Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-28 / 123. szám

m NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Á VÁCÍ JÁRÁS ÉÍ VÁC VÁROS RÉSZÉRE xix. Évfolyam, 123. szám 1975. MÁJUS 28., SZERDA Eskütétel: Választási nagygyűlés a gépipari szakközépiskolában Hétfőn délután ülést tartott a városi népfrontbizottság. Pelczéder Tibor titkár el­mondta, hogy Vácott nagy érdeklődés előzi meg az or­szággyűlési képviselőválasztá­sokat. Mind a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, mind az új kollégium dísztermében tartott jelölőgyűlés jó politi­kai légkörben zajlott le. A két előadó — dr. Lenyó Lász­ló gyárigazgató és dr. Lukács Ferenc tanácselnök — a je­lölt bemutatását, a választá­sok méltatását egybekötöt­te a múlt 30 év kultúrpoli­tikai előrehaladása, a helyi ipari centrum kialakításá­nak ismertetésével. Elisme­réssel szólt a titkár a gyű­léseket patronáló alapszerve- zetekről (Forte, Híradástech­nika). Június negyedikén válasz­tási nagygyűlés színhelye lesz a Konstantin téri gépipari szakközépiskola emeleti ter­me, ahol Nagy Miklós, a vá­ci kerület jelöltje mond be­szédet. A hétfői népfrontbi­zottsági ülés javaslatot tett a szavazatszedő bizottságok­ra. Vácott 30 szavazókörzet lesz; mindenütt elnök, tit­kár és három bizottsági tag őrködik a választás rendje, az előírások megtartásán. A szavazatszedő bizottsá­gok tagjai június negyedikén esküt tesznek a városi ta­nács elnöke előtt. Valameny- nyi szavazókörzetben segít­séget nyújt a Hazafias Nép­front képviselője is. A jelölőgyűléseken tucat­nyi közérdekű javaslat hang­zott el. Ezekre részben a vá­rosi tanács illetékes szak- igazgatási szerve "ad választ, másrészt az országgyűlési képviselő első beszámolóján ad számot, hogyan segítette a javaslatok megvalósítását. P. R. Rúdon az első Ünnepi díszt öltött szomba­ton a rádi tanácsháza. Első alkalommal rendeztek KISZ- esküvőt a községben. Szlen- ka Tibor gépkezelő és Járai Erzsébet, a tsz dolgozója fo­gadott egymásnak örök hű­sége4 Petrik Jánosné anya- könyvvezető előtt. Juhász Já­nosnak, Kösd—Rád község pártbizottsága titkárának ün­nepi beszéde, Molnár Éva szavalata és Pusztai Éva Schubert-dalai adtak méltó keretet a megható ünnepség­nek. — Üjdonság a Mycodifol. A szőlővédelemben ez a ké­szítmény virágzáskor és fürtzáródáskor alkalmazha­tó hatásosan peronoszpóra és korai botritisz ellen. E£v műnk ás asszony versei írt Csornád] bűnesetek a középkorban A középkor egyik legke­gyetlenebb ítélkezési, tör­vénykezési eljárására emlé­keztetnék elöljáróban, amely ismerete nélkül ma már ér­telmetlennek tűnik a most el­mondandó eset. A középkori s a koraújkori büntetőeszközök és bünteté­sek kegyetlenek voltak. Nálunk az Árpád-házi, ké­sőbb vegyes házi királyok alatt honosodott meg a tör­vényhozásban az isteriítélet- nek nevezett Ítélkezés, ami még kegyetlenebbé tette a bű­nösség bizonyítását, vagy az ártatlanság kiderítését. Az is­tenítéletek két csoportja volt használatos: a purgatio cano- nica, amely során megeléged­tek az ítélkezők az eskü álta­li bizonyítással, és a purgatio vulgaris, mely alatt a tűz, vagy a víz általi bizonyítást értették. A második formánál a tűz alkalmazása azt jelentette, hogy a vádlottnak meghatá­rozott tartamú böjt után nyomták a kezébe a megtü- zesített vasat. A keletkezeti égési seb nagyságától függ en szabták ki a büntetés mér tékét. Mivel a próba utáni sértetlen kéz képtelenség volt, az ítélet sem lehetett kétséges. Magyarországon a tüzes­próbák fő helye Nagyváraa volt. Az itt összegyűjtött ok­mányjegyzékek (Regestrum Varadiense) II. András ki­rály korából (1205—35) szár­maznak és a László király sírjához küldött peres felek 3S9 peres ügyének hivatalos ismertetését tartalmazzák. Kö­zöttük számos Vácra, és vi­dékünkre utalót találunk. A legérdekesebbek: Az egyházi történetírók sze­rint is erőszakos váci püs­pök, Jakab (1213—1221-ig voll az egyházmegye feje) udvar- bírája 1219-ben csomádfalusi Csornáddal (Sumad) pereske­dett, mert az a Benedek ne­vű egyházi szolgától 12 ökröt és 40 juhot elrabolt. Az or­szágbíró Rátóthy Péntek po­roszlót rendelte ki az eset kivizsgálására. Rátóthy tüzes- vaspróbát akart Váradon vég­rehajtani, de László király sírja elő*t a peres felek ki­egyeztek. Ugyancsak a mai Csornád községhez kötődik a káptala­ni jegyzőkönyvek másik ese­te. A csomádi Mihály perel­te lopás miatt a váci püs­pök embereit. Fiachia és Ba- i lasi püspökfalvsi (Püspökiéj- ce. vagy a Nyitra megyei Püspökfalu?) lakosokat. Az istenítélet tüzesvaspróbája ez alkalommal is elmaradt, mert Csomádi Mihály a „béke mi­att” visszavonta vádját. Amb­rus udvarispán szorgalmazta a kiegyezést, s ebből arra kö­vetkeztethetünk, hogy Jakab I püspök emberei mégsem le­hettek makulátlanok a lopás bűnében... Csornád községre az emlí­tett eseteken kívül kevés utalást találunk ebből a kor­ból. Vác tatár- és török­kori dúlásakor az egyházme­gyei okiratok is megsemmi­sültek, 1810-ben pedig ma­gát Csomádot pusztította el teljesen a tűzvész, amikor a község saját régi okmányai is elhamvadtak. Csornád egyi­ke a legrégibb járási telepü­lésünknek. múltjának telje­sebb megismerése miatt jelent meg írásunk. —ó —s hány: Eger! Csütörtökön kezdődnek He­ves megye székhelyén az idei egri diáknapok. Vácról a Gé­za király téri Gimnázium és Szakközépiskola zenésztriója (Bíró Ágnes, Philipp Frigyes és Kiss Zsuzsa), valamint a tanintézet 12 tagú atlétikai csoportja vesz részt a diák­napokon. Pereskedők Havonta átlagosan 400 pe­res ügy érkezik a váci járás- bírósághoz. Egy-egy peres el­járásban legkevesebb 4—5 személy vesz részt, s ez any- nyit jelent, hogy évente kö­rülbelül 20—22 ezer ember fordul meg a bíróság tárgya­lótermeiben. A felszabadulás 30. évfor­dulójára kiírt irodalmi pá­lyázaton Pelyhes Istvánná, a Húsipari Vállalat dolgozója, Szabad hazám című versével elnyerte a Pest megyei Hír­lap különdíját. A környezet, ahol Pelyhes Istvánná dolgozik, bizony elég hétköznapi: a töltőüzem bélelőkészítőjének Dobó Ka­tica szocialista brigádjában gyorsan jár az asszonyok ke­ze. Pelyhes Istvánná Hajdú­szoboszlóról került erre a vi­dékre. Tizennyolc éve dolgo­zik már az üzemben. Két fia­talember édesanyja. Egyik fia a munkája mellett most készül a Műszaki Egyetem felvételi vizsgájára. Az élel­miszeripar kiváló dolgozója, a Munka Érdemrend bronz fokozatának tulajdonosa, az üzemi szakszervezeti bizott­ság nőfelelőse, s a legutóbbi, szakszervezeti választás óta az üzemi szakszervezeti bi­zottság elnöke is. — Tizenketten voltunk testvérek. Tízéves korom óta dolgozom — emlékszik vissza gyermekkorára. — Nem szé­gyellem, hogy cselédsorban nőttem fel. Nem tanulhat­tam, pedig nagyon szerettem volna. Gyermekeim már fel­nőttek, és én megfogadtam: elvégzem az általános isko­lát. — Vannak kedvenc költői? — Ady. Öt nagyon szere­tem, s természetesen Petőfit is. — A díjnyertes versén kí­vül mást is írt? — A gyári rendezvényeken ő a házi szerzőnk — szól köz­be a szakszervezeti titkár. — Az üzemi problémákról, hiá­nyosságokról, a vezetőkről még vidám kis rigmusokat is ír, a bírálatért még senki sem sértődött meg. — Szívesven írnék, ha len­ne rá időm — mondja Pely­hes Istvánná. — Talán, ha nyugdíjas leszek. Akkor majd megírhatom életem történe­tét. Kovács István Kell az ünneplés! Hat hónappal ezelőtt jelent meg e hasábokon a Kell-e az ünneplés? című írásom. Üj gondolatokat akartam ébresz­teni, tartós vitának akartam ajtót tárni, segíteni akartam azok munkáját, akik nemcsak hűségből és szeretetből, de kö­telességből munkálkodnak az évforduló mindennapjaiban. Akik azért dolgoznak, hogy az ünnepek igazak és emlékeze­tesek legyenek. Akkori írásom eredményét haszontalan lenne csak azzal mérni: hányán csatlakoztak írásban mellém, vagy hányán ragadtak tollat méltatlankod­va, cáfolván észrevételeimet. Az ilyen gondolatok kimondá­sa hasonló az eldobott kavics­hoz, ami a vízbe hullva ki­sebb, vagy nagyobb hullámot verve, a partig jelzi a becsa­pódás erejét. Egy kicsiny ka­vics csak apró fodrot vet, de a nehéz kő nyomán már igazi hullámok támadhatnak. Milyen volt hát az én kö­vem? Papp Rezső szerint (Váci Napló, jan. 18.) „bátor hangú” és „választ ad a fanyalgók- nak”. Cikkében utal az emlék- bizottság tagjainak munkájára, akik kimondott szavaim szel­lemében cselekszenek. Egyezik a véleményünk: most már igen! Csak arról hallgatott a szerző, hogy gyakori módosí­tás után vált valóban kielégí­tővé és az ünnepi évhez mél­tóvá a bizottság munkája. Kezdetben igen hamar megfá­MUVELT KERESKEDŐK A tízmilliós tizes Több mint ezer szakszerve­zeti tag képviseletében 82 kül­dött tanácskozott a minap a Fegyveres Erők Klubjában a Vác és Vidéke Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat szak- szervezeti vezetőségválasztó értekezletén. A szakszervezet múlt négy­évi munkájáról dr. Bartos An- talné terjesztett elő beszámo­lót. A vállalat dolgozói ez idő alatt elnyerték a Kiváló válla­lat címet, kétszer szerezték meg az MSZMP városi bizott­ságának vándorzászlaját, majd oklevelét. Három munkatársuk kapott kormánykitüntetést, huszonkettőn lettek a belke­reskedelem kiváló dolgozói és százhuszonötén kiváló dolgo­zók. Ä hét végén: nagybörzsönyi napok A hét végén rendezik meg az immár hagyományos nagy­börzsönyi napokat. A járás északi községében néprajzi ki­állítást rendeznek, melyet szombaton délelőtt 11 órakor a Petőfi Általános Iskolában tekinthetnek meg az érdeklő­dők. Délután három órakor adják át a község új ifjúsági klub­ját, 18 órakor nemzetiségi est lesz, melyen Baráth Endre, az MSZMP Váci járási Bizottsá­gának első titkára mond meg­nyitót, utána az általános is­kolások, a KISZ-esek, a páva­kor és a szigetújfalui német nemzetiségi együttes ad mű­sort. Este nyolc órakor kezdő­dik a vidám majális. Vasárnap erdei kirándulás és sportvetélkedő várja a köz­ség vendégeit. Tagjaik művelődéséért, kép­zéséért tett erőfeszítésüket megyeszerte példaként emle­getik. Két éve rendezték meg először „A szép magyar be­szédért” versenyt, melyben az ő szakmunkástanulóik érték el a legjobb helyezéseket a me­gyében. Ezer dolgozójuk ha­vonta 800—900 színházjegyet vásárol. Ismét szó esett a vállalat felajánlásáról: a váci Népfür­dő téliesítéséhez egy alumí­nium borda költségének fede­zésével és felszerelésével já­rulnának hozzá. Sok szó esett az új élelmi­szer-áruház építéséről is. Az új 10-es az ország egyik legna­gyobb és legkorszerűbb élel­miszer-áruháza lesz, előzetes számítások szerint mintegy havi 10 millió forintot forgal­maz majd. A hozzászólók ismét sürget­ték, teremtsenek megfelelő körülményeket a szakmunkás­képző-iskolájuknak, és szer­vezzenek a Kereskedelmi Szakközépiskolának Vácott ta­gozatot A küldöttek végül ismét dr. Bartos Antalnét választották meg titkárrá. M. Gy. Társadalmi munkában A deákvári Katona József utcán a DCM-lakótelep felé tartottam. Estefelé járt az idő. Kövek halmaza, sóderdombok és cementeszsákok között haj­ladozó ember ismerős voná­sai bontakoztak ki előttem. vásán Bútor Most ríjon! vásár május 26-tól jT is váci Naszály Áruházban 20- 30%-os árkedvezmény. — Konyhabútorok — Fotelok, heverők — ülőszékek v AMÍG A KÉSZLET TART! — Jó napot! — Jó napot! — nyújtottam tétován a kezemet, mert nem értettem a dolgot. Tegnap még a fóti autóbusz-állomás kis ablaka mögül, egyenruhá­ban közölte velem a pesti busz pontos indulását. Ugyan­az lenne? — Itt lakom, abban a ház­ban, ni! — mutatta meg a la­kását Matyóka János tanács­tag. Az ő irányításával végzik a környéken a parkosítást, amelyet a Hanusz utcaiak kezdtek el. Azon az utcán; már végig virágok pompáz­nak, köves az út, rendezett a környék. Elkészült már az Al­só utca kövezete is, és most a Katona József utcán van a sor. A városi tanács adja a cemen­tet, sódert. Az utcabeliek kö­veket bontottak, most lerakják az útburkolatot. Kezük nyomán szépek, ren­dezettek lesznek a deákvári utcák. — K — TÖBB VÉRADÖ Az alapos előkészítésnek meglett az eredménye: min­den eddiginél többen vettek részt a múlt héten Szobon, a községi és a Dunakeszi Kon­zervgyárban az üzemi vér­adónapon. A konzervgyárban harminccal több dolgozó je­lentkezett, mint tavaly. radt a szalmaláng lobogása, és egy-két szép gondolat megva­lósítása e miatt maradt el. Ki tudná ezt jobban, mint Papp Rezső, aki immár negyven éve tollal munkálkodik a minden­kori váci sajtóban a városért. Ezért értékelem igen nagyra válaszát a leírt és ki nem mondott szavaival együtt. Hozzá hasonlók még számo­sán vannak. De olyanok is, akik az általam említett fa­nyal gokhoz tartoznak. Olyan, aki e hasábokon is megtette már kritikai észrevételeit an­nak ellenére, hogy (bevallása szerint) nem olvassa ezt a la­pot ... Felvetéseimet R átkai Ottó (Váci Napló, február 1.) ra­gadta meg bátrabban. Kritiká­mat elfogadta, s mondandó­mat úgy egészítette ki, mint igaz fegyvertárs. Véleményem szerteágazó fonalát úgy fogta össze, hogy abból nyilvánvaló­vá vált: az új arcú város csak akkor értékes igazán, és csak akkor új, ha a múlt őszinte vizsgálatánál minden értéket az új ember jogos tulajdonává teszünk. Az új arcú város tik­kor lesz a jövő városa, ha nem legyintünk a múltra. Ha eszünkbe jut, hogy abban a múltban éltek azok a mártí­rok, akik a nekik még jövő­ért, a mi jelenünkért haltak meg! Az ünnep valóban emlékez- tetés is a múltra, és célja a jövőbe mutatás. Ezt a szándé­kot hordozza magában, s ezért nem öncélú és ezért nem sik­kadhat el benne a jelen meg­becsülése. Osztom Rátkai Ot­tó intelmét — és vallottam mindig —: az utóbbi harminc év vívmányait is védenünk kell. Ezért hívtam fel a fi­gyelmet arra, hogy a legkisebb mozzanatáig fel kell tárni a város munkásmozgalmának történetét. S ezzel csak sürget­tem Alföldi Vilma szándéká­nak sikerét, kutatásainak meg­valósulását, Vác munkásmoz­galma történetének megírását és annak megjelenését... Az ünnepi év műsorfüzeté­nek előszavában írta Monori Balázs: „ büszkék lehetünk városunkra, haladó történelmi múltjára, lakóinak helytállá­sára. Még büszkébbek lehe- tünk_ és vagyunk arra a nagy­szerű korszakra, annak ered­ményeire, amelyet az elmúlt 30 év alatt felszabadult né­pünk, a város lakói értek el...” S ez nemcsak ünnepi dikció. Erre — és a vitaírásban az ünneplést védő érveim igazá­ra — bizonyosság a közel­múltban felállított felszabadu­lási emlékmű avatása, a fiata­lok hatalmas tömegét felvo­nultató májusi szolidaritási nap, a zeneiskola s a múzeum ünnepi műsorai-kiállításai — és még számtalan olyan meg­mozdulás, melyek mögött nemcsak munka, de őszinte lelkesedés és a város igaz sze­retet« található. Ügy érzem, vitánk nem volt öncélú és egyoldalú. A Város lakói és olvasóink érdekeit képviseltük azért, hogy a fel­vetett kérdésre együtt vála­szoljunk. Csankó Lajos A jiíniusi váci program Az ének és a zene kedve­lői ismét meghallgathatják a Dunakanyar dalostalálkozó műsorát. A vendéglátó Vox Humana vegyeskaron kívül itt lesz a Monteverdi Kama­rakórus, a Primavera Kórus, a Schütz Kamarakórus s a Jénai Filharmónia Madrigál­kórusa. Hallhatjuk a Jénai Szimfonikus Zenekar ifjúsá­gi hangversenyét is Günter Blumhagen karnagy vezény­lésével. Vácról közvetítik a televízió Kórusklubjának jú­niusi adását. A hónap utolsó szombatján kezdődnek a nyá­ri zenei esték a Vak Bottyán Múzeum udvarán. Az első műsor szereplői: Szebenyi János (fuvola) és Szendrey- Karper László (gitár). Húsz napig lesz megtekint­hető a l?est megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Korszerű háztartás — több szabad idő című bemutatója a Lenin úti Művelődési Köz­pontban. A főtéri kiállítóte­remben bemutatják a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának pályázati anyagát.

Next

/
Thumbnails
Contents