Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-29 / 124. szám

IK I MAP 10 XIX. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM 1975. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK A szobi terűiét lakóinak egészségügyi ellátásáról tanácskoztak Megoldandó a szakorvosi ellátás A volt szobi járás —: Verő­cétől Bernecebarátidg — orvo­sai, egészségügyi dolgozói a Szobi Nagyközségi Tanács vb- termében vitatták meg a terü­let egészségügyi ellátásának helyzetét, határozták meg a feladatokat. A tanácskozáson részt vett Bánfalvi Jenöné, az MSZMP váci járási bizottságának tit­kára, Balassi István, a váci vá­rosi pártbizottság osztályveze­tője, dr. Gecseg Gyula, a vá­rosi és járási egészségügyi osz­tály vezetője, és dr. Kollár La­jos kórházigazgató főorvos ve­zetésével a Szőnyi Tibor Kór­ház főorvosi kara. Dr. Pándy László, a Szobi Rendelőintézet igazgató 'főor­vosa tájékoztatta a résztvevő­ket a rendelőintézet munkájá­ról. Elmondta, hogy a 60-as évek elejéig a szo­bi járás 16 községében csak 8 körzeti orvos dolgo­zott, más egészségügyi intézmény nem volt. A rendelőintézet szervezését a terület 30 ezer lakosa nagy örömmel fogadta, mert nem kellett többé száz kilométert utazniuk az Ipoly völgyéből, ha szakrendelésre vagy felül­vizsgálatra utalták be őket. A rendelőintézet dolgozói el­avult felszerelésekkel »is igye­keztek munkájukat jól végez­ni, és 1973-ig minden szakor­vosi állás be volt töltve. Az évi betegforgalom is jelentő­sen növekedett, és az 1963. évi 30 ezer helyeit 1966-tól már évi 70 ezer beteg ellátását tudták biz­tosítani. A zsúfoltság sokszor elvisel­hetetlen volt a szűk váróhelyi­ségben. A váci Szőnyi Tibor Kórház — mint a terület egészségügyi ellátásáért felelős — két éve igyekszik segíteni a szakorvos­hiány pótlását, de a belgyógyászati, a •röntgen ! és a gyermek szakorvosi | ellátás még mindig nem 1 megoldott, elsősorban or­voslakás hiánya miatt. Ezen igyekszik segíteni a Szo­bi Nagyközségi Tanács, ami­kor ez évben Szobon két orvo­si lakást épít, illetve Ipolyda- másdon egyet már el is készí­tett. A körzeti orvosok igyekez­nek gondozói munkát is vé­gezni, a munkamegjavító moz­galom keretében dr. Schönfeld Rózsi, dr. Reisch Zsuzsa és clr. Berkes Emil ajánlottak fel is­mételt, teljes szűrést, melyet erejükhöz képest munkatársaik segítségével teljesítettek is. Dr. Kollár Lajos felszólalá­sában elmondotta, hogy a Sző­nyi Tibor Kórház munkába ál­lása után. 1970-ben saját kez­deményezésükkel igyekeztek a területi-kórházi munka össze­hangolását megvalósítani. — A Szobi Rendelőintézet nem rendelőintézet — mondotta a kórházigazga­tó főorvos —, mert ott nincsenek szakorvosok. Mindannyiunk közös fel­adata, hogy a szakorvosi állásokat beiöltsük és eh­hez a feltételeket megte­remtsük. A szobi terület 30 ezer lakosának megfe­lelő egészségügyi ellátása csak együttműködéssel és segítséggel, a kórház belső és külső munkatársainak összehangolt munkájával valósulhat meg. Ehhez meg kell nyerni az itteni lakosság bizalmát, mint ahogy ez Váciéi délre és keletre már sikerült, ez viszont főként a területen dolgozók munkájától függ. Elmondta, hogy a kórház sincs könnyű helyzetben a szakorvosellátást tekintve, mert az induláskor kevés ál­lás volt betöltve és például a belgyógyász szakorvosképzés négy és fél évet vesz igénybe és egyszerre csak 5—6 orvos képezhető. A vitában felszólalók a kör­zeti orvosok nehéz munkakö­rülményeiről, az ügyeleti be­osztás hiányosságairól beszél - tok, valamint arról, hogy a KÖJÁL-n,ak végzett ellenőrző munka, a jelentések sok időt vonnak el gyógyítómunkájuk­tól. Himmer Lőrinc, a Szobi Nagyközségi Tanács elnöke hozzászólásában elmondta, hogy a terület a múlt négy év alatt olyan fejlődésen ment át, mellyel az egészségügyi ellá­tás nem tudott lépést tartani. Dr. Branyiczki László bel­gyógyász főorvos és dr. Koro­na Árpád kórházigazgató-he­lyettes, ideggyógyász főorvos elmondta, hogy a kórház osz­tályain a szobi területről fel­vett betegek száma fokozato­san emelkedett a múlt évek­ben és a kórház minden igye­kezetével azon volt, hogy a be­utalt betegeket minél gyor­sabban elhelyezze. Sokan felvetették a zebegényi szülőotthon problémáját,' Elmondták: a környék szülő asszonyai megszokták és megszeret­ték ezt az intézményt és a hozzászólók egyetértve az­zal, hogy a Szőnyi Tibor Kórházban a szülő nők szakellátása sokkal megfe­lelőbben, magasabb szak­mai színvonalon biztosít­ható, mégis nagyon nehéz a lakosságnak ezt megma­gyarázni, és ebben közre­játszott: a körzeti orvosok is későn — mindössze né­hány héttel ezelőtt — ér­tesültek a zebegényi szü­lőotthon végleges meg­szüntetéséről. Bánfalvi Jenőné nagyon jó­nak, sokoldalúnak értékelte a tanácskozást. — Emberközelbe kerültek a problémák mondta — és ezek összhang­ban vannak a pártbizottság és a járási hivatal elképzelései­vel, határozataival. (Rajki) Kiváló lett e kisiánedi Aranykalász Tsz Mint ahogy arról már la­punkban beszámoltunk, a kis- némedi Egyesült Aranykalász Termelőszövetkezet elnyerte a kiváló szövetkezet címet és kitüntető oklevelet, melyet Kovács Zoltán, az Észak-Pest megyei Mezőgazdaságj Terme­lőszövetkezeteit területi szö­vetségének titkára nyújtott áí Tóth Jánosnak, a tsz elnöké­nek. Ezt követően Kovács Zol­tán átadta a Mezőgazdaság ki­váló dolgozója kitüntetést De- mény Andrásné állatgondozó­nak, Dancsó Mihály gyümölcs­termesztőnek, Bemény Gergely traktorosnak, Simon Jánosné sertésgondozónak és Paulik Gábor elnökhelyettesnek, a gyümölcstermesztési ágazat- vezetőnek. A mezőgazdasági miniszter dicsérő oklevelét kapta Muka Pál növényter­mesztési ágazatvezető és Nagy József elnökhelyettes, állatte­nyésztő. Az ünnepi műsorban fellép­tek a váchartyáni citerazene- kar, a váchartyáni körzeti ál talános iskola énekkara, sza­vaiéi és tánccsoportja. Szerencsés nyertesek A keddi napilapok közölték a MUOSZ által kibocsátott Szerencse sorsjegy május 25-i húzásának nyereménylistáját. Pálinkás Jánosné hírlapárus­nak kedvezett a szerencse, mert a vásárolt négy, egyen­ként négyforintos sorsjegy egyikére kihúztak egy 5000 forintos vásárlási utalványt. Kedvezett a szerencse Ga­lambos Ferenc nyugalmazott váci tanárnak is, a Füles Tol­nai tájakon című pályázat sor­solásán háromnapos Tolna me­gyei utazást nyert. Zenés est A járási ifjúsági klubban május 31-én, szombaton dél­után 6 órakor zenés estet ren­deznek a Start-együttes rész­vételével. Bélyegek a brigádnaplókban A legutóbbi két' esztendő­ben mintegy1 25 millió forin­tot érő segélyszállítmánnyal járult hozzá a Magyar Vö­röskereszt az elemi csapások­tól és háborúktól sújtott né­pek, emberek, közöttük cse­csemők, kisgyermekek szen­vedéseinek enyhítéséhez. Szí­ria, Banglades, Burma árvíz- károsultjai, a chilei politikai foglyok hozzátartozói örültek a Magyar Vöröskereszt aján­dékainak. Május 8-án, a vöröskeresz­tes világnap alkalmából in­dította útjára idei bélyegak­cióját a Magyar Vöröskereszt, öt-, tíz-, húsz- és ötvenforin- tos címletű szép bélyegei minden üzemi, iskolai és te­rületi szervezethez eljutottak. — Még csak néhány hét telt el — tájékoztat Bitter Antalné, a Vöröskereszt járá­si titkára —, de a hozzánk érkező hírekből kiderül: azt mutatják tagjaink és az ak­cióról az újságokból és a te­levízióból tudomást szerző munkatársaink, ■ támogatják szervezetünk humanista tö­rekvéseit. Mintegy 200 ezer forint értékű bélyeget osz­tottunk szét; Dunakeszire 40 ezer, Gödre 24 ezer, Nagyma­rosra 13 ezer forintot érő bé­lyeg jutott. Nagyon jó kez­deményezésről kaptunk hírt Zebegényből ahol az üze­mek és szövetkezetek szocia­lista brigádjai közösen vesz­nek bélyeget és a brigádnap­lóba ragasztják, az iskolások versenyt indítottak az őrsök között, s a bélyegek az őrsi naplókba kerülnek. (sz. i.) TÖBB MINT EZER RÉSZTVEVŐ Hét sportágban versenyeztek a járási békenapon Törökmezőn, a járási béke­napon a békenagygyűlés után a zuhogó eső ellenére több mint ezer fiatal nevezett be a sportversenyekre. Kispályás labdarúgásban a férfiaknál 47 csapat kezdte el a selejtező' mérkőzéseket, majd az első helyezettek jutottak be az elődöntőbe, innen a leg­jobb három együttes a döntő­be. Végeredmény: 1. Szokolya, 2. Gödi TK, 3. Váci ITSK. A zuhogó eső ellenére a lá­nyok is kitettek magukért, az 5 csapat izgalmas mérkőzése­ket vívott egymással. Végered­mény:, 1. Verőcemaros, 2. Ipolydamásd, 3. PEIJOMAH. Talán a kézilabdázók voltak Nagy küzdelmet hozott a V. Híradás—V. Kötött kézilabda- mérkőzés, melynek eredménye: 5:5 (Koppány György felvétele) A magát mutató város O 'A komp bátran fordul a sodrásnak. Csak egy kicsit fáról, a csavarok vadul pörögnek, egy vonalnyit sem engednek a hajó irányából. Az emelvényen jobb­ra mozdul a kormány kerék. A vezető már a túlsó partot nézi, a szigeti kikö­tőt, ahol a köveken sziporkázik a dél­utáni napfény. Alig hagyta el félútját a komp, a jel­zőbóják között egy hajó csorog lefelé. Csehszlovák kirándulókat szállít, akik a hajókorlátnak dőlve nézik a partot. Hallom beszédjüket — halkan, árnyék­ként suhan velük a motoros —, kiáltá­sukat nem értem, de érzem — szépnek tartják, dicsérik a várost. Követem te­kintetüket, s ki tudja, hányadszor álla­pítom meg magam is — gyönyörű. Nem az elfogultság mondatja ezt ve­lem, hiszen e város látványának szépsé­gét senki sem tagadhatja. Mert őszin­tén és kitárulkozva mutatja magát Vác a túlpartról s a vízről. Nincsenek titkai, nem rejt el semmit, mindenki láthatja. A parti kövek, a sétány rácsának csipke­árnya mögött már teljes lombbal len­genek a platánok, és hosszú sorban sö­tét keretbe foglalják a város képét. A partról az enyhe dombon felfutnak a szűk utcák, és a lépcsőkön szikrázó fé­nyeket lilásan csurranó árnyak enyhí­tik. A tornyok jeleket intenek a nézők­nek, s a fölöttük keringő galambrajnak egyaránt. A galambok a tornyok sötét­jéből egészen a víz fölé csapnak, s ott fordulnak meg éles kanyarral, és eltűn­nek a város fölötti reszkető fényben. A város kitárulkozik a feléje közele­dőnek. A látvány békésen tiszta, akár egy vidám színekben pompázó akva- rell. Fenn, a fegyház árnya megpróbál­ja ugyan elsötétíteni a képet, de nem bír a vidám színekkel, nem bontja meg azokat. Ezt kétszáz év óta sem sikerül megtennie, súlyos tömörsége, szigorúsá­ga még jobban kiemeli a templomok és a barokk paloták körvonalait. Az ellen­tétet nem e hosszú épület adja, hanem a Tabán és a vén házak előtt lengő­száradó halászhálók. A halásztanya ágasain megül néha a szél, aztán végig­fut a parton, le a déli kékségbe vesző Burgundia ősi messziségeket ringató csendjébe. Oda, ahol a valamikori vár köveiből kolostort emeltek fasarus és immár a mesékben tipegő barátok. Oda, ahol turbános emléket állítottak a má­ra elfeledt török temetőben a hosszú szakállú mohamedánok, oda, ahol ha­marosan modern lakópaloták ezer üvegszeme kacsint a vén folyón érkező vendégre. ­A város kitárulkozik a feléje közelí­tőnek. Nem rejti el inagát, testének minden szépségét megmutatja: a szűk utcákat és a templomokat, a barokk te­rek palotáit, a régi városrészek tapint­ható csendjét. De büszkélkedik a szem­látomást növekedő új lakótelepekkel is. És északi részén óriási zászlórudakként áll élőnkbe a három kémény, címerünk új szimbóluma ... A komp már háromszor fordult. Csúcs- forgalom van, meg sem tartották a já­ratok közötti szünetet. Seregnyi a túlsó partra igyekvők száma, csalogató a ha­talmas fűzek árnya, s a Pokolcsárda gyöngyöző sörhabjának íze is felképzik a kívánkozó ínyeken. A május már túllé­pett a tavaszon. Nyár van a parton, a víz fölött és messzi, az égen is nyáriak a bodorodó fátyolfelhők. A vízen a város tükörképe ragyog, az­tán eltűnik, hogy újra teremtődjék, mint a valóságban is az élő város. Valóságosan és megújulóan, immár ki- lencszáz éve. * Csankó Lajos a „legnehezebb helyzetben. Ez a gyorsmozgásos játék rejtette — a felázott pályán — a leg­több sérülési lehetőséget, kész­tette a versenyzőket szinte emberfeletti erőfeszítésre. 1. Váci Kötött, 2. MN 2164, 3. Váci Híradás. Nem volt könnyű a helyze­te a röplabda küzdelmeiben elinduló hat csapatnak sem. A vizes, nehéz labda egy-egy le­ütés után bizony szinte „ki­ütötte” a védekező játékost. 1. MN 2164, 2. Váci ITSK, 3. Du­nakeszi Bőripari Isz. Mezei futásban az úttörők 600, az ifjúságiak 1200, a fel­nőttek 3000 méteren mérték össze tudásukat. Az ötfős csa­patok versenyében az úttörők­nél első helyen Zebegény vég­zett, 2. Verőcemaros lett, a 3. helyet a váci általános isko­lák csapata szerezte meg. Ifjúságiak: 1. Verőcemaros, 2. Mezőgazdasági Szakközép- iskola, 3. Váci ITSK. A felnőttek versenyében az MN 2164. hírének megfelelően szerepelt, utcahosszal nyerte a versenyt. A 2. helyen a zebegé­nyi csapat végzett, 3. Kóspal- lag lett. Lövészetben csaknem há­romszáz versenyző indult el, akik három próba és 10 érté­kelt lövést adtak le lég­puskával a 10 méterre elhe­lyezett céltáblára. A három­fős csapatok versenyében el­ső helyen végzett Váchartyán, 2. lett Dunakeszi terület, 3. pedig Vácduka lett. Húsz sakkozó ült asztalhoz, hogy svájci rendszerben meg­mérkőzzék az elsőségért. Vé­gül Simonyi Ottónak, a Hír­adás versenyzőjének sikerült. Második lett: Török László, a Sztáron Sándor Gimnáziumból, a 3. helyen holtversenyben: Huszár Miklós (HAGY) és Török László (DCM) végzett. A természetjáró csillagtúrán minden járási természetjáró szakosztály képviseltette ma­gát. A versenyben első he­lyen : a Szobi Petőfi Szakosz­tály végzett több mint 100 teljesítővel, második helyezett a Zebegényi KSK lett 60 in­dulóval, a 3. a Dunakeszi Me­chanikai Laboratórium csapa­ta 50 versenyzővel. A sportversenyeken részt vevő több mint ezer fiatal nemcsak sportszeretetét bizo­nyította, hanem lelkesedésből, küzdeniakarásból Is jelesre vizsgázott. A verseny végére az időjárás is elszégyellte ma­gát és a felhők közül halvá­nyan, de előbújt a nap. A verseny végén: Ritzl Fe­renc, a Járási-Városi Sportfel­ügyelőség főelőadója adta át a díjakat a helyezést elért csa­patoknak. Az első helyezett csapatok elnyerték a Béke­kupa Vándorserleget, a dobo­gósok oklevelet, tagjaik pedig emlékplakettet kaptak. Rajki László Május 26-tól június 28-ig MIMBEN FÉRFIÖLTÖNYHÖZ KÉT NYAKKENDŐT, MINDEN FÉRFIZAKÓHOZ ÉS PANTALLÓHOZ EGY-EGY i NYAKKENDŐT AJÁNDÉKOZUNK jr /jj b g a mm Dunm myar Áruházban /

Next

/
Thumbnails
Contents