Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-24 / 120. szám

Aszfaltszalag Isaszegig Víz a Galga völgyében Társulat és a falvak lakói ix. évfolyam, 120. szám 1975. MÁJUS 24., SZOMBAT 1 Zsámbokon kezdték és Isaszeg halárai» építik p.z új utat. A Marini aszfaltfiniser jelenleg Dány beiteiüleíén te­ríti a betonszőnyeget. Mögötte, szorgalmas kísérőként jön a gumihenger, amely addig jár az új aszfalton, amíg az ki nem hül. Ezután már a gépkocsik is igénybe vehetik a megjavított, biztonságos, jó utat. Barcza Zsolt felvételei A Galgavölgyi Regionális Víz- és Csatornamű Társulat sokat tesz a területéhez tarto­zó községek vízellátása érde­kében. Folyik a vízhálózat ki­építése, s a rendszerrel kap­csolatos egyéb építkezés. A tár­sulat az idén. számos felada­tot kíván megoldani. Több min kétmillió forintot fordíta­nak a túrái víztermelő kutak összekötő vezetéke második ütemének kiépítésére. Az idén még négymillió forintra van szükség ahhoz, hogy végérvé­nyesen befejezzék a bagi háló­zatépítés harmadik ütemét. Eddig 12 millió A vízhálózati rendszer kiala­kításához alvállalkozókkal is kötnek szerződést: mint példá­ul a mintegy tízmillió forint értékű túrái hétszáz köbméte­res acélszerkezetű víztorony­hoz. A társulat több munikát vé­geztet a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal. A töb­bi között ez a vállalat építi meg a túrái vízműtelep kezelő­épületét, lkladon két százöt­ven köbméteres vízbázis me­dencét. Hatmillió forint érté­kű műszer-, automatika, gé­pész- és egyéb elektromos Népfrontprogramok ' A minap ülést tartott a Hazafias Népfront péceli köz­ségi bizottsága a tanácshá­za épületében. A bizottság tagjai tanácskozásukon a vá­lasztás előtti feladatokat je­lölték ki. Ugyancsak a na­pokban Túrán, a pártház épületében réteggyúlést szer­vezett a nagyközség nép- írontbizottsága azoknak a fiataloknak a számára, akik idén első allúziómmal járul­nak majd az urnák elé. Már alapoznak 1 Korszerűsítik a Gailgamá- csa és Orbottyán közötti út­szakaszt: néhány kilométe­ren a tervek szerint kiszéle­sítik. Az alapozó munkák már megkezdődtek és ezek­ben a napokban folynak Gal- gamácsa környékén. A Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat felvételre keres irodavezetőt építőipari gyakorlattal, kontírozó könyvelőt, raktárvezetőt, anyagnyilvántartót, gépkönyvelőt, SZTK-ügyintézőt, bérelszámolót. Jelentkezés: a vállalat személyzeti és oktatási osztályán. Gödöllő, Tessedik S. u. 6. Munka- cs balesetvédelem Javai a statisztika, de... A minap tárgyalta a járási párt-végrehajtóbizottság a szö­vetkezetek állami felügyeleté­nek járási tapasztalatait. Az erről elhangzott tájékoztató egyik érdekes része volt az, amely a szakfelügyelettel fog­lalkozott. A felügyeleti munká­nak ez a része a gazdálkodás­sal közvetlenül, vagy közvet­ve- összefüggő, rendeletek által szabályozott kérdésekre vonat­kozik. Szövetkezeteink gazdál­kodási színvonala az elmúlt tíz esztendő során rendkívül sokat fejlődött, s ez kihatott a szakfelügyelet körébe tartozó munkák alapos változására is. Például Iklad Van azonban a szakfelügye­letnek egy területe, amely ma sem kielégítő — állapította meg a végrehajtó bizottság — ez pedig a balesetelhárítás és a munlcavédelem. Ez annak el­lenére így van, hogy járásunk szövetkezeteiben lényegesen jobb a baleseti statisztika, mint például néhány esztendő­vel ezelőtt. Nem kielégítő a munka- és balesetvédelem helyzete olyan kitűnően gaz­dálkodó termelőszövetkezetben, mint a valkói Egyesült Zöld­mező, s tarthatatlan a helyzet például a csömöri Haladás Ter­melőszövetkezetben. Egyértel­műen jónak csak az ikladi Gaigaparti Termelőszövetke­zetben és a kistarcsai Általá­nos Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál lehet minő­síteni a munka- és balesetvé­delem helyzetét. — A rossz állapotokon tehát mihamarább változtatni kell. Előrehaladást abban az eset­ben remélhetünk, ha a válasz­tott testületek és személy sze­rint a szövetkezetek elnökei és a szakmai vezetők az eddigi­nél nagyobb súlyt fektetnek e gondok megoldására, s bizto­sítják a szükséges pénzt is eh­hez. Következetesen el kell járni a mulasztást elkövetőkkel szemben, és anyagi, erkölcsi megbecsülésben kell részesíte­ni az óvórendszabályokat kö­vetkezetesen betartó dolgozó­kat. A balesetelhárítás és a munkavédelem sikere nemcsak Csiszoló a könyvtárban Május legvégére befeje­ződnek az átalakított Dózsa György úti járási-városi Ju­hász Gyula könyvtár szak­ipari munkái. Jelenleg az utolsó terem parkettacsiszo­lása folyik (képünkön Ko­vács Imre), s' júniusban már megkezdhetik a mintegy 30 ezer kötet elhelyezését, rend­szerezését. Előreláthatólag júliusban már az olvasók is birtokukba vehetik a csend birodalmát. Barcza Zsolt felvétele a vezetőkön, a dolgozókon is múlik. A megfelelő szervezeti feltételeket úgy kell megte­remteni, hogy e kérdés egy-egy szövetkezeten belül társadal­mi üggyé váljon. Irányítás — képesítéssel A javulást elősegítheti, ha a szövetkezetekben megfelelő képesítéssel rendelkező, füg­getlenített vezető irányítja a munka- és balesetvédelmi te­vékenységet. Ennek feltételeit járásunkban lehetővé teszi a területi koncentráció. F. B. munkákat is rendelt a társu­lat a PVCS-nél, összesen csak­nem tízmillió forint értékben. Az első negyedév mérlege gazxiag eredményekről tanús­kodik. Aszódon ebben az idő­szakban átadtak két ötszáz köbméteres medencét, áteme­lővel. A munkák gépészeti, elektromossági részét is befe­jezték itt, elkészült a kerítés, rendezték a terepet. Az első három hónapban előrelépés történt a túrái há­lózat építésénél is. Nagy mun­kája az idén a társulatnak az aszódi szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése. Eddig ere a célra több mint 12 millió forintot fordítottak. A kiviteli szerző­dés szerint a munka teljes be­fejezésének határideje: július. Csip-csup ügyekben A Galgavölgyi Regionális Víz- és Csatornamű Társulat nagy terület vízgazdája. A fal­vakban egymás után állítják fel a közkutakat, sokhelyütt a Ír késokban is folyik már a víz. A hálózat azonban koránt­sem mondható befejezettnek. Ezt az idén elvégzendő fel­adatok kivitelezési összege is mutatja. A társulat 1 ülő­ben összesen 44 millió fo­rintot tervezett építésre. A falvakban lakók tájékozottsága sajnos hiányosnak mondható a társulat munkáját, terveit ille­tően. Az ügyeikről lényegében mindent tudnak a tanácsok is, ennek ellenére a falvak lakói — gyakran csip-csup kérdések­kel — a társulat elnökségét keresik meg. Ezen a tájékozat­lanságon feltétlenül javitaví kell a jövőben, s ebben a ta­nácsoknak van nagy szerepük. Miért fizetünk? A Galga völgyének falvai­ban gyorsan szaporodnak a jó ivóvizet adó kutak. Ezek a fal­vak lakói számára igen nagy értékek. Azonban azért, hogy a munkálatok minél gyorsabb ütemben és jobb minőségben folyjanak, elengedhetetlen a lakosság türelme, megértése. Az egyes részmunkák kifogá­solható minőségének megálla­pítására a társulat műszaki el­lenőrei hivatottak, s ők intéz­kednek, hogy a kivitelezők ki­javítsák a hibákat. De ahhoz, hogy erről, s a társulat fel­adatairól a lakosság tudjon, jobb tájékoztató munkát kell végezniük a küldötteknek és a helyi vezetőknek. „Ezért fi­zetünk?” — hangzik el sokszor a falvakban. Sajnos ez a mon­dat nem mindig jogos, mert sokszor egyes családok sem ezért, sem azért nem fizetnek. A hátralékok nehezítik a tár­sult munkáját. És ami nehéz­ség, vagy hiányosság adódik egyes helyeken, az ellen nem a társulat elnökségénél Aszó­don kell panaszt tenni, hanem a helyi tanácsnál kell tájékoz­tatást kérni. A víz közös gond volt eddig a Galga völgyében, hogy ezután közös öröm is le­gyen, a lakosság, a helyi ve­zetők, a társulat elnöksége kö­zött jobb együttműködést kell kialakítani. Grszigethy SPORT H- SPORT -+- SPORT -+- SPORT Torölték a Postás csapatát Több okból is fontos, hogy a csapatok képviselői megje­lenjenek a szövetségi napon. Ök hozzák a jegyzőkönyve­ket, leadják óvásaikat, s megbeszélik a következő mérkőzés idejét, helyét. Van­nak akik ezt komolyan is ve­szik, mint például az ÁFÉSZ, a Pedagógus, a MÁV, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat, a termelőszövetkezet, a Víz­mű ... és még többen is. Az­zal, hogy a képviselők meg­jelennek, solcat segíthetnek a csapatnak. Ha például a Pos­tás kispályás labdarúgó-csa­patának képviselője megje­lenik, hallhatta volna az in­téző bizottság döntését. így csak levél útján értesülhet­nek arról, hogy csapatukat törlik a bajnokságból, mert a szövetség rendelkezéseit a többszöri figyelmeztetés elle­nére sem tartották be. „Pro­fikat” szerepeltettek. A kispályás labdarúgó-baj­nokságnak a többi között az is célja, hogy azok számára biztosítson lehetőséget, akik nem sportolnak. Ez nagysze­rűen szolgálja így a tömeg­sportot. Emellett foglalkoz­tatja az intéző bizottságot, hogy őszre új versenyszabá­lyokat alakítanak ki, ame­lyek nem lesznek oly mere­vek. A még hátralevő négy for­dulót persze változatlan sza­bályok mellett játsszák le. A MÁV és Gépgyár beje­lentette, hogy ezentúl csak a hétfői napokon tudják leját­szani mérkőzéseiket. Voltak akik panaszolták, hogy a vá­rosi tanács által megépített Szabadság téri sportpályát lezárják a tömegsport elől. A tizennegyedik forduló eredményei, az A csoport­ban: Vízmű—Építőipari Szö­vetkezet 3:5, Gépgyár— KIOSZ 0:8, KÄTKI—Fos­ta 4:4 (ezt az eredményt megsemmisítették a fent elmondott kizárás miatt), MGI II—Termelőszövet­kezet 1:1, GÖFÉM—Erdő- és Vadgazdaság 4:9. A csapatok így sorakoznak: 1. KIOSZ 14 11 2 1 83-23 24 2. Erdő- és Vad­gazdaság 14 9 1 4 54-34 19 3. Építőipari Szövetkezet 14 6 6 2 43-37 18 4. MCI I. M 6 5 3 33-25 17 5. GÖFÉM 14 6 2 6 34-49 14 6. IvATK.1 I. 14 5 3 6 39-42 13 7. Gépgyár 14 4 3 7 33-52 11 8. Tsz 14 2 5 7 24-43 9 9. Vízmű 14 4 —­10 35-50 8 1)0. Pots ta 1 1 3 1 10 23-58 7 A B csoport eredményei: Volán—Pedagógus 3:5, KKí.íV—Szabadság tér 6:5, MÁV—MGI 2:3, Vegyesipari Szövetkezet—Étterem 2:5, ÁFÉSZ—Városgazdálkodá­si Vállalat 7:4. És a tabella: 1. ÁFÉSZ 2. Pedagógus 3. KKMV 4. Városgazd. V. 5. MGI I. 6. Vegyesipari Szövetkezet 14 6 2 7. Szabadság ter 14 5 2 8. MÁV 14 5 1 9. Volán 14 1 — 13 (Bajnokságon kívül) Étterem 4 2—2 14-19 4 A mérkőzések eseményei­hez tartozik, hogy igen meg­nőtt az érdeklődés, általában 50—190 néző drukkol a pá- lyák mentén, de például a Volán mérkőzésén közel két­száz^ néző volt jelen. Hiába, a jó játék, az izgalmas ak­ciók sikert aratnak. Cs. J. | 59-36 23 56-28 22 50- 35 20 51- 35 19 39-30 17 55-51 14 42-50 12 48-72 11 33-71 2 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Szombati jegyzet Asztalok Kezdjük elsajátítani az ünneples alapvető forté­lyait. Néhány esztendővel ezelőtt még azon zsörtölőd­tünk, hogy szürke ünnepi beszédek és rosszul felké­szített szónokok untatták a hallgatóságot. Mostaná­ban mintha egyre ritkáb­ban találkoznánk ilyesmi­vel. Lehat, hogy az elmúlt harminc év teszi, vagy ta­lán az, hogy időközben igé­nyesebbek lettünk, de az ünneplés mind gyakrabban emlékeztet meghitt össze­jövetelekre, olyanokra, ame­lyeknek végre nincs már kampányízük. Mindezt örömmel mon­dom, s főként azért, mert az elmúlt másfél hónap so­rán igazam kijutott a vá­rosnak, a járásnak, s or­szágnak ezekből a megem­lékezésekből. Kezdődött a sorozat a kongresszussal, s a tiszteletére rendezett munkaverseny legjobbjai­nak meg jutalmazásával. Folytatódott április 4-ével, s a felszabadulási munlca- verseny győzteseinek meg­ünneplésével, majd követ­kezett május elseje, a jeió- lőgyülések egész sora, s még ezekben a napokban is tar­tanak a kiváló vállalat, vagy kiváló szövetkezet cím átvétele Jtörül szervezett értekezletek, ünnepi gyűlé­sek. Ilyesfajta tanácskozások­hoz, jól tudjuk, bizonyos körítés is jár. Rangot ad az^ünnepségnek, ha egy ál­lamtitkár, megyei, vagy já­rási vezető is megtiszteli jelenlétével a hallgatósá­got. Megszoktuk azt is, hogy a helybeli ünneplő kö- zönség ilyenkor bölcsessé­get, okos és hasznos taná­csokat vár a messziről jött vendégtől. Az emberek kí­váncsiak, s olyanfajta tájé­kozottság bemutatását vár­ják, amelyből kiderül, tud­ja-e a vendég, milyen mun­kadarabból hány készül a gyárban, melyik termelési ágazat milyen terméshoza­mot produkált tavaly. S a vendegek többnyire jól vizsgáznak. Néha már na­pokkal előbb, de lehet, hogy csak a fővárosból a járásba vezető úton, a szol­gálati. kocsi ülésébe süp­pedve, átfutják az üzem, vagy a gazdaság legfonto­sabb adatait tartalmazó brosúrákat. Így a bemutat­kozás többnyire sikerül, s percek alatt belopják ma­gukat a vendéglátók szívé­be. Az ünnepség végén, a beszédek elhangzása, s a kitüntetések, oklevelek át­adása után régi magyar szo­kás szerint, fehér asztalnál illik vendégül látni a jöve­vényeket, s az ünnepeite­ket. Ám az ünnepségek szervezésében oly nagy jár­tasságot eláruló rendezők itt gyakran követnek el hi­bát. Az elmúlt másfél hónap alatt mi, akiket munkánk kötelező vendégeivé tesz ezeknek az ünnepségeknek, alig találkoztunk olyan esettel, amikor ne két, egy­mástól külön és távol levő asztalcsoportot állítottak volna fel. Az egyiknél a vállalat, vagy a szövetkezei vezetői, s a magas rangú látogatók foglaltak helyet, tőlük távolabb, a terem másik végében pedig azok, akik „csak” két kezük mun- Icájával, arcuk verejtékével járultak hozzá az ünnepség elölcészítéséhez, egyszóval azoknak a termésátlagok­nak és darabszámoknak a produkálásához,, amelyek a szóban forgó szövetkezetei, vagy vállalatot a kiválók sorába emelték. Mindez tulajdonképpen nem nagy ügy. Az étel és az ital, amelyet az egymás­tól jól megkülönböztethe­tően elválasztott asztalcso­portoknál felszolgálnak, ugyanaz. A levest ugyanaz a szakács főzte, a szendvi­csek készítésé nél ugyanaz a titkárnő fáradozott, s a bort is ugyanaz a pince érlelte. Különbség mi-ndössze egy dologban van. Abban, ki milyen szájízzel áll fel az asztaltól a trakta végén. Bcrkó Pál

Next

/
Thumbnails
Contents