Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-31 / 126. szám
Munka a határban A silókukorica vetéséhez készítik elő a talajt a Zöldmező Termelőszövetkezet Valkó határában levő földjén. Bedé- nyi József traktoros gyűrűshengerrel munkálja a földet. A határidő után A közös gazdaság Takács Józsefné vezette brigádja Vác- szentlászló határában irtja a gyomot a hagymasorok között. Barcza Zsolt felvételei HÁROM FALU VÍZRE VÁR A Galga völgyi Regionális Vízmű Társulat sokat tesz annak érdekében, hogy a te- tületén levő községek minél előbb megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvízhez jussanak. Sajnos az egyes rész- munkálatok elvégzése nem kizárólagosan a* társulattól függ, hiszen külső cégekkel, megrendelés alapján dolgoztatnak. A Pest megyei Vizes Csatornamű Vállalatot bízták meg az aszódi átemelő elkészítésével. A vállalat tavaly szeptemberben kezdte el a munkálatokat, a' kivitelezés határideje 1974. december volt. Az aszódi átemelő két ötszáz köbméteres medencéje sajnos a mai napig nem készült el. Ez az oka annak, hogy a társulat területén, Ikladon, Kartalon és Domony- ban nem indulhattak meg a bekötések. Az aszódi átemelő munkálatai most gyorsabb ütemben folynak, s remélhetőleg — legkésőbb egy hónapon belül — megkezdődhetnek a három faluban a hálózatbekötések. Vízről a tanácsülésen Bag—Hévízgyörk nagyközség • tanácstagjai a napokban tanácsülésen hallgatták meg az ivóvízmű-hálózat építéséről szóló tájékoztatót. A jelenleg folyó munkákról és a soron következő feladatokról a Galgavölgye Regionális Vízmű Társulat elnöke. Skotnyár Ferencné tartott részletes beszámolót. Krajcárt dobtak a teknőbe Messziről jött nagymama Nem Gödöllőn született, nem ismeri e vidék szépségeit. Ismeretlenek számára a fákkal borított dombok, az ősi parkok, az épülő lakótelepek. Amit tud a városról, azt is inkább csak hallomásból ismeri. öt évvel ezelőtt egy dunántúli falucskából, a Veszprém megyei Iszkázról került a városba. A kis falu, a bortermő Somlyó hegy aljában van. Ott született és» nevelkedett egy napszámos család gyermekeként tizenegy testvérével együtt. Unokák, dédunokák Nagy családból származott, s ő maga is tizenhat gyermeket szült és nevelt fel. Sok munka és öröm emlékével lelkében most Gödöllőn él, a Gábor Áron utca 2-es számú házban. Amikor ideje engedi, a ház előtt üldögél és innen figyeli a városközpont éietét, a járműforgalmat és a siető embereket. Az elmúlt fél évtized alatt sok ismerősre tett szert. Legtöbben csak Nagymamának szólítják Peszmeg Istvánnét. Kezében görbebot, azzal közlekedik. Az útja nem visz messzire, csupán a szomszédos kispiacig, itt aztán elücsörög, elbeszélget az árusokkal. A nap legnagyobb részét azonban vejénél, Tárcsán Mártonnál tölti. Élettörténetéről így mesél: — 1889. november 19-én születtem Iszkázon. Acs Teréz voltam tizenkilenc éves koromig, akkor mentem férjhez. Harmincnyolc éve vagyok özvegy. Nyolc gyermekemet temettem el eddig, öt lányom és három fiam él. Valamennyien házasok már, s van tizennyolc unokám és tíz dédunokám. Az iszkázi búcsú A gyerekek általában negyedévenként látogatják meg édesanyjukat. Az idős asz- szóny szépen berendezett külön szobában lakik a Gábor Aro.i utcai házban. A szomszédok tudják róla, hogy szereti a virágot, s így gyakran ajándékozzák meg őt cserepes növénnyel. A munkával korán megismerkedett. Apjának két hold földje volt, s emellett bizony napszámot kellett vállalni, mert a föld kevéske jövedelme sóra is alig volt elég. Nyaranta ebédet hordott az ara-, toknak, tíz adag étel volt a vékában, amit a fején egyensúlyozott, a karján meg a két legkisebb gyereket cipelte. Voit idő, amikor tizenkilenc személyre főzött, tizenöt liter bablevesből estére egy csepp sem maradt. A házban akkoriban nem kellett az étel tárolásáról gondoskodni, hiszen mindent megettek. Az öltözködésre is alig maradt pénz. Hetente tizenhárom kenyeret sütöttek, s ennek is megvolt a maga törvénye. A dagasz- tóteknőbe krajcárt dobtak, s addig kellett dagasztani a tésztát, amíg a pénzt fel nem adta. Akkor volt jó a kenyérnek való, ha nem ragadt. Hatvanhét évvel ezelőtt volt az esküvője, a karikagyűrűjét II. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 1975. MÄJÜS 31., SZOMBAT A gödöllői művelődési házból jelentjük Szép időben, szabad időben EGY BUSZ KELLENE... Lassan közelednek az iskolákban az év végi vizsgák, kezdődik a vakáció. Szinte ugyanebben az időben fejeződnek be a művelődési otthonok tanfolyamai. A gödöllői Petőfi művelődési házban az elmúlt évadban német és angol nyelvtanfolyam volt, melynek zárófoglalkozásaira a közeli napokban kerül sor. A nyelvtanulási lehetőség azonban a záróvizsgával nem szűnik meg Gödöllőn. Június 3-án indul a nyári intenzív, úgynevezett turista nyelvtanfolyam, amely hetenként két alkalommal, július közepéig tartja foglalkozásait. A művelődési ház klubjai a szabadba vágynak. A gyerek- klubosok kirándulni mennek majd: a Vidám Parkba, a budai Várba, s együtt felülnek a libegőre. Az értelmiségi klub és az utazók klubja közös kirándulással szeretné zárni az évadot. Június 8-ára terveznek egy egész napos utat a Dunakanyarba. Sajnos, programjuk még nem biztos, mert a művelődési háznak ez idáig nem sikerült a városban autóbuszt szerezni. A gödöllői közönség „moziéhségét” mutatja a művelődési házban működő filmklub népszerűsége. A Filmtudományi Intézettel kötött szerződés alapján április végén hat filmből álló archívsorozat bemutatását kezdték el. A filmklubnak kétszáztizenhárom tagja van. A június 30-án véget érő sorozatban a francia új hullám és az olasz neorealizmus kiemelkedő, moziban már nem látható alkotásait nézhetik meg a klubtagok. A nyár a hosszú szabadságok, kül- és belföldi utazások időszaka. Mint Kapuszta Katalin, a művelődési ház igazgatója elmondja, egy újszerű vetítettképes sorozatot szeretnének a nyáron indítani azoknak, akik nem jutnak Gödöllő határán túl, vagy azoknak, akik meghatározott útiprogramjukhoz tájékoztatást, előzetes segítséget igényelnek. A sorozat „Röptében a világ körül” címet viselné. Hetenként egy alkalommal megfelelő illusztráció és hozzáértő előadó (dia, vetített kép) segítségével az érdeklődőknek egy- egy tájat, vagy érdekesebb útvonalat mutatnának be. Remélhetőleg találnak ehhez a kezdeményezéshez megfelelő előadókat is, s népszerűek lesznek a gödöllőiek körében ezek a képzeletbeli utazások. —őr— Zenélő kastély A gödöllői Zenélő kastély ’75 hangversenysorozat következő előadását június 1-én, vasárnap délután négy órakor rendezik meg a kastély nagytermében. Ez alkalommal Torma Gabriella zongoraművésznő önálló hangversenyére kerül sor; a műsoron Mozart, Schumann-, Skrjabin- és Liszt-művek hangzanak el, Nyitány Aszódon Az idei ünnepi könyvhét eseményeit járásunkban, Aszódon nyitják meg. Június 3-án, kedden este hat órakor a fegyveres erők klubjában kerül sor á Költészet és zene műsorra. Az esten résztvevő Bárányt Ferenc SZOT-díjas költőt, valamikori tanára, a ma a nagyközségben lakó Arató Mátyás mutatja be. A rendezvényen közreműködik Szersén Gyula színművész, Fasang Árpád zongoraművész és Merényi Judit előadóművész. Versenyre Hatvanhárom csapat rész- I vételével rendezték meg Vác- szentlászlón a járási önkéntes tűzoltórajok vetélkedőjét. A községek önkéntes tűzoltó alegységei, a vállalatok és intézmények csapatai mérték össze ügyességüket és fürgeségüket a község sportpályáján megtartott versenyen. Az öt fecskendőkategóriában — férfi és női, ifjúsági és Villám csapott a vácegresí római katolikus templom kupolájába. A tűz következtében egy kisebb területen megrongálódott a pala. A lángokat a lakosság segítségével sikerült viszonylag gyorsan megfékezni. A tűz során keletkezett kár nem jelentős. Tűz ütött ki Gödöllőn, a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat Blaha úti felvonulási épületében. A kétszáznegyven négyzetméSPORT -+- SPORT SPORT -+• SPORT Kispályás eredmények készülnek felnőtt csapatok részvételével — megrendezett vetélkedő győztesei képviselik a gödöllői járás színeit a vasárnap Gödöllőn megrendezendő megyei szintű döntőn. A vasárnapi verseny győztesei az országos versenyen folytatják tovább a küzdelmet. A vasárnapi találkozóra edzéseken készülnek a járási döntő győztesei. tér alapterületű fabarakkban a tűzrendészen előírásokat figyelmen kívül hagyva állították fel az olajkályhát, így a sugárzó hőtől meggyulladt a deszkafal. Az öltözőszekrényekkel és szerszámokkal teli épület oldalfala mintegy 10 négyzetméternyi területen elégett, s a lángok a mennyezetre, illetve a tetőszerkezetre is átterjedtek. A tüzet a vállalat dolgozóinak segítségével oltották el. A keletkezett kár megállapítása most folyik. még ma is viseli. Miközben fordít rajta, eszébe jutnak a régi emlékek. Elmondja, hogy az iszkázi búcsúkor — Péter Pál napján — táncolt utoljára. Ez négy évvel ezelőtt volt. Eldobta a görbebotot, mondván: majd a táncospárja tartja őt. Csoúúikczó orvos Veszprémben három tsz- káz volt, ezek közös tanácsot hoztak létre Kertén. Az isz- káziak nem felejtették el az idős asszonyt, a posta havonta hozza címére a szociális segélyt és a falubeliek leveleit. Az egészségével szerencsére minden rendben van. Igaz, hogy januárban tüdő- gyulladást kapott, de egy ötnapos kezelés gyorsan rendbehozta. Az orvos volt legjobban meglepődve a gyors gyógyuláson. Búcsúzáskor, amikor kikísér az utcára, mosolyogva utánam szól: „jöjjön el máskor is, mert nagyon jólesett beszélgetnünk”. Csiba József Lejátszották a gödöllői kispályás labdarúgó-bajnokság XV. fordulóját. Eredmények az A-csoport- ban: Építőipari Szövetkezet— Gépgyár 3:4, KIOSZ—KÄTKI 8:1, Posta—Erdőgazdaság 0:3, Termelőszövetkezet—V ízmű Eredmények a B-csoport- ban: Pedagógus—KKMV 3:4, MGI—Városgazdálkodási V. 5:3, ÁFÉSZ—Vegyesipari Szövetkezet 2:2, Étterem—Volán 1:2, (Szabadság tér—MÁV elmaradt, jún. 5-én, csütörtökön tartják meg.) 7:3, GÖFÉM— MGI II 1:7. 1. KIOSZ 15 12 2 1 91-24 26 2. Erdőgazdaság 15 10 1 4 53-31 21 3. MGI n. 4. Építőipari 15 7 5 3 40-26 19 Szövetkezet 15 6 6 3 47-42 18 5. GOFÉM 1 6 2 7 36-53 14 6. KATKI 15 5 3 7 40-50 13 7. Gépgyár 15 8. Termelőszövet5 3 7 38-56 13 kezet 15 3 5 7 31-44 11 9. Vízmű 15 4 — 11 38-57 8 10. Posta. 15 3 1 11 28-61 7 1. ÁFÉSZ 15' 11 2 2 61-38 24 2. Pedagógus 15 11 — 4 59-32 22 3. KKMV *15 10 2 3 54-38 22 4. Városgazdálkodási V. 15 9 1 5 64-36 19 5. MGI 15 8 3 4 44-33 19 6. Vegyesipari Szövetkezet 15 6 3 6 57-53 15 7. Szabadság tér 14 5 2 7 42-50 12 8. MÁV 14 5 1 8 48-72 11 9. Volán 15 2 — 13 36-71 4 Bajnokságon kívül Étterem 5 2 — 3 15-21 4 Sportnap Túrán A múlt héten elmosta az eső a túrái sportrendezvényt. Az általános iskola nagyszabású sportünnepélyét ma, szombaton délután öt órai kezdettel rendezik meg a he- I iyi sportpályán. A rendezvé- j nyen több mint ötszáz tanuló szerepel, többek között labda szabadgyakorlatokra is sor kerül, valamint a megyei bajnok tornász-, kézilabda- és labdarúgó-csapatok tartanak bemutató játékot. ájzombatl fcgtjztl Befogadva Brigádnaplókban tallózva megakad az olvasó szeme a fogadalmak egysíkúságán: „csökkentjük a se- lejtet, teljesítjük a tervet ...” — és sorolhatnánk tovább a termelési, gazdasági vállalásokat. De a jó munka — végtére — minden dolgozótól elvárható. Szocialista brigádnak ennél többre kell vállalkoznia, a hármas jelszó — szocialista módon élni, tanulni, dolgozni. A legtöbb brigád csak a „dolgozni” jelszót teljesíti. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon szocialista brigádnak nevez- hető-e az a csoport, amelyik jó színvonalon elvégzi azt a munkát, amiért a fizetését kapja. A „tanulni” jelszó megvalósítása sem lehet önmagában a szocialista brigádot meghatározó jellegzetesség, hiszen természetes emberi cél például a segédmunkásból szakmunkássá válás. Mi 'hát a különbség egy munkabrigád és egy szocialista brigád között? Elsősorban a szocialista életmód megvalósításának tartalma, formája. Mert egy igazi szocialista brigád erejét nemcsak a közösen végzett munka eredménye mutatja. hanem az egymást formáló közösségi élet is. Az egyik brigádtag a másiknak nem csupán a munkában adhat tanácsot, hanem az arra rászoruló életét baráti kézzel jó útra segítheti. A gödöllői Tangazdaság nagygombosi kerületének Liszenko szociálisig, brigádja elnyerte a Pest megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét. Gazdasági eredményeik és közösségi életük egyaránt példamutató. A kerület szomszédságában van a lőrinci nevelő- otthon. Innen — többnyire szakmunkásbizonyítvánnyal — sokan kerülnek végleges munkára a tangazdasághoz, így történt ez G. István szakmunkással is, aki eleinte nem tudott beilleszkedni a közösségbe. Ha megkapta a fizetését, napokra eltűnt, s munkatársainak köszönhető, hogy ennivalóhoz jutott. Rossz munka- fegyelme miatt elbocsátották. A fiatalember megkereste Tábik Ferencet, a tangazdaság párttitkárát, s kérte, tegyenek vele még egy próbát. Űj életét a Liszenkó brigádban kezdte. Pártfogásukba vették. Egyikük magánál tartotta G. István fizetését; egy hónapra megvették az ebédjegyét, s hetenként meghatározott zsebpénzt kapott. Brigádba lépésekor csak egyszál ruhája volt, azóta már megtakarított pénze is van. Es ő nemcsak elfogadta a brigád segítségét, hanem maga is öregbítette a Liszenko jó hírét. Részt vett az Agrár- tudományi Egyetemen megrendezett brigádvetélkedőn, nagy része volt a második helyezés elnyerésében. Az egyik zsűritag elmondta, hogy G. István nemigen mert megszólalni, de majd minden kérdésre ő súgta a választ a mellette ülőnek. A fiatal szőlőszakmunkás immár nem „fekete bárány”, hanem a többiekkel egyenrangú, jó munkát végző brigádtag. Egy röp- gyűlésen ő adta át a brigád második helyezését bizonyító zászlót. A lőrinci nevelőintézetben lakó fiatalok feje fölött fedél van, a maguk földjén termelik meg az ellátásukhoz szükséges javakat, és az intézet szakmák szerzését is lehetővé teszi. De ha kilépnek a nagybetűs életbe. sok mindent kell még megtanulniuk. Erre a tanításra csak jó közösség képes, olyan szocialista közösség, mint a Liszenkó brigád. Örszigethy Erzsébet Tüzesetek
