Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xix. évfolyam. 126. szám ara 80 FILLÉR 1975. május 31., szombat Nemzeti érdekünk a magyar-szovjet barátság Megyei ünnepség Tápiószentmártonban az MSZBT megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Ismerkedés a termelőszövetkezettel — Látogatás a művelődési központban Regös Gábor ünnepi beszédét mondja. Mellette balra Pável Pavlovics Patalei, jobbra űr. Magyart András és Balogh László. 1 Az MSZMP Pest megyei — nagykátai járási — és tá- piószentmártoni nagyközségi bizottsága tegnap délután megyei ünnepséget rendezett Tápiószentmártonban, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság megalakulásának 30 év­fordulója alkalmából. Az ün­nepségen részt vett Regös Gábor az MSZBT országos titkára, Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, dr. Magyart András, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának és az MSZBT Orszá­gos Elnökségének tagja, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető pro­fesszora és Pataki Márton, a nagykátai járási pártbizott­ság első titkára. Jelen volt az ünnepségen Pável Pavlovics Pataki, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának igazga­tóhelyettese, valamint az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadse­regcsoport képviseletében V. J. Volikov. Egyesült erővel — magasabb szinten A Magyar—Szovjet Baráti Társaság születésnapjának 1945. június 9-ét tartja,' ami­kor megalakult elődje, a Ma­gyar—Szovjet Művelődési Társaság budapesti szerveze­te. Az eltelt három évtized alatt kiteljesedett a magyar —szovjet barátság eszméje, az MSZBT pedig az egész or­szágot átfogó mozgalom köz­pontjává vált. Pest megyében jelenleg 55 MSZBT-tägcso- port tevékenykedik. A megye egyik legeredményesebb tagcsoportja a tápiószent- mártoni Arany Szarvas Ter­melőszövetkezeté, ezért is rendezték itt a tegnapi ün­nepségsorozatot. Az Arany Szarvas Terme­lőszövetkezet központjának ta­nácskozótermében Pataki Márton köszöntötte a megje­lenteket, majd Turóczi Já­nos, a tsz pártvezetőségének titkára vázolta az MSZBT- tagcsoport tevékenységét, amely elválaszthatatlan a ter­melőszövetkezet mindennapi életéről. A tagcsoport ered­ményesen dolgozott korábban is, amikor a falu lakossága még külön, két tsz-ben, a Kossuthban és a Rákócziban kereste kenyerét. Elmond­ta, hogy Tápiószentmárton­ban szinte nem zajlik le plyan ünnepi esemény, nincs olyan társadalmi megmozdu­lás, közös munka, amelynek ne lennének szovjet vendé­gei, résztvevői. A nagyköz­ség lakossága érdeklődik a Szovjetunió eredményei iránt, tájékozódik a szovjet embe­rek életéről. Az ünnepség résztvevői a tájékoztatót követően meg­tekintették a termelőszövet­kezet egy éve működő szol­gáltatóházát, majd a műve­lődési ház életével ismerked­tek. Itt Faludi Imre tanács­elnök adott rövid tájékozta­tót. Tápiószentmártonban a művelődési központ immár ötödik éve közművelődési tár­sulásként működik; a gazda­ságok, szövetkezetek nemcsak anyagilag támogatják a köz- művelődés ügyét, hanem öt­letekkel, javaslatokkal a munlta tartalmi részéből is részt kérnek. A művelődési központ pedig él a lehető­ségekkel. Bizonyíték volt erre az a gazdag kiállítás is, amelyet errre az alkalomra mutattak be a mintegy 40 tagú kerá­mia- és kézimunkaszakkör munkáiból. A vendégek meg­tekintették az MSZBT 130 fotóból álló, Bemutatjuk a Szovjetuniót című kiállítást is. Elválaszthatatlan a szocializmus építésétől Zsúfolásig megtelt a műve­lődési központ nagyterme az MSZBT megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére rende­zett nagygyűlésre, amelyet a magyar és a szovjet himnusz hangjai után dr. Magyari And­rás nyitott meg. Ünnepi beszé­det Regős Gábor, az MSZBT titkára mondott, hangsúlyoz­va; — A 30 évvel ezelőtti tava­szon bontakozott ki hazánk­ban a magyar—szovjet barát­ság mozgalma, amely — mint az azóta eltelt három évtized ezernyi példával bizonyítja — szocialista fejlődésünk nagyon fontos elörelendítője lett. Beszéde további részében méltatta az MSZBT három év­tizedes munkásságát. — A magyar—szovjet ba­rátság ápolása egész társadal­munk közös ügyévé vált — mondotta a továbbiakban Re­gős Gábor. — Immár a min­dennapi tevékenység, az épí­tőmunka elválaszthatatlan ré­sze lett. Ezt a munkát elisme­réssel méltatta pártunk XI. kongresszusa is, amelynek szó­noki emelvényéről maga Brezsnyev elvtárs jelentette be, hogy a Szovjetunió Leg­felsőibb Tanácsának Elnöksége A népek barátságáért érdem­rendet adományozta a társa­ságunknak. Mi úgy véljük, hogy ez a megtisztelő kitünte­tés mindenekelőtt azoknak szól, akik a tagcsoportokban, az ország városaiban és fal­vaiban hosszú évek óta áldo­zatosan, kitartóan, szívük sza­va szerint cselekedve munkál­kodnak a magyar—szovjet ba­rátság ápolásán, amely elvá­laszthatatlan a szocializmus építésétől. Beszéde befejező részében az MSZBT titkára hangsúlyoz­ta: — Baráti társaságunk egyik fontos feladata volt és az ma­rad a jövőben is, hogy minél nagyobb tömegelcct ismertes­sen meg a minden területen kölcsönösen hasznos együtt­működés eredményeivel. Nem­zeti érdekünk, hogy ez az együttműködés a jövőben még tovább erősödjék, új lehető­ségekkel gazdagodjon. ' Ezután átnyújtotta az MSZBT Országos Elnöksége nevében az MSZBT aranyko­szorús jelvényét a megyében működő tagcsoportok 14, ki­emelkedően dolgozó aktivistá­jának. A megyei ünnepség befejező eseményeként nagy 'sikerrel mutatta be a Népek barátsá­ga című új műsorát a nagyká­tai Tápiómente Művészeti Együttes. D. G. Apró Antal: Rendszerünk nagy erőforrása a szocialista demokrácia Pest megyében tegnap hat választási gyűlést tartottak Tegnap országszerte folytatódtak a választási nagy­gyűlések és gyűlések. A szegedi sportcsarnokban rende­zett nagygyűlésen az elnökségben foglalt helyek Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, valamint a társadalmi és a közélet számos más vezetője. Dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a népfront szegedi bizottságának elnöke mondott megnyitót, majd Apró Antal a szegedi 1. számú választókerület képvise­lőjelöltje tartott beszédet. (Beszédét a továbbiakban is­mertetjük). A Nyíregyházán rendezett választási nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, a megye 2. számú választókerületének ország- gyűlési képviselőjelöltje. A gyárak és mezőgazdasági üzemek, az intézmé­nyek és hivatalok küldötteit Kellner Ferenc né, a nép­front városi bizottságának titkára köszöntötte, majd Biszku Béla mondott választási beszédet. Past megyében tegnap hat helyen tartottak vá­lasztási gyűlést. Az eseményekről a 3. oldalon számo­lunk be. Elöljáróban részletesen szólt Apró Antal Csongrád megye s Szeged fejlődéséről, majd — társadalmi kérdésekre áttérve — így folytatta: — Rendszerünk nagy erő­forrása a szocialista demokrá­cia. Társadalmunk milliós dol­gozó tömegei cselekvőén részt vesznek a hatalom gyakorlá­sában, a közügyek eldöntésé­ben és intézésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a szo­cialista állam szüntelen törek­vése, hogy az állampolgárok mind nagyobb lehetőségeket kapjanak erre a tevékeny részvételre és mindinkább él­jenek ezekkel a lehetőségek­kel. Országunkban évek hosz- szú során nagy erőfeszítések történtek a szocialista demok­rácia intézményeinek és fóru­mainak kiépítéséért és műkö­désük tökéletesítéséért. Az állampolgárok teljes támogatásával — A XI. kongresszus arra is nyomatékkai hívta fel a fi­gyelmet, hogy különös fontos­ságot tanúsítsunk a munka­helyi, az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének. A dolgo­zók véleményének meghallga­tása a vállalati tervek kidol­gozásánál, az érdemi beleszó­lás biztosítása a vállalati gaz­dálkodásba, az igazgatói taná­csoknak munkásokkal való megerősítése növelni fogja a dolgozók felelősségtudatát, erősíti a munkahelyi demok­ráciát. — A szocialista építés ve­zető ereje a munkásosztály pártja, fő eszköze a népi ál­lam. A szocialista társadalom építésének előrehaladásával növekszik az állam szerepe a gazdasági építésben és a kul­turális nevelőmunkában egy­aránt. Államunk akkor tudja növekvő feladatait jól ellátni, ha az állampolgárok részéről mind nagyobb támogatást kap. Apró Antal a továbbiakban a néphatalom legfelsőbb kép­viseleti és államhatalmi szer­véről, az országgyűlésről be­szélt, s választási rendszerünk demokratizmusát jellemezve rámutatott: a választási tör­vény biztosítja, hogy a vá­lasztópolgárok — gyakorlati­lag az egész felnőtt lakosság, mintegy 7,5 millió állampol­gár — általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választja meg a képviselőket, egyéni választókerületek szerint. A műit tanulságai — Azok a nemzedékek, ame­lyek már a felszabadulás után kapcsolódtak be a politikai életbe, csak hallomástól és a történelemórák anyagából is­merhetik, milyen éles osztály- harc folyt ebben az országban, s évtizedeken át mennyi áldo­zatot követelt az általános egyenlő titkos választójogért folytatott harc. A reakciós uralkodó osztályok a választó­jog korlátozásával zárták ki a politikai életből, a hatalomból a munkásságot, a szegénypa­rasztságot. A Horthy-rendszer képviselői a parlamenti viták­ban nyíltan beszéltek ertfől. Báró Prónay György például még 1938-ban is büszkén han­goztatta a parlamentben: „Az én javaslatom kizárja a vá­lasztójogból a bányáknál al­kalmazott munkásokat, kizár­ja az ipáid munkásokat, kizár­ja a kereskedelmi életben négy elemivel bíró alkalma­zottakat, kizárja a közlekedé­si alkalmazottakat és az ipari napszámosokat.” Az uralkodó osztályok foggal, körömmel ragaszkodtak a nyílt választási rendszerhez, amikor a csend­őrök szeme láttára kellett sza­vazni. Ügy gondolom, hogy ezekre a régi, nehéz időkre tanulságként hasznos emlé­kezni. Ma Magyar-országon minden 18. életévét betöltött magyar állampolgárnak vá­lasztójoga van, ennek alapján választó és választható. Parlamentünk a dolgozó társadalom minden rétegét képviseli i — Választási rendszerünk mélységes ' demokratizmusa érvényesül abban is, hogy a választáskor a dolgozók mil­liói két fontos dologban nyilvánítják ki akaratukat. A választás egyfelől népsza­vazás arról, hogy helyesli-e a párt, az állam, a kormány politikáját, másfelől döntés arról, hogy személy szerint kik képviseljék ezt a nép érdekeit kifejező politikát az országgyűlésben. Termé­szetesen a választáson, is á legfontosabb kérdés az or­szággyűlésnek, mint a leg­felsőbb törvényhozó testü­letnek az összetétele. Népi hatalmunk jellege, a szocia­lista demokrácia nagy ere-' je nyilatkozik meg abban, hogy a mi parlamentünk a dolgozó népet, az alapvető osztályokat, a szocialista nemzeti egységbe kovácsoló- dott társadalmunk minden rétegét képviseli. A mostani jelölések is az igazi népszu­verenitást, társadalmunk de­mokratizmusát fejezik ki. Á jelöltek között különböző vi­lágnézetű, foglalkozású és életkorú nőket, férfiakat ta­lálunk, akiknek azonban van egy közös jellemzőjük. Az, hogy valamennyien a szocialista társadalom hívei. Azonosítják magukat a mun­kásosztálynak és pártjának 'politikájával, a Hazafias Népfront programját kép­viselik és népünk jövőjét formáló nagy munkában egyéni és közösségi felelős­séget vállalnak. Az orszá­gos választási elnökség tájé­koztatása szerint 34 választó- kerületben volt kettős je­lölés. A jelöltek közül az lesz a képviselő, aki a vá­lasztáson a szavazatoknak több mint a felét megkapja. A kettős, vagy többes jelö­lés lehetősége is válasz* 'tási rendszerünk demokra-r íizmusának egyik vonása. A nép szolgálatában Apró Anfal szólt a jelölő- g> ülések tapasztalatairól, a képviselői munkáról, mint a dolgozó nép szolgálatáról, majd rámutatott: — Országunkban a szocia­lista demokrácia fejlődését és érvényesülését jól mu­tatja az a tény is, hogy az országgyűlés legutóbbi cik­lusában 23 jelentős törvényt hozott Ezeknek a törvények­nek a megalkotásánál — a kez­deményezéstől az elfogadá­sig — megmutatkozott tör­vényhozási eljárásunk de­mokratizmusa: számos nagy jelentőségű törvény kidol­gozásában a társadalom leg­szélesebb rétegei és a tár­sadalmi szervek vezetői vet­tek részt mondtak véle­ményt, tettek javaslatot. A most megválasztandó országgyűlésre újabb meg­tisztelő feladatok várnak. Ezekre a lényeget abban foglalhatjuk össze, hogy tör­vényekké kell majd formál­nia a XI. pártkongresszuson elfogadott és egész dolgozó népünk által támogatott po­litikát. (Folytatás a 3. oldalon) Starton Páteé vcreogl fcrönjlcásasszony, az MSZBT Országos El­nökségének tagja a ké/imuntka-sziakkör hím/.Őseiben gyönyörködik. Tóbiás Irén. felvételei Losonczi Pál, az Elnöki Ta- náps elnöke tegnap hivatalá­ban fagadta Abdul Sattert, a Pakisztáni Iszlám Köztársa­ság új magyarországi nagykö­vetét, aki átadta megbízóleve­lét. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elutazása előtt fogadta a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának párt­munkásküldöttségét, amely dr. Werner Heringnek, a közpon­ti bizottság osztályvezetőjének vezetésével több napig tartóz­kodott hazánkban. Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára teg­nap fogadta Gladys Marint, a Chilei Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagját, az ifjúsági szövetség főtitkárát, i Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogadta a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttségét, amely Rodolfó Puentos Ferrónak, a KB alosztályvezetőjének ve­zetésével tartózkodott hElzánk­ban. A vendégek tegnap utaz­tak el Budapestről. Dr. Biró József, külkereske­delmi miniszter meghívására Budapestre érkezett Maurice Sery Gnoleba elefántcsont- parti kereskedelemügyi mi­niszter. Dr. Korom Mihály, igazság­ügyminiszter vezetésével ha­zaérkezett Belgrádból a ma­gyar igazságügyi delegáció, amely a két ország jogi kap­csolatainak bővítéséről tár­gyalt.

Next

/
Thumbnails
Contents