Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-11 / 135. szám

%fmop 1975. JÚNIUS 11.. SZERDA FÓKUSZ Távirányított nacionalizmus ■ A PORTUGAL belpolitika újabb válsággóca ezúttal nem Lisszabon, vagy valamely nagyváros, hanem az Atlanti­óceánban fekvő Azori-szigetek. A hírügynökségek jelentése szerint a portugál hatóságok harminc személyt vettek őri­zetbe a múlt hét végén kirob­bantott szeparatista zavargá­sok miatt. A jobboldali csopor­tok akkor megrohamoztak egy rádióadót és beolvasott kiált­ványukban a szigetvilág Por­tugáliától való elszakadását követelték. Vajon miért? ELLENTÉTBEN az egykor kiterjedt s ma már a függet­lenség útjára lépett gyarmat- birodalommal, az Azóri-szige- tek — a földrajzi távolság el­lenére is — az anyaország szerves része. Elválaszthatat­lan tőle gazdasági, etnikai, kul­turális szempontból egyaránt. Az azóriak — ellentétben a volt gyarmatokkal —, nem oszlanak őslakosságra és tele­pesekre, hiszen mindannyian portugálok. Az, hogy mostaná­ban valamiféle „sajátosan azóri jegyeket” kezdtek egye­sek fölfedezni s szembeállítani mindazzal, ami portugál, erő­sen a külső ihlet nyomait mu­tatja. Különösebben nem is ti­tok, merre az „Ihlet” forrása és mi a valódi oka a hirtelenjé­ben fellángolt „független Azó- ri-szigetek” eszmetanának. A GAZDASÄGILAG teljes mértékben életképtelen sziget­világ fő bevételi forrása a ha­lászat, az idegenforgalom, a kikötőbérlet, valamint az ame­rikai támaszpontok. A lajesi amerikai bázis különös hír­hedtségre tett szert az 1973-i közel-keleti háború alatt, ami­kor az Izraelnek szánt ameri­kai légi utánpótlásban kulcs­szerepet töltött be. A kétoldalú katonai szerződés értelmében, amelyet tavaly nyáron éppen Nixon és Spinola erősített meg a szigeteken rendezett találko­zón, Lajesen ma is amerikai légi támaszpont működik. A MAI LISSZABONI VEZE­TÉS azonban már egyértel­műen kijelentette: tiszteletben tartja ugyan az érvényes két­oldalú szerződéseket, nem haj­landó viszont engedélyezni, hogy Lajest az arab világ el­len használják föl. Furcsa mó­don a kijelentés után kezdőd­tek az azelőtt ismeretlen sze­paratista mozgolódások. Az azóri „hazafiak” között akadt olyan portugál állampolgár is, aki az amerikai konzulátus munkatársaként dolgozott... Közben derék „nacionalistá­nak” is érezte magát. AZ AZÓRI SZIGETEK la­kóinak a valódi véleményét azok fejezték ki s fejezik ki ma is, akik már tavaly kérvé­nyekkel ostromolták a lissza­boni hivatalos szerveket és a sajtót, s tiltakoztak annak ide­jén a fasiszta vezetők azóri „üdülése” (azóta már Brazíliá­ba távoztak), valamint az amerikai ^maszpontok léte el­len. Ahogyan a Ponte Delga- da-i polgárok írták Lisszabon­ba: „Az Azóri-szigetek nem szemétláda.. Púja Frigyes ma hivatalos látogatásra az NSZK-ba utazik Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Hans-Dietrich Gen­scher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszte­re meghívására június 11-én hivatalos látogatásra a/ NSZK-ba utazik. Szovjet-amerikai együttműködés a világűrben Készül az egész emberiség javát szolgáló kozmikus híd A Venus—9 küldetéséről AZ EGYIPTOMI FŐVÁ­ROSBAN kedden kezdődtek meg az európai Közös Piac és az Arab Liga tagállamainak megbeszélései a két szervezet közti gazdasági együttműkö­désről. KEDDEN DÉLELŐTT több minisztere kíséretében Am- manba érkezett Hafez Asszad szíriai államfő. JICHAK RABIN izraeli mi­niszterelnök kedden kora reg­gel a Tel Aviv-i Ben Gurion nemzetközi repülőtérről Wa­shingtonba indult, hogy talál kozzék Ford amerikai elnök­kel. MAKARIOSZ ciprusi köz- társasági elnök június 16-án közel-keleti látogató körútra indul. Egyiptomot, Irakot és Szíriát keresi fel. VALERY GISCARD D’ES- TAING francia köztársasági elnök ez év decemberében hl vatalos látogatást tesz Egyip­tomban. használt fizikai és kémiai-ana­litikai módszereket alkalmaz­hatnak. Megállapították, hogy a Föld és a Venus légköre, bár jelen­legi összetételük és felépítésük teljesen különböző, azonos tér* mészetű, következésképpen származásuk is azonos, fejlő­désük pedig hasonló. Ugyanakkor számos kérdésre még nincs magyarázat. A tu­dósok még nem rendelkeznek olyan megbízható adatokkal, amelyek lehetővé tennék pél­dául a Venus-felhők természe­tének megértését. Eddig csu­pán azt sikerült megállapíta­ni, hogy a Venus légkörében van víz. Nincs azonban meg­győző magyarázat a Vemusnak saját tengelye körül történő anomális keringésére (más bolygók többségével ellenkező irányban kering), Illetve arra, hogy a Venus-felhők körülbe­lül négy földi napnak megfe­lelő periódusként miért cirku- lálnak a Venus keringésével ellenkező irányban. New Yorkban megkezdte munkáját az ENSZ világűr bi­zottságának újabb ülésszaka. Alekszandr Piradov, a Szov­jetunió képviselője az ülés­szakon elhangzott beszédében megállapította, hogy csak a nemzetközi enyhülés körülmé­nyei között lehetséges haté­kony műszaki-tudományos együttműködés az államok kö­zött a világűr meghódításában is. Piradov hangsúlyozta: nagy jelentősége van annak a Szo­juz—Apollo program kereté­ben végrehajtandó _ szovjet— amerikai közös űrkísérletnek, I amelynek lebonyolítására jú­liusban kerül sor. Megállapí­totta, hogy az űrhajózás fej­lesztésében minőségileg új szakasz küszöbén állunk: ké­szül az együttműködésnek az egész emberiség javát szolgáló kozmikus hídja. | A Szojuz és az Apollo típusú j Ford-sajtoerlekezlel ürUísérlet a nemzetközi együtt­működés bővítését célozza. E j kísérlet ahhoz szükséges, hogy a jövőbeli űrrepülések folya­mán megmenthessék a bajba j jutott űrhajósokat — hangoz- j tatja az az üzenet, amelyet j Gerald Ford amerikai elnök Intézett hétfőn a kongresszus­hoz az országos űrhajózási hi­vatal (NASA) tevékenységéről. Az üzenet egyebek között hangsúlyozza, hogy a világűr meghódításában nagy jelentő­sége van a szovjet—amerikai együttműködésnek. , Vlagyimir Alimov, a TASZSZ 4)íriigynöi,§ég , tudományos szemleírója kedden az új szov­jet Venüáí kísérlettel foglalko­zik. Megállapítja: A szovjet tudósok sikeresen használták fel a Venus—9 automata űrállomás felbocsá­tásához kínálkozó kedvező le­hetőséget június 8-án. Ilyen lehetőség időszakosan 584 na­ponként adódik. A szovjet bolygóközi űrállo­mások juttattak első ízben tu­dományos berendezést a Venus légkörébe és felszínére. Ennek köszönhető az a gyakorlati lehetőség, hogy a Föld légkörének tanulmányozásánál GENF Karakas László felszólalása a nemzetközi munkaügyi konferencián A nemzetközi munkaügyi konferencia Genfben most folyó 60. ülésszaka általános vitájának június 10-i ülésén felszólait Karakas László munkaügyi miniszter. A nemzetközi politikai hely­zet — mutatott rá — mindig nagy szerepet tölt be a nem­zetközi szervezetek, így a nemzetközi munkaügyi szer­vezet munkájában is. A Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya ezért nagy jelentőséget tulajdonít azoknak a kedvező tendenciáknak, amelyek e feltételeket javítják. A továbbiakban a nemzet­közi munkaügyi szervezet na­pirenden szereplő programjá­val és költségvetésével fog­lalkozva kiemelte, hogy a Magyar Népköztársaság csak olyan programot támogat, amely a szervezet főfelada­tait tervszerűen szolgálja, amelyben érvényesül a taka­rékosság, nem támogatja az igazgatási és egyéb olyan költségeknek a növelését, amelyek más szervezetek ha­táskörébe tartoznak, ellene van a munkaadói szervezetek támogatásának és az eszközök szétforgácsolásának. Derűlátás az európai biztonsági értekezletről és a szovjet-amerikai tárgyalások alakulásáról Ford elnök hétfőn este a Fe­hér Ház rózsakertjében egye­nes tv-adásban közvetített sza­badtéri sajtóértekezleten rö­vid bevezető nyilatkozatban vágott elébe a CIA tevékeny­ségét vizsgáló Rockefejjler-bi- zottság „befejezetlen” záróje­lentését érintő tövises kérdé­seknek, majd a kis számú, de nagy fontosságú nemzetközi vonatkozású kérdésekre vála­szolva a környezethez illő hangsúlyozott derűlátással nyi­latkozott az európai biztonsági értekezlet csúcsszintű befeje­zésének kilátásairól és a szov­jet—amerikai tárgyalások ala­kulásáról. Ford elnök határozottan el­utasította azt a kérdésben fog­lalt sugalmazást, amely szerint CSAK RÖVIDEN... JEAN luxemburgi nagyher­ceg és felesége, a Szovjetunió­ban tett hivatalos látogatását befejezve, kedden elutazott Leningrádból, s hazaérkezett Luxemburgba. A KÖOLAJ-EXPORTÁLÖ országok szervezetének (OPEC) miniszterei a gaboni fővárosban hétfőn kezdődött háromnapos értekezlet első napján megállapodásra jutot­tak abban, hogy a jövőben nem a dollárhoz mérik az olajárat, hanem azt a „papír­arany”, a 16 valuta egymáshoz viszonyított értékét tükröző különleges lehívási jogok (SDR) alapján állapítják meg. RÖVID, hivatalos látogatás­ra hétfőn Madridba érkezett Meló Antunes őrnagy, Portu­gália külügyminisztere, hogy Pedro Cortina spanyol kül­ügyminiszterrel a két ibériai ország kapcsolatáról tárgyal­jon. KUKRUT PRAMODZS thai­földi miniszterelnök látogató körutat tesz több délkelet­ázsiai országban. Kedden Kuala Lumpurban Tun Ab­dul Razak malaysiai minisz­terelnökkel, külügyminiszter­rel tárgyalt, szerdán pedig hi­vatalos látogatásra Djakar­tába érkezik, hogy Suharto indonéziai államfővel tanács­kozzék. HORST SINDERMANN, az NDK miniszterelnöke, kedden fogadta Agostino Casaroli ér­sekei, az egyházi közügyek tanácsának titkárát, a Vati­kán „külügyminiszterét”. és baráti beszélgetést folytatott vele. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, kedden Moszk­vában csehszlovák pártmun­kásküldöttséget fogadott. ANDREJ KIRILENKO, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára kedden Le- ningrádban találkozott válasz­tóival, akik öt az oroszorszá­gi föderáció parlamenti kép­viselőjévé jelölték. AZ ARGENTIN reakciósok megölték Juan Ramon Sara- gosát, a Kommunista Ifjú­sági Szövetség és a La Plata egyetem természettudományi kara diákközpontjának egyik vezetőjét. KEDDEN HÁROMNAPOS látogatásra a brit fővárosba érkezett Iszmail Fahmi egyip­tomi külügyminiszter. MINDKÉT CIPRUSI FÉL beleegyezését adta a sziget- országban állomásozó ENSZ- rendfenntartó erők mandá­tumának további hat hónap­pal való meghosszabbításé - hoz — közölte kedden Kurt Waldheim, a világszervezet főtitkára. KEDDEN BELGRÄDBAN közös közleményt adtak ki Kim ír Szénnek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsá­ga főtitkárának, a KNDK köz- társasági elnökének párt- ' és kormányküldöttség élén június 5-től 9-ig Jugoszláviában tett hivatalos látogatásáról. állítólag „csökkent volna az USA és a Szovjetunió érdek­lődése” az európai együttmű­ködési és biztonsági értekezlet munkájának csúcsszintű bete­tőzése iránt. Egy kapcsolódó kérdésre vá­laszolva Ford . elnök' ezeket mondotta: „A SALT—2 tár­gyalások konstruktív meder­ben haladnak. A technikai szakértők jelenleg az ellenőr­zés problémáján és más olyan fontos kérdéseken dolgoznak, amelyeket legjobban a szakér­tők tisztázhatnak. Derűlátó va­gyok azt illetően, hogy létre­hozhatjuk a SALT-egyez- mónyt. Ugyaniakkor biztosít­hatom önöket, hogy kellő gond­dal óvjuk nemzetbiztonsági ér­dekeinket”. Arra a kérdésre, hogy mi­kor számít Leonyid Brezsnyev. nek, az SZKP főtitkárának ez évben esedékes USA-beli lá­togatására, Ford elnök így vá­laszolt: „A tárgyalások hala­dása alapján azt remélem, hogy erre 1975 ősze folyamán fog sor kerülni”. DÍLKELET-ÁZSIA Dominók háromszögben öthetes délkelet-ázsiai uta­zásának tapasztalatairól szá­molt be a múlt héten az Inter­national Herald Tribune ha­sábjain Don Oberdörfer. „Bi­zonytalan jövő Délkelet-Ázsia számára” — ezt a címet adta írásának. Ám a kommentárból hamar kiderült: egyáltalán nem a szóban forgó térség né­peinek, sokkal inkább az Egyesült Államok katonai je­lenlétének a holnapjai bizony­talanok. Vietnam-sokk az USA-ban Az amerikai sajtókommen­tárokban, politikusok nyilat­kozataiban sok szó esik manap­ság a „Vietnam utáni” perió­dusról. Az indokínai esemé­nyek valóságos sokkot okoztak, ami bizonyos fokig érthető: a2 Egyesült Államok történelmé­ben most szenvedte el első ka­tonai vereségét. S nem is akár­milyen vereséget: az imperia­lizmus térvesztése a szocializ­mus erőinek hatalmas történel­mi győzelme! Az Egyesült Ál­lamok egész befolyási övezetet veszített el­Dél-Vietnamban végre meg­kezdődhet a nemzeti demok­ratikus fejlődés, és balratoló- dás figyelhető meg Laoszban is. Ami az indokínai térség szó­ban forgó harmadik országát, Kambodzsát illeti, egyelőre nem tisztázódtak teljesen a belső erővonalak. Ügy tűnik: erős a pekingi hatás. Ám ez­zel együtt tény, hogy az or­szág kikerült az imperializmus hatalmi szférájából. Más kér­dés, hogy Pekingnek aligha vannak ínyére a forradalmi változások: nagyhatalmi, so­viniszta politikájának térvesz­tését látja bennük. „Phnom Penh és Saigon felszabadulása megzavarta a kínai stratégák ábrándjait — írta az APN kom­mentátora. — Bizonyos, hogy Mao nincs elragadtatva az in­dokínai események alakulásá­tól.” £. ; - ; ■ Korántsem teljes azonban a kép, ha a délkelet-ázsiai for­radalmi folyamatot csak az in­dokínai változások tükrében nézzük. Figyelemre méltó fej­leményeknek lehetünk tanúi másutt is. Mi sem jellemzőbb erre, mint hogy az öt országot (Indonéziát, a Fülöp-szigete- ket, Malaysiát, Szingapúrt és Thaiföldet) tömörítő ASEAN május közepén tartott külügy­miniszteri értekezletén Thai­föld indítványozta: bővítsék ki a szervezetet Laosszal, Kam­bodzsával, Burmával, a VDK- val és a DVK-val, mivel, úgy­mond, így érhető csak el a cél: „Váljék Délkelet-Ázsia a béke, szabadság és semleges­ség övezetévé.” (Igen ám, csak amikor az alapokmányt fogal­mazták, mást értettek „szabad­ság” alatt... Lényegében va­lamennyi kommunistaéllenes tömböt ilyesfajta céllal hoz­ták létre.) Repedések, omlások a katonai blokkon A bangkoki kormány — amely évtizedeken át Wa­shington hű csatlósa volt — még ennél Is tovább ment- Kö­veteli, hogy az Egyesült Álla­mok jövő év márciusáig von­ja ki csapatait az országból. Igazolódott volna a hideghábo­rú éveiben felállított amerikai dominóelmélet? Bizonyos érte­lemben igen. Éspedig azért, mert az Egyesült Államok nem egyetlen délkelet-ázsiai or­szágban próbálta feltartóztatni a nemzeti-társadalmi haladást. Reakciós rezsimek egész sorát hozta létre, hogy az imperia­lizmus megbízható szövetsége­seinek katonai támaszpontjává tegye a délkelet-ázsiai orszá­gokat. Nem ment ez akadály­talanul akkor sem. A vietnami győzelemmel széttört falat egyre szaporodó hajszálrepe­dések gyengítették. A történtekért persze lehet sok mindent és sok mindenkit hibáztatni Washingtonban. A katonai-ipari komplexum ez­úttal is kedvelt jelszavát, „Moszkva kezét” emlegeti, és ellencsapásokat követel. (Schlesinger hadügyminiszter például — a New York Times által nemrég szellőztetett bi­zalmas kongresszusi jelentésé­ben — harcászati atomfegyve­rek bevetésének gondolatát hirdette. A hidegháborús sab­lonokhoz való makacs ragasz­kodás azonban ma már nem hatásos. A szabadságáért és nemzeti -függetlenségéért har­coló vietnami népnek nyújtott internacionalista segítségen túl valóban szerepe volt a Szov­jetuniónak abban, hogy az im­perialisták nem vethettek és nem vethetnek be kényük- kedvük szerinti eszközöket, fegyvereket akaratuk kierősza­kolására, a haladó változások megfékezésére. A Szovjetunió gazdasági-katonai ereje volt az a fő tényező, amely lehűtötte a legforróbb fejű amerikai stratégákat is. Nincs ideológiai fegyverszünet! De ezen túl, a nemzetközi kapcsolatok működő, aktív rendszere is elmélyíti a külön- rendszerű országok érdekeltsé­gét a békében. Az osztályharc egyik formája a békés egy­más mellett élés. Ez azonban nem jelent megbékélést az im­perializmus ideológiájával, ag­resszív terveivel. Ezen a terü­leten nincs fegyverszünet. Halász György Válaszfások a Szovjetunióban Felelős döntés a holnapokról Június 15-én, vasárnap a szovjet em­berek az urnák elé járulnak, hogy ti­zenöt szövetségi és húsz autonóm köz­társaság legfelsőbb tanácsának küldöt­teit, valamint több ■mint 50 ezer helyi tanács tagjait megválasszák. A szövetségi és autonóm köztársasá­gok parlamentjeibe 9259 küldöttet vá­lasztanak, a helyi tanácsokba pedig több mint 2 millió 210 ezer tagot. A választási kampány mérete és aktivitása példa nélküli. Hatalmas országokban nem egy esetben a tömegek passzivitását figyel­hetjük meg. A Szovjetunióban — a törvé­nyek szerint — a szavazási, választási jogot nem korlátozza faji hovatartozás, illetve nem­zeti jelleg, vallási nézet, iskolázottság, szár­mazás, vagyoni helyzet... A szovjet emberek tevékenysége a válasz­tási kampány idején nem merül ki a szava­zásban. Az előkészítésből, a küldöttek és tanácstagok jelöléséből is aktívan kiveszik a részüket. Az 1973-ban megválasztott több mint 2 mil­lió tanácstagon kívül — őket két évre vá­lasztják —, több mint 30 millió társadalmi munkás vesz részt a tanácsok tevékenységé­ben. Az aktíváknak ez a hatalmas száma az- államhatalmi szervek tevékenységének társadalmi jellegét mutatja. A dolgozók társadalmi aktivitása körülményeire jel­politikai érettsége és a fejlett szocializmus lemző. Megmutatkozott ez abban is, hogy a jelen­legi választási kampányban a szovjet embe­rek miihói vettek részt tevékenyen az állami szervek arculatának kialakításában. Megala­kították a választási bizottságokat és részt vettek munkájukban, összehívták a jelölőbi­zottságokat, összeállították a megválasztandó küldöttek és tanácstagok feladatainak listá­ját; részt vesznek a választások lebonyolí­tásában és ellenőrzésében is. Ezt a hatalmas aktivitást az állampolgári kötelességérzettel és társadalmi érdekelt­séggel magyarázhatjuk. A dolgozók sok mil­liós tömegeinek részvétele az államügyek irányításában, a termelés szervezésében vi­tathatatlan tény. A szociológusok ebben lát­ják a szovjet társadalom dinamizmusának, a szocializmus rendszere politikai stabilitásá­nak forrását. A júniusban megválasztandó tanácsi szer­velvre igen nagy feladatok várnak. Felelős­ségük egybevág az utóbbi években megnö­vekedett szerepükkel. Hatáskörük kiterjesz­tését az SZKP kezdeményezte. Munkájukat javította a küldöttek jogairól és kötelessé­géről 1972-ben elfogadott törvény. A tanácsok tevékenységének gerincét a tervszerű gazdaságfejlesztés, a városgazdál­kodás, az oktatási szervek munkájának ja­vítása. az egészségügyi és egyéb szolgáltatá­sok fejlesztése, a lakosság életszínvonalá­nak növelése alkotják. Az utóbbi években e területeken végzett munka a biztosítéka annak, hogy az újonnan választott tanácsi szervek feladataikat maradéktalanul teljesítik. M. Makszimov, az APN kommentátora

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents