Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-06 / 104. szám

1975. MÁJUS 6., KEDD CODOLLO Kiváló a tangazdaság (Folytatás az 1. oldalról) Ezután átadta a Kiváló vál­lalat címet reprezentáló ökle­idet dr. Pogácsás Györgynek. Ezt követően dir. Bíró Ferenc ■ Pest megyei pártbizottság nevében köszöntötte a tangaz­daság dolgozóit, majd átadta dr. Pogácsás Györgynek azt a levelet, amelyben Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első tát­ikára gratulált — további ered­ményes munkát kívánva — a gazdaság egész kollektívájá­nak. A megyei pártbizottság tit­kára elmondta, hogy a szocia­lista brigádok tavalyi munká­ját összegezve döntöttek úgy, hogy a tangazdaság nagygom­bosi kerületének Liszenkó nö­vénytermesztési komplex bri­gádja kiérdemelte az MSZMP Pest megyei bizottságának kongresszusi oklevelét. Az oklevelet, nagy taps köz­ben Török Sándor, a brigád vezetője vette át dr. Bíró Fe- renctől. Ez alkalommal vette át a brigád harminckilenc tag­ja a Vállalat kiváló szocialista brigádja kitüntetést is. Ezután dr. Faluvégi Bajos, a Mező- gazdaság kiváló dolgozója ki­tüntetést átadta Hámori Györgyné könyvelési csoport- vezetőnek, dr. Burján Pál fő­mérnöknek, Berecz József ear- tésgondozónak, id. Bízik János szerelőnek, Csató Sándor nö­vénytermesztési ágazatvezető­nek, valamint Szabó György­nek, a kartali kerület igazga­tójának. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter dicsé­rő oklevelét vette át Kandszler Ferenc bádogos és Kerek Já- nosné szakácsnő. Dr. Pogácsás György a tangazdaság tizenkét munkásának adta át a Kiváló dolgozó kitüntetést. Az ünnepség végén dr. Pe- thő György, valamint Szigeti Ernő, fejezte ki elismerését a gazdaság dolgozóinak tavalyi nagyszerű munkáiukért. Fehér Béla Kongresszusi versenyben a kisiparosok Az igazi győztes: a lakosság Elkezdődlek a vezetőségválasztő taggyűlések a KlOSZ-nál Tegnap ülésezett a Kisipa­rosok Országos Szervezete Pest megyei választmánya, amelyen részt vett Birinyi Mátyás, az MSZMP Pest me­gyei Bizottsága gazdaságpoli­tikai osztályának munkatár­sa is. A vezetőség beszámolóját Fischer Pál titkár mondotta el. Részletesen elemezte az elmúlt fél év eredményeit, majd ismertette az MSZMP XI. kongresszusából és a KIOSZ országos válasznányó- nak határozatából adódó fel- , adatokat. Kiemelte, hogy hétfőn kezdődtek és június 7-ig tartanak megyeszerte a vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések, s ezeken választ­ják meg a 31 megyei alap­szervezet vezetőit, s azt az 50 küldöttet, akik közül — az országos küldötteken kívül — a megyei választmány, a fe­gyelmi bizottság és megyei vezetőség leendő tagjai is ki­kerülnek. A titkár értékelte a KIOSZ országos választmánya által egy éve meghirdetett és idén március 31-én befejeződött kongresszusi versenyt. Fő célkitűzése a lakosság javító­szolgáltató igényeinek maxi­mális kielégítése, a kisiparos­tevékenység bővítése volt. Örömmel emelte ki, hogy az országos versenyben, a mint­egy 100 alapszervezet vetél­kedőjében a nagykátai kör­zeti csoport második helye­zést ért el. — Természetesen — hang­súlyozta a titkár — a ver­seny igazi győztese a lakos­ság, hiszen a jó kezdeménye­zések, a pontos és gondos munka elsősorban a lakossá­got érinti. Ugyancsak a kong­resszusi verseny keretében bontakozott ki a megye kis­iparosainak tájékoztató, ne­velő és felvilágosító munká­ja. Az egyes alapszerveze­tekben az elmúlt fél év so­rán összesen 127 szakmai tanfolyamot és konzultációt tartottak, amelyeken mint­egy 4 és fél ezer kisiparos vett részt. A megye 21 váro­sában, községében szervez­tek kisipari termék- és tevé­kenységbemutatót, kiállítást, közülük 2 vándorkiállítás volt. Sikerüket igazolja, hogy megközelítően 16 ezer érdek­lődőt vonzottak. Jelentős propagandát fejtettek ki — ugyancsak a kongresszusi munkaverseny egyik pontja értelmében —, hogy egyes hiányszakmákra kisiparoso­kat szerezzenek. Ma már a megye legtöbb településén, forgalmas közterein megta­lálhatók azok a KIOSZ-pla- kátok, amelyek a rátermett szakembereket felkérik az iparvállalásra. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy egy év alatt növekedett a kisiparosok száma: amíg ta­valy március 31-én 8 ezer 934-en tevékenykedtek kü­lönféle szaíkmákban, addig ez év márciusára már 9 ezer 53-ra tehető a számúk, és ezenbel ül megnőtt a munka- viszony és nyugdíj mellett tevékenykedő mesteremberek aránya is. A vezetőség beszámolója után hozzászólások követ­keztek. Az aktivitást bizo­nyítja, hogy mintegy 20 kis­iparos, küldött mondta el vé­leményét, elgondolásait^ A hozzászólások megválaszolá­sa után Fischer Pál jutalma­kat adott át. Az elmúlt félév eredményeit értékelve három kategóriában osztották ki az okleveleket és az ezzel járó pénzjutalmakat. A körzeti csoportok versenyében az el­ső helyezett Cegléd lett, má­sodik Nagykáta, a harmadik Vác. A 300 főn felüli ún. nagycsoportok vetélkedésé­ben a legjobbnak a budaörsi helyi csoport bizonyult, má­sodik a gyomról, harmadik az érdi csoport. A kiscso­portok közül első helyezést ért el a kiskunlacházi he­lyi csoport, második a péceli, harmadik a budaörsi. S. Zs. KGST-tanácskozás Bükkszéken • A KGST szénbányászati ál­landó bizottságának külszíni széntermelési kérdésekkel fog­lalkozó tudományos műszaki tanácsa május 5-től 9-ig a Heves megyei Bükkszéken tartja 24. ülését. Az ötnapos tanácskozáson, melynek meg­nyitóján részt vett dr. Halász Tibor nehézipari miniszter- helyettes, a KGST szénbányá­szati állandó bizottság magyar kormánybizottságának elnöke és Barta Alajos, a Heves me­gyei pártbizottság titkára is, hét ország: Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió delegációja, továbbá a KGST-titkárság képviselője van jelen. A tanácskozáson foglalkoz­nak a külszíni fejtésen alkal­mazott gépek automatizálásá­val, a gépek javítási problé­máival, külön súlyt helyeznek a rekultivációra, tehát arra, hogy milyen módon oldják meg a külszíni bányaművelés területének az újrahasznosítá­sát. A tanácskozás résztvevői Vi- sontán megtekintik majd a A jubiláló Akadémia közgyűlése Kádár János levele az MTA-nak LOSONCZI PÁL: Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a meg­alapításának 150. évfordulóját ünneplő Miagyár Tudo­mányos Akadémiát és tolmácsoljam a Magyar Szocia­lista Munkáspárt üdvözletét és jókívánságait. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása olyan korszakban történt, amikor a történelem a pol­gári átalakulás feladatait tűzte napirendre, s amikor a társadalmi haladásért, a nemzeti felemelkedésért és a nemzeti függetlenségért .vívott harc céljai egybeestek. Az Akadémia létrejötte maga is e küzdelmek jelentős állomása volt. A tudomány a magyar társadalomban azonban csak a felszabadulás után, népi államunkban nyerte el méltó helyét, s az azóta eltelt három évtizedben tudta betölteni az Akadémia azt a funkciót, amelyet meg­alapítói szántak néki. A szocializmust építő magyar nép olyan feltételeket teremtett a kutatómunka ki­bontakoztatásához, amelyek lehetővé tették a magyar tudomány felzárkózását a világ tudományos élvonalá­hoz. A szocializmus azért is biztosítja a tudomány fej­lődésének feltételeit, mert társadalomátalakító tevé­kenységében nem nélkülözheti a valóság törvényei­nek ismeretét, a tudomány művélőinek aktív közre­működését. A szocializmus és a tudomány egymásra utaltak és szövetségesek. A Magyar Szocialista Munkáspárt erre a felisme­résre alapozza tudománypolitikáját. Bízik tudósaink­ban, a tudomány művelőiben. Igényt tart részvételük­re a politika formálásában is. Pártunk vallja: a tudo­mány egészséges fejlődése feltételezi a kutatás sza­badságát, s támogatja az újat, felelőséggel kutatókat, az olyan tudósokat, akik az új problémák iránti fogé­konyságukat és az új kérdések alkotó megoldásának képességét párosítani tudják a népük, hazájuk, a tár­sadalmi haladás és a szocializmus ügye iránti elköte­lezettséggel és felelősséggel. Szívből gratulálok ahhoz a magas kitüntetéshez, amelyben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa részesítette a Magyar Tudományos Akadémiát a jubi­leum alkalmából. Ez a kitüntetés az Akadémia sokol­dalú tudományos és tudományszervezői tevékenységé­nek elismerése mellett egyben kifejezi a tudomány nö­vekvő szerepét és megbecsülését szocialista társadal­munkban. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt várja a Ma­gyar Tudományos Akadémiától hogy — méltón dicső múltjához — vegyen részt a fejlett szocialista társa­dalom építésében. A Központi Bizottság nevében kívá­nom, hogy az Akadémia és tudósai érjenek el további tudományos sikereket, munkálkodjanak eszméink, cél­kitűzéseink megvalósításán, ahogy eddig is tették: népünk javára. Az idei akadémiai díjasok ERDEY-CRUZ TIBOR: Százötven évvel ezelőtt aján­lotta fel Széchenyi István bir­tokai egyévi jövedelmét a Ma­gyar Tudós Társaság megala­pítására — kezdte beszédét Erdey-Grúz Tibor, az MTA el­nöke. — A társaság rendkívül ellentmondásos politikai, gaz­dasági és kulturális viszonyok között kezdte meg működését, mégis csakhamar egyik ténye­zőjévé lett a hazai közéletnek, és nagyok az érdemei a nem­zeti önállóságért folyó küzde­lemben. — A jobb jövő reményét az 1848. évi forradalom kitörése csillantotta meg. Kimondták, hogy az alapszabályok megvál­toztatásával a tudományos de­mokratizmus alapján működő országos intézménnyé, nemzeti akadémiává kell a tudós társa­ságnak alakulnia. — Bár az 1858-ban jóváha­gyott új alapszabályok még a korábbinál is jobban gátolták az akadémiát tulajdonképpeni Megosztott díjat kapott az a műszaki kollektíva is, amely a légköri túlfeszültségekkel szemben is üzembiztos transzíormatorszer- kezeteket kialakította: Herényi Dénes és Karsai Károly kandidá­tusok, Ujhazy Géza. műszaki ta­nácsadó, valamint Feliér György irodavezető. Ugyancsak megosztott díjban részesült a szerves kénvegyületek kémiájában új fejezetet nyitó ve­gyész-kutatócsoport, amely a szulíilimin és szuliránkémia szer­kezeti és szintetikus kérdéseit el­sőnek oldotta meg: Kucsmáim Árpád, Kálmán Alajos, Ka p ovit.• ** István, Kuli Ferenc és Tanács Béla. Egyéni díjat kapott Blickte Ti­bor, a kémiai tudományok dokto­ra, a vegyipari rendszertechnika hazai bevezetése terén elért, nem­zetközileg is elismert eredményei­ért. Megosztott díjjal jutalmazták Hámori Józsefnek, a biológiai tu­dományok doktorának és BöMicb Pálnak, az orvostudományok kan­didátusának az ingerfelvető és ingerületátadó szerkezetek kuta­tása terén kifejtett tudományos tevékenységét. Arvay János, a Központi Sta­tisztikai Hivatal főosztályvezető­helyettese a „Nemzeti termelés, nemzeti jövedelem, nemzeti va­gyon” című munkájáért kapott akadémiai díjat. Megosztott díjban részesült a bányászati mélyfúrások kifejlesz­tésén munkálkodó kollektíva: Varga Elemér és Homyos János, a műszaki tudományok kandidátu­sai, Bálint Valér, a Dunántúli Kő­olaj- és Földgáztermelési Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Meck! Ferenc, a Bányászati Kutató In­tézet tatabányai fióktelepének tu­dományos osztályvezetője. 1 Tóth Pál, a Magyar Optikai Mű-»' vek főkonstruktőre geodéziai mű­szerkonstrukcióiért kapott díjat. 1 hivatása teljesítésében, az aka­démián egy időre azok a hala­dó gondolatok kerekedtek je­lül, amelyek a gyakorlati élet szükségleteit is figyelembe vet­ték.. A haladó szelleműek vi­lágosan látták, hogy az ipar fejlődésének feltétele a termé­szettudományok fejlesztése. Síkra szálltak a tudomány egy­ségéért és elítélték a társada­lomtudományok és a termé­szettudományok szembeállítá­sát. Erdey-Grúz Tibor ezután fölidézte az Akadémia tevé­kenységének következő évtize­deit. Rámutatott, hogy a tudo­mányos testület előtt n Tanács- köztársaság megalakulása új távlatokat nyitott. — Az Akadémia jubileumá­nak évében ünnepeljük hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulóját is — folytatta Erdey- Grúz Tibor. Ez a három évti­zed olyan korszak volt, amely­ben a társadalmi haladás üte­Hivatásunk: az ország felemelkedésének szolgálata A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1975. évi akadémiai aranyérmet Pál Lénává akadémikusnak adományozta, tudományos, tu­dománypolitikai és tudomány­szervezési munkásságának el­ismeréséül. Pál Lénárd, az or­szág legnagyobb kutatóintéze­te, a KFKI vezetője, kiemel­kedő tudományos munkássá­got fejtett ki a fizikai tudo­mányok területén. A magas kitüntetést Erdey- Grúz Tibor elnök nyújtotta át Pál Lénárdnak. Ezután az akadémiai díja­kat adta át az elnök. Töröli Endre, az irodalomtudo­mányok kandidátusa „Orosz iro­dalom a XIX. században” című művéért részesült jutalomban. Megosztott díjat kapott az atom 5 millió voltos gyorsítójának léte­sítésében való közreműködésért az Akadémia Atommagkutató Intéze­tének tudományos kollektívája: Kaltay Ede, a fizikai tudományok doktora, Kiss Árpád és Szabó Gyula tudományos munkatárs, Papp István és Mariik Gyula mér­nök. Gyúró Ferenc, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa az in­tenzív gyümölcstermesztésben al­kalmazott úf koronaformák kiala­kításában kifejtett kutatótevé­kenységéért érdemelte ki a magas kitüntetést. Gergely János, az orvostudo­mányok doktora az immunológia, Endröczy Elemér, az orvostudo­mányok doktora pedig a maga- sabbrendű idegtevékenység terü­letén végzett munkájáért- kapott akadémiai díjat. A tudomány igazi sikerei az elmúlt harminc évre esnek művelői jelentős részt vállal­tak iparunk korszerűsítésében, a szocialista mezőgazdaság felvirágoztatásában. Az Akadémiának nagy ér­demei vannak a felszabadulás előtt hivatalosan kirekesztett marxista elmélet és módszer elterjesztésében is. Tudósaink nemzetközileg is elismert, eredményes munkája révén szélesedtek a magyar tudomány nemzetközi kap­csolatai, Tudományos Akadé­miánknak komoly nemzetközi tekintélye van. Az Akadémia nemzetközi tekintélyének és kiterjedt kapcsolatainak azért is tulajdonítunk nagy jelen­tőséget, mert o tudományos együttműködésnek mind fon­tosabb szerep jut a népek kö­zötti megértés és a nemzetek közötti együttműködés elő­mozdításában, a világpolitikai enyhülés folyamatának elmé­lyítésében. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa a tudományokkal szemben leg­fontosabb társadalmi igénye­ket abban jelölte meg, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy a szocia­lista társadalom előnyeivel párosulva hazánkban is minél gyorsabb ütemben bontakoz­zék ki a tudományos-technikai forradalom, a tudomány vál­jék mindinlcább közvetlen termelőerővé. Ennek érdeké­ben tervszerűbbé kell tenni a tudományos kutatást, haté­konyabbá kell tenni és meg kell gyorsítani a tudományos eredmények gyakorlati alkal­mazását. Számolva országunk lehetőségeivel és tudományost kutatóbázisunk teljesítőképes­ségével, szélesíteni kell a nemzetközi tudományos együttműködést, el kell mé­lyíteni a szocialista országok­kal a KGST kereteiben meg­valósuló nemzetközi tudomá­nyos munkamegosztást. A társadalomtudományok művelőitől pártunk azt várja, hogy idejében és minél mé­lyebben tárják fel és elemez­zék a fejlődés új tendenciáit és a szocializmus építése során szerzett tapasztalatok általá­nosításával nyújtsanak segít­séget a politikai döntések megalapozásához. Adjanak al­kotó válaszokat társadalmunk fejlődésének kérdéseire, s valósítsanak meg szorosabb együttműködést a marxista társadalomtudományi kutatás és a tudatformáló tevékenység között, érezzék feladatuknak a szocialista közgondolkodás állandó fejlesztését. Világo­sabban körvonalazzák szocia­lista távlatainkat, mutassák be a szocialista életmód fölé­nyét a kapitalizmussal szem­ben. me messze megahaladta min­den előző korszakét. — A felszabadulás óta elteli három évtizedben az Akadé­mia tartósan szerves részévé lett a közéletnek, ezernyi szál­lal kötődik az ország kulturá­lis, gazdasági, valamint terme­lési programjához és tevékeny­ségéhez. — A tudomány szere­pének növekedésével párhuza­mosan gyökeresen megválto­zott hazánkban a kutatók hely­zete is. A párt és a kormány a kutatók széles körét vonta be politikájának kidolgozásába ezrek vettek részt a párt- és a kormánydöntések előkészítésé­ben. Az Akadémia testületéi szinte napról napra érezhették az irántuk megnilvánuló bizal­mat, azt, hogy tudományosan megalapozott véleményük sú­lyosan esik latba az elhatáro­zásokban, — A szocialista társadalom építésében, a tudománynak úgyszólván minden ágára szük­ség van, s a gyakorlat újonnan, fölmerülő problémái újabb ku­tatásokat igényelnek. Nemzeti jövedelmünknek körülbelül három százalékát fordítjuk ku­tatásra és fejlesztésre — hang­súlyozta Erdey-Grúz Tibor, majd méltatta a megújhocioU tudományok eredményeit. — A felszabadulás óta eltelt három évtizedben az Akadé­mia töretlenül igyekezett szol­gálni a társadalmi haladást hazánkban és határainkon túl. Ügy érezzük, hogy dolgozó né­pünk megbecsüli e munkát és magáénak tekinti az Akadé­miát. — Engedjék meg — mondta bevezetőként Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke —, hogy tolmácsoljam a jubileumi köz­gyűlésnek a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak és kormányának üdvöz­letét, s köszöntsem a megala­pításának 150. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének va­lamennyi részvevőjét. — Az Akadémia 150 éves múltja progresszív tartalmú reformkori alapítása óta máig azt tanúsítja, hogy a tudo­mány akkor fejlődött, a tudó­sok akkor alkottak igazán ma­radandót, amikor a társadalmi haladás érdekeit szolgálták te­vékenységükkel. A Magyar Tudományos Akadémia is ak­kor tölthetett be valóban ha­ladó, progresszív funkciókat a tudományos élet kibontakoz­tatásában és szervezésében, amikor a magyar társadalom fejlődésében olyan mozgal­mak játszottak meghatározó szerepet, amelyek — szembe­fordulva a reakciós és konzer­vatív erőkkel — a haza és a haladás egymást kölcsönösen kiegészítő jelszavait tűzték zászlajukra. E feltételek nagy­mértékben járultak hozzá ah­hoz, hogy a reformkorban és történetének első periódusá­ban az Akadémia nagy érde­meket szerzett nemzeti kultú­ránk és nyelvünk ápolásában, nemzeti múltunk, hagyomá­nyaink feltárásában. Harminc évvel ezelőtt új korszak kezdődött népünk életében. A magyar tudomány legnagyszerűbb sikerei a fel- szabadulás óta eltelt három évtizedre esnek. A kibontako­zó szocialista társadalom új fettételeket teremtett a tudo­mányos kutatómunka számá­ra. Országunk, erőforrásaihoz mérten, áldozatoktól sem visszariadva biztosította a tu­dományos alkotómunka felté­teleit, bizalommal épített a tudományok művelőinek mun­kájára, a magyar nép felemel­kedéséért érzett felelősségére. Az új társadalmi feltételek között a tudományos kutatás­ra nemes és szép társadalmi hivatás várt: szolgálni a szo­cializmus építését, a hazát. Tudományos életünk felsza­badulás utáni eredményeiben jelentős része van a megújult Magyar Tudományos Akadé­miának, amely az utóbbi hu­szonöt év során létrehozott kutatóhálózatának konkrét eredményei mellett fontos tu­dományszervezői és tudo­mánypolitikai központként is hozzájárult a szocialista társa­dalomépítés feladatainak megoldásához. A tudomány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents