Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-25 / 121. szám
1975. MÁJUS 25., VASÁRNAP xMiav- ff Br. Bíró Ferenc: A gazdaságpolitikai munka folyamatosságáért Tegnapi lapunkban számoltunk be róla, hogy az MSZMP Pest megyei Bizottsága fejlesztési koncepciót fogadott el az V. ötéves terv időszakára Pest megyében. E koncepció jellegét ismerteti néhány téma kiemelésével az alábbiakban — előadói beszéde alapján — dr. Biró Ferenc, a Pest megyei pártbizottság titkára. Fejlesztési koncepció Pest megyéken ez V. ötéves terv időszakára A Z iMSZMP XI. KONGRESSZUSA egyértelműen meghatározta azokat a társadalompolitikai, gazdaságpolitikai és egyéb célkitűzéseket, amelyeket a fejlett szocialista társadalom körülményei között meg kell oldanunk. Előrehaladásunk legfontosabb . követelményeként jelölte meg az egész társadalmi termelés hatékonyságának, az eddigieknél erőteljesebb növelését. A fejlődés pozitív értékelése mellett mélyrehatóan elemezte, az okozati összefüggéseket, feltárta a kisebb-nagyobb feszültségeket kiváltó, elmaradást előidéző objektív és szubjektív okokat. Mindezzel itt, Pest megyében is megkönnyítette a helyzetértékelést, Világossá tette a gazdasági növekedés törvényszerűségeit, a fejlesztés lehetőségeit. Ehhez járultak mindazok a tapasztalatok, amelyekről a IV. ötéves tervidőszakból a járási, városi pártértekezletek és a megyei pártértekezlet adott számot, összességében erre épül a megyei fejlesztési koncepciótervezet, melynek kialakítása mégsem volt könnyű feladat. Népgazdaságunk ugyanis még nem rendelkezik jóváhagyott V. ötéves tervvel. A tervezői munka kezdetén tartanak az ágazati minisztériumok is, az Országos Tervhivatal pedig csak előzetes tervszámokat közölt a kommunális fejlesztésekhez a megyei tanácsokM I TETTE SZÜKSÉGESSÉ mégis már most a megyei koncepció kidolgozását? Mindenekelőtt o gazdaságfejlesztő és szervező munka követeli meg a folyamatosságot és a céltudatos tervszerűséget. A területfejlesztéssel foglalkozó szervek, az ipari, a mezőgazdasági, a kereskedelmi vállalatok, a szövetkezetek vezető joggal várják ezért, hogy a konkrét középtávú terveik kimunkálásához — a minisztériumi irányszámok mellett — rendelkezzenek olyan fejlesztési koncepcióval, amely nemcsak a döntéshez szükséges információjuk nélkülözhetetlen kiegészítését szolgálja; Iranern megfelelő áttekintést nyújt a legfontosabb fejlesztési törekvésekről. A kidolgozást lehetővé tette, hogy az V. ötéves terv legfontosabb népgazdasági mutatóit a XI. pártkongresszus jóváhagyta, s emellett ismertek a párt általános gazdaságpolitikai, életszínvonalpolitikai célkitűzései. Ismertek a megye természeti és gazdasági adottságai is. Rendelkezésre állnak a IV. ötéves terv kiszámítható eredményei és tapasztalatai. Lényegében tehát rendelkezésünkre álltak mindazok az ismeret - anyagok, amelyek szükségesek o legfontosabb feladatok koncepció szintű megfogalmazásához. Megyei koncepciónkban kiemelt figyelmet fordítottunk — ez MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai határozatainak megfelelően — a gazdasági hatékonyság fokozását elősegítő követelményrendszer kimun kálására, teljesítésének számonkérésére. így a többi között figyelembe vettük a beruházási tevékenység hatékonyságának növelését; a termékszerkezet korszerűsítését, a gazdaságos termékszerkezet kialakítását; az üzem- és munkaszervezés fejlesztését; az anyag- és energiatakarékosság fokozását; a munka termelékenységének növelését; a vezetés színvonalának javítását; az üzemi, szövetkezeti, munkahelyi demokrácia ki- szélesítését, valamint a szocialista munkaverseny szervezését. A BERUHÁZÁSOKKAL foglalkozó pártbizottsági ülésünk óta érezhető a javulás. A beruházási döntések megalapozottabbakká váltak, körültekintőbb a tervezői munka és összehangoltabb, szervezettebb a beruházói-kivitelezői tevékenység. Probléma viszont, hogy a beruházások egy része továbbra sem a tervezett határidőre valósul meg. Időbeni elhúzódásuk szükségszerűen együttjár a költség ugrásszerű emelkedésével, kiesésük a termelésből, illetve be nem kapcsolódásuk pedig csökkenti nemzeti jövedelem növekedésének ütemét. Ezért e területen minőségi változást kell elérni ahhoz, hogy az V. ötéves tervidőszak alatti beruházásainkat a tervezett határidőre, a fajlagos költségek jelentősebb növekedése nélkül teljesíthessük. Szükséges a gazdasági céloknak megfelelő rangsorolás, az erők megfelelő koncentrálása és csoportosítása. Fontos, hogy a vállalati, szövetkezeti vezetőink, pártszervezeteink megkülönböztetett figyelmet fordítsanak e tevékenység szervezésére, pártellenőrzésére Pest megye iparfejlesztési tevékenységét már eddig is alapvetően meghatározták azok a termelő kapacitások, amelyek a központi elhatározáson alapuló kiemelt, egyedi nagyberuházások révén jöttek létre. Ezek fontos népgazdasági feladatokat oldanak meg, köztük olyanokat, mint Budapest és a megye energiaellátása, építőanyag-szükséglete jelentős hányadának kielégítése, élelmiszer-ellátásának javítása. Ezért volt az ipari termelés növekedésének üteme a tervidőszakban nálunk nagyobb, mint az országos átlag, és ezzel jelentősen erősödött a megye ipari jellege. Ugyanakkor a nem kiemelt iparágak fejlesztésénél is kisebb-nagyobb hatásfokkal érvényesült a kormány, illetve a megyei pártbizottság szelektív iparfejlesztési törekvése. F OLYAMATOSAN MEGVALÓSÍTANDÓ gazdaságpolitikai célkitűzés az V. ötéves tervidőszakban is a termelési struktúra korszerűsítése és ezzel együtt o szelektív iparfejlesztés. Gazdasági növekedésünk megalapozásának egyik kulcskérdése ez, hiszen nagyrészt ezen múlik, hogy milyen mértékben tudjuk termelésünk es exportunk szerkezetét a világgazdasági mérce követelményeihez igazítani és országunk számára is gadaságosabbá tenni. Számos kedvező eredmény ellenére az is tapasztalható, hogy a műszaki fejlesztéssel nem áll arányban az egész termékszerkezet olyan átalakítása, ami lehetővé tenné egyrészt a gyártás, a termelés egyszerűsítését, a nagyobb tömeg (széria) előállítását, s ezzel egyidejűleg a hatékonyság nagymértékű növelését. Nem teszi lehetővé, az önköltség jelentős csökkentését sem, valamint a vállalati eredmények növelését, a gazdaságtalan tevékenység egyidejű kiszorítását. A gyártásfejlesztés szorosan kapcsolódik a korszerű termékszerkezet kialakításához, a gyártmányfejlesztéshez. Az egyre krónikusabbá váló munkaerő- hiány arra kényszeríti ipari üzemeinket, hogy szinte állandóan munkálkodjanak a termelés, a gyártás korszerűsítésén, a munkatermelékenység jelentős növelésén. A gyártástechnológia korszerűsítése azonban függ a rendelkezésre álló anyagi-műszaki lehetőségektől. Mind a gyártmány-, mind a gyártásfejlesztésben azonban az anyagi, a technikai feltételek mellett egyre nagyobb szerepe lesz a vezetésnek. Gyorsabb az előrehaladás ott, ahol a vezetők kezdeményez őkészek, közvetlen kapcsolatot tartanaik a vevőkikel, időben érzékelik az igények változását és megfelelő kockázatvállalással határozottan intézkednek a gyártás- és gyártmányfejlesztésre. Ehhez tartozik az is,1 hogy keresik hozzá a megfelelő nemzetközi kooperációs kapcsolatokat. A kooperációhoz, a termelési együttműködéshez egyébként is alapvető nép- gazdasági érdekünk fűződik. Elengedhetetlen, hogy a vállalatok közötti gazdasági kapcsolatokkal és azok fejlettebb formáinak bővítésével minél teljesebben kihasználjuk a szocialista integráció fejlődésében rejlő lehetőségeket. Ezen belül különösen kiemelkedő jelentőségű számunkra a Szovjetunióval fennálló gazdasági kapcsolataink sokoldalú továbbfejlesztése és elmélyítése. A Szovjetunió legnagyobb külkereskedelmi partnerünk és biztosítja számunkra az energiahordozók, az alapvető nyersanyagok behozatalának mintegy 40 százalékát, a korszerű technológiai berendezések, mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök számottevő részét. Ezzel egyidejűleg tervszerű és hosszú távra megalapozott felvevő piacot jelent kivitelünk számára. G AZDASAGPOLITIKAI, SZÖVETKEZETPOLITIKAI munkánk során figyelembe kell vennünk, /hogy a mezőgazdasági termelésben minőségi változás bontakozik ki. Ez több irányú. Egyrészt a korszerű technológia mellett a genetikai, a kémiai, a mezőgazdasági tudományok legújabb eredményei is felhasználásra kerülnek, s következményükként az átlagtermések megkétszereződtek, a természeti adottságokhoz képest magas szinten stabilizálódnak. Másrészt a technológia korszerűsítésének eredményeként további munkaerő szabadul fel a mezőgazdasági termelésből. Ennek tervszerű, gazdaságos foglalkoztatását továbbra is meg kell oldani. Jelenleg is a megyében élő keresőképes lakosságnak mindössze 10 százaiéira dolgozik a mezőgazdaságban, sőt az agglomerációs övezetben már csak 7—8 százaléka. A technika korszerűsítésével további csökkenésre számíthatunk. Tért hódít széles körben az iparszerű termelési rendszer, napjainkban már nemcsak kalászos gabona- és szálas- takarmány-termelésben, hanem kuko- / ricára, cukorrépára, burgonyára, zöldborsóra, sőt az utóbbi években biztató eredményekkel terjed ki a paradicsom, a zöldbab, a vöröshagyma, a szőlő termelésére is. Az iparszerű termelési rendszerekbe kapcsolt területeken a tér. melési hozamok szinte ugrásszerűen emelkednek. E termelési rendszerek térhódítása viszont pontos és tervszerű szervező munkát, meghatározott nagyságú termőterületet, jól képzett szakmunkaerőt igényel. Területigényük sok esetben meghaladja termelőszövetkezeteink üzemi méreteit, ezért szinte elemi erővel tört fel a kisebb területű tsz- eknél az igény az egyesülésekre, a kooperációkra. Ahol ez indokolt és célszerű, ott továbbra is elő kell e folyamatot segíteni, de nem szabad, hogy az egyesülések kampányjellegűvé váljanak. A további termelési koncentrációk egyik fő formájának sokkal inkább az üzemen belüli szakosítással egybekapcsolt ágazati koncentrálást célszerű tekinteni. A további koncentrálódás másik formája: a társulások, közös vállalkozások, vállalatok létrehozása és mű- lvö d tetése. A TSZ-MELLÉKÜZEMAGAK konjunktúrája — a gazdasági szabályozók bizonyos módosításával — lényegesen csökkent. Az utóbbi időben, a tanácsok eredményes törvényességi felügyeleti munkát fejtettek ki. Ez idő szerint Pest megyében csak törvényesen működő melléküzemágak dolgoznak, és a törvényes rend következetesebb számonkérése jóformán megszüntette azokat a feszültségeket, amelyek néhány éve még e téren jelentkeztek. A változó körülmények miatt előreláthatóan több olyan melléküzemág lesz, amely veszteséggel zárja az évet. További sorsukról minden esetben a konkrét helyi lehetőségek mérlegelésével szabad dönteni. Figyelembe veendő, hogy a termelőszövetkezetek fő feladata a mezőgazdasági termelés szervezése, azok járnak tehát a helyes úton, akik szűkös anyagi eszközeikből továbbra is a mezőgazda- sági termelés fejlesztését segítik. De arra is gondolni kell, hogy a melléküzem- ági tevékenység megítélése ma már társadalompolitikai, szociálpolitikai, sőt területi gazdaságfejlesztési kérdés. Ezért az esetleges felszámoláskor gondoskodni keli a dolgozók, főként a termelőszövetkezeti tagok további munka- és kereseti lehetőségeinek biztosításáról. F ONTOS FEJEZETE a megyei fejlesztési koncepciónknak a lakosság életkörülményeinek javításával foglalkozó fő rész is, melyben hosz- szabb távon kellett számolnunk azzal, hogy Budapest egyik legjelentősebb munkaerőforrása Pest megye. Már most is mintegy 180 ezer megyei lakos jár be naponta Budapestre dolgozni. Ebből kézzelfoghatóan következik, hogy az eddigieknél is sokkal nagyobb hatékonysággal kell foglalkoznunk nemcsak a megyében élő és dolgozó, hanem a megyében élő, de Budapesten dolgozó lakosság életkörülményeinek javításával. Szinte rangsorolni is nehéz a tervezett, égetően szükséges fejlesztéseket. Mégis első helyen kell említenünk a lakásépítést. A tervidőszak végére a megye lakossága megközelíti az egymilliót. Ahhoz, hogy ne romoljon a lakás- helyzet, a szociális követelményeknek meg nem felelő lakótelepeket fokozatosan felszámolhassuk, minimálisan 40 ezer új lakás felépítése szükséges. Nyomban ezután a gyermekintézmények létesítésének, a bölcsődei, óvodai helyek növelésének szükségessége következik, majd oz egészségügyi ellátás további javítása, annak ellenére, hogy az utóbbi években jelentős eredményeket értünk el ebben is. A valóságos helyzet azonban mégsem kielégítő. E három legfontosabb teendő mellett koncepciónk nagy figyelmet fordít a kereskedelmi ellátás javítására ügy, hogy a jogos igényeknek megfelelően tovább folytatjuk a nagy alapterületű ABC- és vegyesárucikk-hálózat fejlesz, tését a megyében, ahol pedig szükséges, ott kisebb egységekkel a fehér foltok felszámolását. Megcáfolódtak már, azok az állítások, miszerint Budapest vonzáskörzetében nincs szükség lényegesebb fejlesztésre, mert az ott élők inkább a fővárosban vásárolnak. A valóságban a megyében megnyílt minden új üzlet szinte az első naptól kicsinek bizonyult. A FELSOROLTAK mintegy rávilágítani igyekeztek a megyei párt- bizottság fejlesztési koncepciótervezetének jellegére, fontosabb megállapításaira. Maga a koncepciótervezet sem törekszik teljességre, viszont tartalmazza azokat a legfontosabb célkitűzéseket, amelyeket — a lehetőségeket is figyelembe véve — az V. ötéves tervidőszak során meg kell oldanunk. Természetes azonban, hogy majd a vállalati, szövetkezeti, intézményi konkrét középtávú tervekben ennél sokkal részletesebben is meghatározhatók mindazok a tennivalók, melyek elősegítik a pártkongresszus határozataiban előirányzott céljaink elérését Pest megyében is. Gépek, alkatrészek Érdről A MEZOGrEP Tröszt érdi Kyáreftyséfréhcn az alkatrészek é* pótalkatrészek mellett új mezőgazdasági gépeket Is gyártanak. Az idei tervben a többi között Z50 SVA típusú vetögép elkészítése is szerepel. Esztendeje dolgozik már teljes kapacitással a 65 millió forintért épp tett kovácsüzem, amelynek idei terve 41) millió forint. Tóbiás Irén felv. Már gyümölcs is van a piacokon Szépen fejlődnek a tavasziak Szép a határ. Üde zöldek a , táblák, kalászát hányja már az őszi árpa, bokrosán, sűrűn nő a búza. Valószínűleg beiga- j zolódik a mondás, aranyat ér i a májusi eső, csak várjuk ki. j Egyelőre még félve ugyan, de máris új gabonarekordról be- | szélnek a mezőgazdák — ná- | nyadik rekordhozó év lesz ez? | —, bizonyos, hogy alaposan föl kell készülni az aratásra, lesz mit betakarítani. De ez még kicsit odébb van, még tart a tavasz javában,i van miről beszámolni most is. Legelőbb arról, hogy a ve- tögépek eltűntek a földekről Pest megyében, földbe került a tavaszi kalászosok és a napraforgó, a szója, a cukorrépa magja, befejeződött a kukorica, vetése, a burgonyaültetés. A. határt járó gyakorta láthat ezekben a napokban palán- tázókat, a traktorok húzta szerkezeten, asszonyok ülnek sorban, s rakosgatják a földbe a paprika, a dohány apró nö- vénykéit. Végeztek a gazdaságokban a lucerna első kaszálásával, a fehérjedús takarmány nagyját behordták, szárítják, fejlődhet a következő növedék. A termésbecslés adatai szerint az elsőként betakarított lucerna átlaghozama 17,5 mázsa hektáronként, másfél mázsával több a tavalyinál. Szemlátomást fejlődnek a tavaszi vetésű növények, a cukorrépa levelei hamarosan elborítják a talajt, szépen sorol a kukorica. S a növényegészségügyi helyzetkép? A. kalászosokon helyenként lisztharmat fertőzés mutatkozik — a párás meleg idő hatására —, a pillangósokat lombkártevő, mezei pocok és ürge fenyegeti, az ipari növényeket a répabarkó, répabolha és a hörcsög, a kapásnövényeket pedig a kukoricabarkó és a burgonyabogár kártételétől kell megóvni. A Pest megyei Növényvédő Állomás jelzése szerint a megye egész területen észlelhető a gyümölcsösök lisztharmatfertőzése — kiváltképp az almáskerteket fenyegeti járvány veszély. A budai, a ceglédi, a gödöllői és a szentendrei járás őszibarackosaiban a levélfodrosodás vall erősebb fertőzésre. Lelkiismeretesen és gyakorta kell permetezni — tanácsolják a szakemberek. Hadd emlékeztessünk ismét a Mezőgazdasági-és Élelmezés- ügyi Minisztérium felhívására, afiiély arra "ösztönzi az út-, vasútmenti, s egyéb Közterületek tulajdonosait, hogy mielőbb takarítsák be a csapadékos napok hatására dús növésnek indult, tehát igen számottevő mennyiségű szénát ígérő fűtermést. Június 15-e után a kint maradt fű már azé, aki lekaszálja és behordja, remélhetően lesz is rá vállalkozó, nem megy veszendőbe az értékes takarmány. A veteményekből bőven jut a piacokra zöldség, kelkáposzta, fejes saláta, új karalábét retek, paprika, zöldborsó s kínálnak már uborkát, paradicsomot, idei sárgarépát is. Újdonság a fejes káposzta, fokhagyma s megjelentek az első gyümölcsök: a korai cseresznye és az eper. A. Z. A Csanádi brigád A brigád egy esztendeje alakult. . Az akkor elhunyt Csanádi György nevét vették fel. A néhai közlekedési és postaügyi minisztert példaképüknek tekintve igyekeztek becsülettel helyt állni munkájukban. S hogy ez sikerült, arra bizonyság: a Volán 20-as Vállalat Csanádi brigádja kiérdemelte a szocialista címet. Ez alkalomból hivatali szobájukban felavatták Csanádi György szobrát, Domonkos Béla szobrászművész alkotását. Ha javul a vidéki autóbuszközlekedés, ha az utasoknak egyre kevesebb okuk van a bosszúságra, ez az ő munkájuk eredménye is. A brigád ellenőrzi, hogy menetrendszerűen indulnak-e az autóbuszok, szükség esetén átcsoportosítja a járatokat. Állandó kapcsolatban állnak a vidéki főnökségekkel: Cegléd, Monor, Szentendre, Érd. Gödöllő, Da- bas és Pest megye számos más helysége tartozik hatáskörükbe. — Vállaltuk — mondják —, hogy ünnepnapokon körültekintő forgaloimszervezéssel enyhítjük a csúcsforgatoni zsúfoltságot. Napi munkánkon ki'1 vül kommunista Szombatot is tartottunk, sportpályát építettünk. A brigád minden tagja tanul, részt veszünk a politikai oktatásiban, többen járnak középiskolába, . főiskolára, egyetemre. Mindehhez annyit tegyünk hozzá, hogy a felszabadulási vetélkedőn emlékplakettet nyertek, az olvasómozgalom helyezettjei voltak. Tervezik, hogy a szocialista brigád címmel jutalmul kapott kétezer forintot közös csehszlovákiai utazásra költik. Sz, M. T.
