Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-31 / 126. szám
ZVcm 4/pS W si/unav 1975. MÁJUS 31., SZOMBAT Pedagógusok köszöntése Pest megyében heten nyerték el a Kiváló címet lalatokat, gazdaságokat, illetve szakembereket Nagy- váthy János-díjjal tüntette ki. A kitüntetéseket pénteken a MÉM-ben Váncsa Jenő miniszterhelyettes adta át. Nagyváthy János emlékplakettet kapott többek között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága. Meghalt Michel Simon Pénteken, 80. életévében a Párizs környéki Bry-Sur-Mar- ne kórházában elhunyt Michel Simon világhírű francia filmszínész, számos ismert vígjáték főszereplője. Mint azt a kórház igazgatója közölte, a tíz napja a kórházban ápolt művészt pénteken reggel hirtelen rosszukét fogta el, amely néhány perc alatt végzett vele. Megkezdődött Budapesten az ünnepi könyvhét eseménysorozata A pedagógusnap alkalmából pénteken ünnepséget tartottak a parlament kupolacsarnokában. Az ünnepségen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Az ünnepségen dr. Polinszky Károly oktatási miniszter üdvözölte a kitüntetett nevelőket és oktató-nevelő munkásságuk elismeréseként 121 pedagógusnak adott át kitüntetéseket; 59-en kiváló tanár, 41. en kiváló tanító, 21-en kiváló óvónő kitüntetésben részesültek. Pest megyében a kiváló tanár kitüntető címet Hollósy János, a tápiószelei általános iskola szakíelügyelő tanára, valamint Szabó Gyula, a budakeszi általános iskola és gimnázium igazgatója kapta meg. Kiváló tanító lett Barát Ká- rolyné, a solymári általános iskola igazgató-tanítója és Papp Lászlóné, a nagykőrösi Arany János általános iskola pedagógusa. A kiváló óvónő címet vette át Fülöp Irén, a Fóti Gyermekváros óvónője, és Melkvi József né, a dunaha- raszti 3. számú napköziotthonos óvoda vezetője. Az ünnepség befejezéseként az oktatási miniszter a parlament Vadász-termében fogadást adott a kitüntetettek és a meghívottak részére. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a pedagógusnap alkalmából a gyakorlati oktatásban kiemelkedő tevékenységet folytató válTérzene, ünnepi kiadványokkal teli pavilonok sora, ünnepélyes külsőségek fogadták pénteken az érdeklődőket, Budapesten a Kosztolányi Dezső téren, az ünnepi könyvhét megnyitásán. A jelentős eseményen megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese és Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is, valamint a társadalmi és kulturális élet sok ismert személyisége. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepségsorozatot, majd az Irodalmi Színpad művészeinek műsora következett. Az ünnepi könyvhét megnyitása alkalmából osztották ki a Bocskai úti TIT Természettudományi Stúdió központi előadótermében a Szép Magyar Könyv 1974 verseny díjait. Ezúttal 10 kategóriában 39 díjjal és 51 dicsérő oklevéllel jutalmazták a legszebb magyar könyveket. Első díjjal Mátyás Istvánt tüntették ki, aki tavaly 59 Trásával szolgálta a könyv ügyét. Második díjat kapott Dorogi Zsigmond a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetője az olvasás és könyv népszerűsítése jegyében végzett tevékenységéért, valamint Liszák Elek, a Pannónia Filmstúdió animációs csoportjának rendezője Könyves Krónika című rövid- filmjéért. B. Révész Lászlót az 1974. év műszaki könyvnapokhoz készített reklámfilmjéért nívódíjjal tűn tett Aí ki. Színházi esték A szerelem és a halál játéka Romain Rolland drámája a Pesti Színházban A SZÍNHÁZ VÉGÜL, IS nem nélkülözheti a nagy érzelmi megrázkódtatásokat, nem mondhat le a nézők érzéseinek felkavarásáról, arról a jó értelemben vett hatásosságról, amely legtisztultabb formájában a katarzist, a nézők felemelő-megtisztító meg- indultságát jelentheti. Romain Rolland hatásosságban éppen nem szűkölködő drámájának mostani előadása a Pesti Színházban mintha a fentieket kívánná igazolni. Megindító, felkavaró, a nézők érzelmeire nyíltan hatni akaró produkció ez, s a rendező, Horvai István érdemét csak öregbíti, hogy sehol sem enged e túlzásokra is könnyen fogékonnyá tevő stílus csábításainak, meg tud maradni azon a néha nagyon keskeny határvonalon, amely az őszinte, tiszta érzelmességet a könnyzacskókat masszírozó ' érzel- géstől, drámázástól, teátrális, fedezetlenül elpufogtatott színpadi frázisoktól elválasztja. Persze ez a dráma, az 1924- ben írott A szerelem és a halál játéka, maga is amolyan határeset. Rolland, akit egész írói pályafutása során izgatott a francia forradalom, mint írói téma, szinte összefüggő drámai művek sorában írta meg néhány lényeges mondanivalóját erről a sok valódi drámát kitermelő korról. Ez a lényegében nagyméretű egy- felvonásosnak nevezhető mű annak a lelkiismereti konfliktusnak a drámai rajza, amelyet egy kiváló természettudós — a darabban Courvoisier, de a történelmi tények alapján minden bizonnyal a híres en- ciklopédista, Lavoisier —, a konvent tagja vív meg önmagával, amikor, 1793. vészterhes tavaszán, szavazásra kerül a sor Danton elfogatása és elítélése tárgyában. Ez a konfliktus azonban csak e'gyik ága a cselekménynek, s Rolland mondanivalójának. A másik: Courvoisier felesége, Sophie, ez a szép és okos fiatalasszony szerelmes egy szökésre kényszerűéit girondista képviselőbe, a szenvedélyes, fiatal Val- lée-be, ugyanakkor szereti, tiszteli idősödő férjét is. Ez a kettős kör, amely számos ponton metszi egymást a drámában, olyan feszültséggel tölti fel a játékot, amelyben egyszerre forog kockán a hősök élete, boldogsága, becsülete, egész jelene és jövője. Rolland, aki mélységesen humanista volt, ' nem érthetett egyet az erőszakkal, s ugyanakkor nem érthetett egyet a gyávasággal, a meghunyász- kodással sem. Mintha önmaga vívódását is rajzolná Courvoi- sierben, saját humanista eszméinek és magatartásának nagy konfliktusát is megírná ebben a mesterien szerkesztett, súlyos, erőteljes nyelvű drámában. (Hubay Miklós új fordítása kitűnően adja vissza a darab nyelvi erejét). HORVAI RENDEZÉSE lényegében nem törekedett másra, mint ennek a gyakran az eksztázisig felfokozott érzelmi viharú drámának a pontos tolmácsolására. Hagyta érvényesülni a gondolatokat, azokat az őszinte és hiteles érzelmeket, melyek a szereplőket áthatják, s hagyta, hogy a színészek mindezt átélve, megszenvedve közvetítsék. Jóformán csak az egyensúly, az arányok megőrzésének feladata hárult rá — legalábbis úgy tűnik, s ez ismét dicsérendő: a rendező nem kerül eléje, föléje a darabnak. Rolland stílusának túlságos modemítése ezúttal nem lett volna helyénvaló; ez a romantikus-naturalista stílus felel meg a drámának. AZ ELŐADÁSBAN néhány színészi remeklést is élvezhetünk. Elsőként kell említeni Tomanek Nándor Courvoisier- jét; egy mélységesen igaz ember, őszintén érző férj drámáját éli át a színen, s mindezt úgy, hogy éreztetni tudja ennek az embernek a tulajdonképpen a mi számunkra is valós konfliktusait. Béres Ilona hosszabb idő után kapott igazán jelentős feladatot: az ő alakításában Sophie egyszerre szenvedélyes, mélyen érző asszony, s okos, higgadt ragaszkodó féleség. Érzelmi hullámzásai, s az, ahogyan ezeken úrrá tud lenni, a színészi eszköztár szinte minden fegyverét igénybe veszik. Lukács Sándor, Valléé, a szökevény girondista — drámai erőt, de egyfajta puhaságot, emberi, tartásbeli elégtelenséget is képes érzékeltetni. A kisebb szerepekben kitűnően illeszkednek a nagyon kimunkált stüusú előadásba Kútvölgyi Erzsébet, Módi Szabó Gábor, Pethcs Sándor, Nagy Gábor, Ferencz Éva és Hegedűs Géza f. h. Amilyen kevéssé sikerült Fáb- ri Zoltán Goldoni díszlete a Vígszínházban, olyan ötletes és jól funkcionáló itteni munkája. Jánoskuti Márta jelmezei egyszerűek, szűkszavúak, egy-egy alapszínnel jellemeznek is. Takács István MŰVESZETI NAPOK DUNAKESZIN A Radnóti irodalmi színpad 15 éve Jórészt fiatalok voltak kíváncsiak — de ők aztán igazán kíváncsiak voltak — a dunakeszi művészeti napok egyik legérdekesebb eseményére, az amatőr színpadok bemutatójára. Velük telt meg a szó szoros értelmében zsúfolásig a József Attila művelődési háznak az a terme, ahol ezeket az előadásokat hagyományosan tartani szokták. A fiatalok e fokozott érdeklődését feltétlenül erősítette, hogy a művészeti napoknak ez az évenként visszatérő rendezvénye az idén egybeesett a helyi Radnóti színpad fennállásának 15. évfordulójával, s hogy a jubiláló együttes erre az alkalomra reprezentatív műsorral, két bemutatóval is készült. Aktivitás és igényesség Akik ismerik Dunakeszi kulturális életét és a megyei amatőr mozgalom helyzetét tiv.'.'ás hogy ennek az együttesnek a munkáját a megalakulás óta lendületes aktivitás és igényesség jellemzi. Szerepük a munkáslakta nagyközség életében igen jelentős: a művészeti napok eseményeiben rendszeresen részt vettek, bemutatókat tartottak a gyárakban, a munkások között, jó kapcsolatokat építettek ki a járás és a megye amatőr csoportjaival. Művészi munkájukra talán az irodalomhoz való erőteljes kötődés a legjellemzőbb. Napjainkban az amatőrök— műkedvelők között egyre jobban terjedő divat, hogy produkcióikat nem irodalmi alkotásokra építik, hanem vagy ők maguk írják a szövegeket, vagy legalább szerkesztik különböző, teljesen szabadon felhasznált művekből. A nem hivatásos színjátszásnak egyfajta lehetősége ez, de a du- nakesziek sohasem csatlakoztak az efféle törekvésekhez. A Radnóti színpad éppen attól kapta markáns karakterét, hogy mindig irodalmi alkotásokra alapozta munkáját, s a színpadi fogalmazás modernségét magából az irodalmi anyagból bontotta ki. Főként a kékszakállú Ezeket a törekvéseket képviselte a. jubileumi műsor is. Mindenekelőtt Balázs Béla A kékszakállú herceg vára című költői drámájának bemutatója, amelynek előadásához Bartók zenéjét is jól használta fel Uray György erőteljes, drámai hatásokat létrehozó, monumentalitást teremtő rendezése. A két főszereplő, Bodnár István, mint Kékszakállú, és Kovács Zsuzsa, mint Judit, szemléletesen formálta meg a két eltérő jellemet, Judit odaadó szenvedélyességét és a Kékszakállú látszatra, szinte rideg „tárgyilagosságát”Nem volt ilyen plasztikusan erőteljes a jubileumi műsor másik bemutatója. Kocsis István erdélyi író A csodasofőr című monodrámájának előadása. A színpadra állítás ugyan 1 szellemes — remek rendezői ötlet volt például a játékautó szerepeltetése — és Kaszás Imre szerepformálása is hitelesnek, meggyőzőnek hatott. Maga a dráma, Kocsis István szövege azonban túlságosan szimpla, sőt itt-ott még naiv is. Már azon is vitatkozhatunk, dráma-e ez az anyag egyáltalán. De még ez a kisebbik baj. A nagyobb, hogy Kocsis a teherautó-sofőröket, a leglassúbb és legotrombább járművek vezetőit úgy állítja be, úgy szerepelteti, mint a villámgyors, modern versenyautók pilótáit. Ennek azonban nincs hitele; aki teherautó-vezetőként autóversenyzői babérokra vágyik, és lomha járművét úgy vezeti, mintha országúti rakéta lenne, az egyszerűen ostoba ember, akit egészen másféle beállításban kell szerepeltetni. Holnap zárul a program A jubileumi esten — Szalag Katalin rendezésében — közreműködött a százhalombat- taiak Villon színpada, az Ünneplés módozatokkal című színes összeállítással, valamint a csepeli utcaszínház Lekvár című erőteljesen szatirikus játékával. A bohóctréfák formai világát és a modern tartalmat ügyesen egyeztető érdekes játék szövegét az együttes tagjai írták, a rendező Hegedűs Tibor irányításával. A dunakeszi kulturális napok gazdag programsorozata holnap zárul. ökrös László OPERAHÁZ, ERKEL SZÍNHÁZ Világhírű, vendégművészek Világhírű vendégek felléptét hirdeti június havi programjában az Operaház és az Erkel Színház. Kostas Paskalis, a görög baritonista június elsején a Nabucco címszerepét énekli az Erkel Színházban. Kónya Sándor, az Otelló és a Don Carlos címszerepében vendégszerepei nálunk 6-án, illetve 13-án. Ismét tapsolhatnak a nézők llosfalvy Róbert művészetének, aki június 8-án és 11-én a Manón Lescautban és a Végzet hatalmában lép színre. A Szófiai Nemzeti Operaház kitűnő szopránén ekesnő- je, Julia Wiener június 12-én az Erkel Színházban énekli a Tosca címszerepét. A Trubadúr Manrico szerepében hallhatjuk az Erkel Színházban június 17-én Ciro Pir- rotat, az ismert olasz tenoristát. Június 20-án az Álarcosbál Richard szerepében mutatkozik be a magyar operakedvelőknek Giorgio Casel- lato Lamberti, a Milánói Scala tenoristája. (Erre az előadásra egyébként a tavaly október 19-ről Leonie Rysa- nek megbetegedése miatt elhalasztott és eddig még visz- sza nem váltott jegyek is érvényesek.) Június 26-án ismét Budapesten üdvözölhetjük ezúttal a Fidelio Leonórájaként Nagyezsda Kniplovát, a kitűnő cseh drámai szopránt, a Prágai Nemzeti Színház magánénekesnőjét. A Lipcsei Operaház első lírai szopránja, Elisabeth Breul június 28-án a Figaró házassága című Mozart-operában alakítja a grófnét. Első kiállítók Ráckevén Pánti Imre festői vallomása a Kis-Dunáról Ma., szombaton déli 1 órakor nyílik meg a ráckevei Savo- yai-kastéiy kupolatermében Pánti Imre festőművész tárlata, melyet Fegyó János xrende- zett az Árpád Múzeum első kiállítóik sorozatában. A tárlat júniusban tekinthető meg, hétfő kivételével naponta. Fut a mezőny, egyenletesen rója a köröket a fiatal festők új csapata. Tudják, érzik: hosszú távon küzdenek. Sok a tehetség, az új ígéret — közülük többen eléggé szívósak ahhoz, hogy az élre törjenek friss energiákkal, köztük Pánti Imre is. Évtizede került a Kis-Duna mellé, először Taksonyba, később Soroksárra. Az 1945-ben Nagyrábén született festő itt találta meg új otthonát, ahol önvallomása szerint „A táj mindig gyönyörű! Zöld mohás, napszítta deszkakerítések fölött, vagy a víz fölé magasló agyagdomb hanyattfekvő márványlapjai közül nézve, amikor napfényben úszik a nádtorzsok, tüzek, kövek egymáshoz szorított panorámája — a szem hiába keresi a horizontot, az eltűnik a fény- őzönben”. Ezt a rejtőzően állandó évszaklátomást tárja fel szeme, szíve, értelme. A Duna-parti öreg temetőt, a Molnár-szigetet, a rozzant bárkát, ócska szekeret, boltíveket és sziklákat. S mindezt a gazda szelídségével, a végérvényesített formák tiszteletet parancsoló tisztaságával mutatja meg nekünk. A képnéző ezúttal ténylegesen forrósítani szeretné a szavakat, olyan lüktető az élmény. Pánti művészetének erősek a gyökerei; felismeréseit a kivitelezés alapos munkája véglegesíti. Érzelmeinek hullámhosszán vizsgálja, méri, ellenőrzi és válogatja a tájat, nemcsak szemmel. Mindig valami gyöngyös apróságot talál a kép központi elemének. Valóságérzéke kifinomult, alázattal figyel az élet és tájak és tárgyak képeire. Kiállításának összhatása felülmúlja egyes munkáinak értékét. Kezekre vetíti az öregség tömbös zaklatottságát — a portré belső rezdüléseit a háttér gyöngykristályaiban láttatja. Mint a jó gyógyszerész, pontosan adagol. A ház mindig emberarc egyúttal, olyan maradéktalanul egyezteti a természet és a társadalom találkozó formáit. Nem tűri a felületességet, minden művének erős a töprengéselőzménye. Ez az alapja szerkezetet láttató tárgyainak, amelyekben emberi törvények tömörülnek. Amit kiválaszt, az mindig központi erejű. Pánti Imre azért választékos eszközeiben, mert szenvedélyesen szeret, akar és tud gondolkodni. Szigorúan magabiztos az önismerete — elsősorban ennek köszönheti rendszeres előrehaladását. Elég szerény ahhoz, hogy megfigyelje és egyéni lendülettel felhasználja Tóth Menyhért, Ilosvai Varga István, Bakallár József sajátos eszmei, formai metodikáját. Mindezt azonban személyiségének egyedi törvényei alapján használja fel, alakítja önmaga távlataihoz. Távol áll tőle a minden értékrendtől húzódozó arisztokratizmus, és bátortalan szerviüzmus. Két szempontból fontos ezért katalógusának megállapítása: „Igen sokat köszönhetek Bakallár József festőművésznek, aki szakmailag és emberileg egyaránt sokat tett fejlődésem érdekében”. Egyrészt azért fontos, mert igaz, másrészt azért, mert Pánti Imre természetes háláját igazolja. Ennek is köszönhető, hogy ma már Pánti Imre nem tanítványa Bakallár Józsefnek, hanem festőtársa. Minden festménye vizuális esemény: A Falu: színes gőzös, horgonyzik az acélkék levegőóceánban; figurái házak fölé nőnek, s a meztelen asz- S2onyt nagy fehér szelídség fonja körül. Művészetében főszerephez jut a Kordély, színek remegése az Eső: az esőtől áztatott táj. Mindegyik műve kicsit önarckép is; nem a külső rajzolatban, hanem a tárgyrendezés puritánul árnyalt méltóságában. Nem korai, s nem elkésett a szó, idejében hangzik: új festő született, Pánti Imre. Megint gazdagabbak lettünk, s hogy ez tudatossá vált, abba.! vállalt tevékeny szerepet a ráckevei Árpád Múzeum, mely évek óta szorgalmazza a fiatal képzőművészek első kiállítását. Losonci Aliklós Pánti Imre; Korok
