Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-23 / 119. szám

Lakás, bontás, átalakítás Engedély nélkül - gondokkal Tudnivalók az építkezésekről Talán nem túlzás azt állí­tani, hogy országszerte gon- cloi jelentenek az engedély nélküli építkezések. S nem is kicsit. Az újonnan, de szak­emberek előzetes hozzájáru­lási nélkül emelt épületek sok nehézséget okoznak a települések fejlesztőinek, hi­szen azok csak eívétve il­leszkednek be az átfogó, részletes településrendezési tervekbe. Nem csökken a számuk Lényeges szempont, hogy az építkezések, felújítások, bővítések megfelelő műszaki feltételek mellett valósulja­nak meg, s ez az esetek többségében, éppen a szak­értői vélemény hiányában, nem így van. Az engedély nélküli építkezések elszapo­rodása indokolta tehát a Minisztertanács ezzel kap­csolatos egyik 1972-es hatá­rozatának megjelenését, s ennek nyomán az építésügyi és városfejlesztési miniszter hasonló tárgyú rendeletét. Az ezt követő vizsgálat rendezte ugyan az 1973. már­cius 1-ét megelőző tíz évben engedély nélkül, vagy az en­gedélytől eltérő módon emelt épületek fennmaradását, de az utólagos ellenőrzések azt bizonyítják, hogy a fenti rendeletek ellenére mégsem csökkentek, sőt szaporodtak Nagykőrösön az engedély nélküli építkezések. Bizonyá­ra közrejátszik ebben a tá­jékozatlanság, a szabályok ismeretének hiánya is, s ezért úgy véljük, indokolt az ezzel kapcsolatos fontosabb tudnivalók ismertetése. Az építési és városfejlesz­tési miniszter egyik 1969-es rendelet« szerint csak építé­si engedély alapján lehet új épületet emelni, felújítani, helyreállítani, bővíteni, va­lamint lebontani. Ugyancsak engedély szükséges az eme­letráépítéshez, a tetőtér be­építéséhez, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek lakássá való átalakítá­sához. Sokan nem tudják, vagy figyelmen kívül hagy­ják, hogy előzetes engedélyt kell kérni, ha valaki házá­nak homlokvonalán ajtót, ablakot akar vágatni, átala­kítani vagy megszüntetni. Ugyanez vonatkozik egyéb­ként kerítés, valamint ár­nyékszék, szennyvízderítő és szikkasztó, továbbá ásott ku­tak létesítésére is. Szomszédok érdekei Nem kell viszont építési engedélyt kérni, ha épület­ben válaszfalat vagy osztó­falat kívánnak emelni vagy lebontani, feltéve ha ezzel az épület rendeltetését, a benne levő lakások vagy lakószo­bák számát nem változtatják meg. Ugyancsak engedély nélkül bonthatók le a 150 légköbméternél kisebb térfo­gatú, nem lakás céljára szol­gáló épületek, ha ez nem sér­ti a szomszédok jogos érde­keit. A rendelet szól arról is, mi a teendő, ha az építési enge­dély alapján végezhető mun­kát anélkül, vagy attól elté­rő módon végezték el. Ebben az esetben az építtető az el­sőfokú építésügyi hatóságtól használatbavételi engedélyt köteles kérni. Ekkor persze bírságot szabnak ki az épít- tetőre. Ha az engedély nél­kül emelt épület az országos építésügyi szabályzatnak, va­lamint a városrendezési ter­veknek nem felel meg vagy veszélyezteti az élet- és köz­biztonságot, úgy az illetékes hatóság az építmény lebon­tását, illetve átalakítását ren­delheti el. ...és a hétvégi ház Nagykőrösön is mind több zártkertet alakítanak ki, s bennük kis hétvégi házakat emelnek. Ezekről is intézke­dik. a rendelet: külterületi, zártkerti övezetben legfel­jebb 12 négyzetméteres alap- területű ideiglenes tartózko­dásra alkalmas gazdasági épület (szerszámkamra, prés­ház vagy gyümölcstároló) építhető engedély nélkül. A húsz négyzetméternél na­gyobb alapterületű hétvégi házak építése után kötelező használatbavételi engedélyt kérni. Foglalkozik még a ren­delet az új kutak létesítésé­vel, valamint az érintett tel­kek tulajdonosainak egyszeri út- és közműfejlesztési hoz­zájárulásával, valamint több más hasznos tudnivalóval. Ezekkel és más építésható­sági ügyekkel kapcsolatban a városi tanács műszaki osztá­lyán, valamint az informá­ciós szolgálatnál adnak rész­letes felvilágosítást az érdek­lődőknek. K. A. Tavaly májusban alakult a nagykőrösi ÁFÉSZ könyvkö­tő üzemének Gutenberg női szocialista brigádja. Képünkön három tagja: Babák Ferencné, Búzás Ferencné és Szirják Irén látható munka közben, a fúró- és a fűzőgépek mellett. Kiss András felvétele Pásztor a juhászbrigádból Munkahelye a széles határ Könyv, rádió kerül a tarisznyába A juhász nyáját, a nap me­leg sugarait terelgeti a zöl­dellő határban. Meg is volna a két „őrző” egymással szé­pen, csak sugárfalkája ne lenne oly tüzes a fent hala­dónak. Egy kis hűvös, ha vol­na közelben, meghúzódnék most ott Vincze Imre, a ceg­lédi tangazdaság kecskés- csárdái körzetének juhásza. Segédjének, Böjti kutyának a legjobb a sora pillanat­nyilag: jól látta el az imént feladatát, engedélyt kapott, hogy leheveredhessen gazdá­ja árnyékába. — 1200 birkáról gondosko­dom. Kint a mezőn hétszáz­ról, az anyák és a kisbárá- nyok, míg legeltetem a fal­kát, bírják az eleségen, amit kihajtás előtt készítek oda ne­kik. Bárányok, exportra — ősi foglalkozás a csa­ládban a juhászkodás? — A nagyapámról bizto­san tudom, hogy juhász volt. Sokat mesélt gyerekkorom­ban a tószegi határban szer­zett élményeiről, a bojtárok­ról, akikkel versenyben gyár­totta a tréfát, miközben a gróf nyáját őrizték. Apám­hoz. akinek a tiszakécskei és a jászkarajenői legelők adtak megélhetést, kis koromtól ki­jártam testvéreimmel. Pista öcsém és jómagam széles mo­sollyal adtuk hírül édes­anyánknak, hány kisbárány született aznap, mennyit kap majd apánk, ha legközelebb fizet a gazda. Kedvet kap­tunk a mezei élethez. — Egyéni juhászként kez­dődött felnőtt életem Jász­karaj enőn. Segítőm, mert fej­tünk, túrót és sajtot is ké­szítettünk, a feleségem volt A tagosításkor a tsz-ben foly­tattam a pásztorkodást. Ti­zenhárom éve költöztünk Tör­teire, azóta dolgozom a ceg­lédi gazdaságban. Egy sze­mélyben „ura” harmadik éve vagyok a több mint másfél ezer hektáros legelőnek. Éven­te mintegy kétezer export­bárány kerül ki a kezem alól. A nagyobb felelősség maga­sabb fizetéssel jár, szerencsé­re nem gond, hová tegyük a forintokat: Imre fiunk mű­szaki főiskolás Vácott, Ilona a nagykőrösi gimnázium óvó­nőképző tagozatán tanul. A lakásunkba még villany kell, televízió, háztartási gépek. Könyvek és levelek — Mivel üti agyon az időt legeltetés közben? — Furulyám nincs — nyúl vállra akasztós táskájába. Pattogós muzsika kél nyom­ban, Szokol rádió szolgáltat­ja. — Így mulatok én — ka­csint a juhász. — Sajt, túró — azt sem talál a tarisznyám­ban. Újságpapírba csomagolt könyv kerül elő az ebédre- uzsonnára eltett elemózsia mellől: Zsukov Gondolatok és visszaemlékezések című kö­tete. — Ifjúkoromban, bár meg­kedveltem a juhászéletet, s azóta is szeretem, örömmel léptem volna feljebb a tu­domány lépcsőin. Hogy arra lehetőség nem volt, hát nem volt. A történelem a kedven­cem, ma is élményadóim egyi­ke. Űjságból, rádióból, ha értesülök jó könyvekről, föl­írom egy lapra a címüket, s a feleségem, vagy ismerő­seim közül valaki elhozza nekem a könyvtárból. Most is van néhány, amit szeret­nék megkapni. A fiam, lá­nyom leveleit is ki szoktam hozni, napközben többször is előkapom őket: mi tör­tént körülöttük, hazajön­nek-e, mire van szükségük. Nem elég azt egyszer elol­vasni ! ^SírUdo A PESTAXE&YLI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1975. MÁJUS 23., PÉNTEK Két ütemben Kenyérgyár épül Nagyobb mennyiség, szélesebb választék A III. sz. Pest megyei Sütő­ipari Vállalat nagykőrösi Arany János utcai üzemében nagy munka folyik: 8 és fél millió forint költséggel, korszerű kenyérgyárrá bő­vítik a Bartlia-féle régi péküzemet. Az építkezést a ceglédi ter­melőszövetkezetek közös építő­részlege, két ütemben vállalta. Az első ütem során, melyet a napokban befejeznek, hatal­mas üvegfalú csarnokot épí­tettek, a készülő kenyér és sü­teményféleségek tárolására. A többi üzemrész felépüléséig itt készítik megállás nélkül a ke­nyeret. Látogatásunkkor Ka- szala Sándor csoportvezető Bimbó Ferencnével éppen a kilós kenyértésztákat szaggatta és készítette elő a sütésre. A sütést a „Barát” típusú korszerű, olajtüzelésű magyar gyártmányú kemencében vég­zik, melyet a termelési üzem­rész elkészülése után áthelyez­nek majd a másik üzemrész­be. A délutáni műszakos dolgo­zók most az udvaron szorgos- kodnak. Nagy igyekezettel bontják a még álló régi épületek falait. A munkában Fehér Sándor te­lepvezető járt elöl. — A bontás mintegy 200 ezer forint értékű munkáját társadalmi munkában vállal­tuk — mondja. — Hogy a ke­nyérgyártás és a bontás is menjen, szinte éjjel-nappal dolgozunk. A héten már befe­jezzük a bontást, s az építők a jövő héten így megkezdhetik az építkezés második ütemét, melyet remélhetőleg még ez évben be is fejeznek. A nagy munka második üte­mében építik fél a termelő- egységeket, s befejezik az öltö­zők, mosdók, étkező és egyéb szociális helyiségek építését is. Az új gyárban megmarad a két nagy gőzkemence, melye­ket azonban olaj'tüzelésre ala­kíttatunk át. — Egykor könyv és rádió helyett gondoktól volt súlyos a táskám. A munka, amit vég­zek, nem változott sokat, szívósságot kívánt régen is, ma is. Megbecsülés, jólét szempontjából viszont jóval előbbre tartunk, mint a múlt rendszerben. Tagja vagyok a gazdaság juhászokból , álló szocialista brigádjának. Csak az a kár, hogy a munkaidő miatt — hajnaltól este 7—8 óráig is eltart nyáridőben —, ritkán találkozom társaim­mal. Színes szőttes gondolatból — Igaz, hogy bot nélkül nem juhász a juhász? — Nem bizony! Munkaesz­közzé ka'mpója teszi. Ha a szélen haladó birkák egyike- másika kószálásra kap ked­vet, a kampóval meg lehet fékezni. Ügy van megcsava- rintva a kampóvég, hogy át­érje az állat lábát, de benne se szoruljon. Nyíráskor is nagy szolgálatot tesz a bot. De az sem lényegtelen, hogy remek pihenőalkalmatosság ez. Rátámaszkodva még a gondolataim is színesebbre szövődnek. Házasságunk ed­digi éveiből, a gyerekek si­kereiből szövöm-fonom a leg­szebbeket. Olykor, a jövőbe is elkalandozom. Elképzelem pél­dául, hogy a fiam, ha majd saját autója lesz, elvisz egy­szer Apajpusztára, meg a Hor- tobágyra. Természetesen, az unokák is velünk jönnek... ötvenéves vagyok, remélem, még megérem... Győri Mária — Az építkezés ideje alatt, az ideiglenes, szűk helyen elég nehéz a munkánk, de az új Barát kemence segítségével, máris sikerült a kenyér minő­segét is javítani. Most nyáron, ha a sütőipari tanulók vaká- c óra mennek, nem tudunk elég kenyeret sütni, így Ceg­lédről kapunk majd pótlást. De ha készen lesz az új gyárunk, minden szükség­letet ki tudunk majd elé­gíteni. — Jelenleg az Arany János utcai központi telepen, és a Kossuth Lajos utcai sütemény­gyártó üzemünkben 36 dolgo­zónk tevékenykedik, és a ke­nyérféleségek mellett 23 faj­ta süteményt készítünk. Ami­kor az új gyár felépül, a Kos­suth Lajos utcai üzem is az Arany János utcába települ, s bővítjük majd a sütemények választékát. A sütőüzemekben két szocia­lista brigád dolgozik, s a múlt évben a vállalati üzemi ver­senyben az elsők lettek. Fehér Sándor telepvezetőt, s két mun­katársát: Farkas Bélát és Nagy Lászlót kiváló dolgozó címmel tüntették ki. Kopa László Befejeződött a salátaszezon Kivirágzottak az akácfák, s ez minden esztendőben a kö­rösi salátaszezon végét jelenti. A napokban Írházi Gyulával, a MÉK területi osztályvezető­jével, Biró Istvánná nagykőrö­si MÉK-telepvezetővel, és Vi­da Jánossal, az ÁFÉSZ felvá­sárlási osztályvezetőjével be­szélgettünk, az idei salátasze­zon eredményeiről. Mint elmondták, fólia alatt termelt salátából a termelő­szövetkezetektől és a kisker- tesektől 700 ezer fejet vásárol­tak, melyeket átlagosán 1,50 és 2 forintért vettek át. Az ára­kat az csökkentette az idén, hogy többen késtek a termesz­téssel. Szabadföldi salátából 1 mil­lió 650 ezer fej került a felvá­sárló telepre, s ez százezer fej­jel kevesebb az előző évinél. Ennek az a magyarázatk, hogy tetemes mennyiségű be nem fejesedett saláta maradt a ker­tekben, mivel sokan elfajzott, elkorcsosodott fajtájú salátát ültettek. A szabadföldi saláta fe­jenkénti átlagára 70 fillér volt, s exportra több mint egymillió fej jutott. A fóliás és a szabadföldi sa­látáért mintegy kétmillió fo­rintot kaptak a körösi tsz-ek és kistermelők. K. L. Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi ki- rendeltsége értesíti a fo­gyasztókat, hogy május 24-én reggel 7 órától 12 óráig az Örkényi, Kodály Z., Szabó E., Szőlő, Zalán. Lantos, Béke, Absolon S., Hársfa, Orgona, Rózsa és Regős utcákban áramszünet lesz. SPORT Jól szerepeltek a körösi KISZ-esek A FIN Kupa megyei döntő­jére Dunakeszin került sor, kedvezőtlen időjárásban. A nagykőrösi fiatalok igen jól szerepeltek a mintegy 300 induló között, összesítésben a második helyen végeztek. Atlétikában a nőknél Ver- I bó Anikó 3 számban is győ­zött, 100 méteren 12,7-tel, 200 m-en, távolban pedig 492-t ugrott. A férfi 100 métert Horváth László, a magasug­rást Kovács László nyerte. A 10x100 m-es vegyes vál­tót (1 fiút 1 lány váltott és viszont) Nagykőrös váloga­tottja nyerte és ezzel elnyer­te a KISZ vándorkupáját. At­létikában még 5 második és 3 harmadik helyet szereztek a körösiek. Női kispályás labdarúgás­ban és női kézilabdában 1—1, lábteniszben 2 harmadik he­lyezést értek el a körösi KISZ-esek. Negyven férfi asztaliteniszező között Dávid Ferenc harmadik lett. Tíz női sakkozó közül Bűz Klára lett a győztes. Molnár István­ná előtt. A Pest megyei férfi felnőtt kézilabda-bajnokság 1971. évi végeredménye 1. Nk. Kinizsi 26 22 1 3 662-365 45 2. Fóti Gyermekv. 3. Tököli 28 20 1 5 600-427 41 KSK 4. Csepel 28 18 1 7 559-401 37 Autó 26 17 3 6 586-465 37 5. Gödöllői Vasas 25 17 1 8 536-454 35 6. Bem SE (Cegléd) 26 17 1 8 491-422 34* 7. Nagymarosi Spartacus 8. Galgahévízi 26 16 1 9 555-432 12* Tsz SK 26 11 2 13 446-468 24 9. Domonyi Tsz SK 26 10 — 16 442-571 19* 10. Dunai Kőolaj 26 8 2 16 429-471 18 11. Túrái Vörös Meteor 26 6 1 19 459-577 13 12. Gyömrői SE 26 6 1 19 349-601 12* 13. Kossuth KFSE 26 3 1 22 352-572 6» 14. Esze Tamás SE 26 3 — 23 382-622 5» • = 1 büntetőpont levonása. A Kecskeméti városi TSF által rendezett labdarúgó Téli Kupa végeredménye 1. Mezőfl SE (Kecskemét) U 11 2 1 38-17 24 2. Kecskeméti TE 3. Lászlófalvai 14 9 — 5 40-26 18 SK 14 6 3 5 17-20 15 4. Nk. Kinizsi 14 7 1 6 26-32 15 5. Kecskeméti SC 6. Kecskeméti 14 6 2 6 41-27 14 3VIFSC 7. Hetényegyházi 14 6 2 6 41-27 14 SK 14 5 1 8 37-38 11 8. Kecskeméti MÁV visszalépett PÉNTEKI MŰSOR Teke Cegléd: Bem SE B—Nk. Szabadság Tsz, megyei férfi csapatbajnoki mérkőzés. s. z. Mit látunk ma a moziban? Jutalomutazás. Színes ma­gyar film. Kísérőműsor: A természet folyamatos iránya. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSI ISKOLÁBAN Apacsok. Színes NDK—in­diai film. I Előadás kezdete: 7 órakor. Köszönetét mondok mindazok­nak, akik szeretett férjem teme­tésén részt vettek vagy más ütőn fájdalmamat enyhíteni igyekeztek. Németh Ambrusné, Nagykőrös.

Next

/
Thumbnails
Contents