Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-10 / 108. szám

Felhívás a világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz H arminc évvel ezelőtt ért véget a világ­történelem legvéresebb és legpusztítóbb háborúja. A fasizmus és a militarizmus ellen vívott hatalmas háborúban ara­tott győzelem fontos mérföldkő lett az embe­riség sorsában. A szabadságszerető népek emlékezetében ez a győzelem egy évszázadra biztosítja a büszkeség és a szomorúság mély érzéseit A büszkeségét azért, mert ezzel a győze­lemmel döntötték meg azokat az erőket amelyek a fasizmus, a fajgyűlölet és a so-’ ymizmus fekete zászlaja alatt egész népeket hajtottak rabigába. A szomorúságét azért, mert kimondhatatla­nul sokba került a győzelem. Sok millió férfi, nő és gyermek életével, hatalmas pusztulás- sal, egész államok elnyomorodásával kellett megfizetni érte. ^ vesztesegek óriásiak. Az áldozatok súlya felbecsülhetetlen. De mindez nem volt hiába. A katonák az összes kontinensekről, akik a hitleri Németország és a militarista Ja­pán hadseregével viaskodtak, a partizánok, az ellenállók, az illegális antifasiszták és azok, akik a hátországban járultak hozzá a győzelemhez, nem sajnálták életüket a har­cokban, és nem kímélték magukat hazá­juk,^ eszményképeik, családi tűzhelyük és családjuk védelme érdekében. Egyszer s mindekorra meg akarták semmisíteni a fa­sizmust és a mill tarizmust, és örökre meg­szabadítani az emberiséget a háború ször­nyűségéitől. A tartós, igazságos és demok­ratikus béke kivívásának reményével és Vágyával mentek a hatalmas csatákba. Hősi erőfeszítéseiknek meglett az eredménye, ha­talmas változásokhoz vezettek. Óriási jelen­tőségű társadalmi és politikai előrehaladás történt és a történelem során első ízben jött létre annak az objektív lehetősége, hogy a világháborúkat kiiktatják az emberiség éle­téből. A második világháború befejezésének 30. évfordulója különleges évforduló. És ezt az évfordulót új, a korábbiaknál kedvezőbb kö­rülmények között méltathatjuk. Európa és a világ — egészében véve — reálisan köze­lebb jutott azoknak a nemes célkitűzések­nek a megvalósításához, amelyekre a Hitler- ellenes koalíció népei törekedtek. Az ál­lamközi kapcsolatokban egyre jobban érvé­nyesülnek az egyenjogúság, a szuverenitás, valamint az erőszak elutasításának az el­vei. Az út idáig nem volt könnyű. Harmic esz­tendőn át nehéz és szívós küzdelem folyt. Ez a küzdelem ma sem ért véget. t A hidegháború évtizedekig akadályozta a l>áke megteremtését. Az agresszív, a reakció« erők erőszakkal akartak a világra olyan rendszert ráerőszakolni, amely gyökerében ellentmondott volna a népek és a társadalmi fejlődés érdekeinek. Ez szánté példátlan fegyverkezési hajszát idézett elő, amelyhez a legújabb tudományos vívmányokat is igénybe vették és amely nemegyszer a há­borús katasztrófa szakadékának szélére so­dorta a világot. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy 30 év alatt hol az egyik, hol a másik ország, néha egész hatalmas térségek váltak mil­liós emberáldozatokba kerülő, véres hadmű­veletek színterévé. Az arab és más országok népei még ma is kénytelenek elkeseredett harcot vívni a reakciós erőkkel, gyakran fegyverrel, hogy az igazságos béke, a füg­getlenség és a szabadság körülményei kö­zött maguk határozhassák meg fejlődésük útját. Hála a szocialista országok és mindazok erőfeszítéseinek, akik szívükön viselik a béke ügyét és aktívan küzdenek is érte, a máso­dik világháború után nem vetették be a halálos nukleáris rakétafegyvereket. Fon­tos szerepet játszottak ebben a nyugati vi­lág reálisan gondolkodó politikai körei is. A szovjet nép nagy győzelme 30. évfor­dulóján az SZKP, a legfelsőbb tanács és a kormány felhívja a világ népeit, parlament­jeit és kormányait, hogy egyszer s minden­korra számoljanak le a veszedelmes hideg- háborús politikával, szüntessék meg a be­avatkozást más népek és államok belügyei- be, fordítsák arra minden erejüket, hogy az emberiség békés jövője, a szilárd és tartós béke szavatolása érdekében megte­remtsék a biztonság légkörét. Az emberiséget immáron három évtizede nem sújtotta világháború. Ez a békeszerető erők olyan hatalmas vívmánya, amelynek je-; lentősége egyre mélyebbre hatol az embe­rek tudatába. , , A béke megszilárdítása erdekeben soha­sem történt aAnyi minden, mint az utóbbi években. .. ,, , . A szocialista államok következetes beke- politikája folytán a világ demokratikus erői aktív fellépése, valamint a hideghaoom folytatódásának veszélyét felismerő kormá­nyok reális állásfoglalásai eredményeként a nemzetközi színtéren alapvetően megvalto­Z Történelmi ^megállapodások születtek, amelyek meghatározóan hatnak az enyhülés Különösen jelentős a világ keí.,le®“fS>obb hata ma, a Szovjetunió és az Egyesült államok közötti megállapodás a nukleáris háborít elhárításáról es a hadfeztfl fegvverek korlátozásáról. De fontos szer; és megállapodások születtek a Szovjetunió és Franciaország között, a Szovjetunió ésazNSZ között, más szocialista országok és a Német Szíj vetségi Köztársaság között, érvényben 'an a Nyu gat-Berlinnei kapcsolatos négyoldalú megallapodas. Megtörténtek az első lépések a fegyverkczési haj- sza korlátozására. Kutatják a fennálló nemzetközi konfliktusok békés eszközökkel torteno rendezésé­nek lehetőségeit. _ A különböző társadalmi rendszerű államok kap­csolataiban mind jobban érvényesül a határok sérthetetlenségének elismerése, a vitás kérdések tárgyalások megoldásának, rendszeres konzultációk­nak az elve, a hosszú lejáratú gazdasági együttmű­ködés, valamint a tudományos és kulturális ered­mények cseréjének elve. Befejezéshez közeledik az európai államok érte­kezlete, amely szinte példa nélkül álló esemény an­nak a kontinensnek a történetében, amely két vi­lágháborúnak is fő színtere és — egy évszázad alatt — a legélesebb nemzetközi ellentmondások színhe­lye volt. Az értekezlet sikere, ajánlásainak megva­lósítása új szakaszt nyithat Európa életében, s a béke és a józan ész eszményképeinek győzelmét jelenti. Ez viszont kedvezöleg befolyásolhatja a nemzetközi kapcsolatok fejlődését- világméretek­ben is. Földünkön alapjában felszámolták a közvetlen gyarmata uralmat, amely komoly feszültségek ál­landó forrásának és az elnyomott népek fegyveres nemzeti felszabadító harcának törvényszerű okával szolgált. Széthullott az utolsó gyarmattartó biro­dalom, Portugália is. Mindezek a pozitívumok a népeknek azt az aka­ratát testesítik meg, hogy békében éljenek és fej­lődhessenek. Azt bizonyítják, hogy az államok kö­zötti háború elhárítása nem utópia, hanem reális távlat és teljesen elérhető cél. Elkezdődött a nem­zetközi kapcsolatok rendszerének alapvető átépítése a búk és egymás mellett élés elvei alapján. Ezt to­vább kell folytatni és be kell felezni. Ezt az el­esettek emléke cs az életben maradottak érdeke egyaránt megköveteli. Korunkban a béke a társadalmi fejlődés nélkülözhetetlen feltétele, a népek szuverén jogának biztosítéka, hogy úgy rendezzék éle­tüket, ahogyan akarják. Az elmúlt három évtized egész fejlődése meggyőző bizonyí­ték erre. A békés viszonyok között a modem tudo­mányos és műszaki ismeretek óriási mér­tékű gyarapodása és a termelőerők ezzel összefüggő erőteljes fejlődése lehetővé te­szi az emberek anyagi és szellemi kultú­rájának átalakítását. A tudományos-mű­szaki forradalom vívmányai lehetővé teszik az életviszonyok gyökeres megjavítását, az éhség, a nyomor és a járványos betegségek megszüntetését. Ugyanakkor pedig a 30 esz­tendő , alatt lezajlott hatalmas társadalmi változások és átalakulások a különböző or­szágokban azt mutatták, hogy meg lehet fé­kezni az antihumálnus reakciós erőket és ezen az alapon el lehet hárítani a tudo­mányos-műszaki forradalom negatív követ­kezményeit. A második világháború óta a népek óriási eredményeket értek el. Ezek az eredmények azonban még nagyobbak lehetnének, ha ez alatt az idő alatt a halálos és pusztító fegy­verek gyártására elpocsékolt rengeteg pénzt, szellemi erőt és energiát alkotó célokra for­dították volna. Mindamellett tovább tevékenykednék az«k a befolyásos erők, amelyek makacsul fel szeretnék tartóztatni előrehaladásunkat a tar­tós béke felé. Máris, a békés időket tekintve, szinte hihetetlen mennyiségű tömegpusztító fegyver halmozódott fel. A fegyverkezési hajsza folytatódik. Mindez jogos aggodal­mat kelt, megköveteli az erőfeszítések fo­kozását a békéért, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért és a leszerelésért folyta­tott harcban. Ez arra irányuló harc, hogy vé­get vessenek a háborúra történő anyagi felkészülésnek. A izovjet nép és a szovjet állam, amely a fasizmussal vívott harc alap­vető terhét viselte, ismét kijelenti: szilárd elhatározása minden tőle telhetőt elkövetni, hogy más népekkel és államokkal együtt kiiktassuk a háborút az emberiség életéből. Valamennyi szovjet ember akaratának és őszinte törekvésének megfelelően szorgal­mazzuk: — A különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés elvének tel­jes és sokoldalú érvényesülését a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában; — az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételének szavatolását; — valamennyi fajtájú és típusú fegyver gyár­tásának korlátozását és megszüntetését, a sza­kadatlan előrehaladást az általános és teljes lpg7prplót> fp|A • — a háború*; veszélyek tűzfészkeinek felszá­molását, feltétlen elismerését és tiszteletben tartását annak, hogy minden népnek joga van a függetlenséghez és az azonos biztonsághoz; — regionális és általános biztonsági rendsze­rek megteremtését és egyenjogú együttműkö­dést az államok között; — a kölcsönösen előnyös gazdasági, tudo­mányos, műszaki és kulturális kapcsolatok általános fejlesztését és annak a jognak a fel­tétlen elismerését, hogy minden ország szu­verénül rendelkezik saját természeti kincsei­vel, védelmezheti a törvényeit és szokásait; — reális garanciákat arra, hogy minden or­szág és nép hatékonyan és egyenjogúan ve­gyen részt a békepolitikában, a neokolonializmus és a különféle megkülönböztetések megszün­tetését ; — olyan nemzetközi légkör kialakítását, amelyben a potenciális agresszorok, a kalan- dorkodók és a fegyvercsörtetők erélyes visz- süavágásban részesülnek, és amelyben a biz­tonság és a békés jövőbe vetett bizalom gya­korlatilag minden ország és nép számára el­érhető. A 250 milliós szovjet nép nevében fordu­lunk azokhoz, akik szívükön viselik föl­dünk jövőjét: fogjunk össze, hogy ez a jövő békés legyen. A tartós béke, a népek szabadsága a leg­méltóbb emlékmű a háborúban elesett hősök­nek. A tartós béke, a népek szabadsága oly^n soha el nem halványuló eszménykép, amely a fasizmus elleni harcok hőseit lelkesítette és amely bennünket is lelkesít. Tegyünk meg mindent, hogy ez az eszménykép az emberiség életének megszeghetetlen tör­vényévé váljék. Felhívásunkat minden néphez, parlament­hez- és kormányhoz, de elsősorban — köz­vetlenül és hivatalosan — azokhoz intézzük, akik abban a megtiszteltetésben részesül­tek, hogy államukat és országuk társadal­mát’ képviselhetik a nemzetközi színtéren. Számítunk a problémák fontosságához méltó reagálásukra, s a tartós és a biztonságos béke nevében aktív fellépésre szólítjuk őket. Az SZKP Központi Bizottsága A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége A Szovjetunió kormánya PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, ECYESÜUETEK! ÁZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM ARA 80 FILLER 1975. MÁJUS 10., SZOMBAT A GYŐZELEM NAPJÁN Kádár János és Bitszku Béla (bal oldalt) a koszorúzáson A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a fasizmus felett aratott győze­lem 30. évfordulója alkalmá­ból, a népek szabadságáért éle­tüket áldozó szovjet hősök em­lékére, pénteken délelőtt ko­szorúzást ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. Kürtszó harsant, amikor Lo- sonczi Pál, ez Elnöki Tanács elnöke — Czinege Lajos vezér­ezredes, honvédelmi miniszter társaságában — a koszorúzás színhelyére érkezett. A szovjet és a magyar him­nusz elhangzása után megkez­dődött a koszorúzás. A Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Vass Istvánná, az Elnöki Tanács tagja; az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár Já­nos, a KB első titkára és Bisz- ku Béla, a KB titkára, a Poli­tikai Bizottság tagjai; a Mi­nisztertanács nevében Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke és Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai he­lyeztek el koszorút az emlék­mű talapzatára. Ezután a Szovjetunió ma­gyar-országi nagykövetségének képviseletében az emlékezés virágait helyezte az emlékmű talapzatára V. J. Pavlov nagy­követ, V. V. Orosz nagykövet­ségi tanácsos és D. I. Oszad- csij vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé. Ezt követően a KISZ KB, a társadalmi és tömegszerveze­tek, a szovjet, valamint a ma­gyar fegyveres erők, továbbá az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli hadse­regcsoport és a fővárosi ta­nács képviseletében koszorűzc ták meg az emlékművet Fogadás a szovjet nagykövetségen V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete a hitleri fasizmus felett aratott győze­lem 30. évfordulója alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Ká­dár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Lo­sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Gáspár Sándor, dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Je­len volt a fogadáson az MSZMP Központi Bizottságá­nak, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági, a kultu­rális, a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Magyar személyiségek szovjet kitüntetése V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete az SZKP Központi Bizottsága és a Legfelsőbb Tanács elnöksége megbízásából a győzelem nap­ja alkalmából pénteken átadta Kádár Jánosnak, Losonczi Pál­nak, Fock Jenőnek, valamint az MSZMP Politikai Bizottsá­ga és Titkársága tagjainak az évforduló tiszteletére alapított „Az 1941—45-ös Nagy Honvé­dő Háborúban aratott győzelem 30. évfordulója” emlékérmet. Tegnap Pest megyében is folytatódtak a győzelem na­pi ünnepségek, megemlékézé- sek. A városokban, községek­ben, a többi között például Cegléden, Gödöllőn, Kiskun- lacházán, Bugyi községben, Öcsán, Örkényben, Táborfal­ván megkoszorúzták a szov­jet hősök emlékműveit, sír­jait. Szentendrén, a Szabad­ságforrás úti új temetőben ebből az alkalomból avatták fel a HÉV-állomástól áttele­pített és egyben megújult szovjet hősi emlékművet. Az avatáson megjelent S. Hege­dűs László, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára, Szentendre ország- gyűlési képviselője is. Mics- kei Tivadarnak, a népfront városi bizottsága elnökének ünnepi beszéde után a meg­jelentek elhelyezték a kegye­let virágait az emlékművön. A budai járás kiemelt ün­nepségét amely egyúttal a béke és barátság hónapja já­rási megnyitója is volt, az évek óta kialakult hagyo­mány szerint, Piliscsabán, a szovjet hősök emlékművénél rendezték meg. Az ünnepsé­gen részt vett Krasznai La­jos, a budai járási pártbi­zottság első titkára is. Gyufi- cza József járási munkásőr parancsnok mondott ünnepi beszédet, majd méltatta a fa­sizmus felett aratott győze­lem jelentőségét G. A. Tyi- mofejev alezredes, az ideig­lenesen hazánkban állomáso­zó szovjet déli hadseregcso­port egyik egységének képvi­selője is. "Számos községben — a többi között — Üllőn, Gödön. Gombán, Gyálon és Nagykátán az üzemek, termelőszövetkeze­tek, gazdaságok munkásgyűlé­sen emlékeztek a győzelem napjára. Budakalászon, a Len­Május 9. Pest megyei eseményei1 fonó- és Szövőipari Vállalat kultúrtermében tartott béke­gyűlésen mintegy 200-an je­lentek meg. Ünnepi beszédet B.eketye Károly vezérigazga­tó-helyettes mondott, majd az általános iskola tanulói mutattak be erre az alkalom­ra összeállított irodalmi mű­sort. A ceglédi járásban — hagyo­mányosan — a győzelem nap­jára való emlékezést összekö­tötték a békehónap megnyitó­jával. A Törteién rendezett ünnepségen Bállá Jánossal, a járási pártbizottság első titká­rával az élen megjelent a ceg­lédi járás több vezetője. Sza­bó Veronikának, a népfront járási titkárának megemléke­zése után felszólalt Búi Van Dung vietnaryi diák, a kecs­keméti műszaki főiskola vég­zős hallgatója. Gödöllő és a gödöllői járás kiemelt ünnepségének szín­helyén a Gödöllői Gépgyár­ban Túrós József honvéd ez­redes mondott beszédet, majd Klemm Pál Jevtusenko: Akar-e Moszkva háborút? cí­mű versét tolmácsolta. Nagykátán a győzelem nap­ja tiszteletére kibővített tit­kári értekezletet tartott a Hazafias Népfront járási bi­zottsága, amelyen részt vett Pataki Márton, a járási párt- bizottság első titkára is. Bé­rénél György járási nép­fronttitkár méltatta a győze­lem napja jelentőségét. Monoron, a Fő téren teg­nap 360 tomaruhás kisdiák — a körzeti futóversenyek 10 ezer résztvevője közül a leg­jobbak — állt rajthoz, a já­rási győzelemnapi futóverse­nyen. A Magyar Honvédelmi Szövetség Szentendrén, a Kos­suth Lajos Katonai Főiskola izbégi pályáján rendezte meg o tartalékosok országos lövészversenyét. Az esemény­ről lapunk sportoldalán tu­dósítunk. Elutazott Budapestről Szaddam Husszein Szaddam Husszein, az Iraki Köztársaság forradalmi pa­rancsnoki tanácsának alelnöke, az Arab Újjászületés Szocialis­ta Pártja regionális vezetősé­gének főtitkárhelyettese, aki Fock Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének meghívására hivatalos látogatáson volt ha­zánkban, pénteken a Ferihe­gyi repülőtérről elutazott Bu­dapestről. Szaddam Husszein látogatá­sáról közös közleményt adtak ki, melyet a 2. oldalon köz­lünk. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken hivatalá­ban fogadta a Magyarországon tartózkodó Luis Arias Grazi­am repülőtábornokot, perui kereskedelmi minisztert. A szí­vélyes légkörű megbeszélésen jelen volt dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents