el a lakásépítésben. Ebben az évben például 11 millió szov­jet ember költözik új, vagy jobb lakásba. Az Oroszországi Föderáció fejlődésének kérdéseit elemez­ve az SZKP főtitkára megem­lítette, hogy a legnagyobb szovjet köztársaság jelenleg az ország gabonatermelésének — csaknem hatvan százalékát, acéltermelésének több mint fe­lét, kőolajtermelésének több mint 80 százalékát adja. Az időszerű feladatok közül Brezsnyev kiemelte a nem fe­keteföldes övezet fejlesztési programját mely az Oroszor­szági Föderáció szántóföldjei­nek 24 százalékát érinti. „A szovjet nép nagy mumkahőstet- teként” jellemezte a Bajkál— Amur vasútvonal építkezését, melynek befejezésével Kelet­Szibéria és a Távol-Kelet ki­vételesen gazdag természeti kincsei tárulkoznak fel a szov­jet gazdaság számára. A mostani választások je­lentőségéről szólva Leonyid Brezsnyev megállapította, hogy a szocialista társadalom növekvő érettségével, a kom­munizmus közeledtével pár­huzamosan fokozódik az ál­lampolgárok társadalmi akti­vitása. A tanácsok munkájá­nak sikere döntő mértékben attól függ, hogyan teljesítik kötelezettségeiket maguk a tanácstagok. Tanácstagnak lenni tiszteletbeli, egyúttal azonban igen felelősségteljes és bonyolult munka. A kép­viselő nemcsak a választási körzet dolgozóinak érdekeit képviseli a hatalmi szervek­ben, hanem az összállami ér­dekek képviselője is saját körzetében. A képviselők igen széles jogokkal vannak felruházva. Törvény biztosít­ja, hogy interpellációik és ja­vaslataik meghallgatásra ta­láljanak. És ezt a törvényt maradéktalanul be kell tar­tani. A nemzetközi porondon új erőviszonyok alakultak ki Beszédének nagy részében Brezsnyev külpolitikai kér­désekkel foglalkozott. Az SZKP és a szovjet állam nemzetközi tevékenysége — mondotta — magának a szo­cializmusnak a természetéből következik és teljes egészé­ben alá van rendelve a szov­jet nép, valamint a testvéri szocialista országok népei ál­tal végzett békés alkotómun­ka érdekeinek. Mint osztály­politika, az összes népek bé­kéjének, szabadságának és biztonságának érdekeit szol­gálja, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás ér­dekeinek van alárendelve, s megfelel a legszélesebb tö­megek érdekeinek világvi­szonylatban. A nemzetközi feszültség enyhülése azáltal vált lehetsé­gessé — hangoztatta Leonyid Brezsnyev —, hogy a nem­zetközi porondon új erőviszo­nyok alakultak ki. A burzsoá világ vezetői most már nem számíthatnak komolyan arra, hogy fegyveres erővel dönt­sék el a kapitalizmus és a szocializmus közötti történel­mi vitát. Egyre nyilvánvalób­bá válik a légkör további ki­élezésének végletes veszélyes­sége olyan körülmények kö­zött, amikor mindkét fél ko­losszális pusztító erejű fegy­verekkel rendelkezik. Az államok közötti békés egymás mellett élést megerő­sítő nemzetközi dokumentu­mok — folytatta a főtitkár — óriási méretű politikai mun­ka eredményeiként jöhettek létre. Az enyhülés e sikerei­nek kivívásában döntő jelen­tőségű volt a Szovjetuniónak és a szocialista közösség más országainak együttes te­vékenysége, következetes küz­delme az agresszió és a há­ború erőivel szemben. A vi­lág most olyan korszakba lép, amikor előtérbe kerül az a feladat, hogy a békés egymás mellett élés, a kölcsönösen elő­nyös együttműködés elveit mindennapos gyakorlattá te­gyék. Felelősségteljes időszak Brezsnyev „felelősségteljes időszaknak” nevezte ezt a fejlődési szakaszt, melyben az államok és népek vezetőinek be kell bizonyítaniuk, hogy szavaik és tetteik összhang­ban vannak egymással. Mint mondotta, akadnak olyan po­litikusok is, akik a béke jel­szavaival dobálózva, s szavak­ban egyetértést nyilvánítva az enyhülés elveivel, tetteikben a „hidegháborús” korszak po­litikájához való visszatérést szorgalmazzák, fegyverkezési hajszára uszítanak, és nyílt ellenségességgel viseltetnek a szocialista országokkal szem­ben. Az SZKP főtitkára elutasí­totta azt az elméletet, mely szerint az enyhülés hasznos­ságának megkérdőjelezését célzó kísérletek tisztán belpo­litikai, taktikai meggondolá­sokból erednek, egyes poli­tikusok ezzel próbálják ma­guk mellé állítani országaik jobboldali köreit. A béke meg­szilárdítása — mondotta Brezsnyev — túlságosan ko­moly feladat a mai és a jö­vendő nemzedékek számára ahhoz, hogy bármiféle kon­junkturális meggondolásnak vagy egyéni hangulatnak le­gyen alárendelve. A Szovjetunió folytatja leszerelési erőfeszítéseit Az Indiai Kommunista Párt nyilatkozata Az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának Köz­ponti Titkársága pénteken nyilatkozatot adott ki a kor­mány politikáját aláásni igyekvő reakciós mesterkedé­sekkel kapcsolatban. A nyilatkozat a többi között rámutat: a reakciós pártok és sajtóorgánumok kampányt in­dítottak Indira Gandhi mi­niszterelnök ellen, követelve azonnali lemondását. A nem­zetközi imperializmus által támogatott jobboldali reakció politikai elképzelése és célja minden kétséget kizáróan az, hogy bármi áron megszerezze a hatalmat az országban. A nép azonban mindig meghiúsí­totta a reakció sötét elképzelé­seit. Most a jobboldali erők, figyelmen kívül hagyva a nép akaratát, szeretnék kihasznál­ni a allahabadi bíróság dönté­sét, amely érvénytelennek nyilvánította az 1971-es par­lamenti választásokat abban a választókörzetben, ahol Indira Gandhi asszony győzött. Az Indiai Kommunista Párt felszólítja a demokratikus erőket, a többi között az In­diai Nemzeti Kongresszus Pártban helyet foglaló erőket, hogy együttesen hiúsítsák meg a reakció terveit, a kommunis­ta párt hangsúlyozza, hogy minél előbb és teljes mérték­ben végre kell hajtani a tár­sadalmi és gazdasági átalakí­tás országos programját. URHO KEKKONEN finn ál­lamfő pénteken kinevezte az új finn ügyvezető kormányt. Miniszterelnökké Kejo Liina- maa-t, külügyminiszterré pe­dig Olavi Mattilat nevezte ki. A Szovjetunió — hangoztat­ta Leonyid Brezsnyev — ab­ból indul ki, hogy a békére egyenlő mértékben szüksége van valamennyi népnek, a nukleáris világháború el­hárításában pedig minden állam egyenlő mértékben érdekelt. Ezzel összefüggés­ben az SZKP főtitkára Ford amerikai elnök közelmúltban elhangzott kijelentését idéz­te arról, hogy „az enyhülés előnyös mindkét fél szá­mára”. „Ezzel véleményem szerint lehetetlen nem egyet­érteni” — válaszolta Brezs­nyev. „Igen szükséges és fontos lépéseknek” minősítette a szovjet vezető azokat a lé­péseket a szovjet—amerikai kapcsolatok továbbfejleszté­sére, melyek az idén ese­dékes újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóval függenek össze. Ideértve a stratégiai korlátozásról szóló újabb megállapodás aláírását is, a vlagyivosztoki megegyezés alapján. A Szovjetunió azonban távolról sem véli úgy, hogy ezzel minden le­hetőség kimerül a fegyverke­zési hajsza elleni küzdelem­ben. Köztudott — állapította meg a szónok, hogy az utóbbi években megkötött megálla­podások eredményeként bi­zonyos mértékben sikerült egyes területeken feltartóz­tatni a fegyverkezési haj­szát, s a szocialista orszá­goknak ebben igencsak je­lentékeny szerepük volt. Saj­nos azonban nem lehet azt mondani, hogy a fegyverzet növelésének sikerül véget vetni. Brezsnyev utalt arra, hogy egyes nyugati hatalmak je­lentős mértékben felduz- zasztják katonai kiadásai­kat A katonai főhatóságok óriási erőfeszítéseket tesz­nek annak érdekében, hogy mind újabb és újabb tétele­ket erőltessenek át a tör­vényhozási szerveken. A Szovjetunió — biztosítot­ta hallgatóságát az SZKP fő­titkára — folytatni fogja le­szerelési erőfeszítéseit. Eb­ben a tekintetben napról nap­ra élesebbé és halaszthatat­lanabbá válik annak szük­ségessége, hogy az államok és mindenek előtt a nagyha­talmak, megállapodást kös­senek az újfajta tömegpusz­tító fegyverek létrehozásá­nak, új tömegpusztító fegy­verrendszerek létrehozásá­nak betiltásáról. A tudomány és a technika mai színvonala alapján ko­moly veszély fenyeget, 1 hogy még a nukleáris fegyverek­nél is rettenetesebb fegyvert hoznak létre. Az emberiség józan esze és lelkiismerete azt diktálja, hogy leküzd- hetetlen akadályt állítsanak egy ilyen fegyver megjelené­sének útjába. Ez a feladat természetesen az államok széles körének és mindenek előtt a nagyhatalmaknak az erőfeszítéseit igényli. A Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok azonos irányban foly­tatandó tevékenysége azon­ban ezt az ügyet is lényege­sen előbbre vihetné. A nép választoltat méltóak lesznek a bizalomra Beszédének befejezésekép­pen Brezsnyev kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió polgárai 3 vasárnapi választásokon is­mét a szovjet nép egységét, a lenini párt körüli szoros tömörülést demonstrálják majd, s hogy a nép válasz­tottal — a köztársasági leg­felsőbb tanácsok képviselői és a helyi tanácsok tagjai — méltók lesznek a bizalomra és becsülettel teljesítik köte­lességüket a nép előtt. „Ugyanezt ígérem önöknek magam is, mint az önök képviselőjelöltje”. (MTI) Kedvezően alakulnak a két ország kapcsolatai Közlemény Púja Frigyes NSZK-beli látogatásáról A magyar—nyugatnémet külügyminiszteri tárgyalások befejeztével a tárgyaló felek pénteken a következő közle­ményt adták ki: Hans-Dietrich Genscher leül. ügyminiszter meghívására Pú­ja Frigyes, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere 1975. június 11. és 13. között hivata­los látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. A magyar külügyminisztert fogadta Helmut Schmidt szö­vetségi kancellár. A külügyminiszterek rész­letesen -megvitatták a kétolda­lú kapcsolatok jelenlegi hely­zetét és továbbfejlesztésük le­hetőségeit. Széles körű eszme­cserét folytattak az időszerű európai és nemzetközi kérdé­sekről. A két külügyminiszter egyet­értett abban, hogy á diplomá­ciai kapcsolatok felvétele óta kedvezően alakultak országa­ink kétoldalú kapcsolatai. Megállapították, hogy a két ország külügyminisztere kö­zött 1974 áprilisában Buda­pesten létrejött megállapodás­ban előirányzott egyezmények megkötése terén előrehaladást értek el. Az 1974. november 11-én aláírt hosszú lejáratú gazdasá­gi, ipari és műszaki együtt­működési megállapodás vég­rehajtásáról a felek a gazda­sági kapcsolatok élénkülését várják. Előkészítik a tudomá­nyos és műszaki együttműkö­dési megállapodás aláírását. A két fél megvizsgálja, hogy mi­lyen egyéb területen szükséges és lehetséges újabb egyezmé­nyek kötése. A miniszterek pozitívan ér­tékelték a két ország gazdasá­gi kapcsolatainak alakulását, amelyek keretén belül a két­oldalú árucsere jelentősen nö­vekedett, és számos kooperá­ciós megállapodás megkötésé­re került sor a két fél vállala­tai között. Egyetértettek ab­ban, hogy ezeken a területe­ken további lehetőségek van­nak. Erejéhez képest mind a két fél azon lesz, hogy előse­gítse a lehetőségek teljes ki­használását. A magyar fél ki­fejezésre juttatta azt az óha­ját, hogy a Német Szövetségi Köztársaság folytassa tovább a magyar árukkal szembeni kiviteli mennyiségi korlátozá­sok leépítését. A két fél kifejezésre juttatta kormánya szándékát, hogy to­vábbra is törekedni fog a két ország kapcsolatainak kiszéle­sítésére minden területen, ahol erre lehetőség van. Az európai és más nemzet­közi kérdésekről folytatott eszmecsere során a külügymi­niszterek hangsúlyozták az enyhülési folyamat és a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok további együttműködé­sének jelentőségét. Kijelentették, hogy támo­gatnak minden erőfeszítést, amely a folyamat tartóssá és visszafordíthatatlanná tételét célozza. A két fél üdvözölte az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezleten eddig elért előrehaladást. Véleményük szerint jók a kilátások arra, hogy a napi­renden levő valamennyi kér­désben kielégítő eredményeket érjenek el, ami lehetővé teszi a konferencia közeljövőben, még ezen a nyáron való befe­jezését a legmagasabb szin­ten. Mindkét fél kifejtette véle­ményét a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentésére, vala­mint az ezzel kapcsolatos in­tézkedésekre vonatkozó bécsi tárgyalások állásáról. Hang­súlyozták e tanácskozások je­lentőségét, és kifejezték kész­ségüket : további erőfeszítése­ket tesznek, hogy hozzájárul­janak azok sikeréhez. A közel-keleti helyzet meg­vitatása során a két külügy­miniszter annak a reményének adott kifejezést, hogy a konf­liktus rövidesen politikai meg­oldást nyer a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i 242., valamint 1973. október 22-i, 338. számú határozata alapján. Egyetértettek abban, hogy fi­gyelembe kell venni a térség valamennyi államának és né­pének törvényes jogait, bele­értve a palesztin népét is. A feleír véleménye szerint a közel-keleti igazságos és tar­tós béke megteremtésében fon­tos szerep hárul a genfi béke­konferenciára, amelyet alapo­san elő kell készíteni. Remé­lik, hogy megteremtődnek a konferencia felújításának elő­feltételei. A külügyminiszterek kije­lentették, hogy a két ország kormánya továbbra is síkra- száll Ciprus szuverenitásának, függetlenségének és területi in­tegritásának tiszteletben tar­tása mellett. Üdvözölték az ENSZ főtitkárának kezdemé­nyezésére a Ciprus két nép­közössége között felújított megbeszéléseket, és kifejezték reményüket, hogy a megbe­szélések eredményesek lesznek. A két fél megelégedését fe­jezte ki eredményes megbe­széléseik felett, amelyek szí­vélyes és konstruktív légkör­ben folytak, és hozzájárultak a két ország együttműködésé­nek elmélyítéséhez. Állást foglaltak amellett, hogy-foly­tatni kell országaik vezető sze­mélyiségeinek eszmecseréit a kölcsönös érdeklődésre számat tartó kérdésekről. Púja Frigyes külügyminisz­ter magyarországi látogatásra hívta meg Hans-Dietrich Genscher szövetségi külügymi­nisztert. aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. Vietnam újraegyesítésének határidejét még nem tűzték ki BINH ASSZONY ALGÉRIÁBAN „Vietnam újraegyesítésének) határidejét még nem tűzték ki. Az újraegyesítés időpontjáról és módozatairól Dél- és Észak- Vietnam népének kell tárgyal­nia, majd később döntenie” — mondotta Nguyen Thi Binh, a DIFK hivatalos látogatáson Algériában tartózkodó külügy­minisztere a TANJUG tudósí­tójának adott nyilatkozatában. A külügyminiszter-asszony a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy történelme folya­mán Vietnam mindig egysé­ges ország, s a vietnami nép egységes nép. volt. A Dél-vietnami Köztársaság külügyminisztere nyilatkoza­tában ismételten leszögezte, hogy kormánya békés, függet­len és el nem kötelezett poli­tikát fog folytatni. Most, a felszabadulás után számos le­hetőség kínálkozik arra. hogy még tevékenyebb szerepet játsz- szunk az el nem kötelezett or­szágok családjában. Vietnam újraegyesítése nem fogja meg­kérdőjelezni tagságunkat az el nem kötelezettek mozgalmá­ban. Az újraegyesített Viet­nammal az el nem kötelezet­tek mozgalma csak nyerni fog. Binh asszony az Egyesült Államokkal való jövendő kapcsolatokról szólva azt mon­dotta, hogy ezek a két ország között fennálló problémák rendezésétől fognak függni. Végül nyilatkozott algériai és más országokban teendő láto­gatásának céljáról. Kijelentet­te: az a szándékunk, hogy e körutazás során bizonyos or­szágokkal a segélynyújtás és a kölcsönös együttműködés kérdéseiről tárgyaljunk. Az újjáépítés korában élünk és szükségünk van barátaink se­gítésére és támogatására. A SZALJÚT—14. tudományos űrállomás legénysége a csü­törtöki pihenőnap után foly­tatta a kijelölt munkaprog­ram elvégzését.

Next

/
Thumbnails
Contents