Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-07 / 105. szám

A A jAkÍl|||«n, §pAjS&cjigPBSl ! az eredményeket

P§ QfffJIJ ®Y IjjElkL Kitüntetést és |K;nzjulaiiiicit kaptak a legjobbak

PEST MEGYEI. HÍR LAP K Ü L O N K I A D A S' A

XVII. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM

1975. MÁJUS 7., SZERDA

Vendégek az NDK-ból

Május: békehónap

A Hazafias Népfront járási elnöksége jóváhagyta a májusi munkatervet. A békehónap programja gazdag. Kilencedikén két esemény is lesz: Mo- noron a járási úttörőelnökség futóversenyt rendez. Gyomron az űltüróházban az NDK-ból érkezett pajtásokkal ismerkednek, barátkoznak a helyi gyerekek. Ugyanitt a békehónap jegyében szervezik az ünnepi könyvhét rendezvényeit, az üzemekben békehónapi ünnepségeket, megemlékezéseket tartanak, s a művelődési ház gyermekszínpada pedig műsort ad majd a községben.

Maglódon békenagygyűlést tartanak, a gazdasági egységek szocialista brigádjai röpgyűlé- seket szerveznek. Az úttörőavatást a bákehónap jegyében tartják meg.

Gombán, a Fáy András Tsz női brigádjai többletmunkát vállaltak, amelynek értékét bej fizetik a szolidaritási bizottság számlájára.

A sülysápi Tápió-völgye Tsz- ben barátsági nagygyűlést . szerveznek.

Úriban ünnepi tanácsülésen, ] Péteriben a községi honvédelmi nap alkalmával, másutt az általános iskolákban, a gyermeknapon emlékeznek meg a békéről. Egyik legkiemelkedőbb eseménye a programnak a monori békenap, amelyet május 11-én, vasárnap rendez nek a sportpályán, a nyári spartakiád járási döntőjével egijütt.

(zs.)

A Monor és vidéke ÁFÉSZ- nél ünnepélyes termelési tanácskozást tartottak Üllőn, amelyen részt vett Szigeti János, a községi pártbizottság titkára és Erdei Gábor tanácselnök is. Pilinyi Józsefnek, az igazgatóság elnökének megnyitó szavai után dr. Képes Álmos jogtanácsos először az 1975. évi kollektív szerződést ismertette, melyet a dolgozók egyhangúlag elfogadták.

Farkas György elnökhelyettes a versenybizottság értékeléséről számolt be. Elmondotta, hogy a szövetkezet a XI. pártkongresszus és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójának tiszteletére munkaversenyt rendezett, melyen 14 brigád vett részt. Nagy szerep jutott a szocialista brigádoknak: kezdeményezői és motorVisszacsalogatják a mozibarátokat

Márciusban Deme József személyében új üzemvezető került a vecsési mozi élére.

— Az utóbbi hónapokban, években csökkent a moziba járók száma Vecsésen. Visszaszerezni a látogatókat, ez a célom — mondja bevezetőként.

— Milyen elképzelései vannak, talán az előadások számának emelése is szóba jöhet?

— Nem lesz több előadás, hiszen a hét minden napján vetítünk, hétköznapokon este háromnegyed hat és nyolc órai kezdiettel kettő, vasárnap és ünnepnap három előadást tartunk. Továbbá minden szombaton tízórai kezdéssel éjszakai előadásunk is van, kétlheA járási labdarúgó-bajnokság eredményei

Ismét Sülysáp az élen

Nagy érdeklődés nyilvánult meg a járási labdarúgó-bajnokság tavaszi, nyolcadik fordulója iránt. A találkozók közül kiemelkedett a Sülysáp—Üllő rangadó, amelyen nézőcsúcs született. A hazaiak legyőzték az éllovas Üllőt, s ezzel Ismét átvették a vezetést a tabellán. Vecsés újabb vereségével az ötödik helyre csúszott, Péteri viszont hazai győzelmével a második helyre jött fel.

SÜLYSÁP—ÜLLŐ 2:0 (2:0)

Sülysáp, hyolcszáz néző, vezette: Janosics (Semsei, Orbán),

Nagy iramban kezdődött a mérkőzés. Az első 25 percben a vendégeik támadtak többat, két helyzetük is akadt, de egyiket sem tudták értékesíteni. A félidő második felében fölénybe került a hazai csapat és a 40., valamint a 45. percben megszerezték két góljukat.

A második félidőben a süly- sápiak továbbra is többet támadtak, de a kínálkozó lehetőségeket nem tudták kihasználni

Sportszerű, iramos, színvonalas mérkőzést vívott a két csapat. A hazaiak megérdemelten győzték le az üllőieket, s ezzel a bajnokság első számú esélyesévé léptek elő.

Góllövők: Békési. Motolai. Jók: Cseri, Kiss, Motolai, Békési (a mezőny legjobbja), Tóth, illetve Erős, Dobos, Rakó, Viczkó.

ŰRI—VECSÉS 1:0

Űri. négyszáz néző, vezette: Hargittai (Pethő, Nagy J.).

Kemény, szikrázó mérkőzést vívott a két csapat. A hazaiak a 85. percben lőtték győztes góljukat. A döntetlen eredmény jobban megfelelt volna a játék képének.

PÉTERI—PILIS II 6:0

Péteri, háromszáz néző, vezette: Márk (Somszegi, Mészáros).

A hazaiak tetszetős játékkal lepték meg a szurkolókat, s ilyen arányban is megérdemelten győztek a hetek óta gyengélkedő pilisi tartalókgár- da ellen.

Góllövők: Szűcs (4), Mravik, Kalina. Jók: Szűcs A. (a mezőny legjobbja) Lukács, Kalina, Kovács L. A pilisiek közűi senkit sem lehet kiemelni.

GYÖMRÖ—VASAD 2:0

Gyömrő, kétszáz néző, vezette: Farkas (Dézsi).

A hazaiak végig fölényben játszottak, de a lelkes vendégvédelem megakadályozta a nagyobb arányú győzelmet. A gyömrőiek ezúttal is gyengén játszottak.

Góllövő: Oldal A. (2). Jók: Oldal A., Csirkó, illetve Édes, Sárközi, Békési (a mezőny legjobbja).

MAGLÓD II—MENDE 2:2

Maglód, száz néző, vezette:

Csanaki (P. Szabó).

Már 2:0-ra vezetett a vendégcsapat, a hazaiak csak szerencsével tudták kiegyenlíteni a hátrányt.

ECSER—MONOR II 3:1

Ecser, száz néző, vezette: Trencsényi (Sárosi).

Biztos hazai győzelem.

VECSÉS II—NYÁREGYHÁZA 4:0

Vecsés, száz néző, vezette: Ilörömpő.

A hazaiak ilyen arányú győzelme meglepetésnek számít.

A TABELLA ALLASA:

(Megjegyzés: Vecsés II eredményei a bajnokságban nem számítanak, s így a tabellán sem szerepel.)

IFIEREDMÉNYEK: Sülysáp —Üllő 5:0, Péteri—Pilis II 8:0, Űri—Vecsés I 1:2, Maglód II— Mende 2:1, Gyömrő—Vasad 3:1, Vecsés II—Nyáregyháza 0:4, Ecser—Monor II 1:2.

G. .T.

tenként vasárnap délelőtti matinékat tartunk... A nézőszám emelkedését hatékonyabb propagandával, a község szövetkezeti, gazdasági egységeivel kiépítendő jobb kapcsolattal szeretném elérni. Vagyis: az igényeknek megfelelően szívesen tartunk különelőadásotoat, kívánságra kért, választott filmet hozunk. Közösen tekintette meg a Szembesítés című új magyar filmet a Ferihegy Tsz 230 tagja. A szervezésért, segítségért külön is köszönetét szeretnék mondani a községi párttikámak és a termelőszövetkezet vezetőségének.

— Bizonyos, Vecsésen nemcsak igény, imegfelelő számú jelentkező is lenne „filmcsemegére”, művészfilmekre, filmklub jellegű sorozatokra ...

— Az ilyen igényekre is gondoltunk. Rövidesen megszervezzük a filmklubot, hisszük, tervezett sorozataink megnyerik majd bérletes közönségünk tetszését. S még egy lehetőség, amelyet kérés esetén szívesein teljesítünk: keskeny- filmes balesetvédelmi, tudományos és ismeretterjesztő kis- filméket akár a helyszínen is levetítünk egy egy kollektívának.

J. I.

jai voltak a munkaversenynek. A gazdasági vállalásokon túl számos hasznos kezdeményezést indítottak el a hármas

jelszó jegyében.

Ezek után Pilinyi József elnök kiosztotta a kitüntetéseket, pénzjutalmat és a selyem emlékzászlókat.

A XI. pártkongresszus tiszteletére rendezett munkaversenyben az egyszemélyes boltok közül első az 508. sz. gazdabolt, második a 901. sz. háztartási bolt, a két-három személyes boltok közül első az 506. sz. könyvesbolt, második a 911. sz. élelmiszerbolt, s a több személyes boltok között első a 913. sz. ruházati, második a 906. sz. önkiszolgáló bolt. A vendéglátóegységek között első az 1144. sz., második a 944. sz. falatozó.

Kiváló boltok lettek a kiskereskedelemben: a 302., 904.,

907., 910. sz. élelmiszerboltok

és a 808. sz. húsbolt. Vegyesboltoknál: a 304., 503., 601.,

602., 802., 803. és 1002. sz. egységek. Vendéglátóiparban kiválóak: az 545., 641., 943. és 1144. sz. italboltok. Kiválók lettek még a 821. sz. TÜZÉP- telep és az ipari részlegnél a 982. sz. íémnyomócsoport, a 815. sz. cipőbolt és a 915. sz. kultúrcikkibolt.

A kirakatversenyben első a 602. sz. vegyes-, második a 902. sz. önkiszolgáló bolt lett.

A brigádversenyben a szocialista brigád címet a Dózsa György brigád nyerte el, zöldkoszorús fokozatot ért el az 1103. sz. élelmiszerbolt és a 981. sz. lakatosüzem brigádja. Bronz brigádérem, illetve bronzkoszorús fokozatot a 902., 906. sz. élelmiszer-, 814. sz. ruházati bolt és a 801. sz. ABC- áruház brigádja, az 1181. sz. lakatos-, az ellenőrzési csoport, valamint a pénzügyi, I—II. könyvelés brigádjai kaptak. Ezüstkoszorús fokozatot a 913. sz. ruházati bolt és a kereskedelmi osztály brigádja ért el.

Kiváló dolgozók lettek: Nagy Imre, Tasi Kálmánná, Kiss Józsefné, Csobán Mihály, Ge- cser Julianna, Lavrancsik Jó- zsefné, Reis Józsefné, Biros Károlyné, Félix Márton, Takács Pálné, Surmann Katalin Gábor Józsefné, Répás Józsefné, Dobsa Ernő és Kovács Györgyné. Ezenfelül kiosztottak még 126 emlékplakettet.

A jutalmak kiosztása után neves fővárosi művészek nívós műsorral szórakoztatták a szövetkezet dolgozóit.

(em.)

Készül az ízletes ebéd

(Mutnéfalvy Adorján felvétele)

A PENOMAH pilisi hizlaldájában naponta százötven személy részére főznek ebédet. A korszerű, jól felszerelt konyha, a szép, tágas, világos ebédlő az itt dolgozók kényelmét szolgálja. Ottjár- tunkkor halászlét főzött Kunsági Istvánné vezető szakácsnő és Bretka Pálné.

A nagy fa alatt és a kispadon

1. Sülysáp

19

14

2

3

82-17

30

2. Péteri

15

14

2

3

62-23

30

3. Wtő

20 14

1

5

71-22

29

4. Űri

19

12

5

2

49-16

29

5. Vecsés I.

2« 1?

3

5

70-21

27

6. Pilis n20

10

3

7

54-48

23

7. Gyömrő

19

9

1

9

39-49

19

8. Mende

20

6

4

10

29-49

16

9. Nyáregyháza

19

6

3

10

30-57

15

10. Ecser

19

6

3

10

25-57

15

11. Maglód XI.

19

2

5

12

18-48

9

12. Vasad

20

3

3

14

24-91

9

13. Monor H.

10

—

1

18

20-75

1

OREGFIUK - FIATALOSAN

Vecsés-Monor 3:1 (0:1)

A már hagyományos öregfiúk barátságos mérkőzésén ezúttal a vecsésiek győztek a vendég monori csapat ellen. A küzdelmet a második félidő döntötte el: a jó erőben levő és fiatalabb vecsési gárda az erős széltől támogatva három gólt lőtt, s végül 3:1 arányban győzött.

A vecsési csapat gólszerzői: Krausz (2) és Leime ter, a monoriaké pedig dr. Bencsik,

Vecsés játékosai: Trasszer

11., Kalász I., Müller, Pap, Trasszer I., Leimeter, Sztahó, Fekete, Mencz, Földi, Kalász

11., Makovecz, Krausz, Molnár, Kári, Skribek, Füredi, a monoriaké: Monori, Bokros, Dimof, Sztanó, László K., Szalay, Retter, Czeliaó, dr. Bencsik, K. Nagy, Pesti, László S., Tagányi, Pausch voltak.

Józsi bácsival még a termelőszövetkezetek hőskorában ismerkedtem meg. Egy őszi vasárnap kukoricát törtünk a maglódi Micsurinban. A termelőszövetkezeti tagok és a falujárók együtt. Az egyre laposabban csúszó nap már jóval túlhaladta az ég közepét, amikor a szövetkezet akkori elnöke delet kiáltott.

Fáradtan és éhesen telepedtünk le az út menti nagy fa alá, ki közelebb, ki távolabb. Józsi bácsi, miután szénát dobott a szamarának — akkor még nagy divat volt Maglódon a kordélyos szamár —, mellém telepedett. Szó nélkül ettünk, és titokban egymás arcát must- rálgattuk. Hogy ő mit gondolt, nem tudom, de én a bajuszát csodáltam, amely minden darab szalonna után a száj mozgásának irányában ütemesen ringatózni kezdett. És gondolkodtam: tetszik-e az öregnek a tsz-rendszer? Miután minden falat a rendeltetési helyére jutott, kinyújtóztam a füvön, és élveztem a kellemes őszi napsütést.

Már majdnem elszundítottam, amikor megbökött. Egy kulacsot nyomott a kezembe, és jelentőségteljesen olyan mozdulatot tett, amely minden kétséget kizárva a második háborúból visszamaradt kulacs rendeltetésének szerepére utalt. Igyák, nyújtotta szótlan mosolygással, de a kínáló mosolyt várakozó pislákolás váltotta fel: Vajon ízlik-e?

— Mint a tokaji — feleltem a számat törölgetve, illendőségből pedig legszívesebben azt mondtam volna: jaj, de savanyú.

— Azt elhiszem. A községben nincs jobb, de — és összehúzta vastag, deresedé szemöldökét — ennek is lűtíek! A tszcs elveszi a szőlőket is, összeszántják — mondják —, aztán újratelepíti, és majd jön a nagyüzemi bor. Azt kóstolja majd meg — és egy hegyeset köpött...

Közelebb csúszott hozzám, és előbb megvakarta fejebúbját, majd a gondolattal tépelődve kérdőleg nézett rám. Szóljon-e, vagy ne, végül is a kíváncsisága győzött.

— Osztán meddig tart még ez .. 1 és körbemutatott.

— Estéiig csak megleszünk vele —

tettem úgy, mintha nem értettem volna el a szót.

— Nem arról beszélek — legyintett bosszúsan —, hanem — és itt óvatosan tekintgetett körbe-körbe, vajon nem hallja-e más, és amikor meggyőződött, hogy nincs a közelünkben senki, így folytatta. — Ez a tszcs-rendszer... ez a hülyeség.

Hosszabb magyarázatba kezdtem, de Józsi bácsi félbeszakított.

— Marhaság, amit beszél... de mondja meg őszintén, most csak négyszem között vagyunk, csak a jó isten lát — hát mehet ez így?... A kukorica töretlen, a káposztát a gaz eszi, a spárgát még a nyáron kiszántották. A tehenek soványak, alig adnak tejet, a disznókba beleütött a nyavalya, rakásra döglenek... És a nép hallani sem akar a munkáról — úgy kell reggelenként összeterelni őket, mint a birkákat ... De itt van-e — és körbemutatott —, falusiak közül csak nyolcán vagyunk, az is az öregje, a többi városi... Hát mire jó ez?

Kézzel-lábbal igyekeztem meggyőzni, de láttam a szemében — hiába. Lepereg róla a szó, mint falról a borsó. Végül is faképnél hagyva, a kordélyá- hoz ballagott... Csak úgy félvállról morgolódva vetette vissza.

— Majd meglátja, hogy nekem lesz igazam. Hogy hamarosan összeroppan ez az egész. — És magyarán megmondta. hogy mi... — De maguk, városiak mit törődnek azzal... ma itt vannak, holnap pedig az aszfaltot tapossák ...

★

A napokban ismét Maglódra vitt az utam, és hogy-hogynem, Józsi bácsival akadtam össze. Persze, már régebben is találkoztam vele néhányszor, de csak egy-két szó erejéig. A háza előtti kispadon üldögélt. Nem tettetés, szívbéli öröm csillogott komolykodó szemében, amikor melléje telepedtem.

— No, Józsi bácsi, aztán kinek lett igaza? — mondtam neki 15 év távlatában most először.

Előbb a vállamra vert és egy jóízűt nevetve, kétfelé törölte a most már teljesen fehér bajuszát és huncutkodó tekintettel nézett végig rajtam.

— Soha ilyen dolgom nem volt még

az életben... és csak mesél, mesél a régi időkről, amikor béres volt a Páiffyaknál... az álmokról, amelyek mindig és mindenkor a föld felé, a saját birtok felé irányultak, de valósággá csak 1946-ban váltak. i

A termelőszövetkezeti küzdelmes évek is szóba kerülnek... az elnökcserék, a pénztelenség, majd így fakad ki:

— Most már egy darab föld sem kellene. Ebben az évben a háztájimat is pénzben váltom meg. Nem, nem azért, mert elöregedtem, mert reumásak már a lábaim, hanem, mert nem kell... nem érdemes vele bajlódni. Számokat sorol. Mennyibe került a szántás, a trágyakihordás, és hogy milyen nehéz volt a jó termést értékesíteni.

— Szóval — rugdalja papucsával a földet — a nagyüzem győzött... — Sorolja, ahol régen csak hét mázsa rozs termett, onnét most 40 mázsa búzát takarított be az Univerzál... és a többit, a kukoricát, a krumplit... a pulykákat ... az autószervizt...

— Már nem dolgozom — tpr fel belőle a sóhaj —, pedig de jól ment a sorom, 30—-40 ezret is megkerestem egy évben, és az a sok mellékes, bírni még

most is bírnám

__de nem szólhatok —

le

gyint beletörődve —, elvégre igazuk van. A 80. évet már átléptem, és az ember sem kell manapság. A gép dolgozik. A fiatalt esetleg felveszik gépkezelőnek.

— Nem, nem panaszkodom. Szépen élünk. Havonta most is bejön kétezer a nyugdíjból és a földjáradékból... És a disznók? Azt is leadok az idén vagy négyet, és nyulászkodom is ... No, de ne csak beszéljünk — és a pad alá nyúl. Egy üveget húz ki.

— Ezt kóstolja meg!

— Köszönöm, nem élek vele! — jut eszembe a fa alatti savanyú bor. Mintha elértené n gondolatomat.

— Ne féljen — és biztatva tolja felém egyre közelebb. — A tszcs- ben termett — nagyüzemi. Ilyent, mi, kérem, a kisparcellán sohasem tudtunk előállítani... Nova, otelló, vecsési piros — ezek voltak a divatos szőlők. Ez kékfrankos — és a nap felé emeli az üveget.

. Kovács György