Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-10 / 134. szám
4 mVJrzi Jt/PjF « Kstmav 1975. JUNIUS 10., KEDD HÉTFŐTŐL Nemzetiségi hét a szentendrei járásban A jövő héten nyitják meg a szentendrei járás hagyományos nemzetiségi találkozóját. A programról hétfőn Budakalá- szon tájékoztatták a rendezők a sajtó munkatársait. A cél, mint elmondták, a nemzetiségek hagyományainak ápolása, továbbfejlesztése. A járás szlovák, délszláv és német lakóinak találkozója június 16-án Budakalászon kezdődik, a nemzetiségi könyvhét megnyitásával. Ugyancsak ezen a napon Pilisszentkercsz- ten szlovák, Dunabogdányban pedig német nyelvművelő olvasótábor kezdi meg munkáját 70 általános iskolás tanuló részvételével. A könyvhét megnyitóján valamennyi táborozó gyermeknek egy könyvespolcot és 5—6, anyanyelvén írt kötetet ajándékoznak. Ezután fotó- és helytörténeti kiállítás nyílik. Este a járás valameny- nyi nemzetiséglakta községében nemzetiségi filmeket vetítenek. A gazdag programban szerepel a nemzetiségi fiatalok vetélkedője, az iskolai énekkarok hangversenye, klubnapok, s a pályakezdő ifjak találkozója a községek vezetőivel. A két olvasótáborban szavalóverseny lesz, Pomázon lovasbemutatót tartanak. A nemzetiségi hét záró eseményeként Budakalászon ifjúsági találkozót rendeznek, majd a népviseletbe öltözött nemzetiségiek felvonulása után Több nyelven, egy akarattal mottóval a művészeti együttesek mutatják be műsorukat. Ezen a járás művészeti csoportjai mellett fellép maid a nagytarcsai szlovák, a tököli délszláv és a szigetújfalui német nemzetiségi együttes is. Mai magyar művek fóruma volt a X. Dunakanyar dalostalálkozó A hét végén Vácott rendezték meg a X. Dunakanyar dalostalálkozót, amelyről elmondhatjuk: kitűnően felkészült kórusok zeneértő közönség előtt mutatták be számos mai magyar szerző műveit. A két nap alatt nyolc kórus lépett színpadra, köztük a váci I meghívásnak eleget téve a jénai Filharmónia madrigálkórusa, Günter Blumhagen vezetésével. Szombaton adott hangversenyt nagy érdeklődés és közönségsiker mellett a Vácott először szereplő székesfehérvári Primavera vegyes kar és az Építők Szakszervezetének Központi Énekkara, a jénai vendégkórus, valamint a vendéglátó váci Vox Humana, Maiklári Józs<t' Liszt-díjas karnagy vezényletével. Vasárnap vastapsot aratott a józsefvárosi művelődési klub Schütz kamarakórusa, Farkas Ferenc—Janus Pannonius: Epigramma című művével. Maros Rudolf—Weöres Sándor művet mutatott be a Vándor- kórus és mai magyar szerzők hivatott előadójának bizonyult az esztergomi Monteverdi kamarakórus, valamint az OKISZ Erkel Ferenc Művészegyüttes kórusa. Makiári József karnagy a hangverseny után munkatársunknak elmondotta: — A mai magyar szerzők tolmácsolása komoly erőpróbát jelent az előadó kórusnak, és a befogadónak, a közönségnek egyaránt. A kétnapos hangversenysorozatról csak a legnagyobb elsmerés hangján szólhatok, úgy érzem, elértük célunkat. A televízó Kórusklub adását a Gépipar Szakközépiskola díszterméből közvetítették vasárnap délután — egyenesből. Makiári József műsorvezetóse I mellett e programban elsősorban a mai magyar kórusművek és a közönség kapcsolatáról esett szó. F. G. Irodalmi konferencia Hétfőn megkezdődött a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének és az egyetemi tanszékek kétnapos tanácskozása. A konferencia első napján Szabolcsi Miklós akadémikus, az MTA Irodalomtudományi Intézetének ügyvezető igazgatója vezette be a szocialista irodalom, a két világháború között témáról szóló vitát. Diplomahangversenyek Megkezdődtek a diploma- hangversenyek vasárnap a Liszt Ferenc Zeneművészeti 1 oiskola győri zene- és énektanárképző szakán. Zongora-, hegedű-, fa- és rézfúvós-, Illetve énekszakon 13 végzős hallgató diplomázik. Kedden megkezdődnek a felvételi vizsgák is. Az első évfolyamba 42- en jelentkeztek, s közülük 18- at vesznek fel. TV-FTGYELŐ Angol család. Kenneth Joach Családi élet című filmje azok közé tartozik, amelyek a tévé nem egyenletes színvonalú műsorpolitikája miatt kissé szokatlannak hatott a szombat esti műsorban. Az ilyenkor általában vetített kommersz filmek átlagából magasan kiemelkedő alkotást azonban a né^ők, akik nem sajnálták az időt és az éiszakai órákig fennmaradtak, érdeklődéssel és izgalommal nézték végig. A rossz hagyománvok gúzsba- kötő ereje ellen lázadó-felszólaló film hiteles és meggvőző kenet nvújtott eav fiatal lánv tragédiába rohanó sorsáról, és arról a társadalomról, amely enyhén szólva nem szereti a kivételeket. Amikor azt mondjuk, változtatni kell a filmvetítésekben a kommersz szellemen, ilyesféle alkotásokra gondolunk. Mozgalmas vasárnap, vasárnap nem lehetett panaszuk a tévé előtt üldögélő nézőknek, r» televízió mintha csak tudta volna, hogy a kellemetlen, hűvös, rossz idő a szobákba szorítja az embereket, változatosságban és adásidőben tényleg kitett magáért: az éjfélbe nyúló műsor szinte mindenféle érdeklődésnek eleget tudott tenni. Legjobb helyzetbe a krimi és a zene kedvelői kerültek: mindkét műfajt két műsor is képviselte. A krimikedvelők délután A császár kémje, este az Aranyrablók újabb folytatását láthatták. A zenebarátok délután az Énekszóval Vácról sugárzott műsorát élvezhették — lapunk más helyén részletesen beszámolunk a találkozóról — este pedig az Interfó- rum nyilvános hangversenyét hallgathatták végig. A nap legizgalmasabb adása kétségkívül ez utóbbi műsor volt x Intcrforum. Ismét egy olyan kezdeményezés, amely feltétlen dicséretet érdemel. A gálaest minden zenekedvelőt szívből gyönyörködtetett, és valóban olyan vállalkozása volt a televíziónak, amely sokáig emlékezetes marad. Olyan művészek közreműködését, mint Schiff András, aki a zongorázás magasiskoláját mutatta be, mint Krisztina Hadzsi- jeva, a bolgár énekesnő és Va- szilij Szinajszkij szovjet vendégkarmester, valóban nem lehet elfelejteni. S talán még az is igaz, hogy ezt a magas színvonalú koncertet nemcsak a zeneismerők gyönyörködték végig. Talán új barátokat is tudott ez a kitűnő hangverseny a komoly zenének szerezni. ökrös László Apáczai Csere János öröksége Az Apáczai Csere János születésének $50. évfordulója alkalmából Kolozsvárott rendezendő ünnepségekre Romániába uta- j zott dr. Ortutay Gyula akadé- I mikus, dr. Klement Tamás, az Országos Oktatási Tanács titká- ! ra és dr. Szarka József, az Országos Pedagógiai intézet igaz- i gatója. A páczai születésének pontos időpontját a legutóbbi idők részletekbe menő kutatásai sem tudták kideríteni. Amit tudunk, részben Bethlen Miklós naplója, részben saját megjegyzése alapján állíthatjuk: 1625-ben született az Olt menti Apácza községben, szegény sorsú paraszt szülőktől. Tanulóévei — kolozsvári, majd gyulafehérvári diákosko- dása — arra az időszakra esnek, amikor I. Rákóczi György fejedelemségének idején, erőteljes feudalizmus- és egyházellenes mozgalom van kialakulóban egész Erdélyben: o puritanizmus. A puritán mozgalom azt tűzte ki célul, hogy a papi rend sok kiváltságát megszüntesse és a református egyház megmerevedett hierarchiáját lerombolja. A mozgalom Hollandiában és Angliában hódit; Erdélyben a mozgalom Apáczai fiatal évei alatt bontakozott és szerveződött, később Apáczai a hollandiai Vt- rechtben folytatja tanulmányait, ott, ahol a szabadabban fejlődő polgárság mozgalma korának legmagasabb szervezeti formáját teremti meg. Utrecht városát ekkor már régen szabad polgári választott szenátus irányítja és kapcsolataik vannak az angliai puritánok szervezeteivel. Apáczai 1653 tavaszán nyeri el az ut- rechti egyetem teológiai doktorátusát és élete főművének kétharmad részben kész nyomtatott köteteivel: a Magyar Enciklopédiával tér haza ugyanez év nyarán. Erdélyben az 1650-es évek elején már nemcsak a puritán mozgalom erősödött meg és vált politikai reformmozgalommá, hanem az ellenzék is magára talált. Megkezdődött a puritánok és presbiteriánusok és főleg a mozgalom radikális szárnya, az úgynevezett inde- pendensek — a teljes, elszakadást akarók — üldözése. Apáczai 1653-ban tér haza családjával: holland feleségével és kisfiával együtt és a gyulafehérvári kollégium — mai középiskolának megfelelő — alsó tagozatán lesz tanár. K épzettsége és tudományos híre ennél többre tenné alkalmassá, de az itthoni egyházi szervek gyanakodva figyelik újító elgondolásait. Gyulafehérvári székfoglaló beszédében a kor legmagasabb szintű pedagógiai elgondolását fejti ki és ez megerősíti a vele szemben támadt gyanakvást. 1655-ben nyílt összeütközésre kerül sor egy ünnepélyes vizsgán, melyen II. Rákóczi György fejedelem is részt vesz. A kollégium vezetője, Basirius Izsák püspök az 1649-ben kivégzett angol király Erdélybe menekült udvari káplánja, nyíltan megvádolja Apáczait, és a vérszegény vád alapján a fejedelem felfüggeszti állásából. Különböző egyházi állásokat kínálnak neki — nem elismerés, inkább félreállitás és megvesztegetés okából, de egyiket sem fogadja el. Lo- rántffy Zsuzsanna fejedelemasszony a sárospataki rektor- ságot is szóba hozza, de Apáczai pártfogóinak közbenjárására II. Rákóczi György a nemrégiben leégett kolozsvári kollégium élére nevezi ki. Tanítványai, akik az alsóbb osztályokban maguk is pedagógusok már, utána szöknek szeretett mesterüknek Kolozsvárra. A fehérvári kollégiumban, a professzor távozása után, felborul a rend, az elszökdöső diákokat fejedelmi rendelettel igyekeznek visszatartani. Apáczai Kolozsvárott tovább dolgozik. Elkészíti az Akadémia tervezetét és új tudományos művet ír, a Természet- filozófiát. Kolozsvári beköszöntő beszédében az akkori oktatási rendszer reformját hirdeti. A kollégiumban három ember helyett dolgozik és megfeszített tudományos munkát végez. Ebben a szinte emberfeletti erőfeszítésben felNapjaink kulturális élete egyre gyarapszik a kísérletezés eredményeinek örömével, mely mindig új terjeszkedést jelent. Itt van a szolnoki Szigligeti Színház, ahol kiállítások sorozatában képzőművészet kíséri a színészi produkciót. Ezúttal a Pest megyei Gyálon élő RADÓCZY MÁRIA batikjai arattak meglepő sikert a megnyitáson és az előadások szüneteiben, jelentettek festői élményt is Sarkadi Imre „Elveszett paradicsom”- ának nyitányaként, hiszen a színház csütörtöki vendégei az aula tárlatáról léptek be a nézőtérre. Szinte Sarkadi és Radóczy feleselgetett egymással a színház- és tárlatlátogatók tudatában, hiszen Sarkadi magas művészi szinten és hitelesen igazolta azt, hogy a boldogság paradicsomi állapota azért vész el sok esetben, mert az emberek felelőtlenül elvesztik. Radóczy Mária ezzel ellentétben szintén hitelesen azt érinti a batik ősi műfajában népmeseösvényen, hogy a virágok, a szerelem, a gyermek megőrzi és növeli érzelmeink egyszerű tisztaságát, ez millióik természetes élménye. A június 22-ig látható tárlat Radóczy Mária Örkényben, Martfűn, Budapesten rendezett vándorkiállításának utolsó állomása, új műveket is tartalmaz, s változatlanul heves a sikere. Ugyancsak szomszéd megyénk székhelyén, Szolnokon, a Galériában nyílt meg két jelentős tárlat. Az egyik a SZOLNOKI FESTÉSZET történetét mutatja be bécsi, budapesti múzeumok és szolnoki gyűjtők anyagának segítségével, s az anyag hamarosan Budapestre, Becsbe is megérkezik. A századforduló szolnoki népéletének epikája a legjobbaknál drámai erővel szólal meg. Ezt az értékrendet közelíti Pettenkofen, Anton Romakó, Eugen Jettel, Deák- Ébner Lajos és a később Döm- södön festő Edvi Illés Aladár, akik szintén meghatározói a sajátos szolnoki karakternek. Az idén megalapításának 900. évfordulóját ünneplő Szolnok vasútállomása előtt lázasan készül a Vácott élő Gyurcsek Ferenc emlékműve, és a többszörös évforduló keretében nyílt meg a másik jelentős tárlat: a július 18-ig nyitva tartó szolnoki festészeti triennálé. Ez a család, a munka és a természet ábrázolását kérte a őrlődik egészsége és 1659 szilveszterének éjszakáján, életének 35. évében — meghal. A páczai Csere János szellemi hagyatékának értékelése körül sok vita és félreértés volt az elmúlt évszázadokban. Ma már tudjuk, milyen hatalmas kulturális értéket teremtett és hagyott az utókorra. A pedagógiában ma is érvényes legszebb gondolatát Gyulafehérváron elmondott székfoglaló beszédének címében fogalmazta meg, mely így hangzik: A bölcsesség tanulásáról. A Magyar Enciklopédia a korabeli leghaladóbb humán és természettudományokat rendezi, egységes ismeretté. Fehérvári beszédében azt fejtette ki, hogy a tudományoknak a bölcsességét kell tanítani és megtanulni. Ma ezt a modern pedagógiai koncepciót úgy fogalmazhatnánk, hogy a tudományos gondolkodást és szemléletmódot kell elsajátítani. Az Enciklopédia előszavában az anyanyelvi tanítás fontosságát fejtegetve a nemzeti művelődés és kultúra alapjait veti meg. Iskolareform-javaslatai annak ellenére, hogy kedvezőtlen politikai és társadalmi viszonyok következtében nem tudták áttörni a feudális érdekek gátját, mégis reálisak: a kor haladó polgári irányú fejlődéséből fakadó célokat fogalmaznak meg. A puritánok, a haladó polgári törekvések ösz- szeomlása, Apáczai életművét is eltemetéssel fenyegette. Tanítványai, barátai és tisztelői ápolták tovább gondolatait, de kiállítótermekben Pest megyei alkotók vendégtárlatokon pályázóktól. Most első ízben rendezték e nagyszabású seregszemlét — mely korszerű és új műveket igényelt az alkotóktól. Természetesen a kollekció zömét az itt élő festők készítették, a Szigetszentmik- losról Szolnokra költözött Meggyes .László, továbbá Baranya Sándor, Berényi Ferenc. Mindhárman felkészültek, az igényes realizmus hívei. A szolnoki triennálé megújulásokról is számot ad; Kajári Gyula és Maghy Zoltán folyamatosan felgyorsuló fejlődése kiemelkedik a tárlat jó összképéből. SZALATN YAY JÓZSEF elsősorban Nagymaros festője. Érzékenyen jegyzi fel szinte lépésről lépésre a faluvége, a kiszáradt fűzfák, a nagymarosi Kálvária hangulatait, s a Dunakanyar és a Balaton ünnepélyes színlátomásait egyezteti. Szalatnyay Nagymaros mellett visegrádi, szentendrei részleteket is érint, megörökíti a pilisi hegyek vonulatát. Most hatvanesztendős a jeles festő, aki ezúttal Veszprémben mutatta be műveit, melyeket saját szavait kölcsönözve: „a látványi igazság és szépség iránt vállalt rendíthetetlen elkötelezettség, a legszigorúbb művészi erkölcs irányítja”. Műveit Veszprém után szeretnénk Pest megyében is üdvözölni, hiszen forrásai a Dunakanyar vidékén láthatók a tájban és az ő művészi fokozásaiban. patay Éva a Ráckevén festő Patay László közeli rokona, szintén jelenünk jelentős alkotója, aki az utóbbi években ráckevei motívumokat is feldolgozott képiéin, melyekkel Győrben mutatkozott be újólag. Zaklaszéles körű iskolarendszert- építő mozgalommá nem vált később sem életműve. Több munkájának nyoma veszett. Apáczai mindössze hat évig dolgozott, mint pedagógus és kilenc-tíz évig alkotott tudósként, de ez a néhány esztendő elég volt ahhoz, hogy olyan értékeket hagyjon az utókorra, amely feltétlen rokonszenvet és csodálatot vált ki a későbbi századok magyar pedagógusaiban is. E nciklopédiája előszavában így fogalmazza munkásságának célját: „Arra törekedtem ugyanis, hogy erőm- höz képest enyhítsek azon a hatalmas hiányon, amely hazai nyelven írt könyvekben mutatkozik és tanulóifjúságunknak legyen legalább egyetlen olyan könyve, amelyből az egész műveltség szövedékes szálait legombolyíthatja, mégpedig anyanyelvén ..„Ezért erősen föltettem magamban, hogy ha a jóságos és hatalmas Isten néhány esztendő elteltéig megnyújtja és meghosz- szabbítja életem fonalát, nem halok meg addig, míg magyar nyelven nem közlöm a magyarokkal az összes tudományokat.” Apáczai pedagógusélete az iskola. Ezen keresztül látja a társadalmi problémákat is. E r letét több író feldolgozta, drámát írt róla Németh László, Páskándi Géza. Tragikus sorsa és hatalmas szellemi ereje ma is magával ragad mindenkit, aki ismeri munkásságát. Sarkadi László Radóczy Mária, batikkepc tot tan lázas felületei több figyelmet érdemelnének, élvonalban haladnak, pedig eddig még díjat sem kaptak megyei elismeréseken kívül. Rangja országos, mert igazságkereső ember, aki a hétköznapok szertartásaiban tudja megérezni és felvonultatni az ünnep méltóságát batyusokban, vakolókban, vedret tartó női figurában, Borsófejtö-ben. Dabason is szerepeltek 1972- ben művei, s tulajdonképpen időszerű lenne megrendezni Patay Éva és Patay László közös kiállítását Ráckevén, ahol a vízi táj egyiküknek fő látványélménye, a másiknak fontos epizód. SZUPPÁN IRÉN textiltervező élményekben gazdag és megoldásokban szigorú művészetére hívjuk fel még megyénk tárlatlátogatóinak figyelmét. A Csók István Galériában ellenőrizhetik a felismerés gyönyörűségeivel. Losonci Miklós Pest megyében csaknem ezernyolcszáz jelölt Megkezdődtek a szóbeli érettségik Hétfőn országszerte megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák a középiskolák nappali tagozatain. A gimnáziumokban 24 ezer 347-en, a szak- középiskolákban is több mint 24 ezren kezdték meg az érettségi szóbeli részét. Pest megye 31 középiskolájában csaknem ezernyolcszáz — pontosan 1798 — jelölt kezdett hozzá a nagy erőpróba teljesítéséhez Huszonkét gimnáziumi és S szakközépiskolai osztály tanú lói úgyszólván teljes számbar vállalkoztak az érettségire. Ez arra mutat, amit egyébként az arszágos adatok is igazolnak, hogy aönkéntes- ség ellenére a fiatalok között változatlanul nagyon népszerű az érettségi. Az ország 24 ezernél több végzős gimnazistája közül például mindössze 144-en nem jelentkeztek erre a vizsgára. Patay Éva: Kitaszított
