Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-01 / 101. szám
PEST MEGYE! HEBIAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ES XIX. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 1 1 '— ------------19 75. MÁJUS 1., CSÜTÖRTÖK Felkeresik a szocialista brigádokat A megvalósulás útján a A Kossuth Művelődési Központ céljai Tartalmas munkatervet állí- t<Kv uoo/.e az ixitíi cue a leüt Kossuth Muvetoaési Központ. Ki oj.eszí léseik nagy részé a varosoan elő munkásoknak a közművelődésbe való bevonásává irányul. Aiiogy telnek az ev hónapjai, egyre ionban kirajzolódnak ennek a nagyszerű kezdeményezésnek a körvonalai. Lur István igazgatóval és t ölgyesi Attila mun- kásművelődési és ismeretterjesztő előadóval a kezdeti tanulságokról és a további teendőkről beszélgettünk. A közműveiő.t elmondották, hogy januártól bővült a művelődési központ szakembereinek száma, s a feladatok aranyosabb elosztása tette lehetővé, hogy az ismeretterjesztéssel foglalkozó előadó átvegye a munikásművelődéssel kapcsold- i tos tennivalókat. Egy nagy munka első lépéseként Cegléd üzemei közül keresett fel néhányat az előadó. Célul tűzték, hogy a munkahelyi vezetőkön kívül eljussanak a munkáscsu- portokig, felvegyék a kapcsolatot a Városban dolgozó mind a hétszáz szocialista brigáddal. A '-vállalati pártütfcároiktól, szb-UiAurantfil kaputuv az.'első inlormácioKat, megtudván a szociálisra brigádok nevét, fokozatát, feljegyezteti, ki a bn- gudvezetó. A címlista alapján tanácskozásra hívták a bngádvezeiíőitet a MEZOGEP-től, a cipőipari vállalattól, a tangazdaságtól, a Május 1. Hunagy árból, az EVlG-ből, a vasipari szövetkezettől, a kísérleti kutatóintézettől, a Pest megyei Zöldség-, Gyümölcsfeldolgozó Váilalartól és a PENOMAH ceglédi gyárából. Már a megjelenési aranyból is adódott némi tanulság, a Május 1. Ruhagyárból tizennégyen jöttek el, a tangazdaságból egy személy. A beszélgetésieket jegyzőkönyvben örökítették meg, egyrészt felmérték a jelenleg] helyzetet, másrészt feljegyezték a munkások kéréseit,, észrevételeit, javaslatait. A Pest megyei Zöldség-, Gyümölcsfeldolgozó Vállalat brigád vezetői arról beszéltek, hogy az üzemben kellene kihelyezett általános iskolai tagozatot szervezni, hiszen sokaknak hiányzik a nyolc osztálya. A tanulási kedv egyébként megvan, bizonyítja, hogy huszonnégyen végezték el a marxista—leninista esti középiskolát. A zöldségfeldolgozó és a vasipari szövetkezet ugyanazt a témát vetette fel: hege sztötan folyamot kellene szervezni munkásaik számára. A művelődési központ már keresi a megoldást. A zöldségfeldolgozó vállalat helyet adott az SZMT kihelyezett könyvtárának. Mivel sok a bejáró dolgozó,., akiket autóbusszal szállítanak, .hasznos megoldásnak ígérkezik a magnetofonról elhangzó ismeret- terjesztő előadás. A művelődési központnak módjában áll magnószalagra venni az előadások szövegét. A Május 1. Ruhagyárban harminckétezer forint a kulturális alap. Ebből TIT-előadá- sokra, színházbérietek vásárlására és kirándulásokra költenek. A gyárban is működik üzemi könyvtár. Szívesen lennének színész—munkás. író— olvasó találkozó házigazdái. Örömmel vennének részt műsoros esteken, amelyeket közvélemény-kutatás alapján rendeznének a közönség kedvenceinek fellépésével. A szocialista brigádok vehetői felajánlották, hogy színházi előadások, más műsorok szervezésében segítenek a művelődési központnak a résztvevők toborzásában. Az EVIG-beliek is szívesen bekapcsolódnának a város kulturális életébe. A brigádok eddig főként kirándulásokkal „tudták le” vállalásaik kulturális részét. Részt vennének öntevékeny művészeti csoportok alakításában. A néptánc és színiátszás iránt számosán érdeklődnek. Egybehangzó igények alapján az ősszel kezdődik a filmbarátok klubja, amely műsorára tűzi a nézők által kért müveket. Voltak, akik a SZÜR-ra kívántak jegyekről gondoskodni, mások a Mikroszkóp Színpad, más fővárosi színházak vendégjátékát igényelték. Szó esett a szocialista brigádok őszre terveit nagyszabású vetélkedőjéről, amelynek részleteit a közieli jövőben kidolgozzák. A Kossuth Művelődési Központ nagy gondot fordít rá, hogy a várható közművelődési eseményekről időben tájékoztassa a szocialista brigádokat. A jövőben nagy példányszámban sokszorosítják a havi programokat, s a címzettek a brigádok lesznek, így közvetlenül értesülhetnek az őket érdeklő műsorokról. Az eddig eltelt néhány hónap máris hozott "egy fontos változást: a művelődési központ a feltárt igények alapján folytatja munkáját. A következő időszak teendője valameny- nyi üzem. mezőgazdasági termelőszövetkezet felkeresése, a további ismerkedés, tapaszta- latzvűjtés. Már az első lépések bizonyítják. itt az ideje, hogv a művelődési központ közös fenntartás aló kerüljön. A vállalatok, üzemek, termelő- szövetkezetek anya°i erőforrásainak együttes felhasznál á- ,sánal tndia csak maradéktalanul óllá,rni a lövőben szép és felelős feladatát. Tamasi Tamás AZ ELET ERTELME: A terv,a céh TEVÉKENYSÉGE MÁSOK PÉLDÁJA Asszonyok tartanak hazafelé az albertirsai áruházból. A benzinkúthoz férfi siet, kezében kanna. — Hol lakik Malek Imre? Ha négy embert kérdez Al- bertirsán, három bizonnyal megmondja. Tartson akár szúrópróbát. Mutatják a házat. Ott van a közelben. Lassan ötven éve, hogy albertirsai lakos lett, itt telepedett le Malek Imre, zalaegerszegi születésű cipőfelsőrész-készítő. Ifjúságában az országot járta, megfordult sok városban, míg végül ide jutott a választása. Egy évig a helyi bőrösnél dolgozott, majd önálló iparos volt huszonnégy éven át. A nagy falu dimbes- dombos környéke, mintha Zalára hasonlított volna, csak itt szelídebb a szőlő bora. Dolgos, emberséges emberek közt alapított családot, egy fiú-, s két leánygyermeket nevelt fel kedves feleségével, mindmáig megértő, hűséges társával. Sokat vállalt Napsugarak fogják aranykoszorúba Maiekék takaros portáját. A lakás rendje: az asszony keze nyoma. A kertben a nyugdíjas férj szorgoskodott. A vendég előtt a kapu nyitva. A házból a gyerekek rég kiröppentek. A fiú Budapesten gépészmérnök. Családos, két gyermeke Van. Az egyik lány a gumiiparban dolgozik, szövetkezeti otthonuk van a fővárosban. Másik leányuk könyvelő, it.t dolgozik az albertirsai egyik termelőszövetkezetben. Ünnep az, ha együtt a népes család, s megmából megkapta a jubileumi emlékérmet. A Munka Érdemrend ezüst fokozatának tulajdonosa. Most, felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából megkapta A ceglédi járás szocialista fejlődéséért eenlékplakettet, Asszonyi Tamás szobrászművész alkotását. Kitüntetések Volt kollégák, fiatalok gyakran felkeresik. Társadalmi munkaköreit, mint eddig, nyugdíjasán is betölti, lassan huszonöt éve lakókörzete tanácstagja. A Hazafias Népfront nagyközségi bizottságánál az alelnöki tisztet tölti be, tagja a Vöröskereszt helyi szervezetének. Hogy győzi mindezt? — Kellenek az emberek, kell a munka, a könyv, a politizálás az ember életébe. Az, hogy a stafétabot fiatalok kezébe kerül, nem jelenti azt, hogy az idős tétlenségre ítéltetik. Á házat most magam tatarozom. A kerítést megdicsérte: az is két kezem munkája. A zártkertben van egy. kis szőlőnk. A frisseség kell, s fel kell fedezni azt a titkot, hogy az ember életének a terv, a munka, a cél ad értelmet idős korban is. Eszes Katalin Phkéiek a Kossuth Múzeumban A lakosság kérésére meghosszabbították a kiállítást A Kossuth Múzeum pla- kátkiállítást rendezett hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére. A közeli múlt hely- történeti emlékeit felidéző válogatás a teljességre való törekvés nélkül bemutatja az 1945 óta eltelt, majd ember- öltőnyi időszak számos poli- tikai és ' kulturális eseményét. Az orosz nyelvű, fasizmusellenes plakát alatt sorakoznak a háború utolsó éveiben repülőgépről szórt magyar szövegezésű röpcédulák, amelyek harcmegtagadásra és a németekkel szembeni ellenállásra hívták fel a lakosságot és a katonákat. Még tartott a háború az ország nagy részében, amikor a szabad Cegléd házfalain, hirdetőoszlopain megjelentek a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány fegyverszüneti egyezményről szóló plakátjai. Egy másik falragaszon a Vöröskereszt helyi csoportja kérte a lakosságot liszt, kenyér, burgonya, gyümölcs adakozására. A papírhiány miatt jó néhány, már időszerűtlenné vált plakát hátoldalára új szöveget nyomattak. A kiállítás egyik érdekessége: a már szükségtelenné vált városi kenyér- és lisztjegyek üres felét hasznosítva, a MADISZ azon invitálta jazzdélutánra az érdeklődőket. A régi falragaszokon fel- elevenednek a háború után éledő város első sport- és kulturális eseményei: a Munkás Kultúr Szövetség hangversenye, színházi előadások, táncos rendezvények. Bizonyára még ma is sokan emlékeznek az 1947 nyarán a gimnázium udvarában megrendezett szabadtéri birkózóversenyre, amely olasz és ceglédi válogatott között folyt. Egész termet töltenek be a felszabadulást követő első választás plakátjai Bőséges anyagból válogathattak a rendezők, hiszen tíz párt versengett a szavazatok elnyeréséért. A kommunista párt választási plakátjai nemcsak képekkel, hanem tartalmukkal is a széles néptömegekhez szólva agitáltak. Az MKP első ceglédi jelöltjei a 4. számú listán szerepeltek. Nevük még napjainkban is ismerősként cseng: Németh Sándor, Szelepcsényi Imre, Kovács Antal, Latóczky Ferenc. A város utóbbi három évtizedének kulturális és sport- eseményeit kissé szűkmarkú an, másfél falfelületen mutatja be a kiállítás. Itt található a Duna-Tisza-közi dalostalálkozó, az ünnepi zenei napok, a Földváry Károly iskola szülői munkaközössége által rendezett nagysikerű Kőszívű ember fiai című színmű és még számos kulturális rendezvény plakátja. A régi emlékeket ébresztő, fejlődésünket bemutató kiállítás sikeréről beszélnek az emlékkönyv bejegyzései. Sokak kérését teljesítve egy hónappal meghosszabbították a plakáttárlat nyitva tartását a Kossuth Múzeumban. K. D. Ifjúmunkás Apáti-Tóth Sándor felvétele. A kép a Cegléd harmincéves fejlődését dokumentáló művészi fotókiállításon szerepelt. élik a ház az unokák kedves lángjával. — Szeretem a gyerekeket, t magamét is szerettem, pe- iig nem jutott annyi idő. hogy ikaratcm szerint foglalkozom velük. A gyermeknevelés [ feleség dolga volt, nem ma- adiságból, hanem muszájból. 5n a felszabadulás után any- íyi mindent vállaltam s tetem, hogy a családra kevés dő maradt — emlékezik Ma- ek Imre. — A felszabadulás ivében beléptem a pártba. Ipartestületi elnök voltam, najd az ötvenes évek elején, Imikor a Vegyes Ktsz-t meg- üakítottuk, elnökké válasz- ;ottak. Tizenegy szakma tartozott a mi vegyes szövetkezetünkbe, helybeli iparosokból majd’ száz tagja volt. Innen, a szövetkezetből mentem nyugdíjba. Megbecsülni másokat Az eltelt éveket, s' azt, hogy miként lehetett az idők szavát egybehangolni emberekkel és nézetekkel, Malek Imre így summázza-: — Barátoknak tekintettem azokat, akik velem egy úton jártak. Megbecsülni a másikat és követelni tőle annyit, mint magamtól: ez volt az állás- foglalásom. Mivel vezető állásban voltam, igyekeztem segítő munkatársakra találni. Feladatomnak éreztem a népnevelést, azt, hogy megértessem a szocialista szellem, a szocialista ember fogalmát, mutatván a magam példájával. Pártvonalon 1952 óta dolgozom. Tizenhat évig titkár voltam, ma is vezetőségi tag vagyok. Rengeteget tanultam, dolgoztam. Örömöm, ha tapasztalataimat továbbadhatom a fiataloknak. Űk csak tanulják, én p. magam bőrén éreztem még, hogy a mi társadalmunk és a régvolt közt a különbség mekkora. A munkában eltöltött évekért a társadalom nem maradt Malek Imre adósa. Huszonöt éves párttagsága alkalMájus 9-től: Növendékhangversenyek Cegléden az Erikéi Ferenc Zeneiskolában előképzés, zongora, vonós, ütő, pengető, fúvós hangszer és ének szakon több mint félezer fiatal tanul ebben a tanévben, 18 zenetanár irányítása mellett. Az év végi növendékhangversenyek május 9-én kezdődnek és június elej.éig tartanak. A hangversenyeken — az elöképzősökön kívül — minden iskolás szerepel, akinek tudása a követelményeknek megfelel. Az évforduló jegyében Hangverseny, nyugdíjasoknak Felszabadulásunk évfordulója jegyében vasárnap délután ünnepi hangversenyt rendezett Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ színháztermében a szakmaközi bizottság azoknak a veteránoknak, nyugdíjasoknak, akik a felszabadulás óta eltelt évtizedekben mindennapi munkájukkal sokat segítettek a város építésében, fejlesztésében. Sokat tettek az új, most dolgozó munkásnemzedék neveléséért is, példát mutatván a mozgalmi feladatok elvégzésében, helyt- állván a gépek mellett, kiérdemelvén a megbecsülést, kitüntetéseket és elismeréseket egyaránt. A hangversenyre igazán szép műsorral készült fel a ceglédi Erkel Ferenc Zeneiskola tanári kara, ifjúsági és tanári zenekara Dávid Sándor vezetésével, a ceglédi pedagógusénekkar Béres Károly vezényletével. A kórust és az énekeseket: Csordás Klárát és Lakatos Katalint dr. Kiss Mihályné kísérte zongorán. Nagy tapsot kapott Toselli Szerenád című hegedűszólója, melyet' Béres Károly zeneiskolai igazgató adott elő és Brahms VI. magyar tánca, Béres Károlyné zongoraelőadásában. Ceglédiek Zircen Az első négy közé jutottak A Tavasz Magyarországon című pályázatra benevezett, s eredményesen szerepelt a ceglédi 203-as Bem József Szakmunkásképző Intézet 8. KISZ-alapszervezete. ötletes tablót készített, s hozzá műsort állított össze. Lelkes munkája jutalma az volt, hogy az elsők közé kerülve részt vehetett a következő próbán, Zircen. A dunántúli városban Cegléd városát mutatta műsorában. Beszámolt az iskola életéről, az ottani KISZ-munkáról. A pontozás alapján Zircen a ceglédiek a 4. helyre jutottak, elismerést szerezvén ezzel önmaguk, s természetesen iskolájuk számára. ff. e. Kosárlabdázó megyei bajnokok a gimnazista iányok Négy csapat részvételével rendezték meg a lányok ifjúsági, megyei kosárlabdabajnokságát, melyen a ceglédi Kossuth Gimnázium együttese is indult. A kétfordulós rendszerben játszott versenyen a ceglédiek hét mérkőzésük közül hatot megnyertek, s egyszer— Monoron — vereséget szenvedtek. Az utolsó fordulóban a múlt hét végén a csapat idegenben, Nagykátán játszott, hat ponttal nyert, így biztosította első helyét. Megyei bajnokságot nyert a Kossuth Gimnázium leány kosárlabdaegyüttese. A csapatban legtöbbször játszott: Jóó, Kónya, Hor- nyák, Bancsik, Pázmándi, Huszár, Lénárd, Lázár, Király. U. L.